Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Sárhelyi Erika: Csendpercek
  2016-06-14 17:30:49, kedd
 
 

Sárhelyi Erika: Csendpercek

Mint márványban a finom erezet,
úgy lopakszik át szívemen a csönd.
Elringat karján az emlékezet,
s a béke, mint gondosan vetett föld,
lassú-szépen virágzik ki bennem,
beborítva a gondok erdejét.
Csupa illat, íz és fény a lelkem -
a csend rám lopja könnyű köntösét.
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Valahol messze, túl a képzeleten, létezik egy világ, mely ni
  2016-05-02 22:26:17, hétfő
 
 

Valahol messze, túl a képzeleten,
létezik egy világ, mely nincs a térképen.
Nem jegyzi ezt sem könyv, sem füzet,
az a neve: a Nagy Boldogság sziget.

Partjainál, a sziklák alatt
a tenger hulláma is kacagva szalad,
fövenyén a sárga homok szemek
lábaid alatt mosolyra derülnek.

Ahogy mész egyre beljebb,
kedved is nő egyre feljebb.
Itt a fákon nem gyümölcs terem,
nem tested táplálja az élelem.

A fák ágain nevetés ül,
szakíts egyet, s kedved derül.
Bokrok mélyén a kis fészekben
öröm tojás készül kelni éppen.

Ha szél fúj, az is csupa móka,
a csúf boszorkány csak kedves anyóka.
Behív a házába s megvendégel,
majd utadra enged teli szeretettel.

Van egy zug a szép szigeten,
hol még a madár is szebben énekel,
hol a növényzet bujábban terem:
itt születik meg a szerelem.

Roskadozó fákon csókok garmadája,
öleléssel teli a bokroknak alja.
Mámorral fűszeres itt a levegő,
szenvedéllyel telik meg szív, s tüdő.

Ha egyszer utad során erre járnál,
s partjainál a csónakból kiszállnál,
hagyd a hajón minden bánatodat,
mást ne vigyél, csak hátizsákodat.

Pakold tele érzésekkel, szívvel,
rakd meg jól örök szerelemmel,
vegyél sokat a híres boldogságból,
hogy gazdagon térj haza majd e tájról.

Sárhelyi Erika
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Magamra öltöm a tavaszt. Belebújok a fénylő, üde zöldbe,
  2016-04-27 10:46:49, szerda
 
 

Magamra öltöm a tavaszt.
Belebújok a fénylő, üde zöldbe,
Mint bársony tapintású, langymeleg köntösbe.
Rózsaszín szirmokból lábamra könnyű sarut kötök,
Alkonyatkor tobzódó illatokkal jövök.
A madárfüttyöt éhes szívembe rejtem,
S a most születő, gyönge leveleken
- Egy harmat lepte, csöndes hajnalon -
Elaltatom télről maradt csöppnyi bánatom.

Sárhelyi Erika - Magamra öltöm a tavaszt
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Sárhelyi Erika: _Nyolc sor a mulandóságról_
  2016-04-27 10:41:59, szerda
 
 

Sárhelyi Erika: _Nyolc sor a mulandóságról_

Kopogok a tavasz élénkzöld kapuján,
kivirágzik kezem alatt a hűs kilincs.
Belépek, ver a szívem boldog-szaporán,
s lám, a nyár fogad - kikeletnek nyoma sincs.

Barack és cseresznye hullik az ölembe,
s mire lecsorog államon, az ősz elér,
fut a táj utánam, rőt avar a leple,
s homlokára csöndben glóriát fon a dér.
(2006.)
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Sárhelyi Erika / Huszonegy gramm
  2016-02-19 15:06:06, péntek
 
 

Sárhelyi Erika / Huszonegy gramm
Ha e világot egy nap elhagyod,
s kis szobád falán zokog a gyertyaláng,
nem értik majd, ajkad mért' mosolyog,
s mért' simult ki arcodon a régi ránc.
Kisírt szemmel nézik majd a testet,
mi te voltál. S lám, mintha most is élnél.
Átjár a rád zuhanó szeretet...
valaki sírva bocsánatot remél.
Nem látja senki, s te sem tudod már:
könnyebb lettél, épp huszonegy grammal.
Meglopott Téged a tolvaj halál -
s kifosztottan ér a szőke hajnal.

