Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
szeretettel
  2012-06-07 13:21:00, csütörtök
 
  popper péter felnőttnek lenni...(a ,,létező" és a ,,készülő" ember)



sorozatszerkesztő: popper péter
azoknak ajánlom, akiket ,,felvezetőim-nek" nevezek. világítva elkísértek addig,ahonnét már csak egyedül lehet tovább-menni. akkor előzékenyen meghaltak,hogy kiderülhessen, tudok-e saját lám- pát gyújtani, vagy a sötétben botorkálok tovább.



,,felnőtt vagy, - szólok undorodva néha,és nem segíthetsz rajta, lásd be végre.térj vissza, - szól egy hang ilyenkor,csak ülj a földre és beszélj az égre. nemtudsz már? - kérdi, s mintha rína. a szék lábától, nézd csak! balra kína és jobbra lóherés, örök vadászmezők. Ó,hol vagy régi, indiáni gőg? nem érdekel már, honnan fú a szél? - az ember egyre vénül, verset ír, tanít...,,csak ülj a földre és beszélj az égre." snem ül le. s nem beszél. felnő és azt setudja, hogy mivégre."(radnóti miklós: mivégre)



felnŐttnek lenni...
9
előszó helyettváratlanul felnövök és
nem
érteniaz egészet
apám 184 cm magas volt, kopasz, szemü-veges és szélesvállú. az i. világháború hon-védtisztjeként kapott egy rakás kitüntetéstés
,,tűzharcossá"
avatták. esténként gya-kori téma volt a bruszilov offenzíva, aholmegsebesült és későbbi tüzérségi megfigye-lő helye az olasz fronton, a monté longa-rán. vasárnaponként a természetet jártuk,úsztunk, eveztünk. kutyája is volt - nem akutyánk, az ő kutyája -, milord, a hatal-mas dán dog. apám sokszor mondta ne-kem:
,,ne félj, amíg engem látsz!"
És énnem féltem. Átúsztuk a dunát, ha elfárad-tam, a vállába kapaszkodtam, végigmen-tünk a rám-szakadékon, és az állatkertbenetetéskor bementünk az oroszlánok bar-langjába. nem féltem.apám tűzharcosként
,,kivételezett sze-
10
popper pÉter felnŐttnek lenni...
11
mély"
volt, vagyis egy darabig nem számítottzsidónak. mint századparancsnok vonult beerdélybe, és elragadtatásba esett a paptamási forrás nagyszerű vizétől. amikor szabadságon volt, demizsonokban hozta haza.apám tűzharcosként egy idő után mégiszsidónak számított, sárga karszalagot, le-szerelése után sárga csillagot viselt. Ő magaszabta ki valamennyiünknek, mert nálunk sárga volt a fotelek huzata. ezután az egyik fotelen nem volt huzat. később elvették alakást, és házmesterünk, a sváb frühbauer bácsi költözött bele a családjával, nagyörömömre, mert szerettein őket, és nagyfiuk,frühbauer ferike levente, a barátom volt. desohasem látogatott meg a zsidóházban. mégkésőbb egy légiakna megsemmisítette alakásunkat és bútorait, csak a huzat nélkülifotel élte túl a háborút. ródlira kötözveloptuk vissza a romok közül 1945 tavaszán.tűzharcos, 184 cm magas, szélesvállú,sárgacsillagos apámat az akkori hitler téren,a későbbi marx téren, a mai nyugati
téren geppisztolyos nyilas suhancok a sze-mem láttára megpofozták, és ő nem ütöttvissza. ez a nap volt felnőtté válásom kez-dete. Én már soha nem mertem azt mondani afiamnak, hogy
,,ne félj, amíg engem látsz".
csak annyit mondtam neki kamaszkorában:
,,túl sokat félsz fölöslegesen. majd én szólok neked, ha félni kell."
ez működött. a családvigalmára gyakran megkérdezte:
,,apu, kell félni?'
És én becsületesen válaszoltam:
,,még nem."
még nem kellett megélnie istenközönyét, az erkölcs vereségét az életmentőhazugsággal szemben, azt, hogy a döglött,vicsorgó ló ennivaló, és a halott ember keményre fagyott anyag. az ő korában énmár felnőtt voltam. Ő még a tizenegy éveskisfiú életét élte.a háború után állkapocs tályogom kelet-kezett, amit meg kellett műteni. anyám utánamakart nyomakodni a műtőbe, de határozottanvisszatolták a folyosóra. a pillanatmegvilágosodásának a vakító fénye annyiraelárasztott, hogy a műtétből alig érzékeltemvalamit. hát én tudtam ezt, de elfelejtettem.hiszen az egész zöld téboly alatt
12
popper pÉter felnŐttnek lenni...
13
hamis néven és iratokkal, kopaszra nyírt ésszemüvegétől megfosztott
,,erdélyi mene-kült",
magányos kis kertészinas voltam pest-környéken. szüléimet hetenként egyszer lát-tam, amikor megbeszélt órában végigmen-tünk ugyanannak az utcának a két oldalán. demost véglegesen megértettem, hogy egyember mennyire zárt kozmosz. bármennyire isszeret valaki, még anyám sem tud belépni alegbelső köreimbe. a műtét minden kínját,félelmét egyedül kellett végigélnem. mintahogy az ember életének minden fontoshelyzetében valószínűleg egyedül van.egyedül préselődik át a szülőuta-kon avilágba, és egyedül lép ki a világból. a költőhalálos pontossággal fogalmaz:
,,az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja,ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor -ezért őrzi meg, kinem istene és nem papja se magának, sem senkinek."
a szív ürességét még csak elviseljük va-lahogy. legfeljebb némi rendességgel, jócselekedetekkel elfedjük azt, hogy jobbáraszeretetre képtelen érzelmi korcsokká fej-lődtünk vissza a gyerekkorból. rendelke-zésünkre állnak pompás kábítószerek, italok,álszorgoskodások, hatalmi játékok, szerelmimámorok és misztikus élmények, hogyelhárítsuk azt a nyomorúságot, miszerint avilág lényei közül egyedül nekünk kelltudomásul venni saját eljövendő pusztulásunkat. Ám a legnehezebb ellen-állni a pappá, istenné válás kísértésének. itt bicsaklik ki és el a legtöbb lélek.főként tehát az adolf hitler nevű társa-dalom-reformernek és egy ismeretlen mű-tősnőnek tartozom hálával azért, hogy már kamasz koromban cafatokra tépték buta il-lúzióimat a világ és az emberi viszonyok működéséről. korai felnövésem ellenére akonzekvenciák fölismerése így is eltartottvagy huszonhat éves koromig. a homálytehát csak lassan oszladozott a fejemben, ahomályok szokása szerint.
14
popper pÉter felnŐttnek lenni...
15
de végül is megértettem, hogy
az felnőtt ember,-aki tudja, hogy védtelen, sem istenre, sem emberre nem számíthat, csak önmagára,-aki tudja, hogy az élet minden fontoshelyzetében egyedül van, születésében éshalálában is. aki megértette, hogy csak azegyedüli magány vagy a társas magányközött választhat,-aki tudja, hogy a bűneit mindhalálig cipelnie kell, nem rakhatja át senkimásvállára,-aki mindezt lázadozás nélkül elfogadja,-s aki mégsem rémül meg, és csak azért is mer játszani a világgal és önmagával.
egy intelligens fiatalembernek túl nehézegyütt élni ezzel a meggyőződéssel. ezértnem marad más választása, mint hogy szentlegyen, bűnöző vagy öngyilkos. ezt a lelki-állapotot úgy hívják, hogy depresszió. a dep-resszió leghatásosabb ellenszere pedig azaktivitás. hajtani, hajtani, túlterhelni magada kifulladásig. a majdnem mániás állapotig.legyél munkamániás, szexmániás,
misztikus őrült, a pénz űzöttje vagy egysze-rűen csak politikus. s amíg bírod szusszal,valahogy kibírod magadat. Ám ha betegség,öregség miatt elfogy az üzemanyag, feltör adepresszió. az orvosok összedugják majd afejüket, s megállapodnak abban, hogyúgynevezett involúciós depresszióbanszenvedsz, ami azt jelenti, hogy öregszik azagyad, kezdesz meghülyülni. de te magadbanröhögd ki őket, mert jól tudod, hogy már húsz éves korodban is depresz-sziós voltál,de akkor még volt erőd aktivitássalkompenzálni a bajt.mindez csak a felszín. vajon honnét vesziaz igazán felnőtt ember az erőt a játékhoz, atevékenységhez, a humort az abszurd világkinevetéséhez. a felnőtt ember energiatartaléka a belső szabadság. szerbantal elbeszélésében ezt mondja a zsarnok:
,,a szabadság ragyog az álmok tárnájamélyén, mind ezt imádkozza le, ezért hatal-maskodik, és gyűlöli a még nagyobb hatal-mat, de nincs köztük egy sem, aki tudná,mi az, hogy szabadság. ezer bilincset raknak magukra a szerencsétlenek: asszonyt,
16
popper pÉter felnŐttnek lenni...
17
gyermeket, atyafit, állami életet, a test örö-kös unszolását, mindegyik függ mindegyiktől.ha egyet megütök, mindegyik ordít, ha a bíró felesége kificamítja a kisujját, nemtudhatod, másnap nem siratja-e hat gyermek börtönben sínylődő apját. amit ők szabad- ságnak hívnak, értelmetlen és ostoba ha- zugság, mert ha megölnek is engem, egyvagy több százszor rosszabbat ültetnek amaguk nyakára, anélkül nem tudnak meg-lenni, megszokták odahaza. szabadnak lenni annyit tesz, mint egyedül lenni: szeretet nélkül, gyűlölet nélkül, félelem nélkül és remények nélkül. megbírjaezt ember akárki?"
íme, a felnőttség első öröme és nyomo-rúsága! a belső szabadság és a külső gyű-lölet levegőjében élni.
1. a mítosz, a kultusz ésaz
ember
élete
az antik görög nyelvben élt egy fogalom:
logosz.
a logoszt lehet igének, szónak,közlésnek fordítani. Ám a logosz mindigvalamilyen szellemi folyamatról, alkotásról,intellektuális vagy misztikus történésrőlszámol be. például az isten által alkotott
,,világtervről",
a szeretet parancsáról, azutolsó ítéletről vagy a csakrák működéséről,az életerő, a prána áramlásáról, a köztes lét,a bar do létezéséről. Újra meg újra a szellemdimenziójával találkozunk. ezért mondja jános evangéliuma, hogy
,,kezdetben volt az ige, s az ige istennél volt, és az isten volt az ige."
s éppen a logosz szellemi-intellektuális jellege miatt képződött belőlea ,,logika" fogalma, ami a gondolkodástörvényeit foglalja össze.létezett azonban egy másik fogalom is:
mítosz.
a mítosz is közlés volt, de történetiközlés. az emberiség szempontjából vala-milyen fontos eseményről számolt be: a te-remtésről, krisztus feltámadásáról, krisnamegtestesüléseiről, az egyiptomi kivonulásról,mózes kőtábláiról, mohamed látomásairól ésfutásáról mekkából medinába... ezért amítoszból képződött a mitológia szó, azerkölcs, a vallás, a megismerés fejlődési út- jának eseménytörténete.
18
popper pÉter
kelnottnek lenni...
19
az archaikus korok embere úgy fogta fela mítoszt, mint az ember megszólítását azistenség, az istenek, a szellemi világ által.
,,figyelj! - szól a transzcendencia az emberhez - vannak fontos események, amelyekről tudnod kell!"
Ábrahám hajlandó voltfeláldozni az Úrnak fiát, izsákot, de istenelfogadta az állat vérét a fiúé helyett. végetért az emberáldozatok korszaka. a szentlélek leszállt jézus tanítványaira, akik szer-tementek a világba az igét hirdetni. buddhamegvilágosodott a fügefa alatt és megértetteaz újjátestesülések okát és azt, hogymiként lehet leszállni a lét kerekéről.mohamedet kényszerítette gábriel arkan-gyal, hogy olvassa allah üzenetét a könyvből.figyelj! minderről tudnod kell!a mítosszal tehát az Ég kvázi
,,provokálja"a.
halandókat arra, hogy a szellemi dolgokrais figyeljenek. az ember válasza a mítoszra a
kultusz.
például: transzcendens megszólítás:krisztus feltámadásának mítosza. emberifelelet: a húsvét ünnepe, a húsvétiszertartásrend. a kultusz szóból képződött akultúra fogalma.
a mítosz-kul-túsz viszony tehát párbeszéd Ég és föld között.
a régi idők felfogása szerint kultúrájaannak a népnek van, ahol ez a párbeszédelevenen él, tehát hisznek a mítosz va-lóságában és teljes átéléssel, aktívan résztvesznek a kultuszban. akik a mítoszt jószándékú legendává degradálták, és a for-málissá vált kultuszban legfeljebb mint nézők vesznek részt, azok barbárok. az ő szemükbenmi valószínűleg a magas technikai civilizációfokára eljutott barbárok lennénk.a kultusz fogta össze a régi korok embe-rének életrendjét. a kultusz sokféle fontostársadalmi funkciója közül most azt emeljük ki, amelyik stabilizálta az ember identitását,elképzelhetetlenné tette, hogy egykoron azÉgéi tenger partján a messzeségbe bámultegy görög, miközben elméjét és szívétkétségek gyötörték:
ki vagyok én? athéni?egy kicsit spártai is? És föníciai őseim vérenem tesz idegenné hellas ege alatt?
harcuk szünetében, Ó-babilon utcáin sé-tálva az Ős kaján - ady cimborája, apja,császára, istene - így szólt a költőhöz:

20
popper pÉter felnottnek lenni...
21
-
,,nézd csak, ott megy egycéda ősöd,úgy nézem egyiptomi. mellettemeg egy zsidó."
ady félve nézett a korhelyapolló gúnyos arcába, majdelkapva lecsusszanó palástját, avárakozó lóra terítette.
- ,,miért mondod ezt?" - vedd észre, hogy ezzel a két szóval - egyiptomi és zsidó - mennyi mindent elmondtamróluk. a hitüket, a vallásukat, Íziszt, ozíriszt és adonájt, atemplomukat és a piramisaikat.elmondtam a szokásaikat, ababonáikat. elmondtam hogyanöltöznek, hogyan házasodnak,hogyan temetkeznek.elmondtam a harcmodorukat, a fegyverzetüket. már mindent tudunk a művészetükről, a síkban ábrázoló festészetről, és a faragott képek készítésének tilalmáról. pedig csak két szóhangzott el. gondolod, hogynekik lehetnek kétségeik abban,hogy kicsodák?
e beszélgetés óta aligháromezer év pergett le. s hamost aztmondja valaki:
,,nézd, ott megy egybelga,ismerem a fickót!",
aligmond rólatöbbet, minthogy valószí-
nűleg tud franciául. az ókori embernek ez azidentifikációs biztonsága jórészt a kultusznak köszönhető. sőt, a kultusz más vonatkozásban isvezeti az embert. végigkíséri az embert az életidőn ésnem hagy kétséget afelől, hogy éppen hol tartszületés és halál között. az élet legfontosabb esemé-nyeit, fordulópontjait mítoszok értelmezik. s akomolyan vett mítoszokra mélyen átélt kultuszok válaszolnak. s e kultuszok egyben válaszolnak arrais, hogy az ember merre jár az időben, kivé lettfejlődésében, mit kívánnak tőle a halhatatlanistenek. a kultúrák sokfélék, mert sokfélék a kul-tuszok. mégis megkereshetjük azokat a sarkalatoseseményeket, amelyekről általáno-sítva elmondhatjuk, hogy mindigkörüllengi őket a mítosz és akultusz.
belépés az emberi világba. amegszületés. a gyermekkor vége. felnőtt férfivá és nővé válás. acsaládalapítás. házasság és gyermekek nemzése. kilépés azéletből. a halál.a megszületés.
a mítoszok különbözők
22
popper pÉter felnŐttnek lenni...
23
és ennek megfelelően különbözők a kultu-szok is. van, ahol körülmetéléssel veszik felaz új embert isten szövetségébe. van, aholmegkeresztelik. van, ahol úgy tudják, hogya születés visszatérés.
,,aki megszületett, annak halála biztos. akimeghalt, annak születése biztos."
s a család brahminja körülbelül ezeketmondja az újszülöttnek:
,,most, hogy a ritkán és nehezen elérhető emberi test birtokába jutottál újra,~jól nézd meg, merre mész, mert az életben nincs idő tévutakra.
"a csecsemő ébren vagy szunnyadva, mohónszívja magába a brahmin szavait, hogy egyéletre megőrizze őket. azután persze felnő éselmegy a tévutakra. baj ez?
,,a pokolbavezető út jó szándékokkal van kirakva."
fordítva is igaz lenne?
,,a mennyországbavezető út rossz szándékokkal van kirak-va!"
akkor megszülethet egy új szólás is:
,,acélhoz vezető út tévutakkal van kirakva."
babits fordításában így kezdődik az isteniszínjáték, azaz a pokol:
,,az emberélet útjának felénegy nagy, sötétlő erdőbe jutottam,mivel az igaz utat nem lelem."
weöres sándornak baja támadt a
jutottam"
szóval, ami nagyon gyengének tűnt az erősdantei szövegben. a középkori olasz nyelvszavainak jelentéstartalmát vizsgálva azalábbi fordítási javaslatot tette:
,,az emberélet útjának felén,egy sötét erdőben eszméltem magamra,mivel az igaz utat nem lelem."
így e három sor jelentősége megnő. aztmondja, hogy az életben el kell tévedni ah-hoz, hogy az ember önmagára eszmélhes-sen. tehát áldottak lehetnek a tévutak is, hanem körbe visznek, meddő keringésbe.hiszen a tévút lehet csak kerülőút is. elve-24
popper pÉter felnŐttnek lenni...
25
zethet új megismerésekhez, felfedezésekhez.Önmagunk kolumbuszaivá válhatunk. néhaleborulhatunk a tévutak istenei és démonaielőtt. Ádonáj előtt, aki kiválasztott népét azegyiptomi rabszolgaságba vezette, hogynégyszáz év múlva kinyújtott karral és erőskézzel kivezesse őket a szabadságba. Ám enégyszáz év nem múlt el haszontalanul. azsidóság magába szívta a korszak legmagasabb rendű spiritualitását, s elvittemagával az egyistenhitbe, a kánaánba, sszerte a világba. bizony, áldottak a tévutak. hiszen a fél-revezetés is vezetés - mondja martin bu-ber.tanúbizonyságot tehet erről anup istenség is,az
,,utak nyitogatója".
feltehetően az ősugallatára irányította rebeka izsák kezétÉzsau feje helyett jákobéra, hogy az
,,igazi"
kapja az áldást,
,,nehogy szerencsétlenség történjen".
talán a sakálfejű isten hecceltefel lábánt, az
,,agyagtuskót",
hogy jákobot anászéjszakán ráhel helyett lea testéhezvezesse, és sok idő múltán megint csak őcsábította arra az idős nagyatyát, hogykarját keresztezve áldja meg józsef gyermekeit, jobbjával a másodszülöttefráimot és baljával az elsőszülött me-nassét.ismét babits sorai járnak az eszünkben,amikor a tévutakból összetett igazi útragondolunk:
,,mert minden szó új korlátot teremt, avégtelen testének szabva formát. s ekorlátok közt kígyózik a rend lépcseje,melyen addig járjuk ormát új, meg újlátásnak,amíg messze lenn, köddé mosódik mindenrégi korlát, s képekből összeáll a képtelen,korlátokból korlátlan végtelen..."a gyermekkor vége. belépés a felnőttek kö- zösségébe.
a természeti népek és az archaikuskultúrák - főként a meleg éghajlatútájakon, ahol a gyermekkor a ,,látencia" periódusnak nevezett átmenet nélkül, szinteközvetlenül csap át a serdülésbe - jóltudták, hogy a szülők védőszárnyai alattnem lehet felnőni. a nyolcvanéves mama

26
popper pÉterfelnŐttnek lenni...
27
szemében hatvanéves gyermeke is kisfiúvagy kislány, akire rá kell szólni:
,,szeles azidő, vegyél sálat és jól gombold be a ka-bátod."
tehát bizonyos életkorban - általában12-15 éves korban a gyerekek elkerültek otthonról, és úgynevezett fiú-házakban éslány-házakban várták felnőtté avatásukat.ezekről az avatási szertartásokról akövetkező fejezetben számolunk be, merttémánk - a felnőtté válás - szempontjábólérdemes részletesebben szemügyre venniőket.
a házasság.
a család megalkotása. fele-lősség az utódokért. ami annyit jelent, hogyfelelősség a törzsért, a nemzetségért, a né- pért. mindez nem csak örömünnep, nemcsak lagzi. az archaikus házasság nem
,,legfeljebbelválunk, könnyed történés". a
házasságlemondás is és áldozat!thomas mann híres regényében, a
,,józsef és testvérei"-ben
újra elmondja jákobházasságának a bibliából jól ismert törté-netét. jákob hét évig szolgál ráhelért. samikor letelik ez az irdatlan idő, s szerel-mének beteljesülése élete küszöbén van,akkor nem csak ujjongó boldogságot érez,hanem valamilyen ismeretlen fájdalom ismegszállja jákob szívét. megértette, hogyezentúl nem lehet az egész élet az övé, hanemfiákba és lányokba kell szétosztania magát,s ő pedig lassan elindul a halál felé.
kilépés az Élet világából: a halál.
túl a kü-lönféle rítusokon, a tibeti köztes lét köny-vében (amit halottas könyvnek is neveznek)igen fontos a sírás tilalma, a földi életbevisszahúzó gyász tilalma, mert ez a fajta
,,bár itt lennél közöttünk"
utána nyúlás kolonckéntraakaszkodik az anyagi világtól távolodómeghaltra, s végül is saját magányát siratjaaz itt maradt élő. más kultúrákban viszontsiratóasszonyokat fogadnak, meghasogatják testüket és ruhájukat, nyolc napig ülnek gyászban, vagy nagy lakomát rendeznek azeltávozott tiszteletére.van, ahol elégetik, madarakkal etetik meg aholttestet, mert a leiektől elhagyott anyagtisztátalanná vált, s nem szabad vele tisztá-talanná tenni a földet. van, ahol érckoporsóbatemetnek, másutt gyékénybe csavarják atestet, hogy minél hamarabb egyesül-

28
popper pÉter felnŐttnek lenni...
29
jön a földdel, mert
,,porból vagy te, s visz- szatérsz a porhoz".
az ősi egyiptomban bal-zsamoztak, megakadályozták a test külsőformájának tönkremenését, mert úgy vélték,hogy ezáltal hozzákötik a lelkét, aki nem bírja elhagyni a formáját megőrző testet, éssegítőként a néppel marad.
,,legyen örök azanyagi formai",
s nem kizárt, hogy ittgyökerezik a későbbi korok materializmusa.mert sokfélék a halál-mítoszok és a nekik felelő kultuszok is. Ám a lényeg közös:tennivaló van az élet történéseinek nagycsomópontjai körül. az elmúlóban lévő kor-szakokat határozottan le kell zárni, és utatkell nyitni a készülődő új eseményeknek. azen egyik koanjában azt mondja tanítvá-nyainak a haldokló mester:
,,ami megy, engedjétek. ami jön, fogadjátok. ennyi azegész."
a szülők védőszárnyai alól kiemelt ifjak tehátaz egyneműek közösségében várták felnőttéavatásukat. a kezdet kezdetén az
,,anyától való elválás"
drámáját játszották el,halálos komolysággal. az anyák valódikönnyekkel siratták el gyermekeiket, minthameghaltak volna. És meg is haltak a gyermekilét és a szülői gondoskodás számára.a számtalan variációt és szokást mutatóavatási rítusokból kiemelünk néhány fontosközös elemet. attól függően, hogy miből élt atörzs - pl. ha vadászatból -, az ifjúnak egyedül el kellett mennie a dzsungel-be,elejtenie egy jelentős vadat és egyedülhazahoznia. a misztikus hiedelmeket lehánt-varóla, ez egy szociális próbának tűnik. képes-e önmagát és jövendő családját megfelelőenellátni? mert a felnőttség egyik alapfeltétele aszociális érettség, amely - normálistársadalmi körülmények között - lehetővéteszi, hogy igényeinek megfelelőenelőteremtse, amire feltétlenül szüksége van.tehát nem térhetett vissza egy apró nyu-lacskával, sem a hírrel, hogy elefántot ölt,de nem bírja hazaszállítani.amikor ezt a próbát sikeresen megállot-ta,következett a második. jelentős testifájdalmat kellett nyikkanás és moccanás
30
popper pÉter felnottnek lenni...
31
nélkül elviselnie. volt, ahol tűzbe tartották akezét, felhasogatták az arcát vagy körül-metélték. ez az önuralom próbája volt. afelnőtt férfinek jelentős tűrőképességgel,önfegyelemmel kell rendelkeznie.azután próbára tették lelki szilárdságát, astresszek elviselését. valamilyen misztikusvagy tárgyi módon a halál közelébe vitték.Át kellett élnie a halálfélelmet, a máslétdimenzióba való átlépés sokkját, élet éshalál határmezsgyéjének a drámáját pszichés összeomlás nélkül.aki nem állta meg valamelyik próbát, azttovábbra is gyereknek tekintették. ez nagyszégyen volt. akik a próbákon sikeresentúljutottak, végül a legjelentősebb avatásiszertartáson estek át: tudomásukra hozták anép féltett mágikus titkait, amelyekrőlsenkivel sem beszélhettek, legkevésbénőkkel. a fecsegőt megölték,a titok
a szuhua indiánok tizenkét éves korukbanavatják férvivá a fiúkat. előtte három hó-napig egyedül kell élniük egy kunyhóban adzsungel mélyén és vadászzsákmányukból kell eltartaniuk magukat. az őserdőbenezerféle veszély leselkedik rájuk, mérgeskígyók, vadállatok, vérengző orchideák, ha-lálos kórt terjesztő csípős rovarok és nemutolsó sorban farkas-asszonyok, akiket hűt-lenségük miatt a varázsló toportyánná vál-toztatott. Éjszaka, amikor a hold fehér hi-énája a dzsungel felett kóborol, fényasz- szonyként ölelkeznek azzal, aki a fekhelyéreengedi őket. reggelre eltűnnek, mint azálom, és a férfi, akinek a karjaiban háltak,hetek alatt elsorvad. nem siratják őket ésazokat sem, akiket megölt az őserdő. deakik életben maradtak, azok igazi férfiak.a próbatétel három hónapja után újabbhárom hónapig szerzetesi közösségben élnek és a teremtett világ titkaiba avatodnak be. azutolsó éjszakán eljön hozzájuk a varázsló, atörzsfőnök és a falu legöregebb embere, aki féllábbal már a sírban van. És szólnak:
-
íme, tudomásodra hozzuk az emberi lét legnagyobb titkát
32
popper pÉter felnŐttnek lenni...
33
ekkor a fiúk leborulnak és úgy marad-nak.-halálra születtél, és életre fogsz halni.-závángá! - mormolják kórusban az avatottak, ami azt jelenti, hogy ,,itt vagyok!"-világ istene teremtett téged.-kóbi árách! - mondják a fiúk a földreborultan, vagyis: ,,a bimbó csukott."-világ istene a tökéletes szellem volt, tehát nem tudta érzékelni az anyag világát.ettől kezdve a fiúk némán fogadják ma- gukba
a
tanítást.-ezért érző lényeket teremtett, akik az ő érzékszervei lettek. rajtuk keresztül érzékelte isten a világ érintését, a kéjt ésakínt, a boldogságot és a kétségbeesést.-de az érző lények nem tudták elviselnia végtelen örömök és a végtelen szenvedé sek örök váltakozását. ekkor a világ istene lehasította a halált az ő tökéletességéből és az érző lényekbe helyezte.ekkor először ütik meg a gongot, és a fiúk azt mondják:-Ákóbi zott. ,,a bimbó kinyílt." És szól a legvénebb falubéli:
-
a világ istene üresség lett. a világ istene szenvedéstelen. a világ istene öröm-telen. a világ istene haláltalan. És szól a törzsfőnök:-a világ istene helyett szenved az ember. a világ istene helyett örül az ember. avilág istene helyett hal meg az ember. És szól a varázsló:
-
a világ istene az Üresség istene lett.az ember van tele a világ istenének kínjával, boldogtalanságával és halálával. az ember él az Üresség istene helyett.akkor másodszor is megütik a gongot. És a fiúk azt mondják:-Ákobi hár árách! ,,a bimbó újra bezárult." És ettől kezdve szabad férfiak.
a felnőttférfit tehát az alábbiak jellemezték:
1.a szociális érettség, felelősségérzet önmagáért és családjáért.11.Önfegyelem és önuralom.12.a lelki megpróbáltatások, stresszek elviselése.13.a hallgatni tudás.

34
popper pÉter felnottnek lenni...
35
2. ki mondja meg, hogy felnőtt vagy-e?
az ősi kultuszok régesrégen elenyésztek. egydarabig még éltek hagyományok ésszokások, amelyek még mindig adtak némivisszajelzést arról, hogy hol tart érésifolyamatában a felnövő fiatal. az
,,elemis-ta"
rövid nadrágban járt. télen
,,mackóban".
amikor gimnazista lett, a
,,bricsesz"
lett azáltalános viselet. hosszú nadrágot érettségirekapott. a lányok nem viselhettek hernyóselyem harisnyát, magas sarkú cipőt.aki kifestve, felékszerezetten jelent volnameg az iskolában, azonnal hazaküldtek,esetleg kicsapták volna. gimnazista csak adélutáni mozielőadásra mehetett, némelyostoba tanár őrjáratozott az esti előadásokrólkitóduló közönség között, hátha felfedez egydiákot. a nyolcosztályos gimnáziumban atanárok ötödikig tegezték a diákokat. a
,,felsősöket"
hirtelen magázni kezdték.Érettségi után
,,szabadult fel",
ci-garettázhatott, úgy öltözött, ahogy akart,inég a
,,rosszlányokhoz"
is elmehetett. ter-mészetesen a gimnazisták állandóan meg-szegték e szabályokat, de az informatív ha-tásuk akkor is megvolt:
,,itt tartasz, most ezvagy te."
a serdülés korában tehát számos kelle-metlen korlátozás érvényesült. ez létrehoztaazt az általános törekvést, hogy ameny-nyirelehetséges, meg kell rövidíteni ezt akorszakot, minél előbb szabad felnőtté kellválni. ez az alapérzés gyorsította az érésifolyamatot.a modern serdülő nemzedék éppen el-lenkezőre törekszik: igyekszik meghosz-szabbítani a tinédzser éveket. ez lett a leg-kellemesebb életkorszak, mert felnőtt jo-gokkal jár (öltözködésben, szórakozásban,szexuálisan stb.), felnőtt életterhek nélkül.nem ritka az a húszas-harmincas éveit ta- posó ember, aki még mindig tinédzser atti-tűdökkel próbál élni. illetve: testi igényeit ésintellektusát tekintve felnőtt, érzelmileg ésszociálisan kamasz. ez a belső ellentmondásfeszíti.mindehhez hozzájárulnak a felnövés szo-ciális nehézségei. ez különösen az értelmiségi pályára törekvőket sújtja. ha nagykő-

popper pÉter
rúságát elérve valaki anyagilag önállóakar lenni, legtöbbször életszínvonalán? k akkora zuhanását kellene elszenvednie,ami alig elviselhető. tehát továbbra is aszülők jövedelmét használja. mire elvégziaz egyetemet, huszonnégy-huszonöt éves. sakkor még csak egy kezdő orvos, jogászstb. mikor szakvizsgát tehet, már harmincéves kora körül jár. s mireegzisztenciálisan beérkezett szakember - belgyógyász, ügyvéd stb. -, már anegyvenes éveit tapossa. eközben furcsaellentmondásban él: egyrészt felelősszakember, másrészt még mindig otthonróltámogatják, ha valami jelentősebbkiadása, beruházása van (pl. lakásra, autóravagy hosszabb külföldi útra vágyik).felnőtt és gyerek egyszerre.ráadásként az érési folyamatot lassítjaaz értelmiségi pályákon tapasztalható túl-gondoskodás,
,,overprotectiv"
attitűd. min-denféle ,,tanácsadók" működnek körülötte,akik segítik választásait. a professzorok
,,témákat adnak" a
tudósjelölteknek, vagy-is ők mondják meg, hogy mi érdekelje őketa szakmájukban. tudorok és konzulensek
felnŐttnek lenni...
kísérik pályafutását. mindezek helyettedöntenek, ítélnek és választanak. egyamerikai szociológus szerint elsősorban aza túlzottan rendszabályozott óvodainfantilizál-ja őket, amit úgy hívnak:társadalom. johan huizinga a világhírű történész éskultúrfilozófus a
,,holnap árnyékában"
cí-mű könyvében - éppen a pszichoanalitiku-sok
infantilizmus
fogalmától való megkü-lönböztetés érdekében -
,,puerilizmusnak"
nevez egy, a semmiféle lélektani spekulációtnem tartalmazó, tisztán társadalomtu-dományi és kultúrtörténeti megfigyelése-ken alapuló jelenséget. nevezetesen
,,an-nak a közösségnek a magatartását, mely gyermekesebben viselkedik, mintsem azt ítélőképességének állása megengedhetné.annak a közösségnek a magatartását, melyahelyett, hogy az ifjakat férfiakká nevelné, saját viselkedését az ifjakéhoz idomítja."
ezt a tendenciát tartja a jelen és a jövőtársadalma egyik rákfenéjének, és egy egészfejezetet szentel elemzésének.egy filozófiára és pszichológiára figyelőkörzeti orvosnő előállott a következő meg-
38
popper pÉter felnottnek lenni...
39
figyelésével. praxisában igen sok az idősember. azt látja, hogy vannak igen rosszfizikai állapotban lévő öregek, közel az el-múláshoz, akik mégis vezénylik a családot,uralkodnak a mindennapok fölött, te-kintélyük van, netán kicsit félnek is tőlük.mások viszont relatíve jó testi állapotbanelnyűgösödnek, panaszkodóvá, kiszolgál-tatottá válnak, infantilis attitűdöket vesznek fel. mitől függ ez? - kérdezte.ez a jelenség feltűnt a sztoikus filozófusrómai császárnak, marcus auréliusnak is.vallomásaiban megállapítja, hogy
,,vannak,akiknél a test éli túl a lelket, s vannak,akiknél fordítva: a lélek éli túl a test romlását."
Ám a miértre ő sem válaszol.interjúkban állapodtunk meg. a beszél-getések középpontjában az a kérdés állott,hogy volt-e valaha életében olyan katarti-kus élménye, hogy ő felnőtt? jó részüknek volt. ez az élmény elsősorban a szülők halá-lához kötődött. ezekből az emberekből váltak öregkorukra a családon uralkodó lelkinagyhatalmak. s azok, akiknek ilyen fel-nőttségi élményük soha nem volt, azok lel-kük mélyén gyerekek maradtak, akik adottesetben nagyszerűen játszották a felnottesszerepeket. Ám amikor ezeket a szerepeketelvesztették - már nem voltak
,,főorvos úr",,,tanár úr", ,,művezető úr",
sem
,,művész úr",
hanem csak nyugdíjas, előbukkant a bennük rejtőző gyerek, nyűgösen, panaszkodva,minél több törődést igényelve, kiszol-gáltatottan és örök frusztráltságot átélve.ezzel azonban nem elégedhetünk meg.hiszen csak annyit állapítottunk meg,hogy a felnőttséghez fel kell nőni.a gyermeki lélekkel felnőtt maszkot viselőember -
,,kisfiú nagy cipőben" -
nehézszerep eljátszására vállalkozott. nagyon kellvigyáznia, hogy a maszk le ne csússzon róla.a lelepleződéstől való félelem örökké ag-godalmas, vagy dühös, komor emberrégyúrja. játszani, hülyéskedni, önmagán rö-högni nem mer többé. később már nem istud. a maszk ráégett az arcára. képtelenkikacsintani alóla.egy ilyen ál-felnőttet kineveztek egy tu-dományos intézet igazgatójává. a barátjamegkérdezte:

40
popper pÉter felnottnek lenni...
41
-mondd, jó játék intézeti igazgatónak lenni?
amire rácsattant a megbántottság válasza:-
kérlek, ez egyáltalán nem játék!
istenem, hogy megrémült a játék szótól.amiről abody béla egyszer azt mondta:
,,a játék... fény a csúcson."
amiről kosztolá
nyiírta:
,,játszom ennen életemmel,bújócskázom minden árnnyal, a padlással, a szobával, a, fénnyel,mely tovaszárnyal..."
sőt:
,,mondd, akarsz-e játszani halált?'
a felnőtté válás titkát kutatva a játékhoz jutottunk el. az igazi felnőttnek nem kellfelnőttet mímelnie. szabadon és önfeledten játszhat. a gyermeklelkű ál-felnőttek ki-zárták magukat a játékból, mert soha nemülnek le a földre és soha nem beszélnek azégre. komoly felnőtt csak nem tesz ilyesmit!ehelyett zsémbesen és irigykedve bá-múlják a játszókat, akiknek nem kell attóltartaniuk, hogy a felnőtt maszkja egyszer csak lepotyog az arcukról. rosszkedvűendörmögik:
,,milyen éretlenek! hát már so-hasem fognak felnőni?"
az emberi viselkedés megítélése tehát avisszájára fordult. nem ritkaság. ahogy lao-ce írja:
,,aki a taoban haladt előre, azt elmaradottnak mondják. aki a taobanmegvilágosult, azt ostobának nevezik. aki ataoban elérte a békét, azt dúlt lelkűnek tartják. aki a taoban könyörületessé vált, az számukra gonosz."
így hát a külső világból senkitől semvárhatsz megbízható választ arra a kérdésre,hogy valóban felnőttél-e.
,,e korban, melynek mérlege hamis, s megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is."
- figyelmeztet karinthy. ki felel hát? talánegy guru? egy szellemi vezető? egy
,,clear"?
egy bölcs, egy főpap, egy csodarabbi?ne feleljen egyikük sem. a guruk, pró42
popper pÉter felnŐttnek lenni...
43
féták, az isteni és az emberi világ közöttiközvetítők ideje lejárt, mióta a jeruzsálemimásodik templom legszentebb fülkéjét takarókárpit széthasadt. ezzel minden hittitok nyilvánossá vált. istennel, a sorsával,önmagával való viszonya minden ember legbelsőbb és legintimebb ügye. minden lé-nyeges kérdésre csakis önmagától várhatja aválaszt. ne higgy a beavatóknak, a ta-nácsadóknak, a titkokat fülbesúgóknak. buddhának higgy:
,,legyetek önmagátok fénye,a biztonságot leljétek meg önmagatokban,idegen segítség nélkül."ki mondja meg, hogy felnőtt vagy-e? temondod meg önmagadnak.
nem vetted észre,hogy már régen te vagy a kérdező és te vagya válaszoló is? akkor már meg is kaptad afeleletet: elfelejtettél felnőni. még mindig a,,nagyoktól" várod az útmutatást, a vezetést,a korholást és a dicséretet.
3. Ösztön és cselekvésérett személyeknél
hallgassuk meg először freudot, aki pszi-choterápiás tapasztalatai alapján elsőkéntalkotott meg egy szerkezetileg leírható ösz-tön-tant. elmélete szerint amikor az ember megszületik, lélektani szempontból mégcsak az ösztöndinamikai rendszere van ki-fejlődve. minden más lelki funkció - érzé-kelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gon-dolkodás, érzelmek, cselekvés - még csak fejlődésének kezdetén tart, vagy később rea-lizálódó lehetőségként szunnyad.mi hát az ösztön? az ösztön tulajdonképpenaz életenergiák összessége, az ember veleszületett energiaraktára. az ösztön azátívelő híd test és lélek között. az ember egész élete során, minden cselekvéséhez azösztönök energiáját használja. minden te-vékenységünk - kollektív kultúrateremté-sünk, civilizációnk, pusztító aktivitásunk,egyénileg a tanulás, a munka, a szórakozás, atudomány, a művészet, a sport, emberi kap-csolataink, érzelmi kötődésünk, haragunk,
44
popper pÉter felnŐttnek lenni...
45
félelmünk, szorongásunk, örömünk, boldog-ságunk - mind-mind átalakított ösztönener-giákból táplálkozik. az ösztönenergiák ki-merülése az egyén halálához vezet.a kezdetben differenciálatlan ösztöntömegelsőként az ön- és fajfenntartásra dif-ferenciálódik. ebbe illeszkedik be a táplál-kozás, a szexualitás, az agresszivitás, amenekülés, a biztonságkeresés stb. freudkésői korszakában az ösztöndinamikának két különböző, de egymást kiegészítő tö-rekvését határolta el: erőst és thanatost,másképpen az Életösztönt és a halálösztönt.az Életösztön a változásra, a fejlődésre, újabbigények keletkezésére és kielégítéséreragadja az embert. ady így szól:
,,...szállani, szállani, szállani egyre, új,új vizekre, nagy szűzi vizekre..."és ,,... Új horizonok libegnek elébed, minden percben új, félehnes az élet... röpüljhajóm! Új horizonok libegnek elébed."
és
,,nem kellenek a megálmodott álmok újkínok, titkok, vágyak vizén járok..."
ez erős, az Életösztön hangja!thanatos, a halálösztön konzervatív ésregresszív erő. a változatlanságot és a vál-tozhatatlanságot képviseli. a dolog megme-revedését. a tradíciót. a visszatérést a múlthoz,az egykor megtörténthez, korábbi énünkhöz,vissza, mindig vissza, egészen a létezésünketmegelőző időbe, a nemlétbe, a halálba.dsida jenő verséből:
,,...mondd, néha mártottál-e már hófehér cukrot barna lébe, egy feketekávés pohár sötét, keserű éjjelébe? s figyelted-e a barna lé,mily biztosan, mily sunyi resten,kúszik, szivárog fölfeléa kristálytiszta kockatesten?
6
popper pÉter felnŐttnek lenni...
47
Így szivárog az éjszaka beléd iscseppenként eredve, az éjszaka,a sír szaga, minden rostodba éseredbe,amíg egy lucskos őszi éjjel az olvadásig itat át, hogyédesítsd valami isten sötét,keserű italát."
a görög mitológiában thanatos, a haláltestvére hypnosnak, az álom istenének.nyugalmat, sőt, örök nyugodalmat ígér.,,..
.nyugodj meg végre, sorsodat tedd irgalmasabb kezekbe.rosszra ne gondolj. szívedben a penge megáll rezegve. fehér madonnád érdemes volt idefáradnod érte,u tánad röppen, s a védánál utolér, megígérte..."
babits írja:
,,...sha szól lenézve a jövevény: Én vagyok az új! feleld: a régi jobb volt!..."
erős és thanatos, szép mitológiai nevek,szimbólumok. mégis vissza kell térnünk arealitások világába. freud szerint egy ösztön - mint energia - három szempontból írhatóle.
az ösztön jellege.
milyen szükségletetelégít ki. pl. táplálkozás, szexus, önvédelemstb.
az ösztön intenzitása.
ez azt jelenti, hogymilyen erővel jelentkezik. pl. a vágy, a szom- júság, az éhség, a halálfélelem és a halál-vágy egyaránt lehet gyenge, közepes, vagynagyon erős.
az ösztön tárgya.
amire az ösztön irányul,hogy kielégülhessen. pl. az éhségösztöntárgya az élelem, a szexus ösztöntár-gya lehet a partner stb. az egy adott ösz-töntárgyhoz való rögzült és szenvedélyesragaszkodást, pótolhatatlanságot
tárgy-megszállásnak
nevezik.az ösztönöknek ez a
veleszületett
törne
48
popper pÉter felnottnek lenni...
49
ge alkotja a személyiség szerekzetének elsőelemét. latinul id-nek, németül es-nek,magyarul
Ösztön-énnek
nevezik. már az ere-deti latin és német név - ami tulajdonkép- pen határozatlan névelő - jelzi a fogalom bizonytalanságát. kosztolányi megpróbálta
osvalaminek
fordítani, ám ezzel nem aratottsikert, maradt az Ösztön-én.az Ösztön-én működését nagyon egyszerűrendszer szabályozza. ennek a neve Örömelv(lust prinzip). az Öröm-elv csak egyszempontot ismer, azt, hogy
,,nekem jó" és
azt, hogy
,,nekem rossz".
szabályozó hatásaúgy jelentkezik, hogy az egyed keresi a
,,nekem jó" és
kerüli a
,,nekem rossz"
hely-zeteket. Örömkeresés és kínkerülés. igen, deebben az esetben mit jelent az öröm és mit jelent a kín? elsődleges öröm érzést okoz azösztönök kiélése. kínnal jár az ösztönfe-szültségek felhalmozódása, a kiélés lehető-sége nélkül. freud szerint a természetes kö-rülmények között élő állatok viselkedéselevezethető és megérthető az Öröm-elvből.Ám az ember kollektív lény. gyenge bio-lógiai fegyverzete színrelépésének első pil-lanatától kezdve arra kényszerítette, hogyközösségben éljen és a csoport közös erejévelvédje és tartsa fenn magát. az Öröm-elvazonban nem alkalmas közösségi életre. acsoport érdeke néha fontosabb, mint azegyén öröme és kínja. az egyéni örömke-resés és kínkerülés sértheti a csoport mástagjainak az érdekeit. ezért az együttélésérdekében szabályozni kellett az Öröm-elvkorlátlan érvényesülését.kialakultak a viselkedési szabályok, anormák követelései és tiltásai (ezt tedd! eztne tedd!), amelyeknek egy része fokozatosanhagyománnyá, szokássá, erkölccsé változott.az erkölcs pedig idővel társadalmi védelmetkapott a normasértőket szankcionáló büntetés formájában. megszületett atörvény, a büntetőjog.ezt az utat járja végig egyénileg ma ismindenki. kezdetben az Öröm-elv szabályozzaa viselkedését. Ám az emberek világába belépő leiekre kezdettől záporoznak a leg-egyszerűbb, később bonyolultabb normák,amelyek mind ösztönkorlátozó jellegűek,kötelességeket írnak elő, szabályozzák min
50
popper pÉter fblnottnek lenni...
51
dennapjait, egyszóval szocializálják. tisztán biológiai létéből kilazulva társadalmi lénnyékell válnia. a társadalom számos szokásából,erkölcsi törvényéből, hagyományából,viselkedéskultúrájából, a személyes éstársadalmi környezet hatásaitól függően,több-kevesebb szabály
beépül a szemé-lyiségébe.
ez a beépülés sokkal több a meg-tanulásnál. azt jelenti, hogy e normákatsajátjának érzi, azonosul velük. e tudatosanvagy tudattalanul beépült erkölcsi-ma-gatartási szabályokat, amelyek immár a sze-mélyiség integráns részévé váltak, nevezik
felettes-énnek.
s ezzel véget ér az Öröm-elvönfeledt korszaka.az ember lelkében tehát szembekerül egy-mással az ösztön törekvéseket képviselőÖsztön-én és a szociális-erkölcsi szempontotérvényesíteni próbáló felettes-én. kialakul egy
belső konfliktus.
egy
,,igen"és
egy
,,nem"
feszül egyidejűleg egymásnak. ez a helyzetkönnyen cselekvési holtpontot ered-ményezhetne, képtelenné tenné az egyéntminden döntésre, választásra, akcióra. dön-tőbíróra van hát szükség közöttük. kiala-kul a személyiség harmadik szerkezeti eleme,az
Én.
az Én szabályoz az Ösztön-én és a felettes-én között. végső soron az Én alakítja ki azember viselkedését. az Én a lélek nagyopportunistája, a megalkuvások mestere,aki megakadályozza a zabolátlan, közvetlenösztönkiélést, és módosítja az erkölcsi-szo-ciális gátlások abszolút normáit, tiltásait, selfogadtatja ezek relatív érvényesülését. azÉn műve, hogy a kecske is jóllakjon és akáposztából is maradjon valami:
az ember társadalmilag elfogadható módon juthassonösztönkiélésekhez.
az Én a
kerülő-utak
keresője, megtalálója, kidolgozója. pl.rabolni, lopni nem szabad az üzletből,hogy az ember csillapítsa éhségét. ez a meg-oldás megfelelne az Ösztön-énnek, de nem afelettes-énnek. Ám elmehet dolgozni, pénztkereshet, s azon vehet magának élelmiszert.ez a szociális kerülőút. (ha kap munkát!) azÖsztön-én talán kielégülne, ha valakivágyában leüt egy nőt és megerőszakol. afelettes-én ebbe nem egyezhet bele.kerülőútra van szükség a szexuális 52
popper pÉter felnŐttnek lenni...
53
igény realizálásához. eszpresszó, udvarlás,vacsora egy hangulatos vendéglőben, virág,ajándék, kedvesség...algom, a pszichológia világhírű rossz-májú tudósa szerint a freudi személyiség-modellben egy szexőrült majom (az Ösztön-én) vívja élet-halál harcát egy szűziesvénkisasszonnyal (a felettes-én), és ezt ameccset egy rendkívül ideges banktisztviselő(az Én) vezeti. legyen!
az érett, felnőtt személyiség Én-erői azalábbiakból ismerhetők fel:a cél fenntartása, (akadályok esetén.)a kerülőutak megtalálása.a kielégülés késleltetésének (időleges frusztrációnak) az elviselése.
kísérlet az akadályok erőszakos áttörésérevagy a célról való gyors és dühös lemondásaz éretlen személyiséget jellemzi. például, ha egy serdülő (vagy felnőtt)megkíván egy jó magnetofont, színes tévét,stb., de nincs pénze megvenni, az alábbilehetőségek állnak előtte:-szomorúan lemond róla =
célfeladás =
gyenge én-funkció-követelőzik, pénzt sikkaszt, lop egyet=
erőszak -
gyenge én-funkció-külön munkát vállal =
kerülő út-
erősén-funkció-elviseli a
,,szeretném, de még nincs"
frusztrációt =
késleltetés =
erős én-funkció-hosszú időn át motiválja a vásárlás lehetősége =
célfenntartás =
erős én-funkció.az Én működése következtében az ösztönés érzelmi feszültségekkel az alábbi pszi-chodinamikai történések figyelhetők meg:
egyenes (direkt) kiélés. szocializált kiélés. szublimált kiélés. fékentartás. elhárítás,elfojtás.
az egyenes
kiélés
az örömelv érvényesülését jelenti. a vágy, az indulat azonnal cselekvőakcióba megy át. (pl. dühös - üt. megkívánvalamit - elveszi, ellopja, stb.)a
szocializált kiélés
esetében a vágy, az
54
popper pÉter felnŐttnek lenni...
55
ösztön, az indulat eredeti jellege megma-rad, de társadalmilag elfogadható módonkerül kiélésre. pl. ölési vágy, némi szadiz-mus legálisan kiélhető a vágóhidakon.a
szublimált kiélés
az ösztönök és a vá-gyak átalakítását jelenti valamilyen másaktivitásformává, pl. munkává, művészialkotássá, sporttá stb. ekkor az ösztönök eredeti jellege már nem felismerhető. (gyó-gyító sebészet, kick-box, meghökkentőenvéres tartalmú képek, irodalmi alkotások.)a
fékentartás
azt jelenti, hogy a tudatosanfelismert és átélt vágyat, indulatot az ember nem viszi át semmiféle akcióba, hanemcselekvés nélkül elviseli annak fe-szültségét.az
elfojtás
a lelki teherbírást meghaladóélményeknek, indulatoknak a tudatból valókiszorítását, elfojtását jelenti.az egészséges felnőtt ember lelki dina-mizmusában mind az öt lehetőség műkö-dik. mégis, a szociális érettség következté- ben a helyzetek többségében a szocializáltés szublimált kiélés, valamint a fékentartásdominál. a direkt ösztönkiélések domi-nanciája jellemzi a gyerekeket, az infantilisfokon megrekedt (fixálódott) felnőtteket, a bűnözőket és az ún. ösztönvészes szemé-lyiségeket valamint az elmebetegeket.a túl sok, jobbára nem teljesen sikerült el-fojtás neurózisokhoz vezet, gyakran ugyan-csak infantilis háttérrel.
az ösztönélet érettsége tehát azt jelenti,hogy napi élete folyamán az ember megta-lálja a számára megfelelő szociális és szub-limált kiélési formákat, vagy szükség eseténcselekvés nélkül elviseli ösztöneinek,indulatainak feszültségeit.
4. az érett és az éretlen kommunikációszintjei
a felnőttéválás során az ember begyakorolérzelmi reagálási formákat és viselkedésimódokat, amelyekkel külső és belső törté-néseire reagál. ezen viselkedésformák és ér-zelmi reakciók zömét automatikusan váltjaki egy adott helyzet. például gyerekkorábansokszor hallotta:
,,hazudtál! szégyelld magad!" s
íme, felnőttként is, ha nem mon
56
popper pÉter felnŐttnek lenni...
57
dott igazat és leleplezik, automatikusan gyö-törni kezdi a szégyen. még akkor is leperega kínos szégyen-reakció, ha hazugságaszükséges vagy erkölcsileg indokolt volt.nem így reagál a pszeudológiás (kényszereshazudozó) pszichopata.
,,Ön nem mond igazat!" ,,persze!" -
feleli nevetve - és to-vább hazudik.ismeretes annak a nőnek az esete, akimegérkezett a pszichoterápiás órára és kö-rülnézett, hova tehetné le a bundáját.
első órán.
-dobja csak le a díványra!-nem, nem! a felsőruhát soha nem sza bad kárpitozott bútorra tenni.-honnét veszi ezt?-magától értetődő. különben is így nevelt az anyám.-majd kérdezze meg tőle, hogy miért.
második órán.
-na, mit mondott a mama?-azt, hogy ezt mindenki tudja. Így ter mészetes.-Ő honnét tanulta?-a mamájától. az én nagymamámtól.-Él még a nagymama?-hát persze.-tegye meg, hogy őt is megkérdezi.
harmadik óra.
-mit mondott a nagymama?-hogy igazam van.-nem kérdezte meg tőle, hogy ő honnétvette ezt a szabályt?-dehogynem.-És?-egyszer csak emlékezni kezdett a gyerekkorára és dédanyóra. tudod - mondta-,mellettünk egy nagyon nyomoronccsaládlakott. a gyerekek átjártak hozzánk játszani. a dédanyó csak ahhoz ragaszkodott,hogya kabátjukat ne tegyék a díványravagyegy fotelbe, jtianem akasszák fel fémvagyfa fogasra.-miért?-attól félt, hogy tetvesek. És a ruhatetű belemegy a kárpitozott bútor szövetébe...íme! egy szabály, aminek valaha értelmevolt. de az idők során elveszett mögüle azértelem, és mechanikusan ismételgették ge-nerációk. hagyománnyá, szokássá, rítus-
58
popper pÉter felnŐttnek lenni...
59
sá vált. tele vagyunk ilyen mechanizmu-sokkal.
viszonylag kevés ember vergődik fel arraa szintre, hogy automatikus reagálásait tudatosan átgondolja, revízió alá vegye,egyes inadekvát reakcióktól megszabadul- jon, másokat, amelyek racionális megíté-léssel beváltak, megerősítsen magában.
mikor és hogyan épülnek belénk ezek amechanikus viselkedési sémák?
a kisgyermek szint
kialakulásának ideje a korai gyermekkor,kb. egy-három éves kor körül. ekkor, havalamilyen élmény kizökkenti a gyereketnyugodt lelkiállapotából - ijedtség, tiltás,kívánságának elutasítása stb. - csak kétszélsőséges reakciót tud produkálni. vagydührohamban
,,szétrúgja maga körül a vi-lágot",
üvölt, a földre veti magát stb., vagynyuszi tőén szorongani kezd, mint egy vég-veszélybe sodort kis állat. a sérelmekre,frusztrációkra leginkább két végletes válaszavan:
a kritikátlan agresszivitás vagy ahatártalan szorongás.
senkit ne tévesszen meg az elnevezés. a
,,kis- gyerek szint"
csak a kialakulás valószínűidőpontját jelzi. Ám az ember akár mindhaláligmegőrizheti ezt a reagálási módot. a legkisebbsérelem esetén - pl. nem találja az újságot,vagy elfelejtettek egy csekket befizetni stb.üvöltözik családtagjaival, tombol, avagy egymártír búskomor és sértődött hallgatásábamerül, miközben valódi szorongásokat él át.
a kisiskolás szint
megint csak a reakciók begykorlásának va-lószínű életkorát jelenti. ekkor már változa-tosabbak a lehetőségek. a nyugati tudománybanmegtűrt angolszász humor könnyedségévelelnevezve újfajta típusokat láthatunk:
nyílt, érdeklődő, lavírozó, benjáminka, kis fasiszta
a
nyílt, érdeklődő gyerek,
érzelmileg stabil,vállalni meri önmagát, vágyait és nyitott a 60
popper pÉter felnŐttnek lenni...
61
világ felé. vonnegut híres könyvében, a
,,macskabölcsőben"
a nobel-díj átvételekor így vall a világhírű fizikus:
,,hölgyeim ésuraim, azért állok most itt Önök előtt, mert egész életemben úgy éltem, mint egy iskolát mulasztó kisfiú, egy szép tavaszi délelőttön.minden érdekelt, minden kirakatot megbámultam, mindennel játszani kezdtem.most már hosszú ideje atomokkal játszom.nagyon boldog ember vagyok."a lavírozó
is stabil önmagában, de vegyestapasztalatai vannak a felnőttek világáról.ezért nem adja ki magát rögtön, hanemmegpróbál ügyesen siklani a különbözőelvárások, szempontok között úgy, hogyvégül is elérje a célját.
benjáminkának
az a legfőbb törekvése,hogy mindenki várakozásának megfeleljen,mindenki elégedett legyen vele. számára alegnagyobb iszony, ha megharagszanak rá.kerül minden konfliktust, őszintén vagytettetve próbál alkalmazkodni az egészvilághoz. közben lassan elveszíti saját magát,már nem is igen tudja, hogy ő mit szeretne,mire vágyik.a
kis fasiszta
a destrukcióban leli örömét.Ő az az undok jövevény, akit, ha kivisznek a strandra, a tengerpartra, minden gyerek épülő homokvárába gondosan belelép.felnőtt korában is destruálja mások tevékenységét, furkálódik, piszkáló-dik,rágalmaz.a további érési folyamat során, a serdü-lőkor végén, amikor az ifjú már anya vagyapa lehetne, van még egy korszak, amikor mechanikus viselkedésmódok épülhetnek be a személyiségbe.
szülői szint
ez két újabb attitűddel gazdagítja az eddigleírt repertoárt.
a gondoskodó attitűd.
azt jelenti, hogyvalaki bármely helyzettel, problémával,konfliktussal szembekerülve elsősorban a
segítő megoldás
felé orientálódik. legyenszó a gyermek rossz tanulmányi eredmé-nyéről vagy a férj iszákosságáról, barátiszövetségesként áll mellé. együtt próbálják megkeresni a megoldást.
62
popper pÉter felnŐttnek lenni...
63
a moralizáló attitűd.
az élet nehézségei-nek, zűrzavarainak esetén azonnal erkölcsiítéletet mond. primitív példaként maradjunk a rosszfélévi bizonyítványnál. a gondoskodó:
,,hát eznagy baj, kisfiam. attól tartok, hogy ha azév végén is megbuksz matekból, magolással telik el az egész nyári szünidőd. mit tegyünk? azt ajánlom, hogy egy tanárt fo- gadjunk melléd néhány hónapra, akivel be-hozod az elmaradásodat."a moralizáló: ,,most megláthatod a fele-lőtlenséged eredményét. hányszor prédi-káltam neked, hogy tanulj! de neked a focimindig fontosabb volt. ha ez így megytovább, megérdemled, hogy egész nyáron a pótvizsgára készülj!"
egy házassági krízis esetén a moralizálótámad, vádol és önmagát sajnálja. ezzellegtöbbször elmélyíti és állandósítja az el-viselhetetlen hangulatot, menekülésre ösz-tönözve a társát. a gondoskodó a válságotközös ügynek tekinti, és megpróbálja akapcsolatot kimenteni a mélypontról, min-den baj ellenére arra törekszik, hogy együtt-léteik ne hozzanak létre mindkettejükben borzalmas közérzetet.És itt végződnek az újra meg újra, szinterítusszerűen ismétlődő mechanikus re-akciók, viselkedésmódok.
felnőtt szint
ebben az értelemben
az felnőtt, aki vállalta a sokszor nagyon is kínos szembenézést ön-magával és viselkedésével. aki - önállóanvagy pszichoterápiás segítséggel - szem-ügyre vette magatartásának paneljeit, me-chanikusan alkalmazott sémáit és szigorúkritikával szelektálta őket. megőrizte a jól beváltakat és kiirtott magából minden butamanírt, pózt és formalitást, ami akadály azéletúton és az emberi kapcsolatok területén.
olvasóm, aki már nyilván besoroltad magad etípusok valamelyikébe, légy óvatos! azért eza dolog a fenti sémánál kicsit bonyolultabb.mert az ember élete különböző területein nemáll egyforma szinteken. van, aholkisgyermekként viselkedik, másutt fel-nőttként. eszembe jut egy barátom, aki
64
popper pÉter felnŐttnek lenni...
65
szakmájának nagy embere, tudós, intézet-vezető. egyszer meglátogattam, beszélget-tünk mint szakmájukért lelkesedő felnőt-tek. s amikor kiderült, hogy mindkettennagyon éhesek vagyunk, meghívott vacso-rára. mint mondotta, rakott krumpli lesz,mindkettőnk kedvence. alig értünk el hoz-zájuk, valami érthetetlen apróságon már az előszobában összeveszett a feleségével.asztalhoz ültünk. a felesége tálalni akart,mire ő:-köszönöm, én nem kérek!-de hát annyira szereted. miért nemeszel velünk?-nem vagyok éhes.-csak egy kicsit a kedvemért.-nem, nem. egyetek csak... bámulva néztem. a felnőtt tudós eltűnt,ottmaradt a laboratóriumában. egy dühöskisfiú büntette a családját azzal, hogy dac- ból nem evett.a legtöbb válságban lévő család igazi baja,hogy elbeszélnek egymás füle mellett, nemalakul ki közöttük valódi kommunikáció,mert különböző szinteken szólalnak meg. például hazajön a férj és azt mondja:-drágám, nagyon kellemetlen napomvolt, valahol elvesztettem a slusszkulcsomat.ez lehet egy felnőtt közlése. mire a feleség:-igen, mert te olyan rendeletlen vagy,mindig tudtam, hogy egyszer baj lesz belőle.a válasz moralizáló szülő szinten szól.soha nem fognak összetalálkozni. a vál-ságból csak akkor kerülhetnének ki, haegymásra figyelve, türelemmel és jóindu-lattal megtanulnának azonos szinten be-szélgetni.
5. az érzelmi ellentmondások kínjai
-hiszel istenben?-hiszek.-És az újratestesülésben?-abban is.-demokrata vagy?-igen.-És a szakmádban hova tartozol?-a kognitív pszichológusok közé.- szerinted van igazság az asztrológiá- ban?

66
popper pÉter felnŐttnek lenni...
67
-nincs.-szereted a feleségedet?-nagyon.-mindig?-mi ez a hülyeség? hát persze, hogymindig. pontos, egyértelmű válaszok. Úgy, ahogyeurópa szelleme megköveteli. ez a szellemmég a teremtéstől is egyértelműséget kö-vetelt. a teremtés a dolgok szétválasztásábólállt. az Úr elválasztotta a fényt a sötétségtől,a szárazát a vizektől, az Ég alatt lévő vizeketaz Ég felett lévő vizektől, a nappalt azéjszakától. elválasztotta a férfit a nőtől, a jóta rossztól, a tejes ételt a húsostól, a növényirostokból készült fonalat az állati szőrzetbőlkészült fonaltól. elválasztotta az ünnepet ahétköznapoktól, a szentet a profántól, azigazat a hamistól, sőt a szexuális élet helyesfolytatásának módját a helytelenlehetőségektől. a világ kettősségébenfoglamazódott meg: anyag és szellem, lét éstudat, test és lélek, isten és sátán, Állam ésegyház, Üdvözülés és kárhozat...ebben a felfogásban az ember drámai lény,mert egyrészt benne, másrészt érte állandóküzdelem folyik: a kettősségek mindegyik oldala győzni akar a másik felett. vagyis a léte dichotómiák megszüntetésére törekszik. jöjjön el az isten birodalma, avagy nehiggy gyermekded mesékben, csak azanyag világa létezik. szeress, vagy gyűlölj,vagy legyél közömbös. döntsd el, hogy kikheztartozol a politikában, a tudományban, a hitdolgaiban. e törekvések sugallata az
egyértelműség.
s az emberek többségeigyekszik beletörni magát ebbe az egy-értelműségbe.Ám az emberi lélek távolról sem egyér-telmű. ellentétes tulajdonságok, vágyak,igények kavarognak benne. biztonságotakar, no de kalandokra is vágyik. hűséget ésváltozatosságot, tisztességet és rengeteg pénzt, hitet és bűntudat nélküliséget sze-retne egyszerre. nagyszerű anya és a végzetasszonya akar lenni egyidejűleg. tudós és politikus, polgár és kalandor ideáljai egyarántcsábítják. Így hát személyisége folya-matosságának megőrzése érdekében nem

68
popper pÉterfelnŐttnek lenni...
69
tehet mást, mint hogy megpróbálja egyér-telművé hazudni magát, s elfojtásokkal vé-dekezik a sokféle vágy csábítása ellen.ezért neurotikus az európai kultúrkör tár-sadalma. ezért érezhető mindig némi dep-resszív hangulat az úgynevezett magas-kultúrákban. rengeteg ösztön és vágy ki-elégítéséről kell lemondania annak, aki amodern technikai civilizációban beilleszke-detten akar élni. avagy járhat a deviációk, azantiszocialitás, az önmaga előli menekülésútján, alkohol, drog, pszichoszomatikus betegség, öngyilkosság. az ,,én" behelyet-tesítése a ,,mi"-vel szélsőséges csoportokhozvaló csatlakozás, előítéletek és fanatizmussegítségével.milyen lehetősége van az ezredvég embe-rének az elfojtáson és a menekülésen kívül?talán csak egyetlen egy: fel kell nőnie. el kellviselnie önmagát csalás, hamisítás, ön-gyűlölet nélkül. Összes belső ellentmondá-saival együtt.a kamaszkorra jellemző a konok törekvéstiszta érzelmi helyzetekre. a kamasz csak szeretni, csak gyűlölni, csak tisztelni, csak megvetni akar. ezért kénytelen érzelmi re-akcióit irreális szélsőségekig fokozni. azérzelmi ellentmondásokat elpiszkolódásnak,elviselhetetlennek, erkölcsi értelembenvalami ,,nem tisztának" éli meg. a végletesenmegélt
,,igen"
és
,,nem"
a serdülő válasza akörnyezet kihívásaira és önmagára. stagadhatatlan, hogy ebben fénylik valamitiszta erkölcsi naivitás. lehet, hogy akamaszkor az erkölcsi fejlődés csúcsa. innétmár fokozatosan romlik az ember akényszerű megalkuvások és félmegoldások felé. Érdemes eltöprengeni karinthymegrázó elbeszélésén:
találkozás egy fia-talemberrel.
kérlek, olvasó, ha még nemismered, vedd a kezedbe!
íme
a
verdikt: az
a
felnőtt ember, aki el bírja viselni érzelmi ellentmondásait, am-bivalenciáit, sőt polivalenciáit.
6. küzdelem a szorongás ellen
a szorongás veszélyeztetettségi érzés. eny-nyiben azonos a félelemmel. csakhogy a fé-lelemnek van megfogalmazható tárgya: va70
popper pÉter felnŐttnek lenni...
71
lamitől félek. jogosan: reális félelem. Értel-metlenül: irreális félelem, szélsőséges eset- ben fóbia. a szorongás tárgy nélküli veszé-lyeztetettségi érzés, tudatosan nem megfo-galmazható, hogy mi fenyeget. ez nem azt jelenti, hogy a szorongásnak nincs oka.van oka, de az nem tudatos. a szorongásmegjelenik érzésként, jellemző viselkedés-ként (általában gátlást okoz, amit néha kra-kélerkedő viselkedéssel kompenzál a szo-rongó) és vegetatív tünetként is. (pl. fulla-dás, gombóc a torokban stb.)a pszichológusok közül sokan azt vallják,hogy az egyik legkorábbi, közös emberialapélményünk a kisebbrendűségi érzés, aszorongás, vagy legalábbis egyfajta bizony-talanság, hogy
,,velem valami nincs rend-ben" a többi
emberhez képest. a csecsemőnéláltalában öt és nyolchónapos kora között aviselkedésben kifejezetten szorongásra utaló jelek figyelhetők meg. ezen nincs mit cso-dálkozni. a világ tele van érthetetlen és fé-lelmet keltő zajokkal, látványokkal, törté-nésekkel.alfréd adler úgy véli, hogy minden ma-gasrendűen fejlett élőlény veleszületett tö-rekvése, hogy tájékozódni tudjon a helyzeté-ről, és azt igényei szerint alakítsa. (pl. fenye-geti-e veszély, menekülnie kell vagy támadnia,merre van táplálék, hozzáférhető-e stb.) ez akét dolog, az orientáció és a helyzet-változtatás - mint a szituáció feletti uralom - alapvető az önfenntartás, a biztonságérzetszempontjából.ez az igény él a gyerekben is. Ám kény-telen belátni ennek reménytelenségét. Ő magakicsi, gyenge, keveset ért a felnőttek világából,nehezen lehet hatásos. tehát közös emberiélményként át kell élnie valamifélekisebbrendűségi vagy csökkentértékűségiérzést. (ez a híres minderwertikgeit-gefühl-komplex, amit a szakemberek a miko szóvalrövidítenek.) a gyerekkori kisebbrendűségiérzés további sorsa a felnőtt környezetmagatartásától függ. ha fölényességük-kel,agresszivitásukkal, veréssel erősítik, akkor megmarad felnőttkorban is. ha a gyereketegyenrangú családtagként kezelik,testméreteihez alkalmazkodó bútorai, játék-sarka vagy gyerekszobája van, sok sikeréi 72
popper pÉter felnŐttnek lenni...
73
menyben van része, akkor a miko feloldódik.a felnőttkori kisebbrendűségi érzés na-gyon sok gátlást, kudarcot okoz, s ezértgyakran önigazolásra, menekülésre késztetiaz embert. menekülhet betegségbe, amiigazolja kudarcait, lehet támadó, egészen akriminalitásig, mindenkivel örökké rivali-záló, mérhetetlenül becsvágyó, teljesítmény-centrikus, szélsőségesen hiú, önimádó (nár-cisztikus), másokkal önző módon kíméletlen.karen horney szerint a személyiség ké-sőbbi fejlődése attól függ, hogy az ember mit tud kezdeni a szorongásaival. minden-esetre megpróbálja csökkenteni őket. errehárom úgynevezett szorongás-redukcióslehetősége van.
a kapcsolat-teremtés. a támadás. avállalt magány.egy másik emberhez való kapcsolódás
meg-növeli az egyén biztonságát és ezáltal csök-kenti a szorongásait. ezt már évezredekkelezelőtt is tudták. a prédikátor könyve így ír erről:
,,sokkal jobban van dolga a kettőnek,mint az egynek... mert ha elesnek is, azegyik felemeli a társát. jaj pedig az egyedül valónak, ha elesik, és nincsen, a ki őt felemelje.hogyha együtt feküsznek is ketten, meg-melegszenek; az egyedülvaló pedig mimó-don melegedhetik meg?ha az egyiket megtámadja is valaki, kettenellene állhatnak annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el."
valóban, a kapcsolatteremtés, a társra, élet-szövetségesre találás alapvetően megnöveli azember biztonságérzetét, csökkenti azegyedüllétből, a kiszolgáltatottságból fakadószorongásokat. az igazi összetartozásvalószínűleg az élet legnagyobb értéke. Ésnyilvánvaló, hogy nem csak szerelmi össze-tartozásról van szó, hanem barátságról vagy anehezen meghatározható
,,közöm van ehhezaz emberhez"
érzéséről is.az összetartozásról - férje halála után 74
popper pÉter felnŐttnek lenni...
75
talán az edomita ruth teszi a legszebb val-lomást naominak, zsidó anyósának.
,,mert ahova te mégy, oda megyek, ésahol te megszállsz, ott szállók meg; néped az én népem, és istened az én istenem.a hol te meghalsz, ott halok meg, ott te-messenek el engem is. Úgy tegyen velem azÚr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled."
igen ám, de aki csak a kapcsolatteremtésselakar átevickélni az életen, az igencsak pórul járhat. miután ez az egyetlen eszközeszorongásainak csökkentésére, számára alegnagyobb borzalom egy kapcsolat meg-szakadása, elveszítése. mindent megtesz,hogy ezt elkerülje. ezen a módon pedigkönnyen alárendeltté válik, függő helyzetbekerül, s elviselhetetlen kompromisszumokbais belemegy, csak hogy megtartsa a párját.Élete finoman vagy durván cizellált pokolláváltozik, ahol mindig elhagyással zsarolják.további következmény egy orientációszavar kialakulása. lassan már nem tudja,hogy
egy ember fon tos-e neki vagy egy hely- zet?
a ragaszkodása egy férfinak-nőnek-gyereknek szól-e, vagy az egyedülléttől való pánikból fakad. ebben a helyzetben gyakori,hogy a partnerek
felcserélhetővé
válnak:
,,valaki legyen mellettem, mindegy, hogykicsoda!"
freud azt állítja, hogy a kapcsolatok leg-ősibb és legprimitívebb formája
erotikustárggyá válni
a másik ember számára. azérzelmileg teljes értékű kötődés képességének a hiánya magyarázza az elhanyagoltserdülők korai szexuális kezdését, s általá- ban az érzelmileg kielégületlen ember haj-lamát a partnerek sűrű váltogatására, von-zódását a poligámia, a promiszkuitás ésegyéb szexuális extravaganciák iránt.
a támadó attitűd mint szorongás-reduk-ciós módszer. ,,ha képes vagyok támadni,akkor erős vagyok!" És
ennek alapján kia-lakulhat egy örökké konfliktusokba keve-redő, úgynevezett szurka-piszka, mindentlekicsinylő, folyton kritizáló, elégedetlen,másokat örökké nevelő, munkahelyén éscsaládjában egyaránt kellemetlen ember.
76
popper pÉter felnottnek lenni...
77
Ám lehet, hogy erkölcsi hiányosságok kö-vetkeztében a támadó kedv túllép általánosanelfogadott szociális korlátokon, s az egyén bűnözővé válik.mindenesetre az egyéni agresszivitás vagyagresszív csoportokhoz, gengekhez valócsatlakozás lehet a feldolgozatlan szoron-gások következménye. erős agresszív fe-szültségben élő, de erkölcsileg túlszabályo-zott szorongó emberek olykor minden ag-resszív reakciót letiltanak önmaguknak. Ők válnak a mindig mosolygó, szelíd, simamodorú, őszintétlen maszk-emberekké.ugyanis szocializált agresszivitásra isszüksége van annak, aki igényei szerintakar élni. képesnek kell lennie megvédenimagát, adott helyzetben érvényesítenie aka-ratát, elképzelését. e nélkül pl. senki semlehet jó vezető, pedagógus, családfő stb.
a vállalt magány mint lélekerősítő.
adód-hatnak az életben olyan helyzetek, amikor azembernek jó egy időre egyedül maradnia, befelé szemlélődnie, elszámolni önmagával.valamiféle belső megtisztulást átélnie.ez a lehetőség sohasem adatik meg an-nak, aki retteg ötpercnyi csendtől, magá-nyosságtól is, aki, ha egyedül van egy szobá- ban, azonnal bekapcsolja a televíziót, rádiót,magnót, mert nem tud háttér hangok-képek nélkül élni. legtöbbször ez sem elég, rohannikell és legalább telefonon felhívnia valakit, programot szerveznie minden estére.ez a félelem a magánytól jellemzi azt, akiazonnal átlép egyik szerelmi kapcsolatból amásikba, sőt parallel futtat több viszonyt.fel kellene ismernünk, hogy élet-szövet-ségesek vannak, de ez nem elégítheti ki azt agyermeki igényünket, hogy terheinketáttegyük valakinek a vállára, másokra bízzuk sorsunk alakítását, konfliktusaink megoldását.a személyiség nagyon zárt szerkezet. végsősoron már egy foghúzás félelmének,fájdalmának elviselésébe sem tudunk belevonni másik embert, bármennyire isszeret bennünket, egyedül kell átélnünk. azember minden lényeges dolgában egyedülvan, egyedül születik és egyedül hal meg.felnőtt emberek tudnak együtt élni, de nemigénylik azt, hogy
egymásban éljenek.
errekülönben is csak gyermeklelkűek
78
popper pÉter felnŐttnek lenni...
79
képesek, akik szívesen feladják szuvereni-tásukat egy szimbiózis csalfa reményében.a magánytól való félelem jellemzi az in-fantilis emberek párválasztását. erre főlegolyankor kerül sor, amikor szeretnének el-szakadni a szülői háztól, de nem viselik elaz egyedüllétet. tehát gyorsan megháza-sodnak. párválasztásuk mindig szélsőséges:vagy náluk is jóval infantilisabbat válasz-tanak, aki mellett ők lehetnek az
,,orosz-lán",
a támasz. vagy pedig apás-anyás part-nert keresnek, aki elég biztonságot nyújtgyermeki életstílusuk folytatásához. végülmindkét kapcsolat-forma jól működhet, egyfeltétellel, ha a biztonságot kereső nem nőfel, mondjuk egy új szerelemben vagy pszichoterápia hatására. akkor az infantilisválasztáson alapuló kapcsolatok legtöbbször tönkremennek. megerősödik az igényszimmetrikus kapcsolatokra.
egészséges felnőtt emberben mindháromlehetőség - kapcsolatteremtés, támadás, vál-lalt magány - jelen van és működőképes.
lelki zavar akkor keletkezik, ha csak azegyik vagy másik lehetőség él az emberben.
i am okay, you are okayl
a modern lélektan jelmondata. ez az ideálisállapot, amikor az ember úgy érzi, hogy
ő isrendben van és alapvetően a többi ember is!
minden látszat ellenére ez azért nemegyszerű dolog, mert gyermekévei soránlegtöbbször nem ezt éli meg az ember.kénytelen azzal szembesülni, hogy számosolyan dologra képtelen, ügyetlen, kudarcos,amivel a felnőttek egyszerűen ésnagyszerűen boldogulnak. mindegy, mirőlvan szó, kakilásról-pisilésről, mosakodás-ról, gombolásról, masnikötésről, evőeszközhasználatról, írásról, olvasásról, számolásról,mindenről, amihez
,,te még kicsi vagy", ,,neügyetlenkedj itt"
megjegyzések tapadnak éveken át. minden szándék ellenére kialakulaz
,,i am not okay", ,,valami nincs rendbenvelem"
érzése. az eddigiekbőlnyilvánvalónak kell lennie, hogy a felnőttek viselkedése oldhatja vagy erősítheti ezt azérzést. ha feloldja, akkor teremtődik meg akedvező talaj az
,,i am okay, you are okay"
érzése számára: rendben vagyok én is és avilág is.
80
popper pÉterfelnŐttneklenni...
81
Ám ha nem következik be ez az oldás,akkor a következő helyzetek állhatnak elő:-velem nincs rendben valami, de a többiemberrel igen. Én hátrányos helyzetűvagyok hozzájuk képest. ezen azalapérzésenfejlődnek ki a neurózisok, akisebbrendű-ségi érzések, a következményesdepressziók. e lelki zavar terápiájának jók akilátásai, gyakori a gyógyulás.-velem nincs rendben valami, de a többiemberrel sem. hülyékkel, aljasokkal,gazemberekkel vagyok körülvéve. egysötétvilágban élek. ezen a talajonalakulhatnak ki az elmebajok, az önfeladás, azendogéndepresszió, az öngyilkosságiveszélyeztetettség. a terápiás prognózis nem jó, akezelés ritkábban eredményes.-csak én vagyok rendben, az egész világ őrült. ez az antiszociálisszemélyiségfejlődés alapja. szélsőséges nárcizmus,ego-centrizmus, asszocialitás, sőtantiszóciali-tás fejlődhet ki belőle. a terápiás prognózisitt sem jó. karakter zavarokon nehéz,ám bár nem lehetetlen változtatni

