Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2012-04-16 10:40:09, hétfő
 
  Kányádi Sándor (1929-)
haikui



KÖRÖMVERSEK
Réz Pálnak szeretettel

Itt a körömvers
ideje, Kosztolányi!
Körömszakadtáig.

Rakétarózsát
pukkant patron: haiku.
Élessel töltlek.

Kertet s virágot,
csak szavakból, szavakkal.
Nem maradt másod.

A bárd s a tőke
eltűnt a múzeumból.
Itt járt a tettes.

Szögesdrót-eső.
A magasság is hozzánk
alacsonyodott.

Háziasultál?
Begyeld, amit elibéd
szórnak - s burukkolj!

Dérverte május.
Riadt pillámra halott
szirmok havaznak.

Húzd meg, ereszd meg!
Pórázon a pacsirta:
Énekén hallom.

Föl, egyre fönnebb!
Emelkedoben szép az
Ítéletidő.

Lesz-e majd torok
elüvölteni, amit
most elhallgatunk?!

Nyeld le a nyelved!
Egyszerre jóllakhatsz vele:
egyetlen egyszer.

Eget akkor majd
Fra Angelico fessen -
és üdvözülök.

Virágvasárnap.
Szamár még volna, de nincs
krisztusi státus.

Túszként kezelnek?
Hovátartozásod el
nem vitatható.

Ne légy kishitű!
Volt idő, hogy emberhúst
mértek Enyeden.

Szívvel-lélekkel.
Tűzzel-vassal - s majd újra
szívvel-lélekkel.

Szél veri a fát.
- Fuss az erdőbe, bolond!
- Fészek van rajtam.

A senkiföldje
gondosan fölszántva - s a
mienk parlagon.

Háború volna?
Keresztrejtvényt fejt nálunk
most minden múzsa.

Vidékiség, ó!
Mefisztó is lúdtalpas
közalkalmazott.

Tömjénezés, ó!
Középkor bűzét-szagát
szívom naponta.

Csínján a múlttal!
Részeg lehetsz tőle, de
jóllakott soha.

Engedted, isten,
hogy túlélje Hiador
s Vahot - Petőfit.

és majd elfognak
és majd felkötnek és majd
föl is támasztnak



KÉT KÖRÖMRE

Szent Mihály hava

hóharmat-verte
krizantémok - idén is
fekete lovon

kocogott velünk
a reménytelenségbe
szent mihály hava


Őszi éjszaka

rabszállítóként
csukódik ránk a sötét
őszi éjszaka

üzemelteti
az újratermelődő
szívós félelem


Féltékenység

féltékeny vagyok
a szavaimra nehogy
prostituálja

a nyilvánosság
egyik-másik bérlője -
zárdába velük


Mondják

meg lehet szokni
mondják a tetveket is
hát csak szokjátok

én vakarózom
amíg el nem vásik a
bőröm s a körmöm


Atyafiság

a vers is akár
a beton évekig hőt
termelve köt meg
s ha megkötött vul-
káni kőzetekkel lép
atyafiságba


Színházból jövet

Patanyom-tócsa,
megrekedt árok: mindegy -
csak szomjunk oltsa,

s benne tört arcunk
úgyahogy megvillanjon:
idejutottunk.


Krónika

Áthasonulnak
lassan a hosszú hangzók:
janicsárulnak,

de a csé, a gyé
s még jónéhányan, akár
az egri vedők.


Tanköltemény

Kinek kellene
e tönkretett föld s rajta
az ínséges nép?

Nem acsarkodnunk,
dolgoznunk kellene most
egyetértésben.


Antik témára

Jó termést hozott
a vadszőlő, Catullus,
ne sírj, Lesbia,

lesz a rigómnak
rügyfakadásig elég
ennivalója.


Sor-vers

Elobb voltál itt.
Rendben van, testvér, állj
hát a sorba is

elém! de azzal
is csillapulhat éhed,
ha engem fölfalsz.


Dr. B. J.-nek

mert a vírusok,
akár a szabadságvágy,
irthatatlanná

kristályosodnak -
és járvánnyá élednek
alkalomadtán.



HÁROM KÖRÖMRE

A központozás
rabságból próbáltál,
legalább abból...

s vélt bilincseid:
kérdo-, felkiáltójel
és a megvetett

hármaspont maradt
(zárójelek rácsa közt)
végső fegyvered.

*

teleírtam már
mind a húsz körmöm sőt a
fiaimét is

kinövi majd a
köröm a verset és még
holtom után is

lesz hová írnom
legalább jó egy hétig
ha minden jól megy



HÁROM HAIKU HAIKU TÉMÁRA
Alföld, XXXIII. évfolyam, 1982/11. szám, 3. oldal

Miért, hogy mindig
japán verssorok jutnak
rólad eszembe!

