Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2012-04-09 15:43:52, hétfő
 
  BHARTRIHARI:
SRINGÁRA SATAKA, A SZERELEM SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL



A NŐK DÍCSÉRETE

9. KUNKUMA - PANKA - KALANKITA - DÉHÁ

Csábkenetektől csillog a teste,
gyöngykoszorúkkal reng buja keble,
színarany ékszert csördít a lába -
nincs, ki a nőnek ellene állna.

Vekerdi József fordítása

10. NÚNAM HI TÉ KAVIVARÁ

Tévednek ám azok a lángeszű bölcs poéták,
kik hirdetik s hiszik az asszonyi gyöngeséget.
Hisz villogó szemeik Indra vasát legyőzték,*
és minden isteni hatalmat, a gyöngeséggel.

Weöres Sándor fordítása

*)Indra az istenek villámfegyveres királya. Bőven akadtak szerelmi kalandjai földi nőkkel.

Nem hirdetnek-e a költők tán a női nemről
Fordított igét, ha gyönge nőkről énekelnek?
Hogy' lehet, ki szép szemével még az ég hatalmas
Istenségét is megejti, gyöngének nevezni?

Franyó Zoltán fordítása

14. SZATI PRADÍPÉ

Ha gyúl a mécs, ha ég a tűz, ha süt a nap, csillagsereg,
őzgidaszemű kedvesem nélkül homályos a világ.

Weöres Sándor fordítása

Ragyoghat napsugár, fáklya,
Vagy csillagfény és holdvilág,
Ha őzszemed nem ég, édes,
Egész világ sötét nekem!

Franyó Zoltán fordítása

21. SZAMMÓHAJANTI

Őrjítenek, kitüzesítenek s kinevetnek aztán,
csábítanak, de hidegek maradnak az ő szívükben,
rátörve férfiak egészen tárva maradt szivére;
mért nem közelegnek a testhez izgalomúl a szépek?

Weöres Sándor fordítása

A GYÖNYÖR

23. ADARANÉ DARSANAMÁTRA

Ha őt nem látjuk, megidézni vágyjuk,
és hogyha látjuk, megölelni vágyjuk;
ölelve őt, a csoda-pillogásút,
két test, kivánjuk, vadul egybeforrjon.

Weöres Sándor fordítása

Míg nem látjuk, azt kívánjuk,
Hogy csak lássuk kedvesünket:
Hogyha láttuk, azt kívánjuk,
Bár ölelhetnők csak egyszer;
És ha átöleltük, akkor
Véle egybeforrni vágyunk.

Franyó Zoltán fordítása

29. ÉTAT KÁMAPHALAM LÓKÉ

A szerelemnek áldása, hogy kettőnek a lelke egy;
ha külön és a két lélek: csak két holttest ölelkezik.

Weöres Sándor fordítása

Te voltál én, én voltam te -
boldogan éltünk, de ahogy
múlt az idő, kettőnk között
elszakadt valami. Ma már
te: te vagy és én: én vagyok.

Faludy György fordítása

A HAT ÉVSZAK
A TAVASZ

34. MADHUR AJAM

A tavasz erdei lenge kakukkszava
s keleti lágy szele is veri, üldözi
a szeretőket, akik külön alszanak.
Üröm a bajbajutottnak a színbor is.

Weöres Sándor fordítása

A NYÁR

38. ACCSHÁCCSHA - CSANDANA

Hűs, illatos tenyerű nők, kenekedve szantál-
porral; s üdít a feredő, a füzér, a holdfény,
lassú fuvallat, a virág-lehelet varázsa:
az éjt s a kéjt ez alakítja dicséretessé.

Weöres Sándor fordítása

AZ ESŐS ÉVSZAK

44. ITÓ VIDJUD - VALLÍ

Az égen villámok szalagai, s a föld vízleheletű;
amott felhő-dörgés, idele a vidám pávamadarak
kecses csengő hangú dala, szerelemé, vágyzuhatagé -
szüzek hogy bírják el szivüket a magány katlanaiban?

Weöres Sándor fordítása

A ŐSZ

47. ARDDHAM NÍTVÁ NISÁJÁH

Éjfél múltán, a vágy és szerelem idején, már lelankadva kéjtől,
sebzett szájával egy korty italért esedezik kedvesétől a férfi,
ám elgyengült barátnője keze közül a korsó kicsusszanva reccsen,
hát édes bor helyett őszi sugarakat ihat, tiszta holdfényt az ifjú.

Weöres Sándor fordítása

A TÉL

48. HÉMANTÉ DADHI - DUGDHA

Tejfölt és tejet és meleg vajat ivó, jó téli köntöst vevő,
sáfránytól ragyogó, gyakorta szerelemjátékban elfáradott,
bételtől finom-illatos leheletű, nyugvásra tért férfiak
békén alszanak asszonyuk kidagadó mellén a ház mélyiben.

Weöres Sándor fordítása

Be boldog az, ki forró nászi harcok
Kéjétől ernyedt testtel elmerülhet
Szép kedvesének illat-tengerében,
S a keble forró párnáján lehűlhet;
S míg az karjával átölelve tartja,
Pihentető álomba szenderülhet.

Franyó Zoltán fordítása

AZ OLVADÁS

50. KÉSÁN ÁKALAJAN

Fürtjük szertezilálja; égeti szemük; testük levetkőzteti;
borzongatja a bőrük és az ölelés vadsága megrészegít;
zárt ajkuk csucsorítja mint fütyülőt, felmarja sebzettre mind:
így tesz szépet az olvadás szele a nők kényes csodácskáinak.

