Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Koltay Gergely
  2018-04-29 07:58:38, vasárnap
 
  Koltay Gergely

Neked játék

Neked játék, Neked a szerelem
Neked a fény és a végtelen
Nekem a hiány, nekem a küzdelem,
Nekem a bűn és a félelem.
Arcul csapott magányunkra rászállott illúziókkal
két sornyi hír lett az életem,
s ami szép azt csak képzelem...
Neked eső, Neked havazás,
Neked maradt a tisztaság, fehér lepedő,
de zápor verte homlokodra jeleket karcol az idő.
Mert nagyon fáj, mert üvölteni kéne,
mert nem lehet, mert nem lehet!
Mert amit nem lehet az az élet,
mert lehetetlen az élet, mert nincs igaz...
Széttépett imakönyveink között a megtalált nyomornak sohasem lesz vége.
Neked játék, neked a szerelem
Neked a fény és a végtelen,
Nekem a hiány, nekem a küzdelem
nekem a bűn és a félelem.
Csak tovább roncsol a vágy...
Az eltévedt boldogság,
akit fáradt vándorként engedtünk be hozzánk, s ránkgyújtotta házunk...
De nem! Nekem szép így is,
nekem szép a Volt és a Lesz is,
még ha a bűnnel házasságot kötsz is.
Hajnali házak csöndjét ma még titokban zárjuk,
s a kulcs halott fém testként postaládánkba koppan,
mint startpisztoly dörren a meneküléshez.
Mert futni kell magam, magad ellen,
mert a világ máglyát rak egymást ölelő testeink alá,
s a gyönyör nedvei a kozmoszba áradnak szét,
de itt ez csak per, itt ez csak büntetés.
Nekem játék, Neked szerelem,
Neked fény, nekem a végtelen
a közös bűn, a hiányzó értelem
mi Neked küzdelem, nekem a félelem.
Talán egy más korban, egy más létben vége lesz a láznak,
de most ami volt, s ami lesz, odaadod másnak.
Ez most a búcsú, és a kezdet is,
ez most fájni fog... még ha tudjuk is.
 
 
0 komment , kategória:  Dalszöveg  
Benkő Péter
  2018-02-07 09:59:42, szerda
 
  Benkő Péter

Mielőtt bármi

Nem tudok mindent,
s amit tudok azt sem értem.
Meghalt a mesemondó bennem
rövidre szabott időben.

Pedig a végtelenbe születtünk,
hol galambok szállnak az égbe,
Amiért könnyezünk,
az magunk temetése.

Melléd ül egy angyal,
de elmenekülsz buta érveléssel.
Félsz érinteni szárnyát,
mert a múlt csontig éget.

Énekelsz, beszélsz, vitatkozol,
mondod, csak mondod
a félkrajcárt sem érő bölcsességet.

Nem veszed fel a telefont,
Ez az istálló kiégett.
A paripák messze futottak,
Ki a szabad térbe.

Vakon botorkálsz utánuk
Lenézel a mélybe,
Csak egy lépés hiányzik,


Az utolsó...

Egy kéz hiányzik,
Pedig száz nyúlna érted...

Új kunyhót építeni félsz,
fészked eddig védett.
Csodákról szólnak álmaid,
a semmiről írsz meséket.

Azt hitted tudsz mindent,
most mégsem érted.
Meghalt a mesemondó benned
rövidre szabott idejében.

Pedig aznap este hullott az első hó,
jégkristályok készítettek koronát neked,
A forralt bort, kenyeres lángos illata,
a vásár forgataga volt az áldás.


Veled

Aztán a csend. Aztán a félelem.
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.

És nem hallod azóta a cipőd alatt
a ropogó havat.
És nem látod azóta a rügyező fákat
az ölelő napsugarat.

Nem ismered fel azóta
A belső hangokat.

csend van, félelem,
Mert kémeket küldött a gyáva értelem

Nem vetted észre,
Angyal szállta a válladra.
Szárnyával suhintott, nézz messzire,
S a pillanat volt a csoda, nem számítottál már semmire.

csend van, félelem
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.