7. az erkölcs kialakulásának érzelmi alapjai
már a századfordulón világos volt a pszi-chológusok előtt, hogy bármiféle erkölcsi-viselkedési szabálynak csak akkor van értelmevalaki számára, ha rendelkezik
a másik ember helyzetébe való beleélés és az érzelmireagálás képességével.
e kettőt együtt maígy nevezzük:
empátia.
csakhogy egy újszülött semmiféle kimu-tatható empátiás érzékkel nem rendelkezik.ellenkezőleg, ebből a szempontból állapotátaz
egocentrikus alaphelyzet
elnevezésselilletjük. ezt nem szabad összetéveszteni az
egoizmussal.
az egoizmus önzést jelent, azt akaraktervonást, amelyik arra indítja azembert, hogy saját érdekét a tudatosságkülönböző fokán érvényesítse másokévalszemben. az egocentrizmus egy sajátos
él-mény-feldolgozási mód.
azt jelenti, hogy azember a világ összes dolgát
kizárólag a saját szempontjából, saját magára vonatkoztatvaképes megélni.
valamennyien ebből azalappozícióból indultunk el, amikor belép-82
popper pÉter felnŐttnek lenni...
83
tünk az emberek világába. például, ha egy,még a mászás mozgásszintjén lévő kisgye-reket magunkhoz veszünk az ágyba, meg-figyelhetjük, hogyan mászik át emberi ar-con, s nincs olyan szempontja, hogy fájdal-mat okozhat. kis
,,totyis"
korában gátlásnélkül elrabolja társa játékát, a sértett földhözveri magát és üvölt, míg a rabló döbbenten bámulja, körülbelül ezzel az arckifejezéssel:hát ennek mi baja van, amikor nekem jó?(közbevetett kaján figyelmeztetés: félreértésne essék, egyelőre kisgyerekekről van szó,nem szexualitásukban önző férfiakról!)minden kisgyerek ismeri és élvezi a
,,ku-kucs"
játékot. eltakarja a szemét:
,,elbúj-tam!"
azután, szemét kinyitva:
,,kukucs! itt vagyok!"
vagyis meg van győződve arról,hogy
ha én nem látok, engem sem láthat senki sem!
ez is még az egocentrizmusmegnyilvánulása, amikor a saját érzékelésihelyzetét tulajdonítja a többi embernek is. piaget, a világhírű pszichológus, óvodá-sokkal végezte el az alábbi vizsgálatot. egyasztalra felépítették egy kis falu makettjét.a makettet minden oldalról lefényképezték. azóvodás csoport ezután többször körbejárta azasztalt és a makettet minden oldalrólalaposan szemügyre vették. végül megálltak az asztal egyik oldalánál. a másik oldalraegy babát állítottak, fényképezőgéppel. amakett különböző oldalairól készítettfelvételeket összekeverték.a gyerekek feladata az volt, hogy a fény-képek közül válasszák ki azokat, amelyeketa baba lát. a gyerekek értik a feladatot, deképtelenek megcsinálni, mindig azokat aképeket választják ki, ahogy ők látják.-az a baba ugyanígy látja, ahogy ti?-ugyanígy! - felelik meggyőződéssel.a teljes egocentrikus alappozícióba semmiféleerkölcsi
,,nem fér bele".
Ám a fejlődésfolyamán a kezdetben totális egocentrizmusfokozatosan leépül, s így kvázi
,,helycsinálódik"
az empátia számára.törvényként fogalmazhatjuk meg, hogyminél fiatalabb vagy éretlenebb valaki, annálerősebb az egocentrizmusa, azaz társadalmimegítélés szerint annál erkölcstele
84
popper pÉterfelnŐttnek lenni...
85
nebb. (pl. a bűnözők, akiknek érzelmi és szo-ciális fejlődése elakadt.)most érkeztünk el az egyik legfontosabbkérdéshez, hogy mitől is épül le a kezdetbentotális egocentrizmus. persze teljesen sohanem tűnik el, jelentős részét megőrzi azember. ki többet, ki kevesebbet, s ettől függaz egyén erkölcsi színvonala.az egocentrizmus leépülése azért indulmeg, mert már a pici gyereket is száz megszáz erkölcsi-magatartási
normával ,,bom-bázza"
állandóan a család és a környezet.kezdetben egyszerűekkel - szabályozzák anapirendjét, táplálkozását, alvásidejét, ké-sőbb az ürítési funkcióit, s naponta sokszor ismétlik, hogy mosakodni kell, igazat kellmondani, nem szabad lopni, üvölteni,amikor a papa alszik, stb. később a normák egyre bonyolultabbakká válnak: köte-lességtudónak kell lenni, udvariasnak, se-gítőkésznek stb.mi jellemzi a normákat?- a normák vagy követelnek vagy tiltanak valamit.-a normák mindig totálisak. parancsuk a
,,mindig" és
a
,,soha".
sohasem született még norma relatív fogalmazásban. pl. ritkán ölj! gyakran tedd meg a kötelességedet. keveset hazudj, stb.a gyerek kezdetben el is hiszi, hogy anormák maradéktalanul megvalósulnak afelnőttek világában. a gyermeki világképösszeomlásának kezdetét jelenti, amikor rájön, hogy erről szó sincsen. a szülő és a pe-dagógus válaszúira kerül. az egyik lehetőség,hogy megpróbálja fenntartani a hamislátszatot. pl. apuka azt hazudja a gyerek-nek, hogy ő sohasem hazudik. s tisztelet-lenségként értékeli, ha a gyerek továbbra isgyanakvó marad. a másik lehetőség:megbeszélni a gyerekkel, hogy a normák erkölcsi ideálok, amelyek felé törekszünk, delegtöbbször nem teljes sikerrel.-a normák kellemetlenek, mert korlátozzák az ösztönös, spontán cselekvéseket.a fejlődés későbbi folyamán tanúi lehetünk egy csodálatos folyamatnak. több vagykevesebb idő elteltével a kellemetlen külsőnormák, amikhez a gyereknek kez
86
popper pÉter felnŐttnek lenni...
87
detben semmi köze nincs, lassan
beépülnek a személyiségbe,
belsővé válnak. ez több,mint tanulás! megtanulhatunk valamit - módszert, ideológiát, erkölcsi felfogást stb. -,ami továbbra is idegen marad a számunkra,nem érezzük a sajátunknak. a személyiségbevaló beépülés túllép a megtanuláson, sokkalmélyebb folyamat. az ismeret szubjektívmeggyőződésünkké, igazságunkká,személyes erkölcsi normánkká válik. pl.kezdetben a felnőtt beavatkozásának hatásáranem vesszük el a más tulajdonát, de már gyerek- és serdülőkorban sokan sajáterkölcsi tiltásuk miatt nem lopnak, akkor sem, amikor bizonyosnak látszik, hogysenki sem jön rá. (ezt a beépülé-si folyamatotnevezik
interiorizációnak.)
a szociális érés szempontjából az a ked-vező, ha a normák határozottak, egyértel-műek, és a különböző életkorú nemzedékek egyaránt elfogadják, tiszteletben tartják őket. az ilyen normákhoz relatíve könnyűalkalmazkodni.a gyors társadalmi átalakulások, élet-forma változások, érték átrendeződések hosszú időre bizonytalanná teszik az egykor tradicionális normákat. mai világunkbanlegalább háromféle norma létezésével kellszámolnunk.a)határozottan meghirdetett norma, anormasértés súlyos jogi és erkölcsi következményeivel. például az emberölés tilalma. b)határozottan meghirdetett norma,olyan kialakult társadalmi konszenzus mellett, ami szerint tűrt és elnézett a diszkrétnormasértés, csak a súlyos és látványos nor masértést követi a társadalmi-jogi reagálás.ilyen a legtöbb szexuál-etikai norma (pl. ahűség, a monogámia meghirdetése) vagy aköztulajdon
,,lenyúlásának"
a tilalma,amennyiben csak csekély értékről van szó.c)határozottan meghirdetett norma, amelyik fordítottan (inverz módon) működik:az részesül retorzióban, aki a normát komolyan veszi és betartja. (például az őszinteség,az elvhűség normája. aki nyíltan elmond ja valakiről a negatív véleményét, makacsulhirdeti aktualitásukat vesztett politikai nézeteit vagy kritikáját, számíthat arra, hogy 88
popper pÉter felnŐttnek lenni...
89
tevékenysége negatív értékítéletben részesül.az ilyen típusú normák nagy része már elvesztette norma-jellegét, intelligencia- próbává változott: felismeri-e a norma betartásának csapda jellegét?)tapasztalható, hogy az emberek egy ré-szénél végbemegy a társadalmi erkölcsi nor-mák beépülése a személyiségbe, másoknálviszont hiányosan vagy egyáltalán nem.(pl. pszichopaták, bűnözők.) lélektanilag ésszociálisan az a fő kérdés, hogy mitől függ ezaz interiorizációs folyamat.minden vizsgálat és tapasztalás azt bizo-nyította, hogy a normák interiorizácíójafüggetlen a normák tartalmától. adottesetben a leghumánusabb normák semépülnek be, más körülmények között azantihumánus normák is interiorizálód-nak.egyaránt lehet nevelni szerzeteseket éstömeggyilkosokat.
a normák beépülése a személyiségbe ugyanis kizárólag egy érzelmitényezőtől függ: milyen viszonyban vanegymással a norma-adó és a norma-felvevő?
az interiorizáció szempontjából a kettőskötöttség az ideális:
a szeretet és a félelemegyüttes jelenléte a kapcsolatban.
ebben az esetben a szeretet konkrét tar-talma az, hogy valaki nagyon fontos egymásik ember számára, biztonsága, kielé-gülése, életöröme szempontjából. a félelemtartalma is meghatározott: felismerése an-nak, hogy a fontos kapcsolat nem feltételnélküli, hanem feltételek betartásához kötött,tehát elveszíthető. a kapcsolatvesztéstől(analitikus terminológiával: a tárgy-vesztéstől) való félelemről van szó. az ilyenkettősen motivált kapcsolatot nevezik szak-nyelven
respektábilis kapcsolatnak,
a normaadót
respektábilis személynek.
normák beépülése a személyiségbe csak akkor megy végbe, ha emberek között lét-rejön ilyen respektábilis kapcsolat. ez füg-getlen az életkortól is, sőt, mindegy, hogyegyénekről vagy csoportról beszélünk-e.felnőttkorban csak annyi a különbség,hogy nem csak személy, de intézmény, egy-ház, párt, eszmerendszer is lehet respektá- bilis valaki számára.mindezek alapján megfogalmazható az 90
popper pÉter felnottnek lenni...
91
erkölcsi fejlődés elakadásának vagy torzu-lásának néhány alap-oka:az egyén életében nem alakultak ki res- pektábilis kapcsolatok, mert hiányzott aszeretet vagy a félelem motívuma. (pl. kö-vetelmények nélküli túlszeretés, túldédel-getés vagy ellenkezőleg, egyoldalúan rideg, brutális környezet esetén.)kialakult respektábilis kapcsolat, de a res- pektábilis személyek nem a társadalom általelfogadott normákat közvetítették. (pl. züllöttkörnyezet, vagy antiszociális szekták stb.)Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy-az erkölcsi fejlődés másodlagos, elsődleges az érzelmi fejlődés,-egészséges erkölcsi fejlődés csak egészséges érzelmi fejlődés talaján alakulhatki,-az erkölcsi fejlődés elmaradásának, zavarainak a korrekciója csak az érzelmiálla pot rendezése után valósítható meg. (aközvetlen erkölcsi ráhatásmegpróbálásának legfőbb módszere a
,,prédikáció",
aminek hatástalansága közismert.)
az erkölcsi értelemben vett felnőttség' elő- feltétele tehát az érzelmi felnőttség. felnőtt azaz ember, akinek kialakult a viselkedését szabályozó stabil belső rendszere (felettesén), s az alapvetően szinkronban van a társa-dalmilag elfogadott erkölcs normarendsze-rével. mindez képessé teszi, hogy súlyosabbkonfliktusok nélkül vagy a konfliktusok megoldásának vagy elviselésének képessé- gével éljen együtt más emberekkel, szociáliscsoportokkal.
8. a gyermek, a kamasz és a felnőttszexualitása
mai felfogásunk szerint szexualitásunkathat tényező határozza meg. négy testi, egyszociális és egy pszichológiai faktor.kromoszomális nemmorfológiai nemhormonális nemmásodlagos nemi jellegek szociális nemi szerepek nemi identitás 92
popper pÉter felnottnek lenni...
93
a kromoszomális nem a fogamzás pillana-tában eldől. közismert xy vagy xx kromo-szóma kapcsolódásról van szó.
a morfológiai nem
a méhen belüli fejlő-dést jelenti, tehát a belső és a külső nemiszervek kialakulását.
a hormonális nem
a belső elválasztású mi-rigyek működése következtében jön létre.
a másodlagos nemi jellegek
a serdülésidején alakulnak ki mint nőies vagy férfiastestformák.ebben a vonatkozásban van az embereknek a legtöbb problémájuk önmagukkal. valamimindig túl nagy vagy túl kicsi, anélkül,hogy a kromoszomális, morfológiai vagyhormonális tényezőkkel bármi baj is lenne.a saját testtel való elégedetlenség és az erreépülő gátlások általában a serdülőkorbanalakulnak ki és rögzülnek. legtöbbször lelkieredetűek. azt fejezik ki, hogy valaki nincsigazán jóban önmagával.sőt kretschmer, akinek a nevéhez fűződik aközismert alkattani típusok - lepto-szóm,atlétikus, piknikus - leírása, ezeketkiegészítette egy bonyolut néven
,,puberál-disztrófíásnak"
nevezett típus variációval.ijesztő neve ellenére semmi baja nincsen,normális változat. annyit jelent, hogy egykislányos, kisfiús alkatú egészséges ember,aki ezt a gyermekes-fiatalos külsejét öreg-koráig megőrzi.
a szociális nemi szerep
egy adott kultúra,ezen belül egy társadalmi berendezkedésnemekre vonatkozó elvárásainak, szokásai-nak, jogi szabályainak a gyűjteménye. nők ésférfiak társadalmi helyzete (választójog,örökösödés, munkabér stb.), családi szerepe,kapcsolat a gyerekekkel, öltözködési szoká-sok, viszonya az élvezetekhez (evés, ivás, do-hányzás, szex, szórakozás stb.), beszédstílus,függés-függetlenség és még sok egyéb.a szociális nemi szerep kettős arcú. a kultúraoldaláról hagyományőrző, konzervatív, azaktuális társadalmi igények oldalárólváltozékony. ritkábban a nők, gyakrabban aférfiak értékei dominálnak. történelmiközelségben a rokokó századában érvényesültmaximálisan a női befolyás és hatalom. politikában, tudományos és művészikarrierben döntő volt a nők szava. ez volt 94
popper pÉter felnŐttnek lenni...
95
a nagy uralkodónők (nagy katalin, máriaterézia), valamint a politikában hatékonykirályi feleségek és szeretők (marié antoi-nette, mme pompadour, mme recamier)korszaka. párizsi szalonokban jobbára nők döntötték el, hogy ki legyen a franciaakadémia új tagja. vagyoni, szexuális sza- badságuk szinte teljes volt. az angliábólakkor franciaországban is megjelent sza- badkőműves mozgalom majdnem megbu-kott, mert nem voltak sem vegyes, sem női páholyok. sietve kellett pótolniuk ezt a hi-ányt. ennek következtében a nagy forra-dalom sem bánt gyengéden a nőkkel, már ami a guillotine használatát illeti.napóleon becsvágya volt, hogy a nőketvisszaszorítsa a férfiak dominanciája alá.amire elérkezett a 19.-20. század fordulója,már teljesen megszilárdult az, amit mi ma
,,hagyományos férfi-női szerepnek"
ne-vezünk. (politikailag, gazdaságilag, örökö-södés és bérezés szempontjából háttérbe szo-rított nő. a férfi a családfő, aki az élet küzdel-meiben érdesebb, durvább lelkű, keményebbstílusú, ám el kell tartania a családot, ésezért kiszolgálásban részesül. a gyerekek irányában inkább büntető hatalom. Öltözkö-dése színtelen. az érzéki örömök felé - ital,étel, szexualitás - nyitottabb, jelentős pluszszabadsága van a nőhöz képest. a nő csa-ládcentrikus, érzelmesebb, lágyabb, ő te-remti meg az otthont, vezeti a háztartást,neveli a gyerekeket. Élete jóval zártabb, mint aférfié. beszédstílusa finomkodóbb, kerüli azerős kifejezéseket. Érzéki szempontbólszemérmes, gátlásos. Öltözködése színes. oa
,,gyengébb nem",
akit ezért, legalábbisnyilvánosan, számos udvariassági előny illetmeg.)ezek a hagyományos szerepek az i. vi-lágháború után lazulni kezdtek, fejlődésük - különösen a ii. világháborút követően azuniszex irányába fordult, s efelé tart mind amai napig. a fejlődés során nyilvánkönnyebb mereven elhatárolt, egyértelműnormákhoz igazodni, mint bizonytalanulgomolygó, tisztázatlan elvárásokhoz. ezértnapjainkban nehezebben alakul ki egy szi-lárd alapokon nyugvó férfi vagy női maga-tartás, lévén, hogy mi magunk mint neve
96
popper pÉter felnŐttnek lenni...
97
lők sem tudjuk egyértelműen megfogal-mazni a követelményeket.ezt a helyzetet összevetve a felnőtté avatásikultuszokról írottakkal, egyre érthetőbbéválik, hogy miért küzdenek olyan sokan aszociális nemi szerepek bizonytalanságával,saját férfi és női szerepük kialakításával,egyszóval valamiféle
serdülőkorra jellemző szexuális infantiiizmussal.
a problémát az ösztönfejlődés oldalárólközelítette meg freud pszichoanalitikus el-mélete. ebből a szempontból a csecsemő- éskisgyermekkort az ún.
polimorf perverz
korszak jellemzi. e félreérthető elnevezés azt jelenti, hogy ekkor még nem alakult ki azidegpályákat körülvevő velős hüvely(myelinizáció), amely
,,szigetelő"
funkciójamiatt biztosítja a szervezetet ért hatások lo-kalizációját. ez azt jelenti, hogy ebben akorai életszakaszban minden ingerlés szét-árad a szervezetben, adott esetben
,,az egész gyerek fáj",
vagy
,,az egész gyerek kéjt érez".
a test bármely pontjának kellemesingerlése orgazmust válthat ki.ezt követi az ösztönfejlődés
orális fázisa.
ezen a fejlődési szinten a gyerek mindenélményre elsősorban a táplálkozási funk-cióval reagál (jól eszik vagy étvágytalan,hány stb.). a száj és környékének izgatóhatása alapvető örömforrás. (mindent megrág,a szájába vesz, cumizik stb.) felnőttkorbanennek az ösztön-szintnek felel meg, ha valakiimád beszélni, fontos neki a száj izgatása(cigaretta, rágógumi), elsődleges öröme ésfeszültségoldása az evés, ivás. nemi életébena csók, az orális szex különböző lehetőségeikiemelkedő jelentőségűek. pszichéskaraktervonásként - a népmeséi kisgömböcanalógiájára - a mindent bekebelezni, birtokolni akarás jelentkezik kapcsolataiban,szexuális életében is.következik az
anális fázis.
az élményekrevaló reagálásra elsősorban az ürítésifunkciók (vizelés, székelés) szolgálnak. has-menést, szorulást, széklet visszatartást vagynappali-éjszakai bevizelést eredményezhet-nek lelki traumák. ebben a korszakbankülönös élvezetet jelent a maszatolás, gyur-mázás, festékek szétkenése, homokozás, sa-razás, esetleg a kakival való játék. itt gyö98
popper pÉter felnottnek lenni...
99
kerezik néhány felnőttkorban is megmaradtürítési zavar, főként a stresszekre bekö-vetkező hasmenés, vagy székelési képtelen-ség. karakter jellemzőként a gyűjtőszenve-dély, a kacatok halmozása és a zsugoriságra,kuporgatásra való hajlam gyökerezik ebbenaz ösztönfejlődési fázisban.a
fallikus
korszakra az örök rivalizálás,teljesítmény centrikusság a jellemző.végül az ösztönfejlődés elérkezik a
geni-tális
korszakhoz, amikor az örömszerzés anemi szervekre és a másodlagos nemi jel-lemzőkre koncentrálódik mint fő erogénzónákra.nyilvánvaló, hogy ez a szakaszolás elevemegteremti annak a lehetőségét, hogy afelnőttkori szexuális igényekben és szoká-sokban életkorilag túlhaladott
ösztönfejlő-dési periódusok infantilis szinten való rög- zülését
(fixáció) ismerjük fel.freud szexuál-elméleti forradalma azonbanmásutt teljesedett ki. már a kiindulása is botrányos volt, amikor megmosolyogta aszexuális vágyaktól mentes tiszta gyermekilélek tündérmeséjét. a botrányt nö-vélte, hogy a konzervatív előítéletekkelszemben azt bizonyította, hogy az önkielé-gítésnek (maszturbáció, onánia) semmilyenkáros vagy kóros következménye nincsen,hanem egy szükségképpen kialakult,normális ösztönkiélési lehetőség. agyereknek, kamasznak már bőven vannak szexuális vágyai, de érzelmi és szociális éret-lensége miatt még nem alkalmas partner-kapcsolatokra. tehát egy ideig önmagának lesz a szexuális partnere. a valódi pszichésártalmat az önkielégítés (autoerotizmus)miatt keletkezett bűntudatok és szorongások okozzák. sőt,
,,horribile dictu"
azt azálláspontot képviseli, hogy rendezett sze-xuális kapcsolatok idején is a háttérben,kisebb súllyal tovább működnek az auto-erotizmusok, mindhalálig. aki azt állítja,hogy ő sohasem élt és él ezzel a lehetőség-gel, az vagy nem mond igazat, vagy szo-rongásában elfojtja ennek emlékét. persze,
ha normális körülmények között
az
önkielégítés mint alapvető és elsődlegesigény kerül a szexuális élet középpontjába,nkkor már jelezheti az ösztönfejlődés in100
popper pÉter felnŐttnek lenni...
101
fantilizmusát, pl. félelmet az érett partner-től.
Általában a szexuálpszichológií' nak maaz az álláspontja, hogy semmit sem tekintszexuális zavarnak, perverziónak, ami aszexuális izgalom fokozása vagy levezetéseérdekében megelőz vagy követ egy normá-lis, genitális aktust, de mindent perverzió-nak tekint, ami azt tartósan helyettesíti. azigényeket támasztó, érett partnertől valófélelem motívuma fedezhető fel több szexu-ális bűncselekmény - pl. a megrontás vagyaz erőszak - mögött is.amennyiben elfogadjuk az autoerotiz-musok természetes megjelenését, össze le-het hasonlítani, hogy milyen a férfiak és anők helyzete ebből a szempontból.a fiúk autoerotizmusának fő erogén zó-nája a pénisz. s ez marad akkor is, ha meg- jelennek életükben a partnerkapcsolatok.lányoknál az önkielégítés a klitoriszontörténik. freud szerint a partnerkapcsolatok esetén a hüvelyben való kielégülésrekellene áttérniük. eszerint szexuális szem- pontból nehezebb egészséges nővé válni,mint férfivá. a nőknek váltani kell fő ero-gén zónájukat. ennek megfelelően freud aklitorális orgazmust infan ilis szexuáliskielégülésnek tartotta, az érett nőt a vagi-nális orgazmus jellemzi.ez a felfogás hosszú időn keresztül rend-kívül sok gondot, gátlást, k
;
;ebbrendűségiérzést okozott a nőknek. a klitorális orgaz-mus szexuális éretlenségként, infantilizmus-ként bélyegződött meg.Évtizedek elteltével, a fiziológiai vizsgá-latok azt valószínűsítették, hogy vaginálisorgazmus nem létezik. a hüvelyben olyankevés az idegvégződés, hogy ott orgazmusnem jöhet létre. az a felfogás került előtér- be, hogy minden orgazmus klitorális ere-detű, bármilyen testhelyzetben, bárhogyantörténik is a közösülés.a legutóbbi, műszeres technikát is alkal-mazó kutatások viszont részben igazolták freudot. kiderült, hogy valóban kétféle or-gazmus létezik, az egyik a klitorisz izgatá-sával, a másik a hüvelybe beszájadzó méh-száj ingerlésével váltódik ki. ez utóbbitvélte freud vaginális orgazmusnak.korszerű szexuális felfogásban nincsen 102
popper pÉterfelnŐttnek lenni...
103
értékelhető különbség a kétfajta orgazmusközött! egyik sem tekinthető infantilis vagymás szempontból problematikus kiélésnek.
a nemi identitás
azt jelenti, hogy az em- ber melyik nemhez tartozónak érzi magát,melyik nemmel azonosul. most nem a nemiazonosság
tudatáról
van szó. a gyerekek egész korán megértik, hogy ők fiúk, vagylányok. ezzel kapcsolatban érdemes meg-említeni a híres amerikai egyetem, az mit(massachusetts institute of technology)vizsgálatát, amelyik azt bizonyította, hogyazokon a nyelvterületeken, ahol nem sze-rint ragoznak, hamarabb alakul ki a nemiidentitás tudata, mint azoknál a nyelvek-nél, ahol nem ismerik a nem szerinti kü-lönbségeket. Óriási mértékű többlet infor-mációt ad a nemi hovatartozásról, ha pl.egy kislány a beszéd tanulásakor ezernyifigyelmeztetést kap, hogy csak nőnembenfejezheti ki magát, mint az anyuka, sugyanígy a fiúk csak az apai modellt kö-vetve ragozhatnak.Ám, minket most a nemi azonosulás, anemekhez való, tudattalan tényezők által befolyásolt érzelmi kapcsolódás kérdései fog-lalkoztatnak.gyakorlatilag minden kultúrában az ember nagy női hatalmaktól való függésben kezdiéletét. a gondozás-táplálás elsősorban nőifeladat. nőktől függenek tehát az elsőéletélmények: mennyi az öröm, menynyi aszenvedés, megértik-e, vagy félreértik a jelzéseit, egyáltalán jó-e élni, vagy sem.ezért az elsődleges érzelmi kapcsolatok nők-kel alakulnak ki. függetlenül attól, hogy acsecsemő fiú, vagy lány, az első érzelmiazonosulása nőkkel történik. ez az oka an-nak, hogy nem csak a lányokban, de mindenfiúban jelen vannak feminin reakciók, nőiesviselekedési modellek is. későbbi életkorban agyerekek észreveszik, hogy mindenemancipáció ellenére, a családban ju-talmazottabb helyzet férfinek lenni. akár akedvenc ételekről, vagy a házimunkáról vanszó, a férfiak helyzete kedvezőbb. ezért mind afiúkba, mind a lányokba beépülnek masz-kulin viselkedési sémák, kialakul az apávalvaló azonosulás.elmélyíti ezt a folyamatot az ellenkező 104
popper pÉter felnŐttnek lenni...
105
nemű szülő iránti érdeklődés és vonzódás va-lamint az ehhez kapcsolódó fantáziák:
,,ha fel-növök, én leszek apu felesége, az anyu férje"
stb. vagy ami-cor belátja ennek lehetetlen-ségét, felerősödik a másik nemű szülővel valóazonosulás vágya:
,,ha nem lehet az enyém,legalább olyan szeretnék lenni, mint ő."
már az eddigiekből is kiviláglik, hogy nemiidentitás szempontjából senki sem csak
férfi,
vagy csak
nő,
hanem mindenkiben jelenvannak az ellenkező nemre jellemző ka-raktervonások, viselkedési sémák is. a nemiidentitás szempontjából csak dominanciáról beszélhetünk: valaki lehet domináns nő,vagy domináns férfi. ez a dominancia iscsak a serdülés vége felé dől el. az ösztönfej-lődést sokáig az infantilis
biszexuális nyi-tottság
jellemzi, minden kóros jelleg nélkül.kamasz fiúk, lányok annyi intimitást en-gednek meg az azonos neműekkel, amelyek felnőttnél már ösztönfejlődési rendellenes-ségre mutatnának. (közös maszturbálások,wc-re járások, ölelkezések, puszilkodások stb.) kamaszoknál ez még rendjén van.a nemi identitás kialakulása szempont- jából fontos szerepe van annak, hogy a csa-lád női és férfi tagjai vonzó, vagy ijesztő példát mutatnak-e a serdülőknek. pl. az
,,áldozatos anya",
aki állandóan azt han-goztatja, hogy ő minden becsvágyáról le-mondott a család érdekében, alárendeltemagát a férjének, feláldozott mindent agyerekek kedvéért stb. riasztó női modell islehet egy kamaszlány számára. eliszo-nyodik a női szereptől, attól, hogy rá is ez asors vár. nem akar felnőtt nővé válni. nemritkán az is előfordul, hogy a másneműszülő iránt érzett erotikus vágy letiltásageneralizálódik, minden férfire és mindennőre kiterjed. s most már elérkeztünk aszexuális fejlődés zavarainak kérdéséhez,ami semmiképpen sem lehet ennek a könyv-nek a tárgya.
9.
Érzelmi infantilizmus és érettség azerotikus kapcsolatokban
a zavartalan természetes fejlődés során, humásnemű embert szeretünk, feltámad irán
106
popper pÉter felnÖttnek lenni...
107
ta a szexuális vágy is. az ösztönnek és azérzelmeknek ezt az összekapcsolódását ne-vezzük erotikának. Így van ez a legtöbb kis-gyerek esetében is. erotikus érdeklődés iskíséri viszonyát a szülőkhöz (fürdőszobaileselkedések, hálószobatitkok kutatása, fél-tékenység az együttalvó szülőkre, akiknek gyakran megjelenik az ágyában
,,félek" in-doklással,
fantáziák arról, hogy ha felnő, őlesz anyjának vagy apjának a házastársastb.).a mi kultúránkban a nevelés korán el-szakítja egymástól az ösztönöket és az ér-zelmeket. a családok igen határozottanképviselik azt az álláspontot, hogy a szülő-ket illik, sőt kötelesség szeretni, de bűnösdolog szexuálisan érdeklődni irántuk. akapcsolat érzelmi oldala biztatást, a szexu-ális oldala tiltást kap. ez az oka annak,hogy mire serdülni kezd, a legtöbb esetbenaz ösztönök és az érzelmek egymástól el-szakítva, elszigetelten működnek.típusosnak mondható az a helyzet,hogy a kiskamasznak intenzív autoeroti-kus élete van, amit élénk fantáziák kísér-nek. ugyanakkor ez a nagy lírai szerelmek korszaka is. Ám a szexuális kiélést kísérőképzeleti aktivitás többnyire izgalmas re-gényrészleteket, filmjeleneteket, pornó lát-ványokat, személytelen, sokszor agresszívszexuális fantáziákat tartalmaz, de sohanem jelenik meg szerelmének a képe! ka-maszkorban él igazán a platói szerelem. Ésfordítva: nagy szerelmet tehet tönkre, havalamilyen, a testi nemiségre utaló esemény,látvány zavarja meg. (pl.a tanárjába szerel-mes diáklány azonnal kiábrándult, amikor észrevette, hogy a tanár nadrágjából az övefelett kikandikál a gatyájának a széle.)
a szexuális értelemben vett felnőttség azt jelenti, hogy megint össze tudnak-e kapcso-lódni az ösztönök az érzelmekkel. vagyisabba szeret bele, aki szexuálisan vonzza, ésaz érzelmi érdeklődés erotizálja.
ez a folyamat azonban gyakran elakad.az ösztönkiélés és az érzelem továbbra iskülön
,,pályákon"
fut, a szex és a szerelemösszetalálkozása gátolja egymást. pl. a sze-xológiai rendeléseken a leggyakoribb férfi panasz az, hogy ha érzelmileg számára kö
108
popper pÉter felnottnek lenni...
109
zömbös nővel akad össze, akkor nincs semmi baj, de ha szerelmes valakibe, potencia-zavarai támadnak. ezt az érzelmi-szexuáliskülönválást tapasztalhatjuk a prostituáltak nagy részénél is (amennyiben nem leszbi-kusok), s azoknál a férfiaknál, akik rend-szeresen igénybe veszik a prostitúciót mintszámukra a legmegfelelőbb szexuális kiélésimódot. (garantáltan érzelemmentes, meg-fizetett, alkalomszerű.)a kisgyerekkori szexuális tiltások felnőttkorra néha generalizálódnak: kiterjednek minden férfira és minden nőre, ésmegakasztják a normális szexuális fejlő-dést. (incesztuózus szorongások, megol-datlan ödipális helyzet.)láthatjuk, hogy a szexuális fejlődés el-akadásai, infantilis rögzülései, torzulásai jórészt abból származnak, hogy valaki
nemmer
a
saját valódi igényei szerint élni,
ha-nem állandóan erőszakot tesz önmagán.
azéretlen ember számára mindig fontosabbak a külső, környezeti megítélések (mit szól-nak hozzá?), mint a saját vágyai.
már part-nerválasztásában is megmutatkozik egy-fajta színpadiasság, ,,a
barátoknak és a ba-rátnőknek" szeret, illetve szerelmet játszik.
kapcsolataival saját értékeit akarja bizonyí-tani. gyermekded lelkű embereknél gyakrantapasztalható, hogy
nem is annyira a partner vonzza őket, hanem a háttér,
a partner foglalkozása, elismertsége. vonzalom aszínészek, művészek, élsportolók, híressé-gek vagy akár hírhedt emberek iránt. Úgyérzik, hogy a kapcsolat ezekkel az embe-rekkel nekik is
,,társadalmi rangot ad".
legtöbbször
tipikusan infantilis férfi hü-lyeség, hogy a szexualitást teljesítmény-ként élik meg.
nemi életükben legfonto-sabbak a ,,mennyiségi mutatók": hány nővelvolt viszonyuk, egy éjszakán hány alka-lommal bírnak közösülni stb. az elsődlegesszexuális örömöt a produkció öröme váltjafel, s a szexuális élet minősége szinteközömbössé válik.ebből fejlődik azután ki a tréfásan
,,jani- sági komplexus
"-nak nevezhető jellemvo-nás. ennek a lényege, hogy számos férfi belemegy olyan viszonyokba, amelyek tu-lajdonképpen nem kellenek neki, nem vá110
popper pÉter felnŐttnek lenni...
111
gyódik igazán rájuk, s csak azért csinálja,hogy a világnak és önmagának bizonyítsa,hogy ,,ő a jani!" gide írja, hogy
,,igazi szomjúság nélkül inni,igazi mondanivaló nélkül beszélni,és igazi vágy nélkül lefeküdni valakivel,ez a három halálos bűn,amit az európai ember minduntalan elkövet."
már más vonatkozásban érintettük azt, hogy akapcsolatteremtés legősibb és legprimitívebbformája erotikus tárggyá válni egy másik ember számára. arról is szó esett, hogylétezik egy
,,benjáminkodónak"
nevezettkaraktertípus, aki mindenkinél
,jó akar lenni".
e két sajátosság hozza létre szexuálisszempontból azt az infantilis igényt, amit
általános tetszeni vágyásnak
nevezhetünk.az ideál mindenki eszményi nővéjé, eszményiférfijává válni. e vágy éretlen jellegétmutatja, hogy a szexuális megvalósulás nemis fontos, elég az udvarlás, a személye irántihódolás, a vágyakozás megélése. aszemélyiség érettségéhez kapcsolódik a helyzet és a személy viszonya a szexuáliséletben.
a kamaszos, éretlen embert egytestileg intim helyzet hozza izgalomba.
valakilevetkőzik, megpillantja a nő mellét,másokat lát szeretkezni. közömbös, hogykikről van szó.
a szexuális értelemben fel-nőtt erotikus érdeklődése adott személynek vagy személyeknek szól.
nem csábítható el pusztán a helyzet által. ezért általában unják is a pornó filmeket, vetkőző bárokat, liveshow-kat, amitől az infantilis ember felfokozott izgalmi állapotba kerül.a szexuális éretlenség fontos mutatója azéletmód hiteltelensége. előfordulhat, hogyegy valójában monogám életre vágyó ember mégis poligám életet él, a fenti okokból. saz ellenkezője is tapasztalható: poligáméletet igénylő embert gúzsba kötnek akonvenciók és az előítéletek, hűséges mo-nogám partnerként viselkedik. s közbenelköveti a
,,csalásnak"
talán legundorítóbbmódját: simogatja a feleségét vagy férjét, sközben más nőre, férfira gondol.Érettség szempontjából nem megnyugtató a partnerbe való görcsös kapaszkodás, a 112
popper pÉter felnŐttnek lenni...
113
totális birtoklási vágy. a társ tulajdonkéntvaló kezelése nem a kapcsolat erősségét,hanem labilitását bizonyítja. a ,,nélkülemnem lehet örömöd!" követelés, amelyik sére-lemként éli meg, ha a férj a barátaival, a fe-leség a barátnőivel tölt el egy estét a bizal-matlanságból, a partner elveszíthetőségének érzéséből, a ,,nem vagyok teljesen megfelelő"gyermeki szorongásból táplálkozik, s kez-dete lehet a szélsőséges féltékenység kifej-lődésének, ami előbb vagy utóbb mindenkapcsolatot szétrombol.
a szexuális felnőttséget az életmód hite-lessége fémjelzi.
10. egy különleges folyamat: anárcizmus alakulása
az önimádattá fokozódó egocentrizmustegykor az ösztönfejlődés részeként tárgyal-ták. az utóbbi időben azonban a nárcizmus-nak önálló fejlődési utat tulajdonítanak,ami érintkezik ugyan az ösztönfejlődéssel,de abból nem vezethető le. ezt nevezik a
,,nárcizmus új elméletének".
a kezdetek - a mélylélektani iskolákra jellemzően - a mítosz és a költői legendahomályában vesznek el. feltételeznek egyméhen belüli, magzati élményvilágot, amihatásában később is érvényesül. ennek azélményvilágnak az a lényege, hogy a magzategyedül él egy sötét térben, ahol minden őtszolgálja. egyre növekedve lassan betölti asaját kozmoszát. ez szó szerinti értelembenegy
istenség élményvilága.
az érett magzatebből az isten-állapotból születik meg azemberek egyikévé. végső soron úgy, ahogy ateremtés könyvében is le van írva.
,,...setétség vala a mélység színén,és az isten lelke lebeg vala a vizek felett. És monda isten: legyen világosság:és lőn világosság;"
az anyaméhben is nagyon sötét van. a magzata vízben lebeg. És amikor megszületik,egyszerre világosság lesz. ebben az érte-lemben
minden ember egy megtestesült is-ten!
a méhen belüli életnek ezt az élmény-világát nevezik
nárcisztikus ősélménynek
114
popper pÉter felnottnek lenni...
115
a nárcisztikus ősélmény azonban nemtűnik el a megszületéssel. a kezdeti idő-szakban a család tulajdonképpen ugyanazt afunkciót látja el, mint korábban az anyaméh.véd az ártalmas vagy túl erős hatásoktól,gondoz, ápol, táplál, ringat. ezért mégmindig létezik az érzés, hogy ő van a világközéppontjában, minden érte történik, akörnyezet létezésének egyedüli értelme az őszolgálata. Ám nyilvánvaló, hogy avalóságban nem erről van szó. ami bennevégbemegy, az a valóság egy kis szeletének általánosítása. ezt az élményszintet ezért
nárcisztikus illúzió
névvel tisztelik meg.rövid idő elteltével a nárcisztikus illúzióttámadni kezdi a realitás, az a tény, hogy őcsak egyike az embereknek. az esetek többségében a nárcisztikus illúziót tilta-kozva, keserűen vagy kissé deprimáltánfel is adja a legtöbb gyerek. maradványaibólalakul ki a
nárcisztikus karakter.
errőlkésőbb majd részletesen szólunk.vannak olyan emberek, akiknek valami-lyen módon sikerül töretlenül megőrizniük nárcisztikus illúzióikat. a nárcisztikus illú-zió megakadályozza, hogy valaki beilleszked- jen a társadalomba, adaptáltan tudjon együttélni különböző emberekkel. legfeljebb hasz-nálni tudja őket, együttélés helyett. vagyisnem lesz helye az emberek között.ezért csak két lehetősége marad: vagy atársadalom fölött, vagy a társadalom alattkell élnie. szent lesz belőle vagy bűnöző. eztaz erkölcse dönti el. az erkölcsileg magasszínvonalú személyiség a társadalom föléfog emelkedni. szent lesz belőle, az isten beszélgető partnere. közvetítő isten és azemberek között. ez az állapot kielégíti anárcisztikus illúziót. Ő a kiválasztott, akiaz emberek üdvösségéért él.az erkölcsileg hiányosan fejlődött ember hamar lezüllik, bűnözővé válik. a bűnözőt isa nárcisztikus illúzió jellemzi, de ő nem azemberekért él, hanem az emberek ellen. Ő iskívül áll a társadalmi konvenciókon, de őtámadó erő, akinek mindent szabad. csalhat,lophat, rabolhat, erőszakolhat, ölhet.első megközelítésben nyilván nehéz el-fogadni, hogy a szentet és a bűnözőt közösgyökérből, a töretlen nárcisztikus illúzió
116
popper pÉter felnŐttnek lenni...
117
ból származtatjuk. a dolog úgy értékelhető,hogy a szent és a bűnöző egymás
,,kont-rapunktjai",
két szélsőséges végpont a jóés a rossz skáláján.
a nárcisztikus karakter.
gyakori jelenség. jellemzői:
-saját munkáját, tevékenység-ét mindenek fölé helyezi, személyeskapcsolatait,barátságait, szerelmeit mindig alárendeliannak, amit éppen csinál. (ezért nagyonnehéz, sok kompromisszumot igényel együtt élni vele.)-munkáját, meggyőződését, hitét glori- fikálja. amivel ő foglalkozik, amibenhisz,akikhez csatlakozik, az jelenti alegjobb, sőt egyedüli fontos és helyes, igaz utat.-minden más felfogás, nézet, meggyő ződés, hit rossz. azért rossz, mert más,mint az övé. talán nem csak rossz, hanem gonosz is. nem csak gonosz, hanem sátániis,elpusztításra érdemes. (ezért juthat el igenhamar egy ügy nárcisztikusképviselője a szélsőséges agresszivitáshoz, pl. a szeretet kultuszától az inkvizícióig.)-az általa képviselt ügy glorifikálásá-ból következik saját személyének, a szoro- san hozzá tartozóknak glorifikálása. (ady:
,,...bűn és szenny az élet. / ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.
")- a nárcisztikus ember gyakran éri ma- gát kiválasztottnak, karizmatikus küldeté- sűnek. hivatottnak arra, hogy megjobbítsa,megváltoztassa azt, ami van. ezért a valódikreatív emberek, tudományban, művészet-ben, társadalmi mozgásokban az igazi nagyalkotók többsége nárcisztikus karakterű.(freud még azt megjegyzi, hogy ezt a
,,nár-cisztikus többletet"
legtöbbször a mamájuk-tól kapják.)-e karakter kockázata, hogy gyakranmagasabbra emeli a mércéjét önmagával szemben, mintamit teljesíteni tud. nem tud megállni a sikerek csúcsán, hanem kudar-cokba, bukásokba hajszolja bele magát.ilyenkor elönti a szorongás, a depresszió, avilág megutálása és az öngyűlölet, ami elso-dorhatja az öngyilkosságig is.-a felsorolt tulajdonságok miatt a nár-cisztikus karakter rengeteg szereplése, akörülötte nyüzsgő hívek, rajongók s per-
118
popper pÉter felnŐttnek lenni...
119
sze ellenségek tömegében végül istragikusan magányos ember.,,...vagyok, mint minden ember, fenség, Észak fok, titok idegenség,lidérces messzi fény, lidérces messzi fény.de jaj, nem tudok ígymaradni, szeretném magammegmutatni, hogy látvalássanak, hogy látvalássanak. s ezért minden önkínzásének, szeretném, hogyha szeretnének, s lennék valakié, s lennék valakié."
nem véletlenül idézzük adyt. sok verse a költői szépségben ragyogószíntiszta nár-cizmus.
,,szeretlek halálos szerelemmel. te hű, te jó, teboldogtalan, te elhagyott, te szép, béna ember, te: Én, szegény magam.te: Én, aki királynőket vártál sbölcs királyok meghódolásait,nézd, szívekben hogyan be nemváltál: csak én vagyok ma itt.az egész világ helyett imádlak,te hű, te jó, te boldogtalan, te szép, kit a buták meg nem láttak:te Én: szegény magam."a
nárcisztikus karakter talán alegérdekesebb jellem a világon. csak éppen elviselhetetlen. illetőleg csak akkor lehet tartósan élni vele, havalaki örömmel vállalja a szolgálóalázat helyzetét.íme, kiderült, hogy azinfantilizmus hogyan tud kreatíverővé is válni, nagy alkotói,népvezéri vagy prófétaimagasságokba emelkedni. azonbanlegtöbbször csak akkor működik igazán jól, ha van közönsége,emberek, sok ember, akik nagyszeretettel vagy nagy gyűlölettelnézik és reagálnak rá. a közönybenés a magányban lelkileg megfullad anárcisztikus karakter.igen ám, de mi történik, ha az életreali
120
popper pÉter felnŐttnek lenni...
121
tásai, sérelmei végképp kiölik valakiből anárcizmusát? keserű, szorongásos dep-resszió, inaktivitás, halálos életfáradtságlép a helyére. freud pontosan megfogal-mazta, hogy ebből a szempontból szerintemilyen az ideális karakter.
olyan ember, akinek eléggé ép még a nár-cizmusa ahhoz, hogy tökéletesedni akar- jon, és eléggé megtépázott a nárcizmusaahhoz, hogy képes legyen elviselni a reali-tással való konfrontációt.
11. ,,gondolkozom, tehát vagyok."mások is vannak?
gyanús, nagyon gyanús, hogy minket végülis az elvont fogalmi gondolkodás tettemberré, vagy legalábbis emberré válásunk folyamatára ő tette fel a koronát. ebből aszempontból mellékes, hogy történelmünk folyamán hányszor váltunk méltatlanná ekorona viselésére. a gondolkodásnak nin-csen erkölcsi vonatkozása. a gondolkodás avégtelenbe táguló, tiszta szellem. s köz-tudottan szellemi például a sátán is, még-hozzá igen magas rangú szellem, különbennem lehetne az isten fia, néha segítője, néhalázadó ellenfele. persze a fejlett központi idegrendszerrelrendelkező állatok is gondolkoznak, denem absztrakt fogalmi szinten, hanem akonkrét és az elvont képzet szintjén. s va-lahonnét innen indul a csecsemő és a kis-gyerek is.nehezen lehet pontosan rámutatni azemberi gondolkodás kezdő pillanatára, haegyáltalán volt ilyen pillanat. kollektívevalószínűleg akkor, amikor az ember felfe-dezte az okság törvényét. azt, hogy a dolgok ok-okozati összefüggésben vannak egymással.talán ekkor kezdődött el az évezredekigfennálló emlékező kultúrák lassúfelváltódása a
gondolkozó kultúrákkal. ahagyomány
alapján történő reproduktívhelyzetmegítélést és viselkedés-modellt las-san kiszorította
a. produktív problémameg-oldás. a
gondolkodó kultúra nem tart igényt amúlt tapasztalataira a mindennapi élet-helyzetek megoldásában, sőt a hagyomány, atradíció mindenképpen idegesíti.

122
popper pÉter felnŐttnek lenni...
123
a gondolkodás egyéni fejlődésében is sok amegtévesztő látszat.
,,milyen okos ez a gyerek! - mondják - amint meghallja a fürdőszobából a víz csobogását, már repesaz örömtől, hogy fürdés lesz."
tévedés. a pici gyerek még nem a következtetés, ha-nem az emlékezés segítségével ismeri felaz ismétlődő helyzeteket.egy aranyos történet rávilágít arra,hogy még jóval idősebb korban is milyencsalóka kizárólag racionális logikát felté-telezni ott, ahol még egészen más folyamatok is működnek.
hat éves, elsős kisfiú,,munkaeszközül" kapott egy szép golyós-tollat a szüleitől. néhány nap múlva bejelen-tette, hogy ellopták tőle. leszidták, hogynevádaskodjon, biztosan elvesztette. de ő nemhagyta ennyiben. a lakásukkal szembenvolt a rendőrség, ő haverkodott az őrökkel.most is hozzájuk ment, hogy feljelentést szeretne tenni lopás ügyében. az őr belement a játékba és bevitte az ügyeletes tiszthez.-mit óhajtasz?-a kovács ellopta a tollamat. a rendőr ség dolga, hogy visszaszerezze.-ez nagyon súlyos vád az osztálytársad ellen. be tudod bizonyítani?-igen. tanítás után a barátaimmal senkit sem engedtünk hazamenni, ésmindenkitől megkérdeztük, nem ő vitte-e el atol lat. És mindenki tagadta. akkor bejelentettük, hogy orrpróba lesz. Ésmindenkihagyta, hogy megnyomjuk az orrát,csak a kovács nem!
a rendőrtiszt elismeréssel nézte a gyereket,hogy milyen okosan következtet. Ám ő egyszusszanás után diadalmasan folytatta.-
de mi lefogtuk, és megnyomtuk az or rát. puha volt!
minél kisebb a gyerek, annál inkább csak konkrét fogalmakban gondolkozik. pl.mennyi kettő meg egy? hallgat. És ha vankét almád és anyukád ad még egyet, akkor hány almád lesz? boldogan feleli: három.az infantilis gondolkozást felnőttnélugyanez jellemzi. pl. főiskolán a tanár azt játszotta a diákokkal, hogy milyen zenéketvinnének magukkal egy elhagyott szigetre.az egyik hallgató megkérdezte? de hát vanott lemezjátszó? És honnét kap áramot?

124
popper pÉter felnŐttnek lenni...
125
a gondolkodás érettségének másik mu-tatója, hogy kerülni igyekszik a hibás kö-vetkeztetéseket, vagyis gondolkozási folya-matát önmaga ellenőrzi. az éretlen elmeviszont hajlamos arra, hogy akár egyetlentapasztalatból általánosítson. pl. elmegyegy görög bálra és ott elveszti a karóráját.ettől kezdve meggyőződése, hogy a görö-gök lopnak. vagy: zsidó barátnője hűtle-nülelhagyta. következtetés: a zsidók paráznák ésmegbízhatatlanok.a gyermeki gondolkodás az álmot, a kép-zeletet és a valóságot egyenlő értékű realitá-soknak tartja. a felnőtt ezen a téren diffe-renciál, pl. a valóságban nem haragszik megvalakire azért, mert álmában megbántotta őt.Óvatos és gyanakvó az álmoskönyvekkelszemben. a való életben őt kínzó hiányokatnem helyettesíti be - szaknyelven: nem kom- penzálja - kizárólag fantázia képzelgések-kel. pedig kamaszkorában még sokszor errevolt utalva. egy taoista mese rávilágít ezek-nek a lelki folyamatoknak a lényegére.
egy férfinek meghalt a felesége. haláloságyán megeskette őt, hogy soha más nőre ránem néz. egy darabig betartotta a fogadal-mát, de ezután el-elcsábult. attól kezdve ál-mában rendszeresen megjelent a felesége éskínozta őt: Én mindent tudok rólad! tegnapis megfogtad hui-ling kezét. arról is fantá- ziáitál, hogy legközelebb a mellét is megsi-mogatod. máskor meg: tegnap megcsókoltad azt a ribancot. le is feküdtél vele! hát ígytartod be az esküdet? a férfi kétségbeesettenelment egy taoista bölcselőhöz. elmondta,hogy álmában a felesége gyötri, mert min-den lépését figyelemmel kíséri. ebbe bele fog őrülni. mit tegyen? a bölcs így szólt: téged az taszít kétségbeesésbe, hogy a feleséged mindent tud rólad, és mindent pontosan lát,ami veled történik. ha legközelebb jelentke- zik, szaladj a kamrába, markolj bele a babos zsákba, de azután ki ne nyisd a kezed. kér-dezd meg tőle, a mindentudótól, hogy hány szem bab van a markodban? soha többé nem fog zavarni téged. mert ő csak azt tudhatja,amit te is tudsz. belőled táplálkozik. az ő ne-vében te kínozod saját magadat.
konkrétan arról van szó, hogy a mai em- berben élnek a gondolkozás ősi lehetőségei

126
popper pÉter felnottnek lenni...
127
is, sőt kisgyerekkorban még dominálhat-nak is. a felszínen lévő és domináló
racio-nalitás
mellett megtalálhatjuk a gondolko-zás
mágikus és mitologikus
formáját is.ezeknek nagyon nagy szerepük lehet aművészi és misztikus élményekre való fo-gékonyságban és azok feldolgozásában.viszont infantilis regressziót jelent, ha át-veszik az uralmat a racionalitás felett ésvezérelni kezdik az ember viselkedését.ilyesmi előfordulhat, ha az ember olyannagy bajban van - betegség, egzisztenciálisválság, kapcsolatok kudarca, pótolha-tatlannak érzett ember halála -, ami a józaneszével feldolgozhatatlan, érzelmilegelviselhetetlen. ezek a krízis elmúltávalrendeződni szoktak. Ám, ha megmarad az,hogy az egyén vagy egy társadalmi csoportmegrögzül a mágikus vagy a mitologikusgondolkozás szintjén, vagy e két szintösszekeveredik a racionális gondol-kozásielemekkel, akkor kialakulhat a fanatizmus,a monománia vagy a megbillentelmeállapotra jellemző gondolkodásbeli zűr-zavar, a logikai megismerés rendjének szét-esése. tbtális politikai rendszerekben, a tár-sadalmi mozgások holtpontjain ez tömege-sen is észlelhető és mindig katasztrófábaviszi azt a közösséget vagy országot, amely-nek a vezetésében eluralkodott.végül is a józsef attila által adott programlehet iránymutató.
,,Én túlllépek e mai kocsmán, azértelemig és tovább!"
mindig baj lesz abból, ha ez a program szét-esik. baj, ha valaki vagy valakik az értelemmegkerülésével akarnak ,,tovább"jutni, gyer-meki megszállottságban és rajongásban,önmagukat érzelmileg vagy kémiai szerekkelkábítva. És baj, ha valaki megretten attól,hogy a világ nem fér be a racionalitás határaiközé, és komor álfelnőttként megvetőmosollyal vagy dühvei, tagadással reagálmindenre, amit
,,nem tud megmagyarázni".
afelnőtt ember gondolkodását befolyásoljanémi empátia. azaz képes a szem- pontváltásra. ez azt jelenti, hogy kifejlődik agondolkodás flexibilitása, ,,hajlékonysága",

128
popper pÉter felnŐttnek lenni...
129
változtatni tudja gondolatmenetét, megkö-zelítési szempontját. szemléletesen kifejezve:körül tud járni egy problémát, mindenoldalról képes szemügyre venni. s ez hoz-zásegíti ahhoz, hogy beleélje magát másemberek szempontjába, felfogásába, azono-sulni tudjon velük. ez az azonosulási ké- pesség csökkenti egocentrizmusát, növeli aszocializáltságát. a merev gondolkodásiszerkezet öntörvényű, és csak saját szem- pontú, mint a kisgyerekeké. egy napon elkellene hagynia minket, ha szívszorongva bár, de elengedjük, akárcsak a fiatalságun-kat. legfeljebb kicsit megsiratjuk:
,,elment, míg én utánalevett kalappal intek,elment arany határon, azifjúság a nyáron, és vissza sem tekintett."
12. Ítélet van? vagy nincs?
a gondolkodás sajátos területe az erkölcsiítéletalkotás. hosszú fejlődési útról van szó,akár a kultúrtörténetről, akár az egyéni fej-lődésről beszélünk. lehetséges tehát, hogyvalaki elakad ezen az úton, gyermekibb vi-lágképet és ennek megfelelő erkölcsi látás-módot őriz meg. s lehetséges az út végigjá-rása is. ennek a fejlődési útnak csak né-hány főbb állomását vehetjük szemügyre,hogy valamennyire is tisztán lássuk az in-fantilis és az érett erkölcsi ítélkezés kü-lönbségeit. ahol lehetséges és fontos, felvil-lantjuk majd azt az érdekes és nem teljesenmegmagyarázott jelenséget, hogy a testifejlődés mintájára, ahol az egyéni (ontoge-netikus) fejlődés gyorsítva lényegébenmegismétli a faj (filogenetikus) fejlődését,ugyanez történik az erkölcsi ítélkezésselis. az erkölcsi fogalmak és ítéletek egyénifejlődésének egyes fázisainál feltűnő azegyezés a kultúrtörténeti periódusokkal.
a következmény és a szándék
értékeléseaz erkölcsi ítélkezésben.minél ősibb időkbe megyünk vissza, annálinkább azt látjuk, hogy a cselekedetek erkölcsi, később jogi megítélését kizárólag atett és a következményei határozzák meg.

130
popper pÉter felnottnek lenni...
131
,,aki ezt meg ezt követte el, ilyen meg ilyenbüntetés várrá.
" történelmileg csak viszonylagkésőn fejlődött ki az a felismerés, hogyerkölcsi szempontból magánál a cselekedetnélfontosabb a szándék és a körülmények vizsgálata és értékelése. kialakultak a szán-dék-etikai és a következmény-etikai irány-zatok. tanúi lehetünk annak a folyamatnak,amikor a szándék-etika egyre erősebbenuralja az erkölcsi ítélkezést és betör a jogi, büntetőjogi törvényalkotó gondolatvilágábais. talán a code napóleon - napóleontörvénykönyve - volt az első büntetőtör-vény, amelyik alkalmazta a
,,-tól
-
ig"
elvet,tehát ugyanazért a cselekményért lehet pl.hat hónaptól négy évig terjedő szabadság-vesztésben részesülni. az ítélet súlyosságaaz elkövetési körülményektől, a szándéktólis függ. létrejöttek a büntető eljárás soránérvényesülő szempontok, pl. a felelősség, a bűnösség és a büntethetőség kérdése.az egyéni erkölcsi ítélkezésben is érvényesülaz éretlen személyiség kizárólagos cselek ménycentrikussága, míg érett felnőttkéntfontosnak tartja a
,,miért tette", ,,milyen hely- zetben volt"
kérdéseinek a tisztázását is. egyköltő-filozófus élete vége felé azt írta egy barátjának:
,,arra kérlek, hogy ne ítélj meg engem úgy, mint az emberek, a cselekede-teim szerint, hanem úgy ítélj meg, mint azisten, szívem rejtett szándékai szerint."
az igazságosság megítélése. Ősi időkbenazt tartották igazságos embernek,
akimegjutalmazta a jót és megbüntette a rosz- szat. méghozzá annál igazságosabb volt, minél bőkezűbben jutalmazott és minél szigo-rúbban büntetett.
többek között ez teszi érthetővé a régiuralkodók végtelenül szélsőséges, sokszor már a birodalom, érdekeit sértő jutalomosztá-sait, amikor
,,bearanyozott"
valakit, és a ke-gyetlen, szadisztikus kivégzéseket, csonkí-tásokat, amikor ítélt valaki fölött. s ugyan-így gondolkoznak a kisgyerekek és azinfantilis emberek is. egészen az irrealitá-sokig nagyon meg akarnak jutalmazni, na-gyon meg akarnak büntetni valakit, mertnagyon igazságosak akarnak lenni. ezértnem lehet pl. óvodások között társadalmi bíróságot szervezni.

132
popper pÉter felnottnek lenni...
133
a későbbi fejlődésben mind a jogi, mind azerkölcsi ítélkezésben az
egyformaság
vált azigazságosság fő követelményévé. ennek érvényesülését elősegítette a cselekménycent-rikus ítélkezés. azonos tettért azonos juta-lom vagy büntetés jár, függetlenül attól,hogy ki követte el. pl. ennek megnyilvánulásaa tálió elve: szemet szemért, fogat fogért.ennek a szemléletnek volt egy racionálismagja, ami a mai napig megmaradt: a tör-vény előtti egyenlőség elve. Ám ez különle-ges nyomatékkal feltételezi a szándékok, kö-rülmények vizsgálatának szükségességét.társadalmilag különösen veszélyes, ha azegyformaság követelménye érvényesül azélet különböző területein, maga után vonvaa közepesség rémuralmát.az emberek egyforma megítélésének azigénye már csak azért is talmi, mert a való-ságban az emberek semmilyen szempontbólnem egyformák. ez csak a magukat hátrá-nyos helyzetben érző gyermeteg lelkek és atehetségtelenek vágyálma. ugyanakkor mindenki nehezen fogadná el, illetve nemfogadná el, ha tehetség, produktivitás, tár-sadalmi értékesség szempontjából nem alegjobban minősítenék. az ellenállás fő érveaz lenne, hogy ezeken a területeken nincsmegbízható mérési lehetőség. a minősítés problémáját egyedül a sportban sikerültmegoldani, ahol a teljesítmények idővel,távolsággal, gólokkal stb. mérhetők. a kü-lönböző osztályokba sorolt sakkozó, vívó,futballista elfogadott dolog. Ám próbálnacsak valaki előállni egy javaslattal, amelyszerint lehetne valaki pl. ii. osztályú orvos,mérnök és iii. osztályúnak minősített pe-dagógus vagy politikus...rudolf steiner szerint az e téren burjánzózűrzavar a francia forradalom
,,szabadság,egyenlőség, testvériség"
jelszavának félreér-téséből származik. az ő felfogásában a sza- badság a szellemi élet szabadsága, az egyen-lőség a törvény előtt megjelentekre, vagyisaz igazságszolgáltatásra, a testvériség pedig agazdasági javak elosztására vonatkozik.
a szolidaritás.
azt jelenti, hogy kivelvállalunk sorsközösséget. a fejlődés koraiszakaszában a szolidaritás mindig a
fölé-rendelt hatalmak
irányában nyilvánul meg.

134
popper pÉter felnŐttnek lenni...
135
történelmileg mindegy, hogy az uralkodó-házról, vezérről, törzsfőről vagy a családfejéről van-e szó. egyéni fejlődésben gyere-kek szolidaritása is a felnőttek felé, szülők, pedagógusok stb. felé nyilvánul meg. a ser-dülés beköszöntésekor a társ szolidaritáslép előtérbe, a fölérendeltek irányában eny-hébb vagy erősebb oppozíció tapasztalható.végül az igazában felnőttek szolidaritásanem formális, mechanikus tényezőktőlfügg, hanem a szóban forgó ügy, konflik-tus, probléma
erkölcsi megítélésétől.
mindebből végül is levonható az a követ-keztetés, hogy a mindig ,,fölfelé" szolidari-tás, vagyis a stréber attitűd serdülésigrendben van, de a pubertás korban lévőnélis megmaradva erkölcsi retardációnak szá-mít, mert nem váltott át társszolidaritásra.kis kitérőt talán megérdemel annak a bemutatása, hogy legtöbbször nem köny-nyű ez az erkölcsi előrelépés a felnőtt világerkölcstelenségre csábító magatartása miatt.Óvodában vagy kisikolás korban még sokatárulkodnak egymásra.
,,meg leszel mondva" -
ez a leggyakoribb fenyegetés.azonnal elárulják a pedagógusnak, szülő-nek, hogy ki követett el valami rosszat. Ál-talános felsőben és középiskolában már más a helyzet.
,,ki tette ezt?" -
kérdi a ta-nár. s az osztály hallgat. inkább vállal egykollektív büntetést, de nem adja ki a társát.mert a tanári követelés lappangó valóditartalma így hangzik:
,,lépj vissza a serdülés folyamatába, mondj le a társszolidaritásról,velem legyél szolidáris".
serdülés előttrendben van, ha a gyerek felszámol egykapcsolatot annak a követelésnek anyomán, hogy
,,te ne barátkozz lacikával,mert rossz hatással van rád, inkább barát-kozz gabikával, aki színjeles".
Ám, ha eztkamaszkorában is megteszi, az erkölcsilegnem pozitív, hanem aggodalmat keltő. er-kölcsi szempontból egy serdülőnek ki kellállnia, ki kell tartania a barátja vagy sze-relme mellett. s ha a dolognak túlságosannagy a kockázata, inkább
,,illegalitásba kell vonulnia".
láthatunk olyan felnőtteket, akik meg-álltak a kisiskolás szinten. mindig szolidá-risak bármilyen hatalommal, akár mint be136
popper pÉter felnŐttnek lenni...
137
osztottak, akár politikai értelemben. hamar megalkotják az ehhez szükséges ideológiát.a közgondolkodás általában nem szereti ezta viselkedést, mert az illető könnyen válik a hatalom jutalmazottjává. gerinctelennek,szolgalelkűnek nevezik. ezzel szembentisztelik a minden hatalmat támadó,kritizáló, örökké ellenzéki magatartást,mert valami hősieset látnak benne, hiszenvállalják az esetleges hatalmi retorziókat.holott ők is erkölcsi infantiiizmusbanszenvednek, csak éppen a kamaszkorbanrekedtek meg.ismételjük:
felnőtt az, akinek a szolida-ritását nem a kapcsolatok formális elemei,hanem a történés erkölcsi tartalma hatá-rozza meg. egyaránt tud szolidáris és tá-madó is lenni akár a fölérendelt, akár a mel-lérendelt vagy az alárendelt kapcsolatok irányában.
az erkölcsi fejlettség két szintje:
a hete-ronóm és az autonóm erkölcs.
az egysze-rűség kedvéért vegyük sorra az alacso-nyabb szintűnek tartott
heteronóm erkölcs jellemzőit.
14.az erkölcsi szabály kívülről és felülről érkezik.15.az erkölcsileg
jó"
fogalma azonosula szabályok betartásával, vagyis azengedelmességgel.16.az erkölcsileg rossz, a ,,bűzi" fogalmaazonosul a szabályok be nemtartásával, azengedetlenséggel.17.továbbá ezen a szinten bűnnek tekintik a szabályadó hatalomkompetenciájának vagy a hozott intézkedések ésszerűségének a firtatását, vitatását, bírálatát.18.az engedelmesség-engedetlenség dimenzióján kívül a heteronóm erkölcsnemismeri az ember önmagáért valóerkölcsifelelősségét.így élnek a természeti népek, a primitívkultúrák. pl. az élet szabályait kívülről ésfelülről a hagyomány, a vének tanácsa, atörzsfő és a varázsló határozza meg. a szü-letési, házassági, temetési szertartásokat,a tabu állatokat, bizonyos ünnepeken em- beráldozat bemutatását. bűn, ha valakiezeket a szabályokat nem tartja be. És mertnagyon igazságosak akarnak lenni, nagyon 138
popper pÉterfelnŐttneklenni...
139
megbüntetik, a törvényszegés legtöbbször az életébe kerül. az is bűn, ha valaki vitatjaa törzsfő kompetenciáját vagy a tabu állatrakimondott vadászati tilalom értelmét. Ám,ha valaki végrehajtja a rituális ember-áldozatot, nem érzi magát gyilkosnak: őcsak engedelmeskedett.így él a kisgyerek is. felsőbb hatalmak szabják a törvényt. a jó gyerek szófogadó. arossz engedetlen. Ám ezen túl nem érezerkölcsi felelősséget önmagáért. pl. jól tudja,hogy nem szabad a fűre lépni. a jó gyerek nemis lép rá. de, ha odagurul a labda és azóvónéni azt módja,
,,kérlek, hozd vissza",
akkor máris fut a füvön. ha a csősz rári-vall:
,,te gyerek, hogy mersz a fűre lépni?",
halálosan biztos, hogy ezt válaszolja:
,,azóvónéni mondta!",
vagyis elhárítja magátólaz erkölcsi felelősséget, ő csak végrehajtottaa felsőbb utasítást.az európai kultúra már évszázadok ótaelszakadóban van a tiszta heteronómiától, saz autonómia felé tart. az autonómia jel-lemzői:1. a viselkedés szabályait az interiori-zált, sajátjává vált erkölcsi törvények hatá-rozzák meg.
,,az én vezérem bensőmből ve- zérel!" -
írja józsef attila.19.a jó nem az engedelmességet jelenti,hanem azt, hogy összhangbancselekszik saját meggyőződésével.20.a rossz nem az engedetlenség, hanemsaját erkölcsi törvényének amegsértése.21.kötelessége vizsgálni, hogy amit a hatalom követel tőle, az ésszerű-e és jogos-e.22.ezért a belső szabadságért az önmagáért való erkölcsi felelősséggel fizet.ekkor már nem csak az érdekli, hogytetteihezmások mit szólnak, hanem mit szól őmaga. ebből fejlődhetnek ki a nagyerkölcsikonfliktusok, bűntudatok,öngyűlöletek,néha az öngyilkosságig.ami váratlan, megsejthetetlen és máigmegmagyarázhatatlan, hogy a 20. század- ban az európai kultúra évszázadokat zu-hant vissza a régen túlhaladott heteronó-miáig. ez a totális rendszerek megértésének a kulcsa.1. a helyes gondolkodást és viselkedéstújra a felettes hatalmak szabják meg.

140
popper pÉter felnŐttnek lenni...
141
23.rendes ember, aki ezek szerint él és beszél.24.gazember, aki nem engedelmeskedik.25.gazember, aki bírálja a hatalom intézkedéseit.26.megszűnt az ember erkölcsi felelőssége önmagáért.felelősségre vonás esetén a tömeggyilkosis azt feleli:
,,parancsra tettem!"
s ez a válasz arról az erkölcsi szintrőlszól, mint:
,,az óvónéni mondta!"
ebből azerkölcsi zuhanásból nehéz visszajönni. gon-dolnia kellene erre annak, aki napjaink er-kölcsi értékvesztése miatt nyivákol. És azelemző magyarázat késik. elmélet gyár-tással, hazudozással, meg nem történtté tevésmágiájával próbálkoznak a jövendő gaz-emberei. Ám még mindig, sőt azóta egyre jobban érvényes mérei ferenc követelése:
a szociálpszichológia hallgasson, amíg meg nem tudja magyarázni, hogy fordulhatott elő, hogy krisztus után kétezer évvel em-bermészárszék alakult ki európa közepén.hozzátehetjük: s azóta még hányszor!
ahhoz, hogy erkölcsileg felnőtt legyél,állandóan fejlesztened kell autonómiádat,vállalva ennek összes kockázatát. félj a kí-vülről irányítható, infantilis embertől, mertő bármire felhasználható. (kérem az olvasót, bocsássa meg, hogy prófétai indulattaltegeztem.)a költőtől kérek felmentést, aki arra ta-nított:
,,tanuld meg, hogy a legszebb szó ismalaszt, vénasszony nyelvelés, ha nemhevíti tűz, ha érte nem markol kést akéz!" (benjámin lászló)
13. boldogok, akik szellemértkönyörögnek.
..a hagyomány azt tartja, hogy kétezer évvelezelőtt júdeában egy fiatal rabbi így taní-tott:
,,boldogok a lelki szegények, mert övék amennyek országa.
"vajon tényleg ezt mondta?ennek a mondatnak rengeteg furcsakövetkezménye lett. az együgyűség, a pri-mitívség, az infantilizmus kultusza. a gye
142
popper pÉter felnŐttnek lenni...
143
rek szexualitástól mentes
,,tiszta lelkének"
hirdetése, mintha nem ember lenne, hanemangyalka. a reneszánsz idején firenzében a pápa züllöttségét ostorozó savonarola gye-rekcsapatokat szervezett, akiknek joguk volt minden házba bemenniük és szelektálnia műkincseket: melyik sátáni és melyik nem. az ő tiszta gyereklelkük volt a garanciaarra, hogy helyesen ítélik meg a képző-művészet legnagyobb tehetségeinek alko-tásait. ezek a kis kommandósok a főtérregyűjtötték össze az általuk sátáninak vélt al-kotásokat, és felgyújtották a hatalmasranövekedett máglyát. Így vált hamuvá boti-celli, leonardo, boltraffio számos alkotása is.
,,boldog-ok a lelki szegények"...
nem le-hetséges-e, hogy szövegromlással állunk szemben? hiszen akkoriban még azt tar-tották, hogy az ember három részből áll:testből, leiekből és szellemből. (csak a niceaizsinat iktatta ki a szellem fogalmát, és tettekötelezővé a kéttagú, test és lélek em- bermodellt.) próbáljunk ki variációkat, jóltudva, hogy a fantázia birodalmában té-velygünk. hátha azt mondta:
,,boldogok, akik szellemi erőkért könyörög-nek az Éghez..."
vagy:
,,boldogok, akik szellemet koldulnak az Égtől..."
később, mikor a szellem fogalmát már nem használták:
,,boldogok, akik lelket koldulnak."
vagy:
,,boldogok a lélek koldusai..."a
koldusok szegények. szinonimaként ishasználható a két fogalom
,,boldogok alélek szegényei..."
végül:
,,boldogok
a
lelki szegények..."
történelmileg ennél nagyobb szövegrom-lásokat is ismerünk. Ám hagyjuk a törté-nészkedést, hiszen kinyilatkoztatásként el-ismert szövegről van szó, ámbár csak az ere-deti szöveg szent, nem a fordítása.mégsem állom meg, hogy a fordításügyében ne idézzek fel egy részletet johnsteinbeck
,,Édentől keletre" című
regényé- ből. li, a kínai filozófus olvassa a biblia el 144
popper pÉter felnottnek lenni...
145
ső angol fordítását, jakab király korából. akáin-történetben az áll, hogy
,,körülvesztéged a bűnök tengere, de te uralkodjál raj-ta".
később kezébe kerül a biblia standardamerikai fordítása, ahol ezt olvassa:
,,a bű-nök tengere vesz téged körül, de te ural-kodni fogsz rajta".
li megdöbben: ez azemberiség egyik alapszövege. az egyik fordításban parancs, a másikban jóslat.nem lehet közöttük ekkora eltérés. a család bölcseihez fordul. s azok egyetértenek vele.nincs más hátra, meg kell tanulniuk héberül.s a vénemberek - már jóval kilencven felett - nekilátnak. az agyuk, mint a villám.először egy rabbitól tanulnak, aztán egyorientalistától. két év után már jobbanismerik a nyelvet mindkettejüknél. s akkor kinyitják az eredeti szöveget. s a szemükbetűnik egy szó:
timsel.
ami többek között azt is jelenti, hogy
lehetőség.
s akkor megértik,hogy nem parancsról, nem is jóslatról vanszó. az Úr így szól káinhoz:
,,körülvesz téged a bűnök tengere, de én megadom neked alehetőséget, hogy uralkodj rajta."
igen,talán ez az ember életének egyet-len értelme, hogy éljen a lehetőségekkel,amit a sors elébe hoz.európában a legtöbb családban - néme-tül, magyarul, csehül vagy franciául - esteígy imádkoztak a gyerekek:
,,Én istenem, jó istenem,becsukódik már a szemem, de atiéd nyitva, atyám, amíg alszom,vigyáz reám. vigyázz az én szüleimre meg az én jó testvéremre. s mikor a nap jókor felkel,csókolhassuk egymást reggel. Ámen."
gyerek ima, gyermeki látásmóddal és vá-rakozással a transzcendencia felé.az első, ami szembetűnik, isten és ember kapcsolatának szülői modell szerint valóelképzelése és megélése. az isten (nevezzék zeusznak, marduknak vagy jehovának) egyhatalmas apa, és mi a gyerekei vagyunk.van túlvilági anyánk is, dia anya, astarteúrnő a pogány mitológiában, mária a ke
146
popper pÉterfelnottnek lenni...
147
resztényben. s ez a megélési mód felnőtt-korban is folytatódhat, rögzülhet. mi a vi-lágszellem ártatlan vagy pajkos kicsinyeivagyunk. csínyeinket (némi emberirtástévezredeken át, kínpadjainkat, az értelmet-len éhhalálokat, csonkításokat, megalázá-sokat) a nagy szellemi papa őszinte meg- bánás és sok vezeklő ima hatására végül ismegbocsátja, és mi az Ő védelme alatt élhe-tünk tovább, üdvözülésünkre készülődve.mi ebben a gyermeki?-az, hogy tulajdonképpen az Égiek vannak miértünk. az a feladatuk, hogyránk vigyázzanak, büntessenek, jutalmazzanak,minket egyénileg segítsenek, védjenek.akisgyerek is ezt gondolja a szüleiről.-az, hogy a legmagasabbra értékeljük amegbocsátás eszméjét, ami biztatminket:van esélyünk arra, hogy disznótetteink ránk zúduló következmények nélkülmúlnak el a világból. vagyis megpróbáljuk lelki életünkből kiiktatni az ok éskövetkezmény, az akció és reakció egyetemeselvét.-az, hogy meglóghatunk az erkölcsiautonómia terheitől egy megnyugtató,ám bár szigorú heteronómiába való belesimu-lással, ahol újra gyermekkorunk legfőbberkölcsi mértéke, az engedelmesség, a szó-fogadóság az irányadó.-az, hogy a hitet, a vallásosságot használni akarjuk materiális célok: jobbegészség, gyógyulás, hivatásbeli siker, javulóké pességek elérésére.-az, hogy lelki értelemben halhatatlannak nevezzük ki magunkat, remélve,hogyezáltal megszabadulhatunk a halálmindeniszonyatától: a végső magáramaradottságtól, az ismeretlentől, az ürességtől, amegsemmisüléstől.. .szabó lőrinc írja:
,,s ez a legfurcsább,
a
semmi,hogy lehet többé sose lenni,ez a legfélelmetesebb.végső lakójául agyamnak a nagy csodálkozás marad csak,hogy voltam és hogy nem leszek."
a távolkelei ember hitvilága, különösen ami ahinduizmust, a buddhizmust és a taoiz
148
popper pÉterfelnŐttnek lenni...
149
must illeti, talán a transzcendenciához valóviszony érettebb, felnőttesebb formáját teszilehetővé.egy felnőtt ember előbb-utóbb rádöbbenarra, hogy minden szellemi út jó, ami elve-zeti valahová, az ő igényeinek megfelelőmagasabb szintű életforma felé. Ám rájönarra is, hogy a valódi szellemi utakat nemlehet világi célokra használni, vigasztalódnihalottaink miatt, alkalmasabbá tennimagunkat mammon isten vagy astarte úrnőszolgálatára, visszanyerni egészségünketstb. a transzcendens orientáció lehetősége biztosan bezárul előttünk,-ha fecsegünk szellemi élményeinkről,-ha gőgössé vagy türelmetlenekké leszünk a más utakon járó
,,tévelygőkkel"
szemben,-ha a szellemi vezetést életvezetési tanácsadásnak, pszichés irányításnak tekint jük,-ha az egzotikumoktól megszédülvekülsőségesekké leszünk,-ha elidegenedünk a saját kultúránktól,-ha elveszítjük a humorérzékünket, ésvéglegesen az arcunkra tapad valami áhí-tatot kifejező maszk,- ha megriadva kételyeinktől fanatikussá,aszkétává válunk, megtagadva a természetivilágot és a társadalmat. bizony, nem véletlenül nevezték már arégiek is az életnek ezt a szféráját a
szigo-rúság birodalmának.
a hit világáról elgondolkozva érintenünk kell a
menekülés
problémáját is. a világszellemi lényegébe vetett bizalom együtt jár a való világ vállalásával. Életünk eseményeinek, ha úgy tetszik, sorsunknak avállalásáról van szó, valamiféle
kozmikusigenről.
el lehet menekülni illúziókba,öngyilkosságba, alkoholba, drogba.sokfélék a menekülés útjai, de a lényegük ugyanaz: megbicsaklás az élet terhei alatt.a régi legenda szerint
a nehéz élet istenbókja, bizalma a lelki teremtményének lelkierejében,
tehát a menekülés az istenmegszégyenülése.a drog problémájáról szeretnék szemé-lyes tapasztalatot is elmondani. fiatal ko-romban próbáltam megismerni kizárólag
150
popper pÉter felnottnek. lenni...
151
nem szintetikus drogok hatását. egyrésztazért, mert kíváncsi voltam, másrészt azért,mert úgy éreztem, hogy mint pszicholó-gusnak nincs jogom hozzászólni olyan kér-désekhez, amelyeknek élményhátteréről fo-galmam sincs.az ópiumtól napokig tartó fejfájást kap-tam, a marihuánától kellemesen könnyűvéés fürgévé váltak a gondolataim, és bolondo-sán vihogóvá lettem. jó volt. Érdektelen volt.a meszkalin hatására viszont már meg-éltem valamit. extatikus mámor fogott el, atehetség olyan megrendítő áradása a lel-kemben, ami boldoggá tett. világraszólóképzőművésznek éreztem magam. festenikezdtem. És amikor szemügyre vettem aképeimet, elragadtatással borultam leszépségük előtt. sajnáltam magam, hogycsak ilyen későn derült ki a zsenialitásom.négy nap múlva megtekintettem alkotá-saimat. hát... legjobb esetben egy jó ma-nualitású gimnazista stilizált torzképeinek véltem volna őket. s ekkor derengett fel bennem először ennek a dolognak a sátáni jellege. Úgy éreztem, hogy aranyba mar-kolok, és kiderült, hogy semmi sincs a ke-zemben.később külföldön engedtem a hasisevők hívásának. a hasist forró teában kellettfeloldani, egyszerre meginni. egy darabignem éreztem semmit. azután könnyű ve-getatív rosszullét fogott el, némi émelygés,szívdobogás, izzadás, nem tarthatott egynegyedóránál tovább. hirtelen elmúlt. sakkor száguldani kezdtek a gondolataim.olyan tömegben tódultak fel a legkülönbö-zőbb asszociációk, elemző következtetések,amit addig nem tartottam lehetségesnek. s agondolataim kristálytiszták voltak, mertminden érzelmi reagálás megszűnt ben-nem. Élesen és pontosan láttam önmagamat,életem eseményeit a miértjükkel együtt,hibákat, kudarcokat, sikereket, gyerekko-rom, szexuális és érzelmi életem összefüg-géseit, a tévutakat és a megoldási lehetősé-geket. mindezt teljesen objektíven, érzelmek nélkül. kezemben volt életem minden problémájának megoldása.megrendítő élmény volt. pál apostol ju-tott eszembe:
.,most tükör által homályo
152
popper pÉter felnottnek lenni...
153
san látunk, de odaát majd színről színre."
hirtelen megértettem, hogy miről beszél.azután lassan csökkenni kezdett, majd elmúlta hatás. autón hazakísértek. de a félórásutazás alatt is úgy éreztem, hogy már napok óta úton vagyunk, mert még mindig olyannagy tömegű gondolat cikázott át azagyamon. reggelre ébredve kb. ennyittudtam az éjszaka eseményeiről, mint amitmost leírok, de a gondolatok tartalmábólsemmi sem maradt meg. kétségbeestem.elhatároztam, hogy újra megpróbálom. Ésmegint ugyanazt éltem meg. talán le kellettvolna írnom, magnóra mondanom őket?azonnal beláttam ennek a lehetetlenségét aviharzó gondolatok sodrásában. És megintcsak Ördög úrfi jutott az eszembe.,,
vigyázz, a hegy varázzsal van tele, sha tán lidérc mutatja hol az út, csak menj tovább és ne gondolj vele."
- írta thomas mann a varázshegyben.s ugyanő írta le a hóviharban eltévedthans castorp látomását az emberi élet lé-nyegéről. s megmenekülése s egy órai alvásaután már csak homályos foltokban emlé-kezett arra, amit látott, s amire emlékezett,az is értelmetlennek tűnt már a szemében.Úgy látszik, ez a törvénye az önkábításnak.mindez nem éri meg a világból való lassúkiszakadást. hiszen a drognak éppen az ahatása, hogy kijózanodva az ember egyreszürkébbnek érzi a világot, a realitást, ésvisszavágyik az álmok és az illúziók biro-dalmába.a század elején élt egy fiatal költő, woj-ticzky gyula, akinek első verseskötete ezzel acímmel jelent meg: a xxx. század. megküldteadynak. ady versben felelt, ami így kezdődik:
,,jó fiam, ma minden magyar elvágyik,ki messze, ki messzebb.de magánál kandibb szemet az időbetán még senki sem meresztett.de messze él már, jó fiam, mitőlünk. szép átálmodni magunkat a mából anincsbe, a szépbe,
154
popper pÉter felnŐttnek lenni...
155
de ezer évet sietni, s nem élni, édes fiam, nem irigylem érte, mert jajannak, aki kihull a mából."
jaj, bizony!
14. a búcsú percei
lassan elköszönök az olvasótól. szokásomhozhíven nem a
,,témát írtam meg",
még kevésbétankönyvet a felnőttségről. gondolatokatvetettem fel, amelyek régen foglal-koztatnak, és valószínűleg nyugtalanítanifognak életem végéig. Énbennem véglegesmegoldás, gőgösen szilárd vélemény leg-többször nincs. ne is legyen. ezt a szelleminyugtalanságot, ami mindenre nyitottá tesziaz embert, tartom az élet értelmének. smost már el kell árulnom az alcím titkát.
,,létező embernek"
nevezem a felnőttet.felnőtt az, aki élete nagy kérdéseire meg-kapta a bizonyosságot, nem kell tovább ke-resnie, kérdeznie. most már elég, ha pénztkeres, házat épít, tanít és különböző bizott-ságok, zsűrik és egyletek tagja, elnöke.szabad idejében az autóját bütyköli, meccsre jár, zsugázik, udvarol és iszogat. hazaér-kezett az élet nagy kalandjából.a
,,készülő ember"
az, akinek kettős alelke. felnőttként tud részt venni a külsővilág dolgaiban, és vidám gyerekként ne-veti ki önmagát és
,,komoly ügyekben"
fon-toskodó felnőtt társait. Én és Énke, ahogykarinthy megírta. Örökké úton van. létezőembernek lenni biztonságosabb, védettebbönmagával szemben, nagyobb a fölényeembertársai felett, jobban tájékozódik az
,,élet erdejében".
Ő

tudja az igazságot, ahelyeset és a helytelent, s a maga helyéreteszi istent és a császárt. a készülő ember sokat bolyong a saját poklában, balek azügyeskedők között, sátorverése mindigideiglenes, soha nem érkezik meg sehovakalandos útjáról, legfeljebb egyszer végleg beleájul az országút árkába.a létező ember polgár. hisz a rendben és azegyensúlyban. hisz az alkalmazkodásban ésa problémák megoldhatóságában. ha avéleményét kérdezik valakiről, elsősorbanazt mérlegeli, hogy az illető okos-e 156
popper pÉter felnŐttnek lenni...
157
vagy buta. megbízható-e vagy megbízha-tatlan? mindig nagyon kapós műfaj.a készülő ember szellemi csavargó. ké-telkedő és gyanakvó. a problémák zömétnem tartja megoldhatónak, legfeljebb elvi-selhetőnek... ha a véleményét kérdezik va-lakiről, azt mérlegeli, hogy az illető jó em- ber-e vagy rossz. derűs-e vagy komor?nem igen lelkesednek érte.mindegy, hogy melyik típus tetszik ne-ked. mindegy, hogy mi szeretnél lenni. azegyetlen kérdés: mi vagy? És ami vagy, azis maradsz mindhalálig. ne majmold amásféléket, ha hiteles életre vágysz. ne ha-ragudj a másfélékre, ha nem akarod nevet-ségessé tenni magad. pinyó, a csan-tao mestere és vén piacivagány, mindig azt mondta:
,,ne foglalkozz folyton magaddal, mert olyan leszel, mint egy bolond macska, ki mindig a saját seg- gébe akar bújni. inkább élj."
igaza van! inkább éljünk. És ha hozzájutunk egy kis italhoz, koccintsunk az életre.héberül úgy mondják:
,,le cháim!"
vÉge
tartalom
előszó helyett: váratlanul felnövök és nem értem az egészet91.a mítosz, a kultusz és az ember élete1627.ki mondja meg, hogy felnőttvagy-e?3428.Ösztön és cselekvés érett személyeknél4329.az érett és az éretlen kommunikáció szintjei5530.az érzelmi ellentmondások kínjai 6531.küzdelem a szorongás ellen6932.az erkölcs kialakulásának érzelmi alapjai8133.a gyerek, a kamasz és a felnőttszexualitása9134.Érzelmi infantilizmus és érettség az erotikus kapcsolatokban 10510. egy különleges folyamat: a nár-cizmus alakulása112

popper pÉter
35.,,gondolkozom, tehát vagyok!"mások is vannak?12036.ítélet van? vagy nincs?12837.boldogok, akik szellemért kö-141nyörögnek 38.a búcsú percei154
megjelent! popper péter:
a belsőutak könyve
a szerző több indiai útja során tanulmányoztaaz ősi gyógymódokat, a jógát, a sok évezredeséletbölcseletet. azt tapasztalta, hogy a hin-duizmusban nem tételekbe foglalt ,,szöveg-mú-miákról" ködös misztikus sejtésekről, erőlködvemegvalósított ,,gyakorlatokról", hanem élő szel-lemi áramlatról van szó, aminek nincs merevszabályrendszere. Álláspontja szerint a moderneurópai kultúrában nem lehet mechanikusanátemelni a távolkelet ősrégi tanításait és gya-korlati útmutatásait, amelyek teljesen mástörténelmi és társadalmi viszonyok között ke-letkeztek. mindenkinek saját magának kellmegtalálnia a számára megfelelő szellemi utat,kialakítani az önnevelés és fejlesztés egyénreszabott módszereit.ehhez kíván segítséget nyújtani ez a könyv,ami a nyolcvanas évek óta számos kiadást értmeg itthon és németországban is

elŐkÉszÜletben popper péter:
színes pokol
könyv a színészről, a színészetről, a színészés a ,,civil" szerelméről, a színházról mint pszi-chológiai műhelyről, a komédiásról és a va-rázslóról, az átváltozások titkáról, a gyerekek és a felnőttek játékairól. a nyolcvanas évek egyik sikerkönyve, amelyik újra meg újra ki-adásra kerül.ennek a könnyed stílusban megírt művészet- pszichológiai tanulmánynak lelkes hívei ésádáz ellenségei támadtak, volt aki úgy érezte,hogy túlmutat a színészeten, mindannyiunkrólés mindannyiunknak szól, akik életünkben ,,is-ten komédiásai" vagyunk. mások úgy vélték,hogy a színész személyiségének ilyen tárgyielemzése megalázó a művészetre és dühösentiltakoztak ellene. kevesen voltak, akiket a té-ma hidegen hagyott.a könyv által feszegetett kérdések ma is jelenvannak az életünkben.
 
 
0 komment , kategória:   POPPER PÉTER A belsõ u  
szeretettel
  2012-06-07 12:00:01, csütörtök
 
  Popper Péter
Az önmagába térő ösvény



* * *A tanítvány megkérdezte: - Mester, Te azt tanítod, hogy az Én csak illúzió. A múltkor mégis pofon vágtál mozdulataim fegyelmezetlenségéért,amikor kilöttyentettem a vizet. Engem ütöttél meg vagy egyillúziót?A Mester így szólt: - Mutasd meg nekem a szőlőt!A tanítvány elvezette a Mestert a szőlő-lugashoz.A Mester megérintette a szőlőtőt: - Ez a szőlő? - Nem - felelte a tanítvány -, ez a tőke.A Mester megérintette a kacsokat. - Ez a szőlő? - Nem, ez a szára. - Ez a szőlő? - Nem, ez a fürt.A Mester letépett egy szemet a fürtről. - Ez a szőlő? - Nem, ez egy szőlőszem.A Mester eldobta a szőlőszemet.A tanítvány sírva fakadt.* * *Második kiadásˆ Popper Péter,

,,Az Út tanulmányozása az Én tanulmányozása. AzÉn-t tanulmányozni annyit tesz, mint megfeledkezniróla. Ha megfeledkezel az Énedről,megvilágosodsz. A megvilágosodás azt jelenti,hogy eltûnt a válaszfal az Éned és mások között."
(Dógen mester)
,,- Az eljövendő nemzedékben sok zavaros hitûtörekvő is lesz. Hogyan tudunk majd velük egymásmellett élni? - Osztozz velük a fényben, de ne osztozz velük akarmájukban. Ha ugyanabban a szobában lennétek is mind a ketten, gondolataid már ne legyenek ugyanott, mint az övéi. Van egy szútra, amely eztmondja: »Habár követi a körülmények alakulását,természete változatlan marad.«"
(Huj-Haj mester)
,,A végső tanítás szabad, akkor miért tanulnád azeléréséhez szükséges módokat?... Az ÚT mindenütt jelenvaló, bárhol is legyél, miért kell akkor gyakorlat és megvilágosodás? Ha azonban közted ésaz Út között csak a legkisebb különbség is van, jobban el vagy választva tőle, mint az ég a földtől."
(Dógen mester)




Popper Péter: Az önmagába térő ösvény3
Tartalom
Az önmagába térő ösvény...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ...... .............1Tartalom...... ........... ........... ........... ........... ......... ...... ........... ........... ........... ........... ........... ...........3AJÁNLÁS....... ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ........... ..............5HOGYAN KELL TANÍTANI?...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... .......6 - DHATTATREYA ELSÕ KOANJA -...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....6DHATTATRE YA MÁSODIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... .............6HOGYAN ISMERKEDTEM MEG DHATTATREYÁVAL?...... ........... ........... ...........6HOGYAN KELL KIEJTENI DHATTATREYA NEVÉT?...... ........... ........... ........... .....8A ,,VAGY" KULTÚRÁJA: NYUGAT...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......9DH ATTATREYA HARMADIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........11MENTEGET&a mp;#213;ZÉS FREUD RÖVID ÉLETRAJZA MIATT...... ........... ........... ...........11HOGYAN KELETKEZIK A VALLÁS?...... ........... ........... ........... ........... ........... ............13KRISZ TUS ÉS BARABBÁS...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...... .......14DHATTATREYA NEGYEDIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... .........16AZ ,,ÉS" KULTÚRÁJA: KELET...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..17ELIGAZÍTÁS ASHRAM-ÜGYBEN...... ........... ........... ........... ........... ........... ............. .....18AZ EMBER KÖRÜLJÁRÁSA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..... ...... .......20DHATTATREYA ÖTÖDIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ..............22MILY EN AZ ÉLET EGY GYÓGYÍTÓ JÓGA ASHRAMBAN?...... ........... ..............23EGY FELIRAT ÉS EGY MEGRENDÜLÉS...... ........... ........... ........... ........... ........... ......25MI MOZOG? HONNÉT? ÉS HOVÁ?...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......26AZ ANDAXINIZMUS ELLEN...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....28A LÉTEZÉS ALAPFORMÁI...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ........30A MASZK ÉS AMI MÖGÖTTE VAN...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....32DHATTA TREYA HATODIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ...........33MILYEN EGY JÓGI?...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ........... .....35MEGMENT-E A HIT A FÉLELEMTÕL?...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...38A TUDAT ÉS AZ Õ ÁLLAPOTAI...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...39AZ ERETNEKPROBLÉMA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ........... .....41AZ IGAZSÁG, A HATÁS ÉS EGY BOROTVAÉL...... ........... ........... ........... ..............43DHATTATREYA HETEDIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ............45 NYUGATI ÉS KELETI ASZKÉZIS...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ 46TUDATOS SÉTA A TUDAT ALATT...... ........... ........... ........... ........... ........... ..............48MAGDE BURGI SZENT HUGÓ ISTENBIZONYÍTÉKAI...... ........... ........... .............50A SZIMMETRIA VARÁZSA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ...... .....52KULTÚRTÖRTÉNETI UNALOM...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... .54DHATTATREYA NYOLCADIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ......56
SÁRKÁNYREPÜLÉS A TUDAT FÖLÖTT...... ........... ........... ........... ........... ........... ......56A FEJLÕDÉS ÍVE...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............. ...... ........... .........58TÖRÉKENY MÉLTÓSÁGOM...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ......60PÉLDÁZATOK A VÉGZET HATALMÁRÓL...... ........... ........... ........... ........... ...........62HOGYAN ENYHÜL A VÉGZET - SORSSÁ?...... ........... ........... ........... ........... ...........66ISTENEK ALKONYA ÉS HAJNALA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....68DH ATTATREYA KILENCEDIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... .....69A KARMA TÖRVÉNYE...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...... .............70A LÉTEZÉS CSAPDÁJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...... ............72DANTE PSZICHOTERÁPIÁJA...... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ...... ..........73DHATTATREYE TIZEDIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ..............76HOVÁ TÛNT A SZELLEM?...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...... ......76A ,,SZELÍD ÖNURALOM" ISKOLÁZÁSA...... ........... ........... ........... ........... ........... ......79DHATTATR EYA TIZENEGYEDIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ..........84A TRIMURTI TÍPUSTANA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... .........84KÜLSÕ ÉS BELSÕ FEGYELEM...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ....87A NEGATÍV HINDUIZMUS: BUDDHA...... ........... ........... ........... ........... ........... ..........89A BUDDHIZMUS JÓGÁJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ...... ......91A TIBETI HALOTTASKÖNYV...... ........... ........... ........... ........... ........... ............. ...... ......94DHATTATREYA TIZENKETTEDIK KOANJA...... ........... ........... ........... ........... ........97A FAZEKAS LEGENDÁJA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... .........98KOZMIKUS SZÁMTAN...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ...... ..........100BÚCSÚ...... ........... ........... ........... ........... ............. ...... ........... ........... ........... ........... ..............101JEGYZETEK...... ..... ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ............103



AJÁNLÁS
Ajánlom ezt a könyvet Swami Dhattatreya Brahmacharinak, akivel 1971-benismerkedtem meg Indiában a Vhisvayatan Yogaashramában. Egy ideig a tanítványavoltam. A dolog azonban nem ilyen egyszerû. Egyrészt mert én is mestere voltamDhattatreyának. Másrészt mert még másoknak is voltam a tanítványa ésegyszersmind mestere. Nem voltam ugyanis tanítványa soha senkinek, aki nemfogadott el engem mesteréül. Õk arra tanítottak engem, hogy milyen a jó tanítvány,én arra tanítottam engem, hogy milyen a jó mester. Õk is valamennyien Dhattatreyavoltak.Ide írom a nevüket:P. Liebermann LucyTörök Sándor Pető AndrásLadányi Péter Vázsonyi IbolyaGleimann AnnaVégül én is Dhattatreya vagyok. Ezért neki ajánlom ezt a könyvet, akit 1979-benismét viszontláttam Indiában. Csakhogy akkor már nem Dhattatreyának hívták,hanem Buddharakkita Theyrának. Akkor volt a világ legszebb tavasza Bangaloréban.Még valamit a koanokról. A koan zen buddhista meditációs paradoxon. Abszurdtöprengés a világ abszurditásáról. Csakhogy a matematikából tudjuk, hogy ,,- x - =+", vagyis hegy mínusz mínusszal szorozva mindig pluszt eredményez, a dolgok fonákjának sokszorozása nyomán előtûnik a valódi mintázat. Két ölelkező negatívumnászából megszülethet egy pozitívum. Annak idején azt mesélték, hogy amikor Leonardo da Vinci egy értetlenkedő építésznek hiába magyarázta a boltív lényegét,végül türelmét vesztve így kiáltott fel: - Ej, hogy nem érti ezt, Messire? A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség,ami végtelen erővé változik!Ebben a könyvben álkoanok vannak. Én találtam ki őket. Tekinthetők paródiának,csúfolódó fintornak is. Mindegy. Számomra az irónia a túlságosan nehéz szellemisúly elviselhetővé tételének eszköze. Vagyis alázat, a leborulás szemérmes formája.E napkeleti utazásra közös útravalónak magunkkal vihetnénk Dighiti kószalairádzsa egykori intelmét fiához: Ne nézzed nagyon messziről, Ne tekintsd meg nagyon közel,Ha döntened kell bármiről,Dighávu, édes gyermekem.
Harag nem old fel haragot,Dighávu, szeretett fiam,A szeretet mindent felold.Annak oldó hatalma van.
HOGYAN KELL TANÍTANI? - DHATTATREYA ELSÕ KOANJA -
Egy fal alatt ül a Mester és a tanítványa. A Mester tizenhét éves.A tanítványa hetvenéves.A Mester tanítása abból áll, hogy hallgat.A tanítvány hallgatja a Mester hallgatását, és minden kétsége eloszlik.
DHATTATREYA MÁSODIK KOANJA
A tanítvány elragadtatottan hallgatta a madárdalt.A Mester azt kérdezte: - A rigóban gyönyörködsz-e vagy a füttyében? - A rigóban! - felelte a tanítvány.Akkor a Mester bekötötte a tanítvány szemét. - A füttyében! - felelte a tanítvány.Akkor a Mester gyapotot dugott a tanítvány fülébe.Ebben a pillanatban a tanítvány megértette, hogy mi az, amit a Mester nem ért. AMester megértette a tanítvány megértését, és megvilágosodott.Sri Ramananda magyarázata: A rigó, a fütty, a gyönyörködés, a Mester és atanítvány a valóság öt arca. Mindegyikben ott ragyog az egész. Vajha ötezerötszázvagy ötvenötezer arca volna a valóságnak, mi a különbség?Pandit Lal magyarázata: A szem fölösleges, a fül fölösleges. A rigó fölösleges, afütty fölösleges. A Mester fölösleges, a tanítvány fölösleges. Elég a gyönyörködés.Swami Dhattatreya magyarázata: Én ebből egy szót sem értek, hál' istennek.Ezért nem létezik a szó, nem létezik az értés, nem létezik a hála, és nem létezem énsem. Egyedül az Isten létezik.
HOGYAN ISMERKEDTEM MEG DHATTATREYÁVAL?
A világító mosolyú dr. Bhote riksán elvitt Swami Dhirendra Brahmacharihoz.(Mint később kiderült, Indira Gandhi bizalmasa volt. A Janata uralma alatt jógaiskolát nyitott, majd büntetőeljárás indult ellene. A Kongresszus újbóli győzelme
után rehabilitálták.) Dhirendra sorsáról eszembe jut, hogy egyszer megrettenvenéztem, ahogy a benaresi (varanasi) hindu egyetemen néhány száz ifjú állatkéntütötte egymást, a Bangladesről vallott nézeteik érvényesítése érdekében. Rémültenfutottam Dhattatreyához. - Mester, nem az erőszaknélküliség birodalmában vagyunk?Csak ennyit felelt elnézően: - Mit akarsz? The man is man. (Vagyis hogy az ember - ember.)Szóval Dhirendránál nagyokat hallgattunk.Körülbelül két óra alatt ez történt:
Csend.
DHIRENDRA: Honnét jön?ÉN: Magyarországból.DHIRENDRA: Hideg, vagy meleg ország?
Látva, hogy értetlenül nézek.
Milyen otta tél?ÉN: Van hó is meg jég is.DHIRENDRA: Akkor hideg ország.
Csend.
DHIRENDRA: Mi a helyzet a vallással az ön hazájában?ÉN: Hát... vannak katolikusok... reformátusok... zsidók...DHIRENDRA: Akkor ön nem tudja, mi a vallás.
Csend.
DHIRENDRA: Vallás az, hogy mit csinál egy ember, amikor egyedül van.ÉN: Ja? Hát kinyitja a televíziót, a rádiót, feltesz egy lemezt vagy egy jó kazettát amagnóra.
Csend.
DHIRENDRA: Mit gondol ön az istenség megtestesüléseiről? De ne azt mondja,amit erről olvasott, hanem azt, amit gondol.ÉN:
némi töprengés után
. Hát ha létezik istenség, és ha megtestesült, akkor aztgondolom, hogy bûntudatból testesült meg.DHIRENDRA: Hogy érti ezt?ÉN: A teremtés miatt érzett bûntudatából. Ha van egy téren és időn kívüli lény,végtelen és örök, és ez létrehoz teremtményeket, akiknek meg kell öregedniük,tönkre kell menniük, meg kell halniuk-ennél gonoszabb dolgot nehezen tudok elképzelni. Talán bûntudatból időnként ő is végigéli a teremtményeinek a sorsát.
Csend.
DHIRENDRA: Rendben van. Tanítani fogjuk.
Tapsol. Bejön három jógi, meghajolnak, és leülnek a gyékényre. Nézem őket. Kettő nagyontetszik. Soványak, égő szemûek, aszkéták. De a harmadik egy pufók malac. Hosszúhaja, szakálla hájas testére omlik. Nekem egy jógaszerzetes ne legyen kövér!
DHIRENDRA:
hirtelen rámutat a kövérre
. Õ lesz a guruja!
A szerzetesek meghajolnak és kimennek. Én is szedelőzködöm, mert látom, hogy végeaz első találkozásnak.
DHIRENDRA: Tudja, hogy miért őt választottam?ÉN: Nem.DHIRENDRA: Mert láttam, hogy ellenszenves önnek. Tanuljon alázatot!Mint már a címben is jeleztem, így ismerkedtem meg Dhattatreyával.
HOGYAN KELL KIEJTENI DHATTATREYA NEVÉT?
Dhattatreya nevét egyáltalán nem kell kiejteni. Azért is választottam ezt a nevet,mert jó nehéz kiejteni, és reméltem, hogy megőrül tőle az olvasó. Különben úgy kellkiejteni, hogy Dhattatreya.Most veszem észre, hogy ez koannak is felfogható. Legyen hát ez Dhattatreyamásodik koanja.Pandit Lal magyarázata: Névvel jelöljük azt az illúziónkat, hogy valahol létezésttételezünk fel. A kiejtett név valósággá vált illúzió. Amit mi valóságnak vélünk, az,,mája", vagyis káprázat. Ezért a kiejtett név - gyilkosság!Rabbi Náhum fejtegetései: Lehet, hogy ezért nem volt szabad a régi hébereknélIsten valódi nevét kiejteni, hanem helyettesítő fogalmakat kellett használni:Örökkévaló, Úr, Teremtő, A Világ Királya. A ,,Teremtő" viszont fordítási hamisítás,a Bibliában ugyanis mindig az ,,Elóhim" szó szerepel, ami az ,,Elóha" (=Teremtő)többes száma. Teremtőkről, teremtő erőkről van tehát szó. Ugyanígy a ,,Melech háólám" (A Világ Királya) is többértelmû, amennyiben az ,,ólom", vagy ,,ólám"fogalma egyaránt jelent világot és világkorszakot.Akárhogy van is, a régi kabalisztikus legenda szerint Isten neve harminchathangból áll. A baj csak az, hogy senki nem tudja, hogy melyik ez a harminchat hang,és milyen a sorrendjük. Ámbátor felmerült a gyanú, hogy Jézus ismerte az Istenvalódi nevét, és amikor kiejtette, övé lett az Isten hatalma, minden csodátvéghezvihetett, még a halottak is feltámadtak, mert a teremtett világ dolgaiengedelmeskedtek neki. Vagyis ő maga így vált Istenné, és ezért kellett meghalnia akeresztfán. A kiejtett Név megölte őt.C. G. Jung lélektani magyarázata: Aki nevükön tudja nevezni a ' dolgokat, azé ahatalom. Lelki nyavalyáinkon is úgy leszünk úrrá, hogy nevükön merjük neveznimindazt, ami elviselhetetlenül fáj, amit eltitkolunk önmagunk előtt. Ezt hívjuk pszichoterápiának.Pandit Lal társadalmi következtetése: Aki politikai hatalomra tart igényt, jólügyeljen arra, hogy nevén merje nevezni mindazt, ami az emberi közösségekben ésaz emberek lelkében végbemegy. Aki megriad az igazság kimondásától, attól ahatalom is elvétetik.(A testes, kopasz, fényes karamella bőrû Lal úr a University Grant's Comissiontisztviselője volt Delhiben. 1971-ben tőle kaptam a megélhetésemhez szükséges pénzt. Találkozásaink során kiderült, hogy rejtőzködő filozófus, aki nem kíván gurulenni, és nem tart igényt tanítványokra. Mégis végtelen tapintattal indított el Indiaszövevényes útjain. Ezért ruháztam fel a Pandit címmel, ami Tanítót jelent. Mikor 1979-ben visszatértem Indiába, már nem volt ezen a földön.)
A ,,VAGY" KULTÚRÁJA: NYUGAT
Amikor a zsidó-keresztény Atyaúristen megteremtette a világot, szellemi erőinek legjavát az elválasztásra fordította. Először is elválasztotta a létezést a nemlétezéstől.Erre a célra a ,,legyen" szót használta. Azután elválasztotta a világosságot asötétségtől, a szárazföldet a víztől, a mennyek alatti vizeket a mennyek felettivizektől, a jót a rossztól és így tovább. Majd elfelejtettem: a lelket is elválasztotta atesttől, éppen azáltal, hogy időlegesen egyesítette őket.Mindezt - egyebet nem tehetvén - helyeslem, mert egyrészt az én fejem is erre asrófra jár, másrészt mert be kell látnom, hogy mégiscsak imponáló kultúra alakult kia dolgok szétválasztásának tréfás ötletéből. Különben is az isteni tökéletességbőlnem hiányozhat a humor. A humortalan, komor vallásosság biztosan eltévesztette azéghez vezető utat.
Ámde intellektuális csipeszem segítségével mégis kiemelem és a szemem elétartom ennek a szellemi építménynek pirinyó alapkövét, egy szót: ,,
vagy
"! Ugyanisha nem tudnák, ő a Logosz, az Ige. Ami kezdetben vala.Így szól hozzám: - Az Ön világnézete? Katolikus? Vagy protestáns? Vagy marxista? Vagy buddhista? Valljon színt! - Az Ön tudományos elkötelezettsége? Freudista! Vagy reflexológus! Vagy aviselkedés-lélektan híve? Feleljen! - S az Ön érzelmei felesége őnagysága iránt? Szereti? Vagy közömbös? Vagyutálja? Nyilatkozzék!Ám ha én így nyilatkoznék: - Kedves Logosz! Én egy keresztény marxista vagyok, aki a hinduizmus híve! Énegy analitikusan orientált reflexológus vagyok, aki belegyúrtam eklektikus fejembe aviselkedés lélektant és a kognitív pszichológiát is! Én szeretem a feleségemet, aminem zárja ki azt, hogy időnként végtelenül közönyös vagyok iránta, néha pedigkifejezetten gyûlölöm!Akkor a kis ,,vagy" csipeszem szorításában így sikoltozna: - Himpellér! Szélhámos! Csaló!Mert a nyugati kultúra Logosza ezt követeli: - Törd magad egyértelmûvé! Válassz! Legyél ,,Igen" vagy ,,Nem", s ami ezen túlvan, az a Gonosztól való!S hogy mi ebben az isteni móka? Az, hogy soha nem vagyok egyértelmû! Ámmégis választanom kell sokféle gondolatom és értelmem között, ha nem akarok azerkölcsi vagy a tudományos sátán karmai közé jutni - egyéb sátánokról nem is beszélve -; vagyis választanom kell üdvösség és kárhozat között. Én vagyok a labdaaz Isten és az Ördög teniszmeccsében, ahol is a kegyelem és a kísértés ütőivel játszanak velem.Magdeburgi Szent Hugó vigasztalása: Isten adta neked a sokféleséget, de aTisztesség Törvényét is, hogy mégis legyél egyféle. Ám látva szánalmasvergődésedet, a segítségedre sietett, és megajándékozott az Elfojtás lehetőségével.Válassz szabad akaratod szerint, és felejtsd el, amit nem választottál. Vagy legalábbisigyekezz elfelejteni!Dr. Freud Zsigmond összefoglalása: Ezért neurotikus ez a kultúra. De majd adok én nekik!(Dr. Freud Zsigmond neves bécsi ideggyógyász, a kokain áldott hatásának afelfedezője és a pszichoanalízis megalapítója. Utazási és érintési fóbiájának leküzdése érdekében széles körû pszichoterápiás gyakorlatot folytatott. Eközbenfölfedezte az emberiség gyötrelmeinek két fő okát: férfiaknál a kasztrációs félelmet,nőknél a péniszirigységet. Ezen csak az segíthetne, ha mindenkinek lenne fütyülője.A fasisztákat felháborította ez a lehetőség, ezért az Anschluss után a Gestapo


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény11
letartóztatta, majd a nemzetközi tiltakozás hatására futni hagyta. Londoniemigrációban halt meg a lélekre figyelő emberek szellemi vezéreként. Nem érte megtudományos iskolájának egyházzá szerveződését.)
DHATTATREYA HARMADIK KOANJA
- A nagy pestisjárvány idején csukamájolajat szedtek az emberek. Mégiselpusztultak. Hogyan lehetséges ez? - kérdezte a tanítvány. - Isten ellen nem lehet Istent szedni - válaszolta a Mester. A tanítvány leborult aföldre, és így szólt: - Áldott az út, amelyik hozzád vezetett. - Fölkelt, meghajolt, éselhagyta Mesterét.Sri Ramananda magyarázata: Olaj nincsen máj nélkül, máj nincsen csuka nélkül,csuka nincsen folyó nélkül, folyó nincsen eső nélkül, eső nincsen ég nélkül, égnincsen Isten nélkül. Járvány nincsen ember nélkül, ember nincsen halál nélkül, halálnincsen élet nélkül, élet nincsen föld nélkül, föld nincsen ég nélkül, ég nincsen Istennélkül.Pandit Lal magyarázata: Isten tekintetének fényében eloszlik minden létezés. Alétezés az Isten pislogása, akkor keletkezik, amikor a Mindenható egy pillanatra behunyja a szemét.(Sri Ramanandajógi a hetvenes években Hyderabadban élt a doktor Melkoté pénzén mûködő Patanjeli Jóga Ashramban. Tanítványai nem voltak, ezért nem illettemeg a swami cím, csak a sri. De ez is elég volt neki. A jógik általában hétéveskorukban kerülnek tréningbe. Ramananda más utat járt. Fiatal korában megnősült,egy fiút nemzett. Csak huszonegy éves korában lett jógi. Családja ott lakott azashram mellett, és ő napi egy órát töltött a fiával, hogy ne maradjon apa nélkül.Melkoté nagyon szerette az édességet, és az étkezéseknél a jógi folyton kínálta.Valahányszor a kövér Melkoté megevett egy süteményt, a jógi úgy nevetett, hogy azember elfelejtette, halál is van a világon.)
MENTEGETÕZÉS FREUD RÖVID ÉLETRAJZA MIATT
Freud olyan nagy zseni volt, hogy ma már kénytelen freudistául gondolkozni azis, aki soha hírét sem hallotta, vagy netán bőszült ellensége. Freud ellensége pedigúgy lesz valaki, hogy a halhatatlan istenek elfelejtették arányérzékkelmegajándékozni. Az arányérzék hiánya különben betegség. Ez az emberfajta ígygondolkozik: Én egy pszichológus (pszichiáter) vagyok! - És a diplomájára üt. - Freud is egy pszichiáter volt. Most már ketten vagyunk lélektanászok. Hát én pedig nem értek vele egyet. Ehhez csak jogom van? (Persze! Különösen akkor, ha nemsikerült az analízise.)Mármost szabad-e egy zsenit kicsúfolni? Szabad-e kinevetni szent és örök dolgokat? Csak a szent és örök dolgokat szabad kinevetni! Mert nem árt nekik. Amulandó butaságokhoz kesztyûs kézzel kell nyúlni, mert azonnal szétporlanak egykeményebb érintésre.Az elképzelt olvasó kérdése: Hogyhogy mindenki freudistául gondolkozik?Válasz: Valaki azt mondja: ,,Elfojtott indulatok." Ez Freud. Azt mondja: ,,Énlettem a bûnbak." Ez is Freud. Azt mondja: ,,Szerelmi bánatában éjt nappallá tévedolgozott." Ez is Freud. Soroljam még? Freud egyszerûen beszivárgott mindenkigondolkozásába.Az olvasó második kérdése: Jó, lehet, hogy szabad nagy dolgokon ironizálni, deminek?Válasz: A szellemi kultúra nagy és maradandó gondolatai azért nagyok ésmaradandóak, mert odavillantják a dolgok megértésének egyik lehetséges aspektusát.Ám nem az egyetlent. Előkúsznak viszont azok, akiknek a fejében - Füst Milán példázata szerint - egy nagy ûr van. Ebbe az ûrbe beletesznek valamit. Például afreudizmust. Vagy a marxizmust. Vagy a buddhizmust. Vagy a katolicizmust. Ésmost már ez van benne az ûr helyett. Hurrá! Az üresfejûnek ettől kezdve mindenrőlvan véleménye, álláspontja; sőt világnézete is van neki. Egy és oszthatatlan, amitsoha meg nem rágicsálhatnak holmi kétségek. Így születik meg egy zseniálisgondolatból a magabiztos butaság. Érted?Mégis dühösen és bûntudatosan aludtam el. Alvásomból nagy nevetős álomraébredtem. Közvetlenül a fülem mellett nevetett az az öt szellem, aki megalkotta azeurópai kultúrát: Mózes és Jézus, akik létrehívták az erkölcsi világrendet; MarxKároly, aki átformálta a gazdasági-történelmi gondolkodást; Freud Zsigmond, akielmondta azt, amit a lélekről tudni érdemes; és Albert Einstein, aki megújította amodern természettudomány világképét. Nevetve tisztelegtek hatmillió füstté váltember emléke előtt, akik már a sztratoszféra külső rétegeiben kerülik bolygónkat azidők végezetéig. Egykor zsidók voltak, tehát idegen és ártalmas elem az európaimûvelődésben.(Füst Milán magyar író, filozófus és jaj-próféta. Mint tudjuk, az Ószövetség üdv- prófétákat és jaj-prófétákat tart számon. Az üdvprófétákat szerették, mert üdvözülnikellemes dolog. Ajaj-prófétákat igyekeztek likvidálni azon az ideológiai alapon,hogy elég baj, ha baj van; hátha igaz gyermekkorunk ,,meg nem történtté tevésimágiája": amit letagadunk, az talán nincs is. Sorsukat Jeremiás próféta példázza.Füst-Jeremiás - bár öregségére Kossuth-díjat és katedrát kapott, halála után pediglakótelepi utcát neveztek el róla Békásmegyeren - folytonosan úgy érezte magát,mint akire állandóan záporoznak a megkövezésére összegyûlt tömeg lövedékei. Ahoni szabadverselés megteremtőjének hosszú sorai leginkább vihogást váltottak ki;


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény13
kevesen vették észre, hogy prózája európai színvonalú irodalom. Lélektanifelfedezéseire senki sem figyelt, pedig Jung előtt tizenegy évvel leírta az extraverzív-introverzív típust a nyílt tekintetû és a lesütött szemû ember parabolájában. A lélek öngerjesztő lehetőségeiről vallott nézeteit mostanában igazolják laboratóriumikísérletekkel; a filozófusok pedig végképp nem vettek tudomást a mindenféle bölcseleti rendszeren kívül gondolkodó zseniális töprengőről. Sírjára ezt szerettevolna felvésetni:Itt nyugszik Füst Milán magyar író.Csak kevés embert szeretett és azokat is utálta.Ám ez a kívánsága nem teljesült.)
HOGYAN KELETKEZIK A VALLÁS?
Az emberi agynak olyan a szerkezete, hogy csak valamilyen struktúrában tudgondolkozni. Arra a kérdésre például, hogy ,,milyen a máj"? - nem lehet felelni,legfeljebb annyit, hogy ,,csecse". Mert a kérdés struktúrán kívüli. Ám ha aztkérdezem: ,,Milyen a máj fejlődéstana?", ,,Milyen a máj szövettana?", ,,Milyen a májélettana?", ,,Milyen a máj a szakácsmûvészet szempontjából?" - akkor bő forrásként buggyannak fel a válaszok, mert a májat belehelyeztem valamilyen gondolkodásistruktúrába.Mármost a vallás és mindenfajta dogmatizmus úgy keletkezik, hogy valakiabszolutizál egy gondolkodási struktúrát a sok közül, úgy véli, hogy csak abban astruktúrában lehet és szabad gondolkodni, és minden más gondolkodási struktúráthamisnak, bûnös módon tévelygőnek tekint. Számára a struktúra igaz és egyedüligaz, tehát aki ebben az igaznak vélt struktúrában gondolkodik, az csak helyeseredményekhez juthat, bármilyen szamárságokat ad elő.Úgy vélem, a fenti sorokban túlságosan sokszor fordul elő a ,,struktúra" szó. Astílus tudományos komorságát enyhítendő, ide iktatom a már előzőekben megidézettFüst Milán bölcseleti megoldását. Õt az izgatta, hogy miként tesz szert az ember véleményre. A probléma a következő:Már a görög szofisztika rájött arra, hogy a gondolkodás többféle értelembenvégtelen. Például soha nincsen olyan pont, ahonnét már ne lehetne továbbgondolkodni. Ezenkívül minden irányban lehet gondolkodni, tehát egyenlő eséllyelérvelhetünk valami mellett és ellen. Ilyen módon az embernek soha nem lehetnevéleménye. Mert a vélemény azt jelenti, hogy az ember egy ponton mégismegállította a gondolkodását, nem hajlandó sem tovább, sem másik iránybangondolkodni, hanem azt tartja igaznak, ahová éppen eljutott. No de miért? Miután agondolkodás végtelen, az intellektuális úton nem találkozhatunk stoptáblával. Hanemaz történik, hogy a gondolkodás folyamatába tőle idegen - elsősorban érzelmi és morális - erők avatkoznak be, így kiáltva: ,,Ne gondolkozz tovább!" Ez legyen avéleményed ezentúl, mert ezt érzed igaznak, netán erkölcsi érzéked itt ,,megállj"-t parancsol. A vélemény tehát egy adott gondolkodási eredmény megmerevedéseirracionális indítékok hatására.Az én értelmezésem: Vallásos az az ember, akinek véleménye van!Mint tetszik látni, még mindig a vagylagosság, az egyértelmûségre törekvésnyugati kultúrájának mezsgyéin botladozunk.(Én anyám nagy bánatára, fiúként születtem meg Hitler hatalomra jutásának esztendejében. E két jelentős személyiség hosszú időre befolyásolta belsőfejlődésemet. Sokáig kétségeim voltak létezésem jogosságát és szükségességétilletően. Érettségi előtt, amikor pályaválasztási elképzeléseinkről kellett dolgozatotírnunk, én azt a vágyamat fogalmaztam meg, hogy a király barátja szeretnék lenniegy abszolút monarchiában. A tanári korholás rádöbbentett az őszinteség és ahumortalan gondolkodás veszélyeire. Ezért, bár engedelmesen felöltöttem afelnőttség és a tudományosság maszkját, nem állom meg, hogy időnként vihogva kine kukucskáljak alóla. Ezzel sok ellenséget és irigyet szereztem magamnak azok közül, akiknek ráégett a maszk az arcukra. Szerb Antal szerint egy angol temetőbenolvasható az alábbi sírfelirat:,,Itt nyugszik John Smith. Embernek született, fûszerkereskedőként halt meg."Miután a pszichológusként való jobblétre szenderülést túl nagy veszteségnek érzem eredendő embermivoltomhoz képest, Bulcsú vezér ösvényeire léptem:letelepedtem ugyan, de időnként kalandozásokra indulok számomra ismeretlenirodalmi vagy transzcendens tájak felé. Utazásaim során szkeptikussá váltam a szó jobbik, Thomas Mann-i értelmében: nem arról van szó, hogy semmiben sem hiszek,hanem mindent lehetségesnek tartok. Megszoktam, hogy naponta tizenhat órátdolgozom, és újabban megbotránkozva veszem észre, hogy fáradt vagyok.Barátaimtól úgy értesültem, hogy az ember idővel megöregszik. Titokban mégmindig azt hiszem, hogy ilyesmi csak másokkal történik.)
KRISZTUS ÉS BARABBÁS
Egy kétméteres szerzetes-tanár önvallomása:1945-ben, amikor épp hogy megindultak a villamosok ritka járatai,embertömegek dulakodtak a megállóknál. Azt mondja nekem egy hatalmas termetû,kissé beszeszelt fiatalember: - Mit akarsz itt, te csuhás? - Fel akarok szállni a villamosra, fiam. - Ne vedd el a helyet a dolgozóktól, te halálmadár!