Weöres Sándor fordítása

NEHÉZ ELLENÁLLNI

53. KIM IHA BAHUBHIR UKTAIR

Minek ide az a sok szó, balga bölcselkedések?
Egy az igaz: aki férfi, célja kettő lehet csak:
fiatalon a csodás-szép, mámoros, játszi nőknek
puha kebelén pihenni - vagy ha nem: vár az erdő.*

Vekerdi József fordítása

*)Az erdő a remeteség helye; a remete neve: vana-prasztha "erdőbe vonuló".

E céltalan, esztelen mindenségben
a bölcs előtt két út áll nyitva csak:
az egyik, hogy szüntelen imádsággal
a hit malasztját szippantsa fel, és ha
ebből nem kér, hogy egy szépasszony mellén
csüggjön, meleg csípőjét símogassa,
s áldott farát, s mentől tovább időzzék
a mennyország lábai között.

Faludy György fordítása

54. SZATJAM DZSANÁ VAKSMI
Szép szóm valóság, haza nem beszélek,
minden világban csak ez egy igazság:
nincs más gyönyör, csak mit a lányok adnak,
bú sincs egyéb, mint amit ők okoznak.

Weöres Sándor fordítása

56. VACSASZI BHAVATI

A bölcsek azt tanítják - ámde ők is
Csak szóval! - , hogy kerülni kell a nőt.
De haj, ki tudna mindig ellenállni
A nagy lótusz-szemű, karcsú leányok
Csípőinek, halkan csilingelő
Övekkel átkötött csípőinek,
Mikhez korallok, gyöngyök éke csábít?

Franyó Zoltán fordítása

60. UNMATTA - PRÉMA

Szenvedélyük vakságában akármit tervelnek a nők,
még maga Brahmá is gyenge, hogy akadályt gördítene.*

Weöres Sándor fordítása

*)Brahmá a világ teremtője. Legfontosabb ügyekben ő lép közbe döntőbíróként.

61. TÁVAN MAHATVAM

Addig tart mind a méltóság, nemesség, bölcsesség, tudás,
amíg mind az öt érzéket a belső tűz nem gyujtja fel.

Weöres Sándor fordítása

63. KRISAH KÁNAH KHANDZSAH

A görhes, félvak, sánta, reszketeg inu, görbe, nyavalyás,
szeméten tengődő, sebeiben takart, éhen epedő,
nyüvekkel, bőrbajjal teli kopasz eb, roncs váz, nem eleven,
de mégis fut nőstény után. Holtat is megöl a szerelem.

Weöres Sándor fordítása

Az eb, ha mégoly vaksi, sánta, girhes,
Ha torzonborz, fületlen és suta,
Fekélyes, és ha már nyüvek borítják,
Ha döglődik az éhségtől, ha vén,
Ha már szegényt torkán akadt szilánk
Fullasztja: még ilyenkor is szukára
Áhítozik. - A félhold aggra is
Lesújt a kéjvágy szörnyű istene.

Franyó Zoltán fordítása

Nézd ezt a vén kehes kutyát,
Foghíjas már, hátsó lábára sánta,
a szőre hull, csipás, ugatni sem
tud, csak nyüszít, félvak, csorog a nyála,
csupa fekély, csontja kiáll, testébe,
ha jár ugyan, csak hálni jár a pára,
s ez a nyomorult roncs is egyre tűzbe
jön, s lógó lepcses nyelvével szukája
után biceg. Így űzi ostorjával
az emberek nemét a szerelem.

Faludy György fordítása

TARTÓZKODÁS A NŐKTŐL

68. SZANSZÁRA TAVA NISZTÁRA

Élet! A rajtad áthágó ösvény nem volna kaptató,
ha gátúl ott nem állnának csábító pillantásu nők.

Weöres Sándor fordítása

ÁTOK A NŐI CSÁBRA

73. SRUTVÁ BHAVANTI TÁPÁJA

Először hangja gyújt lángra; látványa felkorbácsoló;
érintése megőrjítő: kedvesnek hogy is mondható?

Weöres Sándor fordítása

75. NÁMRITAM NA VISAM

Nincs más méreg, nincs más nektár, egyedül a szépcombu nő.
Ha szeret: virág, mézédes; ha nem szeret: mérget terem.

Weöres Sándor fordítása

77. NÁ SZATJÉNA SASÁNKA

Füllentés, hogy a női arc maga a Hold, megtestesült s földre szállt;
csöppet sem hihetőbb bók, hogy a szemük kéksége lótuszvirág;
s minden tagjuk arany! bolond se hiszi el, tudják, a költő hazug,
bőr, hús, csont csak a nő, de ha szeme int, észt veszt a bölcs férfi is.

Weöres Sándor fordítása



81. DZSALPANTI SZÁRDDHAM ANJÉNA

Az egyikkel beszélgetnek, a másikra kacsintanak,
a harmadikra gondolnak, hát melyik a szerelmük?

Weöres Sándor fordítása

82. SZUMUKHÉNA VADANTI VALGUNÁ

Csevegőn, szeliden beszélgetők, de hegyesre kifent szivük leszúr,
csupa méz a leány szavában és csupa kígyó-epe lelke mélyiben;
emiatt színak ajakra ajkat, ínyt, emiatt mellre kezet feszítenek
a gyönyörtől nekilódult férfiak, vizirózsa özönlő méheraj.