*

Ó, miért, hogy le
nem én szakíthattalak,
Cseresznyevirág!

*

Virágillatod
volt csak enyém, gyümölcsöt
másnak teremtél.

1983



HISTÓRIA
Sámán körmökre*

sátrakban laktunk
de írni már akkor is
tudtunk különben

honnan tudnátok
őseitek sok hősi
tettét ha föl nem

jegyeztük volna
félkönyökön bár s nyereg-
kápának dőlve -

európában
akkor még ürgelyukban
lakott a jó nép

s róma romjain
vakarózva fürdőt már
hírből sem ismert

noli tangere...
neked is nekem is jobb
ebbe maradnunk

1983

* Lábkörömjegyzet: a Középkori magyar inkvizíciós perek c. könyvből:
"András király (II.) ezüst fürdőkádat adott nászajándékul leányának, Erzsébetnek.
Csak ámultak a thüringiai népek, olyat még sose láttak".



ÖT KÖRÖMVERS EGYAZON TÉMÁRA
K. E. barátomnak
egy beszélgetés emlékéül

van még egy bátor (?)
lehetőség előbbre
hozni a véget

megalázkodni
vénen se szeretnék ha
eddig kibírtam

dőljön a test a
lélek alól ki ha nem
bírja a vágtát

méltó hajlékba
tüzet irgalmas villám
villantson végül

irgalom az is
ha nem veled ásatják
huszadik század

Budapest, 1997. november 2.

Pécsi Györgyi
Körömvers, a honosított haiku
(részlet a Kányádi Sándor kismonográfiából, Kalligram Kiadó, Pozsony 2003, 150-153. oldal)

,,Kísértet járja be a világot, a haiku kísértete, illetve kísérlete. Mert hogy milyen a haiku, azt csak a japánok tudják. Mi csak megpróbáljuk tizenhét szótagba tömörítve, egy kicsit európaiasan epigrammásítva talán, azt, amit haikunak remélünk. [...] A nyolcvanas évek elején s egyáltalán azokban az időkben, amikor nemigen volt ahová írni (ti. megjelenésre nem lehetett számítani - P. Gy.) - bár kurázsinak még nem voltunk annyira híján, hogy legalább a ketrec falára ne körmöltünk volna - akkor jött segítségemül Kosztolányi. Talán éppen a japán versek fordítása közben jelenhetett meg előtte - magyar szavak hálóházába, ahová neki nemcsak bejárása, hanem állandó szállása volt -, talán ott jelent meg neki egy Körömvers nevű angyal (az angyaloknak, milyen érdekes, akárcsak a magyar szavaknak, nincs nemük), akit aztán mindjárt munkába is állított. Pallos helyett a remény zöldágával fegyverezte föl, és elküldte a kishitűek, a siránkozók közé. Nincs mentség, hogy így nem lehet, úgy nem lehet, ezért nem lehet, azért nem lehet: ha nincs mire írj, írj a körmödre, találd ki a körömverset. Az ő emlékezetére neveztem a magam tizenhétszótagosait körömverseknek a nyolcvanas évek elején, ezzel az invokációval: Itt a körömvers / ideje, Kosztolányi! / Körömszakadtig. Basho erről mit sem tudhat." Kányádi Sándor Terebess Gábor ajánlatára és nyers fordítására kezdett el haikut fordítani és írni. A Reggeli rapszódiában ironikusan jegyezte meg, ha a körülmények nem szorítanák, maga is képes volna virtuóz formai játékokra - nos, a Körömversek ciklus virtuóz költői játék, de a játékot a provincia lét véresen komoly tragikumával terheli meg.

