Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/64 oldal   Bejegyzések száma: 632 
Tükör vagy! Tükre tekintetemnek,
  2016-02-23 20:41:27, kedd
 
 

Takó Tibor:

Tükör!


Tükör vagy!
Tükre tekintetemnek,
Tiédben felfedezve
Látom világunk,
Nem kopott, nem fáradt, nem sárgult,
A színek fényesek, metszenek,
Kontúrok táncolnak
Esztelen iramló belső zenére.

Tükör vagy!
Tükre szívemnek,
Dohogva dobog vörösen
Lázas erekben
Érzésektől szüntelen,
Kétségek, zavartság nélkül
Kinyílni teljesen
Egyetlen ölelésben.

Tükör vagy!
Tükre lelkemnek,
Kinek öntörvényű szabadsága
Benned lel végleges helyére,
Szárnyalhat szabadon,
Át időn, s univerzumon
Nyughatatlanul, mert tudod
Mindig visszatér testébe.

Tükör vagy!
Tükre vágyaimnak,
Didergő fagyossá lilult éjszakákon,
Forró délibábos napok
Szenvedélytől áthágott
Szabályok tüzén,
Állandó felfokozott
Hévvel hergelve ringató.

Tükör vagy!
Tükröm nekem, összeolvadtál velem!
Arcod mégse látom,
Árnyat vet tiszta önzetlen lényedre
Álarcod mit nem veszel le,
Eltörik, szilánkokra hull,
Mást mutat a tudat, légies szivárványutat,
A Tükör darabokban is valóság marad.
 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
Farkas Éva: Ragyogás...
  2016-02-23 20:36:04, kedd
 
 

Farkas Éva:

Ragyogás...


Lelkem legmélyén őrzöm a ragyogást,
Összevegyítettem ezernyi szépségből,
Pirkadatkor a nap bágyadt sugarából,
Ívelő szivárvány halovány színéből.

Gyűjtöttem harmatból, virág illatából,
Tavakon csillogó aranyhíd fényéből,
Vízcseppen megtörő kristályos tükörből,
Sápadt holdsugárral világító éjből.

Ezer emlékből, mosolyból és könnyből,
Virágokból, fából, mindenből, mit láttam.
Amit meg akartam tartani magamnak,
Csukott szempilláim börtönébe zártam.

Adtam hozzá érzést szívem melegéből,
Kristálytiszta könnyet, tiszta égbolt kékjét,
Szeretetből sokat, jóságot és hitet,
Megértést, türelmet és a szelíd békét.

Ha értenénk a szót, s megbíznánk egymásban,
És a közös nyelvünk a szeretet volna,
Több lenne a mosoly, kevesebb a bánat,
Minden ember lelke fényesen ragyogna.

 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
Tudsz-e őrizni tőlem illatot,
  2016-02-23 15:24:48, kedd
 
  Tudsz-e őrizni tőlem illatot,
Régi csókot, elszállt pillanatot,
Felszáradt könnyet, eltűnt álmot,
Elviselve a valóságot?

Tudsz-e őrizni örömöt,
Szívedben parazsat, öledben gyönyört,
Feledve múltunk fájdalmait,
Szívünkben kihunyt szerelmünk hamvait?

Tudsz-e őrizni fényeket,
Első ölelést, boldog perceket,
Szeretkezésünk apró titkait,
Távolodó lépteink hangjait?

Tudsz-e feledni álmokat,
Sötét bajban téged hívó hangomat,
Féltékeny sértést, bántásokat,
Meggondolatlan átkokat?

Elmentél, és itt hagytad,
Tükrömben arcod, árnyadat.
Egy befejezetlen ölelést...és
A rólunk szóló csodaszép mesét.

Elvitted tőlem a szivárvány színeit
Téged naponta hívó szívem vágyait
És most azt kérdezem tőled:
Te őrzöl -e bármit is belőlem
és tudsz - e feledni engem?

 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
Sík Sándor: Áldott, aki előre néz
  2016-02-22 11:31:53, hétfő
 
 


Sík Sándor: Áldott, aki előre néz

Agg szót beszélek, megtanuld:
Ha még oly szép is volt a múlt,
S az emlék édes, mint a méz,
Vissza ne nézz!

Ha még úgy el is kérgedett
Az eke szarván két kezed,
Ki hátrafordul, rég tudod,
Az átkozott.

Áldott, aki előre néz.
Szellő szemedbe fütyörész,
Forró a föld, piros a menny:
Előre menj!

Míg a jövendőnek birod
Szögezni márvány homlokod,
Nincs addig darvadozni mért,
Mi jön, ne kérdd.

Régi bölcsesség: ami vár,
Réges-régen megírva már
Szíved piros redőiben, -
De nem pihen.