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény15
De azért csak felnyomakodtam, vele együtt. Õ pedig egyre gyalázott a peronon is,és úgy belehergelte magát, hogy lekevert nekem egy nagy pofont. Azt mondtam: - Meg vagyon írva: Aki megüti a jobb orcádat, tartsd neki oda a balt is. Tessék,fiam, üsd meg ezt is!A fickó nem volt szívbajos, lehúzta nekem a másodikat.Erre fejembe szállt a vér, és elbődültem: - Eddig a Krisztus. Most jön dr. Szentember Szilárd! - és úgy megvertem, hogyazóta is szégyellem.A dolgoknak mindig van őstörténete. Magdeburgi Szent Hugót egyszer megkérdezték, hogy mit csinálna, ha valaki pofon ütné az utcán. Így felelt: - Azttudom, hogy mit kellene tennem. De hogy mit csinálnék, arról fogalmam sincs. (Akérdőíves felmérések szerelmeseinek figyelmében ajánlom.)Schopenhauer hitelességéről pedig akkor győződtem meg, amikor meghallottam,hogy egyszer bemutattak neki egy csodálatos embert, aki hét nyelven beszélttökéletesen. A filozófus így nyilatkozott: - Ez az ember valóban hét nyelven beszél,de mind a héten hülyeségeket! Nos, amint tudjuk, az európai bölcselet számára Schopenhauer fedezte fel a keletifilozófiát. S hogy a dolog nem maradt hatástalan az ő lelkére, azt bizonyítja a kisepizód: egy ajtaján kopogtató öregasszonyt lerugdosott a lépcsőn, mert zavarta amunkájában. Tudniillik éppen az indulatnélküliségről, a lélek nyugalmáról írt.Török Sándor mesélte el, hogy a háború után panaszkodott Sík Sándornak, a piarista költőnek: - Tudod, amikor Ukrajnában voltam munkaszolgálatos, az aknamezőkön,hatalmas erőim voltak, ragyogó morális tisztaság vett körül engem. Túléltem, hál'istennek, a feleségem is. Már van lakásom, állásom, szeretőm, ellenségeim, anyagigondjaim, sértődéseim... Szóval már úgy el vagyok piszkolódva, de úgy el vagyok piszkolódva...Akkor Sík megölelte, és azt mondta: - Sándorkám, hát ilyen az igaz ember élete. Az ember mindig elesik és mindigfölkel!A szavak Budapesten hangzottak el. De a gondolat messzebbről érkezik.(Magdeburgi Szent Hugó, némaságot fogadott karthauzi szerzetes a XVI. századvégén élt. Fogadalmát állandóan megszegte életbölcseleti kommentárjaival, ezeket ahívek épülésére és önmaga gyönyörködtetésére adta elő. Ezért a szerzetbőlkegyelemmel elbocsáttatván, a rózsakeresztesek titkos társaságához csatlakozott. Ittmegtanulta az indiai eredetû tûzmeditációt. Ha az ember sokáig bámul a mozdulatlangyertyalángba, egyszer csak egy alakot lát kilépni belőle: azt, aki előző életében volt.Hugó rájött, hogy annak idején ő gyújtotta fel az alexandriai könyvtárat. Jóvátételülmegnősült, és könyvkötészettel kereste kenyerét. További élete során 23 437 könyvet kötött be. Kilenc fiúgyermeke mind könyvkötő lett. Õ találta fel a könyvekberagasztott szalag könyvjelzőt. Üdvözülése biztos, annál is inkább, mert őt énálmodtam meg 1982-ben Debrecenben, a kálvinizmus fellegvárában.)
DHATTATREYA NEGYEDIK KOANJA
A tanítvány tigrissel találkozott az erdei ösvényen. Miután életben maradt,nyilvánvalóan vagy ő szaladt el, vagy a tigris. Ezt azonban a Mester nem firtatta,hanem így szólt: - Ha a tigris megzabál téged, tigrissé változol. Ha te eszed meg atigrist, akkor is tigrissé változol. E szavak hallatára a tanítvány megvilágosodott.Swami Dhirendra magyarázata: Kétféle ember foglalkozik állandóan azIstenséggel: a hívő és az ateista. Õk kedvesek az Úr színe előtt. A hit számára csak az az ember veszélyes, akit ez a probléma hidegen hagy. Jaj a közönyöseknek, ők soha nem fognak leszállni a lét kerekéről.Joseph Heller magyarázata: Yossarian a szeretőjével heverve az ágyban szidta azIstent, gyengeelméjûnek, vén bükkfagatyásnak nevezve őt, aki szükségesnek látta ataknyot bevenni a teremtésbe. Az asszony sikoltozni kezdett: - Ne merj így beszélni róla! - Miért, úgy tudom, te sem hiszel Istenben? - Igen, de az az Isten, akiben én nem hiszek, jóságos és mindentudó, nem olyanaljas és ostoba, mint az, akiben te nem hiszel!Vörösmarty Mihály magyarázata: Nem véletlenül dolgoztam fel a régi legendát:A püspök hajója kiköt a tenger egyik elhagyott szigetén, hogy vizet vegyen fel. A püspök sétára indul a sziget belsejébe. Egyszer csak üvöltést hall: - Legyen átkozott az Isten! Legyen átkozott az Isten!Odasiet, hát egy öregember térdel, és az ég felé emelve arcát ordítja az átkot. - Hát te mit mûvelsz? - kérdi a püspök elszörnyedve. - Imádkozom. Egész nap csak imádkozom. - Te szerencsétlen! Nem így kell imádkozni! - Hanem hogyan? - Azt kell mondanod: Legyen áldott az Isten! Amit te mondasz, az a kárhozatbavisz.Az öreg a lábához borult. - Téged az Isten küldött, hogy megvilágosítsál.Elindult a hajó, a fedélzeten a püspökkel. Egyszer csak rikoltást hall amesszeségbe tûnő sziget felől. Odanéz, hát a vén remete szalad a vízen, és kiáltozik: - Várj meg, püspök, várj meg! Elfelejtettem, hogy mit kell mondani! - Menj vissza nyugodtan - mondja megrendülten a főpap -, és mondd azt, amiteddig. Bár én tudnék így imádkozni.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény17
AZ ,,ÉS" KULTÚRÁJA: KELET
A jaipuri maharadzsa összegyûjtötte a város vak embereit. Közéjük vezetett egyelefántot. - Milyen az elefánt? - kérdezte.Aki az ormányát tapogatta, így felelt: - Az elefánt egy vastag tömlőhöz hasonlít.Aki a lábát tapogatta: - Az elefánt olyan, mint egy hatalmas oszlop.Aki a farkát fogta: - Vékony kis bőrredő az elefánt.Így tapogatjuk a világot évezredek óta. A kozmoszt, ami nagyobb annál, hogy beleférjen egy ember fejébe vagy egy vallásba, egyetlen filozófiai rendszerbe,ideológiába. Melyik vak mondott igazat? Mindegyik és egyik sem. Valószínûlegminden bölcseleti rendszer, vallás és világnézet igazat mond, persze részigazságokat,de mégis valami fontosat az Egészről. Más kultúra más nyelvén és más nézőpontbólmondja el megismeréseit. Így gondolkozik Kelet, ahol az idők kezdetén nemtevékenykedik semmiféle teremtő személyes Isten, hanem koncentrált szellemi erők szétáradásából formálódik ki a világ.A személytelen istenség nem féltékeny, nem rivalizál, nem büntet és nem jutalmaz. Csak létezik. Teremt, fenntart, pusztít és megújít. De ez is csak a létezésnégy évszaka.Akinek a gondolkodásmódja ebben a kultúrában formálódott ki, az nem törekszik egyértelmûségre. Sőt azt gondolja, hogy minél több aspektusát veszi fel magába avilágnak, annál többet tud róla. Ha csak Siva-hívő, az kevesebb, mint ha Siva-hívőés katolikus. Ennél is több, ha Siva-hívő és katolikus és marxista. Konfliktus? Nincskonfliktus. Ez három, más szempontú megközelítése a világnak, más történelmikorszakokból származnak, más a fogalomrendszerük. Nem kell ,,egyeztetni" őket, kilehet bírni, hogy a három oldaláról lefényképezett hegy más-más képet mutat afelvételeken. És mindegyik igaz: ugyanazt a hegyet ábrázolja.Európai ember nemigen tudja elviselni a megismerésnek ezt a sokarcúságát.Vitatkozik, kiátkoz, gyilkol. Keleti ember is csak ímmel-ámmal tûri. A hyderebadiSiva-templomra ugyan felfestik a világvallások jelképeit: ott a buddhista kerék, a parszi fáklya, a mohamedán félhold, a kereszt, a Dávid-csillag, a sarló és kalapács,de azért kedvtelve mészárolgatják hol az iszlám híveit, hogy a szikheket, mintegykor a buddhistákat. Igaz, hogy gazdasági-politikai okok ürügyén.Mit ér hát akkor az ,,és" kultúrája? Ne tévedjünk: ha egy keleti ember elolvasvánaz evangéliumokat, felkiált: - ,,Európában a helyem, a szeretet birodalmában!" - ugyancsak elcsodálkozik, ha ideérkezve máglyák füstje és koncentrációs lágerek szögesdrótja tarkítja a láthatárt, a katonai díszszemlék pompájáról nem is beszélve.De mindez mégsem érvényteleníti a béke, a szeretet, a szabadság ideáljait. Így jár a szegény európai is, ha keletre érkezik. Nem a megvalósult bölcselettel találkozik,hanem az emberi természet piszkosságival: ,,The man is man" - ha tetszik ráemlékezni.De a keleti ember lelke egy s másban mégis más, mint a nyugatié, merthogy aszemélyiség valóban társadalmi és történelmi produktum, ahogy a tudomány tanítja. Nem jobb, nem rosszabb, hanem más. De ez a különbség néha még izgalmas is lehet.Rudyard Kipling összefoglalása: Mikor öt éve éltem Indiában, kétségbe voltamesve, hogy semmit sem értek a hinduk gondolkozásmódjából. Tíz év után úgyvéltem, hogy kezdek valamit megérteni belőle. De most, hogy húsz éve élek közöttük, belátom, hogy valóban semmit sem értek abból, ahogy gondolkodnak.Lao Ce összefoglalása: Az Ég hálója tágas, de senki sem kerüli ki(Lao Ce kínai misztikus filozófus, aki nagy metamorfotikus csodákra volt képes.Legutóbbi magyar fordításában például materialistává változott. Krisztus előttkörülbelül fél évezreddel élt, könyvtáros volt, és soha nem utazott el világot látni.Valószínûleg ezért tudta megírni nyolcvanhárom rövid versben azt, amit a világróltudni érdemes. Sokat vitatkoznak azon, hogy vajon az öreg Lao Ce találkozott-e afiatal Kung Fu Céval? Tudomásom szerint találkoztak, de nem szóltak egy szót sem.Lao Cét hetven évig hordta méhében az anyja, és már szakállas vénemberkéntszületett meg. Odabent még kevesebb informálódási lehetősége volt, mint akönyvtárban, tehát maradt ideje arra, hogy valóban bölccsé váljon. Ezért ÖregGyermeknek is nevezik. Jelenleg nagy tisztelet övezi a halhatatlan istenek birodalmában, csak senki sem kártyázik vele, mert aduk és ászok nélkül is megnyeria partikat. Csodát tesz.)
ELIGAZÍTÁS ASHRAM-ÜGYBEN
Kérdés, hogy milyenfajta ashramról van szó. Én legalább ötfélét tartok számon:
Divat-ashram
. Üzleti vállalkozás, ahol áljógik vagy szellemi tudásukat jó pénzértkiárusító egykori valódiak híg misztikát és erőfeszítés nélküli ,,beavatást" kínálnak jó pénzért gazdag nyugati ifjú semmittevőknek vagy unatkozó idősebb változataiknak.Időnként találkozni lehet velük a városokban az American Express irodái előtt, aholtraveller-csekkjeiket váltják be. A divat-ashram bővelkedik spirituális lila gőzökben,sőt még arra is lehetőséget ad, hogy a sarus, lebernyeges és koszos tanítványok, akik apuka pénzén kivonultak a társadalomból, hawaii idillt játsszanak esetenként. Annak idején a Beatles muzsikusai is ilyen félében duzzasztották szellemi energiáikat. Ha adivat-ashramnak rosszul megy, laja-jóga néven szexuális beavató tevékenységre tér át. Ettől biztosan fellendül a bevétel, mert a dolog meglehetősen drága, de nem éri


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény19
meg. A szexuális borzongásra vágyók és a megbotránkozni akarók számára ideiktatom az időnként betiltott, időnként engedélyezett poonai ashram-tréning programját. Miután a párok szabad választással kialakultak:1-3 nap: Szemek szexe. (Csak nézegetni szabad egymást, érinteni nem!)4-6 nap: Kezek szexe. (Kizárólag ciróka-maróka, de annak minden rejtettlehetőségét felkutatva, megismerve.)7-9 nap: Szájak szexe. (Hát igen... Tetszik érteni, ugye?)10-12 nap: Nemi szervek szexe. (No végre!)13-15 nap: Meditáció mindazon, ami történt.A tanfolyam ,,íve" szimbolikus értékû. Reichardt Piroska sorai jutnak eszembe:Piroslik már a vadszőlőlevél, bogyója is kékül.Mit tettél el a tavaszból, nyárbóltéli menedékül?
Misztikus ashram
. Fogalmam sincs, milyen. Távoli vidékeken ezekben azashramokban élnek India igazi szentjei. Európai ember nem kerülhet közéjük.
Gyógyító ashram.
Általában gyomor-bél-, légzőszervi, anyagcsere-, bőr-, esetleghormonális betegségek gyógyításával foglalkozik, mindenesetre kizárólag krónikus betegségekkel. Az ashramot jógik vezetik, de munkatársaik európai iskolázottságúvagy ayurvedikus orvosok. (Az ayurveda az ősi indiai orvoslás.) A gyógyszereskezelést fokozatosan váltja fel a jóga, abban az ütemben, ahogy a betegek megtanulják a gyakorlatokat. Általában adományokból tartják fenn magukat. Híresgyógyító ashram a Vhisvayatan Delhiben - elsősorban cukorbetegekkel foglalkozik - és a lonavlai ashram, ahol asztmásokat gyógyítanak.
Különleges ashramok
. Például Pondicherry, Madras mellett. A Mother alapítottafranciaországi millióiból. A Mother a nagy indiai nacionalista vezér, Aurobindofelesége volt. Az ashramban mindenki azt csinálhatta, ami jólesett neki, aki fotóznivágyott, kapott egy szép laboratóriumot, aki történelemre éhezett, nagyszerûkönyvtár állt rendelkezésére, a fizikus mûszereket szerezhetett be. Pondicherry volt amegvalósult Eldorádó. Titokban hittek abban, hogy a Mother halhatatlan. Mikor kilencvenéves korán túl mégis szellemi síkra lépett át, az ashram hamarosan válságbakerült. Anyagi nehézségeik támadtak, bérmunkásokat próbáltak dolgoztatni. Amikor ott jártam, az idillnek már vége volt, éppen veszekedtek, különböző klikkek nagyindulattal marták egymást.
Jógaintézetek.
Nem lehet tudni, mi rejtőzik a hangzatos címek mögött. Lehet,hogy egy picike ashram. Sőt az egyik International Yoga Institute-t felkeresve, egyromos kis házacskában egyetlen ősz öreg és nagyon álmos aggastyánt találtam. Én ébresztettem fel. Mégis magammal viszem egy életen át azt a félórát, amit nálatöltöttem. De elképzelhető az is, hogy a jógaintézet egy stúdió - dr. Kumar Pal vezetegy ilyet, aki könyvet írt
A jóga és a pszichoanalízis
címmel. Végül lehetséges, hogynagy, nyugati pénzzel támogatott modern kutatóintézetről van szó, netán egynemzetközi hírnevû intézmény jógaosztályáról. Ilyen mûködik például a NationalInstitute of Mental Health keretei között, Bangaloréban a neurológiai, pszichiátriai, pszichológiai, pszichofiziológiai és egyéb részlegek mellett.S ez még csak a jóga, ami Indiában távolról sem olyan elterjedt, mint Európahiszi. Hát még a risik, maharisik, csodatevők, szentek, szekták, különféle missziók,szellemi óvodák, iskolák és egyetemek, a gyógyító emberek kavalkádja, nem beszélve a lámákról, brahminokról, mágusokról, aszkétákról és a szunnjasiknak nevezett zarándokokról. Az ember jól teszi, ha a zsebében hordja Settembrini úr céduláját, amelyet azon a bizonyos boszorkányos éjszakán Hans Castorpnak küldött:Vigyázz, a hegy varázzsal van tele.S ha tán lidérc mutatja hol az út,csak menj tovább és nem gondolj vele!
AZ EMBER KÖRÜLJÁRÁSA
A képzett olvasó megint belekottyanhatna: ,,Hogyan fér el mindez együtt ésegyszerre egy ember fejében? Hogyan gondolkozik például annak a híres bangaloreiintézetnek az igazgatótanácsa?" Eme tudok felelni, mert én is megkérdeztem őket. Némi előzmény után. Az előzmény Murthy professzor.Murthy professzor pszichofiziológus volt, és úgy tûnt, hogy halálos szerelemviharzik a szívében Pavlov iránt. Amikor megtudta, hogy Leningrádban ésMoszkvában is voltam hosszabb tanulmányúton, különösképpen pedig amikor elhangzott Lurija professzor neve, dorombolt a gyönyörûségtől. Attól kezdve csak reflexekről és dinamikus sztereotípiákról esett szó közöttünk. Neuropszichológiáról, bio-feedbackről magyarázott lelkesen, csak úgy röpködtek a ganglionok és aszinapszisok a levegőben. Egy este kimerülten jelentettem Dhigambarji jógamesternek: - Végre találkoztam egy hindu materialistával! - Ki légyen az? - Murthy professzor.Elnézően mosolygott. - Murthy professzor ifjúkora óta a Ramakrishna Misszió tagja. Nem eszik húst,aszketikus életet él, néha bejön hozzánk is az ashramba, és napokra beül egymeditációs kunyhóba. - Úristen, hát nekem erről semmit sem mondott.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény21
- Nyilván nem tartotta érdemesnek, hogy önnel ilyen dolgokról beszéljen.Ez volt az előzmény. Ezek után én is neki estem a Murthy fejének, hát mi van benne? Ez
(Megj.: nyomtatott nézetben látszik helyesen)
:
hipnózis,

Szellemi
teológia, parapszichológia
oldal
vallástörténet,stb.

filozófia stb.
Pszichológiai AZ Társadalmioldal EMBER oldal
általános és kísérleti lélektan,közgazdaság,személyiség-, fejlődés,-történettudomány,neveléslélektan, szociál-szociológia stb. pszichológia stb. pszichológia,
Biológiai
orvostudomány,neuropszichológia
oldal
agronómiastb. etológia stb.élettan, anatómia, biokémia stb.
,,Nézze - mondta Murthy -, sokféle aspektusból lehet vizsgálni egy embert. Mertugye, mindig az emberről van szó? Attól, hogy maguk a szellemi oldalt nem veszik tudomásul, letakarják, attól még a többi oldal létezik. Hát akkor beszéljünk ezekről!"Így hát ezekről beszéltünk. Ám az ábra kerek zártsága szembeszökő. Nemvéletlenül.(Lurija, orosz chasszidok és csodarabbik késői sarja, Berlinben kiképzett pszichoanalitikus volt. Õ volt a Szovjet Pszichoanalitikusok Egyesületének utolsóelnöke. Mikor hazájában a pszichoanalízisnek bealkonyult, defektológiával kezdettfoglalkozni. Ez elvezette a neuropszichológiai kutatásokhoz. Tulajdonképpenmindegy volt neki: így is világhírû lett. Amikor Moszkvában vacsorázgatás közbenrákérdeztem a pszichoanalízisre, úgy tett, mintha nem hallotta volna. Ám másnap,amikor a homloklebeny sérültjeit mutogatta, hirtelen azt mondta: - Nem kellemesebb ezekkel foglalkozni? Nekik nincsenek neurotikuskonfliktusaik.És nagyot nevetett. Szellemtudók árulója lett volna? Volt a lényében valamitisztaság, ami ellentmondott ennek a vádnak. Az alkotó embernek különben is sok mindent megbocsátunk. Ámbár... amikor a tudomány összefonódik a karrierrel, bizony könnyen lidérc mutatta utakra téved, egészen az öntudatlan vagy tudatoscsalásig. Az ő esetében nyilván nem erről volt szó. Azt hiszem, hogy valóbanszétmállott a kötelék, amely egykor a pszichoanalízishez fûzte.Érdekes dolog ez. A szláv kultúrákban a pszichoanalízis valahogy sohasem tudottmély gyökereket ereszteni. Prága nagyjából olyan messze volt Bécstől, mint Budapest. Itt kialakult egy nagy nevû analitikus iskola, amott nem. Úgy látszik, vanegy freudi meg egy dosztojevszkiji lélek. Ez a dosztojevszkiji lélek mintha sokkalnyitottabb csatornákon át érintkezhetne saját tudattalan mélységeivel, talán nincs israjta mit analizálni. Igazi katarzisa a vallásos extázisnak megfelelő lélekállapot: a bûnbeesés, a vezeklés és a megtisztulás, tán még a politikában is. Szent Oroszországszellemi atmoszférája ma is jelen van.Egy magyar újságíró egyszer hazafelé ballagott Leningrád éjszakájában. Egy házfalához dőlve hatalmas termetû, részeg férfi állt, nyitott bundában, hajadonfőtt, félighóval lepetten. Elkapta az előtte elhaladó karját, és egy újságpapírból csavartstaniclit nyújtott felé. - Vedd meg, testvér, csak három rubel. Innom kellene még. Szánj meg engem,vedd meg... - Mi van benne? - kérdezte az újságíró, mert a zacskót meglepően könnyûnek találta. - Vedd meg, testvér, nem bánod meg. - És a fülébe súgta: - Anyám utolsólehelete!...Ez a szentek és a gyerekek költészete. Lurija költészete, aki tanulmányutamlegfontosabb tennivalójaként azt tanácsolta: - Menjen el Szamarkandba. A világ legszebb városa. Vigye magában hazaSzamarkandot, évekig fog élni belőle.
DHATTATREYA ÖTÖDIK KOANJA
A tanítvány így szólt a Mesterhez: - Vinnék egy köteg szénát eleségül azelefántnak, akit a mahautok tegnap foglyul ejtettek.A Mester egy kardot szúrt a tanítvány lába elé. Akkor a tanítvány azt mondta: - Majd éjszaka szabadon engedem. - Akkor a Mester egy kardot szúrt a tanítvány hátamögé. - Hát akkor mit tegyek? - kérdezte a tanítvány. A Mester egy kardot szúrt atanítvány bal oldala mellé. A tanítvány segélykérően nézett körül. A Mester egykardot szúrt a tanítvány jobb oldala mellé. A kardoktól körülvéve a tanítványhirtelen mély szellemi tapasztalást élt át.Kölni Szent Brúnó magyarázata: Nem kell a dolgokkal kapcsolatba kerülni.Swami Dhigambarji magyarázata: A mester, akinek négy kardja is van, nemmester, csak tanuló vezető.Pandit Lal magyarázata: Nem kérdezni kell, hanem körülnézni. Nem körülnéznikell, hanem cselekedni. Nem cselekedni kell, hanem elmélyedni.(Kölni Szent Brúnó, a reimsi érsek kancellárja Párizsban részt vett RaimundDiocre hittudós gyászszertartásán, amikor is a halott háromszor kiszólt koporsójából, bejelentve igazságos elkárhozását. Ennek hatására Brúnó 1084-ben felépítette a néma


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény23
barátok kolostorát, és megalapította a karthauzi rendet. A pápa azonban Rómábahívta zsinatszervezésre. Brúnó soha nem jutott vissza kolostorába, ahol közbenfelfedezték a Chartreuse készítésének titkát. Heltai Jenő szerint a sárga Chartreuseelhagyott szerelmesként, a zöld Chartreuse féltékenység állapotában fogyasztandó.Közben más hallgatag szerzetek is alakultak, s mind kitaláltak valami finomat,nem utolsósorban a trappista sajtot. Ez nem lehet véletlen. A hallgatás nyilvánmegnöveli a lélek alkotóerejét. A trappista szerzetesek ma már intenzív pszichoterápiás gyakorlatot is folytatnak, oly módon, hogy agyonhajszolt, zaklatottembereknek cellákat adnak ki, s ezekben néhány hétig velük élhetnek a rendszabályai szerint. Jót tesz nekik. Az egyik oldalon a pszichoanalízis gyógyító beszéde, a másikon a szerzetesek gyógyító hallgatása. Középen a megbetegítőfecsegés.)
MILYEN AZ ÉLET EGY GYÓGYÍTÓ JÓGA ASHRAMBAN?
Napkelte előtt fölébred a stáb: a jógik, az orvosok, a szolgáló személyzet és avendégek is. Mert az ashramban nem lehet nézelődni: velük kell élni. A stáb kivonula közeli ligetbe a hajnal előtti derengésben. Leülnek. Elöl ül a vénséges vén swami,előtte kis terítő a földön, azon füstölők égnek. Némán várakozunk. Amikor fölkel anap, a swami néhányszor megfúj egy rekedt hangú kagylókürtöt. Úgy szól, mint azsinagógákban a sófár újév napján. A stáb halkan énekelni kezd. Szép, vontatottdallam. A nap sugarai pirosra festik a fák koronáját. Költői, nemde?Az ének elhallgat, és a stáb egyszerre zengetni kezdi a híres szót, amivel a világelkezdődött: OM. Ez valamilyen furcsa légzésgyakorlat is egyben, mély levegő beszívással kezdődik, majd hosszan, egy hangon zeng az OM, ami inkább AUM-nak hangzik, és elnyújtott, zárt ajakkal zümmögve fokozatosan elhal a reggeli csendben.Majd újra. Csend. És megint az OM. Jó fél órán át. Az ember lassan ellazul, szintelebegni kezd, végtelen messzeségbe távolodik tőle minden, ami a hétköznapi élete.Istenem, merre is van Európa? Budapest? A lélek kiürül, átmossa az OM. Ígykezdődik a nap.Azután hányni megyünk. Az ashram szélén nagy vaskatlanokban melegszik a víz.Leguggolva teleisszuk magunkat meleg vízzel. Azután fölállunk, akkor még továbbtudunk inni. Jó másfél-két litert. S mikor már nagyon feszül a bögyünk, szépenkihányjuk. Kezdetben a torokba ledugott ujjal is segíthetünk, erre néhány nap múlvanincsen szükség, az ember hamar megtanul felszabadultan, könnyedén hányni.Kipucoljuk a gyomrunkból az ételmaradékokat. (Különben ez a reggeli hányás talánaz egyetlen, ami a jógában India-szerte elterjedt. A hotelekben is hallani az árulkodózajokat.)A reggeli hányás része az úgynevezett ,,internal cleaning"-nek, a belsőmegtisztulásnak. Ez még további gyakorlatokkal folytatódik. Egy csőrös edénybőlmeleg, enyhén sós vizet csurgatunk félrehajtott fejjel először a jobb, majd a bal orrlyukunkba. A másik likon folyatjuk ki. (Amíg itthon is csináltam, soha nemlettem náthás.) Hetente egyszer béltisztítás van: Sok-sok meleg vizet kell inni, agyomorszáj behúzásával lepasszírozni a belekbe. Az eredmény egy imponáló méretû,viharos hasmenés. Amikor már csak tiszta víz csurog az emberből, abba lehethagyni. Ekkor bekebelezünk egy nagy tál zsíros, sárga kását, és a hasmenés azonnalmegszûnik. Ám aznap csak tiszta gyümölcslevet szabad inni.A jógik ezenkívül egyéb mókákat is csinálnak: Egy laza szövésû, hajlékonyzsinórszerû valamit levezetnek az orrlyukon, és a torokból húzzák ki a másik végét.A zsinórt ide-oda húzogatva kisuvickolják ezeket a fránya járatokat. Időnként melegvizet szívnak fel a popsijukon keresztül. Önkiszolgáló beöntés. (Az európaiembernek elengedik, ha aggodalmat vélnek felfedezni az arcán.)A belső megtisztulás után mindenki megcsinálja a saját jóga-gyakorlatait.Légzések, testtartások. Egy-másfél óra. Utána reggeli következik. S ekkor a betegekkel kezdődik ugyanez. A betegeket csoportosan tanítják meg a jógagyakorlatokra, majd saját igényeiknek megfelelően egyedül végzik, napontakétszer, reggel és alkonyatkor.A jógik naponta csak egyszer esznek, reggel. A többiek kétszer. A második étkezés délben van. A koszt egyszerû: rizs, joghurt, tej, tea, sokfajta zöldségízletesen elkészítve, méz, diófélék és mindenfajta magvak, sokszor melegen tálalva.Az erősen fûszerezett indiai kosztnak nyoma sincs.Az ashram tele van szórva meditációs kunyhókkal. Ide be lehet ülni, és az ember egyedül van, amíg csak akarja. A nagy forróságban lehet aludni, beszélgetni. Akiakarja, azt a jógik tanítják a dolog szellemi részére. Nagy csend van és nyugalom.Béke.Meggyógyulnak-e a betegek? Egy részük igen, vagy legalábbis a jógasegítségével egyensúlyban tudja magát tartani. Például hat hét után acukorbetegeknél fokozatosan csökkenteni kezdik az inzulint, a vér és a vizeletcukorszintjének ellenőrzése mellett. Mondjuk hatvan százalékuk a végén inzulinnélkül is megvan, vagy kisebb adaggal is beéri. Ugyanilyen arányban ritkulnak megaz asztmások rohamai. A jógik szerint az ember közel egyórás időközönként váltvalélegzik, erőteljesebben hol az egyik, hol a másik orrnyílásával. Asztmásoknál ez aritmikus váltás nem tapasztalható. Ha visszaáll, az a gyógyulás jele.Persze én attól tartok, hogy a hatás addig marad fenn, amíg a beteg az ashrambanél. Mert nemcsak jógagyakorlatokról - ászanákról, pranajámákról - van szó. Azashramban való élet erős diétát és legfőképpen stressz nélküli életformát jelent.Az ashramban természetesen nem szabad dohányozni. Én, aki erős dohányosvagyok, jóval kevesebbet szívtam ugyan, de naponta öt-hat alkalommal mégiskonokul kisétáltam az ashram szélére cigarettázni. Mindig elkísért egy fiatal jógi,nem titkolva rosszallását. - Miért rongálja az egészségét? Miért nem vigyáz a testére? No persze, hiszen az indiai újszülöttek felett ezt imádkozzák:


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény25
Most, hogy a ritkán és nehezenelérhető emberitest birtokába jutottál újra, jól nézdmeg, merre mész,mert az életben nincs időtévutakra! - De van! - mondtam dacosan, és megunva az ifjú brahmacari dorgálásait,egyszer így szóltam hozzá: - Volt nekem Budapesten egy öreg barátom, aki mindig azt mondta: ,,Nemtisztelem a szenteket, mert elvonultak a világtól egy kolostorba vagy remetének. Eznem mutatvány. Egy kupleráj közepén tessék szentnek lenni!"Ön itt él egy ligetben, csendben, nyugalomban. Jöjjön velem Pestre, és ott nedohányozzon!Elgondolkodva nézett rám. Azután kezét mellén összetéve meghajolt: - Igaza van. Az ön útja nehezebb.Soha többé nem bántott. Hûségesen elkísért továbbra is, és megvárta, amígvégigszívom a cigarettámat.
EGY FELIRAT ÉS EGY MEGRENDÜLÉS
Egy indiai ideg- és elmegyógyintézet kórtermének falán láttam az alábbi feliratot,a különböző vallások egyesített házi oltára fölött:Figyelj csak! Ma van az a holnap,amitől tegnap annyira féltél!Lehet, hogy ez az ember belső biztonságának egyszerû titka? Bizony, lehetséges.Ezért ez a két sor a ,,szíven ütő feliratok" címû gyûjteményemben a legelső helyrekerült, megelőzve a halni készülők ,,télikertjének" bejáratánál olvasható szöveget,Werfel
A megnemszületettek csillaga
címû regényében:Az, ami vagy,már jutalom és büntetés isazért, ami vagy!(Franz Werfel német polgári író, aki a fasizmus elől az Egyesült Államokbaemigrált. Thomas Mann barátja, Alma Mahler második férje volt. Említettregényében - melynek története egymillió év múlva játszódik le - nagyot vétett akutyák ellen. Akkor már a kutyák is tudnak beszélni. Ám kiderül, hogy csak hülyeségeket mondanak. Ilyeneket: ,,Itt állok az én nagyszerû gazdám mellett!",


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény26
,,Hûséges szemekkel nézem az én csodálatos gazdikámat!" A néma és szuverénmacskák kiröhögik őket. Ezért egyedül ők menekülnek meg a világkatasztrófából.Werfel ellenállhatatlan vonzódást érzett a katolicizmus iránt, de megmaradtzsidónak, mert üldözött népét nem akarta cserbenhagyni. Amikor súlyosszívbetegségben meghalt, az egyház a ,,vágykeresztség" állapotában temette el. Ezrendes dolog volt Werfeltől is, az egyháztól is. Nem?Az évezredes intézmények megdöbbentő erőmennyiséget gyûjtenek összemagukban. Ez a biztonság néha meghökkentően villan elő látszólag semmitmondó,hétköznapi helyzetekben. Egy magányos zsidó nő, akit szülei ijedtükbenmegkereszteltettek a fasizmus idején, öregkora küszöbén végre társra talált. A férfivallásos zsidó volt, és a házasság feltételéül szabta, hogy jövendőbelije térjen visszaaz ősi hitre. A nő nem volt vallásos, de ez a pálfordulás mégis váratlan erkölcsikonfliktust okozott neki. Végül nagy nehezen rászánta magát, és elhatározta, hogy,,elintézi" a dolgot. Felhívta az illetékes püspöki hivatalt. Kellemes hangú férfi jelentkezett, a segédpüspök, és megkérdezte, hogy mit óhajt. - Időpontot szeretnék kérni egy személyes ügy megbeszélésére. - Természetesen rendelkezésére állunk. De mégis, miről van szó? - Szeretnék kiválni az egyházból! - mondta a nő zavartan.Kis csönd. Azután a férfihang nagyon kedvesen: - Megtörtént. Nem értette. - Szóval azért szeretnék bemenni, hogy elintézzem... - magyarázta. - Megtörtént - ismételte csendesen a segédpüspök, és elköszönt.Ennyi ez a történet. Bocsánat, hogy elmeséltem.)
MI MOZOG? HONNÉT? ÉS HOVÁ?
A mai indiai társadalom legfelső rétege látszólag gyors ritmusban,,elnyugatiasodik". Mit jelent ez? Hangsúlyozott bizalmat a racionálisgondolkodásban, a tudományban és a technikában. Tetszelgést a nyugatiéletstílusban vagy legalábbis annak külsőségeiben: európai ruházat, modern bútorok a lakásban, televízió, whisky, koktélos társasági összejövetelek. Kik ezek azemberek? Egyetemi végzettségû értelmiségiek, közép- és nagytőkések, ipari éskereskedelmi vezetők, a politikusok egy része, magas beosztású hivatalnokok,tudományos intézetek munkatársai, hotel-emberek. Ez a réteg - Indianyolcszázmilliós embertömegéhez képest - meghökkentően vékony, bár az utazgatóeurópai, ha nem vigyáz magára, elsősorban velük találkozik, és csalfa benyomások áldozatául eshet. Mindenesetre létezik egy olyan társadalmi mozgás, amelynek soránezek az emberek kiválnak a hagyományos hindu életformából, és valamifélekozmopolita mázt szednek magukra. A folyamatot hivatalosan, ,,westernizáció"-nak nevezik.

Popper Péter: Az önmagába térő ösvény27
Alattuk helyezkedik el a kaszt-hinduk irtózatos tömege, áttekinthetetlenrétegződésben. Õk az indiai nép. A hagyomány, a hinduizmus nyílt vállalói. Hívők és vallásosak. Nem esznek marhahúst, vagy teljesen vegetáriánusok. Házasságuk,családjuk, ünnepeik és gyászuk, életük és haláluk: indiai. Közben imádják azsebrádiókat, a magnót, a mozit, ám a nyugati technikai civilizáció ezen áldásai úgylebegnek indiai életük felszínén, mint falevél a tó vízén. Ha betegek, ayurvedikus,unani, homeopata vagy természetgyógyász orvosok kezelik őket. A szülők általkiválasztott jegyespár esküvőjén hétszer kerülik meg a lobogó tüzet. A legidősebbcsaládtag tekintélyelvû fennhatósága alatt élnek. A feleség az utcán néhány lépésrelemaradva követi a férjét. Lábukhoz borulva tisztelik az öregeket, és azt, aki tudvalamit, a tanítót. Időnként megtisztulnak a szent folyókban, énekelnek a Siva-templomokban, füstölőket égetnek, és nem keverednek más kasztbeliekkel, illetve...Illetve zseniálisan olvasztják be életformájukba a modern idők követelményeit. A poonai egyetemen egy tanársegéd kalauzolt. Õ vitt el a rektorhoz is, tiszteletteljesen bemutatta az idegent. Ám a rektor vacsoráján nem vett részt. Amikor pedig őrendezett egy esti összejövetelt, akkor feltûnt a rektor távolmaradása. - Miért? Haragban vannak - kockáztattam meg a kérdést. - Dehogy, a rektor a legcsodálatosabb főnök. Nagyon sokat köszönhetek neki. - Hát akkor? - Nézze, én bráhim vagyok. Nem ülhetek vele egy asztalhoz. - No de az egyetemen... A munkájuk közben állandóan együtt vannak!? - Persze. És zavartalanul dolgozunk együtt. Tudja, nálunk mostanában ez a szólás járja: ,,Bemegyek a munkahelyemre - leteszem a kasztomat. Hazamegyek - felveszem a kasztomat." - Hm. És még egyszer: Hm.Legalul pedig - az indiai társadalom mélyén - a kaszton kívüliek, az ,,outcast"-ok élnek. A legszegényebbek, a legnyomorultabbak, az analfabéták. Akik a szemetethordják, a vécéket és a fürdőszobákat takarítják. Akik az épülő tízemeletes, moderntervezésû házakhoz tízesével hordják fel a téglát a fejükre helyezett kosarakban. Afalvak számkivetett zsellérei. Õk a nálunk ,,pária" néven ismert ,,haridzsánok", az,,érinthetetlenek". Akiknek nevéhez kapcsolódik a szentként tisztelt Gandhi egyetlen,,bûne": az indiai társadalom teljes jogú tagjaivá akarta tenni őket. A haridzsánok még csak nem is vallásosak, csak babonásak, mert ahhoz sincsen pénzük, hogy avallási rítusoknak eleget tegyenek. Tulajdonképpen szabadok. Mindent megehetnek,dohányozhatnak, ha kedvük van, mindenféle szexuális szabadosságokat ismegengedhetnek maguknak. Kívül vannak a konvenciókon.Jogi helyzetük? A jogról, kérem szépen, ne tessék beszélni. A jog nem ismeri el akasztokat, de azért a kasztok virágzanak. A törvény úgynevezett ,,fenntartotthelyeket" biztosít a haridzsánok részére a parlamentben, az államigazgatásihivatalokban, a különböző munkahelyeken, tanintézetekben. És a ,,fenntartotthelyek" jórészt üresen maradnak. Mert ami sok száz éves hagyomány, az nemenyészik el néhány évtized alatt, rendeletek hatására.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény28
Furcsa dolog ez. Én, mint ugyancsak ,,kaszton kívüli" külföldi, minden továbbinélkül részt vehettem indiai templomok vallási szertartásain. Egy haridzsántkikergettek volna.A haridzsán és a legalacsonyabb kasztok népe felfelé tekint, mint mindenki. Sfelettük a magasabb kasztok vannak. Hozzájuk szeretnének hasonlítani. S ahogymegszûnik az éhség, csökken a nyomor, javul gazdasági helyzetük, növekszik mûveltségük, úgy kezdik utánozni a magasabb kasztokat.Egy kint élő magyar barátom jó fizetéssel alkalmazott egy haridzsánt háztartásimunkára. Magyarul szolgafélének. Ám az ő életében ez fantasztikus színvonal - emelkedést jelentett. Egy év után azt mondta: - Mostantól kezdve nem eszem meg a marhahúst.Két év múlva: - Teljesen vegetáriánus leszek!Azután korlátozni kezdte fia és lánya szerelmi életét, érdeklődni kezdett a vallásiránt, szóval kaszt-hindu szeretett volna lenni. Ezt a folyamatot Indiában,,szanszkritizációnak" nevezik. A dolog valahogy így fest
(Megj.: Nyomtatott nézetbentekintsd meg)
:
Társadalmi rétegződés:
Vagyis a hindu társadalom fölülrőlállandóan bomlik a ,,westernizáció"során, alulról pedig a ,,szanszkritizáció"hatására újraépülnek a kasztéletformák a legalsóbb néprétegből. Ez a kétféle mozgás jelzi a társadalmi felemelkedés útját. Kérdés, hogy mit jelent mindez szellemileg? Nagy kérdés.
AZ ANDAXINIZMUS ELLEN
Andaxinizmusnak nevezek minden olyan eljárást, amelyik egy valós helyzetmegoldása helyett a helyzet következményeit igyekszik elfedni. Szorongok.Beveszem az Andaxint. Most nem szorongok. Nem veszek be Andaxint. Újraszorongok. Tehát megint beveszem. Úgy vélem, ehelyett az lenne a dolgom, hogyrájöjjek: miért szorongok? Netán szüntessem meg a szorongásom okát. Ez a
Elnyugatiasodott emberek Legfelsőbbtársadalmi rétegek Kaszt-hinduk Kaszton kívüliek Érinthetetlenek
SzanszkritizációWesternizáció
bölcsesség persze nem több annál, miszerint nem elég a lázat csillapítani, az semérdektelen, hogy mitől lázas a beteg.Mármost nem szeretem, ha valaki az élet fontos dolgait Andaxin helyetthasználja. Például ha az orvos, a pszichológus vagy a pedagógus azért gyakorolja ahivatását, hogy a szakmájából adódó helyzeti fölény segítségével tartsa egyensúlybanremegő és riadt személyiségét. Nem szeretem, ha valaki a szexust férfiasságának vagy nőiességének bizonyítására használja. Bizonyítani ugyanis mindig azt kell, ami bizonytalan. Nem szeretem, ha valaki világnézeti meggyőződését, hitét vagy vallását arrahasználja, hogy belső biztonságra tegyen szert a zûrzavaros és ingoványos világban. Nem szeretem, ha valaki használja az embereket, ahelyett hogy élne velük. Mert a,,használat" elpiszkolja a dolgokat, és gúzsba köti az ember szellemi és érzelmiszabadságát.Jogos az ellenvetés: Nem arra való-e a világ, hogy ,,használjuk"? A természet, azenergiaforrások, a tárgyak, az intézmények, az ideológiák, a tudomány, a mûvészet,sőt horribile dictu, az emberi kapcsolatok értéke nem a használhatóságukból fakad-e?Abból, hogy az élet minőségét alakítják ki a számunkra? Ki merne szembeszállniIsten szavaival: ,,... Egész földet neked adnám!..." Vagy később: Egyétek ésvegyétek, ez az én testem, ez az én vérem!" Vagyis hogy használjatok engem,mondja Jézus. S nem érzi magát feljogosítva arra, hogy méricskéljen és ítélkezzen:Te használhatsz engem és minden tanításomat, te pedig nem. Ebbe borzong belekésői tanítványa, Pilinszky, mondván:... Csak fekszem itt az ágyamon és belereszketek,hogy kikkel zabáltatom a szívverésemet...Gyûjtöm tehát az érveket magam ellen, s tetszéssel olvasom Déry
Felelet
ébenFarkas Zénó filozófiai vitáját hallgatóival, amikor a professzor így fakad ki: - Akémiának, akár a botnak, két vége van. Az egyik a világ felé fordul, a másik azember felé. És én nem tudom, hogy minek ragadnám meg a bot felém eső végét, hanem azért, hogy üssek a másikkal.És mégis... Micsoda különbség, ha valaki azért iszik bort, mert szereti az ízét,vagy arra használja a részegséget, hogy elmeneküljön saját gyávasága, bánata,kudarca elől. Igenis nagy különbség, ha valaki kedves halottját gyászolva, magányaés halálfélelme elől iszkolva mélyed el keleti vagy nyugati misztikákban, vagy azértteszi ezt, mert hajtja valamilyen kíváncsiság, szenvedély más kultúrák megismerésére, izgatják a létezés ,,titkai" - hátha ott tudnak valamilyen igazi választmondani az élet, a halál, a sors nagy kérdéseire.A különbség a belső szabadságban van. Mert a menekülő ember végül is függőhelyzetbe kerül a bortól, drogtól, fanatikus lesz hitében, meggyőződésében, mertneki muszáj kapaszkodnia valamibe a valóság vagy éppen az üresség érzése által


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény30
okozott rémület elől. A megismerő elme nemet is tud mondani, megőrzi kritikaiérzékét és szuverén önszabályozását.A különbség a hitelességben van. Mrozek eltöpreng azon, hogy a földet túróIgnác nagypapájának miért nem volt identitás-zavara, s elneveti magát a rémültenrohangáló emberkék hadán, akik manapság az énjüket keresik. - Nem látta véletlenül az énemet? Nem találkozott az identitásommal?S végül netán beöltözik a navajo indiánok tollmezébe: én közéjük tartozom, végretudom, hogy ki vagyok! Csakhogy - mondja Mrozek - a navajo indiánok viseletétnem egy fantáziadús jelmeztervező találta ki, hanem a törzs kultúrájának évezredesfejlődése hozta létre. Az indián sors, az indián élet teszi hitelessé. S ha az identitásátkereső európai magára ölti, akkor csak maskara, mint ahogy maskara rajta azarándok szunjassik narancssárga köpenye vagy a tibeti lámák sárga, esetleg vöröscsuhája.Pontosítom tehát zsörtölődésemet az andaxinizmus, a dolgok használata ellen. Nem szabadna összekeverni az élet alapvető kérdéseit az úgynevezett végsőkérdésekkel! Alapvető kérdés például, hogyan mûködnek az ember elemi funkciói.Tud-e dolgozni, örülni, együttélni másokkal? A végső kérdések közé tartozik a sors,a véletlen és a törvény az ember életében, az élet értelme vagy értelmetlensége, az,hogy üres-e az Olümposz csúcsa avagy istenek népesítik be. Az élet alapvetőkérdéseire sohasem szabad végső válaszokat adni, mert akkor kezdődik a csalás.Ha tehát egy impotens ember egy lélekgyógyászhoz fordul, aki azt feleli: - Örvendezzen, barátom, hogy megnyílt ön előtt a szent aszkézis lehetősége! - tudnikell, hogy ez egy gazember válasza. Az ő dolga az, hogy szexuálisan mûködőképessétegye. S ha ez bekövetkezett, ő majd eldönti szabadon, hogy nők karjaiban kíván-eringatózni, vagy szüzességet fogad. Ám ekkor ez szabad választás lesz, nemkényszer, nem az, amit Goethe kedvesen így nevez: ,,Erényt csinálva végül amuszájból...
A LÉTEZÉS ALAPFORMÁI
Azt mondta Dhattatreya: - Nézzen körül a látható világban, és vegye szemügyre a természetes létezés négyalapformáját: az ásványi, a növényi, az állati és az emberi létet.Körülnéztem és szemügyre vettem. Hát istenem, némi pontatlansággal elmegy.Vagy nevezzük nagyvonalúságnak, amellyel mellőzte a szerves anyag kezdeti és bizonytalan formációit, a mikroorganizmusokat, a vírusokat, gombákat, baktériumokat, egysejtû véglényeket. Középiskolában az amőba és a papucsállatkavoltak a kedvenceim.Azt mondta Dhattatreya: - A lényeges különbségekre figyeljen! Arra, amijük van, és arra, amijük nincs.
Ásvány:
Csak
fizikai teste
van, tömege, kiterjedése.
Tagolatlan létezés. Növény:
Van
fizikai teste,
ennyiben felvette magába az ásványi létezést. Ezenkívül
életjelenségei
vannak. Anyagcseréje, szaporodása, belső növekedése,elhalása. Ám attól, hogy él, megváltozik fizikai testének a szerkezete,mások mûködéstörvényei, mint az ásványnak. Például érzékel.
Kettőstagoltságú létezés. Állat:
Van
fizikai teste
- ennyiben ásványi.
Életjelenségei
vannak - tehát azásványin kívül felvette magába a növényi létezést is. Ezenkívül vannak
affekciói,
vagyis ösztönei, vágyai, érzelmei, indulatai. Ettől viszontmegváltozik a fizikai teste, átalakulnak az életjelenségei. Sőt kialakulnak a megismerő képesség elemi formái is. Figyel, emlékezik, elemi módongondolkozik is a konkrét képzetek szintjén.
Hármas tagoltságú létezés.
Érteni véltem őt. Ez a jógi a mozgásformák dialektikus fejlődését meséli elnekem. Én akartam folytatni: ' - Tudom, az
ember
négyes tagoltságú létezést jelent. Felvette magába az ásványi,a növényi és az állati létformát, mert van fizikai teste, életjelenségei és affekciói. Ámmindez mégis másképp mûködik, mert van még... Mije is? Mondjuk, intellektusa,magasrendû absztrakt gondolkodása, egyszóval szelleme. S ha az állat affekcióitléleknek nevezzük, akkor visszajutottunk a test, lélek, szellem ősimegkülönböztetéséhez. Az állatnak csak ,,soul"-ja van, az embernek ,,mind"-ja is,ahogy az angol nyelv olyan pontosan megkülönbözteti. Így van? - kérdeztemfölényesen. - Nem egészen - felelte Dhattatreya. - A dolog azért nem ennyire mechanikus. Aszellem, vagy ahogy maga mondja, az intellektus csak következménye valaminek.Csírái már az állatnál is megvannak. - Minek a következménye az intellektus? A szellem? - Annak, hogy az ember individualitás. Énje van. - Az állatnak nincsen Énje? - Nincsen. A faj viselkedik individualitásként, nem az egyed. A tigrisek. Azelefántok. A macskák. A tevék. A kutyák. Nézze, ha maga elmegy a dzsungelbe, ésegy éven át figyel egy tigrist, ahogy vadászik, párzik, pihen, neveli a kölykeit - akkor nyugodtan írhat egy könyvet a tigrisekről, és abban minden lényeges bennelesz, amit a tigrisekről tudni érdemes. De hiába figyel engem, hogy milyen ételeketszeretek, milyen az erkölcsöm, a hitem, a gondolkodásmódom. Mindebből csak aformai elemek vonatkoznak magára, tartalmilag esetleg semmi. Mert ugyanazzal afelépítettségû aggyal gondolkozunk, ugyanolyan idegrendszeri folyamatok játszódnak le bennünk, ha félünk vagy örülünk. De hogy
mitől
félünk,
minek
örülünk,
mit
gondolunk,
milyen
az ízlésünk, erkölcsünk, az egyénileg különbözik.Mert az ember Én-lény. Individualitás. - És az Énből keletkezik az intellektus?


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény32
- Igen. Abból, hogy észrevesszük magunkat a világban, az önkonstatálásból, azönreflexióból. Abból, hogy a világ egy napon szétválik Énre és minden másra, aminem-Én. Nézze, a macska is fél és az ember is. De a macska nem tudja, hogy fél.Csak fél. Az ember fél, és tudja, hogy fél, és tudja, hogy tudja, hogy fél és ígysokszorozhatja önmagáról való tudását egészen a tébolyig.Eltöprengtem. Ám amikor ellenvetéseimmel akartam előhozakodni, Dhattatreyaazt mondta: - Jobb lenne, ha még nem vitatkozna. Hagyja hatni magára, amit hallott. Nemmondhatok el mindent egyszerre. Várjon, amíg a dolgok összeállnak magában. Harögtön ellenérvek után keresgél, akkor jórészt önmagára figyel, és soha nem fogmegérteni semmit.Eszembe jutott Dhirendra figyelmeztetése: ,,Tanuljon alázatot!" Így hát alázatosancsöndben maradtam, de emlékeztetőül felírtam Dhattatreya első tanításának lényegét:
ÁsványNövényÁllatEmber
Fizikai testFizikai testFizikai testFizikai test - ÉletjelenségekÉletjelenségekÉletjelenségek --AffekciókAffekciók --(lélek)Én-(szellem)
Egyelőre ennyiben maradt a dolog.
A MASZK ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
Igen, a ,,westernizált" hindu értelmiség. Azt gondolom, hogy az ,,és" keletikultúrája - például a hinduizmus - minden külső hatást magába tud olvasztani.Megemészti és feldolgozza, mint a szervezet a disznóhúst. Az már nem disznó benne, hanem én vagyok. Így van a hindu értelmiség a nyugati civilizációval. Perszemaguk elé tartanak egy europaizált maszkot, mert félnek attól, hogy értetlenülmegmosolyogják őket, no meg mi köze van egy idegennek az ő kultúrájukhoz.Szamár, aki beugrik a maszknak.Él Bombayben egy fogorvos, aki Oxfordban végzett, és tizenhat évig praktizáltFloridában. Azután hazatelepült Indiába. Az életstílusa teljesen nyugati: európaimódon berendezett lakás, a feleségével kezet lehet fogni, a whiskys poharakban jégkockák zörögnek. Amikor meghallotta, hogy engem az ősi indiai bölcselet,orvoslás, hitvilág érdekel, udvariasan kinevetett. - Ne bolondozzon! Felvilágosult emberek vagyunk!Ámde heteken át látnia kellett makacs kíváncsiságomat és valóban alázatostiszteletemet az ősi India iránt. Egyszer csak azt mondta: - Nem volna kedve részt venni nálunk egy kis családi ünnepségen?Az ünnepséget a nyolcszobás lakás konyhájában ültük meg, olyan aranyosan felvolt díszítve virágokkal és papírgirlandokkal, mint egy harmadrangú cselédmulató.Volt ott egy számomra ismeretlen férfi is: Kiderült, hogy ő a család bráhminja,szóval papi funkciókat lát el, különben Ráma születésnapját ünnepeltük meg.Ugyanő néhány héttel később már nagy hévvel azt magyarázta nekem, hogy akeleti országok azért vannak túlnépesedve, mert mi nyugaton fogamzásgátlunk, ésnem engedjük világra jönni a megszületni vágyó lelket. Hát náluk születnek meg. Demert a sorsuk (karmájuk) Európába vagy Amerikába szánta őket, ezért olyannyitottak a nyugati kultúra felé. Hát így volt ő ,,westernizálva"!Vagy vegyük Sherma sebészprofesszort Varanasiban, ő arról igyekezett egy időután meggyőzni engem, hogy nem érdemes öngyilkosnak lenni, még egy rákos halálkínjait is vállalni kell, mert úgymond: ,,Kell magának a következő életében is rákotkapnia?"Madrasban élt Menon úr, foglalkozására nézve elektromérnök. Számos gyermekeközött volt egy értelmi fogyatékos. Szegénykének taknya-nyála egybefolyt. Menoncsodálatos derûvel és kedvességgel bánt ezzel a gyerekkel. Amikor elmondtam neki,hogy nálunk egy fogyatékos gyerek elviselhetetlen érzelmi teher egy szülő számára,aki vagy mesterkélten agyongügyögi, vagy látni sem bírja és intézetbe adja, aztfelelte: - Nézze, én tudom, hogy ez a gyerek nem volt mindig hülye, nem lesz mindighülye. (Mármint elmúlt és eljövendő életeiben.) Most hülye. Ezzel egy nagyon nehézsorsot vállalt. Én úgy érzem, hogy egy vezeklő él a családomban.Hát igen. Az újjászületés, a reinkarnáció, amit minden hindu magától értetődőentud. Ehhez még vallásosnak sem kell lennie. Szóval, aki beugrik a maszknak, aznemcsak szamár, hanem örökre idegen marad az indiaiak között.
DHATTATREYA HATODIK KOANJA
A tanítvány megállt a Mester kunyhójának ajtajában. - Azért jöttem, hogy megtudjam, ki vagyok! Ha kell, évekig a lábaidnál ülök. - Nem kell! - mondta a Mester. - Akkor hogyan tudom meg, hogy ki vagyok én? - Mi ez? - kérdezte a Mester, és megfogta a tanítvány egyik hajfürtjét. - A hajam.Ekkor a Mester levágta a hajfürtöt.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény34
- Mi ez? - A hajam.A Mester szálanként szétszórta a szélbe a tanítvány hajfürtjét.A tanítvány ebben a pillanatban önmagára ébredt.Swami Dhirendra magyarázata: Hallgatni kell a nyelv bölcsességére, ami csak birtokviszonyban tud kifejezni bizonyos jelenségeket. Azt mondod: Az én kezem. Azén fájdalmam. Az én ötleteim. Tehát vagy te meg a tested, az érzéseid, agondolataid. Te és a tartozékaid, számos tulajdonod.Török Sándor magyarázata: - Ki vagy te? - kérdezte az orvos a festőt, aki egykosárban lakott, mert karjait és lábait amputálták. - Már a fél tested elveszett, és mégis te vagy. - Ki vagyok én? - felelte a festő a kosárból. - Tudod, ha már mindez nem lesz - és körbemutatott hiányzó karjával -, nem lesznek városok sem, amiken áthaladtunk,már az acél mûszerek is régen szétmállottak, amikkel a testemet metélted; kérdezzengem akkor. És felelni fog valaki, túl az időkön, s az leszek én.Johann Wolfgang Goethe magyarázata:FAUST. Ki vagy tehát?MEFISZTÓ. Az Erő része, mely örökké rosszra tör s mindig jót mível.Karinthy Frigyes magyarázata:Ki vagyok én?A HANG. Végtelen számú álmaim közül az egyik.(Török Sándor fedőfoglalkozásként az egészen kis gyerekek és az egészen nagyfelnőttek írója volt. Szegény erdélyi gyerekként napokat át evett hányatott sorsú brassói családoknál. Kivéve vasárnap, amikor a méltóságos úrékhoz volt hivatalos.Oda viszont nem mert elmenni. Éhezve elképzelte, hogy micsoda finomságokkaltraktálnák. Így lett varázsló és elnéző, mosolygós papi lélek, a Kököjszi és Bobojszanevû törpék barátja.Rájött, hogy nem az a babonás, aki hisz a manókban, hanem aki azt gondolja,hogy szabad szemmel láthatók. Egy hazug katonáról írt regényével vétett a polgárierkölcsök ellen, bebizonyította, hogy a tárgyi hazugság szellemi dimenziójában igazis lehet. Élete második felében kitûnő ötleteiből csak közepes regényeket írt, merttanítói becsvágya sokat ártott mûvészetének. Azt tanította, hogy az emberi fejlődéssorán valami istenféle bontogatja a szárnyait, egyelőre a legkisebb az égi hierarchiák között. Õ maga főfoglalkozásban Török Sándor volt, azzal a megbízással, hogy egykis fényt csempésszen azoknak az életébe, akik közel kerültek hozzá. Hívásraazonnal megjelent, hívás nélkül egy kicsit előbb. Nyolcvanéves korában, életérevisszatekintve, azt mondta, hogy mindig sikerült nagy erőfeszítéssel valami olyasmitcsinálnia, aminek a rendbe hozásán aztán évekig dolgozhatott.)
MILYEN EGY JÓGI?
Kiegészítésül az eddigiekhez: Olyan ember, aki, amennyire lehetséges, növényilétformát próbál élni. Ezt persze én találtam ki, de azért nem biztos, hogy butaság.Egy helyben él, keveset beszél, még kevesebbet cselekszik, és igyekszik nem belebonyolódni érzelmi kapcsolatokba. Indulattalan és szenvedélytelen,,holdvilágfaló" ahogy Füst Milán mondaná. Az Európában ismert jógagyakorlatok aHatha-jóga - számára nem jelentenek semmiféle öncélú testkultuszt - tehát távolrólsem ,,body-builder" -, hanem eszközt a teste fölötti uralomra. El akarja érni, hogy ateste, testi mûködései ne zavarják szellemi életét. Ez tiszteletre méltó cél, hiszennehéz úgy elmélyedni a világ titkaiban, hogy közben az embert hasgörcsök kínozzák,szomjas, éhes vagy viszket. Ez persze csak elsődleges cél. Lassan majdkivilágosodik, hogy még mi mindenről van szó.Miután gyerekkora óta ,,tréningben" van, e téren meglepő eredményeket érhet el.Sri Ramananda jóginak meglehetett fogni a pulzusát, és felszólításra gyorsította vagylassította a szívmûködését. - Biofeedback - mondanák nálunk. Persze. Ugyanőtudományos kísérleti célokra furcsa mélyalvás- vagy kómaszerû állapotba hoztamagát. Húsz perc után nem volt tapintható a pulzusa, nem volt mérhető vérnyomása,nem lehetett észrevenni a lélegzését. Ekkor rákapcsolták a huncut mûszereket, éskiderült, hogy az EKG mégis mutat valamit: nagyon ritka, gyengeszívösszehúzódásokat. Az EEG, az elektromos agyvizsgálat olyan görbét adott,mintha eszméletlen, komatózus állapotban lenne. Így maradt négy órán át, attól semzavartatva magát, hogy közben beletették egy átlátszó mûanyag ládába, amibőlkiszivattyúzták a levegőt. Azután spontán magához tért.Kérdezősködésemre csak annyit tudott vagy akart mondani, hogy nyilván az énhazámban is vannak téli álmot alvó állatok, akik erre az időszakra minimálisracsökkentik testi-vegetatív mûködéseiket. Ezt teszi ő is. És valóban, napokon átüldögélt önmagába fordult mozdulatlanságban. Engem ebben az inspirált legjobban,hogy közben egyszer sem kellett vécére mennie.A szellemi erők elmélyedő összpontosítása tehát nagy külső nyugalmat,mozdulatlanságot követel a jógitól. Ezért bánik takarékosan a szavakkal is. A beszéda külvilág felé forduló aktivitás. Álláspontja különben megegyezik azzal, ahová akeresztény szerzetesi kultúra is eljutott:Akkor érdemes megszólalni, ha az ember biztos abban, hogy amit mondani akar,az lényeges, igaz és jóindulat vezérli. Tapasztalataim szerint ez a három elég ritkán jön össze. Hogy is mondja Gide? ,,Igazi mondanivaló nélkül beszélni, igaziszomjúság nélkül inni és igazi vágy nélkül lefeküdni valakivel - ez a három halálos bûn, amit az európai ember leggyakrabban elkövet."A jógi érzelmi atmoszférája ugyancsak különös. Valamiféle általános jóindulatotérez az ember anélkül, hogy ennek bármilyen személyes jellege lenne. Tehátközönynek is, távolságtartásnak is gondolhatnám. Van ennek fénye is, árnya is.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény36
Itt vannak például a kígyók. Az egyik dél-indiai ashram környékén sok kígyó élt,a kobra sem volt ritkaság. Ezért kaptam egy elegáns kis bambuszbotot, hogy amikor megyek valahova, azzal ütögessem az ösvény két oldalán a bokrokat. Ettől a kígyómegsértődik és elmegy. Ám a jógik nem ütögettek semmit sem, gondtalanul vágtak át a bozótos részeken is. Hogyhogy? - Engem nem mar meg, mert én jóindulattal közeledem felé mondta egyikük magyarázatképpen. - Ön viszont fél tőlük, hát csak ütögessen.Segítőkészek és barátságosak, és mégis pontosan lehet érezni: teljesen mindegyszámukra, hogy ott vagyok-e vagy sem, lábukhoz ülök-e, vagy örökre eltávozom.Ez az egyetemes jóindulat - amit a buddhisták a teremtmények iránti részvétnek neveznek - nemcsak vonzó, hanem olykor hidegen taszító is lehet. Végül is az ember botorul ragaszkodik a személyiségéhez és a személyességéhez. Én is megéltem azt,amiről M. V. is beszámolt érdekes könyvében. A szereplők mások, a történetugyanaz.Dhattatreyával átvágtunk a hegyen. Negyvenfokos meleg volt, telített páratartalom. Erősen ziháltam. Egyszer csak azt mondja: - Tegye a kezét a vállamra.Rátettem a kezem a jógi egyik födetlen vállára, rövidesen elmúlt a zihálásom, averejtékezésem, szép nyugodtan lépegettem. Levettem a kezem. Újra kapkodvaszedtem a levegőt. Visszatettem. A kifulladás megszûnt. Így játszottam egy darabig,azután megálltam. - Mi ez? - Semmi. Én nem fecsérelem el az energiámat szamárságokra. Adhatok kölcsönmagának. Nekem? Vagy valakinek, bárkinek, mindenkinek?Vagyis dühömben azt gondoltam, hogy olcsó dolog ez a mindenki felé áramló jóindulat. Mindenkit szeretni sokkal könnyebb, mint valakit szeretni. Aki mindenkitszeret, az nem szeret senkit sem. Hiszen ha a föld minden pontja nyolcezer méter magasan lenne a tengerszint felett, akkor nem lenne Himalája, nem lennének hegyek és völgyek, csak egyhangú síkság. S e dühömbe belezsúfolódott mindenfelgyülemlett ellenszenvem bármilyen fanatizmussal, világ megváltással szemben,ami könnyedén dobja áldozatul a számára közömbös ma élő egyént az imádotteljövendő generációk boldogságáért. Erről persze a szegény jógi nem tehetett. No de hát végül is elő kell rukkolni a dolog lényegével. Ha valaki naivulmegkérdezné: ,,De hát miért csinálják mindezt a jógik?" - az pontos választ érdemel.Tehát:A jógik szeretnének olyan szintre eljutni, hogy ne kelljen többé megszületniük. Leakarnak szállni a ,,lét kerekéről". A lét kerekéhez pedig a cselekvés kötözi oda azembert. A cselekvésbe pedig az érzelmek, az indulatok, a szenvedélyek sodorják,egyszóval az emberi kapcsolatok. Tehát mindettől meg akarnak szabadulni, mert acselekedeteknek olyan következményei vannak, amelyek újra meg újra visszahívják a létezésbe.
Aki ezt nem veszi tudomásul, az semmit nem érthet meg egy jógigondolkodásmódjából, annak számára a jóga ,,stúdiókban" végzett egészségmegőrző,netán gyógyító gimnasztikává zsugorodik.Mármost a ,,lét kerekéről való szabadulás" vágya nem jógatalálmány, hanemalapgondolata a hinduizmusnak. Rokonszenves gondolat, ami különösen akkor ütnészíven az embert, ha megbizonyosodhatna arról, hogy a létnek valóban van kereke,ami időnként alámeríti a fizikai világba, a testi életbe, időnként felemeli a szellemidimenziókba; s nem utolsósorban, ha erről a kerékről adott feltételek között ténylegle lehetne szállni.A tudás és a hit eme határrnezsgyéjére jutva némi pihenőt engedélyezek azolvasónak, holott még éppen csak kóstolgatni kezdtük a jógaügy bölcseleti és főkéntlélektani hátterét, persze a magam parlagi egyszerûsítésében. No de tanulságok nélkül pihenőre sem mehetünk.Az egyik: A jóginak tehát távolról sem eszménye a ,,teljes ember" európai ideálja,akinek van szelídsége és haragja, szeretete és gyûlölete, elmélyülése és cselekvése. Nem, a jógi úgy tudja, hogy valamilyen tulajdonság kifejlesztésének az akövetkezménye, hogy más tulajdonságok visszafejlődnek. A megismerés belső,meditatív útján való előrehaladás ára a külvilág felé irányuló aktivitás apálya. Ennek fényében kezd gyanússá válni a napjainkban egyre gyakrabban feltünedező ,,utazó jógi", aki nyugati országokban meglepő élénkségû agitatív tevékenységet fejt ki,előadásokat tart, televízióban szerepel, és gyülekezetében netán pajzán játékokat játszik rajongó leánykákkal.A másik: Egykori mesterem, Liebermann Lucy és én közösen voltunk gazdái egyszürke macskának, aki egy napon súlyosan megbetegedett. Egyik barátunk kocsijánszállítottuk az állatorvoshoz. E barát azt mondta vezetés közben: - Tudjátok, én is szeretnék egy cicát. Csakhogy azután mindig ilyesmi történik:megbetegszik és meghal. Ezt a fájdalmat én nem vállalom. Ezért nem tartok állatot.Mire Liebermann: - Természetesen igazad van. Csak hát mondd, érdemes így élni?(P. Liebermann Lucy zongoramûvész, akit a sors egy ínhüvelygyulladássegítségével először a mozgásterápia, majd a pszichoanalízis tájára sodort. Bár tagjavolt a pszichoanalitikusok nemzetközi társaságának, túlságosan szabad lélek voltahhoz, hogy a honi skolasztizálódó iskola szemében elkerülhesse az eretnekségvádját. Az egyházi mintára történő szerveződés komolyan veendő: Volt a Mester,utána következtek az apostoli atyák, akik még személyesen hevertek a Mester díványán, majd az apostoli atyák tanítványai. Harcukat elsősorban nem a pszichoanalízis ellenségei ellen vívták, hanem a régi minta szerint az eretnekek ellen,akik éppolyan analitikusok voltak, mint ők, csak egy kicsit másképp látták adolgokat. Ezzel beteljesítették Freud jóslatát arról, hogy a kis különbségek szülik anagy narcisztikus sérelmeket. Liebermann elsőként szervezett Magyarországon - még a harmincas évek végén - olyan korszerû pszichoterápiás ellátást, ami nem


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény38
választotta el a betegek testi és lelki gyógyítását. Ugyancsak ő kezdte el nálunk acsoportpszichoterápiás, családterápiás módszerek alkalmazását. Erről ma nem illik beszélni. Az életet alapjában véve mulatságosnak tartotta. Gyerekkorában egyszer találkozott az ördöggel, később egy nyári szabadsága alatt erdei manókkal is. Mintgyakorló boszorkány halt meg, aránylag fiatalon.)
MEGMENT-E A HIT A FÉLELEMTÕL?
A hit szerencsére nem ment meg minket a félelemtől.Mint ismeretes, nálunk nemigen tud mit kezdeni az ember a halál tényével,leginkább fél tőle, és igyekszik számûzni gondolatvilágából. Szató úr, a zen buddhista orvos ennél morózusabban nyilatkozott nálunk egy kongresszusszünetében, két szendvics között. Azt mondta: - Nem tudok hinni egy olyan kultúrában, amelyik az élet három nagy kérdésérecsak konvencionális hazugságokkal tud felelni. Ezek: a szexualitás, az agresszivitásés a halál. Ezért maradnak magukra lelkileg az önök haldokló betegei.Ámde Indiában beszámoltak egy olyan szorongásos depresszióról, amely főkéntifjú embereket kerít a hatalmába, akkor, amikor megértik az újjászületés és a karmatanát; azt, hogy semmi elől nem lehet meglógni, mert az ember cselekedeteinek következményei utána kúsznak egy új életbe is. Tehát nincs meg még azöngyilkosság kiskapujának reménykeltő lehetősége sem, amin keresztül az ember eliszkolhatna az elviselhetetlen helyzetek elől. Számukra a létezés tehát csapda, azöndetermináció kelepcéje. Ettől azután szorongani kezdenek és szomorúak lesznek.Engem viszont illetlen vidámság kerített hatalmába. Hiába, ilyen az emberi lélek. Nyugaton azért félnek, mert meg kell halni. Keleten azért félnek, mert nem lehetmeghalni. Mindegy, hogy mitől, de fél az ember.Ezt a kérdést tudniillik, hogy milyen az emberi lélek, egyszer dr. Pető Andrásfilozófus-főorvos is feltette nekem. Látogatóba jött hozzá egy úr, két mankóval,nehezen araszolva. Amikor elment, Pető azt kérdezte: - Elmondjam a történetét? Huszonhat éves korában szerelmi bánatában a vonatelé vetette magát. Mindkét lába ráment. Azóta megnősült, van két gyereke,fordítóként dolgozik, és nagyon boldog. Érted ezt, te pszichológus? Két lábbal nemkellett neki az élet. Nyomorékon imád élni. Hát ilyen az emberi lélek! - és akkorátnevetett, hogy majd kiesett a karosszékéből.(Dr. Pető András fiatalkorában a Pester Lloyd munkatársa volt. Az újságösztöndíjat szerzett neki a bécsi egyetem irodalmi fakultására. Õ azonban - sajátmaga legnagyobb meglepetésére - az orvoskarra iratkozott be. Szerinte ezért élhettetúl az I. világháborút. Ezután Párizsban tüdőgyógyászként dolgozott, majd barátiunszolásra hazatért Magyarországra, hogy el ne mulassza a fasizmussal valóközvetlen találkozást. Mint utólag kiderült, a szemita Petőnek azért kellett
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény39
hazajönnie, hogy Márai Sándort kigyógyítsa depressziójából. Az író elsötétítettszobában, a díványán heverve szenvedett.Különben nem ismerték egymást, a barátok vitték oda a mágusnak tartott Petőt. - Sándor, keljen fel és írjon, ez a maga dolga! - szólította meg az orvos. - Majd ha az Úristen ideküldi egyik angyalát, és ő mondja ezt nekem, akkor felkelek - mondta Márai elhaló hangon.A kopasz, kövér Buddha-szerû főorvos, aki utolérhetetlen előkelőséggel hordoztagörögdinnye nagyságú heresérvét, a mellére csapott: - Sándor, nézzen ide! Itt az angyal!És Márai fölkelt. Így szól a legenda.A főorvos itthon megszervezte a Mozgásterápiai Intézetet, és kidolgozta sajátgyógyító módszerét, a később világszerte alkalmazott konduktív mozgásterápiát.Ennek megfelelően a különböző felettes hatóságok visszatérően foglalkoztak időelőtti nyugdíjazásának eszméjével, ám a sors mindig a főorvos pártjára állt.Bosszúságukban ellenségei sarlatánnak kiáltották ki. Halála után utóda Állami Díjatkapott Pető módszerének megőrzéséért és elterjesztéséért.)
A TUDAT ÉS AZ Õ ÁLLAPOTAI
A fizikai létezés alapformáinál - ásvány, növény, állat, ember - hagytuk abba ahinduizmus világképének kóstolgatását. Mármost minden létezési formához egymeghatározott tudatállapot tartozik az alábbiak szerint:ember- éber, racionális tudatállat - álomtudatnövény- mélyalvástudatásvány - haláltudatAz éber, racionális tudat kivételével a többi természetesen hasonlat: olyan, mintamikor álmodik az ember, képek tûnnek fel és enyésznek el; olyan, mint amikor azember álomtalanul mélyen alszik; olyan, mint amikor az ember halott. Meg kellemelni a kalapot a szép kerek szintézisre törekvő hinduizmus logikai mutatványaelőtt, amikor egyszerûen alacsonyabb szintû tudatállapotoknak nevezi el mindazt,ami a modern lélektan fogalomhasználata szerint képzetáramlás, érzékelés,ingerelhetőség, vagy még az sem, tehát semmiképpen sem tudat. A tudatfogalomterjedelmének ilyen kiszélesítése meglehetősen bizonytalanná teszi a fogalomtartalmát - mit is nevezhetünk tulajdonképpen tudatnak? -, ám lehet, hogy ez azsörtölődés csak a megszokott gondolkodási sémákba való visszasiklásból fakad. Nem kell mindig vitatkozni, figyeljünk. Dhattatreya ugyanis elégedetlen lenne efenti modellel, és pontosítást követelne. Pontosítsunk tehát.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény40
Tán tetszenek még emlékezni arra, hogy magasabb létezési formák módosultanmagukban foglalják az alacsonyabbakat. A tudatállapotok változásai - jobb szó híján - az egyes funkciók fejlődéséhez kapcsolódnak. Tehát:
Ásvány
Fizikai test (tömeg) - haláltudat
Növény
Életjelenségek - mélyalvástudatFizikai test - haláltudat
Állat
Affekciók - álomtudatÉletjelenségek - mélyalvástudatFizikai test - haláltudat
Ember
Én - éber, racionális tudatAffekciók - álomtudatÉletjelenségek - mélyalvástudatFizikai test - haláltudatAz ember tehát - mint látni tetszik - minimálisan négyféle tudatállapotot hordozmagában:Éber, racionális tudata (intellektusa) van Énjével kapcsolatban.Álomszerû tudatállapotban éli meg ösztöntörténéseit, érzelmeit, indulatait,szenvedélyeit. Befolyásolni körülbelül annyira képes őket, mint álmait az álmodó, skörülbelül ennyit fog fel keletkezésük okairól is.Mélyalvás- vagy kómaszerû tudatállapotnak megfelelő információkkalrendelkezik életmûködésének alapvető folyamatairól, például a sejtek anyagcseréjéről vagy az enzimtermelésről.Haláltudatban van a fizikai testét alkotó atomok és elemi részecskék mozgásátilletően.A mi tudományos gondolkodásunk, mindezeket fontolóra véve, természetesenzökken és hökken. Nyilvánvaló, hogy a fogalomhasználat (tudat, Én) nem azonos amiénkkel, s az egész konstrukció, amennyire imponálóan szintetizált és lekerekített,annyira elnagyolt és körülbelüli. Ámde ez már keleti lélektan a javából, illetve annak kezdete, amiből még sok minden fog kisarjadni.A hinduizmus emberismeretének eme üstjéből azután merítettek kisebb-nagyobbadag leveskéket mindazok, akik kiskanállal adagolták Keletet a Nyugatnak,teozófusok, antropozófusok, mazdaznanisták és mások. Az eredeti törekvés mégrokonszenves is, nevezetesen, hogy szintézist teremtsenek a hinduizmus és a
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény41
kereszténység, a keleti és a nyugati gondolkodásmód között. Csakhogy a szellemi játék idővel - mint már annyiszor - Tanná merevült, s a Tan különböző értelmezésilehetőségein összevesztek. Így már nem lehetett eljutni a csillagokhoz.Ámde a mi lélektani érdeklődésünk szempontjából mindez közömbös. Ebben azembermodellben gondolkozva viszont feldereng, hogy hova helyezi el a keletilélektan például a pszichoanalízist, mint olyan módszert, ami az ösztönök ésérzelmek álomszerû megélését, eredetüket az éber, racionális tudat szintjére próbáljaemelni. Vagy a Hatha-jógát, amely arra törekszik, hogy a vegetatív mûködéseketvonja tudatos ellenőrzés alá
(Megj: nyomtatott nézetben.)
.
Éber, racionális tudat
(Én)
pszichoanalízis
Álomtudat
jóga
(ösztönök, érzelmek)
Mélyalvástudat
(biológiai mûködések)
Haláltudat
(elemi fizikai mozgások)
A pszichoanalízis tehát az ember ösztöndinamikájának és emocionális életének egy részét igyekszik tudatos kontroll alá vonni. A jóga ezt a törekvését kiterjeszti atesti-vegetatív mûködésekre is. Ennek következtében azonban jóval többről van szó,mint a testi kondíció megőrzéséről. Megváltoztatja az embert alkotó részelemek közötti viszonyt, fokozza az életerők áramlását, s mûködésbe hoz olyan szellemiközpontokat (csakrákat), amelyek újfajta megismeréseket tesznek lehetővé. (Acsakrák szimbólumai a különböző levelû ,,lótuszok": amelyek a fejtetőn, a homlok közepén, a pajzsmirigy két oldalán, a szívtájékon, a köldök alatt, valamint a nemiszervek és a végbélnyílás között helyezkednek el. Leírásuk minden részletesebb jógakönyvben megtalálható.)A lényeg az, hogy ezek a tudatszintek nem merevek. Mozdulhatnak ésfejlődhetnek a szigorúan evolucionista emberképnek megfelelően. E mozgásbólvégül is egy történet kerekedik ki. Történet arról, hogyan fejlődik ki adetermináltságból a szabadság.
AZ ERETNEKPROBLÉMA
Ez a világ egyik legfurcsább jelensége. Nem véletlen, hogy mi is állandóan beleütközünk. Röviden arról van szó, hogy a történelem legtiszteletreméltóbb
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény42
szellemi áramlatai is, egy bizonyos kiteljesedést elérve, dühödten felfalják sajátgyermekeiket.A katolicizmus harcos szellemi erőinek javát nem a buddhizmussal vagy aziszlámmal való polémiára fordította, hanem a másik jó keresztényre irányította a pergőtüzet, arra, aki nüanszokban másképp gondolkozott. S ez nem egy kialakulóideológia gyermekkorának a betegsége, hanem az érett férfikoré. Gnosztikusok,manicheusok, ariánusok és még tucatjával az elítélt, kiközösített eretnekek. AzutánJohanna és Savonarola, manapság a munkás-papok. S a szellemi küzdelem rövidesenmaterializálódik, és fellobognak a máglyák. Végül is kétségbeejtő, hogy a nemes, jobbító törekvések mind megszülik saját inkvizíciójukat.A munkásmozgalom története is egy ponton az elhajlók, a jobboldaliak, a baloldaliak, a centrum, a revizionisták, a szektások küzdelméről kezd szólni; s akoncepciós perekben több jó kommunista látta meg idő előtt az örök vadászmezőket,mint gaz tőkés, alattomos fasiszta, szakszervezeti titkárrá avanzsált egykoriarisztokrata.S az ortodox pszichoanalitikusok harca az adleriánusok, jungisták, stekeliánusok,mitscherlichisták, frommisták és még ki mindenki ellen, aki mind analitikus volt,csak egy kicsit másképp. Ezek fájtak nekik, nem a reflexológusok, a behavioristák, agestaltosok, a kognitív pszichológusok, akik kiröhögték őket. Õk csak idegenek voltak. Az ellenség a másik pszichoanalitikus, aki nem pontosan úgy gondolja...Három nagy szellemi forradalomra hivatkoztam illusztrációképpen, de a példák száma korlátlanul fokozható nagyban és kicsiben. A bosszantó az, hogy az ember nemigen érti e folyamat miértjét, valahogy nem tapintható e dühök és őrjöngések létalapja, gazdasági-társadalmi szükségszerûsége, amely a szeretet vallásátTorquemadáig, a szabadság-egyenlőség-testvériség eszméjét a guillotine-ig és aterrorig, a munkásmozgalom küzdelmét az emberhez méltó életformáért akoncepciós perekig és a totális diktatúráig sodorja. A jelenség viszont túl ritmikusanismétlődik ahhoz, hogy szubjektív szándékok rovására írhassuk. Ámbár...Tacitus szubjektív magyarázata
Agricola
címû mûvében olvasható. Agricolaapósa volt Tacitusnak, híres hadvezér, Róma számára meghódította Britanniát.Mégis, Domitianus császár idején ellenségei fölheccelték a császárt ellene, ésAgricolának menekülnie kellett, hogy elkerülje a szégyenteljes halált. Domitianus pusztulása után írta meg Tacitus említett mûvét, apósa rehabilitálása érdekében.Ebben felteszi a kérdést: - Domitianus környezetében egyaránt voltak tisztességes politikusok ésgazemberek. Miért a gazemberekre hallgatott a császár? - Mert Domitianus császár undorodott a tisztességes emberektől. - Miért undorodott Domitianus császár a tisztességes emberektől? - Mert Domitianus császár utálta az erényt.Így gondolkozik Tacitus, aki túl jó történész ahhoz, hogy egy vállrándítássallerázzuk magyarázatát. Elég annyit mondani: Hm.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény43
Anatole France objektív magyarázata: Az
Angyalok lázadásá
ban leírja, hogy amennyei hatalmasságok egy része, megelégelve a bosszúálló Jehova kegyetlenuralmát, amely a Földet siralom völgyévé tette, elhatározta, hogy letaszítja trónjáról,és helyére Lucifert, a szépség és harmónia nagy Szeráfját ülteti. Az emberek közöttis keresnek szövetségeseket. S eljön a nap, amikor szemben állnak egymással az égihadak, csak Lucifer nincsen sehol. Végül megtalálják a Pokol fenekén, amint párducbőrrel letakart heverőjén zenét hallgat, konyakot iszik, és mondjuk, egykedves lánnyal enyeleg. - Szeráf! Ma van a nagy nap. Letaszítjuk a trónjáról Jehovát, és a nyomorúság,szenvedés, betegség és halál birodalma helyett megteremtjük a boldogság, a szépség,a derû világát. Állj a hadak élére! - Nem megyek. - Mi történt? - Az éjjel rájöttem valamire. Ha Lucifer az Isten trónjára ül, akkor nem Lucifer többé, hanem ő az Isten!Lehet, hogy ez minden forradalmak tragédiája?Ám az eretneküldözések ismétlődő fellobbanása pszichológiailag is magyarázhatóa nárcizmuselméletek segítségével. Az önimádattá fokozódott nárcizmus soha nemtûri el a konfrontációt a valósággal, a szubjektív megélést mindig előnyben részesítia tapasztalással szemben. Önmaga glorifikálása átterjed arra az eszmére is, amelyhezcsatlakozott. A szerep ettől kezdve karizmatikussá válik, a megváltói küldetéssugározza be. Ennek fényében a más álláspontot képviselő ember nemcsak téved,hanem tévelyeg, sőt sátáni, gonosz princípiumok letéteményese, méltó a pusztulásra,a máglyára, a kárhozatra. Ugyanígy támadhat fel önpusztító gyûlölet saját magávalszemben, ha a szélsőségesen nárcisztikus ember úgy érzi, hogy nem tudottmegfelelni saját istenített ideáljainak. A rajongót mindig csak egy lépés választja el akegyetlen agresszivitástól. Ez a pokol igazi bora, amitől olyan könnyûmegrészegedni: az erkölcsileg igazolt pusztítás. Hogyan is szól a régifigyelmeztetés? ,,Legyetek józanok és virrasszatok..."
AZ IGAZSÁG, A HATÁS ÉS EGY BOROTVAÉL
Amikor már nyugdíjas leszek, és ennek megfelelően bátor is, megírom majdvulgáris tudományrendszertanomat. Ebben a tudományokat tudománytalanul háromnagy csoportra fogom osztani: ténytudományokra, igazságtudományokra éshatástudományokra. A ténytudományok leíró jellegûek. Az igazságtudományokatmeglepő módon a tényeket létrehozó összefüggések és törvényszerûségek érdeklik,legyenek azok bármilyen banálisak, semmitmondóak és unalmasak. Sajnos, néhailyen az igazság. A hatástudományokat viszont nem az igazság érdekli, hanem az,hogy egy eszme, ideológia - legyen az igaz, téves, a valóságot tükröző vagy naivlegenda - néha évezredekig tartó hatást gyakorol az emberek életére és gondolkodásmódjára, néha pedig nyomtalanul elenyészik, ,,befullad", mint egyhomokba lőtt gránát. Mi a hatás és a hatástalanság titka? Nem szellemtörténetről van szó, nem is szociológiáról. A Jézus körüli időkbenJúdeában és Kis-Ázsiában hatalmasra nőtt a messianisztikus várakozás, az éhség egyúj szellemi impulzusra. El is jött a Messiás. A hatástudományt azonban mégsem ezérdekli, hanem az, hogy miért Jézus tanítása győzedelmeskedett, miért nem példáulTianai Apollóniusé. Ugyanis jó ideig úgy tûnt, hogy az indiai és görög bölcseletielemekből - még Nagy Sándor szellemi importja nyomán - lesz a győzedelmesideológia, és Mestere a Megváltó. Ám Tianai Apollónius - a rosszmájú Lukianoszszerint - egy napon a ,,gimnaszofisták komor sorfala között" önként máglyára lépett. Néhány évtized múlva filozófiai irányzata már sehol sem volt, s megkezdődött akereszténység szétáradása.Feltehetően nem igaz, hogy Mózesnek az Isten szólt egy égő csipkebokorból,talán Lázár sem támadt fel halottaiból, s e világkorszak hajnalán kialakultvilágtojásról sem lehet biztosan tudni, hogy milyen volt a fehérje és a sárgája. Ámmindez elhanyagolható. Az érdekes az, hogy valaki három és félezer évvel ezelőttelkiáltja magát: ,,Ne paráználkodj!", és Kovács úr - aki különben ateistának valljamagát - ma is ezért bûntudatos, ha megcsalja felesége őnagyságát. Az érdekes az,hogy ebből a világtojás - ügyből egy kultúra bontakozott ki, filozófiával, etikával, jogrenddel, egy kultúra, amiben az emberek évezredeken át élni és halni tudtak, ésnem csúsztak le a nem létező világtojás héjáról.Ebben az értelemben a pszichológia is jórészt hatástudomány. Ha egy felnőttvergődve görnyedezik hatalmas apjának bûntudatot keltő szigora alatt, teljesenközömbös, hogy az atya a valóságban egy másfél méteres dadogó és kopasz törpe, shatalmassága csak neurotikus legenda, tehát nem igaz, a hatás mégis vitathatatlan.Mint ahogy az is vitathatatlan, hogy egy kevésbé felkészült pszichoterapeuta jobbangyógyíthat, mint egy lexikális tudósfenomén, a személyiségükben rejlő különbözőgyógyító hatás, hatóerő következtében.Mármost amikor létezési formákat, tudatállapotokat vázolunk, sőt később majdújjászületésről, sorsról, szellemi típusokról is szó esik föl ne tétessék a kérdés, hogymit tartok én ebből igaznak. Mit tudom én? Még erről a világról sem vagyok olyan jól informált, nemhogy a túlsóról. Amiért írógéphez ültem, az ennek a világképnek ahatása, amely a fél emberiség életébe besugárzik, és nálunk is fel-felvillan.S miután elsősorban a dolog lélektani részére helyezem a hangsúlyt, szót kellejteni arról az ismeretelméleti borotvaélről is, amelyen a pszichológia táncol.Ismeretelméletileg magától értetődő, hogy egy magasabb struktúra megismerhetegy nála alacsonyabbat. Például az ember a macskát, a hangyát. No de megismerhet-e a hangya vagy a macska engem? Egy állat alacsonyabb rendû idegrendszeriszerkezete alkalmas-e arra, hogy az emberi kultúrát, gondolkodást befogadja,megismerje? Nyilvánvalóan nem. Mellesleg ebből az is következik, hogy ha létezneis egy embernél magasabb rendû szellemi hierarchia, azt én, mint alacsonyabb rendû


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény45
struktúra gondolati úton nem ismerhetem meg. A racionális gondolkodás tehátmindenképpen materialista végeredményhez vezet, annak a kis logikai bukfencnek asegítségével, hogy amit nem tudok megismerni, az nem is létezik. A másik logikai bukfencet természetesen az ellentábor találta ki, a maga ,,credo quita absurdum"-ával, ami az én fordításomban így hangzik: ,,Azért létezik, mert nem tudommegismerni."A nagy kérdés: Vajon azonos fejlettségû struktúrák megismerhetik-e egymást?Emberi intellektussal maradéktalanul megismerhetőe az emberi intellektus? Azemberi személyiség alkalmas-e arra, hogy egy másik ember személyiségét a magateljességében megismerje, megértse és befogadja? Egy ember erre biztosan nemképes. Talán a felhalmozott kollektív emberi ismeretek, a tudás segítenek. Nemtudom... Inkább azt tapasztalom, hogy az egyenlő struktúrák nem képesek egymástteljes egészében felfogni, mindig mûvi egyszerûsítésekre, redukcióra kerül sor:tanulásról beszélünk és motivációról, kognitív pszichológiáról és viselkedés-lélektanról; tipológiákat és dimenziókat, faktorokat és általában hármas tagolású kisszerkezeti modelleket alkotunk. Az ember egészéről szó sincsen. Egyelőre. Talánegyszer majd sikerül összeraknunk az egész pszichopuzzlét. Istenem, hogy fogunk akkor unatkozni!
DHATTATREYA HETEDIK KOANJA
A tanítvány éjszaka felébredt, és meghallotta a kuvik kiáltását. Reggel azt mondtaa Mesternek: - Éjszaka kiáltott a kuvik. Ez halált jelent. - Ha hallod - válaszolta a Mester. - Hány éjszaka kiáltott a kuvik, és te békésenszenderegtél.Krishnamurthi magyarázata: Ezt a koant nem kell magyarázni.Szondi Lipót magyarázata: Te vagy a félelem, és te vagy az áldozata.Epiktétosz magyarázata: A dolgok közönyösek, se nem jók, se nem rosszak. Adolgokról alkotott képzeteink keltenek bennünk örömöket és bánatokat.(Krishnamurthi a XX. század első felében feltûnt indiai szabadgondolkodó,akinek mûvészete abban állt, hogy igen kedvesen és érthetően tudta elmondanimindazt, ami a világról eszébe jutott. Néha verseket is írt. Már gyerekkorában híresvolt rendkívül rossz emlékezőtehetségéről. Azt sem tudta pontosan, hogy hány éves, bár ,,útlevele szerint" 1897-ben született. Eszménye a pillanatnyi helyzetekre valóspontán reagálás volt. Véleménye szerint minden tanítás, rendszerbe foglalt ismeret,a tapasztaláson és az emlékezésen alapuló viselkedésformák ismétlése csak távolabbvisz az igazságtól, és merevvé, halottá teszi az ember lelkét. Rajongó tanítványa,Annie Besant ,,második Krisztusnak" tartotta. Erről Krishnamurthi sohasemnyilatkozott, sem igenlően, sem tagadóan. Besant az ő tiszteletére szervezte meg aTeozófiai Társaságot, amelyből Krishnamurthi - miután a mozgalom világszerte elterjedt - kilépett. Szegényen és magányos szellemi farkasként élt, de mindig sok ember vette körül, akiknek jólesett a közelében lenniük. Egy-egy nyilvánoselmélkedését néha tízezer ember is hallgatta Európában, Amerikában vagyAusztráliában. Igen rosszul vezetett autót, ha valaki beült mellé a kölcsönkapottkocsiba, mindig megkérdezte, hogy van-e életbiztosítása. Nem volt aszkéta, nem tettcsodákat, de szerette hanyatt fekve bámulni az eget. R. Landau újságíró szerint ő voltaz a Tanító, aki ébredése pillanatában lemondott trónjáról...)
NYUGATI ÉS KELETI ASZKÉZIS
Tudomásul kell venni, hogy minden nagylélegzetû szellemi irányzat - buddhizmustól a kereszténységig, a taoizmustól a sztoa filozófiájáig -, bármilyenóriási térbeli és időbeli távolságokra keletkeztek is egymástól, ugyanattól a háromdologtól féltette az ember lelkét: a pénztől, a hatalomtól és a szexustól. A tér és azidő távolságait azért hangsúlyozom, mert eszembe jut Török Sándor egyik megjegyzése, amely szerint: - Ha valaki Isaszegen kijelenti, hogy látta az emberi lelket, és az zöld! - ezenmosolyoghat az ember. De ha tőle függetlenül Új-Zélandban is előáll valaki azzal,hogy az ember lelke zöld - ezen már el kell gondolkozni.A gazdagság és a hatalom karaktertorzító hatását nap mint nap tapasztalhatjuk kicsiben és nagyban. Ezt csak az érintettek nem veszik észre. A nagy pénz és a nagyhatalom a jellemtorzulásokat olyan naggyá teheti, hogy abban még valami imponálóis lehet. Az igazi nagyság még negatív, pusztító változatában is ritka jelenség aföldön. Ám a kis pénz, a kis hatalom, a lélek kis elpiszkolódása szánalmas, undorító,és ezért nem tartozik a bocsánatos bûnök közé. Katonakoromban a boldogultemlékezetû Friedrich őrmester ezt így fogalmazta meg: - Ezeket a kiskirályokat utálom a legjobban. Mert ezek olyanok, mint atyúkszarban a fehér rész. Azért csak tyúkszar az.De a szexus... Mi bajuk volt a nemiséggel? Nehéz erre felelni. Az embernek csak töredékes asszociációk jutnak az eszébe. Az energiák szétszórása... a test és a szellemellentéte... a ,,halál és a szerelem egy ágy" visszatérő gondolata Illyés Gyula-imegfogalmazásban... Igen, van olyan iskola, amelyik azt tanítja, hogy a testiszerelem hozta a halált a világba. Aki életet ad, az beavatkozott a teremtésbe. Ám azember teremtménye nem lehet örökkévaló, pusztulnia kell... Nem kevesen állítják,hogy az ember csak akkor válik alkalmassá igazi szellemi megismerésekre, ha már kiégtek belőle a szexuális vágyak... De lehet a dolog egyszerûbb is. P. R., egy paplelkû orvos, akit ,,ágaskodó nemi szerve vonszolt el a kolostorok közeléből", errea kérdésre azt felelte: - Tudod, tizennégy éves koromban összeakadtam egy kislánnyal. Amikor csak tehettük, felrohantunk a padlásra, és csináltuk, csak azért, mert jó. Azt hiszem, azilyen szexus ellen tiltakoztak az egyházatyák.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény47
A kizárólagos testi élvezet nem tetszett nekik? A lélektelen szeretkezés, a nemiszervek sivár találkozása? Vagy az élvezetet adó ember oltárra emelése, mint azistentagadás egyik formája? Ennek fényében érthető lenne Pál apostol engedményeházasságügyben, és a félreértések szigorú kiigazítása: ,,Nem hús és vér ellen vannekünk tusakodásunk, hanem a sötétség hatalmai ellen...Az ugrándozó képzettársítások mégis a két furcsa zsidót, a szigorúan esendőMózest és a szelíden tökéletes Jézust idézik fel. Gyanús, hogy ők az antiszemitizmusigazi felidézői. A legnagyobb bûnt követték el: elvették az emberektől a pogányéletörömöt! Ezt sohasem lehet megbocsátani. Mert nincsen szabadulás: hiába tudjamár valaki, hogy szeretkezni nem bûn, ez a ,,felszabadultság" meg sem közelítiannak az embernek a szabad élvezetét, akinek soha az eszébe sem jutott, hogy aszerelem bûn is lehet. Rezignáltan bólogatunk ugyan Diderot megállapítására, amelyszerint a szerelemben olyan szorosan tapadnak egymáshoz a nyálkahártyák, hogynem fér el közöttük az erkölcs - azért a morális probléma neki is eszébe jutott, ésakkor már régen rossz az ösztönöknek.A monoteizmus féltékeny Örökkévalója nemcsak azt követelte meg, hogy ,,Nelegyenek neked idegen isteneid rajtam kívül!", hanem azt is: Ne kalandozz el tőlemidegen mámorokba! Ne részegeskedj, ne kábítsd el magad, ne add át magadsemmiféle rajongó körtáncnak holmi aranyborjak körül! És ugyanígy: Ne emeljáhítatod trónusára se férfit, se nőt! Mert a szerelmi mámor istentagadás is lehet. Aféltékeny Isten csak a magasabb rendû szellemiséggel való egyesülés extázisának jogosságát ismeri el: a misztikus élményt. A szerelmi extázis gyanús és veszélyes, sha már kikerülhetetlen, be kell vonódnia az isteni szentség jóváhagyása alá, netán aházasság formájában.Akárhogy van is, az aszkézis három - megint csak három - dolgot jelent:Lemondást a gazdagságról - vagyis a szegénységet.Lemondást a hatalomról - vagyis alázatot és engedelmességet.Lemondást a nemiségről - vagyis szüzességet.Így van ez Nyugaton és Keleten egyaránt. Csakhogy mégis van egy fontoskülönbség a kétfajta aszkézis között. Nyugaton az aszkézist az összeszorított fogúakarás, a bûntudat, a korbács, a fogadalom, az önmagán való erőszaktevés, a vágyak és ösztönök elnyomása teremti meg. Kelet ennél sokkal szelídebb. Azt tanítja:,,Amíg munkálkodnak benned a szexuális ösztönök, amíg hajt a hatalom és agazdaság vágya - éld ki mindezt. Ne legyél kegyetlen önmagaddal, mert akkor kegyetlen leszel másokkal is. Dolgozz magadon testi és szellemi gyakorlatok segítségével, és ha majd ezek a késztetések lassanként kihunynak benned, akkor legyél aszkéta, könnyedén és mosolyogva."Így hát az ifjú jógik - uramfia, láss csodát! - kezdetben még élnek szexuáliséletet, néha partnerrel, néha némi onánia segítségével, amikor a drága nedût,,visszaeszik", hogy semmi energia ne menjen kárba. Akkor lesznek aszkéták, amikor már megszûnt az igény, és az aszkézis belülről hiteles. Szép.
Öregedő korában minderre rájött kedves színész barátom, aki a közeledőimpotenciától való félelmét imigyen hárította el: ,,Impotens vagyok, ha akarok izélni,de nem tudok. No de ha nem akarok?..."Ez már keleti gondolkodás. És ez a lazaság lengi be egy jóga ashram tájait.Dhattatreya így kezdett Hatha-jógára tanítani: - Először is üljön le kényelmesen. - Lótuszba? - kérdeztem én kacéran, merthogy én azt is tudtam. Nézett rám, mint az Isten ökrére. - Ahogy magának a legkényelmesebb. Az a maga ülése...
TUDATOS SÉTA A TUDAT ALATT
Ó, boldog egykori görögség! Ó boldog Szókratész, aki állítólag még úgy vélte,hogy az erény tanítható. Ennyire racionalista lett volna Xantippe meggyötört férje?Bizony, ennyire... Ámbár az ő lelkében is ott bujkál az a faramuci daimonion, akirőlcsak annyit árul el, hogy időnként lebeszéli valamiről, de rá nem beszéli semmiresoha. A Szókratész által elindított bölcseleti-lélektani vita főbb érvei és ellenérveiimigyen hangzanak az évezredeken keresztül:Szókratész: A helytelen cselekvés alapja a nem-tudás. Mert ugyan mi oka lennevalakinek, aki tudja a helyeset, hogy ne azt cselekedje?Szent Ágoston: Ismerem a jót, és mégis rosszat cselekszem. Mert ilyen az emberilélek.Spinoza: Az akarat és a cselekvés szabadsága - illúzió. Ez az illúzió abból ered,hogy nem ismerem azoknak az okoknak egy jó részét, amelyek akaratomat éscselekvésemet meghatározzák.Freud: Persze hogy nem ismerem, mert jórészt nem tudatosak.Helyben vagyunk. Mármost a Freud-féle tudattalan kialakulásának egyik forrásavilágos és egyértelmû: tudattalan lesz minden, ami egykor tudatos volt, ámde bûnösnek nyilváníttatott a Felettes Én szigorú ítélőszéke előtt, mire az elfojtássmasszerei - a szorongások és a bûntudatok - a tudattalan börtönébe számûzték.Ámde van a tudattalannak egy gyanús tartománya, ahol olyan lelki jelenségek tanyáznak, amelyek soha nem voltak tudatosak. Õk a lélek alvilágának igaziszörnyei. Eredetük az emberiség őstörténetének homályába vész. Szegény Freud megis kapta értük a magáét: miféle rejtélyes csatornákon átszivárgó ,,faji emlékezést"merészel feltételezni, genetikai szempontból teljesen tudománytalanul? Megöltősatyák, kiherélt gyermekek, vérfertőző anyák és véres áldozatok, tabuk és totemek - az ember ijedtében legott behavioristává lesz.Ezek a szörnyek mintha kívül tartózkodnának a racionalitás birodalmán, mítoszok villódzása és mágiák köde veszi körül őket. Mit kezdjünk velük?