Weöres Sándor fordítása

Szelíden mosolyogva szól a nő,
de vigyázz, körme közé ne juss, megöl.
Ajakán a virágok íze van,
szíve mélyében a kobra mérge van.
Ím, ezért szívja mohón az ajkukat,
tenyerével leszorítva mellüket,
a gyönyörbe belebódult férfi-nép.
A mohó méh is a lótusz rabja lesz.*

Vekerdi József fordítása

*)A méh-hasonlat a szanszkrit költészet toposzára céloz: a nappali lótusz kelyhe éjszakára összezárul, és rabságba ejti a virágméz szívásába belefeledkezett, mohó méhet.

84. VISZTÁRITAM MAKARA - KÉTANA

A nagy halász, a Szerelem, kifeszíti ékes
nőkből kötött fonalait a Lét tengerében,
ajkuk csalétkira csapó halakat (mind férfi)
könnyen kifogja, süti vad Szenvedély tüzében.

Weöres Sándor fordítása

85. KÁMINÍ - KÁJA - KÁNTÁRÉ

Nőtest erdősűrűjében, melle kiugró szirtjein
ne bolyongj, gondolat-vándor: ott les a rabló Szerelem.

Weöres Sándor fordítása

LEMONDÁS A NŐKRŐL

97. KIM KANDARPA KARAM KADARTHAJASZI

Mért fáradsz, Szerelem? Minek suhog a nyílvesszőid szálló hada?
Mért énekled igérgető dalaidat, kakukk, ha hiába már?
Szép lány, hasztalanul mivégre mutatod hívó kacagásodat?
A hold-ékszeres istenség elibe hull lelkem és szómát iszik.*

Weöres Sándor fordítása

*)Hold-ékszeres istenség: Siva, a remeték ura, akinek diadémját a holdsarló díszíti. - A szóma a régebb időben egy ismeretlen növényből sajtolt, bódító ital volt, amelyet áldozatkor a tűzbe öntöttek. Az eredeti szövegben nem szóma szó, hanem "elmélkedés élet-vize" (dhjánámrita) szerepel.

BHARTRIHARI:
NíTI SATAKA, A BÖLCSESSÉG SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL

A TUDATLANSÁG

2. JÁM CSINTAJÁMI SZATATAM

Nem néz reám, akit imádok egész szivemmel.
Másik legényt szeret. A férfi pedig megint mást.
És értem is lobog egy asszonyi szív hiába.
Átok reá s a szerelemre, magamra, mindre!*

Weöres Sándor fordítása

*)A verset Bohlen fordítása alapján Heine is feldolgozta a Dalok könyvében (Ein Jüngling liebt ein Mädchen). Az átvételre a záró versszakban utalt:
Ez régi történet már,
de mindig új marad,
s akivel megtörténik,
a szíve megszakad.

Vágyam majdhogy megöl az asszonyért, aki ügyet sem vet rám,
hanem egy férfiért bolondul, ki viszont egy szép fiút imád,
amíg a fiúnak az a lány kellene, aki engem szeret, s aki nem érdekel-
hogy a fészkes fene enné meg az asszonyt, a férfit, a fiút,
a lányt, ezt az egész földet, a szerelmet, de elsősorban engem.

Faludy György fordítása

3. ADZSNYAH SZUKHAM ÁRÁDHJAH

A tudatlannal megegyezni könnyű; hát még a nagytudásuval,
de a csöppnyi tudástól kótyagosat maga Brahmá se győzi meg.

Weöres Sándor fordítása

8. JADÁ KIMCSIDZSDZSNYÓ HAM

Dölyfös kamasz voltam s folyton őrjöngtem, mint párzó elefánt,
bolond elmém hitte, hogy az egekig ér bennem a tudás.
De aztán bölcsek közt végre felismertem kicsiségemet,
s botorságom, gőgöm hamarosan elmúlt, mint tavaszi láz.

Weöres Sándor fordítása

11. VARAM, PARVATADURGÉSU

Jobb a hegyszakadékokban kóborolni vadak között,
mint akár Indra mennyében tanyázni ostobák között.

Weöres Sándor fordítása

A TUDÁS

17. VIDJÁ NÁMA NARASZAJA RÚPAM

Bölcsesség: csoda-kincs, csupán keveseké; rejtekben őrzött vagyon.
Bölcsesség ad erőt, sikert, sok örömet; minden tudás tőle jő.
Bölcsesség: idegenben ő a vezetőnk; nincs isten őnála jobb.
Bölcsesség, a király lehull színed előtt. Állat, kiben nincs tudás.

Weöres Sándor fordítása

BECSÜLET ÉS BÁTORSÁG

25. KUSZUMA - SZTAVAKA

A bölcsnek sorsa kétféle, mint a virágfüzérnek is:
az emberek fölé tárul, vagy az erdőben fonnyad el.

Weöres Sándor fordítása

A VAGYON

32. DZSÁTIR JÁTU RASZÁTALAM

Nem bánom, ha pokolra hull, mit a tudás és származás rangja nyújt,
tűz pusztítsa családomat, becsületem szirtről zuhanjon alá,
villám sújtsa le hős nevem - csak a vagyon kell, egymaga, semmi más,
mert ez ha hiányzik úgy sok erény mind egy fabatkát sem ér.

Szerdahelyi István fordítása

33. JASZJÁSZTI VITTAM

Kit pénze fölvet: nemes is, tudós is,
megszívlelendő valahány tanácsa,
erényes, ékes-szavu és hatalmas.
Honnan fakad rang s uri sors? aranyból.

