Belépés
tripike.blog.xfree.hu
Kell a föld, hogy legyen élet, Kell a Nap, hogy legyenek fények, Kell a határ, hogy ne legyen végtelen, Kellesz Te, hogy boldog legyen életem Tripolszki Zoltánné
1959.11.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
Mit várnak el egy háromévestől
  2015-12-29 07:58:15, kedd
 
  Tanévkezdés: egy óvónő kertelés nélkül arról, mit várnak el egy háromévestől.

Szülők és szakmabeliek körében egyaránt nagyon népszerű annak az óvónőnek a bejegyzése, ami arról szól, milyen praktikus dolgokat érdemes megtanítani az óvodába készülő kicsiknek. Az óvodapedagógus jópofa, és egyáltalán nem kioktató, ugyanakkor felnyitja a szülő szemét: a kilincs és a papír zsebkendő használata sok esetben egyáltalán nem megy.

A minap a barátnőm megkérdezte, mit kell tudni egy gyereknek, mire óvodába kerül. A színeket? Számolni tízig? Tanítson-e neki verseket, énekeket, vagy inkább ne, nehogy előnyben legyen? Röhögtem. (Vagyunk olyan viszonyban, hogy tudtam, nem sértődik meg.) Azután röhögtem még egy kicsit. Végül összeszedtem a gondolataimat és megpróbáltam hasznos választ adni neki. Mivel most kiscsoportom volt, és úgy néz ki, szeptembertől megint az lesz (ne is kérdezzétek...), van pár dolog, ami eszembe jutott.

Nem mondanám, hogy kötelező ezeket tudni egy gyereknek, de mindenképpen megkönnyíti mind a gyerkőc, mind az óvónők és a dajka dolgát, ha nem ismeretlenek számára a következő praktikus dolgok:

orrfújás. A kedvencem. Nem csak akkor kerül elő, amikor beteg a gyerek, hanem amikor elsírja magát valamiért - pl. elveszik a játékát, vagy épp beszoktatós kiscsoportos és hiányzik az anyukája. És itt nem csak a technikáról beszélek (bár sok esetben hálát adnék, ha legalább az meglenne), hanem hogy a gyerek tartsa a zsebkendőt, és ne a szülő. És ő is dobja ki a kukába. Vicces, de az első dolog, amit egy új kiscsoportos szokott nekem adni, az nem ám rajz, vagy puszi, hanem a taknyos zsebkendője.

mi az a pohár, és mire való. Nem cumisüveg, és nem csőrös pohár, hanem a rendes, amiből olyan frankón magunkra lehet borítani a folyadékot. A folyadékot, amit alapesetben meg kellene inni. Nem kezet mosni benne. Eleinte meglepődtem, hogy ezt a gyerekek egészen komolyan gondolják, mostanra hozzászoktam. Általában arra kérjük őket, hogy két kézzel fogják meg a poharat, igyanak belőle, majd tegyék vissza az asztalra. A másik eset, hogy az étkezések végén vigyék ki a tálalószekrényre/kocsira.

önálló étkezés. Na ez is egy nagy kaland. Az oviban a gyerekek kapnak egy (fél) szelet kenyeret, vagy egy félbevágott zsemlét a tányérjukra. Nincs széttépkedve falatkákra, bele kell tudni harapni. (Megjegyzem, a kiflivel ez szokott sikerülni szinte mindenkinek.) És ez még a könnyebbik része, mert a kenyér és a zsemle puha. A zöldség, na az már kihívás! Mert mondjuk egy szelet paprikát nem tömnek be a szájukba egyszerre, hanem egyet-egyet harapnak belőle. Ideális esetben. Az, hogy maguktól megfogják a kanalat és egyedül esznek vele, a legtöbbször csak álom. Bár elég gyorsan bele szoktak jönni.

öltözködés. Ez nehéz. De minél több ruhadarabot tud egyedül fel- és levenni a gyerek, annál könnyebb dolga lesz. Ha a pólót-nadrágot-cipőt egyedül veszi, nyert ügye van. Nem csak egy átöltözésnél, hanem wc használat előtt és után is, ugye, ahol csak letolni-felhúzni kell(ene). (Feltéve, hogy a gyerek már tudja: a wc-be kell pisilni, sőt kakilni is. Nem a földre, nem a pelenkába, és lehetőség szerint nem is a bilibe.)

a körülöttünk levő világ eszközeinek használata. Nem lehet jól megfogalmazni a dolgot, de ilyenekre gondolok pl., hogy hogyan kell kinyitni és elzárni a csapot, lenyomni a kilincset (komolyan, egyik nap konkrétan ajtót nyitni tanultunk, mert volt olyan gyerek, aki nem tudott bejönni a terembe, ha csukva volt az ajtó előtte), kikerülni az előttünk levő akadályt (fa, asztal, másik ember, stb.), fel- és lemenni a lépcsőn.

a ruháknak is megvan a maguk helye. Általánosságban elmondható, hogy a gyerkőcök tudják: a játékokat a helyükre kell rakni. Ebben ki-ki kedve és türelme függvényében szokott is segíteni. Ugyanez nem mondható el a cipőkről és a kabátokról, pedig sok keresési időt és problémát meg lehetne spórolni, ha mondjuk már otthon is meg lenne az előszobafogason a gyerek saját helye és megszokná, hogy oda tegye a ruháját. Mert elteszik ők az óvodában is - de hiába van a jelük a polcon, a szomszédé is ugyanúgy megfelel. És ebből az lesz, hogy nincs a cipő a helyén, amikor kellene.

