Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll . . . . ! ! ! Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
B. Szász Piroska: Az élet távolról
  2018-07-18 07:25:08, szerda
 
  B. Szász Piroska:

Az élet távolról

Sully Prudhomme költeményeiből.


Kik nem születtek meg: a jövő nemzedék
Csak elmosodottan hallja, mint tompa zajt,
Pörölyök ütésit, fegyver s ágyumorajt
És a földön járók Iépteinek neszét.

E zsivaj - ugy sejtik - nagy ünnepi ebéed
Susogó ér partján hol rügyet bont a galy,
S mind a szűzek ölén már a létért sóhajt
S a boldogságért esd: élhetni mielébb !

Nincs hát egy halott, ki az árnyakhoz megtérten,
Elmondja: e hymnus >jaj<-okkal van tele
S ők nyilt pokol felett szenderegnek békében?

Hogy e könyü és mosolynélküli boldogok
Ne irigykedjenek : hallva, mint zug, zokog
Körültök a parányok vad forgószele !


Jovendo_1905. junius 4.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: Az első csók.
  2018-07-14 07:42:10, szombat
 
  B. Szász Piroska:

Az első csók.


Tavaszi alkony sejtelmes fátyolával
Lágyan betakarta a kis szobát,
Telve epedő vágygyal esenge hangod :
>Oh ! adja nekem e szál ibolyát !<

A mint oda nyújtám s te mohó örömmel
Kaptál felé : ujjad újjamhoz ért,
S lágy hangod suttogóra válva izzott:
>Elepedek egyetlen csókodért !< -

Májusfa illatos, csudafehér ága
Bebólintott a nyitott ablakon,
Minden virágjában picziny tündér dalolt
Soha nem hallott édes hangokon;

A halkan suhanó esti szellő szárnyán
Jázmin lehe osont be nesztelen,
Megnyílt az ég s fényétől elvakultan
Sebten lecsukódott mindkét szemem.

Magasztos szent gyönyörnek forró árja
Elborított bennünket édesen . . .
Az üdvök üdvét: legelső csókunkat
Érzed még te is, mint én, édesem ?


Vasárnapi Ujság 1905. október 22.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: Levelek
  2018-07-12 09:51:53, csütörtök
 
  B. Szász Piroska:

Levelek


Levelek feküsznek
Elöttem halomban :
Én irtam azokat
Menyasszony koromban.
Olvasom, rendezem . . .
- Nem rnegy az egykönnyen
S egyikre-másikra
Ráhull egy-egy könnyern.

Oh ! rnennyi bizalorn
Reménység a sorsban !
Mennyi szilárd hit van
E sok apró sorban,
Minden egyes levél
Kincset rejt magába,
Bennök ifjuságom
Egész kincsesháza.

Egy csodás tündérkert !
Ahogy megálmodtam
Az életet, mikor
Ifjú kislány voltam.
Hol van e szép idő ?
A múltba enyészve
S vele szállt, vele tűnt
>Énernnek< egy része.

Az az >én< már halott
s többé föl nem éled,
Ama rózsás napok
Vissza sohse térnek.
Mi maradt belőle?
Szinevesztett írás
Itt a levelekben.
Olvasom . . . rendezem
Könnyel a szememben.


Jovendo_1905. május 21.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: Az első csók.
  2018-07-11 07:23:57, szerda
 
  B. Szász Piroska:

Az első csók.


Tavaszi alkony sejtelmes fátyolával
Lágyan betakarta a kis szobát,
Telve epedő vágygyal esenge hangod :
>Oh ! adja nekem e szál ibolyát !<

A mint oda nyújtám s te mohó örömmel
Kaptál felé : ujjad újjamhoz ért,
S lágy hangod suttogóra válva izzott:
>Elepedek egyetlen csókodért !< -

Májusfa illatos, csudafehér ága
Bebólintott a nyitott ablakon,
Minden virágjában picziny tündér dalolt
Soha nem hallott édes hangokon;

A halkan suhanó esti szellő szárnyán
Jázmin lehe osont be nesztelen,
Megnyílt az ég s fényétől elvakultan
Sebten lecsukódott mindkét szemem.

Magasztos szent gyönyörnek forró árja
Elborított bennünket édesen . . .
Az üdvök üdvét: legelső csókunkat
Érzed még te is, mint én, édesem ?

Vasárnapi Ujság 1905. október 22.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: Betegen
  2017-07-19 07:32:58, szerda
 
  B. Szász Piroska:

Betegen


Kitekintek a sötétségbe
Dobogó szívvel, hallgatózva:
Az őszi éjjel ködpalástja
Reáomolva földre, égre
Mintha valamely gyászt hordozna.

Neszt hallok . . . megborzong a lelkem
Halkan megrezzen ajtóm zárja . . .
Nem-e a könyörtelen Végzet
Ólálkodik künn vésszel telten ?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A szél a kertkeritést rázza.

Nem jajszó hangzik künn az éjben?
Két árva gyermek mintha sírna !
Harangok zúgnak . . . sír bezárul . . '
Gyászének száll felém a légben ?
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A lombtalan fák nyögnek sirva.

Lelkembe osont az enyészet
A nedves őszi éjszakából,
Szemem a jövendőbe tévedt
S elfogott egy bús előérzet :
Amit ott láttam, nincs is távol?