Weöres Sándor fordítása

38. RÁDZSAN DUDHUKSASZI JADI

Császár, ha megfejed a földet, akár tehénkét,
tápláld a népeidet is, valamint a borjat.
Jó, hogyha gondok-örömök közepett velük vagy,
s földed terem csodafaként, sose látni mását.*

Weöres Sándor fordítása

*) Csodafa (kalpa-druma): minden kívánságot teljesítő, varázslatos fa.

40. ÁDZSNYÁ KÍRTIH

Bráhman-védő, hősi hírnév, tekintély,
hívét védő, vígszívű, bőkezűség,
abból, kit nem fényesít mind e hat jó,
mondd, ily hitvány, gaz királyból mi hasznunk?

Szerdahelyi István fordítása

ROSSZ EMBEREK

43. DURDZSANAH PARIHARTAVJÓ

Messze kerüld a kísértőt, akkor is, ha tudása nagy,
Ha kígyófejen ékkő ring: nem ugyanoly félelmes-e?*

Weöres Sándor fordítása

*)A hiedelem szerint a kobra fejében drágakő van.

48. MAUNÁN MÚKAH

Míg hallgat, csúfneve kuka; ha szól, bármi szépen: szeles csak;
orcátlan, hogyha közeledik; és lusta, távol maradva;
gyávának mondja nagyura, ha tűr; lázadó, hogyha nem tűr;
szolgának lenni de kutya-nehéz! Szent se bírná nyugodtan.

Weöres Sándor fordítása

Hej, nem könnyű a szolga helyzete,
A gazda ritkán bánik jól vele.
Ha hallgat, akkor némának gúnyolja,
És fecsegőnek mondja, ha beszél;
Kíváncsinak, ha közelebb mer állni,
Hanyagnak, hogyha hátrál, szint fél;
Ha mindent eltűr: ráfogják, hogy gyáva,
Ha rosszkedvű, azt mondják rá: gonosz.
Nem szolga, de a jógi bölcs agyába
Se fér ez - oly sok fejtörést okoz.

Franyó Zoltán fordítása

JÓ EMBEREK

53. VIPADI DHAIRJAM

Balsorsban türelem, sikerben mérték,
gyülésben bölcs beszéd, harcban vitézség,
bőségben nyájasság, tanulásban hűség:
erényt természet ád az igazaknak.

Weöres Sándor fordítása

Ha siker éri, szerény; ha baj éri, tűr;
a csatatéren erős; a gyűlésben bölcs;
a tanulásban okos; becsülésnek örül.
Veleszületnek a jókkal erényeik.

Vekerdi József fordítása

57. SZANTAPTÁJASZI SZANSZTHITASZJA PAJASZÓ

Izzó vasra lecsöppenő, rácsepegő víznek nyomát sem leled;
ám lótusz levelén, ha ott leli helyét, szikrázva, gyöngyként ragyog;
vagy tenger fenekén a tárt, de üreges kagylóba utat talál
s gyöngy lesz. Kis, közepes, nagy őrzenivalót más-más körülmény fakaszt.

Weöres Sándor fordítása

Vízcsepp hogy ha parázsba hull, nyoma se lesz, ködpáraként tűnik el.
Lótusz lágy levelén is csak kis ideig szikrázik úgy, mint a gyöngy.
Ám kagylóba kerülve, ott igazi gyöngy lesz, drága, fényes, kemény.
Hitvány, átlagos és nemes - ki-ki olyan, mint az, kiben társra lel.

Szerdahelyi István fordítása

MÁSOK MEGSEGÍTÉSE

63. SRÓTRAM SRUTÉNA

Fület tudásvágy, nem a füldísz ékít,
kezet szívesség, nem a karkötőlánc,
testet nyomorgók segitése és nem
szantáli balzsam teszi csillogóvá.*

Weöres Sándor fordítása

*)A szantálfa illatos porát púderként használták.

65. PADMÁKARAM DINAKARÓ

Lágy napsütés, tavaszi fény veti szét a bimbót;
lótuszt a hold deleje tár ki az éjszakában;
kéretlen ad vizet az ég tetején a Felhő:
önzetlenül az igazak így segítik egymást.

Weöres Sándor fordítása

KITARTÁS

75. KADARTHITASZJÁPI

Ha tiszta lelket valahány csapás sujt,
bölcs szent nyugalmát sose sérti semmi.
Ha fáklyalángot lefelé csavarnak,
a láng sosem fog lefelé lobogni.

Weöres Sándor fordítása

SORS

86. KHALVÁTÓ DIVASZÉSVARASZJA

Perzselték a kopasz fejét a sugarak, s vágyott az árnyék felé,
hűs nyugtot keresett, s a sors úgy akará: dús lomb tövében leült,
ott egy kő-szerű nagy gyümölcs lepotyogott, s reccsent a tar pőre fej.
Így jár mind, kit a jószerencse odahágy: balsorsa les mindenkit.

Weöres Sándor fordítása

BHARTRIHARI:
VAIRÁGJA SATAKA, A LEMONDÁS SZÁZ STRÓFÁJÁBÓL

A VÁGY KÁRHOZTATÁSA

5. UTKHÁTAM NIDHISANKAJÁ

Kincsért túrtam a földet, és a hegyek érc-kebelét olvasztottam én,
átkeltem veszedelmes tengereken és tiszteltek uralkodók,
bűvös szókat is értve, régi temetők mélyén tanyáztam soká,
és félpénzt se kerestem ennyi csodatett révén. Hát hagyj el, te vágy!

Weöres Sándor fordítása

8. BHÓGÁ NA BHUKTÁ

Élvezni élünk, de kiég a létünk.
Kiszenvedünk mind, de a szenvedés él.
Időnk lejár és az idő tovább fut.
Elpusztulunk és csak a puszta vágy tart.

