Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll . . . . ! ! ! Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Barbarits Lajos: Őszi gyónás.
  2018-07-10 07:36:00, kedd
 
  Barbarits Lajos:

Őszi gyónás.


Bocsássatok meg, akiket szerettem,
bocsáss meg Te is, akit szeretek,
de már nekem az Ösz a Messiásom
s talán már nem is komédiázom,
illatot mikor már nem találok
menekülő, halódó sok kis jégvirágon.

Tavaszos kedvem is valaki megbocsássa
és ne átkozzon meg senki érte,
ha elhalkul a csókom néha.
mint viharsirályok fáradt libbenése.
Csatlósa voltam én sok szűz tavasznak,
de már ne fájjon senkinek, hogy beleszőtte
valaki szent - valaki drága
a lelkemet az Ősz arany-zománcos címerébe.

Tudom, hogy sokszor veszteglőn bolyongtam
álom-vizeken sok dacos kalózkodáson -
de lesz-e most, ki mindent elfelejtsen?
Lesz-e most, ki mindent megbocsásson?
Azt is, hogy arcomról a könnyet mind letéptem
s halál-azúros őszi színekért od'adtam,
mikor az élet ütközői közi bolond-merészen
görnyedt vágyaktól vonaglott az ajkam.

S ha majd - tudom - keres s nem tudja merre
s Tavasz-parton hiába, vár a régi jelre,
valaki szent - valaki drága
nagyon ne sírjon - úgyis hiába -
Csak mégegyszer mindent megbocsásson.
Azt is, hogy lelkét elvittem az Őszbe,
És keressen néha
ködös, pirosló, őszi naplementén
szomorú, alvó halott temetőkbe'
és higyje, várja, hogy megtaláljon,
amint én hiszem, ahogyan én várom.

Bocsássatok meg, akiket szerettem,
bocsáss meg Te is, akit szeretek -
de már nekem az Ősz a Messiásom
s talán már nem is komédiázom.

uj_elet_1922.

 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: Riadótváró magyarokhoz.
  2018-06-27 08:31:44, szerda
 
  Barbarits Lajos:

Riadótváró magyarokhoz.


Csak várunk búsan, bízón, sorsunkat siratva,
de zárva minden ajtó hétszer-hét lakatra.
Hiába hittünk száz szezám-igét vakon
Jövőnkbe rontva, multunk megtagadva.
- Testvér, ha lelked újra hinni tudna
s a száz szezám-igéből csak egy ha megmaradna
hiszed-e? győzne bátran, büszkén
épitve újat a régi üszkén -
hamvadt tüzünket lángragyújtva
kiálthatnánk csak egyszer, azt, hogy: "Rajta!"

Álmatlan, árva, csendes éjszakákon
látod-e, testvér!?
tüzek gyúlnak a megkínzott határon
és néma riadó zokog fel messze hívón:
gyászfátyolos kürtök, gyászposztós dobok
a haldokolva vérző szív is feldobog.
Testvér - nem érzed?
szent jogunk van nekünk az úi tavaszra:

Kiálthatnánk csak egyszer azt, hogy: "Rajta!"

Új Élet, 1922. julius 30.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: Új élet köszöntő.
  2018-06-26 06:30:45, kedd
 
  Barbarits Lajos:

Új élet köszöntő.


Köszöntöm a hajnalt az éjszakában,
köszöntöm a tavaszt a télben,
köszöntöm a reményt a pusztulásban,
köszöntöm, aki sirni tud,
köszöntöm, aki hinni tud:
- magyar ifjúság, drága kincs - köszöntelek !
Alkunkról a kacajt hiába tépik.
Ravatalunkat táncolják körül - Hiába !
A jövő a miénk. A tűz nem alszik.
Mert mi leszünk az átok:
a bosszúé, a számadásé - a magyar Holnap átka.
Mikor majd Trianon ezer hóhéra megremeg
és megrázza bilincseit
az ezeréves ország szent határa:
mi leszünk ott - a hajnal az éjszakában,
mi leszünk ott - a tavasz a télben,
mi leszünk ott - a remény a pusztulásban.
Millió láng kicsiny oltárok tövén:
ott ég a tűz a mi lelkeink ölében.
Mert mi siratni nem tudunk,
mert mi gyászolni nem tudunk -
mert a mi hitünk szent,
kacagó, ifjú, erős akarás:
Feltámadunk ! !
Lelkünkbe az élet szórta a szint, a fényt,
a mi oltárunkon a tüzek azért lobognak.
Ifjú magyar tüzek csuda-váró lángja
csak törjön dacosan az égig.
A jövő tavaszt senki ne bántsa,
bimbó feketébe úgyse pattan.
Szentjános-bogárkák szomorú avarban,
hagyjátok égni a kicsi fényeket,
hogy egy utunkon mind egymásra találjunk.
Magyar ifjúság - magyar Jövő.
Testvéreim - köszöntelek.

