Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2011-11-25 14:32:14, péntek
 
 


Kriminovellák : Kedves Mikulás!(2006-os változat)
Kleinhappel Miklós



Tommy Singer az ágyán feküdt és a hófehér plafont bámulta. Kusza és követhetetlen gondolatok kergették egymást a fejében. Igenis létezik a Mikulás, ebben biztos volt - ám a szülei azt mondták, hétévesen már elég nagy, hogy megértse, a fehér szakállas, piros ruhás öregember éppen olyan férfi, mint bárki más.

A kinti szürkület lassan sötétségbe fordult. Az eddig békésen szállingózó hópelyheket a városon végigsöprő szél most vadul az ablakoknak csapkodta. A tetőszerkezet mintha megmozdult volna a lökések erejétől, és rémtörténetekből ismerős hangokkal töltötte meg a csendes házat. A kertkapu elromlott zárja megadta magát és nyikorogva ki-becsapódott. Tommyt hirtelen elfogta a félelem, de néhány pillanat múlva megnyugodott. Tudta, ezek csak ártalmatlan hangok. És nem először fordult már elő, hogy szülei néhány órára magára hagyták. Hiszen elég nagy fiú már...
Zajok, egyáltalán nem nyugtalanítóak. Egyszerű, hétköznapi, természetes zajok.
Majd valami más.
Nyugtalanító, félelmet keltő zaj. Valahonnan fentről. Egyre közeledik!

***

Ahogy lefelé ereszkedett a kéményben, Ronald Hoodot hatalmába kerítette a hiányérzet. Gyermekkorában számára nem adatott meg egy igazi, kéményből leereszkedő Mikulás. Szülei és rokonai megpróbálták ugyan elkápráztatni néhány félresikerült alakítással, de hiába volt jelmezük, ő már az első percekben rájött, kit takart a maskara.
A kéményen át a kandallóba, onnan a nappaliba jutott. Felkattintotta elemlámpáját, majd néhány értékesebb tárgyat a puttonyába csúsztatott. Az emeleten minden helyiségbe benyitott és felmérte, érdemes-e belépnie. Néhány szakértő pillantás után rutinosan osztályozta a szobákat attól függően, mekkora zsákmányra bukkanhat. Kezdőként egy a Hood skálán százdolláros szobával is elégedett volt, most ötszáz dollárnál nem adta alább.
A gyerekszoba következett. Vidám, színes tapéta, Mickey egeres lámpa és különféle játékok szerteszét heverő darabjai. Lámpája az ágyon két fehér zokniba bújtatott lábat világított meg. Ronald feljebb pásztázott és csakhamar egy kisfiú alakja bontakozott ki előtte. A gyerek rámeresztette nagy, kerek szemeit. Látta, mennyire rémült.
- Szia, én vagyok a...
A fiú megköszörülte a torkát és felült. A félelem helyét kíváncsisággal vegyes izgatottság vette át.
- A... Mikulás?
- Igen, a Mikulás.
- Az én nevem Tommy.
- És azt is tudod, mit jelent a neved?
- Nem.
- Katonai fejadag vagy ellátmány, ahogy tetszik. Ez egy régi angol szleng-kifejezés. Tudod, mi az a szleng?
- Hát persze! - vágta rá büszkén. - Megkaptad a levelem? - kérdezte ezután.
Ronald elbizonytalanodott. Agya sebesen működött, megpróbálta kitalálni, mire gondolhat a fiú. Ahogy teltek a másodpercek, homloka verejtékezni kezdett. Milyen levélről lehet szó? A megvilágosodás egyik pillanatról a másikra jött. Hát persze, ő is írt a Mikulásnak gyermekkorában!
- Természetesen - felelte. - Nagyon szép az írásod. Az egyik legszebb, amivel találkoztam.
- Igazán?
- Hidd csak el. Tudom, hiszen naponta rengeteg levelet kapok.
- Ugye nem árulod el, milyen ajándékot hozol nekem?
- Szeretnéd, ha megtenném?
- Azért nem árulod el, mert... nem hozol semmit? - kérdezte félénken.
Tommy újra választ várt. Biztosan azért mondta ezt, mert rossz fát tett a tűzre. De a gyerekek annyiszor tesznek ilyet akarva vagy akaratlanul. Nem tudta, mit feleljen, ezért válasz helyett puhatolózni kezdett.
- Mire gondolsz?
Lesütötte a szemét. - Hogy nem kapok semmit, mert rossz voltam.
Ronald egyre jobban élvezte a szerepét. Megkötözhette volna a fiút, és amíg kiszabadítja magát, összeszedi az értékeket. Ha valaki meglátná amint puttonnyal a hátán kisétál a házból, nem fogna gyanút. Attól sem kell tartania, hogy használható személyleírást adnak róla - a dús fehér szakáll, a fejébe húzott sapka és kabátjának gallérja szinte teljesen eltakarja az arcát. De ha egyszer megírja az élettörténetét (az átkozott élettörténetét, ahogy mindig fogalmazott), akkor ez egy frankó sztori lesz benne. És a frankó sztoriknak köszönhetően szép az élet, nem?
- Igaz, nem volt helyes, amit az osztálytársaddal tettél, de már bocsánatot kértél tőle és újra szent a béke - mondta. - Szinte minden gyerek elkövet valamilyen vétséget az osztálytársa ellen, amit később megbán és az ellenségek újra barátokká válnak.
Tommyt mintha egy bűvész kápráztatta volna el valamilyen trükkel, száját tátva nézett Ronaldra. Majd újra felragyogott az arca és azt kérdezte: - Miért jöttél?
Kacsintott. - Ez legyen az én titkom. Nehogy elfelejtsd alaposan megtisztítani a csizmádat!
- Nem felejtem el - jött a válasz, miközben Ronald hátára vette a lába mellett lévő puttonyt.
A férfi kilépett a szobából és lement a nappaliba. A kandallón át a kéménybe mászott és elindult felfelé.