ismerjék a dolgok "hivatalos" megfogalmazását is. Volt egyszer egy olyan kiscsoportosom, aki egy tüneményes, aranyos, szófogadó, lelkes kicsi lány volt, egészen addig, amíg azt nem mondtam neki, hogy "ülj le a székre". Akkor megállt és nem mozdult. Tanácstalan voltam, míg végül nagy nehezen rájöttem, hogy egyszerűen nem érti, mit szeretnék tőle. Megcsinálta volna, de nem tudta, mit jelent az "ülj le". Csak azt értette, hogy "csüccs". Szóval a csüccs és társai: buksi, bibi (sőt, továbbmegyek: bibike), pocak, tentike, hami, iszi, pápá helyett időnként nyugodtan elhangozhat az ülj le, fej, seb, has, alvás, étel/egyél, innivaló, köszönj elnevezés. A takony szó szinonimáinak pedig egyszer egy külön bejegyzést fogok szentelni, mert szerintem ennyi különböző neve még a kenyércsücsöknek sincs. Egyetlen példa: krokodil. Persze ez csak a vastag zöld fajtára jó (na meg arra, hogy azóta is nevessek, akárhányszor csak eszembe jut a hároméves, aki visítozott, hogy krokodilt lát a teremben).

s végül a legnehezebb dolog: sírás helyett mondják el a problémájukat. Persze nem arra gondolok, amikor mondjuk elesnek és fáj valamijük. Hanem pl. olyanokra, hogy megáll a gyerek és minden átmenet nélkül sírni kezd. És hosszú percekbe telik lenyugtatni és kideríteni, hogy igazából az a baja, hogy nem látja a tányért, amit el kellene vennie az uzsonnához. Mert ugye, otthon a szülő már egy ijedt pillantásból vagy egy kósza kézmozdulatból is tudja, ha valami nem stimmel, és tud rá reagálni. Jó, nyilván egy idő után én is kiismerem őket, de tudatosan el szoktam várni, hogy szóljanak. Próbálják meg megfogalmazni, mi a gond. (Egyik héten pl. az volt a lecke, hogy "a hisztizés nem oldja meg a problémát". Ezt is vicces volt hallgatni egy háromévestől.) Ne csak nyújtózzanak a felső polcon levő játék felé, hanem szóljanak, hogy adjam oda; ne csak a kezembe adják a pólójukat, hanem kérjenek meg, hogy fordítsam ki. Beszéltetem őket, és ennek meg is van az eredménye: amikor év végén megkérdeztem a szülőket, miben változott a gyerekük, kivétel nélkül mindenki megjegyezte, hogy rengeteget fejlődött a beszédük, gyarapodott a szókincsük.

Tudom, ez így egyben sok és hogy nagy önállóságot várok el a gyerekektől, de azt is tudom, hogy egy kiscsoportos már képes ezekre (szokták is tudni egyik-másikat, ez tény, és szoktam is örülni neki). Szóval aki ősztől óvodába fog járni, nyugodtan gyakorolhat. Mert ha mindezek már többé-kevésbé rutinszerűen mennek, akkor mással sem kell foglalkozni, mint hogy a gyerkőc jól érezze magát az óvodában és barátokat szerezzen (mert ezek még mindig sokkal fontosabbak, mint a színek meg a számolás).





 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Angol nyelvlecke
  2015-09-24 13:03:17, csütörtök
 
 
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Iskolás
  2015-07-09 08:31:24, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Pedagógusnapra
  2015-06-09 08:25:48, kedd
 
  Mentovics Éva: Köszönet a tanítóinknak

Tárt kapukkal várt a suli, s úgy emlékszem, meglehet,
érkezésünk örömére néhány aprót csengetett.
Tudjuk, ez a tudás vára, s mi vagyunk a hercegek,
meg a herceg kisasszonyok, ám a dolgunk rengeteg.
Napról napra idejárunk, izgatottan érkezünk.
Ha tudnátok, mennyi tudást cipel mindig két kezünk!
Ámde vannak jó tündérek, akik várnak - így szokás.
Tanítónak hívja őket, tudod, minden iskolás.
Ők tömik a kobakunkat - van itt tudás temérdek -
és ha néha arra kérnek, leírjuk az egészet.
Osztunk, szorzunk, s pihenésképp olvasunk egy szép mesét,
a környezet és a matek pedig jól megyen már réges-rég.
Tanítóink fáradoztak egész évben eleget,
míg tudással töltögették szorgosan a fejeket.
Köszönjük, hogy féltő gonddal egyengették léptünket,
kívánjuk, hogy legyen boldog számukra e szép ünnep!






 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Pedagógusnapra
  2015-06-08 14:49:27, hétfő
 
  Donászi Magda: Ma szívünk ünnepel...

Ma nem tanulni jöttünk.
Ma szívünk ünnepel.
A hálát, amit érzek:
miképpen mondjam el?

Szétszáll a szó a szélben,
habár mélyről fakad,
s egy nyíló rózsa élte
pár nap vagy óra csak.

Emlékek kötnek össze:
szavak, számok, betűk.
Utunk, akárhová visz,
követnek mindenütt.