A rejtelmes redők alatt
Izzik az Élő Gondolat,
Amely öröktől örökig
Munkálkodik.

Eredj és tárt szívvel fogadd,
Amit diktál a pillanat.
Cselekedd, ami rajtad áll.
Nincsen halál.
 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
Kásai Anna: A lényeg...
  2016-02-22 01:14:25, hétfő
 
 

Nem az számít, honnan jöttél,
Miben vagy más, mit gyötrődtél,
Az a lényeg, hogy mit mondasz,
És mit teszel ma, meg holnap.

Ma tedd meg, hogy elcsendesedsz,
Lelked szárnyán felemelkedsz,
Nézz messzebbre, mint ahol vagy,
Lásd, hogy veled szebb a holnap!

Szemed mondja, min mentél át,
Szíved tudja, mi vár még rád.
Bátorság kell! - Van még benned
Erő ahhoz, mit kell tenned.

Keresd, kutasd, ami épít,
Tartsd távol azt, mi eltérít,
Fogadd el azt, ki segíthet,
Érezd meg, Te hogy' segíthetsz!

Légy őszinte önmagadhoz,
Tisztességes a szavakhoz,
Hogy feltörhessen belőled,
Mit nem kaphatunk, csak Tőled.

Kásai Anna:

A lényeg...
 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
Szemed szép íriszén keresztül...
  2016-02-21 20:26:33, vasárnap
 
  Monok Zsuzsanna Kikelet:

Szemed szép íriszén keresztül...


Szemed szép íriszén keresztül
szeretném
észlelni a szépet.
Napfénytől csillogónak látni
a fénylő,
smaragdos zöld rétet.

Hangolódni szeretnék arra,
amit a
szíved mélyén érzel,
és megfürödni a lelkednek
letisztult,
bársony tengerében.

Érezni szeretném véred vad
zúgását,
ahogy felém árad;
s nem feledni azt a vágyat,
amelyet
mindkettőnkben támaszt.

Majd összecsengő álmainknak
meseszép
keretet is adni,
s ráeszmélni: a legjobb dolog
őszinte
szeretet adni.




 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
A csendből érkezik derengő ég alatt,
  2016-02-21 19:50:45, vasárnap
 
 


A csendből érkezik derengő ég alatt,
ellopja szótlanul a kósza vágyakat,
kinyitja napszemét a messzi végtelen,
árasztja szívekbe a fényt a érzelem;
szavakban elrejtett a néma gondolat,
a tűz a megszikkadt faágnak lángot ad,
a varázs elterül tündérek lábnyomán,
és szemek tükrében lobbanva ég tovább.

Sylvester Anita





 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
Kovács András: Mondd...
  2016-02-21 12:07:46, vasárnap
 
 

Kovács András:

Mondd...


Markomban szorongatom
kincsemet,
- törékeny cserépedényben
őrizem a holnapot;
a szorítástól szinte
kiserken a vér...

Ha majd ujjaim között
véres tenyerem üres marad,
s nem figyel rám csak az Isten;
Mondd, leszel-e akkor a kincsem?

Ha minden szertefoszlik
körülöttem,
ha már egészen elfordul
tőlem a világ;
Mondd, leszel-e, ki mellettem áll?

Ha majd kertem virágai mind lehullnak,
barátaim kigúnyolnak,
nem ért meg senki és utam közepén
térdig ér a sár;
Mondd, leszel-e, ki hazavár...?


 
 
1 komment , kategória:  Versek VI.  
Paudits Zoltán : Nyisd lélekablakod!
  2016-02-21 11:17:48, vasárnap
 
 

Paudits Zoltán :

Nyisd lélekablakod!


A csoda benned van,
ne a külsőre várj,
ha változásra vágysz,
akkor lelkedbe szállj.

Szívedben ég a tűz,
te magad szíthatod,
hogy áldássá lehess,
nyisd lélekablakod!
 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
Kutasi László: Vágyakozás...
  2016-02-21 11:15:32, vasárnap
 
  Kutasi László:

Vágyakozás...


Ha egyszer még érezhetném,
ha egyszer még láthatnám nevetni,
ha egyszer még szemében nézve látnám
az esthajnal csillagot,
ha egyszer még sétálnánk a tengerparton
ábrándot szőve kéz a kézben,
ha egyszer még ledöntenénk együtt a falat,
ha egyszer még látnám arany haján megcsillanni a napot,
ha egyszer még szerelme lehetnék,
életem minden hátra lévő percét erre a percre elcserélném.

 
 
0 komment , kategória:  Versek VI.  
     1/64 oldal   Bejegyzések száma: 632 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 78922 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 732
  • e Hét: 18815
  • e Hónap: 50796
  • e Év: 50796
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.