Weöres Sándor fordítása

9. VALIBHIR MUKHAM ÁKRÁNTAM

Arcomat ráncok szántják fel, fejemet fehérség lepi,
mind a tagok leroskadnak; ifjú csupán a vágy maradt.

Weöres Sándor fordítása

10. NIVRITTÁ BHÓHÉCCSHÁ

Kimúlt minden vágy és vele a becsülés meg szeretet is;
ahány kortársam volt, a magas egeket lakja valahány;
keserves mozdulnom; bot emeli a hátat, ködös a szem:
a múlástól mégis didereg ez a rossz test, a nyomorult!

Weöres Sándor fordítása

11. ÁSÁ NÁMA NADÍ

Mély széles folyam-ágy: Remény. Vize a Kéj. Sok szennyes habfodra: Vágy.
Szenvedély krokodilja lent. Önuralom fáját alámosni kész.
Át nem lábolod: ott a tárt zuhatag és örvény, a nagy Balgaság.
És kik végülis átjutottak a folyón: a Jóga szent bölcsei.

Weöres Sándor fordítása

ÉLVEZETEK TÁVOZÁSA

13. AVASJAM JÁTÁRAS

A kéjek távoznak, letelik idejük, hogyha jön a vég.
Ha múlásuk nem kár: minek a zokogás, mért nem örülünk?
Ha tán önszántukból hagynak oda: hiány gyötri a szivet;
ha megválunk tőlük: mi amit akarunk? béke, nyugalom.

Weöres Sándor fordítása

Akármeddig tartott, ha ideje lejár, elfut az öröm.
Ha úgyis válnod kell: te sohase maradsz, hagyd magad el őt!
Ha búcsút int néked, de te nem akarod: kín, ha tovaszáll.
Ha elfordulsz tőle: igazi örömöd lesz a nyugalom.

Vekerdi József fordítása

16. BHIKSÁSANAM

Étkem csupán az alamizsna meg egy pohár víz;
fekvőhelyem fekete föld, utitárs a testem,
koldus-ruhámat a nagy ég tartja össze,
ó jaj! de vágyaimat el nem emészti semmi.

Weöres Sándor fordítása

17. SZTANAU MÁNSZAGRANTHÍ

A mell két lógó hús, dehogy arany edény, hazudik a szó;
a száj nyálat tárol, de a mese szerint holdsugaru szép;
folyó húgytól lucskos, nem elefánt-ormány, nem gyönyör a comb;
a test hitvány jószág, amelyet a regős éneke diszít.

Weöres Sándor fordítása

AZ ALAMIZSNA KESERŰSÉGE

22. DÍNÁDÍNAMUKHAIH

Korgó gyomra miatt sosem rebegi el önérzetes féri: "Adj...!"
restellvén: megalázhatod, ha a feléd nyújtott kezét ellököd.
Úgy kér csak, ha az éhező, kicsi gyerek-had sírva tépi szegény
csont-bőr asszonya rongyait, ki maga is csak tántorog-szédeleg.

Szerdahelyi István fordítása

ÖRÖMÖK MULANDÓSÁGA

32. BHÓGÉ RÓGABHAJAM

Gazdagságban a kór ijeszt, s fejedelem, kincsünket elvámoló;
tisztességben a szégyen és a lebukás; s fő rettegésünk: halál;
minden félnivaló, csupán aki lemond, nincs néki mit félteni.

Weöres Sándor fordítása

AZ IDŐ HATALMA

42. SZÁ RAMJÁ NAGARÍ

Ékes város: a nagy király valaha ott élt és csodás udvara,
bölcs jóságu tanácsurak serege és holdfényes orcáju nők,
délceg, hetyke királyfiak, mulatozás, bájos regék s dalnokok,
mind emlékezet-útra tüntek, az idő elvitte - üdv néki, üdv!*

Weöres Sándor fordítása

*)Az utolsó sorban az "üdv" szó félreérthető: nem pozitív, hanem negatív értelemben kell felfogni. "Akinek hatalmából minden az emlékezet útjára távozik - leborulunk az Idő előtt." Az idő (kála) szó fejezi ki a megszemélyesített Végzet fogalmát is.

43. JATRÁNÉKAH KVACSID

Házban, hol sokaság lakott, valaki van; egy volt, de lőn társaság;
aztán rengetegen, hamar gyarapodók; végtére egy sem maradt.
Hát így játszik, az éjt s napot csökönyösen mint kockát vetvén, a sors.
Játszótábla a lét; a sors meg az idő játszik; mi bábok vagyunk.

Weöres Sándor fordítása

Valaha sokan voltak a házban, most egyedül lakik bennem valaki.
Ahol előbb egy volt, később sokan lettek, végül senki sem maradt.
Így játszik az Idő meg a Sors a világ-táblán az ember-bábukkal,
mint két kockát pergetve a nappalokat és éjszakákat.*

Vekerdi József fordítása

*)Az Idő és Sors (kála, kálí) kettős értelmű a szövegben: Sivát és nejét, Kálít is jelenti, és a hasonlat mitológiai célzást is rejt: Siva szórakozása kockajáték nejével.

50. ÁJUR VARSASATAM

Száz év: emberi lét. Sötét fele az éj; fényes felének felét
gyermek-játszadozás, s a vénkor örökös fájdalma foglalja el;
és a többi idő: nyomor, szomoruság, gond, bú, ha elválni kell.
Víz hullámainál futóbb s viharosabb életbe mért vetsz reményt?