Emlékünk egyre több lesz,
tudásunk mind nagyobb,
Hálás szívvel köszöntünk
tanárt s ünnepnapot.






 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Iskolai szünetek 2016
  2015-06-04 13:27:17, csütörtök
 
  A tanítási év első féléve 2016. január 22-ig tart.
Az iskolák 2016. január 29-ig értesítik a tanulókat,
kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben
elért tanulmányi eredményekről.

A rendelet szerint az őszi szünet október 26-tól
október 30-ig tart majd. A szünet előtti utolsó
tanítási nap 2015. október 22., a szünet utáni
első tanítási nap pedig 2015. november 2.

A téli szünet 2015. december 21-től december
31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015.
december 18., a szünet utáni első tanítási nap
2016. január 4.

A tavaszi szünet 2016. március 24-től március 29-ig
tart; a szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március
23., a szünet utáni első tanítási nap pedig március 30.
olvasható a közlönyben.






 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Pedagógusnapra
  2015-05-05 13:49:49, kedd
 
  Osváth Erzsébet: Tanítómnak


Írni tanítottál.
Bizony, nem ment könnyen.
Írás közben néha
hullott is a könnyem.
Odaültél mellém,
vezetted a kezem,
s egyszerre a betűk
elindultak velem.
Be sokszor biztattál:
A betűk barátok!
Velük barangoljuk
be a nagyvilágot.
A könyvek visznek el,
mintha szárnyuk lenne,
űrutazásokra,
erdőrengetegbe.
Kistestvéreinknek,
amikor csak kérnek,
mi olvasunk fel már
verseket, meséket.
Jó szóval, tanáccsal
te álltál mögöttünk.
Ünnepeden engedd,
hogy ezt megköszönjük.








 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Diák kislány
  2015-05-04 14:25:24, hétfő
 
  A holland oktatási rendszer rendkívül rugalmas és igyekszik gyorsan reagálni a társadalmi igényekre. Tantervet csak az alap és az alsó középfokú oktatásra vonatkozóan dolgoznak ki, a felső középfokon teljes mértékben a kimeneti szabályozás érvényesül, azaz a vizsgakövetelményeket fogalmazzák csak meg. Ezeket időszakonként azért felülvizsgálják, például amikor egy felsőoktatási intézmény hiányt fedez fel a jelentkezők tudásában vagy készségeiben.

Az általános iskolában és az alsó középiskolában tehát az alapvető fejlesztési célok az irányadók, amelyek leírják, hogy mit kell a diákoknak megtanulniuk ahhoz, hogy jól teljesítsenek. De nem írják elő a tanítási és tanulási tevékenységeket, így az iskolák nagy szabadságot kapnak a megvalósításban. A kívánatos tanulási kimenetet ún. sztenderdekben határozzák meg (különösen az anyanyelv és a matematika területén), de ettől még az oktatás szervezése, a tanítási módszerek, a pedagógiai megközelítés és a tananyag nincs előírva, ezekről az iskola dönthet. Apropó, tananyag. A tananyagok előállítása, terjesztése és árusítása kereskedelmi tevékenység. Az oktatási programokat részben a tantervfejlesztő intézmények, részben a kiadók dolgozzák ki. Az akkreditáció nem része a rendszernek, de a választás megkönnyítésére a NICL (Nemzeti Tanári Segédanyag Információs Centrum) éves útmutatója átfogó képet ad a tananyagpiacról. A tanárok a legtöbb tantárgyhoz témánként elrendezett, tanári kiegészítésekkel ellátott online tanítási anyagokat is találnak több honlapon. A megvásárolt tananyagok egyébként az iskola tulajdonát képezik.

A ,,jó oktatás, jó vezetés törvénye"

A ,,jó oktatás, jó vezetés törvénye" megfogalmazza a minimális minőségi követelményeket minden iskola számára. A tanulási rendszerek beválásának ellenőrzését maga az iskola vagy az iskola működését felügyelő iskolaszék végzi. A Holland Oktatási Felügyelőség tehát saját értékelési és minőségbiztosítási rendszer kialakítására buzdítja az intézményeket, és ha ez a rendszer megbízható, elfogadja az eredményeit. Azonban azoktól az iskoláktól, ahol az oktatás színvonala éveken át nem megfelelő, megvonják az állami támogatást. (Hollandiában majdnem kétszerese a magániskolák száma az államinak, ám ezeket is részben az állam finanszírozza.)

Egy átlagos iskolai nap

Az iskola fél kilenckor kezdődik, a gyerekek nyolc óra 20 perckor kezdenek gyülekezni, ekkor nyitják a kapukat. A legtöbben tömegközlekedéssel vagy kerékpárral érkeznek, autót csak nagyon kevesen használnak a mindennapi bejáráshoz. Az iskolában a gyerekek és a tanárok hatalmas, fedett kerékpártárolóban tehetik le a járgányokat. Az eső, a szél itt senkit sem zavar semmiben, a biciklizésben sem.