Bármi' nehéz is neked az élet,
csak huszonegy gramm benne a lélek.
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Sárhelyi Erika : Utolsó pecsét
  2016-02-19 15:04:51, péntek
 
 

Sárhelyi Erika / Utolsó pecsét
Szépen kellene majd megöregedni,
csak úgy magunkhoz ölelni az időt,
ne vegye észre rajtunk kívül senki,
hogy ott állunk már az örök tél előtt.

Mert olykor méltatlanná lesz az élet
- törődik a test és bomlik az elme -,
ha minden nap a káoszban ér véget,
már nem elég az égiek kegyelme.

Mert úgy lenne jó: ha hajlott háttal is,
de vegytiszta tudattal és merészen...
Mert úgy kellene, hogy ne legyen hamis
az utolsó pecsét az útlevélen.
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Sárhelyi Erika / Te, ki fél szavakból ért
  2016-02-19 15:04:10, péntek
 
 

Sárhelyi Erika / Te, ki fél szavakból ért

Védtelen vagyok ebben a se-tél se-tavaszban,
mint a rügy, mi féli, hogy túl korán kipattan,
s bomló ruháján át a dér szívéig ér.

Védtelen vagyok, ha nélkülem futnak a napok,
s én bénultan egy nem múló tegnapban maradok,
miközben minden perc taszít egyet rajtam.

Ilyenkor elbújok mélyen egy születő versben,
hogy reszkető magamat a sorok közé rejtsem,
ne bírja a világ legbensőbb harcaim.
De nem bánom, ha olykor Te, ki félszavakból ért,
lefejted rólam a strófák szép-szelíd bilincsét,
és rímes rejtekemből előcsalogatsz.


 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Sárhelyi Erika : Kisfiamhoz
  2016-02-19 15:03:08, péntek
 
 


Sárhelyi Erika : Kisfiamhoz

Ahogy forró napokra rázuhan a hűsítő eső,
S a tikkadt földbe visszatér az éltető erő,
Úgy indul meg ereimben a lüktető élet,
Ha csöndes napjaimon szívemre ölellek téged,
Én egyetlenem, én drága aprócska fiam.

Hajad illata, bőröd bársonya szívembe égett,
Neked adnám a földön mindazt az ezernyi szépet,
Mit láttam, éreztem, kaptam és adhattam,
S ha a világ még ma vadul megindulna alattam,
Akkor is teutánad kapna vigyázó kezem.

Mosolyodtól, hangod varázsától felderül a napom,
Apró, vesztett álmaimat rendre visszakapom,
Ha csöppnyi kezed két kezembe fogva,
Szavaid, s kacajod szedem magamnak csokorba,
S szerető szívemre tűzve örökkön viselem.
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Sárhelyi Erika : Magamat sem l
  2016-02-19 15:02:25, péntek
 
 

Sárhelyi Erika

[.... magamat sem lelem...]

Csak kicsit szeress!
Csak úgy, hogy érezzem,
nem hiába lélegzem,
nem hiába kel fel a nap
(látod, a tavasz is elmarad).
Lássam szemedben a régi lángot
(hogy lobogott!), s benne
magam, s azt az örök álmot,
hogy majd mi megmutatjuk,
meg a világnak, együtt leszünk
míg hajnalok az égre hágnak,
míg lüktet bennünk ez a
konok élet, míg csak fájni
tud itt bent a lélek.
Csak kicsit szeress,
hisz látod, félek: egyszer
az átkos mindennapok
majd elrabolnak tőlem,
eltűnsz, és majd magamat
sem lelem ebben a
zűrzavaros, szerelmetlen
világban.

Csak kicsit szeress,
csak annyira, hogy kettőnket
egyszívünkben lássam.
 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
Sárhelyi Erika : Árnyék-létem
  2016-02-19 14:54:04, péntek
 
 

Sárhelyi Erika - Árnyék létem


Olyan vagyok ma, mint a szél,
szaladni vágyom szüntelen.
Könnyű testtel, láthatatlan,
csak futnék át az életen.

Nézném fentről nemtörődöm,
a lét folyam mint kavarog.
Nem zavarna semmit bánat,
csak lennék, mint az angyalok.

S mi vagyok? Csak halk lélegzet,
mondat végén a három pont.
Semmi vagyok, mégis látszom,
mint szép ruhán egy konok folt.

Semmi vagyok, szürke árnyék,
falhoz lapulva, csöndesen.
Szárnyam sincs, így nem repülök,
csak a szél sodorja életem.



 
 
0 komment , kategória:  Sárhelyi Erika versei.   
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 78922 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3137
  • e Hét: 21220
  • e Hónap: 53201
  • e Év: 53201
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.