Weöres Sándor fordítása

51. KSANAM BÁLÓ BHÚTVÁ

Egyik percben gyermek; s szerelem-örömöt másodika hoz;
ma condrát sem húzhat; s közeleg az idő, hogy vagyona dús;
de már sorvadt testtel didereg a halál díszletei közt,
színészként, elmúlás szerepe az övé: jő s tovatűnik.*

Weöres Sándor fordítása

*)A két utolsó sor szó szerinti fordítása: "Élete végeztével az ember, vénség-sorvasztotta tagokkal/ mint ráncokkal ékesített testű színész, eltűnik a Halál színpadának függönye mögött".

KIRÁLY ÉS REMETE PÁRBESZÉDE

54. VAJAM API PARITUSTÁ

Neked a selyem a szép s jó, én beérem fahánccsal:
azonos az elégültség, nincs valóban különbség.
Olyan atyafi a koldus, kit legyőz a kívánság.
Csupa nyugalom a lelkünk, nincs szegény itt, se gazdag.*

Weöres Sándor fordítása

*)A két utolsó sor szó szerinti fordítása: "Akiben a kívánság uralkodik, az szegény. / Aki lelkében elégedett, mindegy, hogy gazdag-e, szegény-e." - A remeték ruházata faháncsból font köntös.

56. ASNÍMAHI VAJAM BHIKSÁM

Levegő az öltözetünk, alamizsna az ételünk,
a föld háta a fekhelyünk - királyokkal mit kezdhetünk?

Vekerdi József fordítása

LÉLEK INTÉSE

63. PARIBHRAMASZI KIM VRITHÁ

Mivégre csavarogsz, ki hív? Ha lepihenni tudnál, nagy ész!
Ahogy valami történik, másként sohase történhetik.
A múltba ne tekints: mit ér? se a jövőbe: mért képzelegsz?
Ma éld örömeid, s ne nézd: bekopogók csak és eltűnők.*

Weöres Sándor fordítása

*)A vers utolsó sorának más értelmezése: Ne fuss az örömök után, hiszen láthatod, hogy jönnek és eltűnnek.

68. PRÁPTÁH SRIJAH

Minden siker teneked illatozik - de aztán?
Száz fej lehull katona-lépted ellődd - de aztán?
Sok híved és vagyonod éke diszít - de aztán?
Míg sors kereng, virul az emberi test - de aztán?

Weöres Sándor fordítása

69. BHAKTIR BHAVÉ

Mint undorít a születés meg az elmúlás is!
Számunkra nincs rokoni szív, szerelem varázsa,
rólunk lehull eme csapás a lakatlan erdőn,
nékünk maradt a lemondás - de több kell-e ennél?

Weöres Sándor fordítása

71. PÁTÁLAM ÁVISASZI

Pokolra szállsz, egyet ugorsz s az egekbe léptél,
lélek, csapongva bebolyongod a föld kerekjét.
Mint van, hogy észre se vevéd a szivedben élőt,
benned lakót? Kicsoda juttat az üdvre téged?*

Weöres Sándor fordítása

*)Szívedben élőt, benned lakót: szó szerint: "Közben nem veszed észre, hogy a brahman ('Világlélek') a bensődben lakozik?" Utalás a panteista hindu tanításra, amely szerint egyén nincs, az egyéni lélek is csak a Világlélek (brahman, nem azonos a Brahmá istennel) megtestesülése. V. ö. a kötet utolsó versével.

ÁLLANDÓSÁG - MULANDÓSÁG

74. GÁTRAM SZANKUCSITAM

Meggörnyedt ez a test, a léptei rogyók, fogsor sem ékíti már,
rosszul lát, haja ősz, naponta süketebb, száján a szó csak recseg,
olykor hogyha beszél, családja se figyel, más tervre ád asszonya,
ellensége a lánya meg a fia mind - aggkorba jutnunk de kár!

Weöres Sándor fordítása

75. VARNAM SZITAM SIRASZI

Látván: a haj feketesége fehérre válik,
ez jelzi, hogy közeledik szaporán a vénség,
mint szennyezett kutat, az asszonyok elkerűlik,
hol páriák koponya-vödre dereng ijesztőn.*

Weöres Sándor fordítása

*)Szennyezett kutat: a szigorú hindu kaszt-szabályok szerint olyan kútból, amelyből kasztonkívüliek (páriák) merítettek, többé nem szabad vizet inni.

76. JÁVAT SZVASZTHAM IDAM SARÍRAM

Ép, szép test, akitől ma még fut a halál és hagyja, éljen tovább,
míg érzékei élesek s lobog a vér és tart az élő erő,
mindaddig cselekedje mind, amit az üdv szerzése, őrzése vár.
Égő ház töviben mit ér hamarosan, sebtében ásnunk kutat?

Weöres Sándor fordítása

77. TAPASZJANTAH SZANTAH

Akár Gangá partján, örökös ima közt múlik el időnk;
vagy élünk oly nőért, ki mesebeli hűség, csupa erény;
vagy isszuk mint nektárt, a dalokat, a könyvek sok-ezerét:
mit ér, míg csöpp létünk tovaoson, akármely cselekedet?

Weöres Sándor fordítása

79. MÁNÉ SLÁGHINI KHANDITÉ

Megcsorbúl a tekintély, szétfut a vagyon, elhágy a koldussereg,
meghalt mind a rokon, s elmegy a barát, elmúlt a víg ifjuság.
Egy méltó csak: a Gangá habjaiba font Himalája szirtjein
barlangban keresel tanyát, melyet a szent folyam tisztára mosott.

