Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Éberling József
  2018-01-09 12:20:03, kedd
 
  Éberling József

Láz

Tűzmadár lebeg fejed felett,
Parazsával szórja tele véredet.
Vad démonokat hajt rád korbácsával,
Hidegbe csavarja tested láthatatlan orkánjával.

Szítja benned a rémes tüzet,
Lidérceket küld feléd, mik rád vetik gonosz tekintetüket.
Menekülnél, de nem visz tehetetlen lábad,
Fogva tart a vacogás a láz burkában.

Fészket rak csontjaidban tövises ágakból,
Cserepet éget nedves ajkadból.
Remegő testedbe jégkarmokat mélyeszt,
Nem létező fényekből zavaros képeket képez.

Álomkép-e, vagy mégiscsak való,
Ahogy szalad feléd két gonosz manó?
Hörögve, vicsorogva támadnak keményen,
Majd hirtelen eltűnnek, mielőtt elérnek.

Észre sem vetted, de már elaludtál,
S a lázas borzalom kisimult szelíd álommá.
A tűzmadár lassan tovaszállt,
S jeges rémületed is felolvadt már.
 
 
0 komment , kategória:  Éberling József  
Éberling József
  2017-05-01 12:12:00, hétfő
 
  Éberling József

55. Vers

Tőled szép a nappalom s az éjem,
Az életet újra van miért élnem.
Széppé varázsolod a napjaimat,
Kiszínezed az álmaimat.

Érted kel fel a nap,
S rólad dalolnak a madarak.
A csillagok fényükkel rólad üzennek,
Tőled van újra fénye a kihunytnak hitt tüzeknek.

Fényesebb vagy nekem, mint a nap és a hold, meg az összes csillag,
Nélküled a reggel többé már nem virrad.
Hozzád szállnak gondolataim minden este,
Hogy aztán veled kezdődjenek minden reggel.

Több vagy nekem minden drágakőnél,
Szebben nevetsz a földön minden élőlénynél.
Lényed nagysága életem egén ragyog,
Nem is kérlek másra, csak arra, hogy még jó sokáig ragyogj s ragyogj!
 
 
0 komment , kategória:  Éberling József  
Éberling József
  2017-05-01 12:03:10, hétfő
 
  Éberling József

Hang

Hang, mely a lelkedbe mar,
Mely a szívedből könnyet facsar,
Mely álmodban szól hozzád, de nem zavar,
Mint eső az égből, a semmiből elő úgy szakad.

Néha dallamos, néha szemrehányó,
Időnként tegnapot varázsol a mából.
Van, hogy rekedt, s van, hogy igen tiszta,
Felidéz csak, de semmit sem hoz vissza.

Hang, mely napod zaját lecsendesíti,
Fáradt lelked alvásba menekíti.
Hang, mely zabolázza kitörni vágyó könnyed,
Mitől rosszabb lehet, de sosem lesz könnyebb.

Hang, mi sokszor üvöltve kitörni készül,
Mely aztán torkod csiklandozza, és visszaszédül.
Mely, ha kell, rügyet csal az érzéketlen fából,
Ez a hang belőled szól, de sosem csak magától!
 
 
0 komment , kategória:  Éberling József  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2443 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 630
  • e Hét: 8628
  • e Hónap: 22334
  • e Év: 646319
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.