Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
szeretettel
  2012-04-26 05:46:48, csütörtök
 
  Farkas István: Tündértánc



A bálterem feldíszítve várta már, a falakon virágok, festmények, az egyik sarokban szökőkút vize csobbant csendesen, az emberek zajától alig észrevehetően. A zenekar már játszott, halk, kellemes dallamot. Még senki nem táncolt, a vendégek maguk sem tudták, mire, vagy kire várnak, csupán kisebb csoportokban beszélgettek.

Aztán hirtelen megjelent Ő. Mindenki megdöbbenve kapta a fejét a bejárat felé, hiszen az előbb még senki sem volt ott, ajtó nem nyílott, nem csukódott, de mégis itt van egy új vendég, egy magányos Nő. Senki nem lépett közelebb. A látványtól leragadtak ott, ahol éppen voltak. Ekkor a Hölgy beljebb lépett. Valahonnan fény ragyogott fel körülötte, senki sem látta, honnan vetül rá, nem a terem megvilágítása volt. Gyönyörű alakján fekete bársony ruha, derekán fekete bársony öv, ezüst hímzéssel, lábain fekete, sz*rvasbőrből készült tűsarkú cipő, füleiben ezüst fülbevaló csillogott, nyakában vékony ezüstszálakból font nyaklánc, szőkésbarna haja a vállára, nyakába omlott. Barnászöld szemei kutatva néztek körül a teremben, mintha keresne valakit. Még beljebb lépett, s ekkor vele együtt mozdult a fény is, amely körülötte izzott. Most látszott csak, hogy az valójában belőle árad. Az emberek önkéntelenül távolabb léptek, mert perzselte őket a fény heve. Még mindig nem tudták, ki ez a csodálatos Nő, ki ily hirtelen megjelent. Nem szólt, csak körbefordult. A zenekar is hallgatott, az emberek is csendben voltak, csak a szökőkút lehulló cseppjeinek koppanásai hallatszottak. Mindenki magában tanakodott, ki lehet ez a vendég? Megjelenéséből egyesek arra is gondoltak, tán valami mesei Tündér vált valósággá szemük előtt, egy láthatatlan, jó Tündér, aki most láthatóvá vált, kinek kezéből csak a varázspálca hiányzott. Úgy látszik, nem találta, akit keresett. Szemeit lehunyta egy pillanatra, ekkor a körülötte izzó fény elhalványult, szinte nem is látszott. Arcán csak két könnycsepp gördült le, s mire ruháján leértek, gyémántokká változtak. A két gyémánt a fekete sz*rvasbőr cipők orrára pottyant, s ott maradt, díszítve azokat. A Tündér felemelte fejét, a bejáratra nézett és azt mondta: - Akarom, hogy itt legyél! Közben teste körül újra felragyogott a fény, szinte lángolt. A bejáratnál abban a pillanatban egy új vendég jelent meg, éppen úgy, ahogyan a Lány is jött. A Tündér feléje nyújtotta karjait, a jövevény közelebb lépett. Egy Férfi volt, fekete bársony öltönyben, fekete bőr cipőben, fekete selyem ingén egyetlen hímzett fehér orchidea. A Tündért látva az ő teste körül is felragyogott a fény, miközben megfogták egymás kezét. Ragyogásuk felerősödött, eggyé vált, bevilágították az egész termet. Táncra perdültek a néma emberek előtt, s mintha erre történne, megszólalt a szívfájdítóan szép, lassú zene, de nem a zenészek játszottak, nem az ő hangszereik szóltak, a hangok a levegőből, a falakból áradtak. A táncos pár a terem közepén ragyogott, összesimultak, táncoltak. Úgy tűnt, tán már nem is érinti lábuk a földet, hanem szinte lebegtek. Rajtuk kívül más nem táncolt, csak nézték a Tündérpárt megdöbbenve, némán. Aztán a Férfi megcsókolta a Nőt, s fényükből két narancsvörös lángcsóva lett.

Testük nem látszott már, csak izzásuk nőtt tovább, a közelükben meggyulladtak a tárgyak, az emberek ijedten hátráltak. A két lángcsóva összefonódott, még hatalmasabbra csapott, majd váratlanul kihunyt. Elhallgatott a zene, sötétség borult a teremre. A két tűzoszlop helyén két ragyogó gyémánt maradt a földön.
 
 
0 komment , kategória:  Farkas István (1966-) haikui   
szeretettel
  2012-04-26 05:44:08, csütörtök
 
  Farkas István: Megváltás haiku



Egyetlen egyszer
halhattam csak meg érted.
Élned neked kell.
 
 
0 komment , kategória:  Farkas István (1966-) haikui   
szeretettel
  2012-04-26 05:42:14, csütörtök
 
  Farkas István (1966-)
haikui



Alkony

A lenyugvó nap
fényét vérbíbor színű
víz hozza felém.

Szekszárd, 2005. 10. 01.

Ágy-magány

Üres helyeddel
lett nagyobb és hidegebb
magányos ágyam.

Szekszárd, 2006. 06. 06.

Megváltás haiku

Egyetlen egyszer
halhattam csak meg érted.
Élned neked kell.

Szekszárd, 2005. 01. 18.

Téli ének

Fekete varjak
a télről énekelnek.
Hó nélküli táj.

Szekszárd, 2006. 12. 04.

Záridőnyi valóság

Résnyire nyitva
a valóság ajtaja.
Szemhéjam zárul...

Szekszárd, 2005. 11. 14.

Nívó

Én nem lehetek
kevesebb, mint önmagam.
De most már több sem.

Szekszárd, 2004. 09. 14.

Jön a tél

Hűvös a reggel.
Varjak szárnyán jön a tél.
Tavaszra vágyom.

Szekszárd, 2005. 10. 03.

Hazafelé

Fogyó Hold sápadt
fénye kísér utamon
magányom felé.

Szekszárd, 2005. 11. 08.

Intim szféra

Vajon tudod-e:
ha ennél közelebb lépsz,
távolodsz tőlem?

Szekszárd, 2007. 07. 26.

Utak

Hosszú, poros út
fekszik előttem. Az én
utam bennem van.

Szekszárd, 2007. 07. 23.

Elalvó hársfa

Hársfa hullatja
megperzselt leveleit.
Nyárban jön az ősz.

Szekszárd, 2007. 08. 19.



 
 
0 komment , kategória:  Farkas István (1966-) haikui   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 422
  • e Hét: 422
  • e Hónap: 79980
  • e Év: 2021260
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.