Weöres Sándor fordítása

80. RAMJÁS CSANDRAMARÍCSAJAH

Szép a hold ragyogása, szép a hegyi rét, szép a baráttársaság,
ó míly szép, mit a lantosok csapata zeng, és szép a lányarc, ha sír,
sok könnycseppje rezeg, mit bús harag okoz, sajtolja nagy sérelem;
mindez szép, de muló, örökre nyoma vész, lelkünkbe semmit sem ád.

Weöres Sándor fordítása

81. RAMJAM HARMJATALAM

Kastélyban lakozás: öröm; meg a csodás dalt és regét hallgatás;
boldogság soha sincs nagyobb, se hevesebb, mint várni szép kedvesünk;
ám ráébred a bölcs: reménye suhanó, mint átiramló madár
szárnyának zizegő szelében a kicsiny mécsláng meg árnyék libeg.

Weöres Sándor fordítása

SIVA IMÁDATA

83. DZSÍRNÁ ÉVA MANÓRATHÁS

Az ifjúság elszállt, a szivet az öröm nem heviti már.
Erőtlen lett testünk, akaratunk már nem az ura.
A mindent eltipró, iszonyatos Idő egyre közelít.
Nem eszmélsz rá: nincs más, csak a leborulás a zord Siva elé?

Vekerdi József fordítása

85. SZPHURAT - SZPHÁRA - DZSJÓTSZNÁ

Lét hívságától elfordulva, néma éjszakák nyugalmát élvezve,
lelkünkbe ömlő könnyek árjától fátyolos szemmel
Siva, Siva, Siva nevét kiáltva - mikor fogunk végre magányba vonulni
az égi Gangá partjának holdfényében csillogó fövenyén?

Vekerdi József fordítása

86. VITÍRNÉ SZARVASZVÉ

Vagyont, kincset szétoszt, csupa szeretet az emberek iránt,
a lét hívságának zuhatagjain át mennybe siető,
vezeklés csendjében kicsi remeteként tölti az időt,
utólszor térdet hajt, a feje leborul Sive elibe.

Weöres Sándor fordítása

89. MAHÍSAJJÁ SAJJÁ

Az ágyam föld; párnám nem a puha kebel: kar a fej alatt;
a mécsem fényes Hold; vihar a legyezőm, menny a takaróm;
az égtájak, mint nők, hevesen ölelő, hű kegyeseim;
zarándok, vágy nélkül, örökig aluszik: a Semmi ura.

Weöres Sándor fordítása

MINDENT LERÁZVA

92. KAUPÍNAM SATA - KHANDA

Cafrangokban a köntösünk; szakadozott, rossz rongy az ágyékkötőnk;
szótlan vett alamizsna az eledelünk; sírkertben, erdőn lakunk;
ám lelkünkben örök, szabad nyugalom él, nagy jóga-ünnep napunk,
meg nem bánt soha semmi gond. Hiu gyönyör Három Világért se kell.

Szerdahelyi István fordítása

96. MÁTAR MÉDINI

Nemzőm: szél! s te szülőm: göröngy! te vezetőm: fény! társaságom te: víz!
testvérem: levegő! kitárt s a magas ég kékjébe nyujtott kezem
áld s elhágy titeket. Közös szeretet él mindnyájatokban, s ezért
elvágjátok a tévelygés gomolyagát: Brahmába szétolvadok.*

Weöres Sándor fordítása

*)Indiai felfogás szerint az öt elem (föld, víz, tűz, szél, éter) egyesüléséből keletkezik a test, és a szanszkrit nyelvben a "meghalt" igét gyakran az "öt elemére bomlott" (pancsatvam gatah) kifejezés írja körül. - V. ö. még a 71. vershez írt jegyzettel.

Anyám, Föld! Apám, Szél! Barátom, Fény! Rokonom, Víz!
Testvérem, Levegő! Összetett kézzel búcsúzom tőletek.
Egyesülésetekből Bölcsesség született, annak tiszta lángja
felperzselte a Káprázat kábulatát, s most beolvadok az örök Brahmanba.

Vekerdi József fordítása



UTÓSZÓ

A szanszkrit irodalom egyik legkedveltebb műfaja a rövid, négysoros versek költészete. A négysorosok műfaja a magyar népköltészetben is otthonos: népdalaink leggyakoribb formája a négy sorból álló vers:

Tavaszi szél vizet áraszt,
minden madár társat választ.
Hát én immár kit válasszak?
Te engemet, én tégedet.

Azt gondolhatnánk, hogy ez az egyszerű forma, a négy sornyi költemény, általános népköltészeti sajátság. Különös módon, ez egyáltalán nincs így. Európában a magyar népköltészet kivételével sehol sem tartozik az általánosan elterjedt formák közé a négysoros, mint önálló, lezárt költemény. Az úgynevezett quatrain "négyes" strófaforma nem önálló, teljes versként szerepel, hanem négysoros versszakokból álló, hosszabb költemény tagjaként. Legfeljebb epigramma vagy bökvers jellegű, tréfás versekben találkozunk vele, mint pl. a századfordulón népszerű orosz csasztuskákban. Még kevésbé él vele az európai "magas" irodalom. Ha eltekintünk a görög ókortól napjainkig virágzó, kétsoros epigrammáktól, Európán kívülre, Keletre kell mennünk, hogy a magyar népdalokhoz hasonló rövid versekhez műfaji megfeleléseket találjunk.
Népköltészeti anyagban mindenekelőtt a török népeknél találunk párhuzamot magyar népdalainkkal. Valószínűleg nem véletlen, hogy Bartók Béla is a török hatású kelet-európai népzenékben figyelt fel a magyar népzenével rokon elemekre:

Magas, magas ciprusfák
gyümölcsöt nem teremnek.
Ma a lányok mind csalfák,
szerelmet nem ismernek.