Jovendo_1905
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: A boldogságról
  2017-07-18 05:49:59, kedd
 
  B. Szász Piroska:

A boldogságról


Mikor örökre bezárult az Éden
A vétkes, első emberpár mögött,
S ők kitaszitva a nagy rideg éjben
Nem láttak mást, csak sűrű bús ködöt,
Irgalom kelt az alkotó szívében
S bozótot, sziklát, úttalan rögöt
Behintett millió, fénylő kis morzsákkal,
Parányokra felosztott boldogsággal.

És szólt az Úr: >lm e parányok néktek
A földi uton világítanak,
Éltetek czélja lesz : hogy keressétek
Mindíg ha száll az éj, ha kél a nap ;
Igy az Édenből amit elvesztétek
Egy-egy sugár a szívetekbe hat.<
S azóta lankadatlan türelemmel
A boldogságot keresi az ember.

Mi mind keressük ! - Némely halandónak
Ott fekszik épen útja közepén,
Ezek a morzsákért csak lehajolnak
És fölemelik vígan, könnyedén.
Mások bozótba, tüskébe hatolnak
És ott lelik fel, annak rejtekén.
Van, ki a sziklacsúcsra hág fel érte.
S mélységbe zuhan, mielőtt elérte.

És vannak álmodók, kik révedezve,
Merengő szemmel járják útjokat,
Egy-két szemecskét itt-ott összeszedve,
El, széttipornak belőle sokat.
Vak rohanásban, némely célt tévesztve,
Bár bejárt bérczet, szakadékokat
S útjában imitt-amott felcsillámlott,
boldogságból szemernyit sem látott.

Mi mind keressük, űzve balga álmot :
Hogy tán sikerül összegyűjtenünk
A föld kerekén szétszórt&#183; boldogságot.
Egy teljes egésszé. - Oh ! jaj nekünk !
Bejárhatjuk érte a nagy világot
Mind hasztalan. - Miért is küzdünk?
Hol föltalálnók teljes egészében,
Elérhetetlen messze van az Éden.

Jovendo_1905.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: Egyedül.
  2017-01-21 06:18:08, szombat
 
  B. Szász Piroska:

Egyedül.


Áradjon bár reád a szeretet fénye
Legyen ujjongással telve sziíved mélye.
Eljön a nap, melyen loppal belevegyül
Öröm-himnuszodba egy szomorú ének,
- Panaszos siráma kóbor, őszi szélnek:
E földön egyedül . . .

Hintsen bár virágot életed útjára
Egy-egy földi vándor igaz barátsága :
Hogy legbensőbb vágyad hova, merre repül?
Rejtett reményidből melyik a legszentebb?
Titkolt álmaidból a legüdébb, legszebb?
Meg sem tudja senki, csupán te egyedül.

Hordjon bár mind, ki él, oly súlyos keresztet,
Mint mely alatt a te vállad görnyed, reszket :
Azt a sebet, amely sajog szüntelenül
A lelkednek mélyén, azt a legfájóbbat
Senki sem láthatja - magad kell hordozzad
Néma megadással, egyedül; egyedül.

Forrjon bár össze a lelked, egész lényed
Azzal aki párod : int az örök Végzet,
Búcsúra szólít föl kérlelhetetlenül,
S arra az utolsó, ismeretlen útra,
Melynek hosszát, végét halandó nem tudja,
Magad mégy egyedül ! . . .

Jövendő_1905.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: Örök élet.
  2017-01-20 11:54:17, péntek
 
  B. Szász Piroska:

Örök élet.


Gondolatim lázasan keringnek
A titkok örvénye felett:
- lgen ! énem minden kis paránya
Öröktől fogva létezett.

Millió különböző lényben éltem
Meg-megújulva szüntelen.
Minden, mi volt visszatér s Iesz megint
Az élet örök, végtelen !

Ősök porát szívom be a Iégben
S a könny, mely szememben rezeg:
Tán a vízcsepp, mely futó felhőben
A nap sugarát törte meg.

Régen kihűlt szívek szenvedése
Az én szívembe költözött ;
Lelkem elhalt titkos rezgéseit
Madár dalolja üde lomb között.

És utolsó könnyű sóhajomból
Az elröppenő életet
Tán éppen egy rózsatő fogja fel
s egyik virága én leszek.

Zsenge ágban én hajtok ki újra,
Május fényében osztozom,
Bogárzümmögésben én beszélek
Tavasz illatát én hozom.

E nagy körforgásban, e cserében
Halál diadalt nem arat,
Nemzedékek hamván Élet nevet,
A síron friss virág fakad.

S mégis úgy fáj, úgy éget a könnyű
Mely elborítja szememet:
Nem tudom, ez örök vándorlásban
Találkozom még Teveled?

Jövendő_1905.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
B. Szász Piroska: Csak egyszer még . . .
  2016-11-29 08:55:46, kedd
 
  B. Szász Piroska:

Csak egyszer még . . .


Szeretnék újjongva fölébredni
Rózsás, hajnali fényben !
A mező sokszínű virágival
felszedni kötényem
Csak egyszer még!

Szeretnék ama kehelyből inni
Az ifjuság borából !
Szeretném hogyha szívembe szálna
Az illat és a mámor
Csak egyszer még!

Szeretném hinni hogy visszaszáll majd
Örökre eltűnt álmom !
S hogy a Boldogság itt jár e földön
És én őt megtalálom!
Szeretném hinni csak egyszer még!

Jovendo 1904.
 
 
0 komment , kategória:   B. Szász Piroska  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 2467 db bejegyzés
Összes: 32363 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1190
  • e Hét: 17680
  • e Hónap: 80158
  • e Év: 1598918
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.