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény49
Töprengés, némi jóindulattal: Végül is a derék Freud nem mond egyebet, csak azt... Csak azt, hogy agyunk sem csak a fejlődéstanilag legfinomabb részekből áll - nevezetesen a kéreg szürkeállományából -, hanem mûködnek az ősibb eredetûrétegek is. Freud talán csak ennek a lélektani következményeit meséli el. Atudattalan mûködése, megjelenése álomban, fantáziában igencsak hasonlít azokra agondolkodási szintekre, amelyek a racionális megismerést megelőzik: nevezetesen amágikus és a mitologikus gondolkodás sajátosságaira. Renegát tanítványa, Jung pedig nem tesz mást, mint hogy következetesen továbbgondolkozva onnét, ahol aMester abbahagyta a spekulációt, eljut az individuális személyiség kialakulásátmegelőző élményvilághoz, az archetípusokhoz, a kollektív tudattalanhoz.Egy rosszmájú játék: Igen sok pszichoanalitikustól kérdeztem meg, hogy vajonlétezik-e buta tudattalan? Némi habozás után valamennyien úgy döntöttek, hogyostoba tudattalan nincsen. Az ember csak a racionális gondolkodás szintjén, a logikamércéje szerint lehet buta vagy okos. Ám a tudattalanja tévedhetetlen és mindentudó. - Ahá - így szól a rosszmáj -, a tudattalan tehát egy bennünk lakozó isten. Nincstöbb kérdésem.A bátor Jung azonban még ettől sem retten meg, hanem utolérhetetlenkönnyedséggel azt kérdezi a
Tibeti halottaskönyv
-höz írott tanulmányában: - Ha azt mondom, hogy az Isten a lelki tartalmak projekciója a külvilágba; vagyha azt mondom, hogy a szellemi erők introjekciója mibelénk, vajon nem ugyanaztmondom-e?Az én olvasatomban legalábbis így hangzik az alábbi mondat:,,Az isten- és a szellemvilág »semmi más«, mint a bennem levő kollektívtudattalan kivetítése. Ez a mondat azonban megfordítva így hangzik: a tudattalan arajtam kívül álló isten- és szellemvilág belénk vetülése."Jung ugyan hozzáteszi, hogy ez nem ,,intellektuális akrobatika", ám szerintemmégiscsak az; sőt legyünk analitikusak: Jung szerint is az, ha ennyire tiltakozik ellene. Nem tagadom, hogy formális logikai zsonglőrködés is hozhat néha valamifogyaszthatót a megismerés asztalára, ám az ember legtöbbször éhkoppon marad.Hadd mutassam be az ilyenfajta szellemi bûvészkedésnek egy derûsen butamûsorszámát.Íme, Lenin meghatározása az anyagról: ,,Az anyag filozófiai kategória, amely azobjektív valóság megjelölésére szolgál, ami tudatunkon kívül és attól függetlenüllétezik, hat érzékszerveinkre és tudatunkban tükröződik."Mármost vallásától függetlenül, nincs olyan teológus, aki némi vállvonogatásután, mint ,,szokatlan" definíciót el ne fogadná az alábbi Isten-meghatározást: ,,AzIsten filozófiai kategória, amely az objektív valóság megjelölésére szolgál, amitudatunkon kívül és attól függetlenül létezik, hat érzékszerveinkre és tudatunkbantükröződik." Hát igen, a definíció nem mentes némi panteizmustól, de egyhegeliánus is biztosan rábólintana, ha eszébe jut a Világszellem számosmegvalósulása, többek között a természetben, a társadalomban és a bölcseletben.

A logikai bûvészmutatvány ebben az esetben az alábbi egyszerû levezetésenalapul:Ha A=Bés C=Bakkor A = CÍme, ilyen könnyû bebizonyítani, hogy ezek a végső kategóriák már olyan tágak és általánosak, hogy felcserélhetők. Jungnál ugyanígy kerül egyenlőségjel atudattalan és az Isten közé. Játéknak nem rossz, de mihez kezdünk vele? Mihezkezdünk magunkkal, ha a fogalmak terjedelmét annyira kitágítjuk, hogy tartalmuk nullára zsugorodik, és a szavak értelmüket vesztik?A keleti lélektant mindezek a bonyolultságok nem érdeklik. Számára a tudattalana racionális, éber tudatot megelőző állapotokat jelenti - annak minden álomszerû,mágikus és mitologikus sajátosságával együtt -, tehát nem más, mint egy magunkbanmegőrzött alacsonyabb szintû tudatállapot-maradvány. Ám egy alacsonyabbfejlettségû tudatállapot meglepő megismerési többletlehetőséggel is rendelkezik - persze nem racionális szinten, ahogy például egy kutya sokféle olyan információhozis jut a világról vagy egy emberről, amelynek csatornái előttünk már elzáródtak,éppen a racionális tudat kialakulása következtében. Õ még ,,álomtudatban" látja vagyszagolja, hogy valaki gonosz lélek, mi már nem. Mert mint mondottuk, ha valamikifejlődik, akkor másvalami sorvad.
MAGDEBURGI SZENT HUGÓ ISTENBIZONYÍTÉKAI
Magdeburgi Szent Hugó, járatlan lévén az ismeretelméletben, nem jutott el odáig,mint mi - néhány oldallal ezelőtt -, nevezetesen hogy az Isten valóságát akkor semlehetne racionálisan bizonyítani, ha létezne. Arra sem jött rá, hogy amit ésszerûérveléssel nem lehet bizonyítani, azt ugyanazon az úton tagadni sem érdemes, főkéntazért nem, mert a hit nem intellektuális igényeket elégít ki, hanem emocionáliséhséget lakat jól. Hívő embert logikus fejtegetéssel éppen annyira nem lehetmeggyőzni, mint egy fóbiást nem lehet lebeszélni a félelmeiről vagy RómeótJúliáról.Amit a keleti lélektan az ösztönök és érzelmek ,,álomtudatban" való létezésérőltanít, azt a modern pszichológia úgy fejezi ki, hogy az affektív funkciók nem állnak akaratlagos szabályozás alatt. Időnként konstatálhatjuk őket, néha felderíthetjük eredetüket is, néha megelégszünk utólag mögéjük csempészettürügymagyarázatokkal, de elhatározás útján nem változtathatunk rajtuk. Nemhatározhatom el, hogy holnaptól ellenszenves lesz számomra egy vonzó ember; semhogy szeretni fogom azt, akit utálok. A változtatáshoz az érzelmeknek ,,másképpen való újraélése" szükségeltetik. Ez az, amit a pszichoanalízis ,,korrekciós élménynek",katarzisnak nevez.Hugó - egyszerû könyvkötő lévén - szerzeteskorából még emlékezett AquinóiTamásra, de túl bonyolult volt neki. Örömmel hallotta, hogy egy Kant Immánuelnevû okos ember alaposan elintézte a skolasztikus mester istenbizonyítékait. Ekkor úgy érezte, hogy eljött az ő ideje is. Magdeburgi Szent Hugó három lélektaniistenbizonyítékot állított fel, mint azok fiához, Magdeburgi Lator Károlyhoz írott
Intelmei
ben olvashatók.Az első: ,,Vésd eszedbe, fiam, amit hosszúra nyúlt életem során tapasztaltam. Alélek időtlenségben él, tehát soha nem fiatal, soha nem öreg. Csak a test öregszik, azagyerek meszesednek el. Mögöttük ott kuksol a változatlan állagú lélek, bár megnyilvánulásai szánalmasak lesznek. Ám ez nem több annál, mintha Bach JánosSebestyén egy megrozsdásodott, tönkrement orgonán adná elő fúgáit. Bizonyítékaennek, hogy ama ritka esetekben, amikor az agy erei épek maradnak, az aggastyánlelke miben sem különbözik a húszéves ifjúétól. Tudvalevő, hogy a hetvennégy évesGoethe Marienbadban halálosan beleszeretett a tizenhét éves Ulrike von Levetzownevû leányzóba. Egyik közös sétájukon a leányzó kergetőzni kívánt a bohószerelmesek szokása szerint, és eliramodott egy hegyi ösvényen. Az öreg Goetheutána, megbotlott és elhasalt. Ez az a jelenet, amit egy évszázaddal később ThomasMann nem mert megírni: a világ szellemi fejedelme porban fetreng, míg a buta libatrillázva eltûnik a fák között.Mint ebből is láthatod, fiam, az öregség semmi más, a mi Urunk szavaival szólva,mint hogy a lélek kész, de a test erőtlen.Ez az oka annak, hogy az időtlenségben élő lélek mit sem tud kezdeni a halállal.Saját megsemmisülését abszurdnak és elfogadhatatlannak érzi. Hosszabb távra van berendezkedve, mint a romlandó test."A második: ;,Sok gondot okoztak nekem a nagy vallásalapítók, elsősorban JézusKrisztus, Buddha, Mózes, Lao Ce és dr. Steiner Rudolf svájci misztikus. Az énhitetlen lelkem szabadulni szeretett volna hatásuktól. Ezért így kérdezett: - Vajon miért mondják azt, amit mondanak? Elmebetegek-e?Mint tudod, kedves fiam, a karthauzi rend csendességében sokat foglalkoztam alélek tudományával. Pszichopatológiai ismereteim birtokában szigorúanmegvizsgáltam a nevezettek életét, tetteit és szavait, viselkedésüket akonfliktushelyzetekben, és elmebajnak nyomát sem találtam. Rendezett, kongruensszemélyiségek voltak. Ezután az én gyanakvó lelkem imigyen kérdezett: - Vajon szélhámosok-e? Világcsalók-e?Vizsgálódásaim alapján ismét csak nemet kellett mondanom. Ezek az emberek erkölcsileg olyan magas színvonalat képviseltek, ami már-már meghaladta az emberimértéket, s éppen ezért válhatott morális követelésük nyomasztóvá is. - Hát akkor? - Hát akkor nem tudom. Talán tudnak valamit, egyedül az embermilliók között?Hiszen tulajdonképpen volt idő, amikor egyedül Kepler vagy Galilei tudta az


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény52
igazságot a Földről, a bolygómozgásokról - a tudományos közvélemény abszolúttöbbséggel leszavazta őket -, de azért ez igazság volt a javából."A harmadik: ,,Szerelmetes fiam, Magdeburgi Lator Károly, elárulom neked atitkot, hogy mi hiányzik a legtöbb emberből. Az arányérzék. Az bizony. Azarányérzékedre hivatkozom tehát, amelyet talán megörököltél atyádtól, belátván,hogy amilyen kicsike szent ő, olyan kis méretû lator vagy te is. Nem dicsekedhetszimponáló bûnökkel. Nos hát, én ugyan keveset értek a lét végső dolgaihoz, ám azarányérzékem néha súg valamit. Tudod, úgy vagyok én ezzel, mintha elvinnének amesszi jövő egyik nagy létesítményéhez, a paksi atomerőmûhöz, és ott a főmérnök úr azt kérdezné tőlem: - Tudod-e, Hugó, hogy miért építettük ezt? - Nem én, furcsa öltözetû idegen. - Hát azért, mert a vezérigazgató úr otthon felejtette az öngyújtóját, és nem tudottrágyújtani. Itt mi elektromos áramot termelünk, és látod, a végén kijön egy drót, amifolyton izzik. Így hát a vezérigazgató úr akkor gyújt rá, amikor csak akar.Én pedig azt válaszolnám kellő alázattal: - Uram, én semmit sem értek az atomfizikához. De az arányérzékem tiltakozik azellen, amit mondasz. 'túl hatalmas ez az apparátus ahhoz, hogy itt egy cigarettáróllegyen csak szó. És ezt mondom neked is, búcsúzóul: - Túl nagy apparátus vonul fel itt az ember testében, lelkében, természetében és atársadalomban, a tudományban, a mûvészetben és a vallásban, hogy mindez annak akurta hatvan-hetven évnek szóljon, ami után nyomtalanul ellobban az ember élete.Bocsásd meg öreg atyádnak ezt a kételyét, amit csak azért izzadott ki magából, minta kagyló, hogy igazgyöngyként magához szorítva, egyetlen obulusaként vigyemagával, amikor majd átlép a nemlétezésbe."Barátaim! Bocsássuk meg neki!
A SZIMMETRIA VARÁZSA
Már az ember ,,körüljárása" idején feltûnhetett valakinek a távol-keltigondolkodásmód törekvése a szimmetriára, vágyakozása a kerekség, a teljesség, agömb formája után. Ez a vágy nem tûri az aszimmetriát, csonkának érzi. A pajkosgondolkodó eltöprenghet azon, hogy a világ a valóságban kerekded, lezárt forma-e,vagy fordítva: a megnyugtató szimmetria utáni igény készteti ezt a kultúrát, hogyennek megfelelő világképet formáljon a maga számára. Ha van ,,jobb", akkor lenniekell ,,bal"-nak is; ha létezik ,,lent", a ,,fent" sem hiányozhat. Egészítsük hát ki ennek megfelelően a létezés tanát.
(Megj.: nyomtatott nézetben)
ÉnSzellemiAffekciókÉn

Popper Péter: Az önmagába térő ösvény53
dimenzióÉletAffekciókÉn
Anyagi
Fizikai testÉletAffekciókÉn
dimenzió
Fizikai testÉletAffekciók Fizikai testÉletA létezés síkjai tehát széthasadtak a szent szimmetria érdekében. A világképdualizmusa ugyanolyan, mint például a kereszténységben, mégis, ha figyelmesenszemléljük az ábrát, lényeges háttérgondolatok derülnek ki.Először is az, hogy a létezés teljességét illetően nincsen különbség ásvány,növény, állat és ember között. E létezési formák különbözősége csak a nézőpontillúziója - netán káprázata: nevezetesen, hogy mennyi
látszik
belőlük az anyagidimenzióban.Másodszor: Annyi látszik belőlük, amennyi jelen van. A hinduizmus bölcseleteszerint egyedül az ember van teljesen jelen az anyagi világban, az állatnak kisebb, anövénynek nagyobb, az ásványnak legnagyobb része szellemi síkon található.Mellesleg ez a gondolat megtalálható a görög filozófiában is, alighanem errőlvallanak Platón ideái.Harmadszor: Evolúciós mozgásról tanúskodik az ábra. A létezők fokozatos,,lefûződése" az anyagi dimenzióba jelenti a mozgás irányát. Negyedszer: Egyedül az ember él teljés egészében az anyagi világban. Azállatnak, növénynek és az ásványnak jelentős elemei még szellemi síkon tanyáznak,és ennek megfelelő erővel determinálják az anyagi világban érzékelhető részüket.Ma még - vagy ma már egyedül az emberi létezést jellemzi az, hogy teljesenelszakadt a szellemi síkról, tehát onnét nem is determinálja semmi sem. Ha úgytetszik: ,,szabad".Ötödször: A tükörkép teljesen szimmetrikus. Ami anyagi síkon alegkezdetlegesebb, a legalacsonyabb rendû - adott esetben az ásvány -, annak vannak szellemi síkon a legmagasabbra növő gyökerei. Az anyagi dimenzióban alegmagasabb rendûnek tekintett emberi létforma viszont semmilyen közvetlenátíveléssel nem rendelkezik a szellemi dimenzióba.A hinduizmus kérdése tehát nem úgy szól, hogy ,,mivel kevesebb az állat, anövény, az ásvány az embernél?" - hanem imigyen: ,,Az ő esetükben hol vannak azok az alkotóelemek, amelyek az embernél itt, az anyagi síkon tapasztalhatók?" Aválasz: ,,Szellemi síkon vannak."Ez azt jelenti, hogy az állat Énje, a növény Énje és affekciói, az ásvány Énje,affekciói és életerői szellemi síkon találhatók. Ezekkel népesül be az úgynevezett,,szellemi világ" alsóbb régiója.Íme, ez már tömény idealizmus - ha úgy tetszik: misztika - a legjavából.Rosszallóan csóválhatjuk a fejünket, ám mégis tudomásul kell vennünk ezt avilágképet, ha érteni akarjuk azt a lélekismeretet, amit ez az ősi kultúra megalkotott.Magántöprengésként persze szórakoztató elnézegetni, hogy mint bûvészkalapból anyulak, úgy pattannak elő a semmiből a szellemi létezési formák, egyszerûen azzal a mutatvánnyal, hogy a lét síkját megkettőzzük. Ettől kezdve a szellemi és az anyagidimenziók egymást tükrözik.Mégis, hamis lenne, ha ezt a kettőzöttséget az eredetileg kereknek álmodott,egységes kozmosz széthasításaként fognánk fel. Hozzátartozik ehhez ugyanis mégegy gondolat, amelyet legjobban az Egyiptomban kiásott ősi táblácska, azúgynevezett
Tabula Smaragdina
foglal össze a legtömörebben:Az, ami fent vanugyanaz, mint ami lent van.Boldog, aki ezt megérti.Azt hiszem, távolról sem vagyunk még boldogok.
KULTÚRTÖRTÉNETI UNALOM
A kedves olvasó, aki eddig hûséges játszótársamként ugrándozott velem együttasszociációról asszociációra, most nyugodtan magamra hagyhat egy rövid időre, hanincs kedve egy kicsit unatkozni. (A könyv szerkezete amúgy is lehetővé teszi bármelyik nem tetsző fejezetecske átugrását, sőt valamennyinek a kitépését afedélborítók közül, anélkül, hogy a gondolati tartalom csorbát szenvedne.)Az előbb azt írtam, hogy e misztikus világképet, lélekismeretet ez az ősi kultúraalkotta meg... Természetesen minden ősi kultúra megalkotta. Az állatistenséggondolata például egyaránt megjelenik a sumer-káldeus-babilóniai oroszlán képében,az avarok griff díszítésû övcsatjain, Egyiptomban a bikatestû Hathor-Hápi, asakálfejû Anup, a Thot-Ibisz és Bubastis macskaistennő formájában - nemmegfeledkezve a Thomas Mann által sûrûn aposztrofált Bindidiről, a bakkecskérőlsem; ott van Indiában a szent tehén kultuszában, nem beszélve Ganesáról, azelefántarcúról és az ugyancsak szent Hanuman-majmokról; megjelenik a frank Merovingok megtermékenyítő tengeri sertésében, egészen a magyar hitvilágban azEmesét teherbe ejtő turulig. No de ott vannak az északi népek medveénekei, a Grálhattyúja, a Jézusra galamb képében aláereszkedő Szentlélek, arra a Jézusra, aki magais Báránnyá változik, és magára veszi a világ bûneit. Ismerünk krokodil-, kígyó- éslóisteneket, találkozhatunk az indiánok fehér bölényével, a gall kakassal, JánosJelenéseinek állatarcú, -testû kerub- és szeráflényeivel, Szun Vu Kunggal, aTökéletes Állattal és a sokfejû, sokszarvú Szóráthtal, a végső idők kísértőjével.Rókadémonok nyüzsögnek a kínai és japán mítoszokban, a görög tájakon Zeusz bikaképében rabolja el Európát, Főnixek hamvadnak el a tûzben és kelnek új életre ahamuból, Visnu megtestesülései között ott a teknősbéka, s aztán a népmesék ésmítoszok; uramisten: a hétfejû sárkányok, a zöld béka, aki királylánnyá változik, a


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény55
Rukh madár, sellők és kentaurok, a Jónást elnyelő cethal, Romulust és Remusttápláló farkas mama, hamar ide a Brehmet, nem jut eszembe több állat.Végül is az egész totemisztikus hitvilág alapélménye a magasabb rendû szellemierőt hordozó és közvetítő állat, a törzs ősi atyja vagy anyja. No de nemcsak az állat.Kultuszok öveztek szent fákat és ligeteket, esküdtek a Terebintus alatt,zarándokoltak különös formájú kövekhez, félve tekintettek felhőbe burkolódzósziklacsúcsokra, ahol az istenség lakozott, a hegyet néha Hórebnek nevezték, néhaKáliászának, néha Olümposznak...Ásvány, növény, állat... Vajon mi közük van ezeknek az ,,emberalatti" létezőknek az ,,emberfeletti" istenlényekhez, szellemi erőkhöz?A ,,címkézés" nem segít. Természeti népek és vallások, totem és tabu,samanizmus és mágia. A nehéz kérdés ugyanis nem az, hogy mit gondoltak, mibenhittek, milyen volt a kultusz, a rítus... Hanem, hogy miért gondolták azt, amitgondoltak, miért hittek abban, amiben hittek. E hit - mint minden hit - nyilvánsokgyökerû. Szó sincs tehát arról, mintha vitatni akarnám a freudi vagy róheimigondolatokat az incesztusiszonyról, az érzelmi ambivalenciákról vagy az animizmus,a mágikus gondolkozás Frazer által összefoglalt sajátosságait. Egyszerûen egyszerény gyökérágacskára hívom fel a figyelmet, amelyik őriz a köddé vált ősimúltból egy információt: az, ami világunkban az embernél alacsonyabb rendû,szellemi síkon az embernél magasabb rendûvel érintkezik, tehát jogosan tisztelhetőistenként vagy isteni erők hordozójaként, még később: szimbólumaként.Középen, közöttük áll magányosan és saját erőire utalva az ember.A kerekded teljességre törekvő keleti gondolkodásmód ugyanarról a jelenségrőlszólva plasztikusan váltogatja nézőpontjait, ezért olyan, mint a kaleidoszkóp,ugyanazok a gondolati elemek mindig más mintázattá állnak össze. Így tehát, míg azegyik szempontból azt meséli el, hogy az ember - emberré válása során - hogyanvette fel magába az ásvány, a növény és az állat erőit és ,,humanizálta" őket; addig amásik szempontból arról vall, hogy fejlődési útján hogyan ,,dobta ki" magábólmindezt az ,,emberalatti" létezésből, amin túlhaladt: megint csak az ásványt, anövényt és az állatot. Bonyolult ügy...(Ganésa, az elefántarcú isten, Siva és Párváti fia a legszebb volt az istenek között,és egykor egyáltalán nem volt elefántfeje. Ámde parázna kíváncsiságában egyszer megleste a szüleit szeretkezés közben. Ezért Indra, az istenek királya, büntetésüllevágta azt a gyönyörû fejét, és elefántfejet illesztett a helyére örök figyelmeztetésül,hogy az idő előtt szerzett tudás - veszélyes! Így hát Ganésa lett a gátak és a gátlások,a korlátok és határok betartásának az istene, s mint ilyen, a legbölcsebb az égikarban. Mi sem természetesebb, mint hogy a bölcs mértéktartás istenére bízták amennyei hadak fővezérségét. A történetet katonapolitikusok figyelmébe ajánlom.)

Popper Péter: Az önmagába térő ösvény56
DHATTATREYA NYOLCADIK KOANJA
A tanítvány megállt a Mester kunyhójának ajtajában. - Eljöttem hozzád, mert azt beszélik rólad, hogy te már színről színre látsz, nemúgy, mint mi, akik csak tükör által homályosan látunk. Kérlek, avass be a tiszta látástitkaiba.A Mester fáklyát gyújtott, és kivezette a tanítványt az éjszakába. Úttalan utakonmentek, meredek hegyoldalon fölfelé, éles sziklák és szakadékok között kanyarogva.Egy idő után a Mester hirtelen kioltotta a fáklyát, és eltûnt a sötétben. A tanítványhiába kiáltozott utána. Végül maga próbált tovább-botorkálni, de szakadékba zuhant,és összetörte magát. Reggelre kelve elvonszolta magát a Mester kunyhójához,lehúzta aranygyûrûjét, és a küszöbre tette ajándékul.Elizeus magyarázata: Mindenki megkapja a neki járó vezetőket, akik szellemifáklyájukkal bevilágítják az útját. Egy napon a vezetők magára hagyják asötétségben. Akkor vagy meggyújtja a saját fáklyáját, és most már ő világít magának és másoknak, vagy eltéved az élet rengetegében.Paolo Santarcangeli magyarázata: ,,Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni. Ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni." Igaz. Mégis utálomazokat, akik kényelmesen berendezkednek a pokolban, sûrûn hivatkozva adudatanfolyamra.(Elizeus, Illés próféta hûséges tanítványa, tanúja volt annak, amikor a prófétát egytüzes szekér elragadta. A nagy svungtól leesett Illés palástja. Elizeus - aki soha nemgondolt arra, hogy a dolgoknak következményei is lehetnek - odaszaladt, felkapta ésmagára terítette. Ezzel belészállt Illés ereje, mert az erőnek mindegy, hogy kinek mennyi az intelligenciakvóciense. Így történt, hogy amikor a falusi kölykök ,,kopasz"-nak csúfolták, Elizeus elkáromkodta magát, miszerint: ,,Bár medveszaggatna szét titeket!" Erre - legnagyobb meglepetésére - előjött két medve azerdőből, és megreggelizte a gyerekeket. Elizeus most már gyilkossá is lett,illusztrálván, hogy az Erőnek ez is mindegy. Jóvátételül viszont felfedezte areszuszcitálás kórszerû módszerét, a szájtól szájig lélegeztetést. Egy halottkisgyereket úgy támasztott fel jajongó anyja kérésére, hogy száját a szájáhozillesztve többször ,,belehelt", mire a gyerek tüsszentett, és magához tért. Mindezelolvasható a
Királyok Könyvé
ben, intő tanulságul azoknak, akik imádják a ,,legjobbtanítvány" szerepét, és nem hiszik el, hogy nincs új a nap alatt.)
SÁRKÁNYREPÜLÉS A TUDAT FÖLÖTT
A tudatállapotokon elgondolkodva nem gyötri önöket némi kielégítetlenszimmetriaéhség? Vágy a kerekség után? Nem? Akkor még nem tudnak keletiül


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény57
érezni és gondolkodni. Mert íme, csonka a kép. Itt az éber, racionális tudatállapot salatta a többiek:
Racionális tudat
ÁlomtudatMélyalvástudatHaláltudatDe mi van fölötte? Ha létezik tudatalatti, léteznie kell tudatfölöttinek is! Legalábbúgy, mint a jövő perspektívája. Vagyis tovább él az evolúciós gondolat: Semmialapunk sincs azt állítani, hogy a jelenlegi okos kis fejünk, racionális, logikustudatával az emberi tudatfejlődés lehető legmagasabb szintje, ami után már semminem következik, legfeljebb hanyatlás. Ne tessék olyan gőgösnek lenni. A gőgöskultúrák eddig még mindig pórul jártak. Tehát mi következhet ezután, néhány tízezer évre előretekintve, ami a hinduizmus léptékei szerint igazán nem nagy időtömeg?Természetesen ha a racionális tudat alatt három tudatszint helyezkedik el, akkor felette is ugyanannyinak kell lennie.Ezek közül a legelső a manasznak nevezett tudatállapot, ami a világ képszerûmegélését jelenti. Ám innen kezdve már minden csak
hasonlat,
nyilvánvalóan nem afizikai értelemben vett látásról van szó, hanem valami olyan élményről, amileginkább még a látáshoz hasonlítható. Ezt az élményt vagy tudatállapotot, amelyik olyan belső hatást kelt ,,mintha látna valamit" az ember, a tudományosangondolkodók ,,imaginációnak", a vallásos képzetek világában élők pedig nyilván,,látomásnak" neveznék.A tudat következő fejlődési szintje a buddhi-állapot, amely hangzásban fogja fel avilágot, az élmény olyan, ,,mintha hallana valamit". Inspiráció - szól a tudós, akiattól tudós, hogy görög-latin eredetû nevekkel címkézi meg a dolgokat. ,,Szférák zenéje halkan szól" - szól a költő, a keresztény hitvilág szellemében.Végül az atma - tudat következik. Ebben a tudatállapotban már megszûnik amegismerő szubjektum és a megismert objektum kettőssége. A megismerő képesarra, hogy élményszinten azonossá váljon a világ bármelyik jelenségével, emberrel,állattal, növénnyel, ásvánnyal vagy tárggyal egyaránt. Nevezhetjük az empátiateljességének vagy a tökéletes intuíciónak, identifikációnak, ahogy csak tetszik. Avallásos ember már nem nevezi sehogyan sem, mert rájön, hogy ez az én és a nem-énkettősségének megszûnése, a visszatérés a kozmikus egységbe, ha úgy tetszik,Ábrahám kebelébe vagy az Isten ölére, netán a Nirvánába.Íme, a teljes kép:Tudat fölötti Atma-tudat Tudat alatti Álomtudattudatállapotok Buddhi-tudat tudatállapotokMélyalvástudatManasz-tudatHaláltuda
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény58
Racionális tudat
Az első pillanatban az ember nem is tudja átlátni, hogy mennyi gondolatigyönyörûség halmozódik itt fel, túl a kerekségen és a szimmetrián. Mert nemmindegy ám például a Biblia ezoterikus szimbólumrendszerében, hogy valakinek látomása van, vagy szólítja az Úr, vagy netán színről színre jön létre a kapcsolata aszellemi erőkkel, ami csak a legnagyobbaknak adatik meg. Élményminőséget,tudatszintet, egyszóval szellemi rangot rejt a szöveg.Avagy tudják-e a mai lélekgyógyászok, hogy mihez nyúlnak hozzá, amikor imaginatív terápiákkal, transzcendentális meditációval, bioenergetikávalkísérleteznek? S még jó, ha a játék progresszív és nem regresszív jellegû. Nevezetesen bizonyára észre tetszett venni, hogy például az álomtudat ,,mégképszerû", a racionális tudat absztrakt fogalmi", a manasz-tudat pedig ,,már képszerû" gondolkodást jelent. A játék a képi gondolkodással, a vízióval, ahallucinációval visszazuhanást is hordozhat a ,,még képszerû", egyszóval az állatiirányába.Hát az elmebetegek hasonló élményei? Valóban regresszióban lennének? Õsi,fejlődésileg túlhaladott tudatállapotok maradványainak felderengése vagy eljövendő,még el nem ért tudatállapotok idő előtti bevillanása? Ki tudja? Mindkettő szétziláljaa személyiséget, feldolgozhatatlan a racionális tudat eszközeivel. Óvatosság ajánlatostehát e játszadozásokban.S mert a jövő a jelen méhében formálódik ki, elgondolkozhatunk azon is, hogymerre keressük az egykori jövő magasabb rendû tudatállapotainak csíráit. Jólesik elképzelni, hogy talán a mûvészetekben. A képzőmûvészet, mint a manasz csírája, azene, mint a buddhi előfutára... Aki túl messzire néz, könnyen gödörbe esik. Asárkányrepülő megmámorosodhat attól, hogy a horizont a végtelenbe tágul. Térjünk hát vissza a földre - a legközelebbi felszállásig.
A FEJLÕDÉS ÍVE
A keleti lélektani gondolkodást nem lehet megérteni anélkül, hogy ne vetnénk egy pillantást az evolucionista szemlélet tartalmára. Beszéljünk az ő nyelvükön. Ateremtés - vagy személytelenebbül -, a teremtődés nem lezárt aktus, hanemmindmáig és még sokáig tartó folyamat. A könnyebb megértés érdekében haddvegyem kölcsön a katekizmusok primitív, kérdésre felelő kifejtési módszerét. Tehát: - Most éppen mi teremtődik? - Szabadság. - Miféle szabadság? - Erkölcsi szabadság. A választás lehetősége a morális pozitívumok ésnegatívumok, egyszerûben a jó és a rossz között. - Ki hordozza az erkölcsi értékeket?


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény59
- Az ember. Az emberiség. A társadalom az a közeg, ahol kialakulhat az erkölcsivilágrend. - Csak az embernek van erkölcse? - Csak neki. Mert csak az embernek van szabad lehetősége a választásra. Mindenmás lény a világban determinált. - Mindig is szabad volt az ember? - Nem. Kezdetben, amikor még nem emelkedett ki az állati létből, nem voltszabad. És emberi fejlődése során is fokozatosan vált szabaddá. - Mi hozta meg neki a szabadságot? - Az, hogy szuverén személyiséggé, Én-lénnyé vált. Amikor még törzsi, vérségikötelékben élt, úgyszólván mindent el lehetett mondani egy emberről azzal, hogymeghatároztuk származását. Õ egy káldeus. Egy babilóniai. Egy egyiptomi.Elmondtuk vele neveltetését, hitét, életmódját, ízlését, értékrendjét. De ma mit jelent,ha azt mondjuk valakiről: ő belga, ő lengyel? Alig jelent valamit. Mert már megszerezte az Énjét. Szuverén ember. - S ma már teljesen szabad? - Még nem. Az élete szempontjából lényeges helyzetek meghatározottak. Ámszabad abban, hogy miként viselkedik a helyzetekben. - Ez nem teljesen világos. Hát a helyzeteit nem ő hozza létre? És a viselkedésétnem határozza meg sokféle külső hatás? - Erre még visszatérünk a karma-tan ismertetésénél.Egyszóval a fejlődés a ,,mi"-től az öntudatra ébredt ,,én" felé, a determináltságtóla szabadság felé tart. Európaiul fogalmazva az erkölcsi heteronómiától az autonómiafelé. Mármost nyilvánvaló, hogy a szabadság feltétele - mindenféle értelemben - atudatosság. Ezért az egyéni és a kollektív erkölcsi felemelkedés a szabadságteljességének kialakulása közvetlenül függ a tudat, a tudatállapotok fejlődésétől.Eddigi ,,ábráink" a fejlődéstörténeti múltat mutatták be. Most pillantsunk a jövőbe. Néhány oldallal ezelőtt láthattuk az ,,alászállás"-t, az ember kiformálódásának alátható világban való megjelenésének lefelé tartó ívét. Ennek során megszerzi Énjét.Illesszük ehhez hozzá a felfelé tartó ívet, a tudat fejlődésének jövőbeli történetét,amelynek során megszerzi szabadságát. A teljes öntudatra ébredést létezésének minden szintjén és a teljes szabadságot.A tudatállapotok fejlődésének útja a jövőbenÉnjében
atma-tudat
Énjében
buddhi-tudat
Affekcióiban
buddhi-tudat
ÉnjébenAffekcióibanÉletfuncióiban

Popper Péter: Az önmagába térő ösvény60
manasz-tudatmanasz-tudatmanasz-tudat
Énjében
éber, racionálistudat
Affekcióiban
éber, racionálistudat
Életfunkcióiban
éber, racionálistudat
Fizikaimozgásaiban
éber, racionálistudat
Affekcióiban
álomtudat
Életfunkcióiban
álomtudat
Fizikaimozgásaiban
álomtudat
Életfunkcióiban
mélyalvástudat
Fizikaimozgásaiban
mélyalvástudat
Fizikaimozgásaiban
haláltudat
A mai A holnapi A holnaputáni A legtávolabbiember ember ember jövő embere
TÖRÉKENY MÉLTÓSÁGOM
Thomas Mann felteszi a kérdést, hogy öntelt pimaszság-e József részéről, amikor feltételezi: az Úr azért bocsátott éhínséget Kánaánra, hogy testvéreit egyiptomiutazásra késztesse? Bizonnyal az, még ha feltételezzük is, hogy a Teremtő igenügyesen keveri a sorsokat, aminek következtében egyidejûleg ezer és ezer végzetmûködik közre egymás beteljesítésében. Voltak, akiknek éhen kellett halniuk,voltak, akik nagy utazásra indultak. Ám önteltség ide, pimaszság oda, József belsőtartása, az a bizonyos mély szólamú hang, amelyik minden szomorúságán áthangzik és továbbsegíti őt, végül is abból a meggyőződésből fakad, hogy a magasabbhatalmaknak céljuk van vele, és az ő dolga az, hogy ostobaságával ,,ne rontsa el Istenszép terveit"!Úgy tûnik, az ember méltósága, erkölcsi biztonsága fontosságának tudatábólszármazik. Mély vallásossággal, igazi hittel átitatott korszakokban még alegnyomorultabb vízhordó is tudta: ő annyira fontos, hogy az Isten - bármilyen isten - személyesen figyel rá, nemes tetteit és disznóságait egyaránt számon tartja. Aszemélyes fontosság élményének megadása lényegesebb eleme a vallásnak, mint azüdvösség ígérete, a kárhozat fenyegetése, jelentősebb, mint a félelem és az áhítat.Aki egyéni jelentőségének ezt az élményét megőrzi vagy megteremtette, annak nemkell túlságosan aggódnia erkölcsi tartása miatt. A személytelenség, a jelentéktelenség


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény61
és főként a behelyettesíthetőség élményébe azonban előbb-utóbb belezüllik azember!A technizáltság, az automatizáltság legnagyobb bûne, hogy a köznapi embert bármikor behelyettesíthető X-szé varázsolja, legalábbis ami a munkáját illeti. Amunka tárgya, folyamata, eredménye mint személyes alkotás jobbára megszûnik,legyen szó cipőről, gyönyörûen fejlődő salátákról vagy malacokról. Igencsak kevésorvos, tanár, mérnök, jogász vagy kiadói lektor, cipész, esztergályos, szobafestő,színész, tisztviselő, portás, rendőr, katona vagy politikus kapja meg fizetése melléazt az ajándékot, hogy valami olyasmit mûvel, amit
így
csak ő tud véghezvinni.Közben isteneink elhalványulóban vannak, hamar megkopnak gyermekkorunk szülőistenségei is. Kérdéses, hogy Jézus, Allah, Jehova vagy akár az Apa és Anyafigyelő tekintetét pótolhatja-e a főosztályvezető úr, a professzor vagy bármilyen,,főnök" szemüveg mögül csillanó, a sugárzó szellemi tartalom szempontjábólugyancsak változatos pillantása? Az Öregség, a Pozíció - családon belül és kívül - inkább hülyeségre tesz gyanússá, mintsem tiszteletet kelt. Perspektíváim tehát egyrerosszabbak a hangyabolyban, ahogy a szálló idő ,,itthagy engem". Drága Apollinaire!Tényleg csak a szerelem segíthet rajtunk? Ideig-óráig csak ő aranyozhat be a pótolhatatlanság csillogásával?Mindenütt, ahol a személyiséget el akarják pusztítani, meg akarják törni az ember önbecsülését, erkölcsi tartását - legszélsőségesebb példaként a koncentrációslágerekben, a totális diktatúrákban -, alapvető és örök módszer az uniformizálás, azegyén számmá, sőt létszámmá zsugorítása, az egyén és a közösségi érdek folytonosösszeütköztetése - természetesen az egyéni rovására -, mintha létezhetne olyantársadalom, ahol az embereknek egyénenként rossz dolguk van, de a közösségnek úgy általában nagyszerûen megy a sora.Bettelheim, a tudományosság rangjára emelve az egyik legősibb életbölcseletiközhelyet, megállapítja, hogy az öngyilkos azért érzi értelmetlennek az életét, mertsenki számára sem fontos igazán. S ha meggyőződik róla, hogy legalább a lelkigyóntatójának ő nagyon fontos, akkor fontos lesz önmaga számára is, és többé már nem csábítja az önmegsemmisítés lehetősége. Nekem azonban gyanús ez a ,,legalább"! A legalább nem elég. Olyan lényszámára kell hogy fontos legyek, aki számomra is fontos. Számomra pedig az fontos,akit szeretek. Amikor fiatal koromban a megvakulás veszélye fenyegetett, aztmondtam egy barátomnak: - Nézd, még vakon is lehetne jól élni, nagyon sok örömmel. Mégis öngyilkoslennék, ha ez bekövetkezne. Pedig lenne egy-két ember, aki úgy szeret engem, hogyszívből megtenné azokat a szolgálatokat, amelyekre egy vak ember van utalva.Csakhogy én nem szeretek senkit sem annyira, hogy ezt jó szívvel elfogadjam tőle!A zárótétel tehát így hangzana: Senki sem lesz azért öngyilkos, mert nem szeretik,hanem azért, mert ő nem tud szeretni! Pótolhatatlan fontosságom következtében leszfontos az is, hogy miként cselekszem. Ettől lesz erkölcsöm. De minthogy az egész
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény62
ügy hátterében a szeretet és a szeretőképesség nagy kérdése lappang, nyilvánvaló,hogy az erkölcs ebből az irracionális talajból táplálkozik. Nevelőtanár koromban, egy oldott esti hálótermi hangulatban azt kérdezték tőlemaz ifjú bûnözők: - Péter bácsi! Ugyan magyarázza már el nekünk, hogy miért nem szabad lopni?Mit lehet erről magyarázni annak, akinek ez nem morális evidencia? És tényleg,az Úristen, a legnagyobb morális pedagógus, akinek tízparancsolatát máig semsikerült másfajta normákkal helyettesíteni - nem indokol! Semmit sem mond arról,hogy miért ne lopj, miért ne ölj, miért nem paráználkodj. Ne tedd, mert én, akiazáltal, hogy rád figyelek, megadom számodra személyes jelentőséged tudatát, ígyakarom! Sőt még egyszerûbben érvel: Én vagyok az Úr! Ez aztán a pont a mondatután! - jegyzi meg Füst Milán.Az erkölcs tehát nemcsak irracionális, hanem transzcendens gyökerû is. Ezt atranszcendenciát ideig-óráig helyettesíthetik a szülőistenségek, intézmény-istenségek, már ha egyáltalán tudnak ilyen pontot tenni a mondataik után.Trónfosztásuk esetén pedig érvénybe lép a József Attila-i fölismerés:Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.Talán így érthetőbb, hogy miért tud egy vallásos gyülekezet, egy szektahatékonyabb gátat szabni az ember pusztító és önpusztító törekvéseinek, mint atudományos alapokon mûködő mentálhigiénés mozgalom. A boly üressége, élete jelentéktelenségének hidege elől drogba, alkoholba, öngyilkosságba menekülőhangyát kézbe veszik, és így szólnak hozzá: Vigyázz! Nem mindegy, hogy mitcselekszel! Nagyon nagy hatalmak tekintete pihen rajtad!
PÉLDÁZATOK A VÉGZET HATALMÁRÓL
Ez a végzetügy megjelenik szinte minden nép ősi legendái között.Illusztrációképpen íme kettő. Az indiai változat:Az agrai maharadzsa kertésze egy hajnalon rémülten ébreszti az urát. - Add, kérlek, leggyorsabb lovaidat, menekülnöm kell! - Mi történt? - Kertedben munkálkodtam éppen, amikor találkoztam a Halállal, aki felemeltkarokkal megfenyegetett engem. Hadd induljak el sebes harci szekereden, akkor estére Delhibe érhetek, és ott elrejtőzöm a rengeteg ember között, hogy ne lelhessenrám. - Jó - mondja a maharadzsa -, indulj el máris!A nap folyamán azután a maharadzsa is sétálgat a kertjében, és ő is találkozik aHalállal. Megszólítja:


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény63
- Te Halál, miért ijesztgeted az én kertészemet? - Uram - feleli a Halál -, én nem ijesztgetem őt, csak égnek emeltem a karomatcsodálkozásomban: hogyhogy ő még itt van, amikor ma este Delhiből kell őtelvinnem?!A zsidó változat: Rabbi Eliézer és rabbi Akiba együtt vándorolnak. Esteledvén,egy fogadóban a két szegény rabbi egyágyas szobát vesz. Aludni térnek. Belül alszik Eliézer, kívül Akiba. A fogadóban lakodalmat ünnepelnek. Éjféltájban részeg duhajlegények törnek be a szobájukba, s megkínálják őket az ételből. A két rabbivonakodik megenni a disznóhúst, mire a feldühödött lakodalmasok elpáholják akívül fekvő Akibát. - Egy félóra múlva visszajövünk. Ha addigra sem eszitek meg, amivelmegkínáltunk, jaj lesz nektek a sértésért.Azt mondja Eliézer: - Nézd, ezek visszajönnek, feldühödnek, ha itt látják érintetlenül a tálat, és megintneked esnek, mert te vagy a kezük ügyében, Cseréljünk helyet, hadd szenvedjek én isa hitért.Helyet cserélnek, most Akiba fekszik belül, kívül Eliézer. A legények berontanak,látják, hogy a rabbik nem fogadták el a kínálást, nekiesnek Eliézemek. Azt mondjaaz egyikük: - Fiúk, ez a külső már kapott eleget az előbb. Most verjük meg azt, aki belülfekszik!...Persze ha a dolog elintézhető lenne az ilyen naiv fatalizmussal, akkor viszonylagkönnyû lenne az ember tájékozódása az életben.A senecai bölcselet azonban bonyolultságokra figyelmezteti. ,,Ducunt fatavolentem, nolentem trahunt!" - mondja az agg mester, valószínûleg már korzikaiszámûzetésében, eltöprengve Néró sikertelen humanizálásának okain, s egyáltalánazon, hogyan is került ő vénségére a távoli szikár partvidékre. Fordítsuk szó szerint:,,Vezetik a végzetek az akarót, a nemakarót vonszolják!" Vagyis: Barátaim! Azember sorsalakulásában nem lebecsülendő az észrevevés, a sorstendenciák felismerésének a szerepe. Jobb dolgod lesz, ha beleegyezel a végzetedbe, mert hakapálódzol ellene, ugyanoda jutsz el, de közben jól összetöröd magad!A gondolat messziről érkezik, onnét, ahol még többet tudtak annak idején ezekrőla kérdésekről. Íme egy taoista legenda:,,Három ember sétál az erdőben. Egyszer csak szembe jön velük egy tigris. Aztmondja az egyik: · - Barátaim! Imádkozzunk az ég Urához, hogy mentsen meg minket ebből aveszedelemből!Ez az ember jámbor. A másik így szólt: - Semmit nem kell tennünk. Ha az a végzetünk, hogy a tigris karmai között pusztuljunk el, akkor meghalunk. Ha a sors könyvébe megmenekülésünk van beleírva, valahogy életben fogunk maradni.Ez az ember fatalista. Végül a harmadik:

Popper Péter: Az önmagába térő ösvény64
- Gyorsan másszunk fel a legközelebbi fára! Így mindannyianmegmenekülhetünk.Ez az ember valóban szereti az Istent."Vagyis hogy a sorsalakulásba beleszövődik saját cselekvésünk is. Tulajdonképpenez a híres-nevezetes vu-vé (vu-vei) elv, az akarat nélküli cselekvés elve. Azaz, neerőltessük vágyaink sodrában különböző helyzetek kialakulását. A helyzetek majdeljönnek hozzánk, és belőlük fakad a helyes cselekvés módja. Csakhogy honnan jönnek a helyzetek? Mi vagy ki alakítja őket? Természetesen ez a kérdés lényege.Később majd feldereng a hinduizmus válasza. Az egzisztencializmus más oldalrólvizsgálja a problémát. Vajon igaz-e, hogy ,,ki-ki a saját szerencséjének kovácsa"?Lássuk Sartre példázatát:A Gestapo foglyul ejt egy francia partizánt. Ki akarják belőle szedni, holrejtőzködik a maquisardok vezetője. A fogoly retteg a kínzástól, tudja magáról, hogynem tûri a testi fájdalmakat, köpni fog. De árulóként nem akar élni, mert bár gyenge,de tisztességes ember. Ezért úgy dönt, hogy gyorsan megöli magát. A halált vállalnitudja, a megkínzást nem. Kifundálja, hogy fel kell dühíteni az SS-legényeket, hogyindulatukban agyonlőjék. A következő tervet eszeli ki: Ismer egy közeli pusztán egyelhagyott, kiszáradt kutat. Azt fogja hazudni, hogy ott van a partizánvezér rejtekhelye. Oda viszik, látják, hogy orruknál fogva vezette őket, dühükben lelövik.Igen ám, csakhogy a parancsnok sem bízik az elfogott partizán hallgatásában. Õ isismeri a kiszáradt kutat. Elhagyja rejtekhelyét, és ott bújik el. A fogoly partizán nagylelki nyugalommal vezeti a kúthoz a Gestapót, a partizánvezért elfogják, őt szabadonengedik.Az eredmény tehát ugyanaz, mintha árulóvá vált volna. Ám akkor ez az ember erkölcsi kétségbeesésében biztosan megöli magát. Õ azonban árulás helyett a haláltválasztotta, nem rajta múlt a partizánvezér balsorsa. Ezzel a tudattal már tovább lehetélni.Fölfénylik tehát a választás, a döntés jelentősége az ember életében. Elsőgondolat: Aki nem dönt, tehát sodródik, az kiengedi kezéből az élethelyzetek alakítását. Aki választ és dönt - az is! Mert a körülmények és helyzetek alakulásaolyan sokrétûen és bonyolultan meghatározott, hogy összhatásuk áttekinthetetlen, azember nem tudja kiszámítani döntéseinek távolabbi következményeit, néha aközelieket sem.S valóban: Rómeó és Júlia szerelmük csúcsán összeházasodnak, természetesenholtomiglan-holtodiglan. S ha rövidesen mégsem szenderülnek jobblétre, három évmúlva már rá sem tudnak nézni egymásra. S vajon hol az az ember, akinek ha ötévvel ezelőtt megmutatom mai önmagát, nem rázná hitetlenkedve a fejét: ezvalószínûtlen. S ugyanígy, ha ma odavillantanám neki azokat a helyzeteket,amelyekkel öt év múlva küszködik...Második gondolat: Mégis folytonosan választanunk és döntenünk kell! De nemabban az illúzióban, hogy ezzel szándékaink szerint formáljuk a jövőt. Hanem azért,
mert a választás felelősségének a vállalása, a döntés bátorsága lelkileg megtartja azembert! A sodródásban viszont elzüllik.Volt egyszer egy barátom. Elsőéves egyetemisták voltunk. Úgynevezett link fiúvolt, bulizó, lányok után rohangászó, piás. Soha semmit sem tanult. De szeretettvitatkozni, s mindeme bölcsességeken nagyokat röhögött. Ám egyszer csak eltûnt.Hallottuk, hogy letartóztatták valamilyen politikai ügy miatt, s még az emlékére isnémaság borult. Én sem találkoztam vele többet. De a hetvenes évek elején egyszer csak levelet kaptam tőle Hawaii szigetéről. Idézek belőle: ',,Visszaemlékezem régi vitáinkra a sorsról és egyéb marhaságokról. Tudod,amikor ártatlanul lecsuktak, tudtam, hogy vége az életemnek. Magánzárkárakerültem. Majd megvesztem a semmittevésben, végül azt engedélyezték, hogynyelvkönyveket kapjak. Gimnáziumi emlékeimre támaszkodva, kínombanmegtanultam angolul. Amikor kiengedtek, disszidáltam, amint csak lehetett. Bécsbenegy lágerbe kerültem. Egy napon amerikaiak jöttek, és kiszedték az angolul tudókat.Így kerültem ki az Államokba. Ott lehetőséget kaptam a továbbtanulásra, gondoltam,ne vesszen kárba a nyolc év orosz, ebből szereztem diplomát. Egyszer a szemembetûnt egy újsághirdetés, egy Hawaii-szigeti japán iskola keresett orosztanárt. Ezérdekes kalandnak ígérkezett. Hawaiin megismerkedtem a jelenlegi feleségemmel, jól élünk, van egy csomó gyerekünk. Szóval... Ha nem tartóztatnak le, ha nincsmagánzárka, ismerhetsz, soha meg nem tanultam volna egy nyelvet. Imádtam Pestenélni. Ha nem történik velem ez a disznóság, soha nem megyek el. No de ha nemtudok angolul, nem kerülök ki az elsők között Amerikába, érted már? Annak idejénúgy éreztem, hogy borzalmak borzalma történt velem. Ma úgy látom, hogy akkor zötyögött át az életem ijesztő váltókon át valamilyen más vágányra. Ne válaszolj,nem akarok veled barátkozni, ezt a levelet is csak az egykori eszmecserék miattírtam, tisztességből..."Lieberman Lucy ezt a tanácsot adta ifjú pszichoterapeutáknak: Sors ellen nemlehet analizálni! S én azóta is ûzöm azt a mágiát, hogy vajon egy lelkileg beteg, azelső találkozásaink után meg tud-e jelenni képzeletemben egészségesen? Hakiformálódik bennem annak az embernek egy egészséges változata, akkor megtudom gyógyítani. Ha nem, biztos a kudarc.Az ember, a helyzet és a viselkedés... De jó lenne érteni, hogy miről is van szó.Utólag persze, néha látni véli az ember. De akkor is csak úgy, ahogy a mindig pontosan fogalmazó József Attila írja:Csilló véletlen szálaibóltörvényt szőtt a múlt szövőszékeés megint fölnéztem az égreálmaim gőzei alóls láttam, a törvény szövedékemindig fölfeslik valahol.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény66
HOGYAN ENYHÜL A VÉGZET - SORSSÁ?
Ez nagyon régi indiai mítosz. Valamikor hatalmas szellemi erők hozták alá azembert az anyagi világba, hogy öntudatát elnyerve, Énné váljon. Sok világkorszakonát tartott e folyamat. Először csak fényteste volt, azután hő formáját öltötte magára,légnemû, folyékony korszakokat élt meg, amíg megkapta mai szilárd fizikai testét.(Mellesleg eszébe jut az embernek, hogy amikor a naiv milétoszi jón filozófusok azőselvet, az ,,archét" keresik a tûzben, a légnemûben, a folyékonyban és a szilárdban - a négy őselem: tûz, víz, levegő és föld -, vajon nem erről beszélnek-e?)Lefelé fûződik tehát az ember, a szellemi létből az egyre keményebb anyagilétezésbe, az istenek legfiatalabb gyermeke, aki egyelőre még a szellemi erők köldökzsinórján csügg. Még sokáig nem cselekvő ember, hanem az istenek marionettfigurája. Akárcsak Odüsszeusz. Istenek harcolnak a háttérben, s ami aravasz göröggel történik, csak földi tükrözése szellemi történéseknek. Ez az igazikőkemény végzet, az ,,ananké", amely mindenképpen beteljesedik rajta. Ott állunk tehát a tragikum bölcsőjénél, minden emberi érték és nagyság megrendítővereségénél, ha a végzettel szembekerül. ,,Õ megharcolta a harcot s elhullt a végzetalatt!" - búcsúzik Babits Laodameiától.Ám az istenek lassanként elengedik az emberek kezét, mint anya gyenge kisfiáét:tanulj meg egyedül járni, még ha sokszor orra buksz is. Csak így lehetsz szabad! Azistenek visszahúzódása ember- és földközelből a ,,káli jugának" nevezett sötét kornak a beköszöntését jelenti az indiai bölcseletben. Az Odüsszeusz-ember már nincsensehol. Helyette a Hamlet-ember kiált fel a magasságba: ,,..aludni s talán álmodni, eza bökkenő. Mert hogy mi álmok jőnek a halálban?..." De senki sem felel, az istenek hallgatnak, üresek az egek. Hamlet már teljesen magára van utalva. ,,Kizökkent azidő, ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt!"Szándékosan keverem az indiai legendát az európai irodalom hatalmaskulcsfiguráival, annak bizonyításaképpen, hogy más kultúra más nyelvén, deugyanarról van szó. Hamlet a káli juga embere.A fejlődés tovább gördül. A szabad Énné vált ember elkezdi felfelékapaszkodását, már nem lefelé tart, hiszen szellemi megismerésekre tör, a manasz, a buddhi, az atma tudatállapotai felé. A káli juga ezerévei lassan véget érnek. Azistenek is rászánják magukat, hogy újra emberközelbe jöjjenek. Ám megjelennek asötétség hatalmai is, akik csapdákat állítanak nekik, akadályozzák, gátolják fejlődésében. Ráksaszik és ráksaszák, démonok, ördögök, Mefisztó, Lucifer vagyBelzebub, netán Ahrimán, a sötétség fejedelme, Ormuzd ellenlábasa a perzsamítoszban, mindegy. A sötétség és világosság harca Indiában, a zsidóságnál, akereszténységnél, a pársziknál egyaránt. Az erkölcsi jó és a rossz mindennapiéletünkben. Vajon nem így ítélünk-e önmagunk és főként mások fölött? A lényeg az,hogy a szabadságban a bukás, a kárhozat lehetősége is bennefoglaltatik. Életre kel afausti ember, aki ugyancsak belekiált a kozmoszba, és lám, most megint felel nekivalaki, de kicsoda? A fausti embernek nincs végzete, csak sorsa van, amelynek alakulása attól függ, hogyan cselekszik a helyzetekben, a kísértések között, amelyek körülveszik. Az ananké, a végzet fátummá, sorssá változott. ,,Ismerd megönmagadat" - felelte a delphoi jósda azoknak, akiket a jövendő érdekelt. Amilyen a jellemed, olyan lesz a sorsod.Bevallom, nekem mint fausti embernek sok bajom van az ördöggel. Számomrakönnyebb az emberi komiszságot, aljasságot, kegyetlenséget - egyszóval mindazt,amit bûnnek nevezünk - esendőségünk rovására írni, nevezetesen annak tulajdonítani, hogy a Neander-völgy közelebb van hozzánk, mint hinnénk. No dehogy egy nálam ezerszer magasabb rendû szellemi hatalom tudatosan gonosz princípiumot képviseljen, olyasmit, amitől az én satnya erkölcsi érzékem is elborzad,ezt önmagába való ellentmondásnak érzem. Akkor nem lehet magasabb rendû nálam,hiszen morálisan alattam áll. Így viszont nem tûnik olyan veszélyesnek, én, afejlettebb erkölcsiségû lény talán elbánhatok vele. Sőt még el is tudnám fogadniholmi edzőpartnernek, aki azért birkózik velem, hogy morálisan erősödjek, éstitokban saját vereségének örül. Egyszóval aranyos ördög. Szeretni való. Csakhogy,akár csak az én életem során is, túl sok iszonyat, borzalom, kegyetlenség áradt szét avilágban ahhoz, hogy ilyen játékos megoldásokat elfogadhassak.Bohr vagy Max Planck - nem nézek utána, melyikük, mert lényegtelen a gondolatszempontjából -, szóval egy nagy fizikus adta és csak ő adhatta a ,,piszok"meghatározását: ,,Minden piszok, ami nincsen a maga helyén!" Vagyis a homok asivatagban nem piszok, de a salátámon igen. A vaj a kenyéren nem piszok, de anadrágomon az. Zseniális. S még hozzátehetném: az is mind ,,piszok" - értsd: betegség, rendellenesség, züllöttség stb. -, ami nincs a maga idejében. Tizenhároméves korban serdülni normális. Hatéves korban betegség. Húszévesen lányok utánrohangászni természetes dolog. Nyolcvanévesen szenilitás.Így hát elvethetjük-e a Gonosz szubsztanciális létezését? Sajnos nem. Mert mikor van a maga helyén és idejében embertömegek legyilkolása, a túszszedés, a bombamerénylet, bárkinek lelki vagy testi meggyötrése? Úgy látszik, mégismûködnek sötét erők, eredjenek bárhonnan, az istenek zsámolya alól, a rendezetlentársadalmi viszonyokból vagy a lélek ösztönös alvilágából. S ha megérteném iskeletkezésüket, mit sem változtatna viszonyunkon. A modern lélektan kétlegnagyobb hazugsága, hogy a megértés elfogadást jelent, és az elfogadás mindenek megoldása. - Nem érted meg Bádert? - kérdezik Hábi Szádi küzdelmeinek könyvében. - Gyermekkorában sokat éhezett, most ezért olyan kapzsi és zsugori. - Én nagyon jól megértem, de azért utálni csak szabad?Ennyit sátánügyben. Mi pedig ott tartunk, hogy a végzet sorssá enyhült. A sorsot pedig Keleten úgy hívják, hogy karma.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény68
ISTENEK ALKONYA ÉS HAJNALA
Swami Dhigambarji így tanított: Amikor a káli juga előtti időkben az ember szétnézett a világban, még meglévő transzcendens képességeivel érzékelni tudta avilág jelenségeinek szellemi lényegét. Joggal mondotta tehát, hogy az anyagi világ,,mája", vagyis káprázat. Amikor azonban a Kailásza - hegy vagy az Olümposzcsúcsa üressé vált, tehát mélyen bent a káli jugában, az istenek által magára hagyottember már csak a fizikai valóságot látta. S mert nem volt mögötte mit látnia, azészrevevés képessége is elsorvadt. Megint csak joggal mondhatta, hogy az egyedülivalóság az anyag, számára a szellem vált káprázattá.A káli juga alatt kiürültek, formálissá váltak a vallások is. Lassan elvesztették afunkciójukat. Egy szellemi erő ugyanis sokkal nagyobb az emberi léptéknél, olyanenergiatöltéssel rendelkezik, amit az ember nem bír elviselni. Ha közvetlenkapcsolatba kerül vele, úgy jár, mint ha megérint egy magasfeszültségû elektromosvezetéket: az a testét égeti szét, ez a lelkét teszi tönkre, mondjuk, hogy beleőrül. Nincs ebben szándékosság, egyszerûen a feszültségek nagyságrendi különbségérőlvan szó. Mármost a vallások - modern fizikai fogalommal élve - szellemireduktorok voltak, amelyek lehetővé tettéképpen a mélyen átélt kultusz, a rítusok segítségével - az ember és az istenek közötti biztonságos érintkezést. A reduktor elromlott évezredek során, valódi szerepe szimbolikussá vált. A messze tûnt szellemierőkig csak magasrendû kiválasztottak - próféták, főpapok, buddhák, beavatottak - értek el, ők közvetítették tapasztalataikat a népnek.Ám a káli juga végső korszakában lassan visszatérnek a messzire távozottak. Mamár egyre több embernek van újbóli találkozása velük, pillanatnyi érintkezések,amelyeknek elviselésére felkészületlen. Belső talajvesztés, sehová sem illeszthetőérzések és élmények, átvillanó víziók, hallucinációk, furcsa sejtések, szorongások járnak a nyomukban, megnő a pszichés összeomlások, a személyiségzavarok, azelmebetegségek száma.A múlt század utolsó harmadától kezdve ezért nyitotta ki kapuit az addigelzárkózó Kelet. Segítő szándékból, Indiából Vivekananda, Rámakrishna,Krishnamurthi, Japánból a zen vált ismertté Európában. De nem szabad utánozni,sohasem szabad utánozni. Átültetésre van szükség. El kell dobni a külsőségeket,hogy a lényeg gyökeret ereszthessen a magunk kultúrájában.Ezt mondta Dhigambarji. Igen, az istenek alkonya valóban bekövetkezett. MégKrisztus is, aki lábával e földet taposta, vérével átitatta, eltávozott az Atyaúristen jobbjára. De amikor meghalt, a Szentek Szentjének kárpitja végighasadt. A Titok helye, ahová a főpap is csak minden esztendőben egyszer léphetett be, nyilvánossávált. Nincs többé szükség közvetítőkre, prófétákra, szentekre, beavatott szellemekre.Most már ki-ki szíveskedjék saját maga munkálkodni a saját üdvösségén. Nincskollektív üdvözülés. Aki ma gurunak, szellemi vezetőnek nevezi magát, és lábáhozgyûjti tanítványait - hamis, illegális utakra tereli őket. A másokkal egybeolvadóönátadás ma már visszalépés. Mint ahogy regressziót jelentenek a közös vagy egyéni mámorok, minden olyan törekvés, amelyik az értelem megkerülésével, az extatikusúton akar ,,túllépni a mai kocsmán".(Swami Dhigambarji a lonavlai jóga - ashram egyik vezetője. Neve ősi jelentése:égruhájú. Időszámításunk előtt körülbelül fél évezreddel szerzetesei meztelenül jártak, ,,égruhában". A nagy reformátor, Vardhámana Mahavira, aki a thittából a maidzsainizmust alakította ki, öltöztette fel szerzeteseit szép fehércsuhába,megkülönböztetésül Buddha sárga csuhás bhikkhunijaitól. Az én Dhigambarjim isfehérben járt. Figyelő szemû öregúr volt, aki némán végighallgatott, amikor odaérkezésem után elpanaszoltam neki, hogy otthon naponta hússzor is olyasmitörténik velem, ami megtámadja belső egyensúlyomat. Itt meg minden segíti. Denem szólt egy szót sem. Hanem mielőtt továbbutaztam, búcsúzáskor megkérdezte: - Akar itt maradni? Lehet... - Nem, én hazamegyek Európába.Felfénylett az arca az örömtől. - Nagyon jó. Látja, ha ittmaradna, tudnám, hogy semmit sem értett meg abból,amire tanítottuk. Ha otthon nem találja meg a saját szellemi útját, itt is hiábakeresné.)
DHATTATREYA KILENCEDIK KOANJA
Új tanítvány telepedett le a Mester lábához. - Mondd el az életed történetét! - kérte a Mester.A tanítvány belekezdett, de a Mester pofon vágta. - Azt meséld el, hogyan képzeled a jövődet!A tanítvány belekezdett, de a Mester megint pofon vágta. A tanítványtanácstalanságában a köpenyébe rejtette arcát. A Mester az agavé töviseivel a vállábaszúrt. - Jaj! - kiáltott fel a tanítvány, és körülnézett, honnét érte a bántalom. A Mester így szólt: - Most már velem maradhatsz.Buddharakkita Theyra magyarázata: Csak kérdés van, de nincs felelet. Csak szembenézés van, de nincs elbújás. Csak szenvedés van, de nincs menekülés.Melkoté doktor magyarázata: Se múlt, se jövő! Most tanít a Mester.Swami Dhigambarji magyarázata: Édes mézért mindenki hálás. A tan tövisemegszúrja a keresőt.A Mester magyarázata: Kedvem támadt pofon verni őt. Még egyszer kedvemtámadt pofon verni őt. Kedvem támadt arra, hogy megszúrjam és fölébresszem asemmittevésből. De neki csak jajgatni volt kedve.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény70
A KARMA TÖRVÉNYE
Ne bonyolítsuk a dolgot. A karma-tan tökéletességre fejlesztett determinizmus, ahézag nélkül egymásba kapcsolódó ok-okozati viszonyok szövevénye. A tett és akövetkezmény életen és halálon átívelő összefüggésrendszere.A hindu hitvilág és lélektan alaptétele, hogy az emberi viszonyokon változtatni,lelki - szellemi értelemben fejlődni csak a földi életben lehet. Két élet között csak szemlélődés van, csak konstatálás, szellemi erők fölvétele vagy az arra valóképtelenség, az eljövendő újabb élet helyzeteinek kiformálódása. Íme a,,papírforma":A test halála - mert soha nem a lélek hagyja el a testet, mindig a test rohad kialóla - a mai emberek többsége számára ájulásszerû sokkhatást eredményez. Akiebből magához tér, mintegy kiterítve látja maga előtt az eltelt életet, mozdulatlantablóként, azzal a többlettel, hogy tisztán látja a rejtett történéseket is. (Tehát példáulnemcsak azt konstatálja, hogy beszélt valakivel, hanem azt a hatást is, amit szavaikeltettek a másik emberben. ) E látásnak persze semmi köze nincsen a fizikaiérzékeléshez, ez egy vízió felderengése, ,,olyan, mint amikor testi életében látott". Enéma szemlélet képe két-három nap után elhalványul és kialszik. Ez idő alatt a halottkörül csendnek és nyugalomnak kell lennie, mert még nagyon ,,testközelben" van.Ezért eltávolítják a holttest közeléből a ,,sírókat", azokat, akik visszahúznák azelhagyott életbe. Szerintük ez a rejtett tudás az oka annak, hogy a legtöbb vallás nemtemet azonnal, hanem ravataloz.A test halála után még további három halál következik, amelyek felé lassanelindul az életből eltávozott. Először az életerők oszlanak szét a világban. Azután avágyak, érzések és indulatok olvadnak bele különböző lelki szférákba. Végül aszellemi régiókban az emlékek, a gondolatok, egyszóval az intellektus egyediségeszûnik meg, s válik újra azoknak a szellemi erőknek a részévé, amelyekből egykor kivált. Mi marad meg tehát? Mi születik újjá? A titokzatos, a racionális úton megnem ismerhető mag, az a bizonyos nehezen megszerzett és öntudatra ébredt Én.Most már mélyen benne járunk egy olyan hiedelemrendszerben, amelynek lélekfelfogása látszólag különbözik attól, amit a zsidó, keresztény vagy iszlámhitvilág hirdet. Bár... ,,Vagyok, aki vagyok!" feleli Jehova a lángoló csipkebokorbólMózes kérdésére. ,,Feleld Izrael fiainak: Az »Én vagyok« küldött hozzátok!" Eztüzeni a ,,saját képére" teremtetteknek.Lássuk tovább a két élet közötti út állomásait, pontosabban szakaszait. Először avágyak helye, a káma lóka következik. Szenvedésteli periódus, mert az élet soránmegszokott élményekre ekkor még igény van. Lélegzene, de nincs mivel. Enne-inna,ölelne, tapintana, de nem rendelkezik az ehhez szükséges testtel. Idő kell ahhoz,amíg a fizikai érzékelés élményigénye kiég az emberből, s ez meglehetősennagyfokú kínlódással jár. Még az is lehetséges, hogy ennek megsejtése öltötte fel Nyugaton a tisztítótûz, a purgatórium képzetének formáját. A káma lóka annyi ideigtart, amennyit az ember aludt az életében. Messzire vezetne, ha ennek az okát boncolgatnánk. Tehát durván az átélt életidő egyharmadáról van szó. Ezekben azévtizedekben az elmúlt élet visszafelé pereg, filmszerûen, vízióban a halál pillanatától a születésig. (Istenem, mit meg nem tudott álmodni Karinthy! ) A kámalóka idején az élet eseményei közül a közvetlen emberi kapcsolatok emelkednek ki, amorális és érzelmi értelemben jól megoldott helyzetek és az elintézetlenségek. Mintmondottuk, változtatni ekkor már nem lehet, csak konstatálni. A halál pillanatábanminden helyzet, kapcsolat, érzelem ,,megmerevedett". S a rossz megoldások kíntokoznak - éppen a tehetetlenség miatt. Ezekből a kínokból gyûlik össze azelintézetlenségek ,,batyuja". Ezt a batyut egy idő után maga mögött hagyja a ,,közteslétezés" útjain haladó.A továbbiakban - más és más szellemi szférákon áthaladva - egyre tágulóbbkörökben éli újra az életét, amikor is mindig más és más ,,szempont" emelkedik ki:Hogy állt helyt mint népének, nemzetének gyermeke? Mit vett fel magába a világszellemi lényegéből, hitéből, vallásából? Hogyan élt és viselkedett mint az emberiségtagja? Milyen volt a viszonya a ,,három ember alatti világhoz", az állatokhoz, anövényekhez és az ásványokhoz? S ,,látása" eközben ráterjed elmúlt életeinek fejlődéstörténetére is. (Tetszik élvezni a szimmetriát? Megint együtt van minden:fizikai test, életjelenségek, affekciók, intellektus. Én. Ásvány, növény, állat ésember.)E különböző szellemi szférákon áthaladva jól megoldott élethelyzetek esetén feltudja venni magába azokat a szellemi erőket, amelyekkel találkozik, viszont a,,rontások" nyomán erre képtelen. Mindennek következményei megjelennek akövetkező életben.S minden szféra végén ott marad összegyûjtve az elintézetlenségek batyuja.Amikor visszafelé indul, ,,felszedi a batyuit", s elkezdi kiformálni az új életét:milyen helyzetekbe kell kerülnie, kikkel kell találkoznia ahhoz, hogy megpróbáljarendbe hozni azt, amit az előző életében elrontott. Milyen eseményeket kell átélnie,hogy fejlessze magát ott, ahol satnyábbak az erői? Ezért nem tartják véletlennek,hogy valaki hová születik, kikkel találkozik, milyen helyzetekbe kerül. A lényeg az,hogy
öndeterminációról
van szó. Nincs égi bíró, nincs ítélet, csak tettek vannak éskövetkezmények. Egy indiai számára a vakbélgyulladás nem pech, hanem egyhelyzet, amit a köztes létben vállalt, s kiegyenlít vele valamit. A kaszt információarról, hogy milyen sorsot épített magának erre az életre továbbfejlődése érdekében.Az emberi kapcsolatok, találkozások feladatot jelentenek számára: annak idejénvalami elintézetlen maradt. Mármost vagy rendbe hozza a dolgot, vagy továbbrontja, ebben szabad, de cselekedeteinek következményeit a jövőben majd viselniekell. Végtelen idő van és nagyon sok élet.Ez lenne tehát a karma. Dharmának pedig a létezés törvényeit nevezik. Ez ahinduizmus ontológiája.A karma meghatározott - ámbár önmaga által - erre az életre, a dharmafelismerése rajta múlik. Ám az élet nemcsak a múlt következményeiből áll. Azembernek módja van új karmikus bonyodalmak előidézésére - éppen szabadsága következtében. A múltból fakadó determináció és a szabadság viszonyát az alábbiábra szemlélteti:



Így hajlik a sorsalakulás a fejlődés útján a múltak általi meghatározottságból aszabadság felé. Minél kevesebb a múlt karmaalakító terve, annál közelebb kerül azember a felszabaduláshoz.
A LÉTEZÉS CSAPDÁJA
Az alábbiakban összegyûjtöttem néhány kérdést, amit általában fel szoktak tennikarmaügyekben. Én ugyan nem tudok válaszolni, de miután engem is ezek a problémák izgattak, közlöm a bölcs guruk válaszát. Már az is szép volt tőlük, hogyilyen ügyekben szóba álltak velem, kíváncsiskodó európaival, és nem Buddhaszavaival hárították el okvetetlenkedéseimet: ,,Elég volt a tévelygésből... A tenehézkes felfogásoddal, valamelyes bizalom nélkül, valamiféle türelem nélkül,valaminő erőfeszítés nélkül, valaminő fegyelem nélkül, aligha fogsz eljutni ehhez..."Vacscshának mondta ezeket a Megvilágosult annak idején, kifejezve azt ameggyőződését, hogy a tanító ne adjon kész megoldásokat, csak gondolatokatébresszen, hátha a tanítvány hajlandó a saját eszét is használni.ÉN. Mindenki ilyen világos öntudattal járja végig a ,,köztes lét" útját?GURU. Ez az egyén erkölcsi és szellemi fejlettségétől függ. Minél kevésbéfelkészült, annál hamarabb ,,belealszik" a szellemi világba.ÉN. És akkor mi történik?GURU. Szellemi erők viszik tovább és végzik el helyette a karmaépítés munkáját. Némely ember ezért érzi önmagától annyira idegennek a sorsát.ÉN. Mit jelent a felkészülés?GURU. A jóga szamádhi elérése lehetővé teszi, hogy még az életben átélje valaki ahalál élményét. Ne hidd el a tanítást, járd végig az utat, tapasztalj saját magad.ÉN. Miért nem emlékezem előbbi életeimre?GURU. Hogy ne őrüljél meg. Hogy ne keveredjenek a különböző életek élményei.Odaát emlékezel.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény73
ÉN. Egyáltalán, honnét jön ez a sok új ember? Hogyan egyeztethető össze azújjászületés tanával az emberiség lélekszámának ez a gyors növekedése? Hol voltak eddig?GURU. Ennek két oka is van. Egyrészt minél fejlettebbé válik az ember, annálrövidebb lesz a két élet között eltöltött idő. Az ősidőkben tízezer évek is elteltek,amíg újra megszületett valaki. Ma átlagosan négy-hatszáz évenként születik újra egyember. Minél magasabb szinten áll, annál gyorsabban. A dalai láma például halála percében már újra megtestesül. Neki már nem kellene megszületnie. Segíteni jön,áldozatból. A másik ok az, hogy tanításaink szerint hat hely - lóka - van, ahovámegszülethet valaki. Ezeknek egyike a Föld. Azelőtt voltak különféle,,paradicsomok" és alvilági helyek is. Ma ez a lehetőség már nem áll fenn. Csak aFöldre lehet inkarnálódni.ÉN. Az emberek száma végtelen?GURU. A tan szerint összesen tizennégymilliárd.ÉN. Az újjászületés során lehet-e állat valakiből?GURU. Ma már nem. Az ősidőkben még volt ilyen lehetőség. De ma már olyanfejlettségi szintre jutott az emberiség, hogy mindenki csak emberként testesülhetmeg.Ezt mondják a guruk. Mindebben persze nem kell hinni - a hit nem a mi dolgunk -, csak megérteni kellene ezt a bölcseletet. Az azonban bizonyos, hogy a karma tanaz indiai ember számára - vallásosságától vagy hitetlenségétől függetlenül - evidencia és jelentős erő, amivel a mindennapi életben számolni kell.A hindu a karma erejébe és kikerülhetetlenségébe vetett hit miatt nem leszöngyilkos, nem válik el - nehogy az elviselhetetlen helyzetek visszatérjenek akövetkező életében. Indiai börtönökben jó magaviseletû rablógyilkosok éventeegyszer néhány hetes szabadságot kaphatnak, hogy meglátogathassák a családjukat, agyerekek együtt lehessenek az apjukkal. És időre visszatérnek a börtönbe, egyországban, ahol nincs bejelentő lap, nincs személyi igazolvány, és nyomtalanul leheteltûnni a vándorló-hömpölygő embermilliók között. - Miért jönnek vissza? - kérdeztem a börtönőr tisztet. - Nézze, uram, öltek! S ha már megtörtént a tragédia, a következményeit nemakarják átvinni az újabb megtestesülésük sorsába. Inkább levezeklik ebben azéletben!...
DANTE PSZICHOTERÁPIÁJA
Halálmítoszok sûrûjében bolyongunk tehát, fanyalogva és néha ijedezve. Tudnivaló, hogy nem tudunk mit kezdeni a halál tényével, nincs rajta mit ,,megoldani",,,feldolgozni". Pilinszky egyszer így fakadt ki egy társaságban:
- Azért utállak benneteket pszichológusokat és pszichiátereket, mert ti úgygondolkoztok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség. Eznem igaz! Ez hazugság! - Hanem? - Az életben tragédiák vannak. És irgalomra van szükség!Hát a halál dolgában ez tökéletesen igaz. Halálfélelmünket legföljebb elfojtanitudjuk. És amíg ez sikerült, addig vagyunk egészségesek. S ha egy lélekbeneluralkodik a halálfélelem, az annak a jele, hogy valamiért nem mûködnek jól azelhárító mechanizmusok, meghibásodott belső védekező rendszerünk.A XX. század szellemi légkörétől különben sem idegen a mítosz. A boldoganracionális XIX. század még fittyet hányt rá. Mi ezt már nem tehetjük. A világ túlnőttrajtunk, megszûnt emberre szabott lenni. Fölénk magasodnak az épületek, használjuk a kémia, a fizika, a matematika, az ipar csodáit, de mit sem értünk a technikából,amit beavatott tudósok a szolgálatunkba állítottak. Mozaikinformációink,epizódszerû betekintésünk van az áttekinthetetlenül bonyolult társadalmimozgásfolyamatokba, csikorog a zene, meghökkent a képzőmûvészet, elbámulunk amodern verseken, már csak a sznobizmusunk miatt vagyunk mûélvezők. Úgy jártunk, mint Goethe bûvészinasa a felidézett szellemekkel. Helyzetünk többszempontból hasonlóvá vált a primitív őskor lakójáéhoz: jelenségeket lát, esetleghasználja is őket, de tulajdonképpen nem érti, hogy mivel találkozott. Megélem ezt,ha az ûrhajózásról, a kozmikus háborúról van szó, no de akkor is, ha elromlik azautóm, ha a mûholdak által közvetített mûsorokat nézem a televízióban, ha Quarelintveszek be a fejfájásom ellen; mit is csinál az agyamban? Mi a tőke, akizsákmányolás, a profit, a vállalkozás, a szocializmus? A világ meg nem értéseszorongásokat szül. S a szorongásoktól szabadulni akar az ember. Álracionálismagyarázatok segítségével. A mítosz átmenet a mágikus és a racionális gondolkodásközött. A mítosz álracionális magyarázat. A mi időnkben tán még a hatalom is azé aszervezett csoporté lesz, aki megnyugtatóbb mítoszokat tud adni az embereknek.Mítoszok burjánzanak körülöttünk. Volt már faji és vérségi mítosz, Übermensch-mítosz, az új típusú szocialista ember mítosza, az amerikai életforma, a supermanmítosza, s még több is jön talán. Hol lenne századunk lelkiismerete a pszichoanalízismítoszkultusza nélkül? Oidipusz és Elektra mítosza, az ősi apagyilkosság és akasztrációs félelmek, a totem és a tabu mint a mitikus időkben gyökerezőneurózismodellek. A fallikus anya mitikus figurája. Az archetípusok. Thomas Manndöbbenten fedezi fel, hogy az egyéni sorsban mennyi a mitikus elem, az ősimítoszmodellek újraélése egyéni variációban. Hány József beszélt Fáraó előtt, hányJúdás árulta el csókkal Mesterét, hányan lopták el az elsőszülöttek jogait és táncoltak aranyborjak körül?A mítosz ereje rendkívüli. Talán még gyógyítani is lehet vele. Az emberiségtörténete tele van halálmítoszokkal. Gilgames, Ízisz és Ozirisz, Laodameia, Orpheuszés Euridiké, az etruszk haláldémonok s az újkor hajnalán Dante. Példálózzunk ővele,aki a legközelebb van hozzánk. Attól tartok ugyanis, hogy a pszichoanalízis a


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény75
valóságban nem más, mint az egykori halálmítoszok korszerû újraélése. Amennyibenaz elmúltak a halál birodalmához tartoznak, az évekig tartó kalandozás az ember egyéni múltjában felér egy kiadós pokolraszállással.Az emberélet útjának felénegy nagy sötétlő erdőbe jutottam,mivel az igaz utat nem lelém.Igen, ilyenkor szokott az ember elmenni pszichoanalízisbe, nagy életkríziseiidején.A pokolraszállás sohasem egyedül történik. Általában van egy vezető, akiotthonosabban mozog a lélek alvilágában, ám végeredményben nem kímélheti megsemmilyen szorongató, ijesztő vagy szenvedésteli élménytől a pokoljárót - Dante isrendszeresen beleájul az átéltekbe -, de útitársa segíti őt útján, értelmezi az átélteket,a szó valódi értelmében ,,kísérő" funkciót tölt be.Dante pszichoanalitikusát Vergiliusnak hívták.A pokoljárás lefelé vezető útszakasza egyre súlyosabb megpróbáltatásokat jelent,s eközben az alvilágban utazó lelkileg - néha testileg is - egyre inkábblemeztelenedik.Az utazás mélypontján hatalmas ősi, néha állati, néha kifejezetten sátáni erőkkelkell megküzdenie. Ez lehet Dis városának erődítménye Dante esetében vagy az állat-ember Enkiduval vívott élethalálharc Gilgames pokoljárásakor. Ez a valódikatartikus pont, a szembetalálkozás saját tudattalan ösztönerőivel - modernmegfogalmazásban.Ha legyőzi az alvilági erőket, akkor azok az utazó szolgálatába állanak, atovábbiakban segítik, erősítik őt.Ezután az út már fölfelé vezet. Az utazó lelkileg megerősödve, nagy belsőszabadsággal és életörömökre képesen kerül vissza a felső világba. Így történtGilgamessel, aki örömódát zeng, megpillantva újra a napvilágot, Dante a csillagokat.Az utazás véget ért. Nincs többé már szükség vezetőre, kísérőre, külső irányításra. A búcsú következik, a ,,leválás" nehéz pillanatai. Íme, Vergilius az utazás eredményeitösszegző mondatai, amikor bejelenti Danténak, hogy elhagyja, nincs már többészüksége támogatásra:Lelked szabad már, ép és egyre tisztább,nem azt követned vétek lenne, vétek,rád teszem hát a koronát és mithrát.Vagyis: szabad vagy, nem gyötörnek belső kényszerek. Egészséges vagy.Erkölcsileg szilárdan állsz a lábadon. Eljött az ideje, hogy a vezéred ,,bensődbőlvezéreljen". Önmagad császárává és pápájává koronázlak!Így végződik Dante pszichoanalízise.
DHATTATREYE TIZEDIK KOANJA
A tanítvány megkérdezte a Mestert a gyülekezetben, hogy milyen módonszabadult meg a kétségeitől.A Mester elvette az oltárról az áldozati tejeskorsót, és széttörte a tanítvány fején.A tej elborította a tanítványt, aki hirtelen megvilágosodott.Acsárija Buddharakkita magyarázata: Te vagy kétségeid tartálya. Törd szét atartályt!Pandit Lal magyarázata: Jobb, ha tanítasz. Akkor a tanítványnak lesznek kétségei.Dr. Bhole megjegyzése: Aki meg akar szabadulni a kétségeitől, az szellemiöngyilkosságra készül. Kétségek nélkül még kérdezni sem lehet, nemhogyválaszolni.Rabbi Náhum véleménye: Mindenesetre fejbe kell ütni az ostobát. De a tejért kár volt.
HOVÁ TÛNT A SZELLEM?
Az ősi felfogás szerint eredetileg négy lételemből - a fizikai testből; azéleterőkből; az ösztönökből - vágyakból - érzelmekből és az öntudatra ébredt Énből - kialakult emberkép a történelmi fejlődés során egyszerûsödni kezdett. A testfogalmát sui generis élő testnek fogták fel, s kialakult az ismeretes hármasság: a test(életfunkcióval együtt), a lélek (amelyen az affekciókat értették) és a szellem (azintellektus és az önkonstatálás, vagyis a tudat). Ebben a test-lélek-szellemhármasságban gondolkozott a korai nyugati emberismeret is, amíg 869-ben zsinatihatározat mondta ki, hogy az ember kettős lény, testből és lélekből áll. A lélek fölvette magába mindazt, amit ma pszichikus funkcióknak nevezünk. Győzött a szentdualizmus, amit annyira szeret az európai gondolkodás. Mindig és mindenüttkettősség: lét és tudat, anyag és szellem, test és lélek, állam és egyház, egyén ésközösség, jó és rossz, okos és buta, igaz és hamis, üdvösség és kárhozat, isten ésördög, organikus és funkcionális, az úgy látszik örök életû arisztotelésziellentétpárok, a minőségek végpontjai.A modern természettudományok ugyan Galilei óta döngetik ezeket a sémákat,hiszen a fizikus számára nincsen könnyû és nehéz, csak tömeg van, nincs hideg ésmeleg, csak hőfok, egyszóval igyekszik kvantitásokban gondolkozni.Lélektani szempontból eddig leginkább a tudatfejlődés kérdéseivel foglalkoztunk.Ám az indiai emberismeret tulajdonképpen soha nem adta fel a test-lélek-szellemhármasságát. Számára a test mûszer a világ és önmagunk megismerésére, átélésére ésa cselekvésre, vagyis az emberi fejlődés alapfeltétele. Ezért is ügyel rá olyangondosan például a Hatha-jóga segítségével. Eszköz, de nem végcél a testigyakorlatok sora, a ,,mûszert" rendben kell tartani. Jól látja azt is, hogy a