***

Tommy megbabonázva ült az ágyán. Ha valaki azt mesélné neki, hogy találkozott a Mikulással, biztosan kételkedne abban, hogy igazat mondott. Vele most mégis ez történt!
Fülelt. Hallotta, ahogy a piros ruhás, szakállas ember léptei nyomán meg-megnyikordul a falépcső. Jót nevetett saját butaságán, hogy az előbb annyira berezelt. Szerencse, hogy nem használják a kandallót; a benne felhalmozott tűzifa csak dísz. Hisz akkor a Mikulás nem jöhetett volna ide. Bár... Miért is ne?! Elvégre őt nem állíthatja meg a tűz! De ami a legfontosabb, hogy bebizonyosodott, mégis létezik! Megkapta a levelét, még az írását is megdicsérte, tudta, hogy két héttel ezelőtt összeverekedett Barry Wilkinsonnal (erről a szüleinek sem beszélt), és tudott a kibékülésükről is.
Ekkor futó ötlete támadt, ám annyira jónak találta, hogy még idejében nyakon csípte, mielőtt végleg elvetette volna. Újra fülelt. Hallotta a férfi lépteinek zaját. Most már nem a lépcsőről, de még nem is a kéményből. A helyzet ideális, a körülmények cselekvésre ingerlők!
Tommy talpra szökkent és lefutott a konyhába. A szekrényben rövid kutatás után rátalált arra, amit keresett, majd a nappaliba ment. A kandallóhoz lépett. Szíve heves kalapálásba kezdett. Leguggolt. A szekrényben talált gyufa segítségével meggyújtotta a mostanra teljesen kiszáradt fahasábokat. Azonnal lángra lobbantak. Néhány másodperc múlva vadul lobogva égtek olyan meleget árasztva, hogy hátrébb kellett lépnie. Nézte a tüzet, ahogy a lángnyelvek magasra csapva táncolnak és várt.
Fülsértő, vad, már-már állatias üvöltés töltötte be a nappalit. Önkéntelenül újra hátrált néhány lépésnyit. A Mikulás nem létezik!, hallotta újra szülei szavait. Elégedetten, de kissé csalódottan indult a szobájába. A kandallóban továbbra is vad táncot járt a tűz, ropogó, pattogó hangokkal töltve meg a nappalit. A ,,Mikulás" ordítása csak lassan halt el. Odakint a vihar újabb és újabb rohamra indult.
 
 
0 komment , kategória:   KriminovellákKedves Mikulás!  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 995
  • e Hét: 30562
  • e Hónap: 75634
  • e Év: 2016914
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.