Egy nap döntöttél,
Ne parancsoljon mélyre a sátán szava.
Megpróbáltál élni, házat bevakolni,
Hová hazatérhetsz, mi otthon, mi haza.

Aztán újra csend lett, újra a félelem.
Mert kémeket küldött a gyáva értelem.
 
 
0 komment , kategória:  Dalszöveg  
Dalszöveg
  2017-11-01 11:41:53, szerda
 
  Öcsém emlékére

Demjén Ferenc

Honfoglalás
/részlet/

Kell még egy szó, mielőtt mennél,
Kell még egy ölelés, ami végig elkísér,
Az úton majd néha, gondolj reám,
Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár.

Nézz rám, és lásd, csillagokra lépsz,
Nézz rám, tovatűnt a régi szenvedés.
Hol a fák az égig érnek, ott megérint a fény,
Tudod jól, hova mész, de végül hazatérsz.

Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, ott várok rád,
Ahol véget ér az út!

Úgy kell, hogy te is értsd, nem éltél hiába,
Az a hely, ahol élsz, világnak világa,
Az égigérő fának, ha nem nő újra ága,
Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.

Szállj, szállj, sólyom szárnyán,
Három hegyen túl!
Száll, szállj, én várok rád,
Ahol véget ér az út!

Nézz rám, s ne ígérj,
Nézz rám, sose félj,
Ha nincs hely, ahol élj,
Indulj hazafelé!
 
 
0 komment , kategória:  Dalszöveg  
Takács Mária
  2017-10-12 12:23:11, csütörtök
 
  Takács Mária

Ölelj

Ülj ide mellém és fogd a kezem
érezzem azt, mi is a szerelem
átölel lágyan két erős karod
úgy szeretlek, ahogy te akarod

Leszáll az este, és ránk tör a vágy
forró a karod és forró az ágy
bújj ide hozzám, felejts el mindent
én vagyok itt veled csupán s a csend

Refrén
Szeretni jó és szeretni édes
szeretni téged életveszélyes
szeretni most és szeretni mindig
szeretni téged a végső csókig...

Aztán a vihar lassan elcsitul
gond és a ránc arcomon elsimul
érzem az erőt, érzem, még kívánsz
nincs olyan perc, nincs vágy, amit megbánsz

De van egy pillanat, véget nem ér
ölelő karod az égig kísér
nem is kérek mást, annyit, rám figyelj
reggeltől reggelig ölelj ölelj...

Refrén
Szeretni jó és szeretni édes,
szeretni téged életveszélyes,
szeretni most és szeretni mindig
szeretni téged a végső csókig...
 
 
0 komment , kategória:  Dalszöveg  
Kinek mondjam el
  2017-10-05 10:34:22, csütörtök
 
  Kinek mondjam el vétkeimet
dalszöveg

Semmi sincs, csak fénytelen éj,
csak szótlan bánat, hiú remény
Nincsen hűség, nincs szerelem,
nincs simító kéz nekem
Kinek mondjam el vétkeimet,
és a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem?

Hideg az éj, de fényre vágyom,
mint délre húzó fecskepár
Testem kihűlt álom csupán,
de lelkem szunnyadó tűzmadár
Kinek mondjam el vétkeimet,
és a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem?

Ne kínozz, hisz előtted állok pőrén,
bekötött szemekkel,
Oh... Istenem mondd miért?
Könnyek nélkül sírok,
a meg sem született gyermekemnek
Hogyan mondjam el vétkeimet,
és a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet,
a bűneimmel kell, hogy éljek
A megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet,
Istenem?


 
 
0 komment , kategória:  Dalszöveg  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 257 db bejegyzés
e év: 1422 db bejegyzés
Összes: 7990 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 832
  • e Hét: 832
  • e Hónap: 68805
  • e Év: 368559
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.