uj_elet_1922. április 16.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: Gond-lavinából
  2018-06-25 06:49:45, hétfő
 
  Barbarits Lajos:

Gond-lavinából


Gond-lavinából sóhajtás szakadt fel
sötétből, titkon, messziről.
- Mélységekből siró tavasz legényei,
meglássátok - ma egyikünk kidől.

Halljátok - ? Segélykiáltás Gond-lavlnából!
A visszhangot sötét kapuk verik -
Halljátok - ? Valaki foga csikordul
S a fényben izzó csúcsokon hiába hív a távol.
Meglássátok - ma egyikünk lélekharangja kondul.

Mi lesz a sorsunk?
Gond-lavina lassan völgybe ér velünk,
tördelve egyre tépi gyötrött testeinket.
Vigyázzatok - ha akkor arra ébredünk,
hogy nincsen álmunk s elveszett a lelkünk.
Ne tudjon fájni,
hogy már eltemetnek minket -
ne tudjon fájni Lázár-sorsú csókjaink nyoma.

De ami fái, az mindörökre fájjon:
Lavina-partra tévedt kis aranyvirágot
ne lássam akkor már soha-soha!

Új Élet, 1922. junius 11.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: Nem alszunk a vártán.
  2018-06-22 08:28:51, péntek
 
  Barbarits Lajos:

Nem alszunk a vártán.


Prometheus-sors lett a sorsunk,
A kincses, büszke ősmagyar ugar felett
vérünkből épült multunk aratásán
ma tolvaj-nép könnyvert tarlója lett.
Ahol vérünk árán gyúltak tüzek az éjszakába,
pogány oltárokon pislog gyötörten
évszázadok sok harcos kincse, álma.
Száz-karmú martalóc-had tépi érte testünk
s ahol feslő virágra, vadra, csókra lestünk,
magyar mezőn ma gyász ütött tanyát.
De maradt még a gyászlobogós vártán,
maradt, ki tépve, vérzőn - mégis hinni mer;
mert ős-dacos hitünk a rögbe markol
s mikor majd újra kél a nap
és új Botond áll a kapuk elé
s megdöngeti az átkozott börtön-falat,
ha majd a tűz kicsap a jeltelen sírokból
s vérző szivekből, új hadak-útja támad
és kis tüzek üzennek titkolt, bús magyar Imákat,
ha majd kérőn, dacos hittel panaszlón
ébresztő harsan szerte az éjbe
bús magyar várta gyászlobogója szárnyán:
- nem alszik akkor senki már.
de ott leszünk mind - mind a vártán.

uj_elet_1922. július 30.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: Mások szüretjén.
  2018-06-21 06:26:51, csütörtök
 
  Barbarits Lajos:

Mások szüretjén.


Elmúlt a nyár.
Egy csók-kufár
reszketve számolt
sok tűnő napot,
mert nagy csatán volt,
sebet kapott,
mert elhitte mind,
amit álmodott.
Egyedül indult
- alkonyat volt -
a nyár elébe
s mire elérte,
már haldokolt
s nem tudta merre
szökött előle
s nem tudta mér',
de hogyha csókolt,
már nem kivánta.
sohse újrázta.
A csókért vaduló vér
- régi kincs, babona tán -
valahol elmaradt
szivárványhid alatt
s már csak bámulni jár
a csók-kufár.
Kincse ezer volt,
Kérték - nem adta.
Kigyúlt a tartó -
más aratta.
Ősz járt a hegyen -
más szüretelte.
Volt, aki hívta, -
meg se ölelte.