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény77
megismerés az érzékeléssel kezdődik. Az érzékelésről vallott felfogása azonban amai pszichológia számára egyrészt meglepő, másrészt elfogadhatatlan. Mégis - miután nem ítélkezésre, hanem megértésre szövetkeztünk -, tudnunk kell, hogymiről van szó.Először is az indiai emberismeret háromszor hat, összesen tizennyolc érzékelésiformát, ,,információs csatornát" tart számon, amelyeken keresztül a fizikai világotfelvehetjük magunkba.HőérzékelésÉrintésérzékelésSzagérzékelésEzek elsősorban a külvilágÍzérzékelésérzékelésére szolgáló csatornák HangérzékelésFényérzékelésEgyensúly-érzékelésMozgásérzékelésÉhségérzékelésEzek elsősorban a saját belsőSzomjúságérzékelésállapotaink érzékelésére szolgálóFájdalomérzékeléscsatornák GyönyörérzékelésSzóérzékelésGondolatérzékelésEzek elsősorban a szociális-Hangulatérzékelésmorális szféra, az emberiJellemérzékelésviszonylatok érzékeléséreSzándékérzékelésszolgáló csatornák IdőérzékelésTermészetesen alapvető tendenciákról van szó, hiszen a különböző érzékelésiformák összetett élményekké szerveződnek, amelyek már nehezen bonthatók szételemeikre. A felosztás az evolúciós gyökerekre utal. Részletesebb magyarázatrainkább csak a harmadik csoport némelyike szorul.A szóérzékelés létezésének felismeréséhez tulajdonképpen közeledik a mai pszichofiziológia is, amikor elválasztja a fonémahallást a fogalommegértéstől, épp azagyféltekék mûködésének részletesebb megismerése eredményeként. Legfeljebb afogalommegértést már nem tartja egyszerû érzékelési folyamatnak, hanem annál jóval bonyolultabb központi idegrendszeri tevékenységnek. Mégis azonnal érezhetőa probléma, amikor az afáziák (szenzoros afáziák), vagyis a beszédmegértésiképesség zavarai vagy a dislexia-disgráfia, az olvasás-írás képességének nemkielégítő mûködés kerül szóba.
A gondolatérzékelés megfelelne a parapszichológia által annyira hangsúlyozottritka telepátiának, de annál tágabb értelmezésben. Az ember néha tényleg tudja - vagy tudni véli -, hogy milyen gondolatok rajzanak a másik ember fejében. ,,Tudom,hogy mit akarsz mondani..." - és néha tényleg tudjuk.A hangulat-, szándék-, és jellemérzékelést ma egyrészt szociális percepciónak,másrészt intuíciónak nevezzük, bár a tudományosan hangzó megnevezés mégkorántsem jelenti azt, hogy ismerjük is a jelenség mibenlétét. Imádjuk a szakszavakat - főleg a latin és görög, esetleg angolszász eredetûeket -, mert a tudományosságmegnyugtató illúziójába ringatnak. Ha egy férfi meg egy nő lefekszenek, az ugyebár csak egy mindennapos esemény. Ám ha azt mondom, hogy ,,szexuális interakció"zajlott közöttük, az már pszichológia. Ha valakinek a feje fáj, vagy bepisil éjszaka,az egy kellemetlen tünet. De ha ,,cephalalgiája" van, vagy ,,enuresis nocturnában"szenved, akkor már diagnózis.Ezek az egyszerû és régen élt indiai lelkek nem átallották érzékelésnek nevezniazt a hétköznapi tapasztalatot, hogy észrevesszük egy ember vidámságát vagyszomorúságát, rosszindulatát vagy segítőkészségét, néha úgy érezzük, hogy ez bizony rossz ember, vagy rendes fiú, szavai hamisaknak tûnnek, némelykor meg bízunk benne. Tudjuk, hogy sokan maguktól felébrednek. az elhatározott időben,tehát még alvás közben is érzékelik az idő múlását. Csak sajnos még nem tudjuk,mindez hogyan mûködik. ,,Küszöbalatti mikrojelek" mondjuk ,,metakommunikatívinformációk", skandáljuk boldogan. A tizennyolc érzékelési forma sem rosszabbhipotézis. Nos - ugyancsak tendenciaszerûen -, más csoportosításban ezek az információscsatornák az egykori testtel, lélekkel és szellemmel állnak összefüggésben.HőérzékelésÍzérzékelésSzomjúságérzékelésElsősorban a testi állapototÉhségérzékelésbefolyásolják, alakítják MozgásérzékelésEgyensúly-érzékelésÉrintésérzékelésSzagérzékelésFényérzékelésElsős orban a lélek állapotátFájdalomérzékelésbefolyásolják és alakítják GyönyörérzékelésHangulatérzékelésHangérzékelésSzóérzékelésGondolatérzékelésElsőso rban a szellemre hatnak,


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény79
Szándékérzékelésa szellem állapotát befolyásolják Jellemérzékelésés alakítják IdőérzékelésMás felosztásban arról is kaphatunk felvilágosítást, hogy melyek az ősi, az állatiléthez még közel álló és melyek a magasrendûen fejlett ember fiatalabb, későbbmegszerzett érzékelési lehetőségei.JellemérzékelésGondolatérzékelésSzándékérzékelésSzóérzékelésHangérzék elésMagasabb rendû, újabb érzékelésiFényérzékelésformák IdőérzékelésHangulatérzékelésGyönyörérzékelésFájdalomérzékelésSzomjúságérzékelésÉ hségérzékelésMozgásérzékelésEgyensúly-érzékelésÍzérzékelésSzagérzékelésAlacsonyab b rendû, ősibbHőérzékelésérzékelési formák ÉrintésérzékelésEbből viszont nyilvánvaló, hogy a bármilyen szelíd értelemben kultivált aszkézis,önfegyelem, önuralom megvalósítására szolgáló jóga, szánkhija, zen vagy egyébtechnikák - beleértve Loyolai Szent Ignác gyakorlatait is - elsősorban az,,alacsonyabb rendû" érzékek, tehát a test és a lélek megzabolázására szolgálnak, s aszellemet próbálják ,,felszabadítani" e hatásoktól, szabad fejlődése érdekében. Ígyfügg össze a keleti érzékeléstan a testi, lelki és szellemi iskolázás gyakorlataival.
A ,,SZELÍD ÖNURALOM" ISKOLÁZÁSA
Iskolázást írok gyakorlatok helyett, a két fogalom jelentéstartalma ugyanis más.Az úgynevezett - főként az európai kultúrkörben elterjedt - gyakorlatok a jógának picinyke szeletét jelentik, és tulajdonképpen ,,technikai eszköztárnak" tekinthetők,amelyek a háttértartomány nélkül önmagukban valamiféle sajátos egészségmegőrző gimnasztikává torzulhatnak. Ez a lehetőség némi veszélyt is hordoz. Nevezetesen a jógázó esetleg nem tudja, hogy az intenzív gyakorlatok végzésével ,,mihez nyúlhozzá", azaz milyen hatások következhetnek biológiai, de főként lelki és szellemiéletében. Előfordul, hogy a jógázó olyan változásokat tapasztal saját magán, amelyek megijeszthetik, miután nem tudja beilleszteni mindennapi életébe, pszichés biztonsága meginog, esetleg pszichoterápiás segítségért kell folyamodnia.Szerencsére a lustaság, a manírok előtérbe kerülése a legtöbb esetben fölöslegesséteszi ezt az aggodalmat. Az európai emberek többségéből hiányzik az önátadásnak aza képessége, ami keleten még megőrződött, s ezért ,,jógázásban" is a felszínenmarad. A kizárólag testi gyakorlatok erőltetése a jóga szempontjából hamishangsúlyeltolódáshoz is vezethet: a lényeg éppen az ösztön-, érzelmi, gondolati ésfőként erkölcsi funkciók fejlesztése lenne, s ehelyett az egész aktivitás a testrekoncentrálódik. Régi szabály, hogy
az embernek három lépést kell előremennieerkölcsi fejlődésében, míg egyet léphet szellemi síkon.
Az iskolázás az egész ember lépcsőzetesen emelkedő és kiterjedő fejlesztését jelenti, lappangó képességeinek kimûvelését, túlburjánzó sajátosságainak avisszaszorítását, nyesegetését. Az egész folyamat hátterében viszont egyfajtainformáltságnak, elméleti ismeretanyagnak kell léteznie ahhoz, hogy a dolog valóbanmûködjön. Az ember ne csináljon önmagával vagy másokkal semmi olyat, amirőlnem tudja pontosan, hogy micsoda, milyen hatáshoz vezet és milyen testi vagy pszichés mechanizmusokon keresztül. A jógaagitátorok és önjelöltek, tanítványokravadászó ,,guruk" ezekre a kérdésekre a választ általános és hangzatos, romantikus ésmisztikus frázisokkal, pesti nyelven szólva ,,züfecekkel" szokták általábanhelyettesíteni. Ennek legkézenfekvőbb módja a szanszkrit, páli vagy hindu nyelvûterminus technicusokkal való dobálódzás, ami olyan jólesően kenegeti az ember önértékelését: lám, én tudok valamit, ami a közönséges ember előtt rejtve van.A jóga egész képzési rendje tulajdonképpen két részből áll. Egyrészt az elméletitanulmányokból, másrészt az iskolázásból. Az iskolázás az önfejlesztésmódszereinek az elsajátítását jelenti, ennek egy részét alkotják az úgynevezettgyakorlatok. A dolog eddig nyilvános és tanulható. Az iskolázás szubjektív hatása, agyakorlatok során megélt élményvilág viszont a legszigorúbb magánügy, errőlévezredek óta tilos beszélni, ,,nem téma", meg kell maradnia belső megélésnek!Az alábbiakban megpróbálom a jógaiskolázás szerkezeti felépítését röviden ésérthetően leírni, leginkább Patanjali rendszertanát követve. Kerülöm az indiaifogalmak halmozását, egyrészt mert nem ismerem ezeket a nyelveket, másrészt mertenélkül is minden érthető. Ha egy-egy kifejezés magyar átírása hibás lenne - mindighibás -, előre is elnézést kérek az orientalistáktól. Igazuk van, de az én fülemben ígymaradt meg, úgyis tudjuk, hogy miről van szó. Az iskolázás ,,felépülésének" vázlatatermészetesen hiányos lesz, léteznek másfajta csoportosítások, az iskolázás főirányától leágazó jógautak, ezeket elhagyom. Lássuk tehát az egymásra épülőszinteket.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény81
1. A lemondás jógája (Jáma)Első megközelítésben tulajdonképpen felére csökkentett tízparancsolat: ne ölj, nelopj, ne hazudj, ne féktelenkedj, ne vágyakozz! A lényeg azonban nem az, hogymindezeket ne tegye meg az ember, hanem az, hogy ne kívánja megtenni. Nemfélelemből vagy akár belátásból az emberre kényszerített külső fegyelemről van szó,amelynek bilincsében vergődik valaki, hanem a belső igény kioltásáról, ha úgytetszik, szublimálásáról.A fogalmak tágan értelmezendők. Pusztítani semmilyen élőlényt nem szabad, denemcsak testi értelemben. Nem szabad tönkretenni, ,,megölni" egy másik ember önérzetét, hitét, ragaszkodását sem. A lopás sem csak a tárgyi tulajdonokravonatkozik. Nem szabad ellopni eszméket, bizalmat, munkaerőt sem, egyszóval nemszabad kihasználni a másik embert. A hazugság tilalma nemcsak a félrevezetésre, becsapásra vonatkozik, hanem hamis eszmék, ideológiák még oly jóhiszemûterjesztésére is. A féktelenség az indulatosságon kívül magában foglalja aszenvedélyeket is. Ekkor sem szabad kizárólag a drogra vagy az alkoholra gondolni.A jógától idegen minden fanatizmus, eszmei vagy vallási türelmetlenség,,,megszállottság" vagy ezeknek a bármilyen módon való szolgálata. A vágyakozás asóvárgás jelentéstartalma is messze túlnő az erotikán, beletartozik az anyagiasság, a becsvágy, a karrierizmus, a gyûjtőszenvedély, általában minden, ami birtoklás.2. A hit jógája (Nijáma)Türelmességet, elfogadást ír elő mindenféle vallás, rítus, eszmerendszer, filozófia,világnézet, szokás, politikai, tudományos vagy esztétikai meggyőződéssel szemben.Úgy is nevezhetnénk, hogy a szellemi szabadságjógája. Szabad másképp látnod,másképp értened a világot, másképp gondolkoznod az emberi élet dolgairól, mintnekem. Tehát az egocentrikus beállítódás, az intolerancia megfékezését jelenti, azattitûdöt kívánja megszüntetni, ami így gondolkozik: ,,Õ más, mint én. Tehátrosszabb! Azért rosszabb, mert nem hozzám hasonló." A nijáma tehát magábanfoglalja pszichikus értelemben azt, amit a szempontváltás képességének, empátiának nevezünk. Elutasít mindenféle dogmatikát, megmerevedett világképet, nárcisztikuselőítéletet, ami a ,,másságban" mindig sátáni, sötét erőket és szándékokat vélfelfedezni. Nemcsak egyénekre vonatkozik ez, hanem népekre és kultúrákra, sőtabszolutizált tudományos irányzatokra, iskolákra is.3. A testtartások jógája (Ászana)A test és életfunkcióinak zavartalan mûködését kívánja biztosítani. A jógafeltételez bizonyos életerőközpontokat (csakrákat), amelyek egyben a magasabbrendû szellemi megismerés ,,szervei" is. Az ászana - gyakorlatok egyik hatásaezeknek a sokszor ,,alvó", tehát a mai emberben nem mûködő központoknak azaktivizálása. A gyakorlatok ezen kívül kimutatható fiziológiai hatással isrendelkeznek, amelyek elsősorban a gerincre, az agyidegek mûködésére, a belső
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény82
szekréciós mirigyekre és az agyra kedvezőek, a különböző szervek vér- ésoxigénellátását segítik elő.Alapelv a ,,laza" gyakorlatvezetés, minden erőlködés és erőltetés elkerülése.Minden ászanának van helyettesítő gyakorlata is. Az embernek meg kellene találniaa saját ászanáit. Emellett általában az tapasztalható, hogy a rövid ideig kitartotttesthelyzeteknek tónus-, feszültség-, aktivitásnövelő hatásuk van, míg a hosszú ideigvégzett gyakorlatok lazítanak, a nyugalom, az elmélyedés, a befelé fordulás irányábavezetnek.4. A lélegzés jógája (Pránajáma)Az életerőközpontok aktivizálásának, az életerő (prána) közöttük megindulóáramoltatásának másik alapvető gyakorlatfajtája. Ismeretesek bizonyos ,,taszítólégzések", amelyek a légutakat teszik szabaddá a ,,valódi" légzőgyakorlatok számára.Ez utóbbiak lényege a lélegzés folyamatának ritmusos megnyújtása - belégzés - alélegzet visszatartása - kilégzés - és a lélegzés folyamatának koncentrált gondolatikövetése.Tágabb értelemben formálja az egyén viszonyát a világhoz: felveszek erőket éshatásokat magamba (belégzés) - felhasználom azokat, átalakítom saját magamépítése érdekében (visszatartás) - s ami ebből keletkezett, visszaadom a világnak (kilégzés). Oxigént használok fel, amit más lények termeltek, és széndioxidot ésvízgőzt adok vissza, amit más lények (növények) használnak fel megint. A kozmoszéletében való biológiai szellemi részvételről van tehát szó.Az ászana- és a pránajáma - gyakorlatokat együttesen Hatha - jógának is nevezik.5. Az érzékelés jógája (Pratjihara)Az emberre állandóan különféle ingerek záporoznak a világból. Az ember - ennek megfelelően - hol ide, hol oda kapkodja a fejét. A jóga azt akarja elérni, hogyaz ember tudatosan és akaratlagosan képes legyen egy számára fontos érzéki benyomást megőrizni, és nem hagyja magát attól eltéríteni más hatások által.Tulajdonképpen az elmélyülés kezdeteiről van szó. Másképpen a figyelem jógájának is nevezhetnénk. A pontos észrevevéshez idő és nyugalom kell. Azt akarja elérni,hogy az ember ne csak nézzen, hanem lásson is, vegye észre azokat a mélyinformációkat, amelyeket néha a legapróbb jelek hordoznak.6. A koncentráció jógája (Dharana)Amikor a jógázó ura lett érzékelésének és figyelmének, képessé kell tennie magátarra, hogy adott időtartamra el tudjon fordulni az érzéki benyomásoktól, tehátidőlegesen ,,elzárja" érzékszerveit, szüneteltesse mûködésüket. Ebben az állapotbangondolati aktivitása a képzeteire összpontosul. Már nem a dolgokra figyel, hanem adolgok képzeteire, amelyek benne életre keltek. Másképpen az emlékezés jógájának is nevezhetjük.
A képzetekre való elmélyült koncentráció természetesen gondolkodási folyamatis. A jelenség körülbelül megfelel annak, amit a keresztények lelkigyakorlatoknak vagy a görög filozófusok kontemplációnak neveznek. Lényeges eleme a képzetek ésa valóság időszakos összevetése s e korrekció alapján az újbóli elmélyedés.7. A meditáció jógája (Dhijana)A meditáció ebben az értelmezésben elvont szellemi tartalmaknak való önátadást jelent. Már nem gondolkozás, hanem átélés. Legtöbbször valamilyen érzelmi, eszmeivagy erkölcsi igazságot, fontos ismeretet kifejező tartalomról van szó. A cél az, hogyidőlegesen csak a meditáció tárgya töltse ki az egész pszichikumot, ne jelenjenek meg ezen kívül álló, vele összefüggésben nem levő érzelmek, asszociációk,gondolatok.8. A kiüresedés jógája (Szamadhi)Rendkívül nehezen elérhető állapot. Azt jelenti, hogy időlegesen eltûnik azemberből minden pszichés tartalom - nem alvásról van szó! -, nem érzékel, nemérez, nem emlékezik, nem gondolkozik. Úgy létezik, mint egy ,,üres edény", amelyik bármilyen tartalom befogadására kész, ami belehullik. Az Én, a személyiségideiglenes háttérbe szorításáról, megszûnéséről van szó. Ennyiben hasonlít a halálállapotához. A jóga szerint ekkor nyílik lehetőség egészen mély szellemimegismerésekre. Ez a helyzet alázatot is reprezentál, el kell fogadni azt is, ha azüresség üresség marad.A keresztény ezoterikában valami hasonlót neveztek extatikus állapotnak, dehasználták a fogalmat még régebbi szellemi irányzatok is. A babiloni - káldeuskultúra Marduk imája Weöres Sándor szerint így hangzott:Először a partok tûnnek el,azután minden sziget és zátony.Aztán a víz, aztán a fény, aztán a sötétség.Végül semmi sem marad.Ott megtörténik felszabadulásunk.Mert szent és örök az Ürességs az emberben fészkel,s az Ürességben fészkel az ember. Néhány jó tanács:1. A jógagyakorlatokat jobb nem elkezdeni, mint abbahagyni. (Egyébként mindenrevonatkozik.)2. Mindenkinek meg kell találnia a saját jógáját.3. A valódi Mester sohasem keres tanítványokat. Mindig a tanítvány keresi megMesterét.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény84
4. A tanítvány hûtlen lehet a Mesterhez, de a Mester sohasem lehet hûtlen atanítványhoz. A Mester hûségének legbiztosabb jele, ha a tanítvány szabad marad,nem függ a Mesterétől.5. Az iskolázás útját közösen meg lehet tanulni. Megismerésekhez, megértésekhez jutni csak egyedül lehet.És ez már a legintimebb magánügy. Abba a szférába tartozik, amiről Hamlet aztmondja: ,,A többi néma csend..."
DHATTATREYA TIZENEGYEDIK KOANJA
A tanítvány megkérdezte: - Mester, Te azt tanítod, hogy az Én csak illúzió. Amúltkor mégis pofon vágtál mozdulataim fegyelmezetlenségéért, amikor kilöttyentettem a vizet. Engem ütöttél meg vagy egy illúziót?A Mester így szólt: - Mutasd meg nekem a szőlőt!A tanítvány elvezette a Mestert a szőlőlugashoz. A Mester megérintette a szőlőtőt: - Ez a szőlő? - Nem - felelte a tanítvány -, ez a tőke.A Mester megérintette a kacsokat. - Ez a szőlő? - Nem, ez a szára.A Mester a fürtre mutatott. - Ez a szőlő? - Nem, ez a fürt.A Mester letépett egy szemet a fürtről. - Ez a szőlő? - Nem, ez egy szőlőszem.A Mester eldobta a szőlőszemet. A tanítvány sírva fakadt.Swami Dhirendra magyarázata: Két nagy fájdalomtavon kell átkelnie a Célhozigyekvőnek. A hideg fájdalom taván, amikor felébred benne az Én-vagyok érzésének magánya. És a forró fájdalom taván, amikor ez az illúzió elvétetik tőle.Magdeburgi Szent Hugó ítélete: A Mester tévedett, amikor eldobta a szőlőszemet.Meg kellett volna ennie. A tanítvány is tévedett, amikor sírva fakadt. Nevetnie kellettvolna.Swami Dhigambarji kérdése: Történt valami?
A TRIMURTI TÍPUSTANA
A Trimurti az indiai Szentháromság, a háromarcú istenség, vagy ha úgy tetszik, ahármas istenegység: Brahma, Visnu és Siva. Funkciójukat tekintve: Brahma a Teremtő, Visnu a Fenntartó és Siva a Pusztítva Megújító. Ezekkel az erőkkel azember találkozik életében és halálában, valamit felvesz belőlük önmagába. A tézisBrahma, az antitézis Siva, az időleges szintézis Visnu. Hogy is írja József Attila?Akár egy halom hasított fahever egymáson a világ,szorítja, nyomja, összefogjaegyik dolog a másikát
(Ez Visnu)
s így mindegyik determinált.Csak ami nincs, annak van bokra,
(Ez Brahma)
csak ami lesz, az a virág,ami van, széthull darabokra.
(Ez Siva)
Mármost aszerint, hogy valaki fejlődésének útján mit és mennyit épített bemagába ezekből az erőkből, kialakítható egy típustan, amelynek alapja az ember teremtő-kreatív, megőrző vagy pusztító-tönkretevő viszonyulása önmagához és akülvilághoz.Az ,,Egy erőt hordozó" emberek:A
Brahma - ember
: Nagy teremtő aktivitás, kreatív tevékenység jellemzi. Kutatótudósok, felfedezők, feltalálók, alkotó mûvészek, társadalmi reformátorok. Deközülük kerülnek ki az ötletemberek, a gagmanek, akiknek esetleg nincs is elégszorgalmuk, türelmük és kitartásuk, hogy ötleteiket szívós aprómunkávalmegvalósítsák. Elemük az újkeresés, a változás, az átszervezés-hivatásuktól függően.Mindig valamilyen folyamat kezdetén kell állniuk munkájukban és magánéletükbenegyaránt. Új elképzelések, új kapcsolatok, új szerelmek, új hivatásterületek vonzzák őket. A teremtő nyugtalanság, a lobogó fantázia, a vándorutak, a kaland emberei.A
Visnu-ember:
A megőrző, a fenntartó ember. Nem ő alkot, de kiteljesíti,fejleszti, karbantartja, őrzi azt, amit rábíztak. Alapvető karaktervonása a hûség, amegbízhatóság, a jóindulat, a szorgalom. Pontos és precíz, nem riad vissza a szívósaprómunkától. Hivatásában és magánéletében a felelősségérzet hatja át. Nagy humánérzékenység jellemzi őket, közülük kerülnek ki a nagy orvosok, pedagógusok,régészek, történészek, mûgyûjtők, esztéták, aranykezû iparosok. Társadalmifelfogásában, személyes kapcsolataiban könnyen válhat konzervatívvá. A rend, arendezettség embere. Megőrző funkciójáért nagy áldozatokra, lemondásokra isképes, de kicsinyessé is válhat.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény86
A
Siva-ember
: Õ az örök lázadó. Magasabb szinten a forradalmár őstípusa.Rendkívül éles kritikai érzék jellemzi, sasszeme van a dolgok fonákságainak,ellentmondásainak, negatívumainak az észrevevésére. Rossz nívón kötekedő,keserûen pesszimista, destruktív is lehet. Magánéletében néha nehezen elviselhető,kapcsolatait addig teszi próbára, terheli, amíg azok beleomlanak, megszakadnak,tönkremennek. Indulatilag magas szinten feltöltött, könnyen haragvó, támadó. Halezüllik, önmagát és környezetét romboló, hajlamos a szenvedélybetegségekre,öngyilkosságra, kriminalitásra.A ,,Két erőt hordozó" emberek:A
Brahma-Visnu
ember: Ritka mûfaj. Õ az a kreatív elme, aki meg is valósítja,kiteljesíti ötleteit, megérleli annak gyümölcseit. Teremt és megőriz egyszerre. Anagy iskolateremtő egyéniségek a tudományban és a mûvészetben, intézmény- vagyakár államalapítók. Magánéletükben is szinte a ,,semmiből" hoznak létre valamit, ésazt egyre tovább fejlesztik, legyen szó családról, telekről, hétvégi házról,vállalkozásról. Erős becsvágy, állandó tevékenységigény jellemzi. Nem bírja asemmittevést, pihenni sem tud igazán, ezért környezete számára nyomasztó is lehet.Személyes hatásával uralkodik is a körülötte levőkön.A
Brahma-Siva
ember: Folyton teremt, és állandóan tönkreteszi, amit létrehozott.Életeleme a küzdelem önmagáért. Az elért eredmények gyakran elértéktelenednek aszemében. Ezért bizonyos mértékig kiszámíthatatlanok a reakciói. Ma lelkesedik valamiért, holnap rálegyint ugyanarra. Szalmaláng. Hajlamos arra, hogy a mércétújra meg újra olyan magasra állítsa, amit alig vagy nem is tud átugrani. Élete soránezért nagyon sok csalódás, frusztráció éri. Magánéletében, szerelmeiben is amegszerzés öröme hajtja. Ha elérte a célját, partnere könnyen devalválódik aszemében. Nehéz vele élni, mert állandóan új célok felé hajtja a környezetét, az elérteredményekért ritkán dicsér, azok már nem fontosak vagy magától értetődőek aszámára.A
Visnu-Siva
ember: Furcsán mûködik. Egy ideig nagy felelősségérzettel látja előrző funkcióját, bárjellemzője, hogy mindig hagy valami ,,maradékot". Sohasemszázszázalékos, amit csinál. Elvégzi a munka dandárját, s a végén ,,kihagy" valamit,amitől esetleg az egész rosszízûvé válik a számára. A banánhéjakon elcsúszó ember.Szakmai és magánéletében egyaránt beállhatnak szinte érthetetlen energiaapályok,elfárad, és veszni hagyja mindazt, amit létrehozott. Ilyenkor könnyen becsúszhatdepresszív hangulatokba, a ,,minden mindegy" életérzésébe, ami nincs összhangbanelőző aktivitásával.A ,,Három erőt hordozó" Brahma-Visnu-Siva ember:A teljesség embere, aki szinte mindent tud: teremt, létrehoz, alkot. Kimunkálja,megerősíti, kiteljesíti alkotásait. S arra is képes, hogy mindezt elengedje, magamögött hagyja. Mindig meg akarja élni a fejlődés teljes ívét, a keletkezést, ateljességet és az elmúlást. Alapvető igénye, hogy mindig érezze: valahonnanvalahová tart. Úton akar járni, nem utcán sétálni. Akár a munkája, akár a kapcsolatai,akár önmaga akkor válik érdektelenné számára, ha úgy érzi, hogy a helyzetek már csak ismétlik magukat, valamilyen fennsíkra érkezett, ahol lehet ugyan létezni, denem lehet továbbmenni, megszûnt a dolgok ,,története", vagy neki nincs már közöstörténete velük. Ekkor minden gyökér elvágására képes, azért, hogy újakat eresszen,talán egészen máshol, egészen más körülmények között.Íme, egy hamisítatlan keleti lélektani tipológia. Hogy igaz-e, nem tudom. Delegalább olyan érdekes lélektani megfigyeléseken alapul, mint Hippokratészé,Kretschmeré vagy Sheldoné.
KÜLSÕ ÉS BELSÕ FEGYELEM
Buddharakkita Theyrának elmondtam, amit én a nagy szociális paradoxonnak gondolok. Gyönyörû társadalmi ideáljaink vannak: éljünk demokratikusan,szabadon, jólétben. Ám mégis azt tapasztaljuk, hogy amint ezek az ideálok - bármilyen társadalomban - elkezdenek valóra válni, megnő a pszichés zavarok száma, sokasodnak a neurózisok, a pszichoszomatikus megbetegedések, egyre többlesz az alkoholista, kábítószeres, az öngyilkos, a bûnöző.A lelki egészségre vonatkozó statisztikák akkor a legkedvezőbbek, amikor atársadalomra - és természetesen az egyénre is - valamilyen nagy külső nyomás, presszió nehezedik, háborúk idején, totális rendszerek, kemény diktatúrák alatt.Azt felelte: Ez azért van így, mert az emberi léleknek olyan a szerkezete, hogyfegyelem nélkül tönkremegy, szétzilálódik. Természetesen a belső fegyelem az, amiegészségben tartja az embert. E téren viszont maguk, európaiak rosszul állnak. Sakkor még a külső fegyelem is jobb, mint a semmilyen. A diktatúra megfegyelmeziaz embereket. Az emberek félnek. Megtanulják a beszéd fegyelmét, a viselkedésfigyelmét. Szegények: kénytelenek megfegyelmezni a birtoklási vágyaikat. És ez azerőszakos külső fegyelem még mindig egészségesebb lelki szempontból, mint aféktelenség.Elgondolkodott: Önöknél valami nem jól mûködik belül. Ha nincsenek külsőkorlátaik, nem tudnak mértéket tartani. Mértéktelenné válnak evésben-ivásban,szexusban, a pénz hajszolásában, a becsvágyban, mértéktelenül gyûlölnek ésmértéktelenül rajonganak. Hogy maradhat így az ember egészséges?Rám nevetett: Fegyelmezetlen a gondolkodásuk is. Mindig az irrealitásokbankószál. Vagy a múlton rágódnak, ami irrealitás, mert már nincsen sehol, vagy a jövőjüket tervezgetik, ami megint irrealitás, mert még nem létezik. S eközben nem


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény88
élik át mélyen, teljes valóságában az egyetlen realitást, a jelent. A ,,most" fölöttfelszínesen átsuhannak. Látja, maga pszichoanalitikus. Tudom, mit jelent ez. Évekigkíséri a betegeit, amikor a múltjukban vándorolnak, a régen messze tûnt gyerekkor árnyképei között, amelyek már sehol nincsenek, sőt ő maga, az egykori gyerek semlétezik már a valóságban. Mire jó ez? Tudom, azt vallják, hogy hatásában mindig jelen van, sőt sokan úgy vélik, hogy az egykori gyermek is megőrződik, hogy semmisem múlik el. De ezt csak azért hiszik, mert annyira félnek a haláltól.Jöjjön el néhány hétre a mi kolostorunkba. Szerzetesnövendékeket nevelünk nyolcéves koruktól tizenhat éves korukig. Azután továbbküldjük őket tanulni buddhista országokba, hiszen itt Indiában nagyon kevesen vagyunk. Éljen közöttünk egy kicsit. Meglátja, hogy külső fegyelemmel kezdjük a formálásukat, hiszengyerekek, irányítani, nevelni kell őket. De a lényeg az, hogy ezt a külső fegyelmetfokozatosan hogyan változtatjuk át belső fegyelemmé. Jöjjön. Elmentem.(Buddharakkita Theyra a bangalorei kolostor vezetője. Eredeti foglalkozása:autómérnök. Buddhista családok szokása szerint az egyetem elvégzése után két évetkolostorban töltött, ezután kezdte hivatását mûvelni. De nem ízlett neki. Visszamentsárga csuhás mahayana lámának. Kolostorában a ,,fegyelmezett" gyerekek először rettenetesen koravénnek tûntek. De azután láttam, hogy a tanítás után egy lámaelkísérte őket a hatalmas parkba, majd eltûnt. A térség abban a pillanatban zsivajgó játszótérré alakult, labda is került, focimeccs is volt. Két óra múlva a lámamegjelent, és némán megállt. Abban a percben csönd lett. A gyerekek rendbe tették magukat, és csendben elindultak utána. Esténként a Theyra tanított. Témáicsapongóak voltak. Volt, hogy az atommag szerkezetéről beszélt, máskor az iráni sahsorsáról töprengett, vagy arról szólt, hogy miért nem szabad lopni. A szellősátriumfélében hátul ültek a felnőttek, félkörben, előttük az egyre kisebb gyerekek.Füstölők égtek egy Buddha szobor körül. A Theyra úgy tudott beszélni, hogyminden korosztály találhatott benne valamit, ami neki szólt. Ezután énekeltek egykicsit, majd az egész szerzet együtt hallgatott. A csendnek ezzel a félórájával értvéget a nap.Egyszer felkereste egy üzletember a városból. Panaszkodott, hogy nem tud aludni. - Miért? - kérdezte a Theyra. ,,Hát az üzleti gondok a félelem a jövőtől stb." - Tudja, mit - mondta a Theyra -, esténként vegyen elő egy darab papírt, és csak emlékeztető szavakban írja le a gondjait.A kereskedő két hét múlva visszajött az adományaival. Köszöni szépen, alszik. - Mit csinált vele? - kérdeztem. - Nézze, ez üzletember. Ez nem fogja a mi gyakorlatainkat végezni. Az élete azüzlet. Ezért nem meri egy percre sem elengedni az ügyeit. Hát én leírattam velemindazt, ami fontos számára és nyomasztja. Így már nyugodtan alhat. Tudja, hogyreggel ott lesznek, megvárják a gondjai.)
A NEGATÍV HINDUIZMUS: BUDDHA
A nagy Tanítás egy kis részlete így szól:Minden létezés szenvedés.Minden szenvedés oka a létezés utáni vágy. Aki nem vágyik a létezésre,megszabadul a szenvedéstől.A megszabaduláshoz a nyolctagú ösvény vezet el.Ez a Négy Alapigazság.A létezés végső soron azért szenvedés, mert nincs állandósága. A létezés lényegea változás. Minden, ami keletkezik, elmúlik. Mindentől el kell szakadni, végül ismindenről le kell mondani. Innét ered a kín. A születés, az öregedés, a betegség, ahalál az emberi élet nagy változásai, kínjának forrásai. A szenvedés nemcsak gyötrőérzést jelent, hanem a létezés törvényének megértését. Ha nekem van is pillanatnyiörömöm, a szenvedés akkor is áthatja a világot, sok-sok emberi sorsot.A létezés utáni vágy az Én-illúzióból fakad. Az Én azért illúzió, mert mindenösszetett lény vagy jelenség - az ember is - csak a részek időlegesösszekapcsolódása idején létezik. Ha az összetevők szétomlanak, megszûnik a jelenség is, ami belőlük állt össze. Az ember összetevői: - az alak, vagyis a testi megformáltság, - az érzékelés, vagyis a világ észrevevése, - a képzetek és a hozzájuk kapcsolódó érzések, - az erkölcsi értékek és tulajdonságok, - a gondolkodás, az öntudat.Ez az öt ,,khandó", amiből az emberi személyiség összeáll. A halállal ezek szétválnak, s ezzel megszûnik a személyiség is. Vagyis hogy nincs a személyiségnek valamilyen szilárd, örök ,,magja", életeken és halálokon átvándorló Énje. Ha aszekeret szétszedjük kerekeire, rúdjára, tengelyére, kocsitestre, nem marad belőlesemmiféle elvont ,,szekérség", a szekér megszûnt. Ha alkatrészeiből összerakjuk,újra van szekér. Ezt azonban nagyon nehéz tudomásul venni. Melyik az ,,igazi"énünk? A csecsemőkori? A kisgyermeké? A serdülőé? Az ifjúé? Az érett emberé?Az aggastyáné? Állandóan változunk. Hol a szilárd mag? Az Én-nélküliségnemtudásából, a valóságként megélt Én-illúzióhoz való makacs ragaszkodásból, aszemélyes létezés folytonosságához tapadásból fakad az életvágy, a létezés irántiszomjúság. Nincsen tehát újjászületés sem? Újjászületés van, de lélekvándorlás nincsen!Akkor mi az, ami újjászületik?Buddha így felel: A halállal a gondolkodó megszûnik, de a gondolat megmarad.Az érző megszûnik, de az érzés megmarad. A cselekvő megszûnik, de a cselekvésmegmarad. Mint ahogy valaki levelet ír, s egy idő után a levélíró már nincsen, de alevél megmarad. A tettek, gondolatok, érzések következményeiből éskövetkezményeképpen megint összeállhat egy új emberi lény.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény90
Az az emberi lény, aki az én tettem, gondolataim, érzéseim következtében újravilágra születik, vajon én vagyok-e vagy nem?Ezt kérdezte annak idején Kutadanta is Buddhától. - Meggyújtasz egy mécsest, és fényénél dolgozol az éjszakában. Reggel eloltod.A következő este újra meggyújtod. Az edény ugyanaz, az olaj ugyanaz, a kanócugyanaz, de ugyanaz-e a láng, ami felgyulladt? - Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben nem. - Így van ez azzal a lénnyel is, aki újra megszületik. És ha óránként, percenkéntoltod el a mécsest? S ha nem is oltod el, ugyanaz a láng ég-e az első órában, mint amásodikban, az első percben, mint a másodikban? Így van ez a személyiséggel, azÉnnel is.Az Énhez való tapadás feloldódása, a létezés utáni szomjúság megszûnése lenneaz előfeltétele, hogy az ember eloldozza magát a ,,lét kerekéről", megszabaduljon aszenvedéstől, és belépjen a nibbánába (nirvánába). A nibbána nyilvánvalóan aszemélyes léttől, az újjászületések kényszerétől való felszabadulást jelenti. Ahinduizmusban hasonló értelmû fogalom a móksa, ám ez a világ pozitíve létezőszellemi erőivel való egyesülést jelenti mint végcélt. A nibbána fogalma ennélhomályosabb, sokféle magyarázat kíséri. Bizonyos, hogy a buddhizmus mint ,,ateistavallás" nem tételez fel semmiféle pozitív istent, ám a nibbána mégsem értelmezhetőegyszerûen a semminek, az ürességnek. A világnak valamilyen végső törvénye,igazsága lappang talán mögötte, fogalmilag még leginkább a Taóhoz hasonlít.A nibbánához vezető utat nyolctagú vagy nyolcrétû ösvénynek, esetleg a nemesnyolcas ösvénynek nevezik, és a buddhizmus szellemi iskolázásának az alapjaitfoglalja össze.A nyolctagú ösvény: A helyes megértésA helyes elhatározásA helyes beszédA helyes cselekvésA helyes életmódA helyes törekvésA helyes koncentrációA helyes meditációA buddhizmus szempontjából tehát ismeretes a baj (a szenvedés); ismeretes a bajoka (az életvágy); ismeretes a gyógyulás (a nibbána) és ismeretes a gyógyulás módja(a nyolctagú ösvény).(Buddha, a Megvilágosodott, eredeti nevén Gótáma Sziddhatta [GautamaSziddhartha] a Szákja rádzsaság fővárosában, a Kapilavatthuban születettSzuddhódana rádzsa és Mája nevû felesége elsőszülött gyermekeként. Mint a ksatrijavarna tagja, harcos katonai nevelést kapott, bár időnként panaszok merültek fel ellene a szolgálatban tanúsított hanyagsága miatt. Tizenhat éves korában megnősült.Házassága tizenhárom évig gyermektelen maradt. Tizenhárom év után fiuk született:Ráhula. Ekkor azonban Gótáma - az újszülöttet meg sem tekintve - elhagytacsaládját, és a Szánkhija filozófiai iskola szerzetese lett. Innét kezdve életsorsának alakulásáról eléggé pontos adatok vannak, de az ,,otthontalanságba távozását"megelőző tizenhárom év története éppoly sötét, mint Krisztus tizennyolc éve,tizenkét - harmincéves kora között. Egyikükről sem lehet tulajdonképpen tudni,hogy mi történt velük, merre jártak, milyen hatások érték őket.Gótámát először a Szankhja mesterévé avatták, majd a legmagasabb szintû jógaiskolázásban részesült, és a szamadhi állapotban elérte a Niródhát, azaz alegmagasabb szintû beavatást. A mély révületben mozdulatlan, csontig lesoványodottaszkétát arra tévedt pásztorok ártó démonnak vélték, és ürülékükkel, vizeletükkelelborították. Öntudatra ébredését követően valószínûleg a ma alopécia totalis-nak nevezett betegség vett erőt rajta, haja, szemöldöke, szakálla kihullott. Beavatásiélményeiről természetesen nem beszélt, de azok nem lehettek számáramegnyugtatóak, mert mind a szánkhiját, mind a jógát elhagyta, szakított akegyetlenül öngyötrő aszkézissel, és saját útjára térve keresett megismerést.Magányos elmélkedései során érte a megvilágosodás, mint ismeretes, egy fügefaalatt. Tanai rendkívül gyorsan elterjedtek. Megalapította saját szerzetesrendjét, aSzanghát. Kezdetben csak férfiszerzetesek - bhikkhuk - felvételét engedélyezte,majd kelletlenül beleegyezett abba, hogy nők bhikkhunik - is részt vehessenek aSzangha életében. Megjegyezte, hogy nők nélkül ezer évig is romlatlanulfennmaradna a Tanítás, ám a nők bekapcsolása ezt az időt a felére csökkenti.Optimista volt. A Szanghába már Buddha életében nehezen elsimítható szakadáskövetkezett be. Ettől elkedvetlenedve hosszú időre magányosságba vonult.Leginkább Ananda nevû tanítványa kíséretében vándorolt kolostorról kolostorra.Koldulásból élt. Nyolcvanéves korában gombamérgezésben meghalt. A halála előttinapot nagy riválisa és ellenfele, Vardhamána Mahávira sírjánál elmélkedve töltötte.A felszabadulás tanítását hirdette, saját magát mégsem tartotta megváltónak, sőtmintha e vonatkozásban valamilyen jövőre vetített várakozást hordozott volnamagában:Ki győzi majd le vajon ezt a földets az alvilágot s mennyek világát?A jól közölt tanítást, mint virágotki fogja mesterkézzel egybefûzni?)
A BUDDHIZMUS JÓGÁJA
Bár Buddha annak idején letért mind a Szankhija, mind a jóga útjáról, e tanítások számos elemét felhasználta saját bölcseleti rendszerében. A jóga különben sem


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény92
vallás, egyrészt tehát önmagában is gyakorolható, másrészt ,,beépülhet" bármilyenvilágfelfogás testi és lelki ,,karbantartási" gyakorlatai közé. Buddha egyedül a testileromlást előidéző öngyötrő aszkézisre mondott határozottan nemet. Valószínûleg asaját bőrén tapasztalta, hogy a testi tönkremenés megtépázza a lelket is. Az aszkézishelyére a mértéktartást állította. Létezik tehát buddhista jóga is. Lélektani játékaink során sehol sem foglalkoztunk a jógagyakorlatok részletes ,,technikai leírásával éselemzésével. A tankönyvszagúság veszélyeit elkerülendő most éppen csak rápillantunk a buddhizmus jógájának építkezésére, ezen belül is természetesen csak az alapokra.Buddha első követelése az volt, hogy tanítványainak
tisztességes embereknek
kelllenniük. (Tulajdonképpen már ez a követelmény megválthatná a világot, a többitakár el is hagyhatjuk.) A tisztesség - ha úgy tetszik, az erkölcsösség - az egyszerûmezei buddhistától azt követelte, hogy ne pusztítson el életet; ne hazudjon, nezsákmányolja el mások tárgyi vagy szellemi tulajdonát, tartson mértéket, és nelegyen kártékony a szexualitásban; s végül, ne avatkozzon be mûvileg saját lelki-szellemi életébe izgató- vagy kábítószerek alkalmazásával. A szerzetesek életét ezentúl a teljes nemi absztinencia; bizonyos étkezési korlátozások; többfajta szórakozás,cicomázás, hivalkodás tilalma; valamint az anyagi javak halmozásának megtiltásaszigorította.Ezután következett annak az elérése, hogy a tanítvány
ne váljon az érzékibenyomások rabjává,
beleértve a látás, a hallás, az ízlelés, a szaglás, a tapintás útjánszerzett élményeket és az ezekről való képzelgést.Az emberi természet ismeretében a Megvilágosodott szükségesnek látta különhangsúlyozni a
mértékletes evést
. Azt szerette volna elérni, hogy a tanítványok ne azélvezetért, hanem a test egészségben tartásáért táplálkozzanak. Az elhízás, a zsír és ahús elburjánzása a test eluralkodását jelenti a szellem felett. Állítólag Buddha pocakos ábrázolása sem arról beszél, hogy a Mester kövér volt, hanem a sanyargatóaszkézissel való szembenállásának szimbóluma.Ezután következne mindenféle
testi és lelki diszharmónia kiküszöbölése
. Azembernek éppúgy rendben kell tartania emésztését, mint az érzelmi háztartását,indulati életét, kapcsolatait, becsvágyát.Kiemelkedően fontos az
összeszedettség
követelménye. Azt fejezi ki, hogy bármitcsináljon is az ember - beleértve legegyszerûbb mindennapi teendőit -, bármilyenkritikus helyzetben tevékenykedjen is, mindig legyen éber a figyelme, mûködjék azönkontrollja, vagyis tudja, hogy éppen mit tesz.Ezek után a tanítvány kereshet egy nyugodt zugot magának, ahol elkezdheti
meditatív elmélkedéseit
. (Vajon hány születés és halál kell ahhoz, amíg ideelérkezik?)Az erkölcsi-szellemi fejlődés eme szintje nélkül tulajdonképpen fölösleges ishozzáfogni a meditációt előkészítő gyakorlatokhoz:1. Nyugodtan kell ülni, a saját legkényelmesebb ülésben. Mégis jó, ha ezkeresztbe vetett lábbal történik. Koncentráció esetén a testtartás egyenes, meditációesetén előregörnyedt. A közvetlen fiziológiai, vegetatív hatás szempontjából, havalaki fáradékonyságát, aluszékonyságát akarja megszüntetni, egyenesen üljön; ha azálmatlanságtól, izgatottságtól, feszültségektől akar megszabadulni, görnyedjen előre.2. Behunyt szemmel, lassan, folyamatosán, ritmusosan lélegezzen. Koncentráljonaz orrnyílásokra.3. Most a lélegzések során képzeletben fel kell idézni a mellkas, a rekeszizmok, ahas ritmikus mozgását, tágulását és összehúzódását.4. Ezután a levegő útjára koncentráljon a ki- és belégzések alatt. A lélegzéskezdetére, folyamatára és végére. 10-10 légzésnél ne végezzünk többet.5. Behunyt szemmel úgynevezett gondolati masszázst végezzünk. Elindul anyaktól, érinti a vállakat, a karokat, a kezeket, a mellkast, a hátat, a derekat, majd acomb, a térd és a láb következik.6. Mély belégzés után hangosan zengesse az OM-ot, míg a hang hosszan észümmögve elhal. Az OM tulajdonképpen
AUM
-ként hangzik, ahol az
A
az éber tudati állapotot, az
U
az álomtudatot, az
M
a mélyalvás tudatállapotát reprezentálja.7. Ezután az OM némává válik, már csak az ember lelkében zeng.8. Ez a belső OM elvezethet az érzelmi és gondolati kiüresedéshez. Ez már ameditáció küszöbe. Addig marad ebben a helyzetben az ember, amíg be nem tör azelső gondolat vagy érzés. Azt jól szemügyre veszi, majd befejezi a gyakorlatot. AzOM-gyakorlatokat legfeljebb háromszor érdemes megismételni egy ülésben.Amint látjuk, minden út a belső kiüresedés Rómájába vezet.Mógallána, aki eredetileg matematikus volt, majd Buddhához csatlakozva egyik legkiemelkedőbb tanítványa lett (míg a titthahívők agyon nem verték),elgondolkozva a Tanításon, azt kérdezte: ,,Hogyan lehetséges az, hogy adva van amegvilágosodáshoz vezető út, van tanító is, vannak tanítványok is, akik ezen az útonakarnak járni, s a legtöbben mégsem érik el a célt?"Mire Buddha: ,,Két ember fordul hozzád, hogy mondd el nékik, hogyan leheteljutni Rádzsagáha városába. Részletesen elmondod nekik az útirányt, akanyarodásokat, a kereszteződéseket, arról is felvilágosítod őket, hogy milyenveszélyeket kell elkerülniük. Az egyik ember betartja az utasítást, és sikeresen eljutRádzsagáhába. A másik nem tartja be az utasításokat, és eltéved. Hogyan lehetségesez?"


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény94
Mógallána (megtörten): ,,Éppígy bajlódok én is, uram, Gótáma. Számtantanár vagyok én, uram, Gótáma."Igen, könnyen eltéved az ember, még ha számtantanár is.
A TIBETI HALOTTASKÖNYV
Ez a közszájon forgó neve annak a különböző variációkban létező, sok nyelvrelefordított kolostori iratnak, amely az elmúlt és az új élet között átvivő ,,köztes lét"történéseit mondja el. Tulajdonképpen utasítások gyûjteménye mind a halott, mind aneki segíteni akaró, útját gondolatban kísérő élők számára. Ezek az utasítások - ahaldokló körüli tennivalók, valamint a köztes létben bolyongó halottra koncentráltanismételt rituális szövegek - az alábbi célokat kívánják elérni:1. A megfelelő módon történjék a meghalás.2. A halott ismerje fel sajátos állapotát, és értse meg annak történéseit.3. A magasrendû szellemi erőkkel való egyesülés útján szabaduljon meg azújraszületés kényszerétől.4. Ha ez nem sikerül, az ő befogadására váró anyaméh elzárásának útján kerüljeki az újjászületést.5. Ha ez sem sikerül, legalább megfelelő születést válasszon magának.Lássuk részletesebben. A megfelelő módon történő meghalást egyrészt azállapotát leíró, a bekövetkezendőket előre jelző, fülbe súgott szövegek segítségével,másrészt az utolsó vegetatív mûködéseket befolyásoló technikákkal (például egyesverőerek elszorítása) vélik elérni. Nem kedvelik a síró, jelenetező, az életbevisszahívó hozzátartozókat, eltávolításukat tanácsolják a haldokló közeléből.Ismerik a halál sokkjába való ájulást, és azt igyekeznek előmozdítani, hogy ameghalt minél előbb öntudatra ébredjen ,,odaát". A meghaltaknak mondott szövegek ebben az első időszakban gondolatilag az alábbiakat tartalmazzák: ,,Te létezel! Denem a földi életben tartózkodsz, hanem a köztes létben bolyongsz. Bármi történik veled, bármit látsz, ne félj! Ismerd fel, hogy saját ösztöneidet, indulataidat,gondolataidat és cselekedeteidnek szellemi képét látod. Ezek nem valóságosanlétezők, hanem önmagaddal találkozol!"A
tükörélményről
van szó, arról, hogy mindaz, amit az ember életében magábólkisugárzott a világ felé érzelmek, indulatok, gondolatok és tettek formájában, azmost mind őfelé közeledik. Ezek tehát nem valóságos ,,lények", hanem vizionálttudatformák. Megkérdeztem Buddharakkita Theyrát, hogy ha az agresszió és aszeretet haragvó és szelíd Buddhák, istenek vagy démonok képében dereng fel azindiainak, vajon mit láthat egy európai? Nyilván saját tudatformáinak megfelelőalakokat - felelte -, például angyalokkal vagy ördögökkel találkozik. - És aki nem hisz semmiben sem?
- Nincs ilyen ember. Egyrészt, mert mindenkinek vannak szellemi élményei, hamásként nem, mûélvezet formájában. A kultúrájára jellemző képzetek, mítoszok pedig benne élnek. - De ha mégis feltételezzük, hogy valaki mindezek iránt érzéketlen, az miveltalálkozik halála után?Hosszan rám nézett. - Az a semmivel találja magát szemben. A megsemmisülést éli át. Vagy nem amaguk Krisztusa mondta, hogy legyen mindenkinek az ő hite szerint? Úgy lesz!A halál után két vakító fény ragyog fel egymást követően a köztes lét határánál.Az egyik a
Legtisztább Üresség,
amit az Egyetemes Jóságnak is neveznek. A másik a
Legteljesebb Irgalom,

Részvét és Segítőkészség
fénye. Az Én feladása e fényekbevaló beolvadás útján történik, a velük való egyesülés leoldoz a lét kerekéről.Ha a meghalt ragaszkodik önmagához, akkor egy ideig folytonos válaszutak elékerül. Mindig kétfajta fény felderengését észleli. Az egyik tiszta, annyira vakító,hogy fáj belétekinteni, menekülésre késztet. A másik zavaros, megnyugtató,hívogató fény. Az lenne a kívánatos, hogy a köztes lét forgatagában bolyongó mégisaz éles, tiszta fények felé induljon el, mert azokkal egyesülve megmenekül azújjászületéstől. A zavaros, megnyugtató fények viszont újabb élet felé sodorják. Afények színe azonban változik, és ennek megfelelően más-más tartalmakathordoznak.A TISZTA FÉNY és a vele egyidejûleg felderengő ZAVAROS FÉNY
Kékkel körülvett, fehéren izzóHomályos fehér fény sugárzás
A Tiszta Tudás fénye. Megszünteti Az istenek világa dereng, a tévutakraa nem-értést, a balgaságot.csábításé.
Mélykék sugárzásFüstszínû fény
A Tükröző Tudás fénye. Megszün- A poklok világa dereng, a gonoszteti a haragot, a gyûlöletet.indulatoké.A vízelem erői.
Sárga sugárzás Kékes fény
Az Azonosuló Tudás fénye.Az emberek világa dereng, az önteltMegszünteti a gőgöt, az önzést.egocentrizmusé.A földelem erői.
Piros sugárzásSárgás fény
A (dolgokat) Külön - Külön ÉrtőAz éhségszörnyek világa dereng, aTudás fénye. Megszünteti amohóságé és a kapzsiságé.vágyakat. A tûzelem erői.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény96
Zöld sugárzásVöröses fény
A Cselekvő Tudás fénye.A félistenek világa dereng, azMegszünteti az irigységet.irigységé, a mássá lenni akarásé.A légnemû elem erői.
Szivárványszínû sugárzásZöldes fény
A Veleszületett Tudás fénye.Az állatok világa dereng, aValamennyi eddigi fényszenvedélyeké és a makacs hajlamoké.egyszerre ragyog fel.Aki e válaszutakon nem érte el a felszabadulást, azt az úgynevezett Haragvó vagyVérivó Istenségek felderengése veszi körül ijesztő látomásokban, amelyek természetesen a saját affekciói. Ha eddig a szellem birodalmában vándorolt, most alélek világába került át. Õket Halál Istenek követik, egyéb borzalmas démonokrólnem is beszélve. De hát ilyen a lélek alvilága.Az újjászületés felé sodródónak utolsó lehetősége az anyaméh bezárásának mágiája. Ha az erre szolgáló varázsszövegek is hatástalanok maradnak, karmikusviharok kezdik sodorni, hajszolni az újabb megtestesülés felé. E viharok előlmenekülő, Énjét megőrző ember belehull egy védettséget, biztonságot kínálómegszületésbe. Ám ekkor sem árt az óvatosság. Bizonyos jelekből következtethetarra, hogy miféle születés vár rá - elfogadja-e vagy elkerülje?Barlangos vidéken rohan, minden-Az állatok világa kínál menekülést.felé, szakadékok, üregek nyílnak,földkunyhókat lát, köd gomolyoga táj fölött.Drágakövekből épült, szikrázóAz istenek világa kínál menekülést. palotákat lát.Ligetek és erdők veszik körül,A félistenek világa kínál menekülést.forgó tûzkerék tûnik a szemébe.Fekete-vörös színû házak, utak, A poklok világa kínál menekülést.üregek nyílnak mindenfelé, von-tatott, jajongó éneket hall.Vízmosások, kidőlt fák, szélbenAz éhségszörnyek, a démonok világahajlongó kopár fatörzsek, beomlottkínál menekülést. barlangféleségek között visz az útja.
Szeretkező emberpárokat lát.Az emberek világa kínál menekülést:hulljon be egy anyaölbe.(Mellesleg, ha gyûlöletet érez a férfi, szeretetet a nő iránt, akkor férfinak születik;ha a nőt utálja és a férfi vonzza, akkor nőnek! Íme az oidipális helyzet születés előttigyökere!)Csodálatos kaland! Felér Dante színjátékával! S micsoda színszimbolika festők és pszichológusok számára csúcson pedig a tükörélmény sokértelmû zseniális jelképe:mindig magaddal találkozol szembe, a saját hatásaiddal, ez a valódi sorsalakító erő.Az jelentkezik, akit hívsz. A könyv segítő szándékból íródott, hogy kimentse azembert az újjászületések forgatagából, vezérelje a halál utáni bolyongásban. Hiszeniskolázásukkal is már erre készítik fel életében, de hátha a rémület óráiban elfelejti aTanítást. Az is nyilvánvaló, hogy igencsak magas szinten kell lennie annak, akiképes olyan önátadásra, az Én elengedésére, ami lehetővé teszi a tiszta fényekbe való beleolvadást. És mégis... Van ebben valami illegális ügyeskedés is, a mindenáronvaló szabadulni akarás, a fejlődés útjának szorgalmas végigjárása helyett. Bár ez - azemberiség létszámát figyelembe véve - vajmi ritkán sikerülhet. Buddha isilyenféleképpen vélekedhetett:,,Jöhet idő, Testvéreim, amikor majd a nagy világtenger kiszárad, megsemmisül,nem lesz többé. De nincsen vége sohasem, Testvéreim, a vakságba merült lények szenvedéseinek, akik a vágytól megragadva, ismét és ismét újjászületéshezvezettetnek és az újjászületések e vég nélküli forgatagán átrohannak.Jöhet idő, Testvéreim, amikor a hatalmas földet is elemészti a tûz, elpusztul, ésnem lesz többé. De nincsen vége, Testvéreim, a vakságba merült lények szenvedéseinek, akik a vágytól megragadva, ismét és ismét újjászületéshezvezettetnek és az újjászületések e vég nélküli forgatagán átrohannak."
DHATTATREYA TIZENKETTEDIK KOANJA
A Mester hallgatott. A tanítvány hallgatott. Én is hallgatok. Te miért nemhallgatsz?Acsárija Buddharakkita magyarázata:Swami Dhirendra magyarázata:Sri Ramananda magyarázata:Az én magyarázatom: Én még nem tudok hallgatni, tiszteletre méltó Dhattatreya.Zavaros fejû törekvő vagyok, kóbor kutyaként odaszagolok és odapiszkítok mindenfa és bokor tövéhez. Talán majd gazdára lelek egy napon.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény98
A FAZEKAS LEGENDÁJA
Réges-régen élt egyszer Indiában egy Kámanita nevû fiatalember, dúsgazdagkereskedőcsalád sarja. Megismerkedett egy Vaszhitti nevû lánnyal, és lángolószerelemre gyúltak egymás iránt. S bár szerelmük az égig lobogott, mégsem lehettek egymáséi, mert Vaszhitti haridzsán volt, érinthetetlen az előkelő Kámanita számára.A kaszt törvényei erősebbek voltak, mint ők. Egy idő után el kellett válniuk.Kámanita megnősült, rangjához illő gazdag leányt vett feleségül, egyesítették avagyont, hajóik úsztak a folyókon, karavánjaik járták az országutakat, palotájukbannyüzsögtek a szolgák és az ágyasok.Egy napon híre jött, hogy egy Angulimála nevû kegyetlen rablóvezér érkezett avidékre. Az a terve, hogy megrohanja Kámanita palotáját és mindenét elrabolja.Kámanita fegyverbe szólította a szolgáit, és ő maga is felfegyverkezve, háza lapostetejéről fürkészte a rablókat, készült a harcra. S az éjszaka első harmadában azontöprengett, hogyan fogja ádáz tusában megvédeni mindazt, ami az övé. Az éjszakamásodik harmadában az jutott Kámanita eszébe, hogy mi lesz akkor, ha a rablók erősebbek? Mindenétől megfosztják. Semmije sem marad. S megdöbbenésére valamimegkönnyebülésféle kezdett benne felderengeni. Mennyi gondtól, aggodalomtól,kínos napi kötelességtől szabadulna meg! S az éjszaka harmadik harmadában már várta a rablókat. Bárcsak jönnének, és elhoznák a sok nyûgtől való megszabadulást.De a rablók nem jöttek. Hajnalodott, felkelt a nap. Akkor Kámanita azt kérdeztemagától: Miért kellenek ehhez rablók? Felkelt, lerakta fegyvereit, hátra sem nézvekiment a palotából, és elindult az úton. Szabad volt.Most már tudta, mi az, ami nem kell neki, de még nem tudta, mi az, ami kell. Ígyvándorolt, bolyongott az országban, amikor híreket hallott arról, hogy egy Buddha jött el megint a világba, és tanít. Nyomába eredt tehát. Ámde Buddha is vándorolt, ésKámanita évekig nem tudta megtalálni. Mígnem egyszer Buddha azt mondta az őtkísérő tanítványoknak, hogy egy időre egyedül szeretne maradni. Megbeszélték azújbóli találkozás helyét, és Buddha egyedül ment tovább. Egy falu szélén eseteledettrá. Betért az első házba - a fazekas háza volt -, és engedélyt kért, hogy az éjszakát atornácon tölthesse. Néhány óra múlva odaérkezett Kámanita is. Neki ismegengedték, hogy a tornácon éjszakázzon, elférnek ketten is.Buddha kérdezgetni kezdte az érkezőt, ki ő, és mi hajtja vándorútra. Kámanitaelmesélte történetét, s azt, hogy ő a Buddhát keresi, a tanítványa kíván lenni. Buddhanem mutatkozott be, ehelyett így szólt: - Én jól ismerem a Buddha tanításait. Hosszú az éjszaka, elmondom neked.Buddha tanítani kezdte Kámanitát, de ahogy előrehaladtak a Tanban, úgy lett azúj tanítvány egyre szomorúbb. Végül félbeszakította: - Ne haragudj, de te biztosan rosszul ismered a Tanítást. Az a Buddha, akit énkeresek, ilyen szamárságokat nem taníthatott.Buddha elhallgatott. Hajnalra virradva Kámanita útnak eredt, de egy arra rohanómegvadult bika felöklelte és összetaposta őt. Kámanita meghalt a fazekas háza előtt.
Amikor Buddha ezt a történetet elmesélte tanítványainak, nagyon megharagudtak rá. Megkérdezték, tudta-e, hogy Kámanita reggel meghal? Buddha azt felelte: Tudta,hogy ez a Kámanita életének utolsó éjszakája. Ez még kevésbé tetszett atanítványoknak. Megkérdezték: Miért nem mondta meg Buddha, hogy ő kicsoda?,,Mert nem az ember a fontos, hanem a Tanítás" - felelte a Megvilágosodott. - Studja-e, hol van most Kámanita - kérdezték a tanítványok. - Kámanita a Napnyugati Paradicsomba került, mert igaz ember volt, az igazságotkereste. De vissza kell még térnie a Földre, mert találkozott az igazsággal, és nemkellett neki...Ez idő alatt pedig Vaszhitti hû maradt szerelméhez. Magányosan élt. Azután ő ishallotta, hogy mindenfelé megalakulnak Buddha kolostorai, vonzotta őt a Tanítás, és belépett az egyik kolostorba szerzetesnőnek. Buddhának pedig az volt a szokása,hogy sorba járta a kolostorokat, és mindenütt időzött egy darabig. Egy naponVaszhittiékhez is elérkezett, és velük maradt. Vaszhitti szívének minden rajongása,hite, bizalma, lelkesedése Buddhára áradt. Amikor Buddha tovább vándorolt, mindenszerzetesnőnek adott egy meditációs mondatot. Amikor Vaszhittihez ért, ránézett ésígy szólt: - Minden emberi kapcsolatból szenvedés fakad. Ez a te mondatod, leányom, erreaz életre.Vaszhitti elégedetlen volt a mondatával. A többiek gyönyörû, mély értelmû,titokzatos szövegeket kaptak, ő meg ilyen egyszerût. Hogyan lehet ezen meditálni?Elhatározta, hogy Buddha után megy, és új mondatot kér tőle. De nem sikerültutolérnie a vándorló Mestert, s mire a közelébe jutott, Buddha már halott volt.Magára maradt hát a mondatával: Minden emberi kapcsolatból szenvedés fakad! Smert mégiscsak Buddhától kapta, meditálni kezdett. S ahogy elmélyült benne, úgytárult fel előtte ennek a mondatnak végtelen mélysége és háttértartománya.Megöregedett, meghalt, és nem ért a meditáció végére. Újra meg újra megszületett,sok életet élt le, s még mindig a mondatán gondolkodott. Végül már olyan tökéleteslett Vaszhitti, hogy nem emberként, hanem égitestként jelent meg a világban, ottfénylett a kozmosz éjszakájában ötmillió évig mély meditációba merülve. S aztánegyszer csak történt valami. A nagy, néma, csillagos világmindenségből lassankiformálódott Buddha, az ő imádott Buddhája. Azt kérdezte: - Elkészültél-e, leányom, a mondatoddal? - Uram, azt hiszem, hogy most már elkészültem vele. - Örülsz-e, hogy újra találkozunk? - Uram, teljesen mindegy... - Látom, leányom, hogy tényleg elkészültél a mondatoddal! - szólt Buddha, ésszétfoszlott a semmibe.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény100
KOZMIKUS SZÁMTAN
Átlapozva kétszáz teleírt kézirat oldalt, elgondolkoztam azon, hogy vajonsikerült-e elmondanom azt, amit akartam. Mert a lényeg csak ennyi: Mindegy,hogyan gondolkozunk magunkról és a világról. Csak gondolkozzunk róla! Alátszólag annyira különböző utak végül is összeérnek. A bangalorei kolostorbanmutattak nekem egy ősi védantikus szöveget. Nem tudok szanszkritül, ide másolom,ahogy nekem fonetikus átírásban lediktálták.Prajapati vai idam agra asitTasya vak dvitiya asitVag vai Paramam BrahmanA láma rögtönzött angol fordításában:In the Beginning was Prajapati the BrahmanWith whom was the WordAnd the Word was verily the Supreme BrahmanMagyarul:Kezdetben volt bizony Prádzsapáti Nála volt az IgeAz Ige bizony a legfőbb BrahmanA szanszkrit szöveg egy másik olvasata:Kezdetben Prádzsapáti volt a BrahmanAz Õ Igéje a második voltS az Ige volt a legfőbb BrahmanMos mellé teszem a János-evangélium kezdő sorait:Kezdetben vala az IgeS az Ige vala IstennélS Isten vala az Ige.A megismerés útjai összeérnek. Ez az, amit a hinduk olyan pontosan tudnak, samit megtanulhatnánk tőlük. Puskás Ildikó írja az
Istenek táncá
ban:,,... a hindu szíve tetszése (érdekei vagy érzelmei) szerint választja áhítata tárgyáulés áldozati tevékenysége alanyául a sok isten valamelyikét, s ahhoz úgy fordul, mintegyetlenhez, akiben minden más isten bennefoglaltatik, s teljes odaadása fejében
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény101
mindent tőle vár viszonzásképpen. A henotheizmus szükségképpen feltételezi avallási türelmet; az istenvilág hagyományos vagy inkább hagyományozotthierarchiáját ez nem változtatja meg, de az egyén számára mindig saját, szubjektívértékrend érvényesülését teszi lehetővé anélkül, hogy e kettő ellentmondásbakerülne, vagy anélkül, hogy bárkire kényszeríteni akarnák ezt a viszonyulást."Aki bridzsel, jól tudja, hogy minden licitrendszerben ,,ki lehet licitálni" a lapot.Az út különböző, az eredmény azonos. Sokféle nyelven el lehet mondani ugyanazt, sértelmetlen azon vitatkozni, hogy mi az asztal ,,igazi" neve, a
sztol,
a
table,
vagy a
Tisch
? Különböző számrendszerekben lehet elvégezi ugyanazt a matematikaimûveletet. Mi tízes számrendszerben számolunk, a komputer kettesben, de avégeredményt tekintve jól megvagyunk egymással.Az indiaiak matematikai gondolkodása filozófiailag és lélektanilag különbözik amiénktől, talán deduktívnak nevezhető a nálunk elterjedt, inkább induktív megértésifolyamathoz képest.Az induktív úton keletkező A deduktív úton keletkezőnyugati számfogalom keleti számfogalom



Bölcseletileg: A legfőbb létező az EGY = Brahman. Az élettel (szellemmel)áthatott létező: Átman.Tehát a KETTÕ = Brahman - Átman. Ennek a megnyilvánulása (Iswára) aHÁROM formáját ölti fel, az a Trimurti: Brahma-Visnu-Siva.Az apokrif legenda szerint néhány farizeus rabbi Krisztust a Szinhedrion előttazzal az érveléssel védte, hogy mindenkinek joga van az Isten fiának nevezni magát.Hiszen a Sok része az Egynek. A hinduizmus szellemében is mindenki mondhatja:,,aham Brahman aszmi" = ,,én vagyok Brahman".De akárhogy gondolkozunk is, a 2 x 2 mindig és mindenütt négy.
BÚCSÚ
Véget ért a könyv. Az értő Olvasó és a szerző jól tudják, hogy nem igazságkeresőúton voltak, hanem egy ősi kultúra embermegértésének gondolati építményében bolyongtak.


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény102
E sorok íróját szinte pszichológusi mûködésének kezdete óta kínozza egyhiányérzet, amit csak egy hasonlattal tud érzékelhetővé tenni. A lélek jelenségeivelfoglalkozva úgy érzi, hogy egy olyan nyakláncot tapogat, amelynek egyesgyöngyszemeiről - érzékelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkozás, érzelmek,cselekvés - egyre több ismerettel rendelkezünk, de alig tudunk valamit a zsinórról,amire a láncszemek felfûződnek.Ez a hiányérzet sodorta abba a sokéves vizsgálódó kalandba, amelyről e lapokondadogva beszámolt. Illetve... töredékeket tudott csak elmondani arról, amit átélt ésmegismert. A közlések egy része zavaros és bizonytalan, akárcsak az a szellemiállapot, amelyen élményei átszûrődtek.Vajon megragadta-e legalább a végét a zsinórnak? A tudat önmagát észrevevő,önmagára reagáló lehetőségéről lenne szó? Az Én-érzésről és az Én-tudatról? Ámvalóság-e ez vagy illúzió? S ez nemcsak a buddhizmus szemszögéből feltett kérdés.Lewis Thomas világhírû biológus írja: ,,Az ember saját, különbejáratú Énjének egész becses fogalma - az Énnek az a jó öreg, csodálatos, szabad akaratú, szabadonvállalkozó, autonóm, független, izolált szigete - nem más, mint mítosz." Buddha eztmár így gondolta két és félezer évvel ezelőtt. Amikor a zsinór után tapogató kéz asemmibe markol!Az Indiával való szellemi és fizikai találkozás alapvető jelentőségû lett azéletemben. Ettől lettem - belső azonosulásomat tekintve - véglegesen ,,nyugati".Annyira tudatosan és vállaltan nyugati, hogy az már szinte keleti mentalitás.Ezek után mit mondhat az ember önmagának és annak a társának, akibenfellobban a világ és az ember megismerésének és megértésének időtlennyugtalansága? Annak az embernek, aki nem elégszik meg zárt gondolkodásirendszerek dogmáival, és a megválaszolatlan kérdések gyötrelmei elől nem menekülsem fanatizmusba, sem lemondó közönybe? Talán meg kellene fogadnunk Buddhanehéz tanácsát:Legyetek Ánanda önmagatok fénye;a menedéket leljétek fel önmagatokbanidegen menedék nélkül.S ami az igazságot és a biztos tudást illeti, befejezésül hadd idézzem - SzabóLőrinc fordításában - a Rigvéda
Teremtés-himnuszát
: Nem volt semminek nemléte, se léte,nem volt levegő és fölötte kék ég.Hol volt a világ? mi takarta, védte?Hol volt a magasság és hol a mélység?Az élet még nem vált el a haláltól,egymásban pihent a nap és az éjjel;

Popper Péter: Az önmagába térő ösvény103
lélekzés nélkül lélekzett magátólaz Egy, és magányát dobogta széjjel.Fekete volt minden, mint mikor éj van,az idő csak készülő óceán volt;s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban,áttüzesedett s burkából kilángolt.Megszületett a Szerelem, a lélek magva és ura minden ösztönöknek;nemlétig érő gyökerét a létnek ma is a vágyban keresik a bölcsek.És mikor a rend a határt kiszabta,mi volt alul; és mi került fölébe?Itt vak álmok, ott erők forradalma,lent bomlás, fent a formák büszkesége.Megtudtak-e mást is akik kutattak?A titkokat bejárni volt-e szent ész?S ha istenek is csak azóta vannak,ki mondhatja meg, mi volt a teremtés?Õ, akitől van, aki a világraőrködve néz, aki a maga őse,Õ, aki csinálta vagy nem csinálta:Õ tudja! tudja!... Vagy nem tudja ő se?
JEGYZETEK
1. A szanszkrit és a páli nyelvû szövegek közléséhez és értelmezéséhez
Baktay Ervin, Bethlenfalvy Géza, Kara György, Lénárd Jenő, Puskás Ildikó, Pressing Lajos,Szabó Lőrinc, Táhori László és Téchy Olivér
fordításait használtam fel.A forrásmûvek pontos feltüntetését ebben a mûfajban fölöslegesnek tartottam.2. Bölcseleti és lélektani kérdésekben adott útmutatásaikért köszönetet kellmondanom indiai barátaimnak:Mrs. Padma
Agrawal
(Varanasi Hindu University), prof. S.
Attreya
(Varanasi Hindu University),Sri Acharya
Buddharakkita
(Mahabodhi Society, Bangalore),


Popper Péter: Az önmagába térő ösvény104
Swami
Dhattatreya
brahmacsári (Vishvayatan Yogashrama, Delhi),Swami
Dhirendra
bramhacsári (Vishvayatan Yogashrama, Delhi,)Swami
Dhigambarji,
S. jógi (Kaivalyadhama S. M. Y. M. Samiti, Lonavla), prof. dr. V.
Murthy
(National Institute of Mental Health and Neuro Sciences,Bangalore), prof. E. G.
Parameswaran
(Behavioral Science Institute, Hyderabad), prof. dr. C. B.
Puranik
(Sri Jayachamarajendra Institute of Indian Medicine,Bangalore),Sri
Ramananda
jógi (Patanjeli Yoga Institute, Hyderabad), prof. dr. N. Y.
Reddy
(Osmania University, Hyderabad), prof. dr. M. S.
Thimmappa
(Bangalore University).3. A felhasznált irodalomból tájékoztatásul a legfontosabbakat emelem ki:A köztes lét könyvei (Szerk. Kara György), Európa, Budapest, 1986Baktay Ervin: Szanátana Dharma, Réazi Budapest (évszám nélkül)Bhagavad Gíta, (The) Adyar, Madras, 1973Bhikkhu Bodi: A létezés gyökere. A Mulapariyaya Sutta szövege és kommentárjai,Buddhista Misszió, Budapest, 1987Buddha, Dharma, Sangha, Buddhista Misszió, Budapest, 1983Chang, G: The practice of Zen, Harper and Row, New York, 1970Chatterjee, S. - Datta, D.: An Introduction to Indian Philosophy, Univ. of Calcutta,1960Chinmayananda, Swami: Meditation and Life, Chinmaya Publications Trust,Madras, 1977Datta, D.: The Six Ways of Knowing, Univ. of Calcutta, 1956Digambarji, S. - Ragkunathasasztri, K.: Hathapradipika of Svátmárámá.Kaivalyadhama S. M. Y. M, Samiti, Lonavla, 1970Hodson, G.: The Seven Human Temperaments, Adyar, Madras 1977Huj-Haj Zen Tanítása a Hirtelen Megvilágosodásról és Cung-Csing feljegyzései a Nagy Gyöngyszemnek is nevezett Huj-Haj mesterről, Buddhista Misszió,Budapest, 1987Krishnamurti, J.: The First and Last Freedom, Harper, New York, 1954Lénárd Jenő: Dhammó. Bevezetés a Buddha tanába, Budapest, 1912, A BuddhistaMisszió reprint kiadásaPuskás Ildikó: Istenek tánca, Gondolat, Budapest, 1984Steiner, R.: Az emberi fejlődés útjai, Genius, Budapest (évszám nélkül)Steiner, R.: A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei, Genius,Budapest (évszám nélkül)Takács László: A buddhizmus kialakulása, Buddhista Misszió, Budapest, 1987Téchy Olivér: Buddha, Gondolat, Budapest, 1986
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény105
Tábori László: Zen üzenet (Buddhizmus az irodalomban), Buddhista Misszió,Budapest, 1986Thomas, L.: Hány élete van egy sejtnek? Európa, Budapest, 1988




 
 
0 komment , kategória:   POPPER PÉTER A belsõ u  
szeretettel
  2012-06-07 10:37:35, csütörtök
 
  Popper Péter
Az Istennel sakkozás kockázata




Popper Péter
Az Istennel sakkozás kockázata
* * *A kerék használhatósága abból ered, hogy a küllők között és középen ûr van. Az edény használhatóságát a benne lévő ûr biztosítja. A ház azért használható, merta falak között üresség van.Ezért a dolgok formája az anyagból, lényege azanyagtalanból származik. _____________
TAO TE KING XI.

Ajánlom ezt a könyvetminden idők tanítványainak,akik elindultak, hogy megkeressék mesterüket,de csak szellemi vállalkozókra találtak.*Köszönet Feuer Máriának, a bíztató segítőnek és Glauber Annának, a szkeptikus kritikusnak.* * *ˆ Dr. Popper Péter




Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
3
Tartalom
Popper PéterAz Istennel sakkozás kockázata...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ........1Tartalom...... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ...... ........... ........... ........... ........... ..........3
TUDNIVALÓK__________________________________________________________5TOVÁBBI TUDNIVALÓK________________________________________________6GANDOLRÓL_____________ _____________________________________________7
ELSÕ RÉSZBESZÉLGETÉSEK GANDOLLAL...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... 9
TÛZNÉZÉS KÖZBEN____________________________________________________9LÉPÉSEK...____________ ________________________________________________11LEVÉL GANDOLNAK AZ ELSÕ HALLGATÁS IDEJÉN______________________13GONDOLAT ÖRVÉNYEK A ,,KÜLSÕ PONT" KÖRÜL_______________________13ERDEI TANÍTÁSOK____________________________________________________15BESZÉLGETÉSEK AZ ÚGYNEVEZETT VÉGSÕ KÉRDÉSEKRÕL_____________16A NEMISÉGRÕL, JÓZAN ÉJSZAKÁN...___________________________________21AZ ÉLET EGYSZERÛ DOLGAIRÓL______________________________________22A TITKOS TANÍTÁSOKBÓL_____________________________________________24
MÁSODIK RÉSZ

GANDOL TALÁLKOZÁSAI...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. ...... ........30
ELSÕ TALÁLKOZÁS (A KONCERT)______________________________________30MÁSODIK TALÁLKOZÁS (A RABSZOLGA)_______________________________31LEVÉL GANDOLNAK A MÁSODIK HALLGATÁS IDEJÉN___________________33HARMADIK TALÁLKOZÁS (A PIRAMIS)_________________________________35 NEGYEDIK TALÁLKOZÁS (A HÍVÁS)____________________________________36ÖTÖDIK TALÁLKOZÁS (A KÜZDELEM)__________________________________37HATODIK TALÁLKOZÁS (AZ ANYA ÉS MÁS HALOTTAK)__________________39
HARMADIK RÉSZ

INTERMEZZÓ: ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT...... ........... ........... ........... ........... ........... .....44
A KÉTELKEDÉS FRISSÍTÕ ZÁPORA_____________________________________44

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
4
ÓVÁS HAMIS TANÍTÓKTÓL____________________________________________46GANDOL 13 TÉTELE___________________________________________________47TAO TE KING_________________________________________________________48A TÁLTOSLÓ LEGENDÁJA_____________________________________________49
NEGYEDIK RÉSZ

GANDOL KATEKIZMUSA...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..... ...... .........51
AZ EMBER ÉS A TEREMTÉS____________________________________________51AZ ISTEN_____________________________________________________________52A MEGVÁLTÁS________________________________________________________53A SÁTÁN_____________________________________________________________54AZ ÚJRATESTESÜLÉS_________________________________________________55
ÖTÖDIK RÉSZ

A CSAN-TAO...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...... ........... ........... ..........58
KOANOK KERTJE_____________________________________________________58A CSAN-TAO KÖZÖSSÉG_______________________________________________60A CSAN-TAO TÖRVÉNYE_______________________________________________61
HATODIK RÉSZ

100 MEDITÁCIÓ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... ........... ..............65
KÍNAI UNIVERZISTÁK_________________________________________________65ZSIDÓ-KERESZTÉNY SZERZÕK_________________________________________71BUDDHA ÉS KÖVETÕI_________________________________________________74MODERN EZOTERIKUSOK_____________________________________________76
BÚCSÚ AZ OLVASÓTÓL...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... ..........81ÖNINTERJÚ AZ ÉLET DOLGAIRÓL...... ........... ........... ........... ........... ........... .........82TÁJÉKO ZTATÓ IRODALOM...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ .....88




Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
5
TUDNIVALÓK
1979-ben meghalt az a mester, akit néhányan Gandol néven ismertünk. Tanácsátmegfogadva tizenöt évig vártam és újra meg újra átszûrtem magamon mindazt,amit tőle tanultam. Most közreadom amit gondolataiból ma aktuálisnak érzek.Emlékezetem támaszául azokat a füzeteket használtam, amelyekbe Gandolmondatait lejegyeztem. Sajnos e jegyzetek és főként a rövidítések egy részeszámomra ma már megfejthetetlennek bizonyult.Gondot okozott a szerkesztés munkája. Végül úgy döntöttem, hogy Gandolszellemében a ,,laza rend" elvét követem. Az olvasó tehát találkozik majd némitematikus csoportosítással, ami sokat tompít bölcseleti rögtönzések fényén. Ám aszöveg így könnyebben áttekinthető s emellett mégsem zárja ki azt, hogy egy-egyötlet másutt is felbukkanjon, mint ahová tartoznia kellene. Együtt van tehát a rendés a rend kicsúfolása.A kéziratot nem mutattam meg a többi tanítványnak. Attól tartottam, hogy jogos, de véget nem érő vitákat indítanék el munkám minőségét illetően. Legyen eza kötet az én vétkem, vagy érdemem. Szándékom az volt, hogy hû maradjak annak a mesternek a szelleméhez, akihez - sok keresés után - végül is tanítványnak elszegődtem.
Bangalore - Bat-Yam - Leányfalu1971 -1994
__________
POPPER PÉTER


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
6
TOVÁBBI TUDNIVALÓK
Harmincnyolc évesen kerültem a
CSAN TAO
eszmevilágának a vonzáskörébe. Mahatvan éves vagyok. E huszonkét év alatt sokan megutáltak érthetetlen éskiszámíthatatlannak tûnő magatartásomért. Néhányan megszerettek érte. 1992őszén - mielőtt hosszabb külföldi útra indultam - öt szombat estét töltöttünk el aFiatal Mûvészek Klubjában, Kelet és Nyugat kultúrájának, immár aktuálissá váltösszefonódásán töprengve. Búcsúzóul néhány fiatalember elárulta, hogy maguk között ezt a nevet adták nekem: ,,A Bizonytalanság Guruja." Azt mondták, hogyőket mindenki mindig az egy és oszthatatlan igazságra tanítja. Jó volt hallanivalakit, akinek szavajárása a ,,lehet", a ,,talán", az ,,elképzelhető", a ,,van olyanvélekedés is", az ,,esetleg" és más megvetendő kifejezések. Ez a cím, amellyelmegajándékoztak, volt a legnagyobb dicséret, amit eddigi életemben kaptam.*
,,Én még nem értem el a Taót, én csak szeretem a Taót... Én még olyan vagyok, mint a szélnek engedelmeskedő fûzfa, ha a szél nem fúj, nyugodtan állok s ha a szél megindul, megindulok én is. Olyanvagyok, mint fövény a vízben, - tiszta vagy iszapos, amilyen a víz.Gyakran elértem a tisztaságot és nyugalmat egy egész napra s aztánelvesztettem egy pillanat alatt. Némelykor pedig elértem atisztaságot és a nyugalmat egy esztendőre s aztán elvesztettem egynap alatt."
__________
TU CSI HSUI
SUIMing Liao Ce utazásai. Taoista irat, XVI. sz.


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
7
GANDOLRÓL
Õszintén bevallom, hogy sok kétség támadt bennem, amikor arról értesültem, hogyPopper Péter úr - aki 1971-ben, 1979-ben és 1988-ban Indiában járt - könyvetkészül kiadni Gandol tanításairól. Miután első indiai útja idején, csatlakozottAttreya professzor köréhez, ahová én is tartoztam, ismeretségünk réginek nevezhető. Akkoriban Attreya egyetemünk filozófiai fakultásának vezetőegyénisége volt, s ő hívta fel a figyelmünket Gandol munkásságára.Gandol életéről nagyon kevés tárgyi tudás és adat áll rendelkezésünkre. Tény,hogy Mysore városában tanított egy önmagát Sri Gandolnak nevező yoga brahmachari, akihez Popper úr elutazott és tudomásom szerint, egy ideig nálamaradt. Gandol fiatal korában Kínát, Görögországot és Franciaországot is megjárta,majd visszatérése után Csan Taonak nevezte azt a szellemi irányzatot, amitképviselt. A külső szemlélő számára környezete nem különbözött a szokásosashramokétól. Ami a tanítás belső tartalmát illeti, úgy tûnt, hogy a taoizmus, a zen- buddhizmus és a zsidó-keresztény ezoterika különös szintézisére törekszik.Attreya sokáig kapcsolatban állt vele, ritkán találkoztak, de sûrûn váltottak leveleket. Végül azonban mintha elfáradt volna Attreya érdeklődése Gandol iránt.Többször megjegyezte, hogy valamiféle bölcseleti nihilizmus felé tart. Ez a pozitívgondolkozású Attreya számára nyilván elfogadhatatlan volt. Azonban az igazság az,hogy részletesen senki sem ismerte közülünk Gandol álláspontját. Talán ezért is biztatta Attreya Popper urat a mysorei utazásra. Nekem pedig egy régikíváncsiságom elégült ki, amikor angol nyersfordításban megkaptam a Gandolrólírt visszaemlékezéseit. Nem feladatom, hogy elemezzem Gandol munkásságát, ezt a,,közbevetett megjegyzésekben" Popper úr megteszi, olyan mélységben, ahogy aztszükségesnek látja.Az igazságnak tartozom annak az elmondásával, hogy a Gandol - felvett név.Gandolt eredetileg F. K. Godenak hívták és ezen a néven egy könyvet adott ki1953-ban, Bombayben, ,,Studies in Indian Literary History" címmel. (A BharatiyaVidya Bhavan kiadó gondozásában.)Popper úrtól 1979-ben - amikor ő megint Indiában tartózkodott, a bangalorei National Institute of Mental Health látogatójaként - telefonon értesültem Gandolhaláláról. Ezt az értesítést egy levél követte, amiből kiderült, hogy Popper úr ugyanrendszeresen látogatta Gandolt, de halálakor nem volt mellette. Õ is csak hallomásból tudta, hogy utolsó szavai állítólag így hangzottak: ,,Teljesenmindegy..."Meglepődtem, amikor Popper úr küldeményeként váratlanul megkaptam akéziratot. Túl sok esztendő telt már el találkozásunk óta, bármiféle hír, vagykapcsolat nélkül. Megtudtam, hogy Izraelben dolgozik, vendégprofesszorként.Azonban már akkor jelezte, hogy nemsokára visszatér Magyarországra. Ebből azt gondoltam, hogy Gandolról szóló könyve ott fog megjelenni. Így hát üdvözletemetküldöm az érdeklődő magyar közönségnek. ______________________________ PROF. PALMA AGRAWATI PH.D.
Hindu University, Varanasi  Dept. of Indian Philosophy
Közbevetett megjegyzés
.
Agrawati asszony adatait talán érdemes az alábbiakkal kiegészítenem. A Gandol névnek tudomásom szerint az a története, hogy két helyen,nevezetesen a hyderabadi Osmania Egyetem levéltárában, másrészt Píreuszban, dr. Alekszander Szigál úr magángyûjteményében találhatók olyan feljegyzések, amelyek megerősítik a szájhagyományt, miszerint kb. i.u. 350. körül, a Fekete Tenger partján,a mai Neszebár környékén, mûködött egy buddhista kolostor. (Érdekes módon ekolostor létezéséről dr. Rudolf Steiner is tudott, azt állítva, hogy a későbbi Assisi Szt. Ferenc előző megtestesülésekor ennek volt a szerzetese.) A kolostornak ma már nyoma sincs. Mind a hagyományban, mind a megmaradt iratokban, viszont többször felbukkan a ,,GANDOL" szó. Nem tudjuk, hogy ez tanítást, vagy élő személyt jelölt-e? Az újkori, indiai Gandol tanítványai hittek abban, hogy mesterük e régi Gandol inkarnációja.
____ P.P.* * *A tények... Jaj, a tények!Az a baj a tényekkel, hogy olyan sokféle van belőlük. ________________________ S
.
M
C
C
HORD
C
ROTHERS

ELSÕ RÉSZ
BESZÉLGETÉSEK GANDOLLAL
TÛZNÉZÉS KÖZBEN
az átkozott Egóról volt szó. A pofátlanul nagyra nőttÉnünkről. Arról az Énről, akit Buddha illúziónak tart, akit Mózes megpróbálkifejleszteni, akit Jézus alázatra hív, akit Steiner doktor az egekbe emel. Akit adüledező európai kultúra mindennap százezerszer meggyaláz.,,Mondd nekik: A Vagyok küldött hozzátok!" - szólt a Hang a csipkebokorból,feltehetően a világ egyedüli és legmagányosabb Énjének a szomorúságával. S mamár? ,,Én mondom magának!" ... ,,Nekem mondja?"... Én és Nekem és Felőlem ésRólam és Tőlem és Értem és Miattam... És ,,Nekem az a véleményem! ..." és ,,Énúgy látom!... és Én és Én és Én... Ott táncolunk egymagunkban szomorúszínpadunk közepén, lakható, vagy kevésbé lakható díszleteink között - tényleg,megkérdezted már magadtól, hogy mennyire lakhatók a díszleteid? - s körülöttünk a statisztéria, a jelmezek, a kellékek - a világ! Isten ásítozni kezd, komédiásai rosszdarabot játszanak, nagy színmû helyett milliárd monodrámát. S ha Isten ásít bennünk, mi magunkba döfjük az első adag heroint. Dehát van ez egyáltalán? Miről beszélünk?Gandol azt mondta egyszer, amikor túl hevesen harcoltam halhatatlanlelkemért: - Hát ilyen primitíven képzeled el az embert? Mint egy őszibarackot, aminek kívülvan a romlandó, puha húsa, belül pedig a szilárd, örökkévaló magja? Akkor inkábbtérj vissza a nagyszakállú Jóistenhez! A Jóisten egy gyönyörû ajándékcsomagot tarta jobb kezében a jók számára, baljában pedig virgácsot szorongat, a rosszaknak. Éste egész életedben nagyon fogsz igyekezni, hogy kiérdemeld az ajándékcsomagot.Meg is kapod majd, kibontod és legott kiugrik belőle az ördög és orron vág. És ezlesz a te életed legnagyobb meglepetése!

Gandol úr, van lelkünk?
∆
Régen ezt felelték: Ha fáj, akkor van.

És Te, mit felelsz?
∆
Nincsen! Buddhára hallgassatok. Egy illúzió rabjai vagyunk.

Ha nincs lelkünk, akkor lélekvándorlás sincs?
∆
Nincsen. De van újratestesülés.

Hogy lehet ezt megérteni?
Lassan kántálta, hogy emlékezetünkbe véshessük:
Az érzés újra érezni akar,a gondolat újra gondolni akar,a cselekedet újra cselekedni akar. Ennyi az egész.
S amikor tovább értetlenkedtünk, nagyot sóhajtva, hozzátette: Az ember, aki egykor érzett, gondolkodott, cselekedett - halott. Nincs már a világban. De érzéseinek,gondolatainak, cselekedeteinek az energiája nem semmisülhet meg. Egy idő után azérzések, gondolatok, cselekedetek energiája új lénnyé áll össze... Ezt nevezzük újratestesülésnek.Záporoztak rá a kérdések.

Ravi: Mi lesz a testtel, ha a lélek elhagyta?
∆
Gandol: Az, amit te léleknek hívsz, önként soha nem hagyja el a testet. Mindiga tönkrement test ereszti el a lelket. Ha véget akarsz vetni az életednek, atestedet kell tönkretenned. Semmit sem tudsz kezdeni a lelkeddel.

Ravi: Mi az valójában, amit én léleknek nevezek?
∆
Gandol: Három vágy vágya a megvalósulásra. Az érzés vágya az érzésre, agondolat vágya a gondolkodásra, a cselekvés vágya a cselekvésre.

Ravi: Mi kell a megvalósuláshoz?
∆
Gandol: Test. Mert a szellemi sík a lehetőségek világa. A fizikai sík amegvalósulás világa.

Ravi: Ezek szerint az ember?...
∆
Gandol: Három vágy összefonódása és testre találása.

Ravi: S ha a test elpusztul?
∆
Gandol: Beleolvad a testek világába. S a három vágy szétválik és beleolvad azérzés, a szellem és az erő világába.

Ravi: Ezek szerint négy halál vár ránk? A test halála után még három?
∆
Gandol: Négy halál.

Én: Mi hát az ,,Én"?
∆
Gandol: Taraj a hullámon.

Én: Halálra születik az ember?
∆
Gandol: És születésre hal.
Nem kérdeztünk többet. Halkan zümmögtük a Ghajani Mantrát. És néztük a tüzet.A szótlan töprengést végül Gandol törte meg: ,,Sokáig ott ténferegtem annak akapuja előtt, amit ti spiritualizmusnak, transzcendenciának és még nem tudom mimindennek neveztek. Én a létezés szellemi síkjának hívom. Ám egy naponmeguntaa, hogy minden onnan érkezőtől megkérdezzem, hogy mi van a kapun túl?Ugyan mesélje már el nekem. Azt gondoltam, hogy bemegyek és magam fogok körülnézni. Ti miért nem szánjátok rá magatokat?"
A biztonságot keresed? Legyél te a biztonság!Önmagad biztonsága. A békét keresed? Legyél te a béke!Önmagad békéje. A fényt keresed? Legyél te a fény!Önmagad fénye.
Közbevetett megjegyzés:

A beszélgetések kezdetén már nyilvánvaló, hogy Gandol - ha nem is buddhista - de sokat merít Buddha tanításaiból. Amikor az Én-ről, mint ahullám tarajáról beszél, lényegében a buddhai Én-illúzióra utal. Ugyanígy az idézett vers emlékeztet az öreg Buddha szavaira: ,,Legyetek Ananda önmagatok fénye, amenedéket leljétek fel önmagatokban, idegen menedék nélkül." Plágium ez? Vagycsak egy régi motívum felhasználása egy új szimfóniában?
LÉPÉSEK...
A Talmud szerint azt mondja az Úr: ,,Ha te elfeledkezel rólam egy napig, énelfeledkezem rólad kettőig."Gandol hozzátette: Nemcsak erről van szó. Az Úr azt is mondja, hogy ,,ha teegy lépéssel közeledsz felém, én két lépéssel hátrálok előled."Hideg borzongás. Ki érti ezt?
∆
Gandol: Az Úr nem szereti azokat, akik meg akarják ismerni. Féltékeny Isten.Senkivel sem kíván osztozni az istenségében. Aki az ő megismerésére tör, azrészesülni akar isteni lényéből, mindentudásából, mindenhatóságából. Vagyis őmaga is istenné akar válni. Ezek elől hátrál az Úr.

Ravi: És kiket szeret? Kiket enged közel magához?
∆
Gandol: Az Úr a szolgákat szereti. Akik hûségesen végrehajtják parancsait. AMózes-embereket. Az Ábrahám-embereket.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
12

Én: A rohadt engedelmességi komplexum. Gyere fiam, most szépen lemészárol apuka az oltáron.
∆
Gandol: Töprengj el a régi mondat jelentésén: Az ember megszentelődik Istenben és Isten megszentelődik az emberben.

Én: Két szentség nélküli lény - az Isten és az Ember - szentté avatja egymást?...
∆
Gandol: Százezer évek alatt.

Én: Kicsoda a szentség nélküli Isten?
∆
Gandol: Erő. Erő - forma nélkül.

Én: És kicsoda a szentség nélküli ember?
∆
Gandol: Forma. Forma erő nélkül.

Én: Akkor mi a lélek?
∆
Gandol: Erő, a forma fogságában.

Én: És mi a szellem?
∆
Gandol: A létrejött szentség, küldetésben az erő kiszabadítására a formák világából.

Én: Van-e örök forma?
∆
Gandol: Nincs. A forma mulandó. A formának meg kell halnia.