A reggelek általában nyugodtan telnek. Senki sem izgul amiatt, hogy elfelejtette bepakolni a táskáját, mert nincs is táska, és amiatt sem, hogy nem csinálta meg a leckét, mert lecke sincs: a tanulás az iskolában kezdődik és ér véget. Hollandiában az oktatás 16 éves korig ingyenes. Ez azt jelenti, hogy a könyveket, a füzeteket, de még a filctollat és a radírt is az iskola adja, viszont a déli gyerekfelügyeletért fizetni kell azoknak a szülőknek, akik nem tudják háromnegyed tizenkettőkor csemetéjüket ebédre hazavinni. Közétkeztetés ugyanis nincs, azt, hogy a gyerek egyen nap közben, a szülő dolga megoldani, nem az iskoláé és nem is az önkormányzaté. Az ebéd ezért rendszerint szendvics, a főétkezést Hollandiában a vacsora jelenti. Persze, mint mindenre, erre is van megoldás azoknak, akiknek problémát jelent ez a rendszer. Sok helyen működik ugyanis szülői munkaközösség: ez azt jelenti, hogy ebédidőben 6 gyerekekre vigyáz az egyik szülő 1,5€-ért/nap. Suli után pedig van kifejezetten gyerekvigyázó cég is, amely több iskola gyermekét gyűjti össze. Ez már 7€/óra, azonban erre támogatást ad az adóhivatal havonta.

A tanulóknak konkrét órarendjük nincs, a tanárok egy meghatározott tanrendre támaszkodva önállóan állítják össze a napi tervet. Valamennyi osztálynak két tanára van, ők megbeszélik és beosztják egymás közt, hogy melyik nap ki, milyen órát tart, ám még ez sincs kőbe vésve, mert ha valamivel nem végeztek, másnap nyugodtan folytathatják. Rengeteg projektet végeznek a gyerekek: közös kutatásokat, olvasónaplót készítenek, vagy beszámolókat tartanak az osztály előtt, amire akár heteket is készülnek.

Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek az alapműveltségre is, ám ez alatt nem csak a történelmet, földrajzot stb. kell érteni, hanem a napi politikát és a nagyvilág dolgait is. Nem ritka, hogy a gyerekek az iskolában híradót néznek (jeugdjournaal.nl), ami kifejezetten nekik készül, és meg is beszélik, hogy miről volt szó, vagy éppen hetilapjuk van a nagyvilág híreivel, az ő szintjüknek megfelelő fogalmazással.

Általában délelőtt vannak a nehezebb, koncentrációt igénylő tanórák, délután pedig, egy órától, többnyire kreatív foglalkozások, etika, viselkedésmód és más, könnyebb tantárgyak kerülnek sorra, egészen negyed négyig. Aki nem tudja haza vinni ekkor a gyereket, az hagyhatja megőrzésre, ami - ahogy az előbb írtam - pénzbe kerül. Az iskola este 7-ig van nyitva. Hetente kétszer van testnevelésóra, de nem követelmény az egyenruha, mindenki abban tornázik, amiben szeret. Ahogy az iskolai ünnepségeken sem kell egyforma ruhába bújniuk a gyerekeknek - mindenki maga döntheti el, hogy mi az ünneplő ruhája.

Kiemelt tárgyak

A nyelvoktatásra és a KRESZ oktatására különösen nagy hangsúlyt helyeznek Hollandiában. Már kisiskolás korukban elkezdenek angolul tanulni a gyerekek, ezt a nyelvet szinte kivétel nélkül mindenki elsajátítja. Pár évvel később hozzájön a német is, majd középiskolában újabb két nyelvet kezdenek el tanulni. Így mire leérettségiznek, négy idegen nyelvet ismernek a holland gyerekek. Az idegen nyelv elsajátításában egyébként sokat segít, hogy eredeti nyelveken adják le a filmeket. Nagy gondot fordítanak továbbá arra, hogy a gyerekek időben megtanuljanak biztonságosan közlekedni. Ez nem véletlen, hiszen Hollandiában tényleg majdnem mindenki biciklivel jár, a kisgyerekes családok is. De majdnem ugyanilyen fontos az úszásoktatás is. Amikor társaságban kiderül egy gyerekről, hogy külföldi, az első kérdés, amit feltesznek neki, hogy megvan-e az A típusú úszódiplomája. Ezt Hollandiában nagyon komolyan veszik, anélkül ugyanis nem mehet a szülei nélkül uszodába, kirándulni, víz közelébe. Márpedig Hollandiában szinte mindenhol van víz. A diploma megszerzéséhez nem elég úszni tudni, hanem speciális körülményekre is ,,kiképzik" a gyerekeket már nagyon kicsi korban. Megtanulnak például ruhában, cipőben úszni, tárgyakat kell megkeresniük a medence fenekén, és úrrá kell lenniük váratlan helyzeteken is.

Az "A" diploma megszerzése tehát alap, ez tartalmazza az alap úszásnemeket. A "B" diploma a technika finomítására ill. különlegesebb úszásmódok megtanulására irányul. A "C" diploma pedig a túlélésre fókuszál, hogyan lehet ruhában, cipőben kiúszni a partra.

Számonkérés

A számonkérés év közben szinte ismeretlen. Vannak ugyan röpdolgozatok hatodik osztálytól, ám ezek inkább a tanároknak jelentenek információt arról, hogy hogyan sikerült átadniuk a tananyagot. A számonkérés egyszerűen azért sem szükséges abban a formában, ahogy itthon megszokott, mert a tanárok állandó kapcsolatban vannak a gyerekekkel. Tehát mintha minden órán lenne felelés, kivéve, hogy ez nem megalázó, hanem azt jelenti, hogy nap mint nap leülnek egymással és kommunikálnak, így a tanár napra pontosan tudja, hogy hol tart a gyerek a tananyagban. (Persze, nem is 30 gyerek jár egy osztályba!) Szó sincs ugyanakkor arról, hogy nincsenek követelmények: a gyerekek teljesítménye nagyon is fontos, már csak a középiskolai továbbtanulás miatt is. Félévkor és év végén Hollandia-szerte minden gyerek megírja az úgynevezett CITO tesztet, ami valamennyi tantárgyat felöleli, és több napig is eltart. Ha valakinek nem sikerült túl jól valamelyik teszt, arra az iskola odafigyel, és lehetőséget ad a gyakorlásra, javításra.