Nálunk először Kosztolányi emlékezetes japán versei hívták föl a figyelmet a haikura, de a jellegzetes japán versforma inkább csak a század második felében honosodott meg a nyugati (európai és amerikai) költészetben. Térhódításának előzménye a kultúrák nyitása, a keleti filozófiák beszüremkedése az európai kultúrkörbe, amely a hatvanas évek amerikai beat-nemzedékének színre lépésével az elégtelen nyugati gondolkodásmóddal való szembefordulás egyik jele lett. A haikunak nincs metruma, minimális a kötöttsége, pontszerűségre, minimalizáltságra törekszik, szemben áll a nyelvileg kimunkált, képileg gazdag magyar nyelvvel. Redukált nyelven, rendszerint egyetlen természeti képben jelenít meg filozófiai mélységű gondolatot; a minimalizált textus csak az értelmezés és az olvasatok által kel életre - általában haiku az a tizenhét szótagos, háromsoros, 5/7/5 osztatú szöveg, amit a szerzője annak szán. A vers az olvasóban épül fel, a társadalmi jelentés, a személyesség a haiku formától alapértelmezetten idegen. Kányádi Sándor azzal, hogy a haiku formához nyúl, a hetvenes-nyolcvanas években a magyar irodalom modernizációs költészeti ,,vitájához" is hozzászól, prekoncepciót cáfol, azt, hogy a népi, a konzervatív, a hagyományos, a nemzeti eleve nem tud mit kezdeni azzal a formával, amely nincs benne a ,,nemzeti" irodalmi kánonban, holott az új formák használata nélkül nem képzelhető el modernizálódás. Bravúrosan haiku témára is ír haikukat, amelyek megfelelnek a formai kívánalmaknak, de ezúttal is inkább honosítja, s morális üzenet hordozójává alakítja az európai költészetben leginkább az epigrammához közel álló rövid formát: ,,körömversek", határozza meg a haikut, körömre írható, körmön is elférhető versek, papír híján az utolsó üzenetek - amit csak a test pusztításával [Vö. Szilágyi Domokos: Törpe ecloga c. verse.] lehet elorozni a költőtől, sőt, groteszk módon az írás a halál után is folytatódik: ,,kinövi majd a / köröm a verset és még / holtom után is // lesz hová írnom / legalább jó egy hétig / ha minden jól megy" (Három körömre). Az ezoterikus, míves, artisztikus forma a corpus részévé válik. Miközben a Kányádi-haiku megtartja az 5/7/5 szótagszámú osztást, sőt olykor a haiku tájképszerűségét is, metaforikus jelentéssel ruházza fel. Virtuóz játékkal, ironikusan ír két körömre, majd háromra is haikut, s végül a História címűben már csak a szótagszám és a nyelvi minimalizmus emlékeztet az eredeti japán versre.

Kányádi Sándor haikuinak témája nem haiku téma (hármat haiku témára is ír, ironikusan), hanem, mint mindenben, a szorongattatott valóság nyers, brutális tényei, tragédiái, intelmei fogalmazódnak meg egyetlen pontszerűvé zsugorított, feszült képben. Például a szárazajtai fejszés pogromok, lefejezések jelen idejűvé válásának, újraelevenedésének valóságos lehetőségét képes 17 szótagba tömöríteni: ,,A bárd s a tőke / eltűnt a múzeumból. / Itt járt a tettes." Különös remeklés néhány szóban. A csonkolt, gnomikus dráma teljes, történelmi kontextusban értelmezhető jelentése az olvasóban épül fel, de a nyers szimbólumok e háttértudás nélkül is pontosan jelzik, hogy iszonyat történik: a bárd a hóhér bárdja, a tőke a favágás tárgya, tuskója, tehát szabálytalan kivégzés mementójaként kerültek múzeumba. Mi azonban, akik tudjuk a Maniu-gárdisták esztelen mészárlását, számunkra többjelentésű lesz, az utolsó sor pedig, hogy ,,Itt járt a tettes", hirtelen, brutálisan szembesít az újra megtörténhető iszonyattal. A Krónika viszont csak egy adott nyelvi, kulturális és társadalmi közegben élők számára lesz valóságos és félelmetes üzenet: ,,Áthasonulnak / lassan a hosszú hangzók: / janicsárulnak, // de a csé, a gyé / s még jónéhányan, akár / az egri védők." Ismét a metaforikus, szimbólumokból építkező beszéddel találkozunk: nyilvánvaló, nem a hangok, betűk janicsárulnak, hanem az emberek, akik, félelmükben, gyávaságukban lemondanak nevük valóságáról. Az egri védőkre való alludálás azonban nem hagy kétséget afelől, hogy tragikusan végzetes, megállíthatatlan folyamatról van szó. A lét nyomasztó valósága jelenik meg másutt:

Dérverte május.
Riadt pillámra halott
szirmok havaznak.

- ez jobban megfelelni látszik a haiku eredeti követelményének, a tájkép az emberi élet esszenciális sűrítése lesz. A verskezdet azonnal reményvesztett helyzetet jelöl: a május, az új élet kezdete, de a termés virágzatát a dér, a fagy tönkreteszi. A következő sor a külső világról az ember belső világába vált, a riadt szempilla a lélek dermedtségét, félelmét mutatja, majd a halott szirmok havazása ezt az érzést objektiválja létállapottá: a halott szirmok szakrális létrontást jeleznek. A halott szirmok hófehérsége, a világot befedő hó Vörösmarty óta a leveretés szimbóluma nemzeti költészetünkben, de a május Kányádi Sándor saját költészetében is emblematikus: a külső világ megfagyása és a lélek félelme egy moccanatlan vasketrecbe zárva képes intenzív totalitássá válni.


 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor (1929-) haikui  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 723
  • e Hét: 25384
  • e Hónap: 70456
  • e Év: 2011736
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.