Én: Van-e örök erő?
∆
Gandol: Ezt nem tudom... Ezt nem tudom.És egy verset mondott, majd hosszú időre elhallgatott.
,,Az igazságot sohasem kapjuk valaki mástól.Mindenki saját maga által nyeri el azt."
,,E szavakat hagyta végső üzenetül tanítványainak Tetto szerzetes, hatszázesztendővel ezelőtt. Ültessétek el magatokba!"
Közbevetett megjegyzés:
Gandol szavai nyomán gnosztikus tanítások derengenek fel.
Jaldabaoth eon ,,illegális" teremtése, különválva az együttes teremtésre készülőmásik hat eontól. E gonosz teremtés ellen küldött ,,első fényember" - a Lélek -, aki beleszeretett a formák világába és az anyag fogságába esett. A ,,második fényember" lenne a Szellem, aki ma is vívja harcát a Lélek megszabadításáért. Azsem kizárt, hogy amikor a Lélek olyan mélyen süllyedt az anyagba, hogy elakadt azújratestesülés lehetősége, mert az anyagi világból még a ,,köztes lét" idejére semvolt szabadulás, akkor a hat eon, Krisztussá egyesülve, váltotta meg az anyagtotális rabságából a lelkeket, azáltal, hogy a Golgotán kiontott vére behatolt a Földanyagába. Tetto pedig japán zen-buddhista szerzetes volt - teljes nevén Tetto Giko, - aki 75 éves korában halt meg 1369-ben. A fent idézett versét lepecsételt borítékban hagyta tanítványaira, amit csak halála után volt szabad felbontaniuk.(Jisei, Somogyvári Zsolt fordítása, 1994. Farkas Lőrinc Imre kiadó.)
LEVÉL GANDOLNAK AZ ELSÕ HALLGATÁS IDEJÉN
Tisztelt és szeretett Gandol úr!Kétségeimről és önmagamról írok Neked. Nem várok választ, de könnyíteni akarok a lelkemen. Nem tudok mit kezdeni, a világ kegyetlenségével. Az Isten általteremtett világ, a Szellem által megszült világ irgalom nélkülisége az ürességbekiált. Mit kezdjek olyan szellemi lényekkel, akiknek kegyetlensége nagyobb, mint ahóhéré, a szadista és elmebeteg gyilkosé. Mert a mû visszamutat az alkotóra, ateremtés a Teremtőre. Igaz lenne, hogy az Isten kívül van az erkölcsi világrenden,aminek beteljesítésére létrehozta az embert? Jungnak lenne igaza, aki észrevette azIsten teljes erkölcsi vereségét Jóbbal szemben? Isten csak iszonyú erőnek jelenti kimagát, semmi egyébnek. S Jób intelligensen csillapítja, nehogy megölje őt. Jóbintelligensebb, mint az Úr. Jób tisztességesebb, mint az Úr. S Isten, nem tudvaelviselni Jób fölényét, elhatározza belépését az általa teremtett anyagi világba, hogyutolérhesse a fölébe nőtt kreatúrát. Valóban Jób győzelme kényszerítette ki amegtestesülést? Jób állott Krisztus szellemi bölcsőjénél?Kisgyerekkoromban rám zuhant az istenség közönye a szenvedés iránt. Csoda-e, ha egész életemben nem tudtam többé biztonságban érezni magam ezen aFöldön? Ezért nem volt bennem soha annyi bizalom az önátadásra, amennyi avalódi hit kicsírázásához kellett volna. így hát beleszőttem életembe a hatalmat, a pénzt, a testiség uralmát. Örök félkész állapotúvá rögzítettem ezáltal magamat,árulóvá, aki többfelé akar hûséges lenni. Így fog elmúlni az élet?A lelkem egyre inkább megtelik gyanakvással irántad is, Gandol úr. Ezért mostmár nem írok tovább, pedig hosszú levélre készültem...
GONDOLAT ÖRVÉNYEK A ,,KÜLSÕ PONT" KÖRÜL
Gandol feladatul adta: Töprengjetek ,,az orosz" misztikus anamnézisén. ,,Az orosz"Mereskovszkij volt. A misztikus anamnézis pedig emlékezés a jövőre!Miért nevezi emlékezésnek? Emlékezni csak arra lehet, ami elmúlt. A jövőbetalán be lehet kukucskálni, a jövőt talán érezni, sőt látni is lehet, de emlékezni rá?Talán arról van szó, hogy lehetséges-e a létezés folyamatán kívülrehelyezkedni? Valamiféle külső ,,standpunktról" figyelni az életet, a létezőbenlétezőket? Lehet-e a külső megfigyelő helyzetéből előre és hátra tekintgetni?Egyenlő eséllyel fürkészni a múltat és a jövőt?
A fizikai világ léteseményeihez képest, ez a külső pont lenne a szellemi sík?Van, aki állandóan ott tanyázik, van aki csak két földi élete között s van, aki ide-oda tud áthelyeződni, még életében: a próféták, a jósok, a sámánok, a vajákosok,minden rendû és rangú beavatottak. Vagy éppen nem minden rendû és rangúak, csak a legmagasabb szintûek?
,,A mi volt, ugyanaz a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután istörténik, és semmi nincs új dolog a nap alatt. Van valami, amiről mondják: nézd ezt,új ez! Régen volt már száz esztendőkön át, melyek mi előttünk voltak. Nincsemlékezet az előbbiekről, azonképpen az utolsó dolgokról is, amelyek jövendők, nemlesz emlékezet azoknál, akik azután lesznek."
S ha némelyeknél mégis leszemlékezet? Mert a Prédikátor egy végtelen létszalagról beszél, amin hol rajtavagyunk, hol meg nem. Mint a Möbius-szalagon hol eltûnő, hol meg előbukkanómintázat. S ha a múlt ugyanaz, mint a jövő, akkor igenis lehetséges emlékezni arra,ami lesz, ami még csak újra eljövendő. S talán ebből a látásból fakad a cselekvés bátorsága.A karmesternek ütemről ütemre, zenei mondatról zenei mondatra, pontosan kellismernie a mûvet. De ez nem elég! Időről időre ki kell szállnia a mûből egy külső- pontra, ahonnét látja az egészet és abban a részletek helyét. S ugyanígy alélekgyógyító is: találkozásról találkozásra tudnia kell, hogy mi történik, deidőnként rá kell látnia egy ember egész életére is. S mi magunk látjuk-e életünk részleteit, ahogy az egészben elrendeződnek? Mert a részletekből áll össze az egészértelme, és az egész világítja meg értelemmel a kusza részleteket. Ezt hívják sorslátásnak.Gyakorlás a tabló-élményre. Amikor a nemrégen meghalt egészében látja azeltelt életet annak minden nyílt és rejtett részletével együtt. Ez aztán akontempláció: rezzenéstelen szemlélete a mozdulatlanná merevedett tényeknek,érzelmek és asszociációk nélkül.Minden jótét lélek dicsérje az Urat!
Közbevetett megjegyzés.

Némely ezoterikus tanítás szerint az ún. tabló-élmény akáma-loka periódusát előzi meg, közvetlenül azután, amikor a meghalt ember, ahalál sokkjából magához tér (ha ugyan magához tér...). A tabló során mintegykiterítve látja egész életét - a rejtett történésekkel és motívumokkal együtt - érzelmek és reagálások nélkül, mintegy objektív kontemplációban. Időtartama kb. 3-4 nap. Ezidő alatt a halott még testközelben van és nyugalmat igényel. Állítólag a legtöbbvallás ezért ravatalozza fel a testet, hogy még a temetéssel se okozzon diszharmóniát ebben a néma szemlélődésben. A híres kelta eposzban is így szól a seregével együtt leölt király hitveséhez, aki a csatatéren bolyongva kapcsolatot keres vele: ,,Ne zavard a tovagomolygó holt hadat!" (Weöres Sándor fordítása).

ERDEI TANÍTÁSOK
Az erdei tanítások szûk ösvényeken sétálva születtek meg. Valamiféle újkori peripatétikus iskola alakult ki akkoriban Gandol körül. Némelyik gondolatnak később lett folytatása, némelyiknek nem. Ennyi maradt meg belőlük:

Mi a tanítás?
∆
Mankó.

Mi a szertartás?
∆
Egy pohár ital, hit helyett.

Mi a pap?
∆
Vak hegyi vezető.

Hová vezethet?
∆
A szakadékba, vagy a csúcsra, az istenek akarata szerint.
Közbevetett megjegyzés.

Gandolnak ez a beszélgetése erősen emlékeztet Krishnamurti nézeteire. Rom Landau feljegyezte Krishnamurtiról, hogy minden leírt,tételbe foglalt, filozófiává merevedett gondolatot halottnak tartott. Ezért állt ellen aleghûségesebb tanítvány, Annie Besant hívásának és sohasem lépett be a TeozófiaiTársaságba. A Landau által feljegyzett beszélgetés, az én dramatizálásomban ekként hangozhatott:
∆
Krishnamurti: Te mankókat raksz szellemi nyomorékok hóna alá.

Besant (fejét alázatosan lehajtva): Meglehet, Uram. De lásd, valakinek segíteniekell a szellem nyomorékjait is. Engedd ezt meg nekem.
∆
Krishnamurti: Csináld, ha ez a dolgod. De nekem nincs közöm hozzájuk. Csak az egészséges szellemûekhez. Nincs közöm semmihez, ami halott. Csak azélethez.
A négy szelek dala
Nyugati szél:A távozót engedjétek eltávozni Keleti szél:Az érkezőt hagyjátok megérkezni. Déli szél:A létezőt engedjétek létezni. Északi szél:A nemlétezőt hagyjátok nemlétezni.
Közbevetett megjegyzés.

Mintha a vu-vej, az akaratnélküli cselekvés taoistaelvét fogalmazná újra - költőien.
Féltékenységtől őrjöngő tanítványára ráförmedt:
∆
Gondold meg: Az a szegény nő ötven év múlva halott! És te ezt a kis örömöt issajnálod tőle!?
∆
Azt mondta: Mindig legyél jelen ott, ahol vagy!

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
16
∆
Azt mondta: A szent a Sátán birodalmának a bûnözője.

Gandol úr, miért fogadsz el pénzt a tanításért?
∆
Mert testem van.
Közbevetett megjegyzés.

Ez Gandol legnagyobb erőssége, a minden szentimentalizmustól mentes, megrendítően tragikus realizmusa. Egyébként soha nem fogadott el pénzt tanításért. Ám ezt rossznéven vette magától, szemérmes gyengeségének tartotta. Ezért azt kérte, hogy a fenti kérdést tekintsük úgy, mintha valóban elhangzott volna. Akkor ezt felelte volna rá.
Nyomatékkal mondta:
∆
Soha ne sakkozzatok az Istennel!
Az Isten mindig tud új figurákat teremteni a táblára, amikor azt hiszitek, hogymár megnyertétek a játszmát.
BESZÉLGETÉSEK AZ ÚGYNEVEZETT VÉGSÕ KÉRDÉSEKRÕL

1
∆
Gandol: Gondolkozzatok el a zsidók Bibliájának azon a részén, amikor amásodik teremtés-történetben Isten az ember elé vezeti a teremtett világélőlényeit. És amilyen nevet adott nekik az ember, az lett a nevük.Ám tudjuk, hogy ha valakinek ismerjük az igazi nevét, akkor hatalmunk leszfölötte. Az ember tehát hatalmat kapott a világ minden élőlénye felett. Kivéve azembert.
Az ember feletti hatalmat az Isten nem adta az ember kezébe, hanemmagának tartotta fenn.
Ezért átkozott az ember mindenféle hatalma az ember felett. Átkozott a szülőihatalom, a nevelői hatalom, a bírói hatalom. Átkozott az állam, a pénz, a ranghatalma. Átkozott a lelki vezetők hatalma. Átkozott a hús, a vér, a szerelemhatalma. Mindenki átkozott, aki hatalommal avatkozik be egy ember sorsába. Mertaz Isten dolgaiba avatkozott be.

2

Miben higgyünk?
∆
Abban higgyetek, amit életre akartok kelteni. Istenben, ha Istent akarjátok életre hívni.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
17
Sátánban, ha a Sátánt akarjátok életre hívni.Önmagatokban, ha önmagatokat akarjátok életre hívni.Az Örök Életben, ha örökké akartok élni.A Halálban, ha a nemlétre vágytok.Amiben hisztek, az számotokra - van.Amiben nem hisztek, az számotokra - nincs.

Ilyen erő a hit?
∆
Igen, ha hisztek benne!

3

Imádkozzunk-e?
∆
Jó öntözni a kiszáradt földeket.

4

Kérhetünk-e valamit az Égtől, imáinkban?
∆
Azt kérjétek, amiről lemondtatok.

És amiről nem mondtunk le?
∆
Az a Sátáné. Ne kérjetek az Égtől - Sátánt!Valaki szólt:

Amiről lemondtam, minek kérjem? Amiről nem mondtam le, azt meg nemkérhetem. Mi lesz velem?
Õ felelt:
∆
Talán üdvözülni fogsz.

5

Dicsérjük-e Istent imáinkban?
∆
Ne dicsérjétek. Ne dicsérjétek magatokat.Ember nem dicsérheti az Istent.Csak Isten dicsérheti az embert. Néha mégis jólesik csak annyit mondani:

Segítsél Uram! Köszönöm Uram!
∆
Hát akkor mondjátok.
Hány Isten van?
∆
Egy.

Hány Isten van?
∆
Végtelenül sok.

Gandol úr, összevissza beszélsz!
∆
Nem. Az Egy - az egy. A Végtelen is - egy.

7

Mi az Isten igazi neve?
∆
Üresség.

Mi az üresség igazi neve?
∆
Isten.

Mit tudhatunk Istenről?
∆
Semmi sincs benne.

Mit tudhatunk az ürességről?
∆
Minden benne van.Sopánkodtak, hogy nem értik. Akkor rájuk förmedt:
∆
Legalább csendben maradnátok!S amikor elcsöndesedtek, hozzátette:
∆
Üresítsétek ki magatokat.Hátha meglátjátok Istent az ürességben.Töltekezzetek meg Istennel.Hátha meglátjátok az ürességet Istenben.

8

Gandol úr, mi a te istentiszteleted?
∆
Néha sikerül úgy üldögélnem,vagy úgy álldogálnom,hogy semmit sem várok a világtól,és a világ sem vár semmit tőlem.

9
∆
Szólt: A helyzet bilincs.A viselkedés a bilincs leoldása, vagy lelakatolása. Nem értettük. Akkor csodálkozva azt mondta:
∆
A helyzetek meghatározottak.A viselkedés szabad. Nem tudtátok?

10

Felelős-e az ember azért, amit nem tud önmagáról?
∆
Nincs felelősség. Csak következmények vannak.

11

Máskor viszont ezt mondta:
∆
Goethe szerint, 30 éves kora után az ember már felelős az arcáért.Én hozzáteszem: A vele együtt élők arcáért is!

12

Igaza van-e Pálnak, amikor azt tanítja, hogy legnagyobb a szeretet?
∆
Igaza van. De Pál szeretete az a tûz, amely ég, de nem éget. Ismeritek-e ti is?Mi hallgattunk. Õ, egy idő után hozzátette:
∆
Vigyázzatok! A szeretettel meg ne égessetek bárkit is.

13

Gandol úr! Mi a jóság? Jók legyünk-e?
∆
A jóság mélyén a szeretetre képtelenség szomorúsága van. Rendjén van ez adolog. Ha már nem tudtok szeretni, legalább jók legyetek.

És ha jónak lennünk sem sikerül?
∆
Akkor keressétek az igazságot. Az igazság azoknak világít, akikben a jóságmelege kialudt.

És ha az igazságot sem találjuk?
∆
Akkor tartsátok be a törvényeket.

14

Vajon tényleg megfújja-e az angyal a harsonát az Utolsó Ítéletkor?
∆
Ha álmodsz magadnak angyalt, harsonát és Utolsó Ítéletet - akkor igen.

15

Mi az Üdvösség?
∆
Találkozás önmagaddal.
Mi a kárhozat?
∆
Találkozás önmagaddal.
Közbevetett megjegyzés:
1) Hogy tudta ezt a felejthetetlen Pilinszky János, aki szerint az Utolsó ítélet ennyi lesz:,,Táblára írva,nyakadba akasztják történetedet."2) Egyébként ezek a rövid beszélgetések Gandol szemléletének esszenciáját tartalmazzák. Mindenképpen előtûnik szélsőségesen szubjektív idealizmusa. A szellemi sík létezőiről nem lehet tudni, hogy valóságos lények-e, vagy az individuálistudat tartalmainak kivetülései? Ez utóbbi esetben a ,,tükör-élmény" megjelenéséről lenne szó, amikor a halál után mindaz az ember felé közeledik, amit élete során avilágba ,,küldött" (projiciált): gonosz és szerető érzéseket, indulatokat,cselekedeteket és gondolatokat. Ezek haragvó és szelíd istenségek alakzatábanközelednek felé, pontosabban a kultúra tudattartalmainak megfelelő formában, Buddhákként, angyalokként vagy ördögökként. A hideg materialista pedig a semmivel találja magát szemközt, ő éli át a megsemmisülést. Vagyis érvényes a,,legyen mindenkinek az ő hite szerint!" Úgy lesz.3) Pál szeretethimnuszával kapcsolatosan arra a szellemi tûzre céloz, ami ,,ég,de nem éget." Gandol jól látja, hogy a földi, gyarló szeretetben mennyi önzés van ésmiképpen lehet vele tönkretenni, megnyomorítani, rabságba dönteni embereket. Ezért annak a számára, aki nem képes a nem égető szeretet tüzére,biztonságosabbnak tartja a részvéttel teli közönyt, a szent ataraxiát, amire egyaránt törekedtek a sztoa és Buddha hívei. Jobb nem csinálni sors-bonyodalmakat zavarosérzelmekkel, amelyek újra meg újra megtestesülésre kényszerítik az embert. Nyilvánvaló, hogy Gandol azokhoz a keserû filozófusokhoz tartozik, akik véglegesen szeretnének leszállni a ,,lét kerekéről."4) Az isteni lét üresség az ember számára. Ez nem a ,,nincs benne semmi"-t,hanem a ,,minden benne van"-t jelenti. A nirvána a szellemi világ mindent elnyelő fekete lyuka!5) Gandol megoldása a szabadság és a determinizmus dilemmájára: A helyzetek,amelyekbe belekerülsz, karmikusan meghatározottak. Te hívtad, te vállaltad őket kiegyenlítésül. Ám rajtad áll, hogy viselkedéseddel tovább bonyolítod, rontod-e ahelyzetet, vagy megoldásra találsz. E vonatkozásban tehát szabad vagy Ám szabad viselkedésed determinálja jövendő életed helyzeteit.6) Az út az azonosulástól - én te vagyok! - az erkölcsig, a Lao Ce által leírt lefûződést követi: ,,Ahol a Taót nem ismerik, ott megjelenik a szeretet. Ahol nincs szeretet, ott megjelenik az igazságosság. Ahol nem érvényesül az igazságosság, ott feltûnik az erkölcs."

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
21
A NEMISÉGRÕL, JÓZAN ÉJSZAKÁN...
∆
A nemzés titkát nem tehetem nyilvánossá, mert felperzselné a világot.

Õ hát a Tûzbika?
∆
Õ.

Dehát az ember méltóval, méltatlannal nemz szüntelenül.
∆
Szüntelen oltogatja a Tûzbika tüzét.

Mi marad a végén?
∆
Pernye.

Mi lesz a pernye sorsa?
∆
A pernyének nincsen sorsa. Szétfújják a világszelek. Bizony, a halál porát fújják - szerteszét.

Nemzéskor halált nemzünk, vagy életet?
∆
Halált. A nem-nemzéssel nemzünk életet.

Dehát a nő vágyik a férfire, a férfi pedig a nőre.
∆
Halálra vágynak mind a ketten.

Szüzességet fogadjunk tehát?
∆
Ne.

Paráznaságot?
∆
Ne.

Mit tegyünk akkor?
Sokáig hallgatott. Majd így szólt:
∆
A szüzesség tûztakaró, megperzselődtök alatta.A paráznaság jégtakaró, megdermedtek alatta.

Újra kérdezték: Mit tegyünk?
∆
Ne tudjatok sem szüzességről, sem paráznaságról.

De már tudunk róla.
∆
Akkor égjetek a tüzében, fagyjatok a hidegében. Talán megkönyörül rajtatok azÉg...
Közbevetett megjegyzés
.
Gandol tehát nem ajánlja sem az aszkézist, sem ahedonizmust, sem az arany középutat. Mint minden etikai szellem, ő is ellene vanmindennek, ami az embert beköti az anyagba: elsősorban a hatalomnak, a pénznek és a testi bujaságnak. Bár nem híve a tételes vallásoknak, tudja, hogy minden igazivallásosság a világi értékektől való elfordulással kezdődik. A vallásos ,,moneymaker", a hittel játszadozó államférfi és az istenkereső dzsiggoló, az ő szemébenbohókás svindlerek.
Nyilvánvaló, hogy a ,,megoldást" nem a vágyak elfojtásában, hanemmegszüntetésében, szublimálásában látta. Többször mondotta: ,,Ami kikívánkozik belőletek, azt éljétek ki!"
AZ ÉLET EGYSZERÛ DOLGAIRÓL
Választások
Három helyes választástól függ az élet harmóniája.Helyesen kell megválasztani
szenvedéseinket.
Vannak test-idegen és lélek-idegen szenvedések.Ha ilyeneket vállalsz magadra, bizony hamarosan megroppansz alattuk.Tiltakozásul megbetegszik a test és zavarossá lesz a lélek. Ne legyél hetyke. Ne hidd, hogy minden szenvedés neked való, majd te győzödőket cipelni. Ám a helyesen megválasztott szenvedés próbája lehet a Sorsban, vagyaz Istenben való bizalmadnak. Megállhatod a próbát. És ezzel lehetővé teszedIstennek, hogy Õ is megállja a próbát.Helyesen kell megválasztani az
akadályokat
, amiket le akarsz győzni. Ahelyesen megválasztott akadályok legyőzése előre lendít és megtisztít. Ám elédállnak számodra méltatlan akadályok is. Ezeket ki kell kerülni. Mert ha harcba bocsátkozol velük - elpiszkolódsz!Helyesen kell megválasztani élet-programunkat,
feladatainkat
is. Akkor igazúton fogsz járni, még akkor is, ha hamis ember vagy Ámde úton-útfélen álfeladatok csábítgatnak. Pontosan olyanok, mint a valódiak. Ezért könnyen beugrasz nekik. Eza legkönnyebb módja az élet elpazarlásának.
,,Most, hogy újra birtokába jutottál a ritkán és nehezen elérhető emberi testnek, jól gondold meg, hogy merre mész,mert az életben nincs idő tévutakra!"
Jól választottál? Honnét tudhatod? A ,,valódi" kívülről, az ,,igazi" belülről bizonyítható.
Közbevetett megjegyzés.

Gandol életszemléletének központi kategóriája a,,beleegyezés." Ezen egy felkínálkozó helyzet tudatos, vagy tudattalan igenlését érti. A ,,Legyen meg a Te akaratod!" szintjén. Vagyis nem elég a karmikus helyzetek ,,meghívása" két élet között, amikor a helyzetek megérkeznek, el is kellene fogadniőket. Ez nem változtat önmagunk által determinált voltukon. Mi provokáltuk őket, miláttuk át kiegyenlítésük szükségességét, mi építettük be az új életbe, nekünk kelleneigent mondanunk rájuk. Dehát lehet-e pl. egy betegségre igent mondani?
Mindenesetre ebben az értelemben igaz Seneca megállapítása: ,,Ducunt fatavolentem, nolentem trahunt!" vagyis: ,,Vezetik a végzetek a beleegyezőt, a tiltakozót vonszolják!" A dolog mindenképpen végbemegy, de nagy a különbség a,,hogyan?"-ban. Lélekben sérülten és továbbépülten is el lehet jutni ugyanoda. A két élet közötti ,,köztes létben" történő sorsépítésről azt tartotta, hogy csak alegmagasabb szellemek tudnak olyan sokáig ,,ébren", azaz öntudatnál maradni,hogy ezt az egész munkát ők maguk végezzék el. A többieknél előbb-utóbbelkerülhetetlen a kozmoszba való ,,belealvás'; öntudatvesztés. Ilyenkor az új sorsot ,,kölcsönerők" építik fel helyette, azaz szellemi lények. E kettős lehetőség arányát azmutatja, hogy az ember mennyire érzi én-közelinek, vagy én-idegennek a sorsát. A baj csak az, hogy Gandol nem hitt a szellemi lények objektív létezésében.Vagyis e karmaépítő folyamat végbemenése megint csak a hittől függ. Annak vankarmája, aki hisz benne. S aki nem hisz? Azt az objektív természeti törvények, vagy avéletlenek ragadják magukkal.
Krízisek
Ha belső fejlődésed elmarad a külső mögött.Ha életutad feléhez érkezve rádöbbensz,hogy elfogyasztottad azt, amit magaddal hoztál.Ha a ripacs észreveszi, hogy mesterré érlelődött.Ha elfelejtetted, hogy kivel kötöttél karmikus szövetséget.Ha már nem tudsz visszaemlékezni arra a tudásra,ami a kegyelem állapotában villant fel neked.Ha ott szeretnél lenni, ahol nem vagy.Ha az szeretnél lenni, aki nem vagyHa érdektelen emberhez kötötted a sorsodat. Nehezen tudod elhagyni, mert nincs olyantulajdonsága, amit igazán gyûlölhetnél.

A TITKOS TANÍTÁSOKBÓL
Előzetes megjegyzés.
A titkos tanításokban nincsen semmi titkos. A titkostanításokat ugyanis titokban kell tartani. Ezért ne higgyetek senkinek, aki titkostanítások tanítását ígéri. Azok a tanítások vagy nem titkosak, vagy nem tanítások.
A tüske meditáció
Törj le egy nagy tüskét valamely rózsaféléről. A tüskét félelem nélkül mélyeszd bele karod izmába. Várj, amíg enyhül a fájdalom sajgása. Most húzd ki. Nyomj kiegy csepp vért a sebből. Addig nézzed, pislogás nélkül, tiszta tekintettel, amíg a piros gömböcske sisteregve forrni kezd és elpárolog. Ha nem forr és nem párolog el,akkor féltél, pislogtál, vagy a tekinteted nem volt elég tiszta.
A gyertyaláng meditáció
Zárt helyiségben gyújts meg egy gyertyát. Fontos, hogy ne legyen semmilyenlégmozgás, a gyertya lángja mozdulatlanul égjen. Könyökölj az asztalra, álladtámaszd meg a két tenyereddel, és pislogás nélkül bámulj bele a gyertya lángjába.Egy idő után feltûnik egy kis alak, esetleg ki is lép a lángból, de lehet, hogy csak alángban körvonalazódik. Ez voltál előző életedben. Most már emlékszel?
Halál sztakkátók
Az Égben minden benne van. Az Eget minden magában hordja. Ha sorsodban fölismered az Ég ésönmagad egységét,már nincs választás, csak megtörténés,már nincs nem, csak igen,már nincs sötétség, csak világosság.
Ha több életünk lenne, minden iszonyúságot kipróbálnánk.Minden örömünk és boldogságunk a halálból származik. Az örök élet szétfolyószürkeség, dögletes unalom és kétségbeesés. A halhatatlanság nem embernek való,csak az istenek viselik el, ők is nehezen. Felelj magadnak őszintén: Meginnád ahalhatatlanság italát? És ha nem, akkor miért irtózol annyira a haláltól?Mindenki bûnös, aki meghal. A halálba - akár a betegségbe - bele kell egyezni.Ezért minden halál - öngyilkosság! Minden halottnak az a bûne, hogy nem vállaltaa halhatatlanságot. Vagyis nem akart isten lenni. Szökött istenek hekatombái nyugszanak a föld alatt. Attól tartok, hogy nekem, Gandolnak kellene kiállnom azemberiség becsületéért. Ám én is meg fogok futamodni.
Tökéletes a Fent, tökéletes a Lent. A Tökéletesből a Tökéletes kiemelkedik. A Tökéletestől a Tökéletes elválik. A Tökéletes mégis Tökéletes marad. Ez a test békéje. Ez a lélek békéje. Ez a szellem békéje.
A gyógyítás titkos mesterségeElőzetes megjegyzés
.
Ez az első Gandol-füzet legproblematikusabb része. Csak exkatedra kijelentéseket tartalmaz, részletesebb magyarázat és gyógyítási metodikaleírása nélkül. Mégsem hagytam el, a tudat-szintekre vonatkozó megállapításaimiatt.
Először tanuld meg a
tuda
t kilenc szintjét:
Azonosuló
tudat
Hangzó
tudat
Látó
tudatEz a
tudat feletti
világ
Alkotó
tudat
Tükröző
tudat
Emlékező
tudatEz az
éber tudat
világa
Álom
tudat
Mélyalvás
tudat
Halál
tudatEz a
tudat alatti
világaAzután tanuld meg az embert mozgató
erőket
:Az
emésztésben
a
Föld
erői segítenek.A
mozgást
a mozdulatlan
növény
erői mozgatják.A
lélegzésben
a
szél
ereje árad.A
hallást
a
tér
erői segítik.A
látásban
a
Nap
világít.Az
érzelmek
súlyukat az
ásványoktól
kapják.A
nemiségben
a
víz
ereje zúdul.A
beszédben
a
tûz
ereje lobog.
A
gondolkodást
a
Hold
visszfénye sugározza be.
A ma emberénél
A nemiség az
azonosuló tudathoz
kapcsolódik.A víz hordozza az azonosuló tudatot.A hallás a
hangzó tudathoz
kapcsolódik.A tér hordozza a hangzó tudatot.A látás a
látó tudathoz
kapcsolódik.A Nap hordozza a látó tudatot.A beszéd az
alkotó tudathoz
kapcsolódik.A tûz hordozza az alkotó tudatot.A gondolkodás a
tükröző tudathoz
kapcsolódik.A Hold hordozza a tükröző tudatot.Az érzelmek az
emlékező tudathoz
kapcsolódnak.Az ásványok hordozzák az emlékező tudatot.A mozgás az
álom tudathoz
kapcsolódik.A növények hordozzák az álom tudatot.A lélegzés a
mélyalvás tudathoz
kapcsolódik.A levegő hordozza a mélyalvás tudatot.Az emésztés a
halál tudathoz
kapcsolódik.A föld hordozza a halál tudatot.
Ezért
a nemiségében betegnek azonosuló-tudat baja van - vízzel gyógyítsd,a hallásában betegnek hangzó-tudat baja van - térrel gyógyítsd,a látásában betegnek látó-tudat baja van - Nappal gyógyítsd,a beszédében betegnek alkotó-tudat baja van - tûzzel gyógyítsd,a gondolkozásában betegnek tükröző-tudat baja van - Holddal gyógyítsd,az érzelmeiben betegnek emlékező-tudat
baja van - ásványokkal gyógyítsd,a mozgásában betegnek álom-tudat baja van - növényekkel gyógyítsd,a légzésében betegnek mélyalvás-tudat baja van - levegővel gyógyítsdaz emésztésében betegnek halál-tudat baja van - földdel gyógyítsd.
Összefüggések
Nemi szervek - szexualitás - azonosuló tudat - víz.Fül - hallás - hangzó tudat - tér.Szem - látás - látó tudat - Nap.Száj - beszéd - alkotó tudat - tûz.Agy - gondolkodás - tükröző tudat - Hold.Szív - érzelmek - emlékező tudat - ásványok.Végtagok - mozgás - álom tudat - növények.Tüdő - lélegzés - mélyalvás tudat - levegő.Gyomor, belek, vese, máj - emésztés,kiválasztás, ürítés - halál tudat - föld.
Módszerek
TestiSzellemiVíz gyógyításivókúrák, fürdők,öblítések, bedörzsölések,úszásvíz koncentrációvíz meditációTér gyógyításséta, kirándulás, utazás,tánc, testtartások belső kiüresedés, belső hang-hatások Nap gyógyításnapfény-kúra, szemtorna,napfonat gyakorlathajnali Nap-köszöntés,alkonyi Nap-búcsúTûz gyógyítás melegítés, égetés,tûzugrás, parázsjáték,tûztánctûznézés, lángérintésHold gyógyításholdfény kúra, tükör játékújhold virrasztástükröző Hold meditációÁsványgyógyításkő-érintés, kő-test amulett,ásványi porok, főzetek ásvány koncentráció, barlang meditáció Növénygyógyításnövényi főzetek, gyógy-növények, füstölés,illatszívásősnövény meditációLevegőgyógyításszél kúra, futás, ugrások,hajolások, légzőrepülés koncentráció

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
28
gyakorlatoknyíl meditációFöld gyógyításföldbe ásás, fejen állás,földön fekvés, pakolások föld-test koncentráció,halál meditáció
Egy: Te vagy az egyedüli létező. Kettő: két illúzió a lét és a nemlét,két káprázat a most és az emlék. Három: a múlt, a jövő és a jelen. Ne tévedj! Kancsal látásunkban síkokra bomlik minden lételem.
Záró megjegyzés
Az ásványnak - halál tudata van. A növénynek - halál tudata és mélyalvás tudata van. Az állatnak - halál, mélyalvás és álom tudata van. Az embernek fizikai testében - halál tudata,biológiai funkcióiban - mélyalvás tudata,ösztöneiben és érzelmeiben - álom tudata,énjében - racionális tudata van. Az álom-tudat történetileg a mágikus tudat és a mitologikus tudat szakaszainkeresztül fejlődött fel a racionális tudatig. A racionális tudat első szintje azemlékező-tudat. Ekkor az ember a múlt tapasztalatai, a hagyomány útján tájékozódik a világban. Ez jellemezte az évezredeken át alig mozduló-fejlődő emlékező-kultúrákat. Így tájékozódik fejlődésének kezdetén a csecsemő. Nem következtet,hanem emlékezik. A tükröző tudat szintje a világ leképződése az emberi gondolkodásban. Az alkotó tudat az újat teremtés aktusát is magában foglalja.Gandol illúziónak tartja az ember különböző funkciói egyidejû harmonikus fejlesztésének az ideálját. Ez csak szûk korlátok között lehetséges. Például a rohamosan fejlődő gondolkodás rontja az emlékezést, a gondolkodás időskori romlása, a régi dolgokravaló emlékezés (hosszú memória) reneszánszát eredményezheti. A tudat feletti állapotok megfelelnek a hindu manasz (látás-szerû), buddhi(hangzó-szerû) és atman tudatállapotoknak. Az utóbbiban már megszûnik amegismerő szubjektum és a megismert tárgy (objektum) különbsége: ,,Én tevagyok!" Állítólag a képzőmûvészet a manasz, a zene a buddhi csírája mai világunkban. Amûvészetek eljövendő tudatállapotok előhírnökei. Ezért nem mindegy, hogy például a Bibliában, vagy más szent iratokbanvalakinek látomása támadt, vagy elhívása, vagy látás-szerû és hangzó-szerû élményevolt egyszerre. (Pl. Mózesnek). Mindez a beavatott szellemi rangját jelzi. A mai modern parapszichológiától jobbadára azért volt Gandolnak hányingere,mert véleménye szerint ezek a parafenomének az ember regresszív lehetőségeivel
játszanak: a már látó, halló stb. helyett visszamennek a még halló, látó szintre. Hiszen pl. az álom-tudat még-látó, szemben a manasz már-látásával. Közöttük van amai racionális tudat, a maga absztrakt fogalom-készletével. E töredékes magyarázattal zárom az első füzetet, amibe Gandol tanításait lejegyeztem. Igyekeztem tisztán elválasztani azt, amit Gandol mondott, más mesterek gondolataitól és főként az én saját vélekedésemtől. Gandol időnkénti túlzott tömörsége nehezen érthetővé teszi mondanivalóját. Ezért szükségesnek láttam, hogy utaljak a bölcseleti és szellemtörténetiösszefüggésekre és azokra a magyarázatokra, amelyekkel ő maga, vagy az idősebbtanítványok, máskor, visszautalva, megvilágították a tanítás lényegét.
Áldott, aki e világra született!


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
30
MÁSODIK RÉSZ

GANDOL TALÁLKOZÁSAI
Előzetes megjegyzés.

Mielőtt belefognék a második füzet feljegyzéseinek ismertetésébe, el kell mondanom, hogy sokáig haboztam, vajon jogom van-e ekkora spirituális szemérmetlenséget elkövetni, ami majdnem felér Gandol elárulásával. Azután mégis arra gondoltam, hogy Gandol nem véletlenül mondta el nekünk ezeket a szellemi élményeit, hanem tanításának részeként. Így hát nyilvánosságrakerülhetnek.
ELSÕ TALÁLKOZÁS (A KONCERT)
Gandol akkor Párizsban élt. Barátai elcipelték egy híres orosz énekesnő,Doluhanova koncertjére. Kedvetlenül ment, csak a társaság kedvéért, mert nemszerette az európai zenét. Gyakran idézte a nyugati és a keleti zene közöttikülönbség érzékeltetésére a híres tanmesét: Az európai és az indiai fuvolás sétálnak az alkonyatban. Gyönyörûen száll le a Nap, arany fény borítja a közeli fákat és atávoli hegyeket. A természet szépsége szinte fáj. Akkor az indiai leül, előveszi afuvoláját és játszani kezd. Az európai pedig szomorúan azt mondja: Milyen kár,hogy nem hoztam magammal kottát...Gandol végigunatkozta a hangversenyt. A végére rettenetesen elfáradt. És akkor - legnagyobb rémületére - a közönség ráadásokat követelt. Gandol az erkély elsősorában ült. Elnehezült fejét ráhajtotta a bársonyszövettel borított korlátra. Aszemét behunyta. Az énekesnő Schubert Ave Mariaját énekelte. Akkor Gandolcsukott szemhéja mögött egyszercsak felragyogott egy görög kereszt. Gyémántosantündökölt, majd elhalványult a fénye, azután újra felerősödött, együtt hullámzott adallal. Gandol fejfájása elmúlt, könnyûnek és szabadnak érezte magát, sfokozatosan valamiféle soha nem megélt boldogság öntötte el.
Közbevetett megjegyzés.

Ezeknek a történeteknek - találkozásoknak - nincscsattanójuk. Nem indítanak el nagy eseményeket, belső történéseket, nem utalnak semmiféle rejtett értelemre, kizárólag önmagukat reprezentálják. Ezért egyaránt jogos a bennük való gyönyörködés, és a vállvonogató ,,Na, mondd már!" elutasítás. Emellett meditációs objektumnak sem utolsók. Az én szememben Gandol, akire soha egy csepp keresztvíz sem hullott, alegigazabb keresztények egyike volt, Krisztus hívő, Siva hívő, Tao hívő, Buddhát követő, Mózest tisztelő, Allah útján járó, védikus tanítványa Lord Krisnának,egyszóval igaz ember, a bármilyen néven megnevezhető Istenség hûséges gyermeke.Mert ahogy a zsidók bölcsessége mondja: Cebaoth sok tükörben nézi magát ésmindegyikben egy másik arcát látja. Mindenesetre a párizsi koncert-este volt talán alegfontosabb észrevétlen történése annak a régi esztendőnek, amikor a vörösSzovjetunióból eljött egy énekesnő Párizsba, hogy a pogány hindut a názáreti rabbi fénykörébe invitálja.
MÁSODIK TALÁLKOZÁS (A RABSZOLGA)
Görögországi tartózkodása idején, egy Nauplion nevû kisvárosban, Gandol együttélt egy Krétáról elszármazott tanárnővel. A tanárnő elvált volt, a kisfiát nevelte és ahelybeli gimnáziumban tanított. Gandol az asszonyt szerette, de a gyereket nem.Kölcsönösen féltékenyek voltak egymásra. A család állandó pénzszûkében élt,autóra nem tellett, biciklin közlekedtek. Egy vasárnap a nő elment rokonlátogatásra,de megbeszélték, hogy délben találkoznak egy tengerparti kisvendéglőben. Rekkenővolt a hőség, amikor Gandol a vázra ültette a gyereket és taposni kezdte a pedált.Ritkás ligeten át kanyargott az ösvényük. Az orrukba csapott a felszálló por és aszáraz fû szaga. A gyerek nyugtalan volt, fészkelődött, a fémrúd fájdalmasannyomhatta a combját, mindenáron le akart szállni a gépről. Gandol egy darabigvisszatartotta, mert félt, hogy elkésnek, de a kisfiú makacssága végül is feldühítette.Lerakta a földre és ráordított: De most azután mars előre! A gyerek rémültigyekezettel szedte a lábát, Gandol mögötte imbolygott a kerékpáron. Hirtelentörtént valami.A kép megváltozott. Egy rabszolgaféle, vagy gyalogos harcos menekültfélmeztelenül, halálos pánikban Gandol elöl, aki lóháton vágtatott utána. A távolságegyre csökkent közöttük. A menekülő vissza-visszanézett, verejtéktől csillogóarcában mélyen ültek véres szemei. Gandol döfésre emelte a lándzsáját...Akkor Gandol leesett a bicikliről és elterült a földön. A kisfiú óvatosan odamentés megállt Gandol mellett. Hellász déli forróságának a csöndjében csak a lélegzésük hallatszott. Most voltak először és igazán együtt. Így kezdődött a barátságuk...
Közbevetett megjegyzés.

Gandol meg volt győződve arról, hogy egy nyomasztóemléke tört át valamelyik előző életéből - figyelmeztetésül. Arra figyelmeztette, hogyegy súlyosan terhelt karmikuus kapcsolatot készül tovább rontani, ahelyett, hogyrendbetenné.
Az ilyen emlék-áttörés nem gyakori, de nem is szenzáció. Például Tápay Szabó László - ma már elfelejtett történész a két világháború közötti időszakból - hagyatékában találtak két furcsa feljegyzést, tisztázatlan eredetû emlékekről. Az egyik: Valamilyen ősrégi falu, agyagból tapasztott kunyhók... Ködös, hideg őszi idő van.Õ 8-10 éves kisgyerek, akit szülei tûzért küldtek. A tûzért nagyon messzire kellett elmenni, egy papféle emberhez. Hazafelé, szorongó igyekezettel vitte a drága tüzet egy agyagedényben, parázs volt benne és beleütött ágak, hogy táplálják. Egyszerre hatalmas zápor kerekedett, és bárhogy védte, takargatta, a tûz kialudt. Emlékezésében megmaradt a csontig ható kétségbeesés, hogy valami rettenetesdolog történt, iszonyú büntetés vár rá. A másik: Nagyobbacska gyerek. Családjával, a törzs tagjaival együtt egybarlangban rejtőznek. Halálos csendben kell lapulniuk, mert kívülről hallatszik azüldözők beszéde, fegyvercsörgése, lépéseik zaja. Ekkor egy csecsemő, akit a mellette gunnyasztó asszony tart az ölében, sírni kezd. Az asszony gyorsan körülnéz, rémült arcok merednek rá. Akkor a gyerek nyakához kap és az utolsót nyikkanó csecsemőt félkézzel megfojtja...Több misztikus iskola megegyezik abban, hogy a küszöbön álló jövő században születettek közül, már egyre többen fognak emlékezni előző életükre. Már a századfordulóra azt jósolták, hogy fokozatosan megváltozik a gondolkodásmód,kialakul az új nemzedék belső struktúra-látása. A jóslatnak ez a része igaznak tûnik. Elég, ha azokra a fantasztikus produkciókra gondolunk, amellyel kis gyerekek pillanatok alatt rendbeteszik a Rubik-kockát, átlátják a komputerek mûködési elvét,megtanulnak halmaz-elméletben gondolkozni. Sőt, olyan elképzelések is vannak,hogy a megszaporodott ,,csodatevők" (kanál hajlítgatók, kézrátevéssel gyógyítók,bioenergetikusok és más parafenomének) már a káli júga - a sötét kor - végének előhírnökei. Íme a kérdés, kik ők valójában? Regresszív fekete mágusok, netán szuggesztívencsalók - vagy a kicsírázó jövő emberei? Mini apostolok, vagy a korszak szellemiéhségét kihasználó pénzcsinálók? ,,Tudós" támogatóik a szakmájukban kudarcot vallott tehetségtelenek közül kerülnek-e ki, vagy a fejlődés úttörői? És végül a felhorgadó kérdések legfontosabbika: E szellemi képességek kifejlődése, harmóniát,erkölcsi tisztulást hoz-e az emberiségre, vagy romló egészségügyi statisztikát,növekvő számú elmebajt, megbillent pszichés egyensúlyt, lila gőzös, egzaltáltak éshabókosok invázióját?,,Bolondoké volt e század, kubistáké, sipistáké, prófétáló susztereké, kancsal kufár bölcselőké,kanálisba fulladóké. Szûzkurvák és kékharisnyák,hivatásos rögeszmések, látomásos macskajancsik,ókulárés feministák, majomősük mímelői: kommunisták és fasiszták ődöngtek a piactéren, kannibáli jótevők (...)."

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
33
__________________________ SZEPESI ATTILA: ANABÁZIS
LEVÉL GANDOLNAK A MÁSODIK HALLGATÁS IDEJÉN
Gandol úr, hangzó szavak helyett most újra a néma szavakhoz fordulok.Hallgatásod idejére - ahogy megbeszéltük - hazatértem az én hideg országomba.És a bölcseleti ezeregy-éjszaka meséit meséltem Rólad író barátomnak, Török Sándornak. Emlékszel, őróla meg Neked meséltem sétáló délutánjainkon. Akérdések, amiket levelemben megfogalmazok, tulajdonképpen az Õ kérdései, az Õválaszai, amelyek bennem dolgoznak tovább és újabb kérdéseket szülnek. Ki tudjama már szétválasztani, hogy mi az övé, mi az enyém? Fontos ez? Mindenesetreigyekeztem az Õ szavait pontosan idézni, és csak akkor változtattam rajtuk, ha asaját szavaim jobban tetszettek nekem.Hallgatásod ideje, régóta véget ért már, amikor viszontláthatlak. De ezek akérdések nem kopnak el, és ha újra a közeledben leszek, bizony valamennyit ismétmegkérdezem majd. Hadd lássam a szemedet amikor válaszolsz, vagy hallgatsz.
Az úgynevezett elme úgynevezett baja - az ,,osztályokon"...
Ez az egész itt az ördögnek egy nagy laboratóriuma. Emberi erőket feszeget széjjel.Közibük bûvészkedi magát. Ékeket feszít az érzés, értelem és cselekvésösszhangjába. Gúzsba köti őket, vagy elburjánoztatja, kiveszi őket a Én ellenőrzésealól, és megtomboltatja. Széthasítja a tudatot, mint a kagylót, hogy hozzáférjen aszem gyöngyhöz, ahhoz a legbelsőhöz, az oszthatatlan, ragyogó egészhez, ami egyember-én. De a sátán kísérleti telepe messze túlterjed ezeken a falakon...Az ördög gyakorlatának egyik legremekebb mûfogása, mondhatnám,mestertrükkje az, hogy bizonyos jó és szent dolgokat, ezeknek elmondását ésmegcselekedését az emberiségért - odajátssza olyan emberekhez, vagyközösségekhez, akiket ő már előzetesen kompromittált. Odamesterkedik üdvösközlendőket, történéseket olyanokhoz, akiknek a szájából, kezéből aztán ez mindnem igaz, vagy legalábbis gyanús...
Ajándék-élet
Az ajándék-életről olvastam tegnap este. Valaki lezuhant a sziklacsúcsról és függvemaradt a peremen... Tengeren, viharból delfinek kimentették... Kivégeztetése pillanatában egy hang megállította a bárdot a hóhér kezében... Felhőtlen égből esőoltotta el a máglyát... Rálegyintettek az orvosok és magához tért...Visszavarázsolták a klinikai halálból...Az ajándék-élet - rang. A régi lovag - ha megküzdött a túlerővel, a sebek elborították, vérével élete szertepatakzott... és aztán élve maradt - az ajándék-életet Istennek ajánlotta föl, vagyis az emberiség szolgálatára. Életét többé nem tekintettea sajátjának. Tevékenységének eredményeit már nem falta föl saját maga, hanemvisszaárasztotta a világba. Elindult hát, hogy megküzdjön a sötétség hatalmaival.Ám attól tartok, hogy a vaspáncél nem védi mindvégig a lovagot, nem elégminden sárkány ellen. Ezüstvértezetre kell cserélnie azt. De az sem elég aszaporodó fejû szörnyek ellen, s legvégül már csak az arany mellvért őrzi megszívét, ha megőrzi...
Még mindig a szeretetről
Mostanában úgy érzem, hogy könnyû az állatot szeretni, a növényt még könnyebb.De a követ nehéz megszeretni, mert nagyon elrejtőzik a tulajdonságaival, s azembert még nehezebb megszeretni, mert felszínre tolakszik a tulajdonságaival.Ha ,,mögéje" látok egy embernek, mindig a ,,rossz" az, ami először átszikrázik rám, átgomolyog, átfüstölög... Nagy a veszélye annak, hogy akkor én is csak arosszat tudom magamból elébe tartani, meggyûlölöm őt, és az egész képösszezavarodik, elhomályosul.Ezért csak magaddal szabad érvényesítened az érzékenység legmagasabb fokát.Viszont magadat sincs jogod végképp elutálni! Nem tarthatod magadatreménytelennek, bármilyen szemétre bukkannál benned. Nem mondhatsz lemagadról. Ne hidd, hogy csak úgy ki lehet állni az élet forgalmából... hogy bocsánat,megőrültem, megöltem magam, nem veszek tovább részt benne.
A létezés erői
Lehetséges-e, hogy van a világban bizonyos mennyiségû élet, amit titokzatosmódon elosztunk egymás között? Lehetséges, hogy mindig valakinek a terhéreélek... minden pillanatomban valaki éppen halott énhelyettem? Lehetséges-e, hogyaz élet erői szétaprózódnak közöttünk... kenyérré, almává, hővé és hûséggé,szerelemmé, betegségek millió kínjává... egészen az egyénig? Mindenbőlmegkapod, ami a te részed. És előfordulhat, hogy amikor egyszer innál, már nincsvized, és amikor elhinni kéne valamit, nem hiszed... mert elfogyott a víz éselfogyott a hit, ami a részed volt? Lehetséges-e, hogy ennyi és ennyi nevetés van, ésennyi meg ennyi a sírás a világban... annyi meg annyi a hideg, amit meg kell fázni...az ételnek annyi és annyi a hiánya? Ha eszel... valahol ez az íz hiányzik egyínynek? Mert ha igen, akkor úgy nevess, hogy valakinek a sírása ez és sírj sokat ésvidáman, valahol nevetnek érte, valakit megváltottal a nevetésre. Ha fázol, a kínodmelegként enyhít valakit, valahol... s az önként fázók lehelete ellene fordul a világhidegének. Lehetséges ez?És ezzel lassan befejezem ezt a levelet. Nem féltem mindezt megírni Neked, merttanításodra gondoltam: Tévedj bátran, ne légy nyárspolgár!

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
35
HARMADIK TALÁLKOZÁS (A PIRAMIS)
A színhely ezúttal Poona. Indiai nagyváros. Gandol egy tyúkketrec nagyságú,minden eresztékében zörgő-recsegő kétfedelûvel repült oda Bombayból, urasan.Egy európai házaspárt kísért. Látható élvezettel ecsetelte megrökönyödésüket,amikor észrevették, hogy a pilóta mezítláb vezeti a gépet. A Poonában élő maharisitmentek meglátogatni.A szent ember egy kőfallal körülvett nagy ház tágas udvarán ült mozdulatlanul,egy árnyas fa alatt. Illő távolságban nagy tömeg ember telepedett köré. Csend volt,áhítattal nézték, talán vártak valamire. Ám a maharisi néma és mozdulatlan maradt. Néha valaki csendben felállt, leborult és elment. Ámde folyamatosan érkeztek mások, leborultak, leültek, hogy egy ideig a maharisi sugárzásának a körébentartózkodjanak. Anyák néha óvatosan odaérintették csecsemőjük fejét a szent fehér ruhájának a szegélyéhez. Ott ültek tehát Gandolék is, vagy egy félóra hosszat. A risisemmi jelét nem adta annak, hogy észrevette volna őket. Akkor az európai férjGandolra nézett, hogy talán mehetnének. Abban a pillanatban az eddig mozdulatlanember-bálvány felemelte a kezét. Tekintete Gandol szemébe fúródott. Gandolhozzálépett és leborult. A maharisi ezt susogta:,,A te álmod... az a lépcsős álom... nem álom volt, hanem emlékezés." Amellette lévő kosárkából kivett egy süteményt és Gandolnak adta. Aztán újramozdulatlanná merevedett. Gandol megrendülten távozott, a hívők tiszteletteljesenutat nyitottak neki és a nyomában osonó házaspárnak, akiről meg is feledkezett.A ,,lépcsős álmot" Gandol egy évtizeddel korábban álmodta és a maharisinéltett látogatás pillanatában eszébe sem jutott.Gandol hatalmas naptemplomot látott, helyesebben nappiramist. Fantasztikusanmagas volt. A tetején jelekkel telefaragott vaskos kőtömb emelkedett, annak aljánsötétlett egy viszonylag kicsi, ajtónyi kapu, ami a szentélybe vezetett. A felkelő Napfénye először a piramis csúcsát helyettesítő kőtömbre hullott. A szentély bejáratátólnagyon meredek lépcsősor szakadt a mélybe. A naptemplom-piramis felső harmadamár fényben ragyogott, alsó kétharmada még elmerült a félhomályban.Ezen a lépcsőn lépkedett lassan lefelé három, fehér ruhába öltözött férfi. Talán papok lehettek a hajnali napköszöntő szertartás után. Gandol a jobbszélen ment.Ujjongó boldogság töltötte el és tökéletes nyugalom. Minden a helyén volt ebben avilágban.Így haladt lejjebb és lejjebb, míg lassan el nem merült az alatta terjengősötétségben. Két társa akkor már nem volt vele. A lépcsősor is szûkült s lassankéntegy rossz szagú bérház csigalépcsőjévé alakult. Egy fordulónál Gandol barnafaajtót látott. Benyitott. Szûk, sötét szobába jutott, egy asztal, szék, heverő volt benne. Ablaka valami világítóudvarra nyílhatott, mert sivár, szürke fény lopakodott be rajta.Akkor már nyoma sem volt Gandolban a napfényes magasság nyugalmának és boldogságának. Minden nehézkes lett, nyomasztó és keserves. Az ágyon valakialudt, női alaknak látszott, felismerhetetlenül beburkolva egy rossz pokrócba,Gandol a széket odahúzta az alvó mellé, leült és várni kezdett..
Közbevetett megjegyzés.

Én is jártam Poonában, akkor is élt ott egy maharisi, akiugyanúgy üldögélt egy fa alatt és akit ugyanolyan áhítat övezett. De ez már nemlehetett ugyanaz a maharisi, akit Gandol meglátogatott. Vagy mégis? Ki tudjameddig élnek a maharisik? Ki tudja, hogy milyen gyorsan jönnek vissza a földre? Amaharisik örökké ott ülnek a fák alatt, és örökké a lábukhoz telepednek a mestert keresők. Szeretem ezeket a mozdulatlan-érzelemtelen, növényi létformát élő, hûségesmaharisiket. Akit nem szeretek, az a tanítványok után rohangászó, propaganda-maharisi. Akilökhajtásos repülőgépen röpdös országok és világrészek között, plakátokon hirdeti,hogy rábízatott a világ üdvössége, és jópénzért, válogatás nélkül mindenkinek a fülébe súgja a ,,titkos nevét", miután meglepően rövid idő alatt beavatta őket azistenség fontosabb rejtélyeibe. Ezek a maharisik mindig fantasztikusan díszes éshosszú neveket viselnek, amelyek közül a legegyszerûbb is hírül adja, például, hogyaz illető Indra legkedvesebb gyermeke, akinek az ő kegyelmes szentsége" megszólítás jár. Az ilyen szenteknek a hû tanítványok virágos emelvényen őrzik-csókolgatják elnyûtt saruját-papucsát, lábnyomát kiöntik, vagy lefényképezik, ugyancsak imádáscéljára. Alázat-e ez az attitûd, devóció, netán kortézia, és alázat-e ennek elfogadása? Alázat-e minden leborulás, és térdet hajtás, a naponta százszor, rutinból megcselekedett is, vagy öntetszelgés az alázatosság szerepében, azaz a legrosszabb fajtájú gőg? Ne vígy minket a kísértésbe!...
NEGYEDIK TALÁLKOZÁS (A HÍVÁS)
Ashram-emlék, fiatal brahmachári korából. Körülbelül így mesélte el: Éjjeli kétórára időzítettem a gyakorlataimat. Egyik éjszaka, közvetlenül a munkám befejezése után, már elnyúltam a fekhelyemen, amikor megéreztem, hogy nemvagyok egyedül. Szemérmes vagyok, nehezen mondom ki: azt éreztem, hogy televan a szoba halottakkal.Szoba? Talán már nem is a szobámban voltam, hanem egy tágas, világoscsarnokban, ahol öt karcsú oszlop tartott egy boltozatot. Az oszlopok zöldesfényben ragyogtak, a boltozat kármin-vörös volt. Elsőként egyik nagybátyám váltérzékelhetővé, olyan volt, ,,mintha láttam volna." Az életben soha nem tapasztaltmelegséggel ölelt magához. Azután halott apám alakja bontakozott ki, a heverőjénfeküdt, mellé ültem, nagyon intenzív szeretet-áramlás kötött össze minket. Későbbegykori mesterem, nagyapám és mind a többiek, akik már nem voltak a földön...Olyan melegség, szeretet, bizalom és biztonság kötött össze minket, hogyegyszerre csak elrémültem, rájöttem, hogy ez hívás. Hívnak maguk közé.Könyörögni kezdtem:,,Még ne...Még ne... Várjatok. Én szeretlek titeket, de még egy darabig élniakarok. Engedjetek élni, ne hívjatok magatokkal!"Akkor lassan távolodni kezdtek tőlem. Jóindulattal, megértően, rábólintva.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
37
Fokozatosan kívül kerültem a csarnokon is, az egész, mintha elúszott volna amesszeségbe. Akkor megláttam, hogy amit én csarnoknak néztem, az egy hatalmaskéz, ami öt ujjára támaszkodva fölénk borult. Éreztem valami indíttatást, hogyutánuk rohanjak, de a félelem visszatartott. Csak magam elé suttogtam: ,,Neharagudjatok...Bocsássatok meg."
Közbevetett megjegyzés.
Ez a ,,mintha látás" - ez telitalálat. A beavatottat megjátszó, gátlástalanul lát és hall szellemi dolgokat, amikről olyan egzaktsággal beszél, mint egy adag rakottkrumpliról. És éppen ezzel leplezi le magát. A valóditranszcendencia mindig kvázi-élményként jelentkezik, ameddig még szavakba foglalható. De mindvégig érezhető, hogy ez nem úgy mondható el, mint egykirándulás, vagy színházi este, hanem sokkal bizonytalanabb körvonalú, vibráló,áttûnő, erősödő-halkuló történés, ahol már egyre inkább egymásba mosódik fény, hőés hang. Mit is ír erről Dante?,,A Mindent Mozgatónak glóriájaa Mindenségen áthat és világol,itt hőbb, ott halkabb fényt hintvén a tájra. Én jártam, hova legtöbb hull a lángból, s láttam, mit sem tud, sem bír elbeszélni,ki visszatér e magasabb világból.Mert mikor vágyát közelítve kémli,oly mélységekbe száll az emberelme,hogy az emlék nem képes utolérni."
ÖTÖDIK TALÁLKOZÁS (A KÜZDELEM)
Athén. Kis garzon lakás a külvárosban. Gandol akkoriban egy idősmûvészettörténész-filozófus köréhez tartozott, aki az ion anyagelvûek, az eleata bölcselők szakértője volt. Azon az estén az ,,ephesosi homályos Herakleitos"töredékeivel foglalkoztak. Gandol késő éjszaka ért haza. Amint a kis előszobábanfelgyújtotta a villanyt, észrevette, hogy a sarokban még valaki van. Nem volthatározott formája, csak mintha összesûrûsödött volna ott valami sötétség.Szorongva osont el mellette. Minden lámpát felgyújtott és bement a szobába. Leülta heverőre és a nyitott ajtón át leselkedett kifelé. Az a sötétlő sûrûsödésváltozatlanul ott állt a sarokban. A szorongása félelemmé, a félelme pánikkáfokozódott. Felugrott és felhívta telefonon az öreg filozófust. ,,Várd meg, hogy mitakar" - tanácsolta neki az öreg. Így hát Gandol visszaült a heverőre és vacogvavárt.Az a sötét valami lassan közelebb jött. Egyre közelebb. Mikor már testközelbe ért, Gandol megragadta. Vad birkózás kezdődött közöttük, életre-halálra.Gandolnak úgy rémlett, hogy egy szûk horhos fenekén küzdenek, amit magassziklafalak vesznek körül. Gandol tudta, hogy most minden erejére szüksége van.Tudta, hogy Jákob tusáját éli újra, amit a Jabbók partján vívott, az önmagábanlakozó Sötétséggel. Tudta, hogy nem győzhet. Váltakozó szerencsével folyt a harc.Egyszer az egyikük került alulra, másszor a másik. Gandol ereje lankadt. Alulrakerült és akkor észrevette, hogy fent a magasban, a sziklafal peremén fehér ruháslovasok állnak mozdulatlanul és az ő küzdelmét nézik. Szenvtelenül nézik, nemsegítenek.Összeszedte minden erejét, felülkerekedett és a földre szorította ellenfelét. Azelenyészett. Gandol véresen, szakadtan, halálosan kimerülve kapaszkodott fel asziklafalra. Lassan végigment a néma és mozdulatlan lovasok mellett. A lovak isfehérek voltak és a dárdák is. Leghátul megállt egy ló mellett, amelyiknek üres volta nyerge. A lándzsa a ló nyakához támasztva várt gazdájára. Gandol kézbevette,nagy nehezen nyeregbe szállt. Akkor már ő is fehérben volt. Senki sem nézett rá,nem köszöntötte senki sem, mégis tudta, hogy megérkezett.
Közbevetett megjegyzés.

Ezután történt, hogy Gandol, bráhmánista hite mellé, felvette a kereszténységet. ,,Persze a Grál!" - mondhatnák a keresztény ezoterikában jól képzettek. Gandol soha nem célzott ilyesmire. Mint ahogy nem lett ,,csak keresztény" és nem maradt meg ,,csak Siva hívőnek" sem. Ám sokat foglalkoztatta,hogy a kereszténység miért a megfeszített, miért nem a feltámadott Krisztust választotta. jelképének? Sőt, egyszer azt mondotta volt, hogy amíg a keresztényember szeme a holttestre tapad és nem az örökké élőre, addig megtörhetetlen azanyagi világ uralma a lelkek felett. Úgy tudta, hogy a mai ember az ősi Egyiptomújratestesültje, hogy titkos csatornák kötnek minket össze a fáraók egykoribirodalmával. S ami ott materiális valóság volt, a holttest örök élete, az ma szellemi síkon jelentkezik, az anyagelvû filozófiában. Az ókori Egyiptomot tükrözzük tehát, amúmia szellemi tükörképe a materializmus.Gandol viszonya a kereszténységhez igencsak sajátos volt. Először is azt tartotta,hogy megkeresztelésével egyszersmind zsidóvá is lett, hiszen nincs kereszténység zsidóság nélkül, nincs Új-Szövetség Ó-Szövetség nélkül. A ,,zsidóvá keresztelt hindu"ötlete sem a zsidó, sem a keresztény körökből nem váltott ki lelkesedést. Jézus- felfogása még kevésbé.Gandol Jézust egy istenmegtestesülés befogadására évezredek óta előkészített embernek tartotta, akibe, amikor János megmerítette, beleköltözött egy Kozmosz- Isten és három évig, egészen az ,,én Istenem miért hagytál el engem?" kiáltásig benne maradt. Ez az előkészület körülbelül Echnaton fáraó korában kezdődött, akimár tudott egy közelgő isten-megtestesülésről. A hébereket karmájuk azért terelte Egyiptomba, hogy felvehessék a kor legmagasabb szellemi tudását. Majd onnét kiszakadva, Mózes által, addig soha nem volt testi és szellemi-erkölcsi tisztasághoz jutottak. Idővel ez tette képessé őket egy olyan emberi test kialakítására, amialkalmas volt arra, hogy egy Istent magába fogadjon. Ez a zsidóság ,,kiválasztottságának" valódi értelme.
Az Isten-megtestesülésre pedig azért volt szükség, mert az emberiség olyanmélyen beékelődött az anyag világába, hogy ott fogva maradt, magyarán: Nemtudván kiszabadulni a Földhöz kötöttségből, elakadt az újratestesülés lehetősége. Isteni áldozat kellett kiszabadításához. A nyugati kultúra ezt nevezi megváltásnak. A Jézusban megtestesülő Krisztus, Gandol szerint Kozmosz-Isten, teremtő Eloha,a Naprendszer ura, s mint ilyen, már az említett Echnaton fáraó Aton kultuszában felismert. Õ szól Mózeshez az égő csipkebokorból, Õ nevezi magát Én-vagyoknak,vagyis a Létező-Énnek. Õ köti az Ó-Szövetséget a kiválasztott néppel, és az Új-Szövetséget az emberiséggel. Õ az, aki kezdetben egy ember istene volt, majd egycsaládé, nemzetségé, törzsszövetségé, népé, az emberiségé lett. Õ az, aki helyiistenségből, egy nomád népet vezető Királlyá, majd Láthatatlan Világ Urává fejlődött. Õ az, aki naggyá lett, mert megszentelődött az ember által. De naggyá lett az ember is, mert ő meg az Isten által szentelődött meg. Ez a Kölcsönösség Szövetsége Isten és ember között. Adonáj, Krisztus, Brahma,Ormuzd és Allah egy és ugyanaz. Ha nem adnak neki személyes nevet, hívhatják Taonak is. Tekinthetik Világszellemnek, vagy nagy Manitounak. Lehet a megszólításaÖrökkévaló, Teremtő, A Világ Királya, Isten Fia, Ember Fia - mindegy.
A világbancsak egy transzcendencia van,
de annak millió tükörképe a különböző kultúrák különböző korszakaiban, és a különböző emberek fejében.
HATODIK TALÁLKOZÁS (AZ ANYA ÉS MÁS HALOTTAK)
Gandol azt álmodta, hogy anyja temetésére siet. Az anyja, akkor már kilenc évehalott volt. Egy kis európai stílusú, talán reneszánsz kastélyba érkezett. Nagyon barátságos kis teremben, széles heverőn feküdt az anyja teteme, áttört csipkéjû,fekete ruhában. Félig ráborulva gyászolt egy fiatal férfi és egy lány. A lány ruhájafelcsúszott, a combját lehetett látni. Gandol szemérmetlennek érezte. De tudta, hogyők az anyja ,,igazi" gyermekei. Ez nagyon fájt neki. Az ,,igazi" szónak súlya volt azálomban. Sok ember gyûlt már össze, Gandol forgolódott, ismerősöket keresett. Ahátsó sorokban felfedezte nagynénjét, anyja egyik testvérét. Intett neki. Mirevisszafordult fehér, kámzsás ruhába öltözöttek vették körül az anyját, magasraemelték és átvitték a terem túlsó végébe. Ott körülvették, fölé hajoltak, eltakarták és Gandol nem látta többé. Ám pontosan tudta, hogy ez az anyja ,,igazi" temetéseés most viszik el véglegesen Földközelből. Nagyon megsajdult a szíve.
Közbevetett megjegyzés.

Gandolt többször megszólították halottak. Ezeket azemlék-mozaikokat, amelyeket beszélgetés közben néha el-elhullatott, most összegyûjtve adom közre.
Néhány héttel a halála után, álmában megszólította a mestere. Mintha a többitanítvány is jelen lett volna. Azt mondta:
∆
Hát hazaért a tanítójuk.
Milyen ott? - kérdezte Gandol bátortalanul
.
∆
Itt minden sokkal tisztább és világosabb.Egyik nyelvtanára és az apja, röviddel haláluk után, olyasmit kérdeztek tőleriadtan és zavarodottan, hogy ,,Hol vagyok?" ,,Mi van velem?" Nyilvánvalóan nemtudták, hogy meghaltak. Gandol megpróbálkozott a ,,szemtől szembe ültetéssel",vagyis, hogy tudatosítsa bennük haláluk tényét.Egyszer a kalkuttai őrült forgalomban vezette a kocsiját. Hirtelen nagy derût ésmelegséget érzett, tudta, hogy az apja mellette van. Utánaszámolt a káma-lokaidőszámítás szerint. Kiderült, hogy akkoriban apja az ő születése körüli időkben járhatott.Halála után egy évvel, anyja megjelent álmában. Fagyoskodva feküdt egyeurópai temető pázsitjának a szélén, az út mellett. Onnét panaszolta, hogy már egyéve nem kapott enni! Gandol nem tudott segíteni neki.Athéni tartózkodása idején, egy éjjel fantasztikus feszítő erőre ébredt, ami afejét hasogatta. Az anyja - aki akkor már három éve nem volt a földön - próbáltáttörni a tudatához. Gandol megrendült ennyi erő és elszántság megnyilvánulásától.,,Micsoda nagyszerû új élet fog fakadni a számodra" suttogta. Akkor közbetolakodott valaki. Nő volt és Gandol anyjának érezhető ellenállásánerőszakosan áthatolva üzente: ,,Keresd meg a fiamat."És felderengett egy utca. Gandol egyszercsak tudta a címet is. Viszolygott ahelyzettől - és fölébredt. Majd egy éven át igyekezett elfelejteni a történteket. DeAthénből való elutazása előtt, elment a mondott-látott helyre. Az utcában ott egyházhíj volt, gazos, üres telek.Amikor fiatal brahmacháriként első éjszakáját töltötte az ashramban, álmábankét férfi hajolt föléje figyelmesen.,,Még nem!" - mondta az egyikük, ,,Még nem!" Néhány héttel legjobb barátja halála után, éjszaka hirtelen felébredt. Érezte barátja jelenlétét. - Miért keltettél fel? - Valaki jön. - Ki jön?
- Nem tudom. Sokan vannak és mintha néznének visszafelé. Várnak valamire. Néma párbeszéd volt. Átsugározta a szorongás. S végül arról is be kell számolnom, hogy Gandolt, Párizsban, egyszer visszahozták a klinikai halálból. Megállt a szíve. S amíg látszólag eszméletlen volt,a következőket élte át: Irtózatos forróság támadt a fejében. A forróságösszesûrûsödött és érzékelhető vöröses-arany tûzgömbbé vált. A tûzgömb rohannikezdett a tarkója felé, majd le a hátgerince mentén, az ágyéki csigolyákig. Eznagyon gyorsan ment végbe, mégis sokáig tartott. Gandol ezt úgy fejezte ki, hogy,,a tûzgömb lassan rohant." És ez volt életének legintenzívebb erotikus élménye.Amikor magához tért, eszébe jutott, hogy tanult erről valamit a ,,köztes létről"szóló közlések során. A tûzgömb az életerők eltávozásának egyik lehetséges, de,,rossz" útját járta be.
Záró megjegyzések.

Most már elkerülhetetlen, hogy legalább vázlatosanösszefoglaljam mindazt, amit Gandol a meghalás folyamatának
első szakaszáról
tartott. A meghalás-történés tudatossága, vagy öntudatlansága főként az ember szellemi felkészültségétől, színvonalától és az önátadás mértékétől függ. Az életbe-kapaszkodás pánikja szükségképpen erőszakossá teszi a halált, megnöveli ameghalás sokkját, s ezáltal az öntudat vesztés lehetőségét. Ezért rosszat tesz atávozónak, aki őt visszahívja, vissza akarja tartani: a siránkozó, aki földi élményeit idézi vissza: ,,Ez volt a kedves ételed, karosszéked..." stb.,,Papírforma" szerint az alábbi fázisok következnek be: -
A rezzenéstelen szemlélet.
A leélt élet - rövid időre kikerül az idő-folyamatból - ésteljes egészében, minden rejtett történésével együtt, terül a távozó elé. Ez akontempláció érzelemtelen, gondolattalan, objektív tudomásul vétel. Időtartama 2-4 földi nap. A ravatalozás időtartama és értelme. -
Káma-loka, a ,,vágyak helye".
A leélt élet visszafelé pereg, de gyorsabb ütemben. Ez a periódus annyi ideig tart, amennyit az ember aludt élete során. Tehát durvánegy földi nap alatt három napot él át, egyre hátrálva az időben a kezdetek felé. Egyre fiatalodva. A káma-loka első szakasza szenvedésteli. Ez a megszokott testi vágyak kielégíthetetlensége miatt van. A távozó vágyik még érintésre, az evés-ivás, lélegzésélményére, de nincs már teste, amivel mindehhez hozzájuthatna. Éhezés, szomjazás, fulladás félelme kínozhatják ebben a keleti ,,tisztítótûzben", amíg e földi-testiigények ki nem égnek belőle. Az aszkéták sorsa e vonatkozásban érthetően könnyebb. Az aszkézis tehát a halálra való előkészületnek is tekinthető. Ám semmiképpen semaz, a vágyakat elnyomó-elfojtó, önmagán erőszakot tevő formája. Magát a testivágyat kell szellemivé alakítani, szublimálni. Amíg jelen van az életünkben, ki kell élni őket. Mert az elfojtott vágy sokszoros erővel lobban fel a halál után és még gyötrelmesebbé teszi a káma-lokát. A káma-loka e mellett az emberi személyes kapcsolatok újraélésének a színhelye.
Tehát a nagy lelki örömök és kínok világa, attól függően, hogy megoldott, vagyelrontott, tovább rontott karmikus kapcsolatokat él-e újra át. Ám a kialakult helyzet mozdulatlan és változtathatatlan, kvázi úgy dermedt meg, amilyen a halál pillanatában volt.
A köztes létben csak szemlélet van. A változáshoz újra meg kell születni
és az életben találkozni.Míg a káma-loka élményvilága pereg, megtörténik az életerők szétoszlása azéleterők világába. Ez a folyamat kb. a halált követő egy esztendeig tart. Egyesiskolák ezt nevezik az ,,éteri halálnak". A káma-loka jóval hosszabb periódusának avégén a vágyak, ösztönök, érzelmek, indulatok is szétoszlanak a vágyak világában. Ha minden rendben megy, ezt a folyamatot ,,asztrális halálnak" is nevezik. Ha minden rendben megy? Igen. Mert az asztrális halál küszöbén megjelenik a
,,hófehér kékség"
verziója.Mintha egy fehér-kékesen sugárzó nagy víz partjára érkezne a Földről eltávozott. Ez a sugárzás azt üzeni: ,,Oldódj belém!" S neki nyugodtan belé kelleneoldódnia, át kellene engednie magát ennek a hívásnak, abban a biztos tudatban,hogy a túlparton megint rátalál önmagára, rátalál az Énjére.Sokan ezen a ponton akadnak el. A megsemmisülés pánikja, az Én-vesztésiszonyata eltávolítja őket a hófehér kékség közeléből. Ez a megtorpanás hosszú ideig eltarthat. Õk azok a tétova szürke árnyak, akik vissza-visszavágnak az elhagyott világba. Õket lehet megidézni spiritiszta szeánszokon, őket fogják be a médiumok, ahalottlátók, halottidézők. A káma-loka befejeződésével az egykori embernek már csak a szelleme és az Énjevándorol tovább a köztes létben. A káma-loka pozitív élményei egyben azt is jelentették, hogy kapcsolatba tudott kerülni ennek a szférának az erőivel, felvettebelőlük magába mindazt, amire szüksége lesz újratestesülésekor, az elkövetkezőéletében. A kínzó élmények viszont szeparálták, társtalan magányra ítélték, s ebben a periódusban képtelen volt arra, hogy a körülötte lévő erőkkel feltöltse magát. Az újéletben ez, mint hiány fog jelentkezni, tehetetlenség, kudarc, betegség okozójáváválhat. A káma-loka végén az emberi kapcsolatok érzelmi és morális elintézetlenségeimár tisztán összegyûltek. Várni fognak a tovább haladóra, amíg újra a Föld felé fordulva visszatér, s belőlük is építeni kezdi eljövendő életének karmáját.
Kiegészítő magyarázatok
1. Gandolnak egykori mesterével való találkozásán elhangzott párbeszéd emlékeztetPál első levelére, amit a korinthusbelieknek írt: ,,Mert most tükör által homályosanlátunk, akkor pedig színről színre..." (13.12.)2. A ,,szemtől szembe ültetés" tulajdonképpen egy halott-kísérési eljárás, amivelsegíteni próbálnak az eltávozottnak. Állítólag a hervadó vágott virágból kiszállóéleterő és a tûz (pl. gyertya) egymáshoz. való közelsége segít a kontaktusmegteremtésében. A meghaltra koncentrálva az alábbi ,,üzeneteket" szokták - néhány héten át - közvetíteni: - Meghaltál. Létezel, de nem a földi életben, hanem a köztes létben.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
43
- Ne félj, ha ijesztő alakok közelednek feléd. Ezek a te gondolataidból, érzéseidből,indulataidból és cselekedeteidből formálódtak. Önmagadat látod. Önmagaddaltalálkozol. Minden, amit életed során, magadból a világba küldtél, most feléd tart.Ez a tükör-élmény". Ezek nem objektív létezők. Ne félj tőlük. Ismerd fel bennük - magadat. - Ha fájdalmasan tiszta, gyötrelmesen éles fényt látsz, aminek ragyogásaelviselhetetlen - mégse menekülj, hanem tarts feléje. Távolodj el a hívogató,megnyugtatóan szelíd, vagy zavaros fényektől. Ne menj a megnyugvást ígérőfények felé! Menj a kibírhatatlanul kínzó világosság irányába!3. Az életerők eltávozásának legkedvezőbb helye a fejtetőn lévő életerő-központ (csakra).Itt végződik a második rész, Gandol találkozásairól.
Áldott, aki e világra született!

HARMADIK RÉSZ

INTERMEZZÓ: ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT
A KÉTELKEDÉS FRISSÍTÕ ZÁPORA
végre lezúdulhat az üres egekből és felüdítheti a misztikumba belekókadt lelkünket. Hadd szóljon először a költő:
,,Nem hiszek én egy istenben, mert bárhova nézek,istent látok, ezert, s nem szomorú a világ. Egyike gyilkos, a másika áldott, másika részeg,egyike zengő ég, másika néma virág.Mind hatalom, de nem egyenlők az erőre, ha egy int gyakran a másik fut, gyakran a másika fél. Egyike fényes, a másika vak, hogy lenne ez egy mind?Semmi az, ami csak egy, semmi sem egy, ami él. Nem hiszem én az egy istent, hiszem az ezer istent:azt, aki adja a fényt, azt, aki adja a dalt,azt, kivel a kín is édes, azt kivel a mocsok is szent...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... Élnek az istenek és még érzi hatalmukat egyrebárha nem is hisz már bennük a léha világ,egy isten se szorult a hitre s az emberi kegyreegyike zengő ég, másika néma virág.
Babits sorai ezek, csak annyi változtatással, hogy a hangsúlyos kiemelés tőlemvaló. Mert hogy tényleg, kellenénk-e mi az isteneknek, ha lennének? S kellenének-eaz istenek nekünk, ha mi léteznénk? Nem a létre vágyó nemlétezők próbálkozásai ezek a mítoszok?
,,Mi olyanyagból vagyunk, mint álmaink, s törékeny életünk álmok veszik körül"
ez ígyhangzik shakespeareül, szabólőrincül pedig ekképpen:
,,Vajon Dzsuang Szi álmodjaa lepkét, a lepke őt és mindhármunkat én..."


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
45
Miben higgyünk? Mi hát az igazság? Hol a bizonyosság? Fájdalmas-vidámangyőzködöm magamat és most titeket is, hogy aki (áldottan) e világra született,mondjon le vágyáról a bizonyosságok után! Mert bizonyosságot sehol és senkinélsem fog találni, és ha mégis, előbb-utóbb kiderül majd, hogy lidércfény nyomábaeredt, megcsalatott.Aki (áldottan) erre a Földre született, mondjon le vágyáról az igazság után!Mert sehol, soha senkinél nem talál majd igazságot, és ha mégis, előbb-utóbbkiderül majd, hogy csak az álcás hamisság vendége volt. E nyomorúságábanvigasztalja az a felismerés, hogy az igazság fölösleges és unalmas, s ha egyszer valaki meglelné, nem tudna mit kezdeni vele. Vajon igaz-e hogy csipkebokor égett aSinai hegységben Mózes előtt és Hang is szólott belőle? Lényeges-e, hogy a Tûzelőtte, vagy benne lángolt, és a Hang kívülről szólt-e hozzá, vagy őbelőle szólt avilághoz? Fontos-e, hogy a víz valóban borrá változzék a korsókban, vagy éppenelég az is, hogy az emberek megmámorosodnak az élet vizétől, amit Jézus fakaszt aszámukra? Jól informáltnak kell-e lennünk arról, hogy a gonosz Mara hadai valóbanmeghunyászkodtak-e a Célhozérkezett előtt, vagy ennyi is elég:
,,Minden létezés - szenvedés, minden létezés oka az életvágy, aki nem vágyik élni - nem szenved..."
Ne higgyünk hát barátaim, a túlvilágról jól értesülteknek! A mi vallomásunkatMagyarországon Kosztolányi Dezső fogalmazta meg:
,,... Semmi, ami barbár nem kell soha nékem, semmi, ami bárgyú. Nem kellenek ők se, kik titkon az éggel rádión beszélnek, a jósok, a boncok,a ferde vajákos, ki cifra regéknek gőzébe botorkál, csürhe-silányok,kik csalva, csalatva egy jelre lehullnak...... ........... ........... ........... ........... ........... .............Csak a bátor, büszke, az kell nekem, ő kell,őt szeretem, ki érzi a földet,tapintja merészen a görcsös, a szörnyûMedúza-valóság kő-iszonyatját s szól: ,,ez van"; ,,ez nincsen";,,ez itt az igazság", ,,ez itt a hamisság"; s végül odadobja férgeknek a testét. Hős kell nekem, ő, kidéli verőben nézi a rémet,hull könnye a fénybenés koszorújaizzó szomorúság..."
Barátaim! Hallgassunk most néhány percig. Várjunk, amíg a kétkedés gyökeret ver a lelkünkben. Aztán azt is várjuk meg, amíg a ,,semmiben sem hiszek" átváltozik arra, hogy ,,mindent lehetségesnek tartok". Elmélyedésünk tárgya az legyen, hogy vajon miért mondotta volt a Logionok szerint Jézus
: ,,Nem lehetsz az apostolomTamás, mert ittál az én forrásomból és megmámorosodtál tőle!"
S miért fogadta elapostolának akkor, amikor kételkedő lelkûvé változott?
(A szerző záró-szavai a Csan-Taó Szövetség első kelet-európai megbeszélésén,1991. április 21-én, Marosvásárhelyen.)
ÓVÁS HAMIS TANÍTÓKTÓL
A hamis tanítók kilenc ismérve:
1.A hamis tanító nem várja, hanem kajtatja a tanítványokat.2.A hamis tanító békéje nyüzsgés, csendje propaganda.3.A hamis tanító a belsőről beszél és külsőség lesz belőle.4.A hamis tanító részesülni akar a tanítvány alázatából és odaadásából.5.A hamis tanító fél a tanítóktól. A hasonlóan hamisak riválisai, az igaziak leleplezői lehetnek.6.A hamis tanító szegényen is jól él. Hirdeti, hogy küldetése kényszeríti erre.7.A hamis tanító tanítványait titkokkal és különlegességekkel fizeti ki.8.A hamis tanító magához öleli az életre gyávát, és szavaival színesre festi aszürkeséget.9.A hamis tanító saját útját a legigazabbnak hirdeti minden út közül.
Párbeszéd a hitetlenségről

Gandol úr, honnét jön a vallás, az okkult gondolat?
∆
Halálfélelemből.

Megvált-e a hit a halálfélelemtől?
∆
Láttál-e már ravasz gazdát, aki a szamár hátán ülve, botról szénacsomót lógataz állat szája elé? Örökké megy utána, és sohasem éri el.

Luther doktor, az égre tekintve, azt felelte egy kétségbeesett szerzetesnek, akimegvallotta, hogy néha maga sem hiszi azt, amit tanít: ,,Hála neked Uram! Azt hittem, hogy csak én vagyok ezzel így. Valódi volt-e hát Luther doktor hite?
∆
Valódi, volt mert kételkedni mert.

Szamár volt-e hát Luther doktor, aki örökké járt az elérhetetlen szénacsomóután?
∆
Ennél mi jobbat tehetne az ember?

Hogy nem megy utána.


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
47
∆
Vagyis olyan szamár lesz belőle, akit csak ütnek, és még szénacsomója sincs.

Mégis higgyünk tehát?
∆
Ne, mert megkérdezted.

Tagadjunk?
∆
Ne mert megkérdezted.

Akkor hát mit tegyek?
∆
Foglalkozz az élet dolgaival.

És ez üdvösséget hoz-e majd nekem?
∆
Üdvösséget hoz.

Biztos ez?
∆
Most már nem is olyan biztos.
A hiteles szellemi élmény
nem formálható gondolatokba, nem kimondható, nemmegosztható.
Dante szól:,,... Mert szememben mind tisztább fénnyel teltena magában-egy Igaz sugarábamind jobban jobban behatolni mertem. Innen kezdve látásomat hiábavágyom leírni: gyenge lesz az ember, szava rá, és emlékezete kába.Mint akit elfog álomteli szender, s ébredve megmarad a benyomása,de másra emlékezni nem bír, nem mer:úgy tûnt el az én lelkem látomása.Valami édes megmaradt belőlemáig, s ki merne emlékezni másra?...".
,,Tetszik tudni miről van itt szó?
I S T E N L Á T Á S R Ó L!
Hát ne higgy azoknak, akik másra is mernek emlékezni a ,,valami édesen" kívül!
GANDOL 13 TÉTELE
1.Egyetlen teremtő erő van - a hit. Vedd észre, hogy2.Hite csak az embernek van. Az Istennek nincs hite. Ezért3.Teremteni csak az ember tud. Amiből az következik, hogy4. A világot az ember teremtette. Sőt, az5.Istent is az ember teremtette. Tehát6.Minden csak akkor és addig van, amíg az ember hisz benne. Ámde 7.Az emberiség egykori csoport-Énje, individualizált Énekre bomlott. Azóta8.Minden ember saját kozmoszt teremt magának. De jobbadára öntudatlanul.9.Saját kozmoszában minden valóságos, él és hatékony, amiben hisz. (Az élet-erők)10.Saját kozmoszában a Semmit teremti az, aki semmiben sem hisz. (A halál-erők)11.Saját létezésedet te tartod fenn, önmagadban való hiteddel. (Legyen!)12.Saját halálodat te idézed elő azzal, hogy pusztulásodba beleegyezel. (Nelegyen!)13.Egyetlen Isten van - az ember. Százezer Isten van - az ember. (Uram,irgalmazz, hogy ezt a titkot elárultam nekik! Szerencsére, úgysem veszik majdkomolyan.)Török Sándor rájött arra, hogy az ember ,,a legkisebb isten". Ahhoz már gyáva volt,hogy kimondja: Az ember az egyetlen isten.Az öntudatára ébredő egyetlen isten félni kezdett kozmikus magányától és attól,hogy öntudata újra kialszik. Ezért teremtett valami örökké valót és azt elnevezteanyagnak. Anyaggá testesült, és az anyag formát öltött. A formát öltött anyag félnikezdett a forma fölbomlásától. Ezért megteremtette az anyag és forma nélküliistent, vagyis régi önmagát. Ezt nevezik a Létezés Kerekének.
TAO TE KING
AZ ÚT - vagyis a TAO
Elindultam az úton a bizonyosság felé, - és egyre bizonytalanabb lettem.A fény felé mentem, - és egyre sûrûbb lett körülöttem a homály.Hitem kétséggé, tudásom megkérdezhetetlen kérdésekké változott.Tanítványként indultam el, mesterré lettem, és most már a misztikus zsibárusok legkisebbje is megmosolyog.Az arany kővé válik a kezemben, a kő vízzé és kicsurog az ujjaim közül.Már régen csak állok és a tájak elvonulnak mellettem.Angyal érkezik, résztvevően rámnéz és mert senkit sem lát, azt suttogja: ,,Teszegény..." és tovább repül.
AZ ERÉNY - vagyis a TE
Önképemhez érkeztem és tükörként törtem össze, amikor be akartam lépnisajátmagam szentélyébe.
Fuss! Rohanj! Csak így menekülsz. Árnyékod követ.


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
49
Fölötted elfogy az út. Alattad elfogy az ég.Szembe szaladsz magaddal.S ha kiállod pillantásod - megmaradsz!"
________________
FÜRI ANNA VERSE
Megmaradtam. Kiálltam. Szembe szaladtam magammal. Alattam elfogyott az ég.Fölöttem elfogyott az út. Árnyékom utolért. Megmenekültem. ,,Látja Isten, hogyállok a napon." A percek kihullnak az időből. Az idő kihullik belőlem.
A KÖNYV - vagyis a KING
Rekviem az egykor élő szellem emlékére.
A TÁLTOSLÓ LEGENDÁJA
Élt egyszer a Mennyei Birodalomban egy hatalmas mandarin. Egy napon magáhozhívta az udvarában élő agg taoista bölcset.

Ugye tudod, hogy egész életemben egy táltosló után vágyódtam, de soha nemtaláltam rá egyre sem. Most híre érkezett annak, hogy az óceán partján eladásrakínálnak egyet. Olyan drágán adják, hogy rámenne a fele vagyonom. Én akkor ismegvenném, de attól félek, hogy becsapnak. Kérlek utazz oda, nézd meg, hogyvalódi táltosló-e, és ha igen, akkor megveszem.
∆
Uram - szólt az öreg - én már kilencven is elmúltam. Nem bírok olyanmesszire utazni. De van nekem egy jó barátom, ő még csak hetven éves, ésmegbízhatsz az ítéletében. Õt küldd el helyettem.Így is történik. Idő múltán megint hívatja a mandarin a bölcset.

A te barátod teljesen hülye! Megvetette velem a lovat. Kérdem, hogy milyen? Azt mondja, hogy egy nagy fehér kanca. Hát tegnap megérkezett a ló. Egy kis feketemén!
∆
Uram, megnézhetném én is ezt a lovat?Mindketten lemennek az istállóba, nézik a kis fekete mént, és az öreg taoistának potyogni kezdenek a könnyei.

Miért sírsz?
∆
Örömömben sírok. Mert az én barátom nagyon jól öregszik. Már csak alényegre figyel. Uram, ez táltosló!...
És itt ér véget az Intermezzó.
Áldott, aki e világra született!

NEGYEDIK RÉSZ

GANDOL KATEKIZMUSA
* * *

Gandol úr, igaz-e a te katekizmusod?
∆
Az én katekizmusom nem igaz!

Akkor miért tanítod?
∆
Mert nyilvánvalóvá teszi, hogy semmi sem igaz.

És ez igaz?
∆
Ez sem igaz.* * *
AZ EMBER ÉS A TEREMTÉS

Befejeződött-e a teremtés?
∆
Nem, a teremtés nincs befejezve. A világ teremtése jelenleg is tart.

Most mi teremtődik?
∆
A mi világkorszakunkban jön létre az erkölcsi világrend. Ez az ember küldetése.Az ember alatti és az ember feletti világokban nincs erkölcs.

Mi az erkölcsi világrend létrejöttének az előfeltétele?
∆
A szabadság. A választás szabadsága jó és rossz, világosság és sötétség között.

Mi a szabadság előfeltétele?
∆
A független Én. Ezért az emberiség története az Én-fejlődés története.

Mi hat a fejlődés irányába?
∆
Minden, ami fokozza az ember Én-érzését, önmagára eszmélését, és reagálásátönmagára.

Mi hat a fejlődés ellen?


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
52
∆
Minden, ami az Én élményét a Mi élményével akarja helyettesíteni, afanatizmus, a kollektív őrületek, az önkábítás, a varázslatok, a guruk lábához borulás.

Mikor csap át az Én-fejlődés önmaga torzulatába?
∆
Amikor a túltengő Én, önimádatba fordul. Amikor valaki elhiszi, hogy az Én - ami eszköze a szabadságnak és a választás felelősségének - objektív létező, sőtfeltételezi, hogy isteni rangú, túlnő életen és halálon.

Mi hát az Én?
∆
A test, az életerők, a vágyak, az értelem és a cselekvés időleges ötvöződésének földi formája.

Meddig él az Én?
∆
Ameddig a test él, ameddig az életerők élnek, ameddig a vágyak élnek,ameddig az értelem él és ameddig a cselekedetek hatása él a világban.
AZ ISTEN

Ki az Isten?
∆
Az Isten a világ szellemi lényege.

Honnét tudjuk, hogy van Isten?
∆
A világban vannak anyagi jelenségek, tehát van anyag. A világban vannak szellemi jelenségek is, tehát van szellem.

Hány Isten van?
∆
A világnak egy szellemi lényege van. De ez a szellemi lényeg nagyon sokféleszinten, és sokféle formában nyilvánul meg. Ezt tudva, beszélhetünk akár istenekről is.

Miért keletkezett annyi vallás?
∆
Minden vallás ugyanarról az egyetlen transzcendenciáról beszél, más történelmikorszak, más kultúra más formanyelvén, máshová helyezve a hangsúlyokat. ABiblia Istene sem azt mondja, hogy nincs isten rajtam kívül, hanem csak azt,hogy ne legyenek neked isteneid rajtam kívül.

Melyik Isten igazi vallása?
∆
Amelyik nem tartja magát igazabbnak a többinél.

Személy-e az Isten?
∆
Kezdetben nem volt személy, hanem egy téren és időn kívüli - tehátmakrokozmikus - erő. Azután évezredek óta annyi, őt személyesen megszólítószellemi energia áramlott felé, hogy lassanként személyessé is vált. Így hátkölcsönösen teremtik egymást az emberrel.

Van-e bennünk valami Istenből?
∆
Az igazi emberben van valami Istenből, egy rész az egészből, térben és időben,tehát a mikrokozmikus létben.
Vannak nem igazi emberek?
∆
Egy idő óta egyre többen születnek a földre emberformában, de lélek - azazisteni rész - nélkül. Isten fiai ők is, de nem a mi kozmoszunkból jönnek.Tevékenységük itt és most kedvezőtlen a számunkra.

Mit csinál bennünk az isteni rész?
∆
Várja, hogy mi megváltsuk őt. Ez azt jelenti, hogy olyan szintre kellenefejlődnünk, amikor már véglegesen leszállhatunk a lét kerekéről,kiszakadhatunk az újratestesülések forgatagából és ezzel együtt belőlünk iskiszabadulhat az isteni rész és visszatérhet eredetéhez, a makrokozmikus léthez.

Csonka-e most az Isten?
∆
A tökéletes mindig tökéletes marad. Az Isten az emberrel és az egész teremtettvilággal együtt tökéletes. A teremtés és az egész világ-fejlődés az Istenneltörténik, az Isten belső folyamata. Istenen kívül nincsen semmi se.
A MEGVÁLTÁS

Valóban megváltatott-e az emberiség?
∆
Többször is, mindig, amikor fejlődése válságba került.

Ki váltja meg és miért?
∆
A szellem ereje, áldozatból.

Mikor történt a legutolsó megváltás?
∆
A Jézus nevéhez kötődő szellem-megtestesüléskor.

Miért volt szükség megváltásra?
∆
Mert az ember olyan mélyen süllyedt bele az anyagi világba, hogy fogságábakerült, és megakadt az újratestesülések körforgása.

Mi jelzi a nagy változást?
∆
A Szentek Szentje kárpitjának végighasadása.

Miért hasadt el a kárpit?
∆
Annak a bizonyságaként, hogy az ember az Én-fejlődés olyan szintjére jutott,hogy már nincs szükség közvetítőkre a transzcendencia felé. Mindenki magaalakítsa viszonyát az Istennel.

Mi következik ebből?
∆
Az, hogy nincs szükség beavató mesterekre, imádandó gurukra és risikre,maharisikre, swamikra, mégkevésbé szentekre és parafenoménekre. Mindenmások által végzett beavatás regresszív, tehát tiltott!

Mi Jézus viszonya az eljövendő Maitréja Buddhához?
∆
Lehet, hogy Jézus volt a Maitréja Buddha. Jézus volt Visnu legutolsómegtestesülése. Jézus volt a visszatért Zarathustra. Jézus volt az újratestesültMózes, aki betöltötte saját törvényét és akivel új szövetséget kötött az Úr. Mert


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
54
a név - mindegy. A szellem - ugyanaz.
A SÁTÁN

Van-e Sátán?
∆
Ha van a hitetekben, van a valóságban is. Hányszor ismételjem, hogy a hit azegyetlen teremtő erő?

Hányféle Sátán van?
∆
Úgy mondják, hogy vannak Isten-rokon és Isten-idegen sátánok.

Hogyan születtek az Isten-rokon sátánok?
∆
Õsidőkben csak egyetlen mágikus szellemi erőről tudtak az emberek. Ez az erőkettős fényben villódzott: Szent volt és tiszta, - ezért érinthetetlen az ember számára. Profán volt és mocskos, - ezért érinthetetlen az ember számára. Avallás és az erkölcs megjelenésével az az erő kettéhasadt Világosságra ésSötétségre. Figyeljétek: ,,És eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt. És a Sátán is eljöve közöttük." (Jób,1,6.)

Miben tevékenykedik az Isten-rokon Sátán?
∆
Edző-társunk földi életünkben. Gonoszra kísért, de titkon annak örül, halegyőzzük őt. Õ adja a fegyvert önmaga ellen. Saját erejéből juttat nekünk,sajátmaga legyőzéséhez. Ezért a neve Lucifer, a Fényhozó, aki azonosPrométheussal, aki lelopta az égi tüzet az embereknek. Áldozatos Sátán. Akialázattal vette magára a gonoszság igáját:,,..Akkor előjöve egy lélek, a ki az Úr eleibe álla, és monda: Én akarommegcsalni őt. Az Úr pedig monda néki: Miképen?És felele: Kimegyek és hazug lélek leszek minden ő prófétáinak szájában.Akkor monda az Úr: Csald meg és győzd meg, menj ki, és cselekedjél úgy." ( 1Kir.22, 21-22.)

Mi az égi tûz?
∆
A szellem fénye, a látó, hangzó és azonosuló értelem.

Miben tevékenykedik az Isten-idegen Sátán?
∆
Miután hit nélkül teremtésre nem képes, meg akarja szerezni a ,,finomkreatúrát", hogy idegen kozmoszokba távozzon vele.

Megtörténhet ez?
∆
Az ember ma már szabad. Minden karmikus kisiklás megtörténhet vele.

És mi lesz a többiek sorsa?
∆
Nincs egyéni üdvözülés és nincs egyéni kárhozat sem. Az Én - a fejlődéshezszükséges létillúzió. Az Én csak annyira szuverén, mint a szőlőszem a közösfürtön. Az emberiség sorsa kollektív Közös üdvözülés, vagy közös kárhozat.Ezért segítsünk egymásnak.
AZ ÚJRATESTESÜLÉS

Van- e lélekvándorlás?
∆
Emberi szinten ma már nincs lélekvándorlás. A lélekvándorlás a csoport-lélek létezését feltételezi. Ezen a fejlődési szinten a mai ember már réges-régentúljutott. Csoport-lélek formációt csak az ember alatti létezési formákban, azállat- növény- és ásványvilágban találhatunk amikor a faj, a fajta viselkedik egyénként, közös Énnel rendelkezve. Lélekvándorlás tehát egykor az ősidőkbenvolt, de ma már nincs. Azonban van újratestesülés.

