Andor Gyula: Az újak.,Andor Gyula: Titánok .,Andor Gyula: Ami megváltsa . . .,Andor Gyula: Intérieur.,Andor Gyula: Szonett.,Andor Gyula: Szeretném . . .,Andor Gyula: Melancholia.,Andor Gyula: Betelt a bűn . . .,Andor Gyula: Kérkedve szól.. .,Andor Gyula: Könnyek., - marcyt Blogja - B. Szász Piroska, Reviczky Krisztina, Túróczy Zoltán, Horváth Hoitsy Edit:, Nagy Zsolt (Loncarm), Nyíresi-Tichy Kálmán, R. Beck Blanka, Szöllősi Bernadett,.kaktusz,Ábel Andrea,Ábrahám Istvánné,Ábrányi Emil,Acsády Károly,Acsai Kinga,Ádám Éva,Adonyi Nagy M,Adorján András,Adorján György,Ady Endre,Ágai Ágnes,Agárdi László,Ágh István,Ágnes Vanilla,AgoOta,Ágoston Andor,Ágoston Julián,Agyagási Réka,Agyagfalvi Hegyi István,Ajtay Miklós,Alapi Gyula,Albert Júlia,Alexander07,Alexandrossz,Alföldi Géza,Alpári Lajo,

			marcyt.blog.xfree.hu
Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll . . . . ! ! !			Jánoki Imre 1945.12.03 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/2 oldal

Bejegyzések száma: 13

Andor Gyula: Az újak.

2018-09-03 08:33:38, hétfő

	Andor Gyula: Az újak. Bágyadt szemű, megfonnyadt arczukon Átzüllött éjek sápadtsága. Reggel feküsznek és olyankor kelnek, Ha elmerül az est az éjszakába. Abszintméreg a mámoritaluk, Hangulatért örömtanyákra mennek, És tobzódva önkényes uj szavakban, Egy érthetetlen káoszt énekelnek. Kicsinylő gúnynyal megtagadják mind, Ami nagyot emeltek ezredévek. Az örök Szépnek egy oltára van: És az az övék; s csak övék az Ének. Feltúrják a Hortobágy televényét S idegen magot ültetnek beléje. Aztán jajongnak: szent álmoknak itt Nincs aratása, csak meddő vetése ! S beteges vágyak glóriáját fonva, Mint bomlott hárfán zavaros zene, Úgy sir, kaczag nagy összevisszaságban A téboly beteg, bús költészete ! a_het_1907. máj. 19.

0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Titánok .

2018-09-02 08:01:10, vasárnap



0 komment , kategória: Andor Gyula

2018-09-01 07:48:00, szombat



0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Intérieur.

2018-04-21 07:15:10, szombat

	Andor Gyula: Intérieur. Az asztal körül olvas a család. A szőnyegen egy vén czirmos dorombol. A nagyobb lány - behallik a szalonból - Elzongorázza Grieg esti dalát. Künn zúzmarás tél, itt nyugodt derű, Amelynek nincs se sóhaja, se szója, Lomhán ketyeg a rokkant falióra S asztalközépen áll az ő-nedü. Ezüstkupakos nagy tajtékpipából Füstkarikákat ereget a gazda. A diványon szunnyad egy kis mihaszna. A kályhában a tüz pattogva lángol S a kályha mellett tréfálkozva zsémbel A kisebbik lány hü szerelmesével. a_het_1918. máj. 5..

0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Szonett.

2018-04-20 07:48:05, péntek

	Andor Gyula: Szonett. Miként e kis szonettben itt a rimek: Szeretnék ölelkezni én veled. S ó jaj, magános árva éjjelek Boruja fon födőt reményeimnek. S miként minden sor itten összecsendül, Ó, mint szeretném kicsi angyalom, Ha ugy csendülne csókom ajkadon. S mint e szonettet mondom a szivembül: Ha ugy mondaná ajkad is hiven, Az én remegő vágyamra: igen. Mily gyönyörűség lakná szivemet ! S nem látnának még egy ily boldogot, Ha, mint e kis szonettben a sorok: Aztán páros is lehetnék veled. a_het_1918. jan. 6.

0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Szeretném . . .

2018-03-09 07:11:55, péntek

	Andor Gyula: Szeretném . . . Szeretném átölelni a világot Örök megváltó szerelemmel, Szeretném, hogyha idelenn a földön Nemes, jó volna minden ember. Szeretném, hogyha a gyűlölség lángja Már kilobogna egyszer végkép. Szeretném, ha a lelkeket nem érné Az elfogultság, a sötétség. Szeretném, hogyha felednék a multat, Fátyolt boritva könnyre, vérre. Szeretném, ha az összetört szivekbe A hit vigaszul visszatérne. Szeretném, ha mi szép, jó a világon Azért mindenki lelkesülne - S ember az embert testvérként ölelné: Egymást szeretve, megbecsülve ! a_het_1904. október 2.

0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Melancholia.

2017-11-19 08:42:27, vasárnap

	Andor Gyula: Melancholia. Bús alkonyatok árnyát szeretem. A valóságot, amig sejtelem, A nem teljesült, az epedő vágyat, Illatcsókját a hervadó virágnak. Éjszinü haját sápadt asszonyoknak , Szemeket, melyek köny nélkül zokognak, A bánatos dalt, a mélán kesergőt, A halált váró novemberi erdőt, Utolsó lángját kialvó nagy tűznek. Temetők csendjét, a szomorufüzet, S ha tépett, ázott felhőrongy alatt Haldokló hősként elbukik a nap. a_het_1908.

0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Betelt a bűn . . .

2017-11-18 08:21:38, szombat

	Andor Gyula: Betelt a bűn . . . Betelt a bűn, betelt az átok: Nem tud hinni a föld fia. Zord kétkedésből, tagadásból Készül egy újabb biblia. Erőtelen, kopott az Eszme, Nincs tüze ami lelkesítsen, Van ki mártir-keresztre vágyik: De álpróféta, hamis isten. A szentek már nem szentek többé, És nem születnek Messiások, Pedig elkelne újra Egy itt, Aki megváltsa a világot. Meguntuk rég a gyermekkorból Ránk testált altatóméséket, Valóságot sző könnyből, gondból A könyörtelen, durva élet. Nem hiszszük többé a csodákat. S az istenek meséje ódon, Hitelvesztetten, tehetetlen, Ülnek a rozzant égi trónon. S gyűlölködésben hull a vérünk, S terjed köröttünk a sötétség. Hogy új Golgothán haljon értünk, Várjuk egy Krisztus születését! a_het_1907.

0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Kérkedve szól.. .

2016-11-15 08:23:38, kedd



0 komment , kategória: Andor Gyula

Andor Gyula: Könnyek.

2016-05-17 07:30:05, kedd

	Andor Gyula: Könnyek. Kinek szemében könny gyöngye ragyog. Fájdalmában nem árva, elhagyott, Győz a gondok fekete seregén, - Aki sirni tud, ó az nem szegény! De jaj annak, ki könny enyhére vár, S ami könnye volt, mind kisirta már, S száraz szemekkel könnytelen mered, Ki sirni nem tud, ó az elveszett! új egyetem 1911.

0 komment , kategória: Andor Gyula

1/2 oldal

Bejegyzések száma: 13

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Szótár