Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2011-11-17 11:49:21, csütörtök
 
  Harald Scheel - Sibylle Jung:
KARÁCSONY AZ ÁLLATOKKAL



Ebben az évben a december sűrű hóeséssel köszöntött az erdőre.
Napokon és éjszakákon keresztül esett a hó, tombolt a jeges szélvihar. Ezen az éjszakán különösen vad volt a szél, rázta az ablakokat, s Bálint apó, az öreg erdész sehogy sem tudott elaludni. Amikor megvirradt, és kinézett az ablakon, nagyon meglepődött.
-Hát bizony ennyi havat gyerekkoromban láttam utoljára!
Gyorsan felöltözött, bundát, sálat, és bakancsot vett fel, s elindult az istálló felé. A sok hó szinte eltorlaszolta az ajtókat, de mikor benyitott látta, hogy minden rendben van.
-Jó reggelt kedveseim! - köszöntötte a kis barátait.
Az állatok is örömmel fogadták.
Felkapaszkodott a szénapadlásra, és friss illatos szénát dobott le a kis gidáknak.
-Ez mag a tiétek! - kiáltotta a madárkáknak, és egy marék magot szórta a földre.
-Bálint apó, - szólalt meg egy kis gida - mit gondolsz az erdőben élő barátaink találnak - e maguknak ennivalót?
-Remélem, - válaszolt Bálint apó.
Az őzek erős patáikkal a hó alól is előkaparják táplálékukat, és a vaddisznók is túrnak maguknak gumókat, gyökereket.
A havazás azonban napok óta nem akart elállni, és már Bálint apó is egyre jobban aggódott az erdei állatokért. Különösen a fiatal őzek, szarvasok okoztak fejtörést, mert ezek a gyenge, tapasztalatlan kis növendékek nehezen jutnak ennivalóhoz.
Amikor végre megszűnt a havazás, sajnos kemény fagy köszöntött rájuk. Bálint apó magához szólította a hollókat.
-Menjetek, nézzetek körül az erdőben, mit csinálnak a barátaink! - mondta a madaraknak.
A madarak hamarosan visszatértek, és szomorú híreket hoztak.
-Mindent a nagy hó borít, az állatok éheznek és fáznak.
-Hogyan segíthetnénk rajtuk? - törte a fejét apó, le - fel járkálva a szobában, mígnem beesteledett.
Bálint apó lefekvéshez készülődött, amikor kopogtattak az ajtaján. - Ki lehet az ilyenkor? - gondolta az öreg, és kinyitotta az ajtót. Micsoda meglepetés! A télapó állt ott, hó borította piros kucsmában, alaposan átfázva.
-Gyere be télapó, melegedj át! - hívta őt a tűzhelyhez.
-Micsoda hideg, milyen kemény tél! Ez még nekem is sok! - panaszkodott télapó.
Ilyenkor karácsony előtt annyi munkám van, és ez a hó engem is megvisel.
- Nagyon örülök, hogy itt vagy! - mondta Bálint apó.
Az erdei állatok nem találnak ennivalót a nagy hóban, és ha nem segítünk rajtuk éhen hallnak! Nem tudnál valamit kitalálni a segítségükre?
A Télapó egy kicsit gondolkodott, aztán sok - sok papírt, és egy ceruzát kért.
A Télapó kihegyezte a ceruzát, és szélsebesen írni kezdett. Egyik lapot a másik után írta tele. Amikor látta, hogy Bálint apó semmit sem ért abból amit csinál, kezébe nyomott egy teleírt lapot.
- Olvasd csak! - mondta. - Mindjárt mindent megértesz.
Bálin apó a mókussal együtt elkezdte olvasni az írást.

A levél, - mert a Télapó levelet írt, - így hangzott:

,, Kedves gyerekek!
Ebben az évben én kérek tőletek valamit! Ahogy látjátok, nagy hó esett ezekben a napokban, és kemény hideg van. Az állatok az erdőben fáznak, és éheznek. Ha nem segítünk rajtuk, megfagynak, vagy éhen halnak. Arra kérlek benneteket hát, gyűjtsetek ennivalót, és szüleitek segítségével hozzátok el Bálint apó házához.
Várlak benneteket!
A Télapó! ,,


A madarak elrepültek, és széthordták a levelet a gyerekeknek.
A gyerekek azonnal munkához láttak.
Szénát hoztak az őzeknek, szarvasoknak.
>Magokat gyűjtöttek a madaraknak, répát, káposztát készítettek a nyuszikáknak. Egy kislány még egy tábla csokoládét is hozott!
Amikor minden együtt volt, felöltöztek jó melegen, összegyűltek a falu főterén, és szüleikkel együtt izgatottan készülődtek az erdei kirándulásra, Bálint apó házához.
Mindenki megértette, hogy meg kell menteni a szabadban élő állatokat.
A téren várakozva egyszer csak vidám száncsengő hangja hallatszott, és a főútra befordult a Télapó szánkója.
A szán csillogott, villogott, két rénszarvas húzta. A bakon ott ült Télapó, mosolygott, és integetett a gyerekeknek.
Pillanatok alatt felrakták a sok ennivalót a szánra, s aztán elindultak az erdő felé.
A rénszarvasok lépésben haladtak, a gyerekek meg hosszú sorban követték a szánkót, és menet közben szép karácsonyi dalokat énekeltek.
Az erdőben már nagyon sötét volt, s a Télapó nehezen találta meg az ösvényt. Ebben a pillanatban ragyogó csillag tűnt fel az égen, s fénye megvilágította az utat.
-Ez talán a betlehemi csillag, mely annak idején a három királyoknak is utat mutatott? - gondolta télapó, és egyszerre nagyon jó kedve lett: a gyerekek éneke csillagot varázsolt az égre, s fénye mutatja a helyes utat.
Bálint apó a lámpával már türelmetlenül ált ajtajában.
Korábban már hollókkal üzent az állatoknak, hogy jöjjenek a házhoz, mert nagy meglepetés várja őket. Egyre többen, és többen érkeztek, s Bálint apó köré gyűlve várták a meglepetést.
Egyszercsak meghallották a száncsengők csilingelését.
Az ösvényen feltűnt Télapó bácsi szánkója, mögötte a vidám, éneklő gyerekhad.
Az állatok először megijedtek, de amikor meglátták, hogy a gyerekek közelednek, már nem féltek, mert tudták, hogy a gyerekek a barátaik, és nem bántják őket.
Ahogy megállt a szánkó, azonnal leszedték az ennivalót és szétosztották az állatok között.
Mindenkinek jutott eleség, s a legkisebb őzike még a csokoládét is megkóstolta.
Nagy lakmározás kezdődött és máris elfeledték az éhezés hosszú, nehéz napjait.
Bálint apó arca ragyogott az örömtől.
Mosolygott a télapó is, de legjobban a gyerekek örültek az állatok etetésének.
Ezt a napot sokáig nem fogják elfelejteni sem a gyerekek, sem az erdő lakói.
Etetés után Bálint apó a ház előtt tüzet gyújtott, s a tűz körül a gyerekek egymás kezét fogva körbetáncoltak vidám dalokat énekelve.
A Télapó közben óvatosan megrakta a szánkóját az ajándékokkal. Felült a szánkóra, és nagyon halkan elindult.
Mit gondoltok hová ment?
Gondolom tudjátok, hogy az ajándékokat sietett széthordani.
Az állatoknak pedig már igazi karácsonyuk volt.

Fordította: Bakó Krisztina
 
 
0 komment , kategória:  Harald Scheel – Sibylle   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4674
  • e Hét: 29335
  • e Hónap: 74407
  • e Év: 2015687
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.