S a völgyön át, a köd mögül,
ahol halott percek avarja
múlón, didergőn összegyűl,
valaki jön - csont-ujja zördül,
amint nagy, bokros hahotával
a völgyön át, a köd mögül
tépett vonóval nászra hegedül.

S a csók-kufár kitárt karokkal
rohan feléje - egyedül.

uj_elet_1922. november 15.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: A bűnöm után.
  2018-06-20 07:20:35, szerda
 
  Barbarits Lajos:

A bűnöm után.


Régi csipkék álmodnak úgy talán
sötét palotákban
kicsiny sarokszobák fekete ablakán,
ahogy a szempillám leeresztve hosszan
nézek utána - a bűnöm után.

Páncélos, büszke, régi lovagok
egy fehér kézre hajoltak úgy talán.
ahogy megcsókolom a tört gitárt
és eldobom messze - a bűnöm után.


uj_elet_1922. október 15.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: Kialvó csillagok nyomán.
  2018-06-12 07:19:58, kedd
 
  Barbarits Lajos:

Kialvó csillagok nyomán.


Neked panaszlom - nagyuram. Este:

a csendbe kuszált percek sóhaján
egy-két elejtett gyöngyszem álma közt.
csók-tarló egy két szédült tánca közt
hányszor néztem futó csillag után.
Kevés haszonért hányszor harcoltam gyötörten.
sok káromlásért hányszor hittem únt mesét.
Egy könnyért átkacagtam hányszor halk melódiákat
és júdás-csókba megbotló ajakkal
tagadni mertem hányszor csókot csókokért.

Én hittem neked - nagyuram. Este

a más-csillagos esték vártam, jöjjenek,
(fakón, szimplán - de mégis várni mertem)
mikor meaculpával átkodat ledobhatom:
a szeges övet - csókokkal kiverten.
Tudtam, hogy benned hinni bűnös ősi ritus.
tudtam, hogy tőled kérni kárhozat;
száz alkonyatba tüzdelt titkaid közt.
bolygó lidércből ébredt kincstelen tüzek közt
én vártam mégis tarka, furcsa harcokat.

És most bocsásd meg - nagyuram. Este

a hitemet hogy hinni mertem,
a panaszom hogy sirni mertem,
lehulló csillag után hogy futottam
s aki keresve járt, hogy mindenütt kerestem.
Sysiphus vérem hogy későn futok kerülni,
hogy mertem kérni, félni, csókba megfeszülni,
sárkányölő harcon feléd kacagni.
Bocsáss meg mindent, - nagyuram, Este !
azután menjünk - mindegy, merre -
lehulló csillagok után szaladni.

uj_elet_1922. július 2.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
Barbarits Lajos: Nyár után - csók után.
  2018-02-22 07:08:17, csütörtök
 
  Barbarits Lajos:

Nyár után - csók után.


Alvó csókok kósza álma
jár az alkonyok nyomába'.
Ringó füzek néma árnya
mintha a csendre vigyázna.

De jó is - mégis, mintha fájna,
hogy harsan néha régi lárma,
táncát a gyermek-had ha járja
a réten halkuló homályba'.

És furcsa szárnyon száll a nóta:
"Ringa-ringa-ringarája!
Hol a Jancsi két libája?
Ringa-ringa-ringarája!
Róka szomszéd, merre látta?"

S 'a furcsa kis melódiára
- maga se hitte, maga se várta -
valaki - csókok kivert kutyája
ajkába harap, ugy dudorássza:

"Ringa-ringa-ringa rája !
- sirni holnap - kacagni mámat
Ringa-ringa-ringarája !
- jön már az ősz a csókra, nyárra -
Ringa-ringa-ringarája !
- meghalni indul valaki árva -

új_élet 1922. április 30.
 
 
0 komment , kategória:  Barbarits Lajos  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 2467 db bejegyzés
Összes: 32363 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 536
  • e Hét: 9932
  • e Hónap: 96664
  • e Év: 1615424
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.