A továbbtanulás irányáról a teszteredmények és a tanárok véleménye alapján döntenek, felvételi nincs a középiskolákba. Hollandiában szabad iskolaválasztás van, ami az állami, magán és egyházi iskolákra is kierjed. A kiszemelt intézménybe célszerű a gyereket minél előbb beíratni, hogy legyen hely számára, mivel a jobb iskolákban várólista van. A középiskolában a tanulók egyetemi előkészítő (VWO), magasabb szintű általános képzés (HAVO), alacsonyabb szintű általános képzés (MAVO) és szakmai előkészítő képzés (VBO) között választhatnak.

Korán kezdik

Az általános iskolába (basis school) 4-12 éves korig járnak a gyerekek. Az első két évben csak előkészítés folyik. Írni, olvasni tanulni csak harmadik osztályban kezdenek el. Maga az iskolai év is korábban kezdődik, mint nálunk: a tanév augusztustól július elejéig tart. Igaz, év közben sok szünet van: a nyári szünettel együtt kb. 8 alkalommal. Ez lehet csak pár nap, de van amikor több hét. Ráadásul az iskolákban vagy a péntek délután, vagy minden második péntek szabad. A sok iskolai szünet azért nem okoz problémát a szülőknek, mert sokan részmunkaidőben dolgoznak (ami nem jelent egyet az éhbérrel és a karrierlehetőségek feladásával), illetve a munkáltatók nem csak hallottak a rugalmas munkaidő beosztásokról, hanem alkalmazzák is. Sőt, ha minden kötél szakad, arra is marad pénz a családban, hogy bébiszittert fogadjanak, ha épp a nagyszülők vagy más rokonok nem tudnak besegíteni.

A középiskolában órák után szakkörök vannak, ahová önként jelentkezhetnek a diákok, és a legtöbb ingyenes. Minden 6 hétben írnak egy felmérőt (raport) amiért a szülőknek kell személyesen bemenniük, és a mentor (osztályfőnök) elmondja, miből kell javítani. Annak függvényében, hogy hogyan tanul a gyerek, a raport alapján erősebb vagy gyengébb osztályba sorolják, akár évközben is.

Szerethető iskola

Hiányzáskor nem kell orvosi igazolást vinni, elég, ha odaszól a szülő, hogy miért nem megy iskolába a gyermek. Ennek ellenére a visszaélések nem jellemzők, alighanem azért, mert a gyerekek szeretnek iskolába járni. Az intézmények kialakítása is nagyon gyermekbarát, nagy udvar, barátságos környezet, sok játék, és a folyosókon is számítógépek várják a gyerekeket. Ráadásul az osztályterem berendezése is otthonosabb, mint ahogy Magyarországon megszokott: az asztalokat fészekszerűen rendezik el, így az óra során egymáshoz szólhatnak a gyerekek, közösen tudnak dolgozni.






 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Tanulok
  2015-04-19 17:36:04, vasárnap
 
  Iskolai agyrém - mi áll a tanulási zavarok hátterében?

Rohamosan növekszik a tanulási problémákkal küzdő gyerekek száma. A hiperaktivitás, a figyelemzavar, a diszlexia fogalma mára bekerült a köztudatba. Egyre többször, egyre pontatlanabbul használjuk a divatos szakkifejezéseket, miközben a jelenség valódi okairól mintha senki nem akarna tudomást venni...

Az információs társadalom korában olyan hatalmasra duzzadt az elsajátítandó ismeretmennyiség, hogy ha valaki nem tanul meg rendesen olvasni, számolni menthetetlenül lemarad. A legtöbb szakmához legalább középiskolát kell végezni, bonyolult gépeket kell üzemeltetni, eligazodni az adózási, vállalkozási szabályok között, a számítógép kezeléséről nem is beszélve. Soha annyira nem volt szükség az iskolában szerzett ismeretekre, mint ma.

Egyenetlenül fejlődő képességek

A gyerekek 20-30%-ának azonban komoly gondot jelent a tanulás, azaz minden harmadik gyereknél a pedagógus vagy a szülő valamilyen akadályozottságot, nehézséget észlel. A problémák jelentős része első osztályban, az olvasás tanulásakor jelentkezik. A vizsgálatok azt mutatják, hogy nagyon kevés a valóban diszfunkciós gyerek, azaz akinél kimutatható, hogy valamilyen agyi működési zavar okozza a tanulási vagy magatartási zavart. A legtöbbjüknél inkább arról van szó, hogy a különböző képességek széttartóan fejlődnek, bizonyos területe-ken érési lemaradás jelentkezik.

A gyerekek tehát ugyanolyan aggyal születnek, mint a szüleik és a nagyszüleik, viszont teljesen más környezetben és más nevelési elvek szerint élnek, mire bekerülnek az iskolába. De vajon melyek azok a tényezők az életmódunkban, amik összefüggésbe hozhatók a tanulási zavarokkal?