Mi testesül újra?
∆
Egy meghalt ember érzéseinek, gondolatainak és cselekedeteinek energiája, egyidő után új lénnyé, új születéssé áll össze.

Mennyi idő után?
∆
Ez a folyamat a fejlődéssel gyorsul. Õsidőkben sokezer évig is eltartott a közteslétben való tartózkodás. Ma egy európai kultúrkörben élő ember átlagosan 4-500 évenként testesül meg újra. Akkor, amikor feldolgozta az elmúlt életélményanyagát, felépítette új karmáját és már annyit változott a földi élet, hogy,,érdemes" újra résztvenni benne továbbfejlődése érdekében. Magasan fejlettszellemeknél ez az idő jelentősen megrövidülhet. Akik ,,segítőként" térnek vissza, holott már leszállhatnának a ,,lét kerekéről", azoknál még inkábbfelgyorsulhat az újraszületések egymásutánja.

Mit jelent az elmúlt élet élményeinek feldolgozása?
∆
Sokszempontú újraélést, egyre ,,táguló körökben" mindig más aspektus előtérbekerülésével: - személyes karmikus kapcsolatok, megoldások, elintézetlenségek, rontások,adósságok, - a karmikusan adott nép sorsával való azonosulás sikere és kudarca, - a karmikusan adott vallással és hitélettel való azonosulás sikere és kudarca, - az emberiséggel való azonosulás sikere és kudarca, - az állati, a növényi, az ásványi - tehát az ember alatti - világokhoz valóviszony.Az elintézetlenségekből és a rontásokból épülnek fel az újra átélni szükségeskapcsolatok és élethelyzetek.

Ez tehát a halott bolyongása saját egykori érzései, gondolatai és cselekedeteiközött?
∆
Egy szempontból igen. Más szempontból kapcsolatba kerülés vagyelmagányosodás e ,,szférák" szellemi erőivel, nép- és korszak szellemekkel,vallások szellemi impulzus-adóival, az állat, a növény és az ásvány magasrendûcsoport-Énjeivel, ha úgy tetszik isteneivel. A tőlük felvett erők, vagy azok hiánya besugárzik az új életre készülő ember testi felépítésébe, karakterébe,sorsába.

Ugyanaz az ember testesül-e újra?


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
56
∆
Ugyanaz a lény, de nem ugyanaz a személyiség. Azonos energiák de nemazonos Én-illúzió. Lásd Buddha példázatát: ,,Itt van ez a mécses. Egész éjjeldolgoztam a lángjánál. Reggel elfújom. Másnap este újra meggyújtom. Azedény ugyanaz, az olaj ugyanaz, a kanóc ugyanaz, de ugyanaz-e a láng, amiújra fellobban?"

Az ember maga építi-e föl a karmáját?
∆
Egy ideig, ameddig öntudatánál bír maradni a köztes létben. Ez attól függ,hogy milyen fejlettségi szinten van és mennyire készült fel a halálra. Amikor ,,belekábult" vagy ,,belealudt" a kozmoszba, szellemi erők ,,veszik a karjukba",hordozzák a szférákon át és helyette építik fel eljövendő karmáját. Ezt néhaészre lehet venni abból, hogy valaki mennyire érzi önmagával azonosnak, vagyén-idegennek a sorsát.

Végzetről van-e szó, vagy sorsról?
∆
Ma már sorsról, vagyis tendencia-szerûen jelentkező élethelyzetekről,amelyekben szabadon cselekszik. Minél több a múlt elintézetlensége, annálkötöttebb a karma. Minél kevesebb az, ami megoldásra vár, annál nagyobb azember belső szabadsága. Az Én-fejlődés története egyben annak a története,hogyan enyhül a végzet (ananké) - sorssá (fátummá).

Újratestesülhetünk-e állatként, állatok emberként?
∆
Már régen nem. Messzire eltávolodtunk az állati létformától. Alig képzelhető el,egy életben, olyan ,,karmikus rontás", ami egy embert állattá vetne vissza, vagyolyan óriási fejlődés, ami egy állatot a mai ember szintjére emelhetne. Ez az ősilehetőség - bezárult.

Miért szaporodik az emberiség létszáma? Honnét jön ez a sok ,,új" lélek?
∆
Nincsenek ,,új" lelkek. Az emberiség látszólagos szaporodásának három okavan: - Csak emberként lehet újratestesülni. - Csak a Földre lehet megszületni. (Öt másik inkarnációs lehetőség - a KáliJúga, az ún. Sötét Kor végének közeledtével - bezárult.) A hat inkarnációs,,lóka" közül most csak a Föld mûködik. Nem lehet pl. megszületni a ,,préták" birodalmában, a különböző tisztító helyeken, poklokban sőt a ,,napnyugati"vagy a ,,napkeleti" paradicsomban sem. - A köztes létben töltött idő egyre rövidül, az újraszületések forgataga gyorsul.

Miből látszik, hogy valóban van fejlődés? Miből látszik, hogy a Káli Júgakorszak végének kezdeténél vagyunk?
∆
Az új generációkban egyre több embernek van ún. struktúra-látása. Látják adolgok belső szerkezetét. Egyre több embernek van ,,bevillanó" emlékezéseelőző életére. (Nem veszélytelen helyzet, lelki zavarokat okozhat.)

Miért tagadják a zsidó és a keresztény teológusok a reinkarnációt?
∆
Nem tagadják, csak nem hangsúlyozzák. Akkor, amikor ezek a vallások keletkeztek az emberi fejlődés más nagy kérdései kerültek előtérbe, elsősorbanaz egyistenhit. De pl. Mikeás próféta tud Illés reinkarnációjáról ,,Imé, én
Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
57
elküldöm hozzátok Illést a prófétát, mielőtt eljő az Úr nagy és félelmetes napja"s Keresztelő Jánostól is azt kérdezgetik a zsidók: ,,Vajon, Illés vagy-e te?"

És a nemünk?
∆
Általában újraszületésenként változik.

És a sorsunk?
∆
Kétszer nem éljük végig ugyanazt a sorsot. Nem kapjuk meg újra ugyanazokata tehetségeket és fogyatékosságokat.

Tehát nincs semmiféle ítélet?
∆
Nincs. Csak következmények vannak. ,,Az, ami vagy, már jutalom és büntetésazért, ami vagy!"
Áldott, aki e világra született!

ÖTÖDIK RÉSZ

A CSAN-TAO
KOANOK KERTJE

Végezzünk-e rendszeresen lelkigyakorlatokat?
∆
Egy szerzetes mindennap meditált. A Mester megkérdezte: - Miért meditálsz? - Hogy megvilágosodjak.A Mester felvett egy téglát és csiszolgatni kezdte. - Mit csinálsz, Mester? - Tükröt csiszolok.

Hol keressük a mesterünket?
∆
- Miért jöttél hozzám? - A nekem szóló tanítást keresem. - Nálam? Ilyen messzire elcsavarogsz hazulról, ahelyett, hogy a sajátkincseiddel törődnél?

Milyen gyakorlatok vezetnek el a megvilágosodáshoz?
∆
- Ha éhes vagyok eszem, ha álmos vagyok, alszom. - Mindenki ezt csinálja, nem? - Nem. Miközben esznek száz gondolat kering a fejükben. Mikor aludni térnek,ezer gond nyomasztja őket.

Hogyan tehetjük le a terheinket?
∆
- Tedd le, a poggyászodat.


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
59
- Mester, semmim sincs, üres kézzel jöttem. - Akkor cipeld tovább.

Miért nehéz megtudni a Tan lényegét?
∆
- Mester, miért nem mondod el a legfontosabb alapelveket? - Hugyoznom kell. Látod, még az ilyen apróságot is magam intézem el.

Hogyan alakíthatjuk szellemivé testi vágyainkat?
∆
A Mester megmarkolta a szerzetesnő lába közét. - Mester, még mindig ilyen szexis vagy? - Én? Talán, te vagy szexis...

Mikor használjuk rosszul az adottságainkat?
∆
Két szerzetes vándorolt. Folyóhoz értek. Az egyik elindult és a vízen járvaátkelt a túlsó partra. A másik utána kiabált: - Te csak a saját képességeidet fejlesztetted! Ha ezt előbb tudom, akkorát rúgok beléd, hogy eltörik a lábad.

Milyen veszélyek leselkednek ránk a megvilágosodáshoz vezető úton?
∆
Két veszély. Ha nem nézünk a seggünk alá és a szamarunkat keressük, holottrajta ülünk. Ha elfelejtünk időben leszállni a szamárról.

Hogyan kaphatunk feloldozást?
∆
Ha nem kötözzük le magunkat.

Mi a Buddha?
∆
Egy használt seggtörlő. Szegény Buddhába már annyian beletörölték azt aszaros szellemi seggüket.

Mekkora a szavak ereje?
∆
Gondoljátok meg: Kimondjuk ezt a szót ,,tûz" és mégsem égetjük meg aszánkat.
Mi kell ahhoz, hogy az igaz úton induljak el?
∆
Menj!
A CSAN-TAO KÖZÖSSÉG
A Csan-Tao Közösség kb. 1100 esztendővel ezelőtt, a 850. évben lezajlott nagykínai buddhista-üldözések nyomán alakult ki. A kínai buddhizmus sorsa akkor már megpecsételődött. Nyilvánvalóvá lett veresége a hagyományos konfucianizmussalés a taoizmussal, valamint az újabb keletû legizmussal szemben. A nagy szellemiösszeomlást csak a hegyek között megbúvó csankolostorok egy része élte túl.A Csan-Tao igen közeli szellemi rokonságban van a Csan-Buddhizmussal, azidősebb és diadalmas testvérrel, aki később Kínából Japán felé kerülve, Zen-Buddhizmus néven áradt szét az amerikai és európai kultúrában, komolyalternatívát kínálva, mint a zsidó kabbalisztika, a keresztény ezoterika és az iszlámszufizmus szelíd riválisa. A Csan-Tao azonban megmaradt a kevesek bölcseletének,ahogy mondták: ,,meglapult a szellem hegyeinek és völgyeinek rejtekén". Nemszenvedett üldöztetéseket és nem hódított meg tömegeket. Soha nem toborzottmagának híveket, de ,,leültette tüze mellé" azokat, akiket átfázva és eltévedve,kiéhezve és elfáradva a sors az ajtajához küldött.A Csan-Taonak nincsenek templomai, sem papjai, nincsenek szerzetesei semregulái, nincsenek dogmái, sem szent könyvei. Miután korán kiszakadt a buddhizmus szellemtörténetéből, érintetlen maradt a mahajana, a hinajana és avajharana buddhizmus hatásaitól. Az élő Buddhához próbál igazodni, aki - a KígyóSzútrában óvta híveit attól, hogy a Tan tutaját, amellyel át lehet kelni a vágyak örvénylő folyóján, hálából, a túlparton a hátukra vegyék, és alatta roskadozvamenjenek tovább. A Csan-Tao soha nem vált vallássá.A Csan-Tao tulajdonképpen egy szellemi magatartás, ami az eredeti buddhizmusnak taoista módon való átéléséből és gyakorlásából fejlődött ki. A ,,vu-vej" az ,,akarat nélküli cselekvés" szemlélődéssé, kontemplációvá szelídítette aDharmát, s a Szangha létrehozását már teljesen elkerülte. Nyitottsága viszontlehetővé tette, hogy felvegye magába a zsidó-keresztény ezoterika számos elemét,anélkül, hogy ez a legcsekélyebb szellemi feszültség, vagy belső konfliktus csírájáthordozta volna. A Csan-Tao létével bizonyítja, hogy valóban csak egyetlentranszcendencia létezik a világon, ami számos tudati és intuitív konstrukcióbantükröződik. Ellentéteik emberi kreációk és a szellemtől idegenek.A Csan-Tao szellemi ősei elsősorban Mózes, Buddha, Lao-Ce, Jézus ésBoddhidharma. Gondolkozását és kifejezésmódját erősen formálta Huj-Ko, Huj- Neng, Ma-Cu és Huj-Kai filozófusok életmûve.Ami divergens gondolkozásunk és agyonstrapált bal agyféltekénk számáraezeknek a neveknek az egymásmellettisége már gyötrelem és felháborító


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
61
zagyvaság. Alázattal vállaljuk ezt a vádat. Bizony, könnyen lehetséges, hogy a mitudásunk csak tévedések halmaza, hitünk a kétely maszkja, tanításunk zûrzavar forrása a fejekben. Ez megegyezik szándékainkkal. Kétségeket akarunk támasztaniönmagunkban és az öntudatosan ostobák világában, fel akarjuk idézni a teremtőkáoszt, a ,,tohú vá bohú" kavargását, rést akarunk ütni a tradicionális igazságok vastag falán, a kételyekből előtörő fény szétáradása érdekében.Gandol, a Csan-Tao közösség indiai ashramának szervezőjeként - mindigelutasította a ,,vezető" címét - többször megemlítette, hogy kíváncsi lenne a Csan-Tao európai fogadtatására. Én újra, meg újra kifejeztem kétségeimet, ám most,halála után másfél évtizeddel, amikor magam is a fináléhoz közeledek, mégislétrehoztam a Csan-Tao Gandol Közösségét, leginkább csak azért, hogy barátságoskeretet teremtsek néhány rokonlélek időnkénti találkozásának, kötetlen beszélgetésének és még kötetlenebb együtt-hallgatásának.
A CSAN-TAO TÖRVÉNYE
Az előbb szellemi magatartásnak neveztem a Csan-Taot. Ez a szellemi magatartástermészetesen nem jöhet létre, nem válhat többek közös kincsévé és nemszilárdulhat meg keretek nélkül. Ezek a keretek azonban nagyon lazák, mindösszenyolc életszabály betartására való törekvésből állanak.1. Az aggyal és vérkeringéssel rendelkező lények életének tisztelete.2. A józanság megőrzése.3. Az állatok és emberek bántalmazásának tilalma.4. A rászedés (becsapás) tilalma.Ezt az első négy szabályt - két kötelesség és két tilalom - nevezik ,,alap-normáknak". Vállalásuk a Csan-Tao Közösségbe való felvétel egyedüli feltétele.5. A megszégyenítés tilalma.6. A fölösleges beszéd tilalma.7. A szenvedések csillapításának kötelessége.8. A vállalt lelkigyakorlatok betartásának kötelessége.E négy kötelesség és négy tilalom betartása - egy év közös munka elteltével - mindenkit jogosít arra, hogy véglegesítését kérje a Csan-Tao Közösség tagjaként.A vállalt kötelességek és tilalmak betartása alól, a Csan-Tao Közösség nem adfelmentést. A Közösségből való kiváláshoz nem szükséges indokolás, mindenkinek a legszabadabb belső ügye.Gandol súlyt helyezett arra, hogy a Közösséghez való csatlakozás nenyilvánuljon meg semmiféle külsőségben. A belépő ne változtassa meg szokásosöltözködési módját, beszéd-stílusát, foglalkozását, táplálkozását, szexuális életét.


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
62
Ne legyen térítő. A négy kötelességet és a négy tilalmat lehetőleg a környezetszámára észrevétlenül igyekezzék betartani

A nyolc életszabály magyarázata1.

Az aggyal és vérkeringéssel rendelkező lények életének tisztelete.

Miért nemminden lény életét kell tisztelni? Jó lenne, de a Csan-Tao nem akar betarthatatlanterheket róni követőire. A központi idegrendszer és a vérkeringés általában azérzékelés, különösen pedig a fájdalomérzékelés és az affekciók fokozott jelenlétét biztosítja. Ezeknek a lényeknek a félelme, halálfélelme is nagyobb, mint idegrendszerileg fejletlenebb társaiké. Az élet kioltása - az ölés épp úgy, mint az öngyilkosság hosszú időre valóelszegődést jelent élet-ellenes hatalmak szolgálatába.
2. A józanság megőrzése.

A Csan-Tao a tudat tisztaságára épít. A karmavállalására. Minden önkábítás, menekülés önmagunktól, az életterhek elől. Freud szerint: ,,Szabadnap az Énünktől."Továbbá, az alkohol és minden kábítószer egyre mélyebben köt be az anyagba.Testi mágia. Ezért egykor progresszív volt a használata, akkor, amikor az ember a szellemi síkról ,,lefelé" tartott, a fizikai világba. Pl. a dionysosi misztériumok elengedhetetlen kelléke volt a bor, épp úgy, mint egyes dél-amerikai indián törzsek beavatási szertartásainál a meszkalin.Ma az önkábítás legfeljebb illegális beavatások eszköze, kísérlet arra, hogy azértelem megkerülésével lépjünk ,,tovább". A valódi ezoterikus iskolák azt tanítják,hogy mindenkinek három nagy lépést kell előre tennie morálisan, hogy egy kislépéssel tovább juthasson szellemi fejlődésében.Ganesha legendája: Siva és Párváti fia volt, a legszebb az istenek között. Ámegyszer megleste a szüleit szeretkezés közben. Akkor Indra, az istenek királya levágtaazt a gyönyörû fejét és elefántfejet illesztett a helyébe, örök figyelmeztetésül, hogy azidő előtt szerzett tudás - veszélyes!
3. Az állatok és emberek bántalmazásának tilalma.

A Csan-Tao követőjének nem szabad értelmetlen szenvedést okoznia. Ha mégis ezt teszi, hiányzik belőle arészvét, a szeretet, a másokkal való azonosulás képessége. Nincs helye a Közösségben.Tudnia kell a ,,tükör-élményről ,,, arról, hogy a halál után minden felénk közeledik; amit magunkból a világba küldtünk. A kegyetlenségeink is, dermesztően fenyegető víziók, elképzelhetetlen kínok formájában érnek el minket. Aki mások testi és lelki kínjában leli örömét, az a Tökéletes Állat (Szun-Vu Kung) nevû Föld-sátánt szolgálja.
4. A rászedés (becsapás) tilalma.

Ez a szabály megtilt minden hazugságot,csalást, cselt, félrevezetést. A tilalom vonatkozik az ún. kegyes csalás eseteire is. Azemberi karma csak olyan hatásokat hordoz, amelyeknek az elviselése önként vállalt,


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
63
tehát a sors része. Ez azt is jelenti, hogy az illető számára kibírható, átélésére szükség van fejlődése érdekében. A hazugságról Gandol azt tanította, hogy ártó-romboló hatásában éskövetkezményeiben olyan, mint egy vaktában kilőtt nyílvessző, vagyiskiszámíthatatlan. Továbbá, a hazugságot tartotta a belső lezüllés legkártékonyabbokozójának, ami többet rombol az ember belső tartásán, mint az úgynevezett nagybûnök. Ez a törvény az önbecsapás, az önmagunknak hazudás eseteire is vonatkozik. Ahiteles élet tehát fontosabb, mint a tisztességes élet. ,,Istennek kedvesebb egy őszintekurva, mint a fekhelyén titkolt erotikus vágyak között vergődő apáca" - mondogattaGandol. Ezért tartotta a gyengeség, az életgyávaság tünetének a világtól való elvonulást. Kedvelt mondása volt, hogy ,,Nem tisztelem a szenteket, mert remetének álltak, vagyegy kolostorba menekültek. Egy kupleráj közepén tessék szentnek lenni!"
5. A megszégyenítés tilalma.

Gandol a fölényes gúnyt, a megszégyenítést, amegsemmisítő kritikát, a csúfolódást súlyos bûnnek tartotta. Egy embert soha nem szabad lelkileg-szellemileg megsemmisíteni, porig alázni.Sokszor idézte az Ó-Szövetséget: ,,Aki egy embert megszégyenít, úgy, hogy azarcába kergeti a vért, az annyi, mintha megölte volna!" Egy ember önbecsülésének a megsemmisítése, az egyik legfontosabb lelki gyökerének az elvágását jelenti. Az ember csak néhány gyökérrel kapaszkodik azéletbe. Az önbecsülés lehetetlenné válásába vagy bele kell pusztulni, vagy meg kell gonoszodni tőle. Az ilyen embert az életösztön könnyen átlendíti a morális,,túloldalra", a sötétség fiai közé. A megszégyenítés tehát nem javító hatású, hanema kárhozat felé taszít.
6. A fölösleges beszéd tilalma.
A fecsegés - a szellemi erők pazarló szétfolyatása a világba. A fecsegés - rövid idő alatt felszínessé teszi a gondolkodást. A fecsegés - árulóvá teszi a tudót. A fecsegés - bohóccá teszi az embert. A fecsegés - akarattalanul is kártékonnyá tesz. A fecsegő - fél. Attól fél, hogy nem veszik észre. Ezért állandóan hangjeleket küld a világba: Itt vagyok! Én is létezem! Ezért a régi bölcsek kevésbeszédûek voltak.Mielőtt megszólaltak, megkérdezték maguktól: Amit mondani akarok, igaz-e, fontos-e, jószándék vezeti-e? Csak a három ,,igen" jogosít beszédre.Gide ezt így fogalmazta meg: ,,Igazi mondanivaló nélkül beszélni, igazi szomjúság nélkül inni, és igazi vágy nélkül lefeküdni valakivel - ez az a háromhalálos bûn, amit az európai ember leggyakrabban elkövet."
7. A szenvedések csillapításának kötelessége.

A legtöbb vallás ismeri azt abûnt, amit ,,a jóra való restségnek" neveznek. A legfőbb jó, ami egy élőlényt érhet,ha megszüntetik, vagy legalább csillapítják testi és lelki szenvedéseit.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
64
Senkinek sincs joga beleegyezni mások kínjába! Ha nem segít rajta - akkor beleegyezett. Ha beleegyezett, az annyi, mintha ő kínozná. Ha ő kínozza, akkor sötét hatalmak szolgája. Nincs helye a Csan-Tao Közösségben.
8. A vállalt lelkigyakorlatok betartásának kötelessége.

A Csan-Tao nem ír előkötelező lelki gyakorlatokat. De ajánlja néhánynak a gyakorlását. Ám az önként vállalt gyakorlat kötelezővé válik. Ilyen ajánlott gyakorlatok: - Esti visszapillantás a napra. - Havonta egy nap, évente 12 nap teljes hallgatás, lehetőleg zavartalankörnyezetben. - Az akarat, a megfigyelőképesség, az emlékezés, az elfogulatlan ítélkezés és a pozitív gondolkodás gyakorlása. - A reggelek ápolása. - Az átélt izgalmak utólagos számbavétele. - A nyugodt lélegzés. - A nyugodt ülés. - A gondolati masszázs. - A lélegzés-koncentráció. - Koncentráció fizikai és elképzelt pontra. - Koncentráció imaginált képekre, belső hangokra. - Az önkiüresítés.
Áldott, aki e világra született!


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
65
HATODIK RÉSZ

100 MEDITÁCIÓ
KÍNAI UNIVERZISTÁK 1 - 40

1

A Tao, amit szavakkal ki lehet fejezni, nem az örök Tao. A Név, amit meg lehetnevezni, nem az örök Név.

2

A bölcs akarat nélkül cselekszik. Szavak nélkül tanít. Minden dolog hatását fölveszimagába. Létrehoz, de nem birtokol. Teremt, de kiengedi kezéből, amit teremtett.Mûvét beteljesíti, de nincs belőle haszna. Így hát semmije sincs, ezért nem isveszíthet semmit sem.

3

Az Ég örök. A Föld maradandó. Az Ég azért örök, a Föld azért maradandó, mertnem önmaguknak élnek. Ezért a bölcs, Énjét háttérbe szorítja, így őrzi megönmagát.

4

A túlságosan megfeszített íj, könnyen elpattan. A túlságosan élesre fent kés, hamar kicsorbul.
Megszülni, de nem birtokolni, megalkotni, de nem hasznosítani, vezetni, de nemuralkodni.

6

A kerékagynál lévő ûrtől lesz a kerék használhatóvá. Az edény a benne lévő ûrtőllesz használható. A falakban lévő ûrtől lesz használhatóvá a ház. Az anyagbólkeletkezik a forma. Az anyagtalanból a lényeg.

7

Nézem és nem látom. Hallgatom és nem hallom. Megragadom és nem tudommegfogni. Szembe megyek vele és nem találkozom az elejével. Utána megyek éssehol sem fedezem fel a végét.

8

A régi bölcsek észrevehetetlenek voltak. Titokzatos erők hatották át őket. Óvatosak voltak, mint aki télen befagyott folyón kel át. Méltóságteljesek, mint akivendégségben van. Engedékenyek, mint az olvadó jég. Egyszerûek, mint egymegmunkálatlan farönk. Mindent befogadók, akárcsak a völgy. Átláthatatlanok,mint az iszapos víz. Hagyták magukat elhasználódni és nem akartak megújulni.

9

Amikor az emberek elveszítették a Taot, szeretettel helyettesítették. Amikor kialudt bennük a szeretet, az igazságosságért lelkesedtek. Amikor már közömbös lettszámukra az igazság, erkölcsössé lettek. Amikor az erkölcs sem érdekelte többéőket, akkor már csak bölcselkedtek és mindent képmutatással intéztek el.

10

A Tao homályos és megfoghatatlan. De benne vannak a dolgok ősképei. A Taoátláthatatlan és sötét. De benne vannak a létezés csírái.

11

Aki nem mutogatja magát - ragyogni kezd. Aki nem dicsekszik - sikeres lesz. Akinem követel tiszteletet azt elfogadják vezetőnek. Aki nem küzd senkivel, azzalsenki sem képes megküzdeni.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
67

12

Légy kevésbeszédû! A szélvihar nem tart éjszakától reggelig. A zivatar nem tombolegész napon át. Ég és Föld tehát rövid ideig cselekszik. Légy kevésbeszédû.

13

Aki lábujjhegyre áll, nem áll szilárdan. Aki túlságosan nagyokat lép, könnyenkibicsaklik a lába.

14

Ki az, aki a Tao fele közeledik? Aki tudja, mi a férfiasság, mégis megőrzinőiességét. Aki tudja, mi a ragyogás, mégis megőrzi homályban maradását. Akitudja, mi a dicsőség, mégis megőrzi mellőzöttségét.

15

Aki erővel akarja birtokolni a szellem szent edényét, nem fogja elérni a célját. Aszent edényhez nem lehet hozzányúlni. Aki hozzáér - kárt tesz önmagában. Akimegpróbálja megragadni - már el is veszítette.

16

A Tao örök és nincsen neve. A faragatlan fatuskót - legyen bármilyen kicsi - senkisem képes szolgájává tenni. Amikor elkezdődik a faragás - feltûnnek a formák és adolgok nevei. Ha a dolgoknak van nevük - már meg lehet ismerni a határokat. Akitudja, hol kell megállnia, elkerüli a veszélyeket.

17

A Hatalmas Tao mindenhová szétárad, mindenütt jelen van. Minden létező szülőjeés sohasem tagadja meg gyermekeit. Megalkotta a világot, de nem akarja birtokolni. Véd és betakar mindenkit, de senkin sem akar uralkodni. És mert sohanem kíván semmit, megérdemli a Kicsiny Tao nevet.

18

Amit össze akarnak nyomni, az kiterjed. Amit gyengíteni akarnak az megerősödik.Amit el akarnak pusztítani, az kivirágzik. Amit el akarnak venni, azt végülodaadják. A lágy mindig legyőzi a keményet. A gyenge mindig legyőzi az erőset.De a halnak nem ajánlatos elhagyni a neki megfelelő mélységû vizeket.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
68

19

Minden szertartásrend a felfordulás kezdete. Ha szertartás kell a hûséghez és bizalomhoz, akkor a hûség és a bizalom már oda van.

20

Minden dolog a létezés által születik meg. De maga a létezés a nem-létezésbőlszületik.

21

A kiváló ember igyekszik elérni a Taot. Az átlagos ember részben megőrzi, részbenelveszíti, amit a Taoról megtudott. A semmirevaló ember nagyot nevet, amikor aTaoról hall. Ha nem nevetne rajta, a Tao meg sem érdemelné, hogy Taonak nevezzék.

22

Az átlagos ember szemében a világosság útja, sötétnek tûnik, az előrehaladás,hátrálásnak tûnik, a sima ösvényt, hepehupásnak látja, a tisztességet nevetségesnek tartja, az erősödésről meg van győződve, hogy gyengülés, és a szivárványról, hogyszíntelen.

23

Akkor is megismerheted a világot, ha nem lépsz ki az ajtón. Akkor is megláthatodaz eget, ha nem nézel ki az ablakon. Minél többet kalandozol az országok és azemberek között, annál kevesebbet ismersz meg belőlük.

24

Minél zsugoribb valaki, annál többet pazarol. Minél többet halmozott fel, annálnagyobb lesz a vesztesége. Aki tudja, mikor elég, az elkerüli a szégyent. Aki tudja,mikor kell megállni, az elkerüli a veszélyt.

25

A tökéletes telítettség hasonló az ürességhez. Ami nagyon egyenes, az végülelhajlik. A túlságosan ügyes, ügyetlenül vall kudarcot. A mindig vitatkozó,hasonlítani kezd a dadogóhoz.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
69

26

Aki sokat tanul, napról-napra gyarapodik tudásban. A növekvő tudás cselekvésreserkent. Aki sokat cselekszik az sokszor beleütközik lehetőségeinek határaiba. Aki aTao felé tart, napról-napra veszít vágyaiból. Végül elérkezik a nem cselekvéshez.Aki pedig nem cselekszik, annak a számára nem létezik olyan, amit ne tudnamegtenni.

27

Az erkölcs legmagasabb csúcsa: A nem cselekvő hatalom.

28

Aki közel jutott a Taohoz, az jól bánik a jókkal és jól bánik a gonoszokkal is. Hisz amegbízhatóknak és hisz a megbízhatatlanoknak is. Olyan együgyû lesz, mint egycsecsemő. Olyan bölcs lesz, mint egy csecsemő.

29

Aki megszületik - elindul a halál felé. Aki meghal, elindul a születés felé. Deamikor elérte a Taot sem testén, sem lelkén nem lesznek ,,halálos helyek", ahol aHalálosztó Hatalmak megérinthetik.

30

A Tao útja egyenes, de az emberek szeretik a mellékutakat. A Tao útja világos, de azemberek szeretik a rejtelmeket. A Tao útja biztonságos, de az emberek szeretik akalandozást.

31

Aki tud, az nem beszél. Aki beszél, az nem tud. Ezért azt, aki tud, sem közeli, semtávoli rokonként nem lehet kezelni, nem lehet hasznot hajtani neki, nem lehetmegkárosítani, nem lehet tisztelni és nem lehet megvetni. Vagyis ő a legelőkelőbbaz Ég alatt.

32

Aki könnyen ígér, az iránt megrendül a bizalom. Aki minden dolgot könnyûnek gondol, az sok nehézségbe fog ütközni. A Tao követője mindent nehéznek tart ésezért az akadályok félrehúzódnak előle.
33

A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van azt könnyûmegtartani. Ami még nem született meg, arról könnyû tervet szőni. A még törékenytkönnyû eltörni, a még parányit könnyû megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni.Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.

34

Aki irgalom nélkül akar bátor lenni, aki mérséklet nélkül akar hatalmas lenni, akiszerénység nélkül akar vezető lenni, az a pusztulásba indul.

35

Ne gondold a nem-tudást tudásnak. Ne gondold a betegséget egészségnek. A kínzódolgoktól csak úgy szabadulhatsz meg, ha felismered valódi lényegüket. Ha nemtudod, hogy a tudatlanságod tudatlanság - soha nem fogsz tanulni. Ha nem tudod,hogy a betegséged betegség - soha nem fogsz gyógyulást keresni.

36

A Tao soha nem harcol, mégis mindig győz. A Tao soha nem beszél, mégis mindigválaszol. A Tao soha senkit nem hív, mégis minden lény eljön hozzá. A Taocsendben van, mégis ő irányítja a Mindenséget.

37

Az Ég hálója végtelenül tágas. De senki nem kerülheti ki, senki nem bújhat át aszemei között.

38

Az ember születésekor lágy és hajlékony. Halála után kemény és merev. Mindennövény születésekor lágy és hajlékony. Pusztulása után kemény és merev. Ezértminden, ami az élet követője - lágy és hajlékony. Minden, ami a halál követője - kemény és merev.

39

A szenvedély azt jelenti, hogy az életért élni. Aki az élményekért él, az folytongazdagítani akarja a személyiséget. Aki folyton gazdagítani akarja a személyiségét,

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
71
az az önzést növeszti nagyra magában. Akiben növekszik az önzés, az egyretávolodik a Taotól.

40

Az, amit önzetlenül teszünk másokért, nem válik hasznunkra, nem segíti előszellemi fejlődésünket. Ha elősegítené szellemi fejlődésünket, akkor hasznunkraválna. Ha hasznunkra válik, akkor a cselekvés nem önzetlen.
ZSIDÓ-KERESZTÉNY SZERZÕK 41 - 60

41

Nem zár ki örökre az Úr. Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal. Mert nem szíveszerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.

42

Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza, embernek fiai.Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egyőrjárásnyi idő éjjel. Elragadod őket
: olyanokká lesznek, mint az álom,
mint a fû,amely reggel sarjad és virágzik, estére pedig elhervad és megszárad.

43

Egyél fiam mézet, mert jó, és a színméz édes a te ínyednek. Ha mézet találsz, egyél,amennyi elég neked, de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.

44

Ha éhezik, aki téged gyûlöl: adj enni neki kenyeret, és ha szomjazik: adj neki innivizet.

45

A bosszú az enyém! - így szól az Úr.
Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél: miért keresnél magadnak veszedelmet? Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag: miért halnál meg idődelőtt?

47

Az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és azoknak semmi jutalmuk nincs többé, mivelhogy emlékezetük elfelejtetett. Mind szeretetük,mind gyûlöletük, mind gerjedezésük immár elveszett, és többé semmi részük nincssemmi dologban, amely a nap alatt történik.

48

Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állat végéhez, és egyenlő végük vanazoknak: amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is, és egyazon lélek vanmindegyikben, és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál.Mindegyik ugyanazon egy helyre megy, mindegyik a porból való és mindegyik porrá lesz.

49

Mindennek rendelt ideje van és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ami mosttörténik, régen megvan, és ami következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza,ami elmúlt.

50

Sokkal jobb dolga van a kettőnek, mint az egynek. Mert ha elesnek is, az egyik felemeli társát. Jaj, pedig az egyedülvalónak, ha elesik, nincsen, aki felemelje.Hogyha együtt feküsznek ketten, megmelegszenek. Az egyedülvaló, pedig mimódon melegedhet meg? Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten elleneállhatnak annak, és a hármas kötél nem hamar szakad el.

51

Ne engedd a te szádnak, hogy bûnre kötelezzen, és ne mondd az angyal előtt, hogytévedésből esett ez.
52

A megholt legyek a patikáriusnak a kenetit megbüdösítik, megerjesztik.Azonképpen hathatósabb a bölcsességnél, a tisztességnél egy kicsiny balgatagság.

53

Jó az Úr azoknak, akik várják őt. Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.Jó a férfinak, ha igát visel ifjúságában. Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.Porba teszi a száját, mondván: Talán van még reménység?...

54

A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jó és hovámegy: így van mindenki, aki Lélektől született.

55

Az Isten lélek: és akik őt imádják lélekben és igazságban kell imádniuk.

56

Ti szülők ne ingereljétek gyermekeiteket. Ti gyermekek legyetek elnézéssel azöregedő szülők esendőségei iránt.

57

Nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, ahatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen,melyek a magasságban vannak.

58

Mindent szabad nekem. De nem minden válik javamra!

59

Ne káromolj senkit! Mihály arkangyal, amikor az ördöggel vitatkozván Mózes testefelett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá:Dorgáljon meg téged az Úr!
60

Amikor úton voltam, és eljött az esti ima ideje, egy csendes helyet kerestem, hogynyugodtan elmondhassam a hosszú esti imát. Egy romba dőlt ház udvarára akartam betérni, de akkor szembeállott velem Gábriel arkangyal és elkergetett. Ebből háromdolgot tanultam meg:1. Az ember ne menjen a romok közé.2. Utcán is lehet imádkozni.3. Aki úton van, elég, ha a rövid imát mondja el.
BUDDHA ÉS KÖVETÕI61 - 75

61

Nehéz az emberré levés. Nehéz a születés a méhen át. Nehéz követni a Tant. Nehéz buddhává lenni.

62

,,Egy régi kétség mardos engem egyre: hogy mily sors vár az emberre, ha meghal? Némelyek azt mondják: Van másvilág is. Mások meg azt mondják: semmi sincsen.Adj választ erre. Tárd fel ezt előttem.",,Az istenek is vitatkoznak rajta. Nehéz kérdés ez. Bonyolult. Nagyon mély. Nekívánd tőlem, hogy feleljek erre. Ritkák között is ritka, aki érti, s megértése azérvelés felett áll."

63

Bár hónapokig egy bolond, naponta csak egy fûszálat eszik, hogy elérje amegvilágosodást, - a Célhozért tanítása szerint, mindez egy fabatkát sem ér.

64

Az igazság útja visz a magasba, a hamisság útja visz a mélybe. Tudás vezet afelszabaduláshoz, a nem-tudás gúzsba köt. A közöny visz az ősanyagba csendet.Vad indulat sodor az újraszületésbe. Csak az önuralom teremthet bennednyugalmat.
65

Ahogy én ismerem a tant, úgy ismered te is a tant. Hát válj nyugodtan önmagadmesterévé, önmagad beavatottjává...

66

Íme, ezek a zavart okozók:A kétkedés, a figyelmetlenség, a fáradtság, a rémület, a káprázat, a rosszullét, atúlfeszültség, a lagymatagság, a zaj, az énhez tapadás, és a dolgokhoz tapadás.

67

Emeld fel fejedet! Ne kínozd tovább testedet. Élőnek útja életút. Az élet törvényétkövesd. Akiben kiapad a vér, akiben kiszárad a hús, mikor elfogy izomzata, aszelleme végleg kiszáll.

68

A születés - szenvedés. A vénség is szenvedés. A betegség is szenvedés. A halál isszenvedés. A bánkódás, a kétségek közt sodródó levertség, a vergődés megint csak szenvedés. S az is csak szenvedés, hogy amire vágyunk, azt meg nem találjuk. Ezértnem boldog senki, sehol, soha.

69

A szenvedés eredete a szomjúság. A kéj szomjúsága, a lét szomjúsága, a nemlétszomjúsága. Ez a szomjúság folyton folyvást újraéled. Ezért a szenvedésmegszüntetéséhez a szomjúságot kell megszüntetni.

70

Ne nézzed nagyon messziről, ne tekintsd meg nagyon közel, ha döntened kell bármiről.

71

Harag nem old fel haragot, a szeretet mindent felold.

72

Legyetek önmagatok fénye. A menedéket leljétek fel önmagatokban, idegenmenedék nélkül.
73

Íme a Tan Tükre, amit a tanítvány önmaga is megtalálhat:,,Legyőztem a poklot, az állati méhet, a kísértetek világát, legyőztem a tévelygést, agonoszság rossz útját, a pusztulást, s céltudatosan haladok a teljes felébredés felé".

74

Ki győzi majd le, vajon, ezt a földet, s az alvilágot s a mennyek világát? S a tisztánközölt tanítást, mint virágot, ki fogja mesterkézzel egybefûzni?

75

Remek volt Gótama úr! Remek volt Gótama úr! Olyan volt ez uram, Gótama, mintamikor valaki az elesettet felemeli, vagy feltárja azt, ami le van takarva, vagyamikor a tévelygőnek valaki az utat megmutatja, vagy amikor valaki avakoskodónak kezébe adja a mécsest, mondván, hogy akinek szeme van az adolgokat lássa meg. Éppen így, Gótama úr is a tanítást sokféle módon tárta fel. S énmost Gótama úrnál találom meg menedékemet. Tekintsen engem hívének, Gótamaúr, mától kezdve, végső leheletemig.
MODERN EZOTERIKUSOK 76 - 100

76

A szívemben isteni lelki erő van. A fejemben isteni szellemi világosság. Akezemben isteni akarati cselekvés. Erről soha nem szabad megfeledkeznem.

77

A földi ember, az örökkévalóság legkisebb fia, mindig új életben győzi le a vénHalált.

78

Soha ne felejtsd el, hogy honnan jöttél és miért csináltad magadnak azt a zûrzavart,amiből most szabadulni akarsz.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
77

79

Az emberiség fejlődésének három szakasza van. Az ,,első emberiség" karmája beteljesült a vízözönnel. Mi, a ,,második emberiség", most a következő szakaszbanvagyunk, a tûzben elkövetkező vég előtt.

80

Aki zsidót átkoz, az az Úr testét átkozza, mert az Õ húsa Izraelből való.Olyasvalakit átkoz, akit az Úr megáldott:,,Én megáldalak téged és e földnek minden nemzetségei megáldatnak tebenned."

81

Az örök Izrael, az örökké bolygó zsidó folytonos csoda a századokon át és a népek között. Aki ezt a csodát nem látja, az egyetlen csodáját sem látja meg Istennek.

82

Van egy pillanat, amihez ha eljut az ember, akkor hirtelen eltûnik az idő ésörökkévalósággá változik. Mert az idő nem tárgy, hanem fogalom, amelyik ilyenkor kialszik a tudatban.

83

Istent nem lehet kőből kifaragni, mert láthatatlan a szemek számára. Semáldozatok, sem imák nem emelkednek fel Õhozzá. És semmiféle misztériumok nemhozhatják le Õt. Az emberek nem tudják, hol van Isten. És a szent könyvek hallgatnak Istenről.

84

A teremtés Isten látomása, a világ megjelenése Isten tudatában. A világ Istenképmása. A világ Isten fia. A világ a szétszaggatott, a megfeszített Isten.

85

Nemcsak Isten segít az embernek feltámadni, hanem az ember is Istennek. Isten ésember kiegészítik egymást. Közöttük a feltámasztó erőnek állandó cseréje megyvégbe, mint szakadatlan szikraözön két elektromos pólus között. Az Isten és azemberek ugyanazt a szellemi levegőt lélegzik: Az Isten kilélegzi, az emberek belélegzik.
86

Az élőlények mind egymásra támaszkodnak és ugyanaz a viharos törekvés hatja átőket. Az állat a növényre támaszkodik, az ember az állatra. És az egész emberiség,térben és időben, egyetlen roppant hadsereg, amely mellettünk, egyes emberek mellett elvágtat, s képes mindent, ami útjában van megsemmisíteni, és mindenkorlátot ledönteni,
talán még a halált
is.

87

Ki tudja, hogy a sok testben folytatott létezés büntetés-e, vagy jutalom? Ha a test aszellem, a személyiség projekciója, akkor a szellem abszolút igenlése nem a ,,lélek halhatatlansága", hanem a hús feltámadása.

88

Ha a szexualitásból kiirtják a szellemet, akkor a nemiség holtteste megfertőzirothadásos bûzével az egész civilizációt.

89

A nemi ösztön a megismerésre, a transzcendensre való szomjazás. Ádám evett amegismerés fájáról, a halál fájáról, ,,megismerte" Évát és meghalt. Így ismerjük meg mi is a szerelemben a halált.

90

Az incesztus ,,visszafordítja az idő irányát!" Ott nemz, ahol ő maga is nemződött.Ha az idő a halálba visz, az idő ,,visszafordítása", a vérfertőzés - menekülés a halálelől. Ebből ered e bûn iszonyatossága: szembeszáll a Teremtéssel és a TeremtőAkarattal.

91

Az ember nemcsak az örömöt szereti. Ugyanannyira szereti a szenvedést is. Ezértsoha nem fog lemondani az igazi szenvedésről, vagyis a rombolásról és a káoszról.

92

Napjainkban az emberiség be akarja fejezni a bábeli torony építését. De a kérdésmég mindig nyitott: Istennel-e, vagy Isten ellen? Meglátjuk-e ormáról a betlehemicsillagot, vagy egy hirtelen vihar rádönti a tornyot esztelen építőire?
93

Tanulni annyi, mint felismerni, amit régóta tudsz. Cselekedni: Bizonyságot tenniarról, hogy tudod. Tanítani: Emlékeztetni másokat, hogy tudják ők is, ugyanolyan jól.

94

Olyan gond nincs, amelyik ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azértkeresed, mert szükséged van ajándékaikra.

95

A kötelék, amely egy igazi családot összefûz, nem a vér, hanem az egymás életeiránti tisztelet és az abban lelt öröm.

96

Ha sokat bizonygatod saját korlátaidat, bizony köréd épülnek.

97

Minden félelem - hívás. Ha nagyon sokáig és intenzíven félsz valamitől, előbb-utóbb odajön hozzád.

98

Minden ember és minden esemény úgy került be az életedbe, hogy magad hívtadoda. Az pedig rajtad áll, hogy mit kezdesz velük.

99

Honnét tudhatod, hogy van-e még dolgod a Földön? Abból, hogy élsz?

100

S végül a legmodernebb ezoterikus, Pál szavai:
Érzéki ember pedig nem foghatjameg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki, meg sem értheti, mivelhogylelkiképen ítéltetnek meg...Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek,mint a Krisztusban kisdedeknek.Tejnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg.
Mert még testiek vagytok. Mert amikor irigykedés, versengés és visszavonásvan köztetek, vajon nem testiek vagytok-é?...
Utólagos megjegyzés
.
Száz meditációs szöveg egy évre. Sok ez, vagy kevés? Azt gondolom mérték szerint való. Mert nem szabad, hogy a szellemi érdeklődéskiszippantson minket a reális világból, és mint egy újkori Anteus, a földtől elszakadva, idétlen ,,holdvilágfalóként" imbolyogjunk az emberek között. Rosszharcosa a szellem ügyének, aki nevetségessé válik a józan ész előtt! Egy modernmisztikus nagyot nevetett azokon, akik ,,nem tudják felfogni a lombard-hitel lényegét,de az Isten dolgaiba akarnak belekukucskálni?" Ezért a meditáció, s általában a transzcendens dolgokkal való foglalkozás netartson tovább 10-20 percnél, s ajánlatos egy-két nap szünetet tartani e foglalkozások között. A megvilágosodás olyan, mint a szerelem: nem az együtt töltött időtartamtól függ, hanem az együttlétek intenzitásától.
Áldott, aki e világra született!

BÚCSÚ AZ OLVASÓTÓL
,,Iszonyú jó volt a templomban lenni, elmondhatatlanul jó.Ha hinnék valami istenben, ha hinnék egyáltalánakármiben, nem lett volna olyan jó. Akkor mindjártnekiugrottam volna az égnek valamilyen kéréssel,vinnyogok, panaszkodom, esdeklek, sőt mindjárt ígérek iscserébe valamit. Így ingyen kisírhattam magam, tudtam,hogy nincs segítség, nem is kérem. Hiába is kérném, havolna valami tehetségem a kéréshez, így hát nem kellfogadkoznom, hogy jó leszek, nem kell hazudnom, ésfényes orral, megkönnyebbülve kioldalognom, miután azégiekre raktam valamennyi terhemet. Nem, minden terhemmegmaradt, csak végre elengedhettem magamat, s ezáltalsokkal nehezebb lett minden. Nem tudom megmagyarázni,miért volt mégis annyira jó." ______________ SZABÓ MAGDAIsten veled Olvasó, így ismeretlenül nyájas és kedves, akimost tûnődve, vagy dühösen, vagy lelkesen leteszed ezt akönyvet. Köszönöm, hogy végigjártad velem a hit, a kétely,a közöny szakadékos útját. Köszönöm, hogy zsibvásár zajában, néhány órán át rám is figyeltél.Most támadt egy ötletem: hagyok egy konkrét nyomotaz időben, s rögzítem azt a pillanatot, amikor befejezemennek a könyvnek az írását: 1994. december 18-án,aranyvasárnap, este 20 óra 22 perckor. _________________ DR. POPPER PÉTER
V É G E


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
82
ÖNINTERJÚ AZ ÉLET DOLGAIRÓL
-
És most?
- Most elkészül egy kis trilógia. Eredetileg nem is gondoltam erre.
,,A belső utak könyve"
- ő volt az első. Kínomban fanyalodtam rá, mert elakadtam a tervezettIndia-könyvvel. ,,Technikáztam", szellemi-lelki alapgyakorlatokat írtam le. Mégisennek lett minden munkám közül a legnagyobb sikere. Három kiadást ért megMagyarországon, kettőt Németországban, egyet Szlovákiában. Utána jött
,,Azönmagába térő ösvény"
. A szívkönyv, amiből két kiadás és egy rádió-sorozat lett.Aztán azt gondoltam, hogy meg kell írnom azt is, hogy én mit gondolok minderről,hogy vagyok Istennel és Ördöggel, hittel és hitetlenséggel, egyszóval a világgal ésönmagammal. A címe, amint látod: ,,Az Istennel sakkozás kockázata. -
Sakkozol az Istennel?
- Nem merek. Csak ugrándozok a tábla előtt, magyarázom, hogy mindjártnekikezdek, hencegek és hetvenkedek, felgyûröm az ingem ujját, de valahogy soseteszem meg az első lépést. Õ meg csak néz, somolyog és vár. Addig vár, amíg megnem halok. -
Szép. Mármint, hogy szép legenda naiv kislányok bûvölésére, akiknek imponálniakarsz. Dehát én nem akarlak vallomásokra bírni. Mégis, hogy jutott eszedbe ez acím? -
Mielőtt visszajöttem Izraelből, eljött hozzám egy magyar származású, hasszidrebbe. Civilben, mert az én környékemen nem laktak ultravallásos népek. Azért jött,mert elvesztette a hitét. Már nem hisz Istenben, semmiben sem - legalább is eztmondta. És kétségbeesésében elhatározta, hogy mindennap kettőt megszeg a 613 parancsolat közül, amivel az Úr a zsidók igáját megterhelte. És meg is szegiszorgalmasan, de utána mindig kap egy szívrohamot. Akkor nitroglicerinkészítményeket szopogat.Mondom neki: ,,A világ minden pszichoanalitikusa biztos lenne abban, hogymaga bûntudatból, vezeklésül, önbüntetésül kap szívrohamot. De én mást gondolok.Akár van Isten, akár nincs - ne játsszon vele semmiféle gémet. Ne sakkozzon azIstennel! Merthogy semmi esélye sincs. Biztos, hogy az Úristen nyeri a játszmát.Maga az egyik szívrohamánál feldobja a talpát - és kész. Hagyja abba!" Ésabbahagyta és azóta a szívrohamok is elmaradtak.


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
83
De azután eszembe jutott, hogy ezt az Istennel sakkozási tilalmat először Gandoltól hallottam. -
Ugye, egy percig sem gondoltad komolyan, hogy ezt a Gandolt valaki is elhiszineked? Nyilvánvaló, hogy Gandol te vagy, Gandolt te teremtetted, te találtad ki! -
Hogy is mondták a régiek? ,,Mundus vult decipi, ergo decipiatur." (A világ aztakarja, hogy becsapják, hát csapjuk be.) És mégsincs így. Gandol létezett, mert énemlékszem rá! -
Dehát annyira te szólsz ebből a Gandolból! -
Nem lehetséges, hogy Gandol szól belőlem? Hogy az évek során ennyireelgandolosodtam? -
Minden lehetséges, mégsem fogják elhinni. S talán mindegy is, hogy hiszik-e, vagynem. Csakhogy ezek után a Csan-Taoban is kételkedni fognak.
- Az pedig nem árt a Csan-Taonak. Ennek ki kellett derülnie a könyvből. -
Akkor megfordítom a kérdést. Mi lesz, ha hisznek neked? A Csan-Tao magyar prófétájául kínálod fel magad? -
Isten őrizz! Én nem vagyok próféta, sem guru, sem megvilágosodott. Nekemnincsenek és soha nem is lesznek tanítványaim. Nálam mindenki tanulhat, de énnem akarok senkinek sem a szellemi megváltója lenni. Már csak azért sem, mertegy megváltó önmagában nem elég. Olyan ember is kell, aki hagyja magátmegváltani. S ha már megváltatott, legtöbbször ő is kér egy szöget és egykalapácsot. Én ezt nem vállalom. -
Akkor most mi lesz? Írtál a Csan-Taoról. Ez egy hívás. És ha felelnek rá? -
Akkor majd tovább mondom nekik, amit még tudok, hûséges informátorként, denem szellemi vezetőként. -
Nem félsz, hogy akaratod ellenére belekényszerítenek a Mester szerepébe? -
Akkor mattot kaptam az Istentől. -
Mondd, te hiteles embernek érzed magad? -
Magamnak és azoknak, akik a belső körömben élnek, azt hiszem hiteles vagyok.És éppen azért vagyok hiteles, amiért a külső körömben lévők számára hiteltelen.
- Vagyis?
- A sokarcúságom, a belső ellentmondásaim, a bevallott kételyeim miatt. De azemberek többsége ettől elfordul. Egyértelmûséget, könnyen érthetőséget követelnek és azt, hogy az igazságot tanítsák nekik. Az emberek nagyon labilisak és ezért bizonyosságot akarnak. -
Te stabil vagy? -
Dehogy. Hál' istennek, nagyon labilis vagyok. Mint aki vízen él, egy tutajon. Ésezért választottam stabilizálásomra a bizonytalanság bizonyosságát. -
Mi érdekel igazán? -
A zene. A vers. A regény. Egy kicsit a politika, egy kicsit a történelem. Még egykicsit a nők is. De elsősorban a világ nem látható része. És minden, ami abszurd. -
Zeneszerződ? -
Satie. -
Költőd?
- Pilinszky. -
Íród? -
Thomas Mann. -
Politikusod?
- Talleyrand. -
Történelmi hősöd? -
Napóleon. -
Legnagyobb szerelmed? -
Nem árulom el. -
Szellemi ideálod? -
Gótama Buddha. -
A legnagyobb abszurditás? -
Én magam. -
Elmondanád, hogy fiatalkorod óta milyen szellemi áramlatok házatáján fordultál meg? -
Hogy azután megkérdezhesd, miért álltam mindig tovább? Legyen. Vallásos zsidócsaládból indultam el. Nagyapám, nagybátyám, számos rokonom rabbi volt. Majd:Mazdaznanisták. Spiritiszták. Gnosztikusok. Marxisták. Egzisztencialisták.Krisztushívő zsidók. Teozófusok. Antropozófusok. Jóga. Buddhisták. Csan-Tao.
Anarchisták. Krisna tudatúak. Némi odaszagolás az agykontrollhoz, atranszcendentális meditációhoz, a karizmatikus keresztényekhez. -
Hát ez nem kevés. De kikkel töltöttél hosszabb időt? Milyen impulzusok hatottak rád legmélyebben? -
A zsidóság. Az antropozófia. A jóga. A buddhizmus. A Tao. -
Régen szokás volt néven nevezni a szellemi vezetőket, a te esetedben inkább azokat,akiknek szellemi hatását vállalod. Megtennéd? -
Időrendben: nagyapám, Mandel Sámuel. Göllner Mária. Török Sándor. LadányiPéter. Pető András. Gleimann Anna. Vázsonyi Ibolya. Füst Milán. LiebermannLucy. Swami Dhattatreya brahmachari. Sri Ramananda jógi. Pandit Gandol.Buddharakkita Teyra. Jó ,,felvezetőim" voltak. -
És ma? -
Ez már régen nem jár nekem. Választhattam a sötétség és a saját mécses gyújtásaközött. -
Mondd, kikből lesznek a misztikusok? -
Azt hiszem azokból, akik az átlagosnál jobban félnek a haláltól. -
Te jobban félsz? -
Azt hiszem, jobban félek. De nem titkolom. -
Misztikusnak tartod a szellemi beállítottságodat? -
Hitetlenségtől gyötört misztikusnak. Meg sokszor dühösnek az isteneknek valókiszolgáltatottságom miatt. Ilyenkor fölháborítóan kegyetlennek látom őket, akiketmég az én satnya moralitásom is felülmúl. Néha visszaveszem tőlük a létezés jogát.Egyszóval amolyan szellemi Ahasvérus vagyok, bolygó lélek. Egy kicsit bölcs, egykicsit komédiás, egy kicsit szélhámos. Isten pojácája. -
Az a híred, hogy egy időben túlságosan szeretted a nőket. -
Túlságosan? Nagyon szerettem őket. Talán, túl sok konvenciót és előítéletetlöktem félre. Mégsem látok ebben semmi megbánni valót, semmi piszkosat. Amikor együtt voltam valakivel, csak őrá figyeltem. A 100% olyan tûz, ami erősen tisztít.Viszont gyönyörû fantáziákat álmodtam rá a legtöbb nőre. Megérezték, hogy ilyenszépnek soha, senki nem fogja látni őket. Ezért nemegyszer romboló, sebző erővéváltam. A nyughatatlan lelkem miatt. Ennek véget akartam vetni. De csak többé-kevésbé sikerült. -
Mondd, a szellem emberéhez méltó életrajz ez?
-
Még nem. De várd csak meg, amíg kilúgozza, legendásítja az idő... -
Szóval titokban erre készülsz? -
Miért titokban? Én is szeretnék nyomot hagyni az időben mint mindenki. -
Kinek mondanád el, ha misztikus élményben lenne részed? -
Senkinek. -
Mit csinálnál ha isteni megbízást kapnál? -
Semmit. Várnám, míg eljön értem a cethal. -
Elmondható-e mégis olyan szellemi élmény, ami téged megrendített? -
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tudós nő, aki igencsak utált engem. Már aszakmámat, a pszichológiát sem szerette, mert szerinte ,,több köze van a divathoz,mint a tudományhoz". Engem meg lezsernek, kiszámíthatatlannak, linknek,egyszóval szélhámosnak tartott. Egy délután azonban váratlanul felhívott telefonon. - Beszélni szeretnék magával. - Kérem. Mikor óhajtja? - Most rögtön. Odamegyek taxin, ha lehet. Nagyjából ezt mesélte el: - Nem vagyok elmebeteg! Tudja, hogy nem szeretem magát. De történt valami,amit meg kell beszélnem valakivel. S az ismerőseim közül maga az egyetlen, akiezért nem fog bolondnak tartani!Hazafelé utaztam a hatos autóbuszon. Velem szemben egy fiatal anya ült,ölében egy körülbelül másfél éves kisfiúval. Néztem őket és egyszerreellenállhatatlan kényszert éreztem, hogy áldjam meg ezt a kisfiút! Tudtam, hogymegőrültem. Hitetlen vagyok, vallástalan, ateista. Számomra ez a kényszer azabszurdumok abszurduma volt. Azonnal le akartam szállni. Nem bírtammegmozdulni. El akartam fordítani a fejem. De néznem kellett őt. És egyre erősebblett bennem a parancs, hogy meg kell áldanom. Küzdöttem ellene, elöntött averejték, de hiába. Akkor értettem meg, hogy mi az a ,,kategorikus imperatívusz". - És? - Mit tehettem volna? Megáldottam. - Hogyan? - Némán. Néztem ezt a kisfiút, és megáldottam jó intellektussal, alkotóképességgel,gazdag érzelmekkel, jóléttel és sikerekkel. Akkor hirtelen minden elmúlt.Csuromvizesen azonnal leszálltam az autóbuszról. - Ez mikor történt? - Négy napja. Azóta megértettem, hogy nekem semmi másom nem volt ezen avilágon, csak ez az egy áldásom és most ezt is odaadtam annak az ismeretlengyereknek. Olyan vagyok, mint egy üres doboz, amiből kivették, ami benne volt.

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
87
Értelmetlen lett az életem. Arra gondolok, hogy meg kellene ölnöm magam.Ültem megrendülten. Mert ismét itt volt az igazi damaszkuszi út, valakit megintmegragadott az Úr, mint ahogy újra meg újra és örökké megragad valakit... - Maga tényleg nem elmebeteg. Ilyen van. Csakhogy, én nem tudok erre mitmondani. Legfeljebb azt mondhatnám el, hogy mit szólna ehhez egy távol-keletiguru. - Hát mit szólna? - Valószínûleg azt, hogy jó küldönc volt. Megőrizte, amit magára bíztak, megtaláltaazt, akié az áldás volt és rendben átadta. Pihenjen most egy kicsit. A jó küldöncöketmegbecsülik. Hátha megint magára bíznak valamit.Elment. Nem lett öngyilkos. De mert rámbízta egy titkát, mégjobbanmeggyûlölt érte. Ennek sok-sok éve, és ma már nincs ezen a földön. Vagyis már nem létezik, vagy pedig mindent sokkal jobban tud, mint én. -
Szóval, te mégis valami papféle vagy? -
Most és mindörökké. -
Megesküdött az Úr? -
És talán nem bánja meg esküjét... -
Talán nem. Mennyire vagytok jóba? -
Válasz helyett elmondok egy történetet. Az öreg zsidó nagyon-nagyon vágyottarra, hogy egyszer, még az életében, lássa a Jóistent. És mert nagyon mélyen hívő, sezenfelül derék ember is volt, a Jóisten meghallgatta a kérését és megjelent előtte.Az öreg zsidó leroskadt a földre, eltakarta az arcát és ezt dadogta: - Uram Istenem! Én nem tudtam, hogy Te ilyen hatalmas, fényességes, az ember számára felfoghatatlan vagy. Kérlek segíts nekem, hogy jobban megértselek.Mondd, mennyi a Te számodra egyetlen pillanat? - Ami az én számomra egyetlen pillanat, az a te számodra százmillió esztendő! - Óh! - sóhajtotta az öreg zsidó. - És mennyi Neked egy fillér? - Ami nekem egy fillér, az neked százmillió arany!Az öreg zsidó összetette a kezét. - Édes Istenem, adj nekem egy fillért! - Máris adok fiam, csak várj egy pillanatig!..


Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
88
TÁJÉKOZTATÓ IRODALOM
A köztes lét könyvei.
(Szerk. Kara György) Bp. Európa, 1986.
Babilóniai Talmud.
(Kéziratos nyersfordítás)
Babits Mihály Összes Versei.
Bp. Athaeneum, 1942.
Bach, R.: Illúziók.
Bp. Édesvíz, 1993.
Baktay E.: Szanátana Dharma.
Bp. Arkánum, 1993.
Buber, M.: A próféták hite.
Bp. Atlantisz, 1991
.Büchler, P: Manu törvényei.
Bp. Erdélyi Múzeum Egyesület, 1915.
Buddha beszédei.
Bp. Helikon, 1989.
Chang, G.: The practice of Zen.
New-York, Harper and Row, 1970.
Chatterjee, S.-Datta, D.: An Introduction to Indian Philosophy.
Univ. of Calcutta,1960.
Chawdri L.R.: Secrets of Yantra, Mantra and Tantra. New-Delhi, Sterling PP Ltd.1992.Chinmayananda, Swami: Meditation and Life. Madras,
Chinmaya Publ. Trust.1977.
Coomaraswami A.K.: Hinduizmus és buddhizmus.
Bp. Európa, 1994.
Dante, A.: Isteni Színjáték.
Bp. Európa, 1974.
Datta, D.: The Six Ways of Knowing.
Univ of Calcutta, 1956.
Déry Tibor: Felelet.
Bp. Szépirodalmi, 1953
.Egyiptomi Halottaskönyv.
Bp. Farkas Lőrinc Imre Kiadó. 1994
.Ekai, M.: A nincs kapu.
Bp. Buddhista Misszió, 1983.
Epstein, I.: Judaism.
A historical presentation Baltimore, Penguin, 1959.
Esslenhont, J.E.: Bahá'u'lláh és az új korszak.
Bp. Ált. Nyomda, 1933.
Evans-Wentz W.Y.: Tibeti Yoga és titkos tanítások
. Bp. Buddhista Misszió, 1983.
Evola, J.: A jelenkori spiritualizmus arca és álarca.
Bp. A Hagyomány Iskolája,(évsz.nélk.)
Freud, S.: Egy illúzó jövője.
Bp. Párbeszéd, 1991
.Freud, S.: Totem és tabu.
Bp. Göncöl. (évsz.nélk.)
Füri Anna versei
(kézirat)
Gode, PK.: Studies in Indian Literary History.
Bombay, Bharatiya Vidya Bhavan.
Goethe, J.W.: Faust.
Bp. Európa, 1982.
Govinda, Láma Anagarika: Az Árya Maitreya Mandala Rend Áhitat Szertartása.
Bp. Buddhista Misszió, 1984.
Govinda, Lánha Anagarika: A korai buddhista filozófia lélektani attitûdje.
Bp.Orient press Kft. 1989.
Guillaume, A.: Islam.
Baltimore, Penguin, 1954.
Hetényi, E.: A buddhiznhus zen-aspektusa japán szövegek tükrében.
Bp. BuddhistaMisszió 1984.
Huj-Haj zen tanítása a hirtelen megvilágosodásról.
Bp. Buddhista Misszió, 1987.
Jézus rejtett szavai.
Bp. Vízöntő, 1990.
Jisei.
Bp. Farkas Lőrinc Imre Kiadó. 1994.
Jung C.G.: Válasz Jób-Könyvére.
Bp. Akadémiai K. 1992.
Klausner, J.: Jézus élete, tanítása és korának viszonyai a zsidó, görög és rómaiforrások alapján.
Bp. Logos,1993.
Kosztolányi Dezső Összegyûjtött versei.
Bp. Szépirodalmi, 1964.
Landau, R.: Krishnamurti Carmelben.
In: God is my Adventure.

Bp. Magyar Teozófiai Társulat, 1931.
Lao Ce: Tao Te King.
In: Tőkei, F.:

Kínai filozófia, II. Bp. Akadémiai K. 1980.(Felhasználva Ágner Lajos, Weöres Sándor, de Fraxino, F. és Karátson Gábor fordítását)
Mereskovszkij, D. Sz.: Kelet titkai.
Bp. Holnap. 1992.
Milosz, Cz.: Szülőhazám, Európa.
Pozsony-Bp. Kalligram-Vigilia, 1993.
Pilinszky János Összegyûjtött Versei.
Bp. Századvég, 1992.
Popper, P: A belső utak könyve.
Bp. Magvető, 1981
.Popper, P: Az önmagába térő ösvény.
Bp. Szépirodalmi, 1990.
Prabhupáda, A.C.: Az eredeti Bhagavad-gita.
Liechtenstein, Bhaktivedanta Book Trust, 1991.
Prabhupáda, Swami A.C.: Krisna. (Tizedik Ének)
The Bhaktivedanta Book Trust,1992.
Prabhupáda, Swami A.C.: Srimad Bhagavatam. (Második Ének ,,A kozmikusmegnyilvánulás")
The Bhaktivedanta Book Trust, 1992.
Renan, E.: A kereszténység eredetének története. I-VII.
Bp. Dick Manó (évsz.nélk.)
Riemer, J.: Jewish Reflections of Death.
New-York, Shocken, 1976.
Satsvarúpa, dása Goswami: Prabhupáda.
Bp. The Bhaktivedanta Book Trust, 1992.
Sen, K.M.: Hinduism.
Baltimore, Penguin, 1961
.Shakespeare, W.: Összes drámái.
Bp. Új Magyar Kk. 1955
.Steiner, R.: A János Evangélium.
Bp. Biczó Iván. 1994
.Steiner, R.: A karma megnyilvánulásai (11 előadás) Hamburg,1910. V 16-28.
(Kéziratos nyersfordítás)
Steiner, R.: A Világ, a Föld és az Ember lénye, fejlődése és tükrözése az egyiptomimítosz és a jelenlegi kultúra összefüggésében.
Bp. Genius, (évsz.nélk.)
Szabó Lőrinc Válogatott Versei.
Bp. Móra, 1963.
Szabó Magda: Az Õz.
Bp. Szépirodalmi, 1979.
Székely János: Caligula helytartója. (TV-változat szövegkönyve)
Kézirat.
Szent Biblia. (Károli Gáspár ford.)
Bp. Magyar Biblia Társ.1990
.Szepesi Attila: Anabázis.
In: Irodalmi fogalomtár (Szerk. Alföldy Jenő) Bp. NemzetiTankönyvkiadó, 1993.
Tábori, L.: Zen üzenet.
Bp. Buddhista Misszió, 1988
.Tápay Szabó László
(néhai Popper Viktor által feljegyzett személyes közlés)
Téchy O.: Buddha.
Bp. Gondolat, 1986.
Terebess, G.: Folyik a Híd.
Bp. Officina Nova, 1990.
Tőkei F.: Kínai filozófia Ó-kor. I.II.III.
Bp. Akadémiai Kiadó, 1980.
Török Sándor: A legkisebb isten.
Bp. Magvető, 1966.
Török Sándor: Bevezető előadások és beszélgetések.
(Kézirat.)

Popper Péter: Az Istennel sakkozás kockázata
90
Tu Lung (Tu Csi Hsui): Ming Liao Ce utazásai.
In: Lin Yu Tang: A bölcs mosoly. Bp. Révai 1939.
Varsányi, Gy.: A csan buddhizmus története.
Bp. Buddhista Misszió, 1984.
Wood, E.: Yoga.
Baltimore, Penguin, 1959.






 
 
0 komment , kategória:   POPPER PÉTER A belsõ u  
szeretettel
  2012-06-07 08:31:41, csütörtök
 
  POPPER PÉTER
A belső utak könyve



Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás* * *
Pertorini Rezső emlékének
* * *,,Táncolni kell, Uram!A zene majd csak megjön valahonnan..."
(Kazantszakisz: Zorbász, a görög)
* * *ˆ Popper Péter, 1981



Tartalom
POPPER PÉTER A belső utak könyve...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ...... ........... .......1Tartalom...... ........... ........... ........... ........... ..... ...... ........... ........... ........... ........... ........... ..........2Előszó helyett...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ...... ........... ........... ........5Miért és hogyan keletkezett ez a könyv?...... ........... ........... ........... ........... ........... ..........7A bölcsesség kezdete...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ...... ........... .....14Alapgyakorlatok...... ........... ........... ........... ......... ...... ........... ........... ........... ........... ...........15Első fázis...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ........... ........... ......16Második fázis...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ........... .........161. A gondolkodás összpontosítása...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...172. Az akarat fejlesztése...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..... ...... ..........173. Önuralom az érzelmek kifejezése felett...... ........... ........... ........... ........... ...........184. A pozitívumokra való beállítódás...... ........... ........... ........... ........... ........... ..........195. Az ítélkezés elfogulatlansága...... ........... ........... ........... ........... ........... .......... .......20Ming Liao Ce utazásaiI. Az elkívánkozás oka...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............. ...... ........22Az önkontroll és az emberismeret elmélyítése a figyelem és az emlékezésfejlesztése útján...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ........... ...........241. A spontán megfigyelés ellenőrzése és fejlesztése...... ........... ........... ........... ......25a) Tárgyak megfigyelése...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. .........25 b) Tárgycsoportok megfigyelése...... ........... ........... ........... ........... ........... ...........25c ) Komplex jelenségek megfigyelése...... ........... ........... ........... ........... ..............26d) Ember külső megjelenésének megfigyelése...... ........... ........... ........... ..........262. A szándékos megfigyelés és az emlékezés fejlesztése...... ........... ........... ........27a) Megfigyelt tárgyak felidézése...... ........... ........... ........... ........... ........... ...........27 b) Emberi arc felidézése...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ........27c) Emberi mozgás felidézése...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... .27d) Emberi hang felidézése...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... .....283. Saját viselkedésünk megfigyelése és felidézése...... ........... ........... ........... ........28a) Saját arckifejezésünk felidézése...... ........... ........... ........... ........... ........... ........28 b) Saját hangunk felidézése...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...29c) Saját viselkedésünk felidézése...... ........... ........... ........... ........... ........... ..........29A figyelem és emlékezési gyakorlatok hathetes ciklusának ütemezése.......29Ming Liao Ce utazásaiII. Az utazás módja...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ........... .....32A nap ápolása...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ...... ........... ........... ......34
1. Reggel. A nap kezdetének ápolása...... ........... ........... ........... ........... ........... .........362. Napközben. Egy fél óra, ami csak az enyém...... ........... ........... ........... .............373. Esti visszapillantás. A nap befejezésének ápolása...... ........... ........... ..............37Ming Liao Ce utazásaiIII. Nagy magasságokban...... ........... ........... ........... ........... ........... ............. ...... .............39Az érzelmi egyensúly megteremtésének előgyakorlatai...... ........... ........... ..............41A dinamika törvénye...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...... .......43A transzformáció törvénye...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...43A transzponálhatóság törvénye...... ........... ........... ........... ........... ........... ..............43A legkisebb ellenállás törvénye...... ........... ........... ........... ........... ........... .............44Az energia megosztásának törvénye...... ........... ........... ........... ........... ........... ......441. Rendteremtés a különböző fontosságú érzelmi reakciók között...... ........... ......442. A szerepcserék gyakorlata...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ......45a) A gyakorlat első fázisa...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ..45 b) A gyakorlat második fázisa...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....46c) A gyakorlat harmadik fázisa...... ........... ........... ........... ........... ........... .............463. A szembefordulás gyakorlata...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... .47a) A gondolati úton való szembefordulás...... ........... ........... ........... ........... .......47 b) Szembefordulás a valóságban...... ........... ........... ........... ........... ........... ..........48Ming Liao Ce utazásaiIV. Vissza az emberiséghez...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. ...... ..........50A koncentráció...... ........... ........... ........... ........... ........... .............. ...... ........... ........... .........551. Bevezető gyakorlatok...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..... ...... ........56a) Első gyakorlat...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... .............56 b) Második gyakorlat...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... ......56c) Harmadik gyakorlat...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... .........572. Koncentrációs gyakorlatok...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..... .....57a) Koncentrálás pontra...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ......57 b) Koncentrálás elképzelt pontra...... ........... ........... ........... ........... ........... ..........57c) Koncentrálás tárgyra...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... ......57d) Koncentrálás elképzelt tárgyra...... ........... ........... ........... ........... ........... .........58e) Koncentrálás visszatükröződő fényre...... ........... ........... ........... ........... ..........58f) Koncentrálás elhaló hangra...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....583. Koncentrálás absztrakt tartalmakra...... ........... ........... ........... ........... ........... .......59a) Koncentrációs tartalmak az életvezetés problématerületéről...... .............60 b) Koncentrációs tartalmak az emberi kapcsolatok problématerületéről....64c) Koncentrációs tartalmak a szorongások, félelmek és bûntudatok problématerületéről...... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... ........... ..........68Ming Liao Ce utazásaiV. A menekülés filozófiája...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..... ...... ...........73

Popper Péter: A belső utak könyve
4
A meditáció...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... ........... ........... ...........771. A meditációra alkalmas pszichés állapot létrehozása...... ........... ........... ..........80a) A környezet...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... ........... ........80 b) Testi feltételek...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... ..............80c) Attitûd és pszichés állapot...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......80 2. A meditáció bevezető gyakorlatai...... ........... ........... ........... ........... ........... .........81a) A testhelyzet...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ..... ...... ........... ........81 b) Gondolati masszázs...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ........81c) A pszichés ellazulás...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... ...... .....81d) A meditáció hatása...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ........82Rövid utószó...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .......... ...... ........... ........... .......83Tájékoztató irodalom...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........ ...... ........... .....85

Előszó helyett
elmondanám, hogy 10 éves koromban apám elvitt Selva RajaYesudianhoz, aki gyerekszemmel is rendkívül vonzó, Madrasból származó indiaivolt, és akkoriban Budapesten élt és dolgozott mint jógamester. Attól kezdve úgyéreztem, hogy valami szellemi közöm van Indiához, és minden valószínûtlenségeellenére egyetlen percig sem volt kétségem abban, hogy amikor eljön az ideje, el isfogok jutni oda. 1971-ben láttam meg először Indiát, ahová 1979-ben újravisszatértem. Első alkalommal a jóga vonzáskörébe kerültem, a Delhi mellettmûködő Vishvayatan Yogaashramában, Swami Dhattetreya bramhacsáritanítványaként, majd nyolc év múlva, Bangaloréban a buddhizmussal kerültemkapcsolatba Sri Acharya Buddharakkita Theyra csöndes útmutatásai segítségével.Mindeme hatásokat nagy belső nyitottsággal vettem fel magamba, azzal a biztostudással, hogy európai vagyok, az is maradok, és eszembe sincs hazámbavisszatérve egy sok ezer éves távol-keleti kultúra és bölcselet külsőségeitutánjátszani. Meggyőződésem, hogy aki nem találja meg saját szellemi útját abbana kultúrában, ahová született, az a világ más tájain sem fogja meglelni.Hazatérésem után nagyon szerettem volna egy igaz könyvet írni arról, amitátéltem, méghozzá úgy, hogy kiderüljön belőle a számomra legfontosabbvégkövetkeztetés:Minden út jó, ami elvezet valahova. Zsidóság, kereszténység, iszlám,hinduizmus, buddhizmus, taoizmus - és még sorolhatnám az emberiségvilágmegértési törekvéseit - mind ugyanazt tanítják, csak egy más kultúra másnyelvezetén, más szempontokat helyezve előtérbe, a szellemi fejlődés aktuálisigényeinek megfelelően. Neki is fogtam a könyv megírásának, de rövidesen elakadtam. Hamisnak éreztemazt, ami a papírra került. Bánatomat elkeseregtem egy muzsikus barátomnak, akielgondolkozott, majd azt mondta: - Tudod én is jártam már úgy, hogy készültem egy darabra, és nem szólalt meg bennem. Én ilyenkor nekiállok ,,technikázni". Tökéletesen kigyakorlom a darabot.És nemegyszer azt tapasztaltam, hogy munka közben életre kelt, amit csináltam, és bennem is megtörtént az, ami a hangszeren. E tanácson eltöprengve megírtam ,,A belső utak könyvé"-t, vagyis az önfejlesztés ,,technikai" gyakorlataiból annyit,amennyit egy európai ember számára napi hajszoltság közepette ismegvalósíthatónak éreztem. E könyv akkor úgy látszik valamilyen hiányt pótolt,mert nagy példányszámban két kiadást ért meg s azóta újra ,,hiánycikk". Ugyanezlett a sorsa német nyelvû fordításának is.Az eredeti könyvet helyenként kiegészítettem és átdolgoztam. Mi változott?Egyrészt gazdagodtak az ún. koncentrációs tartalmak, másrészt a gyakorlatok leírásának szárazságát enyhítendő, az egyes fejezetek közé mesterkedtem egyszámomra kedves taoista mese részleteit. Több lett hát benne a filozófia, azéletbölcselet.
A ,,technikázás" ötlete bevált. Végül is fél évtized múlva megírtam az ,,indiaikönyvet", ami 1990 tavaszán jelent meg ,,Az önmagába térő ösvény" címmel.Eredetileg alcíme is lett volna a könyvnek: szabad lélektani játék a keletiemberismerettel, önmagammal és az olvasó elméjével. Az alcím végül is elmaradt,de annyit mégis el kell mondanom, hogy ennek a könyvnek a megírásához nyitották a belső utat a ,,technikázás" gyakorlatai.Figyelmeztetnem kell az Olvasót, hogy szerintem az ember valódi erkölcsi ésszellemi fejlődése semmiféle gyakorlati hasznot nem hoz az ember életében. Nemtanít meg arra, hogy kell karriert csinálni, sok pénzt keresni, vagy sikereket elérni aszerelemben; nem véd meg a betegségektől, nem teszi könnyebbé az életet. Sőtnehezíti az ember életútját, nemegyszer megmosolyogni való ,,balekot" formál azemberből. Igaz, Assisi Szent Ferenc valami olyasmit mondott, hogy a balek aleggazdagabb: százszor is ki lehet fosztani és még mindig van miből!Búcsúzásképpen pedig mindenkit óvok attól, hogy ezekből a ,,gyakorlatokból"lelki kényszert, a mindennapjait nehezítő rítust kovácsoljon a maga számára. Nagytekintélyre hivatkozom, Buddhára, aki megrémült, amikor észrevette, hogy atanítványai nem tudnak elszakadni a Tantól, s valamiféle dogmatikai rendszertépítenek fel belőle. Ekkor mondta el a tutajról szóló hasonlatát:Egy ember hosszú vándorútján, ahol mindenféle veszélyek környékezik, egyszéles, mély folyóhoz ér, amelynek túlsó partja nyugalmas és békés. Át szeretne jutni, de a megáradt örvényes folyón átúszni reménytelen lenne, nincs sem híd, semgázló, sem csónak. Mit tesz ez az ember? Nyilván fatörzsekből, nádból, ágakbóltutajt eszkábál össze, és annak segítségével átevickél.Vajon okosan cselekszik-e a továbbiakban, ha így gondolkozik: ez a tutaj nagyon jó szolgálatot tett nekem, segítségével átértem a túlsó partra. Ezért el nem hagyomsohasem. Ezzel a hátára emelné a tutajt, és annak a súlya alatt görnyedve indulnatovább az útján.Hadd idézzem a továbbiakban szó szerint:,,Ugyanígy, szerzetesek, a tutajhoz hasonlóan tanítottalak benneteket a Tanra,amely átkelésre szolgál, nem megőrzésre való. Hogyha megértettétek a tutajhasonlatát, a helyes tételeken is túl kell lépnetek, nemhogy a téveseken." (Példázata kígyóról)1990. augusztus havábana Szerző



Miért és hogyan keletkezett ez a könyv?
Van egy ősi mesterség: az ember önmegismerésének fejlesztése, a pszichikummegbillent egyensúlyának helyreállítása, megzavart mûködéseinek rendezése - nevezhetjük gyógyításnak is. Régen letûnt kultúrák sem nélkülözhették, a miénk sem.Mûvelték e mesterséget sámánok és varázslók, vajákosok és egyiptomihierophantesek, álomfejtők, ördögûzők, papok, filozófusok, orvosok, próféták, jósok és remeték. Indiában és Babilonban, a kirgiz sztyeppéken és afrikai dzsungelekben,dél-amerikai templomvárosokban, sivatagokban, európai falvakban ésmetropolisokban mindig volt egy csendes, árnyékos hely, sátor vagy szoba,szentély, kolostor vagy jóshely, ahol két ember összeült, hogy megbeszéljék közösügyeiket: az egyik segítséget kért, a másik segíteni próbált. A módszerek látszólagkülönbözők voltak, de tulajdonképpen más kultúra más kifejezésmódján, másaspektusból, de mindig ugyanaz hangzott el, s visszhangzik mindmáig: az, amitolyan pontosan fogalmazott meg a delphoi jósda jelmondata:
Gnóthi szeauton - Ismerd meg önmagadat!
A delphoicától jóslást kértek az emberek, a jövendőjükre, a sorsukra voltak kíváncsiak. A jós azt felelte: Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat.Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak,és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, ésváltozni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.Ez a ,,gnóthi szeauton" igazi értelme. Ma úgy nevezzük: pszichoterápia.Más a kultúránk, más a nyelvünk, mások a szempontjaink, a módszereink, de alényeg azonos. Természettudományos és társadalomtudományi ismereteink sok rejtett rugóját, feltételét és okát tárták fel az emberi viselkedés bonyolultszerveződésének de a szubjektív emberi problémák ugyanazok maradtak. Kivagyok én? Hol a helyem a világban, az emberi kapcsolatok rendszerében? Miértvagyok boldogtalan miért rossz a közérzetem, miért nem tudom kibontakoztatniképességeimet, miért keveredem újra meg újra hasonló jellegû konfliktusokba?Miért nem szeretnek úgy és annyira, ahogy igényelném, miért nem tudok énszeretni, miért ér annyi kudarc és bántás? Egyáltalán, mit érek én? Miértnyomasztanak félelmek és bûntudatok? Miért nem tudok úgy élni; mint a ,,többiember" - akik látszólag olyan könnyedén haladnak előre az élet útjain, ésnégyszemközt ugyanezt kérdezik valakitől, vagy titokban önmaguktól. A kérdezésmár eredmény. Mindenesetre messzebb vezet, mint önmagunk tömjénezése és akörnyezet, az ,,objektív körülmények" vádolása. Ez már út, amely elvezet valahova.Hadd idézzem Archibald Mackleish: ,,J. B." drámájából azt a jelenetet, amikor a,,peches" Sullivan vallatja a ,,szerencsés" J. B.-t, azaz az egykori bibliai Jóbmegfelelőjét a modern Amerikában:,,Hogy tudsz mindnyájunkat lepipálni?Van annyi eszem mint neked.Dolgozom annyit. Éjjel ég a lámpám."
,,Csak szerencséd van" - mondja Sullivan.,,Nézz ki - mondom -, nézz ki az ablakon! Mit látsz?",,Az utcát" - feleli.,,Az utcát" - mondom.,,Az utcát" - mondja.,,Mi másnak nevezzem?" - kérdi tőlem.,,Mi másnak nevezd?" - kérdem tőle.,,Útnak - mondom. - Valahova visz.",,Szépek az utak" - írta Török Sándor. Különösen sokfélék az önmegismerés, azönfejlesztés, önmagunk pszichés karbantartásának útjai. A pszichés fejlődés sokféleútjának, az ember belső szabadságának a tiszteletben tartása akarva-akaratlanulszembekerül napjaink túlságosan patologizáló szemléletével, amely mértéktelenülleszûkíti a pszichés egészség fogalmát, és valamilyen totális adaptációban,konfliktusmentességben látja a kívánatos ember-ideált: a karaktert kikovácsolókonfliktusokat; egy ember életvezetésének időszakos nehézségeit, vívódásaitönmagával, ,,szabálytalan" megoldásait, boldogtalanságát nem ritkán kezeléstigénylő betegségnek minősíti.Ismerjük a lelki élet valóban kóros zavarait, amelyek feltétlenül pszichoterápiás, pszichiátriai, sőt gyógyszeres kezelésre szorulnak. De ne minősítsünk minden pszichés problémát, nehézséget, kudarcot, megoldatlanságot kezelendő betegségnek. Az önmagával vívódó, elégedetlen, helyzeteivel küszködő ember lehet pszichésen egészséges, sőt! - belső küzdelmei éppen az egészségéből, problémabelátásából, a változás és a változtatás igényéből fakadnak.Az emberi kultúra erőfeszítésből származik. A kultúrateremtő erőfeszítések közétartozik az ember belső vívódása önmagával, kínlódásai azon a fejlődési úton,amelyet végigjár. Technikai kultúránk által kifejlesztett kényelmi igényeink azonbanmintha lassan átszivárognának a psziché birodalmába is. Elkényelmesedünk önmagunk faragásában és nevelésében, ellustulunk emberi kapcsolataink ápolásában, kikerüljük kényes és feszült helyzeteink megoldását. Ez a lustaságnemcsak kompromisszumokra, szkepticizmusra, cinizmusra valóhajlandóságunkban jelenik meg, hanem általában a pszichés erőfeszítések elkerülésében. Jobb egy-egy tabletta beszedésével erőfeszítés nélkül csökkenteniidegességünket - mint kemény munkával végigjárni egy önismereti utat, hogy asaját erőnkből ismerjük meg feszültségeink okát és jussunk túl rajtuk. De vajon jobb-e? Sokkal egyszerûbb tanácsot kérni valakitől, mint vállalni a döntésfelelősségét. Azonban a mástól kapott tanács, ami egy másik ember élményvilágából, értékrendjéből származik, vajon a saját énünktől nem idegen-e?Vagy ezt az árat fizetjük meg inkább, csak hogy másra háríthassuk át belsőterheinket? Egyszerûbb panaszkodni, mint kiverejtékezni a megoldást. És végnélkül - sokaknak és sokszor elismételve ugyanazt - panaszkodunk. Jobb arra azálláspontra helyezkedni, hogy ugyan csináljanak már velem valamit a pszichés,,nagyhatalmak", mint lépésről lépésre taposni ki saját hiteles utunkat - legyen az bár olyan keskeny kis ösvény - de valóban a miénk. Jobb?

Popper Péter: A belső utak könyve
9
Ez a könyv nem lelki betegek számára készült. Azoknak az egészségesembereknek szól, akik ,,az emberélet útjának felén" - előbb vagy később - utatvesztettek életük és önmaguk ,,nagy sötétlő erdejében"; a belső elégedetlenség, aváltoztatás, a fejlődés sürgető igényével nézik önmagukat, és saját erejükbőlszeretnének önismerethez és önfejlesztéshez jutni. Ez a könyv az önismeret és azönfejlesztés lehetőségeiről és határairól szól.Bármilyen furcsán hangzik:
az önmegismerés és a változtatás lehetőségének belsőelőfeltétele önmagunk szeretetteljes elfogadása
. Az elutasítás, a tagadás nem lehetkiindulópontja semmilyen konstruktív megismerésnek és fejlődésnek - csak destrukciót, rosszkedvet szül. Önmagunkon változtatni csak az elfogadáson belüllehetséges. Nem ellentmondás ez?Ha jól odafigyelünk a szavak valódi értelmére, világossá kell válnia, hogy
az,,elfogadás" nem jelent sem belenyugvást abba amibe nem lehet belenyugodni, semkritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét, legyen az bármilyen, talán éppen olyan, hogy változtatni akarunk rajta. Az elfogadás tehát megismerést eredményez, és éppen ezért válhat a továbblépéskiindulópontjává
. A valóság - akár saját belső valóságunk - eltorzítása, hamistükrözése, eleve elutasítása mindannak, ami nem felel meg illúzióinknak, a nemodafigyelés, az előítéletek, az axiomatizált ,,elvek" - mind alapvető akadályai amegismerésnek és az ember belső forradalmának.A mai ember egyre kevésbé kerülheti el ennek a rögös önmegismerési útnak avégigjárását. ,,Ilyenek vagyunk, ilyen vagyok!" - ez az egyetlen szilárd talaj,amelyről fejlődésünk érdekében elrugaszkodhatunk. Hosszú ideig, amíg az ember énfejlődése, az individuális személyiség markáns kialakulása történetileg még csak a kezdet kezdetén tartott, egy-egy törzs, nép, társadalmi csoport eszmevilága,ritualizált erkölcsi szabályrendszere mutatta az irányt: hogyan kell átélni a világeseményeit, hogyan kell viselkedni. ,,Törd hozzá magad az általános eszményhez,amely elmondja, hogy milyen és hogyan él a jó mohikán, a derék spártai stb.!" - erről volt akkor szó.A modern ember az évezredes fejlődés során szuverén személyiséggé alakult.Egyre kevésbé sikerül karakterétől, saját belső törvényeitől függetlenülmechanikusan idomulnia univerzális sémákhoz. Életünk külső irányítottságának ezek a fogódzkodói ma már alig léteznek. Saját magunknak kell kitapogatnunk belső lehetőségeinket, és kidolgoznunk egy olyan ,,használati utasítást", ha kell,,,korrekciós programot" önmagunkhoz, amely összhangban van belső igényeinkkelés törvényeinkkel, s amellyel örömtelien tudunk élni a világban. Egyre inkábbközeledünk egy olyan állapot felé amelyet József Attila annyira pontosanfogalmazott meg:
,,Az én vezérem bensőmből vezérel!"
Volt egy régi, középkori könyörgés amely valahogy így hangzott: ,,Negondoljátok, szerelmetes feleim, hogy a sátán kívülről közelít felénk, és mi aztmondhatjuk neki:
apage,
távozz! Mert a sátán mibennünk lakozik, és mi nemtehetünk ellene semmi mást, mint hogy jó szorosan megöleljük." A vallásos-misztikus burokban nagy élet- és emberismeretről tanúskodó igazság rejtőzik.Később mások is elmondták ezt, egyszerûbben és a mi nyelvünkön.
Thomas Mann megrázóan írja le a haldokló Jákob áldását. Először megáldjavalamennyi fiát, Izrael valamennyi törzsét. De az áldáson belül vannak átkozottak is, hárman a tizenkettő közül. Ruben, Lévi és Simon emberi magatartását
azelfogadáson belül tagadja meg
Jákob. Ezért bírják elviselni az apai átkot, ezértmarad meg az egész nép, mert az átkozottak is az áldáson belül vannak. Mint ahogya gyermekünkön is sok mindent faraghatunk, nevelhetünk, megtámadhatjuk azt, aminem tetsző nekünk - de csak az elfogadáson belül. Akkor egy gyerek mindent kibír,és változik is. De ha megtagadjuk vele a közösséget, ha kirekesztjük a szeretetünkből - akkor tönkremegy. Így vagyunk önmagunkkal is.Miller
A bûnbeesés után
címû drámájában Holga így szól Quentinhez:,,-... hosszú ideig minden éjjel ugyanazt, álmodtam... hogy gyerekem lett; és mégálmomban is láttam, hogy a gyerek az életem; és hogy hülye. És sírtam, és százszor is elszaladtam, de valahányszor visszajöttem, mindig ugyanolyan rémes arca volt.Végül azt gondoltam, ha meg tudnám csókolni, mert hát valami mégis van benne,ami az enyém, akkor talán megnyugodnék. És ráhajoltam arra a torz arcra, ésförtelmes volt... de azért is megcsókoltam. - Még mostanában is kísért? - Néha igen. De most valahogy már megvan az az érdeme, hogy... az enyém. Azthiszem, hogy
végül az embernek muszáj az életét a karjába vennie
..."Csak akkor meríthetünk
bátorságot
ahhoz, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal, ha el tudjuk fogadni magunkat, összes fájó, kedvezőtlen, nemegyszer undorító tulajdonságunkkal együtt. Ám ezen belül - és csak ezen az elfogadáson belül - megkísérelhetjük, hogy - pánik és hisztéria nélkül - változtatni próbáljunk magunkon.
Önmagunk vállalása híján
még a szembenézésig sem juthatunk el,
inkább becsapjuk magunkat. És az ember olyan könnyen hazudik önmagának, nemkell félnie a leleplezéstől
.A
szelídségen belüli szigorúság
nehéz mûfaját kellene mûvelnünk: önmagunk szelíd elfogadásán belül a szigorú törekvést, hogy változtassunk azon, amin érdemesváltoztatni.E könyv keletkezésének módszertani története pedig a következő. Miután sokaneljutnak a belső változás igényéhez, anélkül hogy pszichoterápiás kezelésre szoruló betegek lennének, kényszerûen megtorpannak a ,,Hogyan?" kérdése előtt. Hol éshogyan tanulhatók meg az önmegismerés és az önfejlesztés gyakorlatai? Vannak-eilyen gyakorlatok egyáltalán?Aki alaposan utánanéz, tapasztalni fogja; hogy az évszázadok, sőt évezredek során nagy iskolái alakultak ki az önnevelésnek. Ezek az iskolák mindig azönmegismerés kifejlesztésére alapoztak, és innét indultak el a belső átalakulások megvalósítása felé. A probléma abban áll, hogy a tudományos igényû pszichológialátóköréből kiesték e meglepően egzakt módszertannal rendelkező önfejlesztésilehetőségek. A kutató pszichológus ugyanis egyre inkább eltolódott a laboratóriumikísérletek irányába, ahol az objektív jelenség-megfigyelés az alapvető cél tehátszükségképpen háttérbe szorul minden olyan koncepció, amely az introspekcióraalapoz. A gyógyítással foglalkozó klinikai pszichológus, pszichiáter pedig szintekizárólag a pszichoterapeuta - beteg relációban gondolkozik.

