Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Robesque: Annyira
  2015-11-29 09:16:13, vasárnap
 
  Robesque:

Annyira


Szívünk egy ütemre dobban.
Vágy lobban,
tüze úgy ég, mint áldozati máglya.
Varázslat. Mágia.
Lángja lecsap rám, elemészt, éget.
Ó, bár sosem érne véget
ez az áldott óra.
Most nincs szükség a szóra,
elég csak néznem a szemed,
s tüzes tekinteted
elmond mindent, mire hang nem képes.
Édes
én annyira...
Illatod orromon át
agyamba furakszik s belemarja magát,
hogy aztán minden gondolatot,
mely körötted forog,
átitasson,
körbefonjon.
Lassan elmúlik az éj
életre kél a kéj.
Tökély!
Rubinfénybe borítja bőröd a bor bíborszíne,
így jön létre a vágy tökéletes íze,
s én habzsolom testedről az édes nedűt,
melynek aromája illatoddal vegyült.
 
 
0 komment , kategória:  Robesque  
Robesque: Mielőtt
  2015-11-24 08:18:27, kedd
 
  Robesque:

Mielőtt


Mielőtt téged megismertelek, azt hittem, tudom mi a szerelem.
Most nem tudom. Csak érzem.
Hogy minden szépet láttam már, azt hittem,
S most csak a te arcodat csodálom, nézem.

Mielőtt te szóltál hozzám, azt hittem minden dalt hallottam.
Most már tudom; a te hangod az ének.
Azelőtt valóban nem tudtam
Mit is jelet az a szó, hogy: élet.

Mielőtt megérintettelek, azt hittem az érintés nem beszél,
De már tudom, hogy többet mond a szónál.
Egyetlen mozdulat többet elmesél
Ezer és ezer elhasznált szép szónál.

Mielőtt megkóstoltalak, azt hittem minden ízt ismerek,
De most tudom csak mi is az az; édes.
Most mennyei nektárt ízlelek,
Miért pokolra szállni lennék képes.

Mielőtt megszagoltalak, azt hittem enyém minden illat,
Hogy semmilyen virág nem ad új aromát.
Most minden belélegzett pillanat
Égbe emeli szerelmünk mámorát.

Mielőtt megkívántalak, azt hittem nem nyújt több kéjt az ágy,
Most ismeretlen, vad szenvedély hevít.
Testemet, lelkemet átjárja a vágy,
S a gyönyör viharos tengerébe merít.

Mielőtt megcsókoltalak, úgy hittem minden csók egyforma,
Most minden percben azt kívánom, akarom;
Bár ajkunk végleg egybeforrana,
És soha ne engedne el ölelő karom.

Mielőtt szeretkeztem veled, nem tudtam mi az igazi gyönyör,
Hogy mi az igazi végzetes boldogság.
Milyen az, mikor a vágy már úgy gyötör,
Hogy minden más csupán csak balgaság.

(Mielőtt beléd szerettem
azt hittem,
hogy tudom mi az a szerelem.
Most nem tudom. Csak érzem!)Mielőtt...

Mielőtt téged megismertelek, azt hittem, tudom mi a szerelem.
Most nem tudom. Csak érzem.
Hogy minden szépet láttam már, azt hittem,
S most csak a te arcodat csodálom, nézem.

Mielőtt te szóltál hozzám, azt hittem minden dalt hallottam.
Most már tudom; a te hangod az ének.
Azelőtt valóban nem tudtam
Mit is jelet az a szó, hogy: élet.

Mielőtt megérintettelek, azt hittem az érintés nem beszél,
De már tudom, hogy többet mond a szónál.
Egyetlen mozdulat többet elmesél
Ezer és ezer elhasznált szép szónál.

Mielőtt megkóstoltalak, azt hittem minden ízt ismerek,
De most tudom csak mi is az az; édes.
Most mennyei nektárt ízlelek,
Miért pokolra szállni lennék képes.

Mielőtt megszagoltalak, azt hittem enyém minden illat,
Hogy semmilyen virág nem ad új aromát.
Most minden belélegzett pillanat
Égbe emeli szerelmünk mámorát.

Mielőtt megkívántalak, azt hittem nem nyújt több kéjt az ágy,
Most ismeretlen, vad szenvedély hevít.
Testemet, lelkemet átjárja a vágy,
S a gyönyör viharos tengerébe merít.

Mielőtt megcsókoltalak, úgy hittem minden csók egyforma,
Most minden percben azt kívánom, akarom;
Bár ajkunk végleg egybeforrana,
És soha ne engedne el ölelő karom.

Mielőtt szeretkeztem veled, nem tudtam mi az igazi gyönyör,
Hogy mi az igazi végzetes boldogság.
Milyen az, mikor a vágy már úgy gyötör,
Hogy minden más csupán csak balgaság.

(Mielőtt beléd szerettem
azt hittem,
hogy tudom mi az a szerelem.
Most nem tudom. Csak érzem!)
 
 
0 komment , kategória:  Robesque  
Robesque: Meztelen
  2008-01-24 19:44:28, csütörtök
 
  Robesque:

Meztelen

Feküdt az ágyon.
Szemei lehunyva, pillái alig rebbentek
Néztem őt.
Még sosem láttam ilyen meztelennek
Gyönyörű volt.
Mint egy márványból faragott angyalszobor
Csodáltam szépségét.
S élveztem, ahogy a vágy magával sodor
Kívántam.
Úgy, mint még senki mást, mióta élek
Éreztem,
ahogy testünkben lassan eggyé válik a lélek



 
 
0 komment , kategória:  Robesque  
Robesque: Hiányzol
  2007-11-22 17:35:05, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Robesque  
Robesque: Hiányzol
  2007-09-08 09:22:38, szombat
 
  Robesque:

Hiányzol

Porlepte úton
Csillaglepte úton,
Járok egyedül,nélküled.
Hiányzol.
Hiányzol az életemből,
Minden lépésemből.
Veled más lenne...
Próbáljuk meg egyszer!Ne?
Megajándékozhatnánk
Egymást
Egymással.
De addig mi marad?
A vágyakozás súlyától,
Csukódik le a szemem este,
Rejtőzöm a hidegség alatt,
S hozzám bújik a Semmi teste.
 
 
0 komment , kategória:  Robesque  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 130 db bejegyzés
e év: 3287 db bejegyzés
Összes: 29716 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 241
  • e Hét: 21209
  • e Hónap: 73015
  • e Év: 1846714
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.