Általános ,,nevelési zavar"

A Budai Gyermekkórház ambulanciáján a tanuláshoz szükséges képességek, a figyelem, a memória zavarainak diagnosztizálásával, illetve ezek fejlesztésével foglalkoznak. Dr. Donauer Nándor, a kórház neuropszichológusa azt állítja, hogy a viselkedészavaros, magatartászavaros gyerekek mögött ,,nevelés-zavaros" felnőttek állnak.

,,A mai szülők mindig több dolgot csinálnak egyszerre. Főzés közben tévéznek, vacsora köz-ben interneteznek, társasjáték közben telefonálnak. Szinte megtanítják a figyelemzavart a gyerekeknek. Az inger-hajhászásnak, az információk és az élmények állandó csábításának a fel-nőtt sem tud ellenállni, és ezt másolják le a gyerekek is. Valóságos életmódkultusz alakult ki, amibe nehezen illeszthető be a gyerek. A felnőtt ingerült, hajszolt, türelmetlenül fordul a gyerek felé. Semmiről nem akar lemaradni, miközben képtelen átélni a gyerekkel való együttlét örömét."

Az anyanyelvi fejlesztésből eltűnik az anya

Ahhoz, hogy az idegrendszer megfelelően fejlődjön, nem tudatos fejlesztésre volna szükség, hanem valódi, a gyerekre figyelő együttlétre. Közös házimunkára, szöszmötölésre a kertben, és nagyon-nagyon sok beszélgetésre, élő szóval elmondott, átérzett mesélésre.
,,Az ölbe vont gyerek szinte észrevétlenül tanulja meg a fókuszált figyelmet mesehallgatás közben - mondja Dr. Donauer Nándor. ,,Lebecsüljük a jelentőségét, pedig az élő szöveg meg-értése kulcsfontosságú lesz az iskolában. Ma már tudományos tény, hogy a rendszeres élő mesehallgatás semmi mással nem pótolható mértékben fejleszti a tanuláshoz szükséges képességeket. Óriási tévedés, hogy a mesefilm be tudja tölteni ugyanezt a szerepet, ugyanis teljesen máshogy dolgozza fel az agy a látott és a hallott élményeket.

A számítógépes játékok, a kontrollálatlan tévézés nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuláshoz szükséges képességek aránytalanul, kiegyensúlyozatlanul fejlődjenek. Míg az életvitel-szerűen tévéző gyerekek téri-vizuális memóriája fejlett lesz, a verbális emlékezeti kapacitásuk lényegesen szűkebb. Nagyon sok esetben a diszlexiáért az a vizuális ingeráradat tehető felelőssé, ami ma már egyre több családban természetes."

Miért pont az olvasás?

Az egyenetlen fejlődés jelei már az óvodában tetten érhetők lennének, mégis az olvasástanulás során jelentkeznek a legmarkánsabban a problémák. Nem csoda, hiszen az olvasás az egyik legbonyolultabb, legösszetettebb agyi tevékenység, közel negyven elkülönült agyterület összehangolt munkájára van hozzá szükség. A beszéddel kapcsolatban vannak olyan öröklött génjeink, amelyek segítenek a beszédértés, beszédképzés kialakulásakor, de az olvasáshoz nincsenek ilyen "előhuzalozott" területeink. Ez az oka annak, hogy az olvasási készséghez szükséges automatikus folyamatok lassan, fáradtságos munkával, rengeteg gyakorlással alakulnak ki.

Eddig is nehéz volt olvasni megtanulni, most azonban a diszlexiát már járványként emlegetik, a figyelemzavar pedig szinte általánosnak mondható. A normális intelligenciahányadossal rendelkező gyerekek között is gyakori, hogy valamilyen részképesség-zavar akadályozza a tanulást. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyerekek félni kezdenek attól, ami nem megy, az állandó szorongás és frusztráció pedig egyéb magatartászavarokhoz vezet, ami tovább nehezíti a pedagógusok és a szülők dolgát.

Kényelem és súlyos érzelmi terhek

Péter Zsuzsanna a Nádasdy Kálmán Alapfokú és Művészeti Iskola tanítónője szerint sokszor a szülő akadályozza a gyereket a fejlődésben azzal, hogy mindent megcsinál helyette. ,,Paradox helyzet, hogy a reggeli időhiányban még a sapkát is a szülő adja a gyerek fejére, tépőzárral és cipzárral egyszerűsíti az életet, aztán komoly összegeket fizet egy fejlesztő játszóházban, ahol a gyereknek cipőt kell fűznie és megtanítják masnit kötni."
A modern gyerek nem hímez, nem morzsol kukoricát, nem farag, nem gyúr kenyeret a mindennapi élet részeként, a szabadidős tevékenységek sok családban a tévézésre redukálódnak. Az iskolában az is érezhető, hogy a gyerekeknek nincsenek otthoni feladataik, nem alakul ki felelősségérzetük, mert vagy a szülő, vagy a háztartási gépek mindent megcsinálnak helyettük.