Keleten azonban - ismét eltérőleg Európától - a rövid, 2-5 soros "miniatűr" költemények művészete nem korlátozódik a népdalok területére: a legmagasabb irodalom szintjén is vezető szerephez jutott. Japánban az ötsoros tankák, majd a még rövidebb, háromsoros haikuk szinte kizárólagos formájává váltak az egész lírai költészetnek. Iránban - és perzsa hatásra a török műköltészetben is - a népköltészetből irodalmi szintre emelt négysoros, a rubáí, a legjellegzetesebb lírai műfaj volt közel egy évezreden át. (Magyar nyelven Szabó Lőrinc Omar Khajjám fordítása tette ismertté a rubáí műfaját, bár formában az angol átdolgozás jambusait követte.) A kínai költészetben szintén gyakran találkozunk négysorosokkal. A tibeti buddhista irodalomnak úgyszólván egyetlen verses műfaja lett a négysoros bölcsmondás, a legs-bsad, indiai szanszkrit minták nyomán.
Nem ismeretes más ország a világon, amelynek irodalmában a verses, 2 vagy 4 soros bölcsmondások (szentenciák, gnómák) költészete olyan kiemelkedő szerephez jutott volna, mint Indiában. a dél-indiai tamil irodalom fő büszkesége mindmáig a Kr. u. I. évezred derekán összeállított Kural, 1330 kétsoros, verses bölcsmondás gyűjteménye:

Hátán hord a föld, noha felszántod - te is annak,
ki téged megbántott, megbocsássál.

Civódni mentem hozzá, barátném! Meglátva ám -
a vágyam ölelését áhította.

Ugyanilyen előkelő szerep jutott a verses bölcsmondásoknak és a gondolati líra egyéb pillanatképeinek (v. ö. fenti második példánkkal) az indiai irodalom klasszikus nyelvén, szanszkritul keletkezett költeményekben. ennek első nyomait a Kr. e. utolsó évszázadok meseirodalma őrzi. Az indiai - illetve akár India nyomán, akár ettől függetlenül keletkezett keleti - mesék jellemző vonása, hogy a prózai szöveget igen gyakran versbetétek szakítják meg. az európai népmesékben - és a "magas" irodalomban - ez rendkívül ritka jelenség. Pl. a teljes magyar népmesekincsen alig tucatnyi történetben fordul elő versbetét, mint pl. a halott vőlegény meséjében:

Jaj, de szépen süt a hold,
megy egy élő, meg egy holt.

Emellett az is különbség, hogy az európai irodalomban (nemcsak a népmesékben, hanem pl. a középkori francia chantefable próza és vers keverékéből álló történeteiben is) a versbetétek beletartoznak a cselekménybe, mint az idézett magyar mesében. A cselekménytől független, közmondásszerű bölcsességeket legfeljebb a humor kedvéért ironikusan rajzolt szereplői ajkára a szerző, mint pl. Cervantes Sancho Panza szájába. India irodalmában viszont a Kr. születése körüli évszázadoktól kezdődőleg egyre jobban elhatalmasodik az a szokás, hogy történettől független, okoskodó mondások tömegével szakítják meg az elbeszélést. Ezek a versbetétek az asszonyok hűtlenségét, a tudás értékét, az élet hiábavalóságát, a papok tiszteletének üdvös voltát, a valóságtól elszakadó gondolkozás nevetségességét stb. hirdető szentenciák, gnómikus reflexiók. Pl. a leghíresebb indiai állatmesegyűjteményben, a Kr. u. első századokban összeállított Pancsatantrában ezernél több bölcsmondással fűszerezik történeteiket a mesélő állatok. A szövegekből kiderül, hogy a népi bölcsességben gyökerező, közmondásszerű megállapításokról van szó, ugyanis az okoskodó szereplő uktam csa "úgy mondják", jathóktam "mint mondják", szádhv idam uktam "jól mondják" hivatkozással vezeti be idézeteit. Pl.:

Kevésért sose áldozz fel sokat, ha van egy csepp eszed.
Az az igazi bölcsesség, ha kevésből csinálsz sokat.

Hasonló erkölcstanító, de már nem a mindennapi józanságot, hanem az élettől egyre inkább elforduló, pesszimista bölcselkedést hirdető mondások tömegét toldják be ugyanebben az időben a nagy szanszkrit eposz, a Mahábhárata szövegébe:

Ami létrejön, elmúlik; és visszatér a távozó.
Együttlét vége elválás; az élet vége a halál.

Hamarosan - legkésőbb a Kr. u. 4. század táján - önállósul a bölcsmondások műfaja a szanszkrit irodalomban, függetlenedve a versbetét-szereptől. Hasonlóan ahhoz, ahogy a késő-ókori görög (és ennek nyomán latin) irodalomban közkedvelt műfajjá vált a kétsoros epigramma-költészet, a szanszkrit irodalomban szokássá vált bölcsmondás-jellegű gondolatot önálló költeménnyé kidolgozni egyetlen, négysoros versszakból álló versben:

Tekints szemembe még egyszer,
te lótusz-pillantású lány!
Úgy mondják, hogy a méregnek
méreg a gyógyító szere.

 
 
0 komment , kategória:  BHARTRIHARI: SRINGÁRA SATAKA,   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3226
  • e Hét: 32793
  • e Hónap: 77865
  • e Év: 2019145
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.