,,Ugyanakkor a mai gyerekek súlyos terheket cipelnek, hiszen rengeteg az érzelmileg zaklatott család, az agyonhajszolt, türelmetlen szülő" - állítja Péter Zsuzsanna. ,,A tévével, az internettel, az okos-telefonnal túlingerelt gyerekek szorongása, az otthonról hozott érzelmi feszültség, a mozgáshiány garantálja, hogy a gyerek nem tud úgy koncentrálni, teljesíteni az iskolában, ahogy elvárják tőle."

Az iskola alkalmazkodik

,,Ma már a figyelem fejlesztésére is gondot kell fordítani az első osztályokban, de ezt még nem tekinteném igazi figyelemzavarnak" - mondja Péter Zsuzsanna. ,,Többször, megszakítom az óra menetét, mozgással kombinált mondókákkal terelem vissza az elkalandozó gyerekeket. Megpróbálok egy kis humort csempészni az órába, hogy a betűtanításhoz szükséges pontos, aprólékos munkához kedvet ébresszek. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekek ún. hangoztató-elemző-összetevő módszerrel tanuljanak meg olvasni, így az enyhébb olvasási nehézségek kialakulása megelőzhető. Mivel gyógypedagógus és alapozó mozgás-terapeuta is vagyok, az idegrendszer éretlenségére utaló lemaradásokat a testnevelés órába beépítve, egyénre szabott alapozó mozgásterápiás eszközökkel próbáljuk behozni."

Azoknál a gyerekeknél, akiknél részképesség zavarra utaló jeleket észlel a pedagógus, az iskola kikéri a nevelési tanácsadó segítségét, szakvéleményét is. Miután nevesítették a problémát, a tanítónő munkáját logopédus, fejlesztő pedagógus segítheti az iskolán belül, hogy a lemaradást közös erővel ledolgozzák. Súlyosabb esetekben sem kell elhagyni a gyereknek az iskolát, sőt általában az osztályát sem. A szakértői bizottság által sajátos nevelési igényűnek ítélt gyerekeknek ugyanis kötelező gyógypedagógust biztosítani, aki részben a tanítási időn belül egyénileg foglalkozik az érintett gyerekekkel. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az alap tantárgyakat ezek a gyerekek is a többiekkel együtt - differenciáltan - tanulhassák.

,,A differenciáló pedagógiai módszerek bizonyos korlátok között tudnak hatékonyan működni" - mondja Péter Zsuzsanna. ,,Legfeljebb 20 fős osztálylétszám volna ideális ahhoz, hogy 2-3 sajátos nevelési igényű gyerek mellett is lehessen haladni. Amikor a gyerekek ennyire különböző képességekkel érkeznek az iskolába, elengedhetetlennek tartom, hogy a pedagógusok maguk választhassák meg a módszereiket. A pedagógiai szabadságra, az empátiás készségre, a kreativitásra nagyobb szükség van, mint valaha. Muszáj az egyes gyerekekre szabnom az eszközeimet, különben nem boldogulok."

Alapozó mozgás terápia


A kisgyerek fejlődése a mozgásból indul, a nagy mozgásoktól halad a finom mozgás, majd a beszéd felé, amin később az olvasás és az írás is alapul. Ha a mozgásfejlődésben lemaradás van, vagy kimarad egy-egy mozgásfejlődési szakasz, az akadályozza az agyösszerendezett működését, végső soron az olvasás- és íráskészség problémamentes kialakulását is. A terápia végighalad a fejlődéstani nagy mozgásokon a fejemeléstől, a kúszáson, mászáson keresztül a járásig, majd a finom mozgásokig. Segít elérni a gyerekeknek azt az idegrendszeri érettséget, amire első osztályban az olvasás és írás elsajátításához szükségük van.


Aki többet szeretne megtudni a módszerről, keresse fel az Alapozó Terápiák Alapítvány honlapját.


Kocsis Kata






 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A könyv
  2015-04-19 10:34:03, vasárnap
 
  DR. Malcolm Kendrick:

A NAGY KOLESZTERIN ÁTVERÉS c. könyv bevezetője

Forrás: DR. Malcolm Kendrick: The Great Cholesterol Con: The Truth About What Really Causes Heart Disease and How to Avoid It. John Blake, 2007.

Fordította, kivonatolta: Mezei Elmira

A koleszterin hipotézis halva született ötlet volt. Magyarországon kevéssé ismert, hogy külföldön milyen éles kritikákkal illetik ezt a veszélyes blöfföt, amelybe belehalnak az emberek, de amelyből százmilliárdokat kaszál a gyógyszeripar. Ma az az orvos, aki koleszterinszint csökkentőt ír fel betegeinek, holnap szorongva fog azzal szembesülni, hány ember életét rövidítette meg tájékozatlanságával.



A szívbetegséggel kapcsolatban annyi zavaros nonszensszel bombáznak bennünket, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Úgy tűnik, hogy minden újabb felvirradó nap egy újabb tanulmányt harangoznak be, ami tökéletesen megcáfolja az előzőt. Az omega 3 halolaj jó nekünk, az omega 3 halolaj nem jó nekünk. Az alkohol véd a szívbetegség ellen, az alkohol nem véd a szívbetegség ellen. A kávé jó nekünk, a kávé árt nekünk. Vagy mégis a túlzott tejfogyasztás volt a ludas, vagy a zöld tea levél, vagy… Drága lányomat idézve: "Aha, biztos!"
Ezen a ponton ordítani szeretnék. "Figyeljetek srácok, tisztában vagyok vele, hogy a 'publikálj vagy elveszel' és a 'minél több publikációt tudsz felmutatni, annál nagyobb lesz a következő vizsgálat költségvetése' elv szerint működünk, de félig halálra rémisztitek az embereket. Már senki nem tudja, mit higgyen vagy csináljon. És különben is, a tanulmányotok VACAK! Na, most menjetek szépen és növesszétek a szakállatokat, és csináljatok valami rendes unalmas kutatást, amit senki nem ért." De nem fognak. Ugyanis sokkal szórakoztatóbb valami hírműsorban megjelenni és ott komolyan előadni a szívinfarktus legújabb lehetséges okaival kapcsolatos felfedezéseiket, és felhívni a figyelmet egy veszélyre, amire az embereket abszolút mértékben figyelmeztetni kell. Ezután valószínűleg meghívások érkeznek jól jövedelmező előadásokra nemzetközi kardiológiai konferenciákon. Aztán a professzori cím integet. "Kicsoda, én? Igazán nem érdemlem meg, de ha tényleg úgy gondolják…" Ebben a folyamatosan változó, és tökéletesen konfúz világban egy elmélet kiállta az idő próbáját. És ez pedig:

A Táplálkozás Szív-Hipotézis (avagy a Koleszterin Hipotézis)

Ha túl sok koleszterin és/vagy telített zsír tartalmú ételt eszünk, a vérünk koleszterin szintje megemelkedik. A koleszterin többlet lerakódik az artériák falára, megvastagítja és beszűkíti őket. Ez idővel elzárja a szív (és egyéb szervek) vérellátását, és szívinfarktust és sztrókot okoz.

Akármelyik elnevezést használjuk, ennek a hipotézisnek megvan az az előnye, hogy extra-szuper egyszerű, öt éves kortól szülői felügyelet nélkül is alkalmazható. De csak óvatosan! A tudományos kutatás talán legnagyobb torzulása, ha tetszik, a kutatók Szent Grálja az a hit, hogy végül a legegyszerűbb megoldások a helyesek. De nem árt egy történelmi figyelmeztetésre is emlékezni:

Minden bonyolult problémának van egy egyszerű, közvetlen és érthető megoldása, ami helytelen.

Henry Louis Mencken

És apám, a koleszterin hipotézis aztán tényleg helytelen! És mégis, csábító sziréndalként évek óta bűvöli a tudósokat, orvosokat és a közvéleményt, teljes romlásba döntve minket. Oké, ha a könnyfakasztó méretű profitot nézzük, amit generál, a gyógyszergyártó cégeket nem döntötte romlásba. Még.

Valóban, amikor már mindenki elhitte, hogy a magas koleszterin szint a szívbetegség egyetlen és legfőbb okozója, megkezdődött az aranyláz a koleszterin szintet csökkentő gyógyszerek felfedezésére. Egy rendkívül sikeres aranyláz, a nagy gyógyszergyártó cégek vezetésével.

Az elején kétségkívül nem mentek túl jól a dolgok. Az 1960-as, 70-es években mindenféle anyagot felfedeztek, ami legnagyobb örömükre, csökkentette a koleszterin szintet. Viszont amikor a klinikai vizsgálatokat elvégezték, akkor azt találták, hogy többen haltak meg a gyógyszert szedők csoportjából, mint akik a placebot kapták. Egyes esetekben a koleszterin szint csökkentő hatóanyag majdnem megduplázta a halálozási rátát. Ez jelentősen hátráltatta az ügyet. 1970-ben, a WHO (a World Health Organization, nem a rock zenekar) a klofibrát koleszterincsökkentő gyógyszercsoport egy vizsgálatában megmérte 30.000 egészséges, középkorú férfi koleszterin szintjét Edinburgh-ban, Prágában és Budapesten. A 10,000 legmagasabb koleszterin szintű férfit választották ki a vizsgálathoz, akiknek a fele klofibrátot, a fele placebot kapott. Öt év után összesen 128 halálozás volt a klofibrát csoportban és 87 a placebo csoportban. Hoppá! És a klofibrát csoportban több végzetes szívinfarktus is volt. Mindazonáltal ki lett mondva, hogy ennek a problémának egyáltalán semmi köze sincs a klofibrát koleszterin csökkentő képességéhez. Ugyan már, hogy jut eszünkbe egyáltalán ilyen halva született gondolat?! A gyógyszernek nyilvánvalóan volt valami más, csúnya, szívbetegség okozó hatása - nem mintha bárkinek is fogalma lett volna arról, hogy mi lehetett ez. De mivel addigra már mindenki "tudta", hogy a szívbetegséget a magas koleszterin szint okozza, senki nem merte felhozni, hogy ezek az eredmények talán, tényleg csak talán, ellentmondanak a koleszterin hipotézisnek. Dehát halihó, sose hagyjuk, hogy a tények elrontsanak egy amúgy jó történetet!
Az 1960-as, 70-es és 80-as évek jelentették azt a korszakot, amit BS-ként (Before Statins, vagyis Sztatinok Előtti) korként definiálhatunk. (Dióhéjban: a sztatinok koleszterin csökkentő gyógyszerek, és a főáramot képviselő orvostársadalom szemében a szívbetegség kockázatát csökkentik. Erről a témáról később sokkal többet.)








 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 127 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2 db bejegyzés
Összes: 19268 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 68
  • e Hét: 2395
  • e Hónap: 7913
  • e Év: 545327
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.