Popper Péter: A belső utak könyve
11
Az önnevelés és önfejlesztés létező módszertanának megismerését továbbárendkívüli módon megnehezíti, hogy ezek a metodikák - miután a pszichológia mintönálló szaktudomány alig százéves múltra tekinthet vissza - történetilegszükségszerûen különböző ideológiai és világszemléleti burkokba ágyazottanlappanganak. A sokszor misztifikáló, sőt misztikus világnézeti beágyazottság már eleve elriasztja a tudományos igényû szakembert attól, hogy kifejtse ezek mélyérőlmindazt a reális tudást, amely az ember önnevelésének lehetőségeiről ésmódszereiről az idők során felhalmozódott.Jogosan tehető fel az alábbi kérdés: E nagy belső erőfeszítést követelőönmegismerési és önfejlesztési utak végigjárására a múltban leginkább olyanemberek vállalkoztak, akik valamilyen alapvető szellemi elkötelezettségben, zártvallási rendszerben éltek, talán nem voltak mentesek némi ,,megszállottságtól",fanatizmustól sem. De mi késztetheti a mai modern, természettudományosangondolkodó embert ilyen erőfeszítésekre?Talán elsőnek említhetném azt a jó értelemben vett kíváncsiságot, a megismerésörök szomjúságát; mely állandóan előre hajtja az embert, az emberiséget atudomány, a mûvészet új meg új lehetőségeinek határainak bejárása felé. Ez amegismerési vágy évezredek óta nemcsak a külvilágra, hanem az ember belsővilágára is irányul. Ki vagyok én?Ám ugyanennyire fontos hajtóerő az ember lázadó elégedetlensége önmagávalszemben, fejlődési igénye, netán boldogtalansága. Vágya az önmagával és avilággal való harmóniára. Ha megrajzolnánk egy tökéletesen kiegyensúlyozottember ideális képét, mit mondhatnánk róla? Talán csak ennyit:Képes arra, hogy tehetségének, képességeinek
megfelelően teljesítsen, produkáljon tanulásban, munkájában, hivatásában
.Képes arra, hogy
jól érezze magát a világban;
képes életörömre; képes élvezni azélet által nyújtott lehetőségeket: az evést, a munkát, a pihenést, a szerelmet, akultúrát.Képes arra, hogy produkciói, jó közérzete megteremtése során ne zavarja,
netegye tönkre más emberek életét;
mindez ne mások rovására történjen; tehát képesszociális beilleszkedésre.Sok ez vagy kevés? Mindenesetre kevesen mondhatják el magukról, hogy ígyélnek. De valószínûleg így szeretnénk élni. S ez elindíthat minket különböző útkeresőkalandokra a világban és saját magunkban. Talán az utóbbi a veszélyesebbdzsungel. Különösen az ifjúság az - a népmesék legkisebb királyfia -, aki elindul,hogy megküzdjön a hétfejû sárkánnyal, átvergődjön az üveghegyen és végülmegtalálja boldogságát.Jogos gyanakvással kérdezhetné valaki e könyv átlapozása után: Gyakorlatokrólvan szó, amelyek fejlesztik az ember belső erőit: Ám ahhoz, hogy e gyakorlatokatkövetkezetesen megcsináljuk, már jelentős énerő, önfegyelem szükséges. Azeredmény egyben feltétel is? Nekem úgy tûnik, hogy
az alapvető probléma ma nem annyira az erőtlenségben,hanem a lelki-szellemi erők szétszórtságában van.
Az ember pszichikus fejlődése
során jelentős intellektuális és emocionális erőket fejlesztett ki. Azonban sokszor nehezen találjuk meg ezeknek az erőknek a kreatív felhasználási lehetőségeit.Magas szintû aktivitásunk nemegyszer erőfecsérlő időtöltésekbe omlik szét. Smegint a fiatalokra kell hivatkoznom, akiknek óriási energiatartalékai éppen azért jelentenek nagy belső feszítő erőt, mert keresik a hatékony tevékenység, elkoptatottszóval: az önmegvalósítás szubjektíve legvonzóbb lehetőségeit.Ezért lehetünk tanúi annak, hogy az önmegismerés és önnevelés iránt egyrefokozódó szellemi éhség nyilvánul meg, elsősorban a fiatalabb korosztályok részéről. Az utóbbi évtizedekben különösen megerősödött az a folyamat, amelynek bölcsőjénél annak idején Schoppenhauer állt, aki a hivatalos német államifilozófiával való radikális polémiája során kaput nyitott távol-keleti vallásfilozófiaiiskolák gondolatainak befogadására. Ma - nyugat közvetítéssel és az ennek megfelelő torzításokkal - világszerte tapasztalható mind a jóga, a zen-buddhizmus,a transzcendentális meditáció stb. divattá válása, mind pedig több vonatkozásban akeresztény-katolikus gondolatvilág egyes elemeinek reneszánsza. Másrészt viszontegyre nagyobb tért hódít a korszerû természet- és társadalomtudományosgondolkozásmód. E téren tehát éles polarizálódási folyamatnak lehetünk tanúi. A polarizálódás azonban nemcsak az emberek között, hanem sokszor az egyes emberen belül is végbemegy. Tudományos világképét igyekszik szintézisbe hoznitranszcendentális érdeklődésével és érintettségével, s ez a mi kultúránk hagyományai között amelyek az egyértelmûségre törekvést, a definitív gondolkodástsugallják - belső konfliktusokhoz vezethet.Mélyebben vizsgálva e kérdést arra is fény derül, hogy az embereket nemannyira a vallásos érzés vagy a misztikus érdeklődés vonzza ezeknek a szellemiáramlatoknak a körébe, hanem éppen az a sajátosságuk hogy az önmagukon valómunkálkodás módszereiről és lehetőségeiről mondanak számukra valamit. Emondanivalók azonban torzulatokká válnak, sőt növelhetik a pszichésrendezetlenséget, vagy legjobb esetben külsődleges manírokká sivárulnak, éppenazért, mer egy egész más gazdasági-kulturális alapokon keletkezett világszemléletetés gondolkodásmódot akarnak eredeti formájában átültetni a mai európai kultúraeszmevilágába. Ez az anakronizmus csak szemléleti zûrzavart szülhet; ez a törekvésa mai modern ember aktuális fejlődési útjának szempontjából regresszió.Tagadó álláspontunk azonban nem jelenti az e szellemi áramlatok általlétrehozott értékek elvetését. A helyzet kissé hasonló ahhoz, amely az ősi orvoslásimódok terén tapasztalható. Az akupunktúra, az ayurvéda, a jóga régótafelhalmozott tudást hordoz az emberről, amely beépíthető mai kultúránkba éstudományunkba. Sőt - éppen a jóga esetében - a modern biofeedback kutatások kezdenek bevilágítani a látszólag érthetetlen szomatikus-vegetatív önkontrollhatásmechanizmusába. Az értékek átmentéséhez azonban először hozzájuk kellférkőznünk. Le kell hántani róluk az egykor aktuális ideológiai-filozófiairárakódásokat - amelyeknek többek között a stílus is az egyik megnyilvánulásiformája -, és akkor eljuthatunk egy ősidők óta mûvelt és kifejlesztett sajátos pszichológiához, amely elsősorban az önismeret és önnevelés módszertanárakoncentrál
Ez a könyv számos forrásból állt össze. Igyekeztem összefoglalni, és érthetőenmegfogalmazva ,,gyakorlatok" formájába önteni a modern pszichológia számoseredményét, amelyhez a kognitív, az affektív folyamatok, a személyiségfejlődés ésa szociális kontaktusok tanulmányozása-kutatása során eljutott, beleértve a klinikai pszichológia, illetve a különböző módszertanú pszichoterápiák gyakorlatitapasztalatait is. Ám ezenkívül megpróbáltam kihámozni mindannak a metodikailényegét, amit a különböző kultúrák, általam ismert szellemi irányzatok és iskolák azönnevelés terén kialakítottak, legyen szó buddhizmusról jógáról, keresztényezoterikáról, antropozófiáról vagy egzisztencializmusról. "vatosan, de szabadon bántam ezzel az ,,anyaggal", bátran lehántva róluk különböző ,,burkaikat", s azt, amiezután megmaradt, a tudományos pszichológia racionális mérlegére tettem.Ilyen módon kristályosodott ki egy önismereti és önfejlesztési gyakorlat-sor,amelynek egy részét közreadom. Igyekeztem a gyakorlatokat módszeresenvégigjárható struktúrába felépíteni vagy összerendezni, az alapoktól és az egyszerû,egy-egy részfunkcióra vonatkozó ,,tréning-programtól" haladva a komplexitás, akarakter- és személyiségformálás felé.Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a könyv gyakorlatok gyûjteménye. E gyakorlatok közül - saját problémabelátásának megfelelően -
választani
kell annak, aki az általános tájékozódáson túl használni is akarja őket. Agyakorlatokat - a megfelelő helyen közölt szabályok szerint - lehet váltogatni, slehet belőlük hosszabb távú programot kialakítani. De nem lehet belebonyolódnivalamennyi gyakorlat szimultán végzésébe vagy kapkodó váltogatásába. Azeredményesség feltétele az időtartam és a módszeresség.Hangsúlyozom:
A belső utak könyve
nem használható kóros pszichés folyamatok gyógyítására. Nem helyettesíthet semmiféle pszichoterápiát, kezelést,gyógyszerelést, ha arra valaki valóban rászorul. De segítséget nyújthat az önmagánváltoztatni akaró embernek ahhoz, hogy a valóságban is közelebb kerüljön én-ideáljához; hogy jobban tûrje az élet mindennapos terheit; hogy jobban megértseönmagát, és ezen keresztül másokat is


Popper Péter: A belső utak könyve
14
A bölcsesség kezdete
*
,,A régiek, akik tiszta erkölcsi összhangot akartak a világban, először nemzetiéletüket rendezték el; akik el akarták rendezni nemzeti életüket, először otthoniéletüket szabályozták; akik otthoni életüket akarták szabályozni, először egyéniéletüket mûvelték; akik egyéni életüket akarták mûvelni, először a
szívüket
hozták rendbe; akik szívüket akarták rendbe hozni, először akaratukat tették őszintévé; akik
akaratukat
akarták őszintévé tenni, először eljutottak a
megértéshez
; a megértés a
dolgok ismeretének
felkutatásából származik. Ha a dolgok ismeretét elnyertük, akkor elértük a megértést; ha a megértést elértük, akkor az akarat őszinte; ha az akaratőszinte, akkor a szív rendben van; ha a szív rendben van, akkor mûveljük egyéniéletünket; ha egyéni életünket mûveljük, akkor az otthoni élet szabályozva van; ha azotthoni élet szabályozva van, akkor a nemzeti élet mûvelése az alapja mindennek.
Lehetetlenség, hogyha az alap rendetlen, fölötte rendes legyen az épület
. Sohasemvolt olyan fa a világon, amelynek törzse karcsú s felső ágai nehezek és erősek. Adolgoknak oka és következménye van, az emberi ügyeknek kezdete és vége. Ha azegymásrakövetkezés rendjét ismerjük: ez a bölcsesség kezdete."


Popper Péter: A belső utak könyve
14
A bölcsesség kezdete
*
,,A régiek, akik tiszta erkölcsi összhangot akartak a világban, először nemzetiéletüket rendezték el; akik el akarták rendezni nemzeti életüket, először otthoniéletüket szabályozták; akik otthoni életüket akarták szabályozni, először egyéniéletüket mûvelték; akik egyéni életüket akarták mûvelni, először a
szívüket
hozták rendbe; akik szívüket akarták rendbe hozni, először akaratukat tették őszintévé; akik
akaratukat
akarták őszintévé tenni, először eljutottak a
megértéshez
; a megértés a
dolgok ismeretének
felkutatásából származik. Ha a dolgok ismeretét elnyertük, akkor elértük a megértést; ha a megértést elértük, akkor az akarat őszinte; ha az akaratőszinte, akkor a szív rendben van; ha a szív rendben van, akkor mûveljük egyéniéletünket; ha egyéni életünket mûveljük, akkor az otthoni élet szabályozva van; ha azotthoni élet szabályozva van, akkor a nemzeti élet mûvelése az alapja mindennek.
Lehetetlenség, hogyha az alap rendetlen, fölötte rendes legyen az épület
. Sohasemvolt olyan fa a világon, amelynek törzse karcsú s felső ágai nehezek és erősek. Adolgoknak oka és következménye van, az emberi ügyeknek kezdete és vége. Ha azegymásrakövetkezés rendjét ismerjük: ez a bölcsesség kezdete."*
Az egyes fejezetek között Tu Lung /Tu Csi Hsui/ XVI. században élt taoista bölcselő írásaibólközlünk részleteket. Lin Ju Tang
A bölcs mosoly
címû könyve nyomán. (Fordította: Benedek Marcell, Révai, 1939)

Alapgyakorlatok
Ezeknek a gyakorlatoknak általános mentálhigiénés jelentősége van. Különösenalkalmasak arra, hogy rendezzék az érzelmileg zaklatott lelkiállapotot, amelyszélsőséges hangulati labilitás, ingerlékenység, időszakos lehangoltság, a napiéletritmus szétesése, kapkodás, dekoncentráltság tüneteiben nyilvánul meg.Hangsúlyoznunk kell, hogy
a gyakorlatok segítségével tüneti eredmény érhető el,tehát nem szûnnek meg a zaklatott lelkiállapotot létrehozó okok. A zaklatottságot létrehozó és fenntartó okok megszüntetése csak feltáró pszichoterápia vagy a későbbismertetendő introspektív önismereti út végigjárása során valósulhat meg. Eznemegyszer az egész életvezetés, életmód megváltoztatásához vezet. E gyakorlatok maximális eredménye annyi lehet, hogy megnöveli az ember toleranciáját, ellenállóképességét az élet mindennapos terheléseivel szemben
. Ezért elsősorban a külsőéletkörülmények által kiváltott pszichés labilitás megszüntetésére alkalmasak.Emellett azonban nem lebecsülendő általános fejlesztő hatásuk sem.Az alapgyakorlatok ezenkívül alkalmasak a lelki egyensúly fenntartására, és igenérzékenyen jelzik, ha a kialakult egyensúlyt a megbomlás veszélye fenyegeti.Ezek az egyszerû, néhány perces gyakorlatok a lelki élet öt fontos területét érintik: - A gondolkodás összpontosítása; - Az akarat fejlesztése; - Önuralom az érzelmek és indulatok kifejezésében; - A pozitívumokra való beállítódás; - Az ítélkezés elfogulatlansága, illetve a szempontváltás képessége azobjektivitás érdekében.A gyakorlatok strukturálisan összefüggnek, egymást segítik és ellenőrzik. Ezértnem helyes, ha közülük egyet-egyet kiragadunk, s csak azokat végezzük. A megfelelőeredmény elérésének két feltétele van. Az egyik
az előírt ciklikus váltások betartása.
A másik a
következetes rendszeresség, hosszabb időtartamon keresztül.
Semmiértelme nincs annak, ha e gyakorlatokat rapszodikusan végezzük, némely napokonigen, máskor megfeledkezve róluk. Mind a rendszertelenség, mind pedig agyakorlatok elkezdése, majd abbahagyása pszichés stabilitásunk szempontjábólkedvezőtlen hatású is lehet. Ezért csak akkor érdemes belefogni ha legalább hathónapon keresztül következetesen elvégezzük e gyakorlatokat, amelyek naponta nemvesznek öt percnél több időt igénybe. Ekkor már feltétlenül tapasztalni fogjuk intenzív pozitív hatásukat. Tulajdonképpen
az lenne a kívánatos, ha az öt alapgyakorlat beépülne mindennapi életünkbe, s olyan állandóan visszatérőtevékenységgé válna, mint testünk tisztán tartása
.Az alapgyakorlatok hatásának kibontakozására - mint azt tapasztalni fogjuk - két fázis jellemző. Ennek megfelelően a gyakorlatok funkciója, értelme is kettős

Első fázis
A gyakorlatok megtanulásának időszaka, amíg eljutunk addig, hogy mindegyikethibátlanul végre tudjuk hajtani. Képességeinktől, pszichés állapotunktól függően ittrendkívül nagyok az egyéni eltérések: a tanulás néhány hétig vagy néhány hónapigis eltarthat. Ebben a
fejlesztő
időszakban nincs jelentősége a kudarcnak! A lelkihatás szempontjából
a lényeg az erőfeszítés
, amelyet a gyakorlatokra fordítunk. Haminden gyakorlat azonnal sikerülne, nem lenne rájuk szükségünk. Tapasztalni fogjuk azt is, hogy egyes gyakorlatok rövid idő után már eredményesek, mások viszontmakacsul nem sikerülnek. Ez jelzi, hogy lelki életünk melyik területén mutatkoznak rendezetlenségek, fogyatékosságok. Ennek ellenére nem szabad a problematikusgyakorlatokat előtérbe helyeznünk. Az előírt idő elteltével kudarcok esetén is abbakell hagynunk a próbálkozást, és nyugodtan áttérhetünk a következő gyakorlatra.Amikor a sikertelen gyakorlat ciklusa visszatér, már jobb eredményt fogunk elérni.
Második fázis
A megtanult gyakorlatok rendszeres továbbfolytatása. Ebben az időszakban már mindegyik gyakorlatot sikeresen végre tudjuk hajtani, pár percig tartó elvégzésük mindennapos szokássá válik. Az alapgyakorlatoknak ekkor már ellenőrzőfunkciójuk van. Előállhatnak olyan megterhelések, élethelyzetek, amelyek lelkilegerősen megviselnek bennünket. Ha a gyakorlataink ilyenkor is sikeresek, nincs ok aggodalomra pszichés állapotunkat illetően. Előfordulhat azonban, hogyészrevesszük: az eddig hosszabb idő óta sikeresen végzett gyakorlatok egyike-másika akadozni kezd. Ez nagyon érzékeny és korai jelzése annak, hogy pszichésállapotunk romlik, túlléptünk teherbírásunk határán. Arról is információt kapunk,hogy lelki életünk melyik területén csökken a teljesítőképességünk. Ez komolyfigyelmeztetés: életmódunkon, életvezetésünkön változtatnunk kell; konfliktusaink, problematikus helyzeteink már nem ismételhetők pszichés egészségünk veszélyeztetése nélkül, keresnünk kell a megoldás lehetőségeit. E gyakorlatok révéntehát pszichés állapotunk állandó kontrolljának lehetőségét kapjuk a kezünkbe.Az öt gyakorlat mindegyikét egy hétig végezzük. Utána - az eredményességtőlfüggetlenül - áttérünk a következő gyakorlatra. A hatodik héten megint visszatérünk az első gyakorlathoz - a ciklus újra kezdődik. (Van olyan módszertani felfogás is,amelyik a hatodik héten napi váltásban végzi a gyakorlatokat, majd két nap szünetután a hetedik héten tér vissza a ciklus elejére. Mindenkinek ki kell próbálnia,melyik módszer a számára megfelelőbb.)

1. A gondolkodás összpontosítása
Naponta egyszer, csendes, nyugodt körülmények között - lehetőleg amikor egyedül vagyunk, és nem kell tartani attól, hogy néhány percen belül megzavarnak - magunk elé teszünk egy egyszerû tárgyat, pl. egy ceruzát, varrótût, szemüveget stb.Gondolatban - tehát némán, de önmagunk számára pontos mondatokbanmegfogalmazottan - elmondjuk mindazt, ami az adott tárgynak lényegesismertetőjegye.
Példa a sikeres gyakorlatra:
,,Ceruza. Írásra, rajzolásra használják. Belsejében puha grafitrúd helyezkedik el, mert az könnyen nyomot hagy a papíron. Azonban agrafit törékeny, ezért puhafa tokba foglalják. Azért kell puhafa, hogy könnyenlehessen hegyezni. A puhafa borítást szögletesre esztergálták, hogy ne csússzon akézben. Befestették, lakkozták és feltüntették rajta a grafit keménységi fokát. Erreazért: van szükség, mert különböző munkákhoz különböző keménységû grafit kell, ésígy mindig meg tudjuk vásárolni a megfelelő minőségû ceruzát. ,,
Példa a sikertelen gyakorlatra:
,,Ceruza. Nagyon szeretem a ceruzákat és aradírokat, diákkoromban egész gyûjteményem volt. Minden pénzemet erre költöttem.Apám nagyon haragudott érte... A belseje grafit. Mi is a grafit? Nem emlékszem, pedig az iskolában tanultunk róla... A borítása puhafa. A puhafa tulajdonképpenfenyőfa. Múlt nyáron a hegyekben láttam a fenyőfák kitermelését. Érdekes volt,ahogy kidöntötték, legallyazták. A farönköket lánctalpas traktor vontatta le avölgybe:... stb."A lényeg tehát az, hogy
ne engedjük gondolatainkat elkalandozni
. Próbáljuk megcélra irányítottan összefogni egyébként szabadon szétszökellő asszociációnkat.
2. Az akarat fejlesztése
Pszichológiai közgondolkozásunkban gyakran tapasztalható valamiféle,,akaratmítosz". Sok belső problémáról állítják, hogy azok oka az akaratgyengeségében rejlik. Úgy tûnik, hogy az ember akarati funkcióit indetermináltnak tartjuk, mintha fejlesztéséhez csak ,,erős elhatározás" volna szükséges; semmiegyéb.A valóságban az ember akarati élete rendkívül bonyolult szerveződésûfunkciórendszer, amely egyáltalán nem független a személyiségösszerendezettségétől, emocionális kiegyensúlyozottságától, az értékrendtől stb. - sőt nagymértékben ezek függvénye. Az akarat fejlesztése csak a teljes személyiségfejlődésével együtt képzelhető el. Ezért illeszkednek az ún. akarati gyakorlatok szervesen a többi közé, önállóan nem végezhetők. Az alapgyakorlat az alábbiak szerint alakul:A hét elején keményen elhatározzuk, hogy mindennap egyszer,
mindig azonosidőpontban
- pl. pontosan délután három órakor - elvégzünk egy bizonyos
Popper Péter: A belső utak könyve
18
cselekvést. Egyszerû dolgokról van szó: megforgatjuk a gyûrûnket, magunkbanelmondunk egy kedves verssort stb.Lényeges, hogy emiatt ne szakítsuk meg jó előre folyamatos tevékenységünket,tehát ne üljünk már háromnegyed háromkor az órára meredve. A cél az, hogymiközben folyamatosan - végezzük azt; amit tennünk kell, idejében jusson eszünkbeelhatározásunk, és csináljuk is meg.Kezdetben talán ez a gyakorlat okozza majd a legtöbb nehézséget. Eszünkbe jut adolog három előtt tíz perccel, de mire újra az órára nézünk, már negyed négy felé jár. A gyakorlat legfontosabb eleme a tökéletes, percnyi pontosság. Nehezíti avégrehajtást, ha nem kerek időpontot tûzünk ki, hanem pl. öt óra tizenhárom percet.(Ha nagyon buzgók vagyunk, feljegyezhetjük a sikerek és a kudarcok számát. Ígynyomon követhetjük, hogy öt hét múlva, amikor megint erre a gyakorlatra kerül asor, javult-e a teljesítményünk?)
3. Önuralom az érzelmek kifejezése felett
Először is el kell oszlatnunk egy lehetséges félreértést. Ennek a gyakorlatnak nem aza célja, hogy redukáljuk érzelmi reakcióink intenzitását, vagy hogy ne örüljünk, nekeseredjünk el, ne jöjjünk indulatba. Ellenkezőleg:
ápolnunk és fejlesztenünk kell magunkban a teljes embert, aki az érzelmeknek minél szélesebb skáláját éli meg: vandühe, ujjongása, szomorúsága és extázisa
. A gyakorlatnak az a célja, hogyuralkodjunk érzelmi-indulati állapotunk - akaratunktól független, spontán - külsőkifejeződésén
.
Azt kellene elérnünk, hogy miközben mélyen átéljük azokat azérzelmeket, amelyeket a világ, környezetünk eseményei váltanak ki belőlünk - ezekből a külvilág számára ne látszódjék semmi, illetve csak az, amit szándékosanakarunk kifejezni, amivel közölni akarunk valamit, amivel hatást akarunk elérni. Azérzelmek kifejezése tehát váljon a szándékos kommunikáció eszközévé
.
Ezzelelérhetjük, hogy érzelmeink külső megnyilvánulási formái pontosan megfeleljenek annak, ami bennünk van. Ez nagyon fontos a környezetünkkel való harmonikuskapcsolat, egymás megítélése szempontjából. Naponta többször ér minket kisebb-nagyobb öröm, bánat, siker, kudarc, kedvességés megbántás. Azon a héten, amikor az önuralom gyakorlására kerül sor, vigyázzunk arra, hogy ezeknek érzelmi hatásából, a bennünk zajló reakciókból a külső szemlélőszámára semmi se legyen spontán észrevehető. (Kivéve, ha pl.köszönetnyilvánításkor vagy szemrehányáskor
akarjuk
azt, hogy hangulatunkattudomásul vegye. Kezdetben a gyakorlat sikere érdekében jobb, ha ezzel istakarékosan bánunk.) Különösen fontos, hogy a közömbös környezet ne vegye rajtunk észre pillanatnyi hangulatunkat. Pl. a munkahelyünkön ne tûnjön fel, ha otthoni problémáink nyomasztanak, vagy ne terheljük hozzátartozóinkat munkahelyünkönkeletkezett idegességünkkel.Érzelmi állapotunk külső megjelenésének többféle lehetősége van. Elsősorbanarckifejezésünk, magatartásunk és szóbeli megnyilvánulásaink. Ezekre kell tehátügyelnünk. A gyakorlat hetében uralkodjunk mimikánkon, viselkedésünkön és beszédünkön. Tehát ne grimaszoljunk, csapkodjunk, káromkodjunk, de ne ishahotázzunk, ujjongjunk féktelenül. Legfőképpen pedig
szüneteltessük a panaszkodást, vagy vidámságunk okának részletes elmagyarázását, egyszóval a fölösleges fecsegést
. Napjainkban elterjedt szokás, hogy megfelelő közönség előtt,vagy többeket ,,bizalmasan félrevonva" beszámolunk a minket ért sérelmekről,örömökről. Ezen a héten ezt is szüneteltessük. Ehelyett inkább figyeljük megkörnyezetünket, és viselkedésünkkel alkalmazkodjunk mások hangulatához, adjunk módot arra, hogy ők beszélhessenek nekünk pozitív vagy negatív feszültségeikről, azőket foglalkoztató eseményekről.Õsi bölcsesség, hogy mielőtt beszélni kezdünk, érdemes megfontolni, hogy amitmondani akarunk - igaz-e? - lényeges-e? - jóindulatból fakad-e?
4. A pozitívumokra való beállítódás
A gyakorlat hetében a minket ért kellemetlenségekre, azokra az eseményekre ésközlésekre kell figyelnünk, amelyek ijedelmet, rosszallást, bosszúságot keltenek bennünk.Tehát először is negatív érzelmeinket és az általuk kiváltott kedvezőtlenvéleményeket, ítéleteket kell konstatálnunk.A gyakorlatnak az a lényege, hogy megpróbáljuk a rosszalló, negatív ítéletetkiváltó eseményt vagy közlést más szempontból is végiggondolni, keresve bennevalami pozitív tartalmat. Tudatában kell lennünk annak, hogy a legtöbb eseménynem csak rossz s nem csak jó, hanem kedvező és kedvezőtlen vonatkozások,lehetőségek és következmények bonyolult szövevényéből áll. A minket sértőhatározat kedvező lehet egy más, fontos ügy szempontjából. Egy pillanatnyi bosszúságot okozó esemény később jó következményekkel is járhat, vagy másszempontból is hasznos lehet. A gyakorlat során erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy gondolati úton megtaláljuk a számunkra negatív események pozitív oldalait is.Ennek érdekében sokszor fel kell adnunk megszokott nézőpontunkat,előítéleteinket, önös szempontjainkat, mechanikusan begyakorolt ítélkezésirendszerünket.A gyakorlat végzése során el kell kerülnünk egy lehetséges félreértést: nem arrólvan szó, hogy a pozitivitás érdekében kedvezőnek, értékesnek hazudjunk rosszdolgokat; hogy negatív jelenségeket és történéseket a maguk teljességébenrózsaszínûre fessünk át! Erről szó nincsen. A feladat éppen abban áll, hogy miközben jól látjuk a kérdéses esemény vagy jelenség negatív jellegét, ezen belül próbáljunk meg felfedezni benne valami értéket
is
.Megint nagyon egyszerû dolgokról van szó. Észrevehetjük a vázánkat ledöntőmacska mozgásának szépségét is. Egy csúnya, töpörödött öregember tekintetének
Popper Péter: A belső utak könyve
20
nyíltságát, szelídségét. A minket bőrig áztató zivatarkor a felpattanó buborékok szépségét. Hibát elkövető fiatal munkatársunk zavarának báját. Egy kellemetlenemberről is elismerhetjük, hogy olyan rendet tart maga körül, amelyre mi nemvagyunk képesek stb.
5. Az ítélkezés elfogulatlansága
Amikor nap mint nap szembekerülünk a világ kisebb-nagyobb eseményeivel,emberekkel, állatokkal, növényekkel és ásványokkal, híreket és információkathallunk - gondolkozásunkat, ítélkezésünket bizonyos megszokottság, begyakoroltság, ismétlődő gondolatmenetek jellemzik. A dolgokról elsősorban az jut eszünkbe, amit tanultunk, hallottunk, eddig tapasztaltunk róluk. Kiskorunktólkezdve - neveltetésünk, iskoláztatásunk révén - kész ítéletek, verbálismegfogalmazások rendszerét sajátítjuk el, amelyek végül már szinte zárt burokkéntvesznek körül minket. Ezért a legritkább esetben éljük meg a dolgokat, azeseményeket a maguk tiszta valóságában. Felfogásunkat, élményeinket azelőzetesen már kialakult vélemény- és előítélet-rendszerek, attitûdök szûrőjén átkapott - sokszor torzított - benyomások alakítják ki.Az elfogulatlansági gyakorlat hetében arra kell törekednünk, hogy legalábbnaponta egy-egy dolgot, jelenséget vagy eseményt szinte a kisgyermek naivrácsodálkozásával vegyünk szemügyre. Magát a dolgot kellene megbámulnunk amaga valóságában, függetlenül attól, hogy mit tudunk vagy tanultunk róla. Agyakorlatnak az a lényege, hogy ne tekintsünk semmit sem evidensnek, magátólértetődőnek, ne skatulyázzunk be semmit, hanem használjuk saját ítélőerőnket, problémalátásunkat. Ennek egyik előfeltétele, hogy próbáljunk elvonatkoztatni sajátszemélyünktől, a jelenséget önmagában figyeljük meg és értékeljük, függetlenül attól,hogy ez számunkra kellemes vagy kellemetlen, s milyen érzéseket és asszociációkatkelt bennünk.A tudomány számos felfedezése fakad ebből a ,,gyermeki rácsodálkozásból". Azemberek évezredeken át evidensnek tartották, hogy a tárgyak lefelé esnek, míg Newton rá nem csodálkozott erre a jelenségre. Sok száz kutató dobta ki mérgesen amegpenészedett táptalajt, amelyről lepusztult a baktérium-tenyészet - míg Fleming problémát látott ebben. A gravitáció, az antibiotikum felfedezésének lényeges elemevolt az ítélkezés elfogulatlansága.Kezdetben egyszerû feladatokat kell magunk elé tûznünk. Például vegyünk szemügyre egy gyufaszálat, jól nézzük meg milyen, és próbáljuk elgondolni, hogymi mindenre lehetne még felhasználni a tûzgyújtáson kívül. Ugyanígy járhatunk elmás egyszerûbb tárgyakkal is - ha eltekintünk mindattól, amit már megszokottantudunk róluk. Fokozatosan nehezítsük a gyakorlatokat addig a szintig, amíg eljutunk az ember, az emberi cselekvések elfogulatlan megítéléséhez.Ezek a gyakorlatok már kissé nehezebbek. Próbáljuk meg
úgy hallgatni egyember beszédét, hogy időlegesen elnyomjuk magunkban reflexióinkat, helyeslésünket és tiltakozásunkat
. Hagyjuk a hangját, az arckifejezését, a mozgását hatni
Popper Péter: A belső utak könyve
21
magunkra. Próbáljuk őt
lelkileg mozdulatlanul tükrözni
. Meglepő lesz, hogy milyenmennyiségû finom, addig rejtett információ birtokába jutunk.Embermegismerésünknek egyik legnagyobb akadálya, hogy
figyelmünk megoszlik ahozzánk beszélő és a saját reakcióink között
. Sőt gyakran már inkább csak magunkrafigyelünk. Õ még beszél hozzánk, mi már az ellenvélemény megfogalmazásángondolkozunk.Próbáljuk meg egy ember viselkedését - legalább naponta egyszer - elfogulatlanul megítélni. Ha valaki hozzánk komisz, attól még másokhoz rendeslehet. Próbáljuk meg beleélni magunkat az ő helyzetébe, megérteni viselkedésének mozgató rugóit.És ugyanígy: hagyjuk hatni magunkra a naplementét, egy hegyet, egy fát,virágot, állatot. Ha zenét hallgatunk átmenetileg felejtsük el a zeneszerzőt, akarmestert, az egyes hangszerek szólamait, adjuk át magunkat csak a hangzásnak.E gyakorlat sikerének a legnagyobb akadálya az egocentrizmus és az előítélet.Eredménye az önálló gondolkozás és az empátiás készség fejlődése.


Popper Péter: A belső utak könyve
22
Ming Liao Ce utazásai
*
I. Az elkívánkozás oka
Ming Liao Ce valamikor hivatalnok volt s megunta a világ sorát, - azt, hogymindig szíve ellenére kellett beszélnie s a helyes formával ellenkező ceremóniákatkellett végrehajtania. Mit jelent az, hogy valakinek ,,szíve ellenére kell beszélnie?".A házigazda és látogatója mélyen hajlonganak egymás előtt, néhány közömbös szótszólnak az időről s azután nem mernek tovább beszélni. Olyan emberek, akiketéletünkben először látunk, kezet ráznak velünk s erősítgetik, hogy kebelbarátaink, demihelyt elmentek, tökéletesen közömbösek vagyunk egymásnak. Ha dicsérünk valakit, a szent Poyi-hoz hasonlítjuk, de mihelyt hátat fordított, úgy beszélünk róla,mint a tolvaj Csehről. Ha kényelmesen üldögélünk és kellemesen beszélgetünk,igyekszünk megőrizni kevés szavú méltóságunkat, bár sok mindent szeretnénk egymásnak elmondani; és nemes ideálokról locsogunk, holott erkölcstelenülviselkedünk.
Félünk, hogy szívünket feltárva elárulnók az igazságot s ezzel megbántanánk valakit,
félretesszük hát ezeket a gondolatokat s engedjük, hogy atársalgás hányódjék-vetődjék hétköznapi tárgyak körül. Némelykor meg éppen színházat játszunk és sóhajtozunk vagy kiáltozunk, hogygondolatainkat eltakarjuk, úgyhogy fülünk, szemünk, szájunk és orrunk nem a miénk többé, s haragunk, örömünk, nevetésünk és megbotránkozásunk nem őszinte. Ez atársadalom megállapodott szokása s nem lehet változtatni rajta. És mit jelent az,hogy ,,a helyes formával ellenkező ceremóniákat kell végrahajtanunk?"Amikor embertársainkkal beszélünk, akármilyen rangbéliek is, hajlongunk és bókolunk egész áldott nap, noha régi barátok közt vagyunk. Ok nélkül elszakadunk némelyektől, mintha halálos ellenségeink lennének s hasonlóképpen ok nélküligyekszünk másokhoz közelebb férkőzni, noha igazi közösség nincs közöttünk. Anemes úr alig nyitotta ki száját, már harsogva feleljük: ,,Parancsára, kegyelmesuram!", hiszen csak karját kellene fölemelnie, s lecsapnák a fejünket. Látunk kétembert, aki látogatja egymást s bár utálják egymás képét látni, napokat töltenek azzal, hogy szorgalmasan leszállnak lovukról és hátrahagyják névjegyüket. Már pedig ha egy barátunkat meglátogatjuk, hogy tudakozódjunk a hogylétéről, ennek nem volna szabad üres formaságnak lenni. Vajon így gondolták ezt a régi királyok,akik ezeket a ceremóniákat megalapították? Felvesszük ruhánkat és övünket, úgyérezzük magunkat, mint a ketrecbe zárt majom s még vakarózni sem tudunk, ha tetûcsíp és viszket a bőrünk. Ha kényelmesen járunk az utcán, félünk, nehogy megtaláljuk sérteni a törvényt. Szemünk tüstént az orrunkat nézi, s nem merünk egy kurtatávolságon túl pillantani, ha pedig megtesszük, mások néznek ránk s próbálják kifürkészni, hogy mi járatban vagyunk. Ha nagy szükségünk van arra, hogykönnyítsünk magunkon, alig merünk megállni valami mentség nélkül. A magasabbtisztviselők örökösen arra gondolnak, hogy kard van előttük s mások bírálata a hátuk mögött. Testüket gyötri a hideg és meleg évszak, szívüket pedig a birtoklás vágya és a*
XVI. században keletkezett taoista irat. Szerzője Tu Lung, más néven Tu Csi Hsui. (Id. u. o.)

Popper Péter: A belső utak könyve
23
veszteség félelme. Még a legnemesebb és leglovagiasabb szellemek is, akikbenmegvan a bölcs kiábrándultság érzete és meg vannak elégedve önmagukkal, beleesnek ebbe a csapdába, mihelyt tisztviselőkké lesznek. Ezért tehát, hogy szívétés akaratát fölszabadítsa, Ming Liao Ce útnak indul a Nemtörődömség Birodalmafelé.Azt mondhatja valaki: ,,Úgy hallottam, hogy a Tao követője csöndességben él ésnem érzi magát elhagyatottnak; tömegben él és nem érzi a zajt. A világban él ésmégis kívül áll rajta; semmi sem köti és nincs szüksége fölszabadulásra és hamarosanfûzfa nő ki bal hónaljából és madár fészkel a fejebúbján. Ez a tetőpontja a nyugalomés fölszabadulás mûvelésének. Konyhai cselédnek lenni, vagy a szemetetfölszedegetni a földről, a legalacsonyabb foglalkozások közé tartozik, de a szentet ezsem zavarja. Vajon nem teszed-e szellemedet tested szolgájává, amikor félsz ahivatali élet megkötöttségeitől s szokatlan helyekre kívánsz utazni?"Ming Liao Ce pedig ezt feleli: ,,
Aki a Taot elérte,
az beleléphet a vízbe és nemnedvesedik meg, beleugorhatik a tûzbe és nem ég meg, úgy lépdelhet a valóságon,mintha üresség volna, s utazhatik az ürességben, mintha valóság volna. Otthon lehet,akárhol van is és egyedül lehet bármilyen környezetben. Ez természetes sajátossága.De én nem értem el a Taot, én csak szeretem a Taot. Aki elérte a Taot, az uraönmagának s a világegyetem szétolvad a szemében. Vesd őt lármás és piszkostársaságba s olyan lesz, mint a lótuszvirág, amely iszapos vízből nő ki s a vízmegérinti, de foltot nem ejt rajta. Ezért nem kell válogatnia, hogy hova menjen. Énmég nem vagyok erre méltó, mert olyan vagyok, mint a szélnek engedelmeskedőfûzfa, ha a szél nem fúj, nyugodtan állok s ha a szél megindul, megindulok én is.Olyan vagyok, mint fövény a vízben, - tiszta, vagy iszapos, amilyen a víz. Gyakranelértem a tisztaságot és nyugalmat egy egész napra s aztán elvesztettem egy pillanatalatt, némelykor pedig elértem a tisztaságot és nyugalmat egy esztendőre s aztánelvesztettem egy nap alatt. Nem volt lehetséges, hogy faképnél hagyjak mindent sne engedjem magam az anyagi környezettel zavartatni. Megyek tehát, hogyfelszabadítsam szívemet, szabadjára engedjem szellememet s elutazom a Nemtörődömség Birodalmába."


Popper Péter: A belső utak könyve
24
Az önkontroll és az emberismeret elmélyítése a figyelem és azemlékezés fejlesztése útján
Ebben a fejezetben tulajdonképpen a megfigyelőképesség és az emlékezésfejlesztésének módszereiről lesz szó. A gyakorlatsor mindenki számára hasznos, akiazt tapasztalja, hogy megfigyelőképessége pontatlan, reproduktív emlékezetelabilis, feledékeny, vagy nem eléggé szelektív: nem a lényeges elemeket rögzíti,hanem megtapad a lényegtelen részleteknél.A pszichés funkciók azonban egységes struktúrát alkotnak. Amegfigyelőképesség és az emlékezés teljesítményének javulása nemcsak közvetlenülérezteti hatását (pl. munkánkban), hanem irradiál, tehát közvetve fejleszti egyébképességeinket is. A pontos megfigyelés, a megfigyelt lényeges elemek tartósemlékezeti rögzítése és megbízható felidézése emeli a tudatosság szintjét. Azönmagunkról való tudás, érzelmi reakcióink, gondolataink, viselkedésünk pontosregisztrálása elmélyíti önismeretünket és fokozza önkontroll-funkciónkat.Fokozatosan kiküszöböli azokat a torzításokat, amelyek félelmeinkből, hiúságunkbólvágyfantáziáinkból, elhárításainkból fakadnak. Egyre kevésbé fogjuk önmagunkatösszetéveszteni ,,én-ideálunkkal": megtanulunk különbséget tenni az
,,ilyen vagyok"
és az
,,ilyen szeretnék lenni"
között. Ez az eredmény kettős arcú lesz. Egyrésztmegjelöli azokat a területeket, ahol érdemes önmagunkat fejlesztenünk. Másrészt - éppen emiatt - nemegyszer
kellemetlen tükröt tart elénk, megmutatja mennyiremások vagyunk, mint amilyennek képzeljük magunkat.
Az önismeretnek, azintrospekciónak ezek a kezdeti lépései sokszor a legfájdalmasabbak, mert
élesen sértik hiúságunkat, önmagunkról alkotott illúziónkat
.Végül az önismeret elmélyülése egyre jobb emberismerővé tesz minket.Valamennyien emberek vagyunk, és
önmagunk objektív megismerése fokozatosanátvezet mások objektív megismeréséhez és megértéséhez
. Az emberismeretet sokszor misztifikálják: adottságokra, intuícióra, speciális humán érzékenységre stb.hivatkoznak. Anélkül, hogy tagadnánk a tényt: a jó emberismerethez - mintmindenhez a világon - kell bizonyos speciális érzék vagy tehetség, azt ishangsúlyoznunk kell, hogy más emberek megbízható megismerése bizonyos szintigmegtanulható. Éppen annyira, amennyire mindenki megtanulhat rajzolni vagymuzsikálni. Természetesen nem feltétlenül lesz belőle mûvész. Ehhez már speciálistehetség kell. Az önfejlesztő gyakorlatok segítségével bárki eljuthat az elfogulatlanemberismeret olyan szintjéig, amely megóvja a durva csalódásoktól, a hamisítélkezéstől, a sokszor késői, utólagos ráeszmélésektől: ,,Hogyan tévedhettemekkorát?" ,,Miért nem vettem észre idejében, hiszen ezer jelből láthattam volna...?"Mások megismerésének legnagyobb akadálya hiányos vagy torzítottönismeretünk.
Belső állapotainkat akarva-akaratlanul mindig átvisszük a külvilágra,önmagunkhoz való viszonyunk meghatározza másokhoz való kapcsolatunkat is
.Aki önmagával túlságosan szigorú, kegyetlen - másokhoz is az lesz.Aki önmagának sokat hazudik - hazudik a környezetének is.Aki megérti önmagát - másokat is meg fog érteni.

Popper Péter: A belső utak könyve
25
Ennek a törvényszerûségnek az az oka, hogy egy másik ember karaktere, problematikája, amivel szembekerülünk, asszociatív úton elkerülhetetlenül megérinti,felszínre hozza saját hasonló problémáinkat, életünk azonos területeit.Tisztánlátásunk, ítélkezésünk objektivitása attól függ, hogy saját analóg problémáink területén becsapjuk-e magunkat, vagy vállaljuk a valódi helyzetelfogadását. Mindig ott lesznek homályaink, félreértéseink, illúzióink egy másik emberrel kapcsolatban, ahol saját magunk rendezetlenek vagyunk, hazudunk magunknak, eltorzítjuk a realitást. Ezért eredményezi önmagunk elfogulatlanmegismerése emberismeretünk megjavulását.
Az önmegismerés és ezen keresztül mások megismerésének legnagyobb akadálya a félelem és a hiúság
. Sokszor nem szívesen vesszük tudomásul, hogy milyenek vagyunk a valóságban. Ideáljainkat, erkölcsi érzékünket sértő érzelmeinket,gondolatainkat, cselekedeteinket nem szívesen vállaljuk, meghamisítjuk vagyutólag gyártunk elméleteket, ürügyeket indokolásukra. Indulatosak leszünk, ha akülvilág leleplez minket. Nem akarjuk látni és tudomásul venni, hogy mi mindenvan ,,lelki zsákunkban". Pedig a zsákot akkor is visszük, ha nem nézünk bele. Azelhárítások, meghamisítások, az illúziók csak azt eredményezik, hogy pillanatnyi jobb közérzetünk és önmagunkkal való elégedettségünk érdekében kiengedjük kezünkből azt a lehetőséget, hogy reálisan számoljunk makacs lelki tényeinkkel,esetleg megpróbáljunk változtatni rajtuk. E helyett - éppen mert ismeretlenek maradnak - azok kezdenek rajtunk uralkodni. Emberi viszonyainkat is úgyválogatjuk meg, hogy elősegítsék önbecsapásainkat. Elkerüljük azokat az embereket,akik igaz visszajelentést adnak rólunk, rosszindulattal vádoljuk őket. Kedveljük azillúzióinkat támogatókat, akik kiszolgálják a hamis látszatok fenntartásának igényét. A folyamat végén bekövetkezik a keserû csalódás kapcsolatainkban.Sokszor végigéljük Oidiposz király tragédiáját, aki nem akarta látni azt, amitláthatott, látnia kellett volna önmagában és környezetében.
1. A spontán megfigyelés ellenőrzése és fejlesztése
a) Tárgyak megfigyelése
Előzetes szemügyre vevés nélkül, elfordulva próbáljuk meg apró részletekig menő pontossággal felidézni egy környezetünkben levő tárgy
vizuális képét
. (Hamutartó,lámpa, növény stb.) Visszafordulva ellenőrizzük és korrigáljuk a bennünk kialakultképet.
b) Tárgycsoportok megfigyelése
A gyakorlatot ugyanígy végezzük, de most már több tárgy és azok elhelyezkedésének felidézésével próbálkozzunk. (Pl. íróasztalunkon heverő tárgyak,egy virágágyás stb.)

Popper Péter: A belső utak könyve
26
c) Komplex jelenségek megfigyelése
A megfigyelés terjedelme tovább bővül. Idézzük fel a szoba teljes berendezését, aholtartózkodtunk, egy épület homlokzatát, egy utcarészlet távlati képét stb.
d) Ember külső megjelenésének megfigyelése
Észrevétlenül elfordulva, vagy amikor kimegyünk a helyiségből, képszerûen idézzük fel és fogalmazzuk is meg, hogy a velünk egy szobában dolgozó ember, vagytársaságunk egy tagja hogyan van felöltözve. A regisztrálásnak ekkor is mindenrészletre kiterjedően aprólékosnak kell lennie: az ing, a nyakkendő; az öltönyanyaga, színe, mintázata, az ember öve, órája, óraszíja, zoknija, cipője, esetlegszemüvege, jelvénye stb. Visszatérve vagy ránézve észrevétlenül ellenőrizzük megfigyelésünket.Kezdetben mind a négy gyakorlat végrehajtása során meglepő eltérésekre fogunk bukkanni a vélt megfigyelés és a valóság között. E vonatkozásban különösen arrafigyeljünk, hogy ahol pontatlan volt a megfigyelés, ott ,,fehér foltok" keletkeztek-e,azaz
beláttuk-e, hogy nem tudjuk, vagy képzeletünk hamisan egészítette ki a képet?
(Pl. egyszínû fehér ingre emlékeztünk, holott az kékkel volt csíkozva. Barna ceruzahelyett sárgára emlékeztünk stb.)Kezdetben gyakrabban fordul elő a valóság képzeleti meghamisítása, amelyegyben jelzi azt is, hogy erre hajlamosak vagyunk. Később általános lesz, hogymegfigyelésünk hiányosságai a képzeletbeli felidézéskor is hiányosságok maradnak:már tudjuk azt, amit nem tudunk. Végül azt tapasztaljuk, hogy spontánmegfigyelésünk a részletekre kiterjedően pontossá, megbízhatóvá vált.Kifejlesztettük magunkban, hogy amikor nézünk - lássunk is.A négy gyakorlatnál ne feledkezzünk meg az alábbiakról: - Spontán megfigyelésről van szó, tehát ne csapjuk be magunkat előzetesszemrevételezéssel; - Ne halmozzuk a gyakorlatokat. Egy-egy gyakorlatot maximum kétszer végezzünk el egy napon, több órás szünet után. - Tartsuk be a gyakorlatok felépítését, egymásutániságát. Egy napon csak egyféle gyakorlatot végezzünk. - A gyakorlatokat derûsen, lazán végezzük, ne keseredjünk el a sikertelenségmiatt. A lényeg itt is a próbálkozás, az erőfeszítés. - Különösképpen vigyázzunk arra, hogy a gyakorlatok ne váljanak valamiféle babonás kényszerré. Meg kell őriznünk a gyakorlatok
játékos
jellegét. Itt nem baj,ha egyszer-egyszer megfeledkezünk róluk. Nyolc-tíz nap után pedig feltétlenültartsunk szünetet, a gyakorlatot váltsuk fel másfajtákkal. Egy idő után megintvisszatérhetünk hozzá. A túlerőltetés, a makacs erőlködés inkább gátló hatású a siker szempontjából

2. A szándékos megfigyelés és az emlékezés fejlesztése
a) Megfigyelt tárgyak felidézése
Reggel, amikor elmegyünk otthonról, álljunk meg néhány percre egy olyan tárgyelőtt, amelyik állandóan utunk mellett van. (Pl. egy fa, egy cégtábla, egy sarokkő,egy szobor stb.) Alaposan vegyük szemügyre. Este, elalvás előtt az ágyban idézzük fel képszerûen a megfigyelt tárgyat. Lehetőleg ügyeljünk arra, hogy ne hamisítsuk meg a képet, ne pótoljuk képzeletünkben a hiányosságokat. Másnap reggel, az adotttárgy előtt megállva, idézzük vissza az esti emlékezeti képet, hasonlítsuk össze avalósággal. Újra nézzük meg alaposan, korrigáljuk az eltéréseket. Este megint próbáljuk meg a kép - most már pontosabb - felidézését.
b) Emberi arc felidézése
Pontosan figyeljük meg egy olyan ember arcát, akivel naponta találkozunk. Esteelalvás előtt idézzük fel arckifejezését. Lényeges, hogy a gyakorlatot két fázisbanvégezzük: - Először bontsuk fel az arcról kapott összbenyomást részletekre. (Szeme színe,elhelyezkedése, szemöldökének íve, orrformája, szájának metszése, állának alakja,fülei, a haj színe, határai stb.) - Utána szemléljük az egész arcot, és próbáljuk megállapítani, hogy az összkép,az arckifejezés mit közöl velünk, milyen érzelmekről, hangulatról, lelkiállapotról adhírt. Lassanként észre fogjuk venni az arckifejezés változásait is a pillanatnyilelkiállapotnak megfelelően.
c) Emberi mozgás felidézése
A gyakorlatot ugyanígy végezzük, de a megfigyelés tárgya az emberi test és annak tipikus helyzetekben megnyilvánuló mozgása. Napközben megfigyeljük atestarányokat (a fej formáját, a mellkas domborúságát, esetleges pocakját,karjainak, lábainak hosszúságát, kézformáját stb.).Ezután kiválasztunk egy-egy tipikus helyzetet. (Pl. amikor orrot fúj, eszik,izgatottan magyaráz valamit, felveszi a kabátját, rágyújt stb.)Este elalvás előtt ezt a
mozgásképet
idézzük fel: testtartását, mozdulatainak nyugodtságát vagy kapkodását, a sima vagy szögletes mozgást, a kézremegést stb.Hagyjuk magunkra hatni a megfigyelt ember mozgását. Tudatosítsuk, hogymilyen asszociációkat idéz fel bennünk, milyen hangulatról árulkodik.Megfigyelhetjük egy ember mozgásának állandó jellemzőit és azokat a finomváltozásokat is; amelyek pillanatnyi lelkiállapotát fejezik ki.


Popper Péter: A belső utak könyve
28
d) Emberi hang felidézése
Ennél a gyakorlatnál az a fontos, hogy egy beszélgetés során néhány percignyomjuk el saját reakcióinkat, sőt ne figyeljünk a velünk közöltek tartalmára sem.(Szokásos társasági csevegésnél különösebb veszteség nélkül megtehetjük.) E néhány perc alatt csak a beszélő hangjára, a hangzásra, a hang zenei elemeire (erősségére,hanglejtésére, elcsuklására, hangsúlyaira stb.) figyeljünk. Engedjük át magunkatennek a hatásnak, hagyjuk, hogy hasson ránk a hang intonációja.A hang esti felidézésekor számos érzelem, felismerés kel majd életre bennünk a beszélő lelkiállapotáról.E gyakorlatsor végül is
hármas eredménnyel
zárul majd. Egyrészt fejlesztiemlékezetünket, megszokjuk, hogy hosszabb idő elteltével is pontosan fel tudjuk idézni a megfigyelteket. Másrészt a változások felismerésével egyre többmegismeréshez jutunk a megfigyelt ember akaratlan ,,mikrojelzéseiről", amelyekbenhangulata, pillanatnyi érzelmei, indulatai kifejeződnek. Végül észrevétlenülrászokunk arra, hogy már nincs szükség a külön felidézésre, a megfigyeltarckifejezés, mozgás, beszédhang egyre több spontán és azonnali információt jelentmajd számunkra.
3. Saját viselkedésünk megfigyelése és felidézése
a) Saját arckifejezésünk felidézése
Este, nyugodt körülmények között válasszuk ki az eltelt napnak egy számunkrakritikus pillanatát. Próbáljuk emlékezetünkben felidézni akkori véltarckifejezésünket. Majd üljünk a tükör elé, és igyekezzünk akkori mimikánkatreprodukálni. Amikor úgy érezzük, sikerült, tanulmányozzuk arckifejezésünket,mintha egy másik emberé lenne: mit fejez ki? Kifejezése megfelel-e akkorilelkiállapotunknak? Akartuk-e, hogy mindez meglátszódjon rajtunk? Nemegyszer tapasztalunk majd eltéréseket. Észrevesszük arckifejezésünk manírjait, esetleg azt, hogy mást fejez ki, másféle hatást kelt a külvilág számára,mint ami szándékunkban volt.Különösen érdekes, ha két tükör segítségével profilunkat is tanulmányozzuk.Szemből jól ismerjük arcunkat. Sokszor láttuk a tükörben, lehetőségünk volt rá, hogy,,megcsináljuk" arckifejezésünket. A profilunkról azonban keveset tudunk. A profil,,kontrollálatlan", ezért többet elárul spontán reakcióinkról.A gyakorlat befejező részeként időnként játszhatunk azzal is, hogy tükör előtt - szemben és profilban - mûvileg kipróbálunk különböző lelkiállapotoknak megfelelőarckifejezéseket. Vizsgáljuk meg, hogy vajon adekvátak-e hangulatunkkal éskívánatosnak tartjuk-e, hogy mindez látszódjon rajtunk. Végül ezeket azarckifejezéseket hasonlítsuk össze azokkal, amelyeket más emberek arcán láttunk - különböző helyzetekben. Megegyeznek? Eltérnek?


Popper Péter: A belső utak könyve
29
b) Saját hangunk felidézése
Megint válasszunk ki az eltelt napból kritikus pillanatokat, amikor mérgelődtünk,örültünk, szemrehányást tettünk, vitatkoztunk, dicsértünk stb.Este, ha egyedül vagyunk pár percre akár a fürdőszobában -, idézzük fel ahelyzetet, és hangosan ismételjük meg mondatainkat, lehetőleg ugyanúgy, ahogyelhangzottak. Füleljünk, mintha egy dallamra figyelnénk. Mit fejeztünk ki? Eztakartuk kifejezni? Így akartuk kifejezni? S ha nem, hogyan lehetne másképp, úgy,ahogy pontosan megfelelne szándékainknak. (Tükör segítségét is igénybe vehetjük.)Különösen figyeljünk az inadekvát és az őszintétlen elemekre. Amikor bántóak voltunk, holott nem állt szándékunkban, amikor túlzottan szervilisek, alázatosak voltunk, őszintétlen örömet mutattunk.A legfontosabb kérdés, amikor saját hangunkat hallgatjuk: Milyen hatástkelthetett a másik emberben? Ezt a hatást akartuk elérni?
c) Saját viselkedésünk felidézése
Este, elalvás előtt az ágyban, behunyt szemmel
képszerûen
pergessük vissza az elteltnap egy számunkra kritikus, kellemetlen helyzetét. Olyan legyen ez, mint egy pár perces film: lássuk magunkat, ahogy mozgunk, leülünk, gesztikulálunk, felugrunk,fel-alá sétálunk stb. De ugyanakkor lássuk partnerünket is, halljuk szóváltásunkat.Optimális, ha mindezt egyszerre tudjuk lepergetni képzeletünkben. Ha ez nemsikerül azonnal, dolgozhatunk ,,kameraszerûen": először saját viselkedésünket,,állítjuk élesre", míg a partnerünk elmosódott maradhat; később inkább őt figyeljük.Egy idő után azonban megtanuljuk a jelenet minden részletében éles lepergetését.Fontos, hogy e néhány perc alatt szorítsuk háttérbe érzelmi reakcióinkat, a jelenetet a
néma szemlélődés
jellemezze. Bírálat, bûntudat, elégtétel érzése nélkülkonstatáljuk: ,,Így történt. Ilyenek vagyunk. ,,E harmadik fejezetben közölt gyakorlatsor meglehetősen bonyolultnak tûnik.Azonban ha figyelmesen elolvassuk, különösképpen, ha megcsináljuk, kitûnik, hogyegyszerû, játékos dolgokról van szó. Mégis, hogy a túlzsúfolásnak, kapkodásnak elejét vegyük, példaképpen közöljük e gyakorlatok ütemezésének egyik lehetségesváltozatát.
A figyelem és emlékezési gyakorlatok hathetes ciklusának ütemezése
HétfőKedd
Tárgyak megfigyelése
SzerdaCsütörtök Péntek
Tárgycsoportok megfigyelése
Szombat

Vasárnap Szünet* * ** * *HétfőKedd
Komplex jelenségek megfigyelése
SzerdaCsütörtök Péntek
Ember külső megjelenésének megfigyelése
SzombatVasárnap Szünet* * ** * *HétfőKedd
Megfigyelt tárgyak felidézése
SzerdaCsütörtök Péntek
Emberi arc felidézése
SzombatVasárnap Szünet* * ** * *HétfőKedd
Emberi mozgás felidézése
SzerdaCsütörtök Péntek
Emberi hang felidézése
SzombatVasárnap Szünet* * ** * *HétfőKedd
Saját arckifejezésünk felidézése
Szerda

Csütörtök Péntek
Saját hangunk felidézése
SzombatVasárnap Szünet* * ** * *HétfőKeddSzerda
Saját viselkedésünk felidézése
Csütörtök Péntek SzombatVasárnapSzüne

Ming Liao Ce utazásaiII. Az utazás módja
,,Elindulok egy barátommal, aki szereti a ködös hegyeket, s mindegyikünk kulacsot visz magával, köpenyt kerít a nyakába s száz pénzdarabot tesz a zsebébe.Többre nincs szükségünk, de a százat mindig igyekszünk épségben tartani,
véletleneshetőségekre
. Aztán koldulva járunk végig városokon, falvakon, skárlát-kapukonés fehér udvarházakon, taoista templomokon és szerzeteskunyhókon. Vigyázunk arra, hogy mit koldulunk: rizst kérünk és nem bort, főzeléket és nem húst.Koldulásunk hangja
alázatos, de nem szánalmat keltő
. Ha adnak valamit azemberek, otthagyjuk őket, s ha nem adnak, akkor is otthagyjuk; hiszen egész célunk csak az, hogy éhségünket elverjük. Ha durván bánnak velünk, azt főhajtássalfogadjuk. Némelykor, ha nincs hol koldulnunk és nem tehetünk mást, elköltünk egyet-kettőt a magunkkal vitt száz pénzdarabból s kipótoljuk, amikor lehet. De pénzt nem adunk ki, csak kénytelenségből.Kitûzött cél nélkül utazunk, megállunk éjszakára, ahol vagyunk, s igen lassan járunk, talán tíz li-t teszünk meg egy nap, de talán húszat, harmincat, negyvenetvagy ötvenet. Nem igyekszünk túlságosan sokat megtenni, nehogy kifáradjunk. Haaztán hegyekhez és folyókhoz érünk, ha megtetszenek nekünk a források, fehér sziklák, víziszárnyasok és hegyi madarak, kiválasztunk egy helyet valamiszigetecskén, leülünk egy sziklára s a messzeségbe nézünk. Ha favágókkal,halászokkal, falusiakkal vagy öreg parasztokkal találkozunk, nem kérdezzük anevüket, a magunkét sem mondjuk meg, nem beszélünk az időről sem, hanemröviden elcsevegünk a falusi élet szépségeiről. Kis idő múlva sajnálkozás nélkül búcsúzunk el tőlük. Nagy hidegben vagy nagy melegben tanyát kell keresnünk, amely az időjárásviszontagságaitól megvédjen. Az úton félreállunk s előreengedünk másokat, a révnél pedig várunk, hogy először mások szálljanak be a hajóba. De ha vihar van, nem próbálunk átkelni a vízen, ha pedig félúton ér a vihar, lecsöndesítjük lelkünket s azéletet megértvén, a sorsa bízzuk a döntést és így szólunk: ,,Ha átkelés közben vízbekell fulladnunk, akkor ez
az ég akarata
. Megmenekülhetünk-e, ha búslakodunk?" Hanem tudunk megmenekülni, itt végződik az utazásunk. Ha szerencsésenmegmenekülünk, továbbmegyünk, mint eddig. Ha útközben összetalálkozunk valamifaragatlan fickóval, vagy véletlenül belebotlunk s ha a fickó durva, udvariasan bocsánatot kérünk tőle. Ha a bocsánatkérés után mégsem menekülhetünk a harctól,akkor itt végződik az utazásunk. De ha megmenekülünk, továbbmegyünk, minteddig. Ha valamelyikünk megbetegszik, megállunk, hogy ápoljuk, s a másik igyekszik egy kis orvosságra valót koldulni, de maga
a beteg nyugodtan fogja fel adolgot
. Magába tekint és nem fél a haláltól. Így a súlyos betegség könnyû betegséggé válik, a könnyû betegség pedig tüstént meggyógyul. Ha úgy akarja azÉg, hogy napjaink meg legyenek számlálva, akkor itt végződik az utazásunk. Deha megmenekülünk, akkor továbbmegyünk, mint eddig. Természetes, hogy
Popper Péter: A belső utak könyve
33
vándorlásaink közben felébreszthetjük a rendőrök és strázsák gyanúját, s elfoghatnak bennünket mint kémeket. Akkor vagy ravaszsággal, vagy őszinteséggel igyekszünk menekülni. Ha nem tudunk megmenekülni, akkor itt végződik az utazásunk. De hamegmenekülünk, akkor továbbmegyünk, mint eddig. Természetesen megpihenünk éjszakára egy gyékényfödelû kunyhóban vagy kőfülkében, de ha ilyen helyetlehetetlen találni, akkor lefekszünk egy templom kapuja előtt vagy egysziklamélyedésben, vagy házak fala mellett, vagy nagy fák alatt. Meglehet, hogyhegyi szellemek, tigrisek vagy farkasok látogatnak meg s mitévők legyünk akkor? Ahegyi szellemek nem árthatnak nekünk, de tigrisek vagy farkasok ellen nem tudunk védekezni. Ámde nem az ég dönt-e sorsunk felől? Rábízzuk hát magunkat avilágegyetem törvényeire s még csak arcunk színe sem változik. Ha fölfalnak bennünket, akkor ez a sorsunk, akkor itt végződik az utazásunk. De hamegmenekülünk, akkor továbbmegyünk, mint eddig..."


Popper Péter: A belső utak könyve
34
A nap ápolása
Mai létformánk egyik legnagyobb negatívuma a túlhajszoltság. Legtöbbünk életritmusát az jellemzi, hogy sokkal több tennivaló, ügyintézés, munkafeladatzsúfolódik össze egyetlen napunkban, mint amit nyugodtan, odafigyelve, derûsenelvégezhetünk. A kapkodás, a félmunka, az el nem végzett feladatok nyomasztórestanciája, az igényeinknek nem megfelelő minőségben és tempóban végzetttevékenység állandó irritáló tényezője mindennapjainknak. Napközben idegesek,estére fáradtak, túlizgatottak vagyunk. Nyugtatókat és altatókat használunk,ellensúlyképpen pedig kávékkal vagy egyéb szerekkel doppingoljuk magunkat. Amaradékokkal terhelt esti kimerültség és nyugtalanság már előre vetíti hatását akövetkező napra.Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel:
Mennyit örültem az elmúlt héten?
- sokszor riasztó eredményhez juthatna. A túlhajszoltság legnagyobb átka,hogy elveszi örömeinket, örömtelen kötelességgé válik sok minden, ami önmagábanéletünk örömforrása lehetne: a gyerekekkel való tennivalók, választott munkánk,hivatásunk, a vásárlás, a háztartás stb. Pedig külön-külön jó dolgok ezek. Jó játék lehetne a gyerek öltöztetése, fürdetése, fejlődésének figyelemmel kísérése; örömlehetne a munka; a kirakatok nézegetése, a bevásárlás; öröm lehet finomakat főzni ésenni. De ha együtt túl sok az egész, nem fér bele időnkbe, nem jutunk egylélegzetvételnyi szünethez - mindez teherré válhat. Elvész mindennapi dolgaink fénye. S egy örömtelen, fáradt ember örömtelenséget áraszt környezetére,családtagjaira, munkatársaira, barátaira, s ők - hasonló problémákkal küszködve - ugyancsak idegességgel; kelletlenséggel válaszolnak. Környezetünk atmoszférájakellemetlen lesz, egymásban indukáljuk a rosszkedvet. A gyerekek különösképpenérzékenyen veszik át a felnőttek hangulatát, nyûgössé, elégedetlenekké válhatnak. Agyerek - aki még elsősorban érzelmileg reagál a világ dolgaira - pontosan megérzivalódi lelkiállapotunkat, és arra válaszol akkor is, ha külsőleg nagyon fegyelmezzük magunkat, nyugodt modort, sőt mosolyt erőltetünk magunkra.Hangulatok terén a gyerekek becsaphatatlanok. Azt azonban már ritkán vesszük észre, hogy gyerekünk elviselhetetlen magatartását - amiért végül szidjuk és büntetjük - gyakran magunk provokáljuk, mi idézzük elő saját belsőzaklatottságunkkal.Egész életünk egymás mellé sorakozó napok láncolatából áll.
Ha rosszak amindennapok - végül rossz lesz az egész élet
. A tartalmas, jó élet egyik legfontosabbtitka hogy nem szabad maradékokat hagyni.
Minden napot, minden élethelyzetet,minden életkori szakaszt a maga teljességében, maradékok nélkül kell végigélni
.Egyszerûen megfogalmazva: Ha egy gyerek jól élte végig mindazt, amit azóvodáskor jelent, amikor iskolás lesz, nem akar újra óvodás lenni. Tartalmas,maradéktalan élet-élés esetén, ha egyetemista, nem akar gimnazista lenni,negyvenes éveiben nem áhítja vissza a húszas éveket, hatvanéves korában nemábrándozik arról: ,,Ha megint negyvenéves lehetnék"; s egy jól végigélt élet végéntalán nem túlzás annak a lehetőségnek a feltételezése sem, hogy az ember, amikor
Popper Péter: A belső utak könyve
35
már nagyon öreg, nem akar fiatal lenni, s amikor meghal, talán már nem akar olyannagyon élni sem.A korábbi életszakaszokba, élethelyzetekbe való visszavágyás annak a jele, hogyrosszul éltünk, maradékokat hagytunk, nem éltük át mindazt, amire igényünk,lehetőségünk lett volna. Későn és legtöbbször már reménytelenül, deprimáltanszeretnénk pótolni a mulasztottakat.Életvezetésünk legnagyobb csapdája, ön- becsapása az ,,átmeneti korszakok éshelyzetek" kultusza. Gyakran úgy nyugtatjuk meg magunkat, úgy próbálunk szabadulni napi rossz érzéseinktől, hogy adott életszakaszunkat
átmenetinek
nyilvánítjuk. ,,Most átmeneti időszak van, mert érettségizem, mert szerelmesvagyok, mert anyám beteg, mert megházasodtam, mert lakásra, telekre gyûjtünk,mert terhes vagyok, mert még csecsemő a gyerek, mert esti tagozaton tanulok, mertapám meghalt, mert szétesőben van a házasságom, mert én vagyok beteg, mert agyereket nem vették fel az egyetemre, mert állást változtatok stb." ,,Majd ezutánkezdődik az igazi életem!"S nem vesszük észre, hogy egész életünk átmeneti korszakokból áll, mindigtörténik valami, amire hivatkozva felmentést adhatunk magunknak. Mélyen átkellene éreznünk, hogy
nincsenek átmeneti korszakok, minden napunk az életünk legvalódibb része: ez az életünk
.Életritmusunk felgyorsulása, napi életünk zsúfoltsága, élményekkel, hírekkel,eseményekkel való túlingerlése a modern technikai civilizáció által létrehozottéletforma következménye. Ez az életforma rengeteg értéket hozott létre és objektívgazdasági-kulturális fejlődés következménye. Semmi értelme sincs annak, hogy atársadalmi fejlődés objektív irányát rossznak, ártalmasnak, elutasítandónak kiáltsuk ki. Ebből a szubjektivista attitûdből fakad az elmagányosodás, az ,,elidegenedés".Az emberi fejlődés ma itt tart, ezek a jellegzetességei. Mi, akik az emberiség tagjaivagyunk, nem léphetünk félre az emberi társadalom fejlődésének útjáról.Ellenkezőleg: át kell élnünk és jól kell megélnünk mindazt, amit a viharos ütemûgazdasági-tudományos-technikai fejlődés életformában létrehozott.
A világunkhozvaló pozitív beállítottság a pszichés egészség első feltétele
.Emellett látnunk kell mindazokat a negatívumokat és veszélyeket, amelyek efejlődés velejárói. Oda kell figyelnünk arra, hogy az események és információk feldolgozhatatlan mennyiségû áradása ellen sokszor felületességgel,érzelemtelenséggel védekezünk. Gyakran csak tudomásul vesszük a dolgokat, denem gondolkozunk el rajtuk. Tragédiákról hallunk, de átsiklunk felettük, óvakodunk attól, hogy szabadjára engedjük, átéljük adekvát érzelmi reakcióinkat. Nem tartunk értékrendet, fontossági sorrendet tennivalóink között, hanem mert mindent egyenlősúlyúnak érzünk, elsodor minket a rengeteg teendő ,,futószalagja". Nemigen találjuk meg zsúfolt napjaink lazítási lehetőségeit. Talán komikusan hangzik, de pl. asorbanállás, a várakozás idejét nem feltétlenül csak bosszúságként lehet megélni. Avárakozás lehet egy ajándékba kapott nyugodt időszak is, ami alatt sok mindentvégiggondolhatunk, kifújhatjuk magunkat - ha igényünk van rá és képesek vagyunk ezt a félórát ebből az aspektusból megélni.

Popper Péter: A belső utak könyve
36
Lassan kiviláglik tehát a lényeg: Nem a világot kell vádolnunk - ,,a kutya ugat, akaraván halad" hiábavalóságával -, inkább önmagunkon kell változtatnunk.Pszichés teherbíróképességünk megnövelésével, kiaknázatlan tartalékaink mozgósításával, a fontos és a kevésbé fontos dolgok közötti szelekció vállalásával
visszaszerezhetjük a mindennapok nyugalmát, örömeit
.Ezzel a célkitûzéssel talán mindenki egyetért. Azonban a valódi probléma másuttlappang. Sokat panaszolt életformánk nem egy emberben
észrevétlenül kifejlesztettea zaklatottság, a túlingereltség igényét.

Önmaga idézi fel azt az életformát, ami miatt panaszkodik. Üresnek érzi életét, ha nincs túlzsúfolva elintézendőkkel. Nem tud mit kezdeni magával, ha véletlenül akad egy üres órája
. Megriad a csendtől, a rövidideig tartó egyedülléttől is. Szükségletévé vált, hogy ,,mindig történjen valami",mindig érje valamilyen inger. Ha egyebet nem tehet, gyorsan bekapcsolja a rádiótvagy a televíziót. Miért félünk a csendtől, az önmagunkkal való maradástól? Miért bömbölnek a hegyek között, a vízparton a táskarádiók? Miért hagyjuk elveszniéletünkből a vizek, a fák, a szél hangjait?Mielőtt a nap ápolásához hozzákezdenénk, először
őszintén számot kell vetnünk túlzott cselekvés- és ingerigényünkkel
. Észre kell vennünk mindazt a zûrzavart, amitmi teremtünk meg önmagunk számára. Fel kell tennünk a kérdést, hogy igényeljük-enéha a csendet, az egyedül maradást? Vagy olyan rossz társaság vagyunk önmagunk számára? Csak ha mindezt tisztáztuk, akkor érdemes hozzáfogni a nap ápolásának gyakorlataihoz.
1. Reggel. A nap kezdetének ápolása
A nap egészének a kiegyensúlyozottsága szempontjából a legnagyobb ártalmat areggelek időzavara, izgatott kapkodása jelenti. Az otthonról idegesen, feldúltanelrohanó felnőtt és gyerek egész napjára rányomja bélyegét a nap kezdetének alaphangulata. A nap elindításához először is időt kell biztosítani, még a fél órávalkorábbi felkelés árán is. Bőségesen megtérül ez a ,,befektetés". Biztosítja azt, hogylegyen idő a reggeli tennivalók nyugodt elvégzésére - beleértve az ülveelfogyasztott reggeli, egy rövid beszélgetés néhány percét is. Nagy eredmény, hasenki sem kezdi felborzolt idegekkel a napot.
Gyakorlat:
Minden reggel biztosítunk a magunk számára tíz nyugodt zavartalan percet. (Ha lakáskörülményeink nem teszik másképp lehetővé, akár afürdőszobában.)Leülünk, és sorrendben végiggondoljuk az előttünk álló nap tennivalóit. Ez azidőrendbeli végiggondolás felkészít a nap feladataira, és elejét veszi a kapkodásnak.A nap végiggondolása a következők mérlegelésével történjen: - Előreláthatóan így fog eltelni a napom. Belefér-e mindaz, amit elterveztem? Hanem, mi az, ami legkevésbé lényeges, amit ma elhagyhatok? - Milyen kellemetlen, kínos helyzetek várnak rám? Feltétlenül szükségesek, vagyelkerülhetők? Ha nem, hogyan fogok viselkedni? Igazam van-e? Előreláthatóan
Popper Péter: A belső utak könyve
37
hogyan viselkednek velem szemben? Én hogy fogok reagálni? Ez az egyedülilehetséges magatartás? - Milyen örömeim lesznek? S ha nem találunk várható örömöket, nézzünk magunkba: mit csinálnánk szívesen? Beilleszthetnénk-e ezt a napba? - Végül az előttünk álló nap végiggondolását zárjuk le valamilyen számunkrakellemes élménnyel. Mondjunk el magunkban néhány verssort, amelyet szeretünk,idézzük fel egy szép emlékünket, gyerekünk egy kedves megnyilvánulását, partnerünk örömet hozó megjegyzését vagy simogatását, egy filmet, ami tetszett, egyszép tájat, zenét stb. Ezzel a jó élménnyel menjünk el hazulról.A gyakorlat végrehajtásának fontos eleme az a beállítottság, amely nem tartja anap várható eseményeit változtathatatlanoknak, mint a természeti jelenségeket,hanem belátja, hogy mennyi minden múlik saját akaratán, elhatározásán.A gyakorlat során lassan rászokunk az értékrend kialakítására. Megtanulunk különbséget tenni lényeges és kevésbé fontos tennivalóink között, és ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy elhagyhassuk az utóbbiakat, saját jó közérzetünk érdekében. Téved, aki ezt önzésnek gondola. Minden család számára mindenképpen jobb egy derûs anya vagy apa - még ha kicsit poros is a lakás vagy rendetlenségvan -, mint egy, ,,csillogó ékszerdobozban" kedvetlenül, kimerülten sürgő-forgó,,önmagát feláldozó" ember.
2. Napközben. Egy fél óra, ami csak az enyém
Ez az a minimum, ami mindenkinek jár. Általában a munkaidő befejezése után,mielőtt egyéb teendőinkhez látnánk, ajándékozzuk meg magunkat ezzel akikapcsolódást, lazítást jelentő félórával. Ezt töltsük el igényeink szerint: sétáljunk,nézegessünk kirakatokat, üljünk le egy kávé mellé és figyeljük a járókelőket, böngésszünk egy antikváriumban, olvassuk el a sportlapot a parkban stb. A lényeg,hogy legyen egy kedvünk szerint való, szabad, saját félóránk.Figyelmeztetés: Aki azt állítja, hogy ez már nem fér bele a napjába, az becsapjamagát. Ha becsületesen végiggondolja, feltétlenül rájön, hogy ennél sokkal több időttöltött el feleslegesen, fecsegéssel, pletykálkodással stb.
3. Esti visszapillantás. A nap befejezésének ápolása
Ez a legfontosabb gyakorlat!
Egyben a legnehezebb is végigcsinálni. De harászoktunk, elsőrendû igényünkké válik, és szinte
önmagában biztosítja pszichésegyensúlyunkat.
Az esti visszapillantás az önmegismerés, az önkontroll és ahelyzetek mély megértésének alapgyakorlata.Este, elalvás előtt az ágyban képszerûen végiggondoljuk egész eltelt napunkat, areggeli felkeléstől a jelen pillanatig. A visszapillantás feltétlenül
képszerû
legyen,úgy pergessük le a napot, mint egy filmet. Az a lényeg, hogy szemlélőivé váljunk anap eseményeinek és benne önmagunknak. Lássuk magunkat, ahogy megyünk az
Popper Péter: A belső utak könyve
38
utcán, dolgozunk, vitatkozunk valakivel stb. Fontos az időbeli sorrend betartása. Agyakorlat alapattitûdje az
én-től való távolítás:
úgy szemléljük magunkat a dolgok ésaz emberek között, mint egy idegent. Meg kell engedni, hogy ennek az embernek - aki én vagyok - a viselkedése
szabadon hasson rám
. És ugyanígy azoké is, akik anap folyamán kapcsolatba kerültek velem.Döbbenetes mennyiségû rejtett információhoz, megismeréshez juthatunk ezen amódon, amikor néhány percre eltávolodunk önmagunktól, kívülről szemléljük avelünk történt dolgokat. A gyakorlat olyan tapasztalattöbbletet eredményez, amelyrövid idő alatt jelentősen növeli önismeretünket, embermegismerésünket, a helyzetek reális értékelését, viselkedésünk kontrolláltságát, a változtatás lehetőségeit.Az esti visszapillantást végző két nehézséggel fogja magát szembetalálni: - Elkalandoznak a gondolatai, felbomlik a nap időrendje, átadja magátindulatainak érzelmeinek, asszociációinak és emlékeinek. Mire fölocsúdik, már messze kanyarodott a felidézett nap eseményeitől. - ,,Belealszik" az esti visszapillantásba. A napnak még a negyedéig sem jut el - smár arra ébred, hogy reggel van. A belealvás ellen hat, ha elkerüljük a túlzottrészletességet. A visszapillantás valóban ,,filmszerû" legyen, tehát jó ritmusban, alényeges eseményekre koncentrált ,,vágásokban" történjen. Egy-egy fontosabbhelyzetnél, jelenetnél azután kicsit elidőzhetünk, részletesebben végignézhetjük, haigényünk van rá.Ha már elkalandozás és belealvás nélkül jól tudjuk elvégezni az estivisszapillantást, szellemi erőink fejlesztése érdekében áttérhetünk a nehezítettformára:
fordított sorrendben pergetjük végig a napot,
ugyanilyen filmszerûen, alefekvés pillanatától a reggeli felébredésig. Az eltelt napnak fordított sorrendbenvaló végignézése - hasonlóan Karinthy visszafelé pergő élet-filmjéhez - rendkívülimódon fejleszti koncentrálási képességünket.Ismételjük:
Az esti visszapillantás önmagában is megálló gyakorlat, pszichésönkarbantartásunk egyik legfontosabb módszere, amely egyesíti magában számoskisebb gyakorlat kedvező hatását.
Ezzel zárjuk a mindennapok ápolásáról szóló fejezetet. Mondanivalónk lényege,hogy
ne vádaskodjunk az objektív körülmények ellen, hanem vállaljuk el, hogy saját életformánkért mi vagyunk a felelősek
. Életritmusunk magával hozza, hogy sokszor kell rohannunk. Csakhogy nagy különbség, hogy nyugodtan rohanunk-e vagyizgatottan? És ez elsősorban rajtunk múlik.

Ming Liao Ce utazásaiIII. Nagy magasságokban
,,Amikor fölmegyek az Öt Szent Hegyre, magasan állok a mennyei szelek fölött,túllátok a Négy Tengeren, s az ezernyi hegycsúcsot apró csigának látom, az ezernyifolyót hajladozó övnek, az ezernyi fát kelkáposztának. A Tejút mintha köpönyegemetsúrolná, fehér felhők futnak át a hónom alatt, a levegőben úszó sast mintha elérnémkarommal, a nap és a hold pedig halántékom mellett halad el. Halkan kell itt beszélnem, nemcsak azért, hogy a hegy szellemét el ne ijesszem, de azért is, hogyIsten az ő trónján meg ne hallja. Fölöttünk a tiszta égbolt, egyetlen folt sincs ahatalmas térségben, alattunk pedig eső, mennydörgés, viharos sötétség támadtudtunk nélkül s a mennydörgés robaját csak úgy halljuk, mint a kisbaba gügyögését.E pillanatban szememet elvakítja a fény, lelkem mintha kiszállna a tér korlátai közüls úgy érzem, mintha a messze utazó szelek hátán lovagolnék, de nem tudom, merre.Vagy amikor nyugaton elrejtőzni készül a nap, s keleten a látóhatár alól felbukkan ahold, a felhők minden irányban sugárzanak, bíbor és kék színek csillognak az égen sa távoli és közeli csúcsok egy kurta pillanat alatt világosabb színt öltenek. Vagy éjközepén templomi harangok kongását és tigris bömbölését hallom s aztán zúgószélroham következik s mert a templom kőcsarnokának kapuja nyitva van, bebújok ruhámba és fölkelek, - íme, a Tengerinyúl Szelleme (a hold) lenyugvóban, amagasabb lejtőkön még látszanak az utolsó hóesés maradványai, az éjszaka fényevalami határozatlan fehér tömeg, a távoli hegyek körvonalai alig láthatók. Ilyen pillanatokban érzem, hogy testem fürödik a hûs levegőben és minden érzéki vágyammegszûnik. Vagy talán megpillantom a Szent Hegy istenét, amint teljesméltóságában ül trónján s fogadja az alacsonyabb rangú szellemet. Se szeri, seszáma a lobogóknak és mennyezeteknek, a levegő tele a fuvola és a harangok zenéjével, a paloták teteje felhőköpenybe és ködfátyolba van burkolva, körvonalaik látszanak is meg nem is, s úgy érezzük, hogy hol közel vannak, hol végtelenülmessze. Oh, tökéletes boldogság az istenek zenéjét hallgatni, miért hogy egy hidegszélroham oly hamar félbeszakítja?Az Öt Szent Hegy mellett sok más híres hegység van még és megszámlálhatatlanszent hely, ahol tündérek vagy szellemek tanyája van. Szandálban indulok el,kezemben bambuszpálca s bár valamennyit nem látogathatom meg, elmegyek addig, ameddig erőm engedi. Ha meredek csúcshoz érek, amely vakmerően szökkenaz ég felé s ember nem mászta meg soha, kötélhez kötöm magam s felmászom atetejére. Ha törött kőhídhoz érek vagy régi kapuhoz, amelyet váratlanul nyitvatalálok, félelem nélkül belépek rajta; vagy ha sziklabarlang kerül utamba, oly sötét,hogy mélyére nem látni, csak egy hasadékon át éri egyetlen fénysugár: fáklyátgyújtok s félelem nélkül lépek be egymagam, azt remélvén, hogy emelkedettgondolkozású taoistákat... találok ott.Meglátogatom a híres folyókat és tavakat is. Az ilyen mély vizekben halak,sárkányok és víziszellemek tanyáznak. Ha a levegő nyugodt s a víz sima, mint a
Popper Péter: A belső utak könyve
40
tükör, tudjuk, hogy akkor az Isteni Sárkány békésen alszik, egy gyöngyszemet őrizvemellében. Ha a víz fényei összevegyülnek az ég színével, tiszta holdas éjszakán,akkor tudjuk, hogy a Sárkánykirály Hercegnője és a Folyó Úrnője vonulnak kimennyezet alatt, kezükben fuvolával, vadonatúj fátyolszövetruhában s hímzettcipőben lépkednek a csörgedező víz fölött. Ez a menet halad szemünk előtt egydarabig, aztán eltûnik. Oh, milyen hûvös van ilyenkor! Vagy dühös szél korbácsolja avizet, óriási hullámok támadnak föl s ilyenkor tudjuk, hogy Cs'ihyi, a mesebelimadár szelleme haragszik és T'ienvu, a nyolcfejû víziszellem siet segítségére.Ilyenkor a nagy föld úgy forog, mint a malomkerék, rázkódik, mint a szita s minthalátnók, hogy tör utat az ég felé Csang, az öreg Sárkány, karjaiban hordva kilenc fiát.Oh, mily nagyszerû a látvány ilyenkor!"


Popper Péter: A belső utak könyve
41
Az érzelmi egyensúly megteremtésének előgyakorlatai
Lelki egyensúlyunk szempontjából a már nehezen elviselhető intenzitású pillanatnyi, vagy hosszabb ideig tartó
érzelmi feszültségek jelentik a legnagyobbveszélyt
.Ismételjük: az emberi élet teljességéhez hozzátartoznak a mélyen átélt érzelmek és indulatok. Elborzasztó látvány egy állandóan higgadt, szenvtelen ember, aki sohanem adja jelét örömének, bánatának, szeretetének, féltésének, haragjának,megelégedettségének. Az állandó szenvtelenség - amely nemegyszer a beszédstílusmonotóniájában, a modulálatlan, színtelen hangban is megnyilvánul - vagy azérzelmi sivárság jele, vagy pedig arról tanúskodik, hogy valaki fél a sajátérzelmeitől, igyekszik azokat elfojtani, önmaga és mások előtt elleplezni.Amikor az érzelmi feszültségek csökkentésének lehetőségeivel foglalkozunk, nemérzelmi életünk elsivárosítása, hanem éppen gazdagítása a célunk. Az érzelmi életelszegényedését ugyanis az is előidézheti, ha egyetlen érzelem, indulat vagyszenvedély eluralkodik rajtunk, hosszabb vagy rövidebb ideig kizárólagossá válik,elfedi lelki életünk egész horizontját, s elnyom minden más érzelmi, hangulatireakciót.
A túlfokozott érzelmek által előidézett egyoldalú feszültségek oldásáról
leszszó a következőkben.Egészséges embernél viszonylag ritkán fordul elő, hogy egyetlen érzelem,hangulat, szenvedély tartósan uralja az egész pszichikumot. A kórosan felfokozottféltékenység, a fóbiás félelmek stb. a pszichopatológia birodalmába tartoznak, ésfeltétlenül pszichoterápiás, esetleg gyógyszeres kezelést igényelnek. Ilyen esetekbenönmagunkkal és, környezetünkkel szemben is kötelességünk a pszichiátria, a klinikai pszichológia segítségét kérni. Ennél jóval gyakrabban fordul elő azonban, hogyegy-egy esemény, átélt helyzet nagy intenzitású érzelmeket, indulatokat, hangulatiéletünk szélsőséges megingását váltja ki belőlünk. Ezek
az érzelmileg túlfokozott állapotok általában rövid ideig tartanak,
és néhány perc, óra vagy nap alattlezajlanak. Ha azonban hajlamosak vagyunk
pillanatnyi szélsőséges érzelmireagálásra
- akkor napi életünkben túlságosan gyakran következnek be ilyen pillanatok, amikor
gondolkodásunk beszûkül, önkontrollunk csökken
. Olyancselekedetekre, kijelentésekre ragadtatjuk magunkat, amelyeket később megbánunk - s most már a lelkiismeret-furdalás kezd gyötörni. A végeredmény állandóanhullámzó túlizgatottság, önmagunk és környezetünk számára nehezen elviselhetőfeszültség lesz.Karakterünkön, a személyiségünkre jellemző reagálási módokon igen nehézváltoztatni. Ez csak hosszan tartó introspektív erőfeszítés eredménye lehet, akár feltáró pszichoterápia, akár koncentrációs és meditatív gyakorlatok segítségévelvégigjárt önismereti és önnevelési út során. E fejezet ún. előgyakorlatai nem ezt acélt tûzik maguk elé. Arra irányulnak, hogy
megismerjük pillanatnyi túlérzékeny és felfokozott érzelmi reagálásunk okait, a feszültségek kialakulásának folyamatát,
ésvégül hogy mindezt már ne csak utólag konstatáljuk, hanem
,,csípjük fülön
Popper Péter: A belső utak könyve
42
magunkat"
az inadekvát érzelmi reakciók keletkezésének pillanatában, és tudatosanakadályozzuk meg azok túlburjánzását.Epiktetosnak valószínûleg igaza van abban, hogy
nem maguk a dolgok,
események váltanak ki bennünk elviselhetetlen feszültségû érzelmeket ésindulatokat,
hanem a róluk alkotott képzeteink
. Ha szemügyre vesszük elemiérzéseinket, általában azt tapasztaljuk, hogy azok addig élnek, amíg a kiváltó okuk fennáll. Egy fogfájás nem foglalkoztat minket tovább, ha a fájdalom elmúlt.Szomjúságunkkal sem törődünk visszamenőlegesen, ha már csillapítottuk.Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a társadalmi életünk, személyes kapcsolataink során megélt sérelmek, szégyenhelyzetek, kudarcok - sokszor igen tartós ésintenzív utóhatást váltanak ki bennünk, amely még akkor is gyötör minket, amikor akiváltó esemény, sőt annak esetleges következményei rég jelentéktelenné váltak.Feltételezhető, hogy az ilyen eseményekhez kapcsolódó előítéleteink képzeteink,asszociációink, fantáziáink tartósítják az érzelmi hatást.
Érzelmeink erejét,hevességét nagymértékben fokozzák vagy csökkenthetik hozzájuk fûződő, róluk alkotott szubjektív értékítéleteink.
Az emocionális és az intellektuális funkciók tehát igen szoros kölcsönhatásbanmûködnek. Látnunk kell azt, hogy
érzelmeink nem állnak akaratlagos szabályozásalatt.

Érzelmeinket csak konstatálhatjuk, esetleg elnyomhatjuk
. De nemhatározhatjuk el, hogy szeretni fogjuk azt, akit utálunk, vagy közömbösek leszünk aziránt, akiért rajongunk. Nem elhatározás kérdése, hogy kit érzünk szimpatikusnak vagy ellenszenvesnek. Sőt legtöbbször még az érzelmek keletkezésének a folyamatasem tudatos. Egyszer csak észrevesszük, hogy jelen vannak, legfeljebb utólag próbálunk rájuk valamilyen magyarázatot találni.Intellektuális funkcióink terén viszont már jóval nagyobb tere van a tudatos,akaratlagos mûködtetésnek, szabályozásnak. Ezért kézenfekvő, hogy elsősorbanértelmi szintről kísérelhetjük meg túlságosan labilis, impulzív reakcióink szabályozását.Ahhoz, hogy e gyakorlatok hatásmechanizmusát megérthessük, végig kellgondolnunk azt, hogy a
pszichés folyamatok tulajdonképpen energetikai jelenségek
.A pszichikum energia; pontosabban: viszonylag állandó vagy időleges ,,pályákon"áramló energetikai folyamatok struktúrája. Ezeknek az energetikai folyamatoknak aforrása, létrehozója egész szervezetünk, különösképpen pedig a központi idegrendszer mûködése. A pszichés tartalmak pedig azokból az információkból származnak,amelyeket a külvilágból és belső világunkból felfogunk.Feltéve, de meg nem engedve az ember-gép összehasonlítást, egy pillanatraszemléljük úgy központi idegrendszerünket s agyunkat, mint fantasztikusteljesítményekre képes komputert. A komputer hibás mûködésének két oka lehet.
Hibás a szerkezet
. Esetünkben ez megfelelne a szervi, organikus betegségeknek. Ámlehet a szerkezet tökéletes, az eredmény mégsem lesz kielégítő ha
hibás a program,
amelyet a komputerbe betápláltak. Pszichológiai értelemben ennek felelnek meg afunkcionális zavarok, mindaz a hibás tartalom, információ, amelyet neveltetésünk,
Popper Péter: A belső utak könyve
43
fejlődésünk során felvettünk magunkba. Gyakorlataink tehát a ,,programot"tökéletesítik.A pszichés folyamatok energetikai jelenségekként való felfogása szó szerintértendő. Idézzünk fel általános iskolai tanulmányainkból néhány energetikaialaptörvényt, és meglátjuk, hogy tökéletesen ráillenek lelki folyamatainkra. Éppezáltal kapjuk kezünkbe a befolyásolás, a változtatás lehetőségét.
A dinamika törvénye
Minden lelki jelenség ténylegesen vagy potenciálisan folyamat jellegû. Ezértnincsenek statikus lelki jelenségek sem.
Minden pszichés folyamat
- gondolat,érzelem, cselekvés -
valahonnan valahová tart
. A folyamat lehet rendkívül gyorsvagy annyira lassú, hogy csak évek múltával vesszük észre a változást. A lényegenez mit sem változtat. Későbbi gyakorlataink között találkozunk majd olyannal,amely arra a törvényre épít, hogy érzelmeink, életvezetésünk, megismerésünk folyamatára milyen tendenciák jellemzők? Mitől távolodunk és mihez közeledünk?
A transzformáció törvénye
Minden lelki jelenség átalakítható másfajtává. Ezt tapasztalhatjuk lelkiéletünkben is. Izgatottságunk gátolja értelmi teljesítményünket, intellektuáliskudarcunk zaklatottá tesz. Emocionális és intellektuális energiák egymásbatranszformálódnak. De transzformációs folyamatok mehetnek végbe egy pszichés jelenségkörön belül is; félelmünk agresszívvé tehet, agresszióink szorongásokatokozhatnak. Szerelmi csalódásunk gyûlöletbe csaphat át. Tehát különböző fajtájúérzelmeink is transzformálódhatnak. De transzformációs jelenségek mennek végbetesti és lelki mûködéseink között is: túlmûködik a pajzsmirigyünk - ingerlékenyekkéválunk. Ez
testi kiindulású folyamat lelki következményekkel
. De: szorongunk - gyorsul a szívverésünk, verejtékezünk, fokozódik a kiválasztás stb. Ez
lelki folyamat testi következményekkel
. Ezen alapul a modern orvostudomány és pszichológiaszomatopszichikus-pszichoszomatikus emberszemlélete. Ez a korszerû embermodellmegszünteti az ember dualisztikus szemléletét. Nincsenek csak testi vagy csak lelkimûködések. Mindig az egész ember mûködik, függetlenül attól, hogy mennyit veszünk észre tudatosan e mûködésekből és következményeikből. Minden egyéb mûviegyszerûsítés a kutatás vagy az oktatás érdekében: körülbelül úgy, mint mikor amatematikus egy túlságosan bonyolult egyenletet egyszerûbb egyenletekre bont.
A transzponálhatóság törvénye
A lelki folyamatok áramlási iránya megváltoztatható, áthelyezhető egyik tárgyról a másikra (Pl. ahogy a hősugárzó elfordításával megváltoztathatjuk ameleg áramlásának irányát.) Ugyanígy változhat szeretetünk, gyûlöletünk tárgya is.Érdeklődésünk, figyelmünk is tárgyat válthat A főnöke igazságtalan szidását némán eltûrő emberből esetleg otthon robban kiaz indulat, és valamilyen ürügyön összevész a feleségével. Az indulat a főnöknek szól - a házastárs szenvedi el. Ha a munkahelyi incidens nem következik be, az otthonikonfliktus is elmaradt volna.
A legkisebb ellenállás törvénye
Minden lelki folyamat - hacsak mûvi szabályozás nem történik - spontán alegkisebb ellenállás irányába hat.Pszichés reakcióink is spontán a legkisebb ellenállás irányába fordulnak. Ezértszenvedik el pl. a legtöbb agresszivitást a gyerekek, a beosztottak, mert ők alegkiszolgáltatottabbak, velük szemben a legkisebb a rizikó, ők jelentik a legkisebbellenállás irányát.
Az energia megosztásának törvénye
Minden lelki feszültség kisülhet egy impulzusban is, de meg is osztható. A gőzfeszítő ereje szétrobbanthatja a kazánt, de szelepek segítségével megoszthatjuk,fokozatosan levezethetjük, hasznosíthatjuk ugyanazt az energetikai feszültséget. Azatomrobbanás pusztít, de ugyanazt a folyamatot a reaktor lefékezi, produktív célok szolgálatába állíthatja.Ugyanígy vagyunk pszichés feszültségeinkkel is. Lelki zavart okozhatnak,tönkretehetik környezetünk és önmagunk életét, de konstruktív célok, alkotásérdekében is ,,gazdálkodhatunk" velük.
Feszültségeink, indulataink széthasítása
sokszor spontán módon is végbemegy - életformánk védelme érdekében. Ha megvizsgáljuk egy veszekedő házaspár egydélutánját, felfigyelhetünk arra, hogy nyolc-tíz kis konfliktus robban ki közöttük:,,Hol van az újság?" ,,Miért nem hozott liptói túrót?" ,,Miért nem törölte le rendesena lábát?" ,,Minek hívott vendégeket?" ,,Miért akar vasárnap megint meccsremenni?" stb. Nyilvánvaló, hogy itt nem a liptói túró a baj. Feltehetően sokkal nagyobbelintézetlenségek, elégedetlenségek feszülnek a két ember között. Ha ez az indulategy tömegben robbanna ki - egymásnak esnének, vagy el kellene válniuk. Ehelyettsok kis apró összetûzésben élik ki indulataikat. Nagyon sokszor ez a folyamat áll akicsinyesen kötekedő, ,,szurkapiszka" magatartás mögött.E néhány példával csak illusztráltuk a pszichés folyamatok tényleges energetikai jellegét, amelyre gyakorlataink épülnek.
1. Rendteremtés a különböző fontosságú érzelmi reakciók között
A szubjektív érzelmi értékrend megismerésének és befolyásolásának ez a nagygyakorlata legalább három, de inkább hat hónapig tartson.
- Veszünk egy füzetet és minden este rövid emlékeztető mondatokban vagyszavakban feljegyezzük azokat az eseményeket, amelyek a nap folyamán felizgattak minket, erős érzelmeket, indulatokat váltottak ki belőlünk. - A hét végén átolvassuk feljegyzéseinket, és figyeljük: melyek azok, amelyekremég mindig reagálunk, bántanak vagy örömet okoznak. Ezeket érintetlenül hagyjuk.Azokat, amelyek már közömbössé váltak kihúzzuk. - Egy hónap elteltével nemcsak előző heti feljegyzéseinket nézzük át, hanemvégigolvassuk az elmúlt négy hét érzelmileg fontos eseményeit. Csak azokathagyjuk érintetlenül, amelyek még mindig izgatnak. A többit megint kihúzzuk. - A ciklus végén végigmegyünk a feljegyzések egészén. Ami még félévelmúltával is jelentősebb érzelmi reakciókat vált ki belőlünk - az és csak az aszámunkra igazán fontos történés. A többi csak epizód volt.A gyakorlat végrehajtásához igen nagy következetesség kell. De megéri afáradságot: Megdöbbentő lesz, hogy milyen kevés a valóban fontos események száma, amelyek megérdemlik, hogy érzelmileg foglalkoztassanak. Látni fogjuk,hogy mennyit izgattuk magunkat fölöslegesen. A gyakorlat eredményeképpen
megtanuljuk az érzelmileg lényeges és lényegtelen dolgok megkülönböztetését,később már nem csak utólag, hanem keletkezésük pillanatában is
. Indulóizgatottságunkat egyre gyakrabban fékezi majd le a mosoly: felismerjük, hogy ez azizgalom rövid idő alatt magától is elenyészik; a hét végére a ,,kihúzás" sorsára jutna.Ezenkívül ez a gyakorlat hozzátesz valamit önismeretünkhöz is: képet kapunk arról, hogy milyen típusú hatásokra vagyunk túlságosan érzékenyek, milyenhelyzetekből származnak fölösleges izgalmaink, és mi az, ami valóban mélyen érintiérzelmi világunkat.
2. A szerepcserék gyakorlata
A gyakorlathoz arra az alapbeállítottságra van szükségünk, amely nem tekintiérzelmi reakcióinkat megváltoztathatatlan természeti jelenségeknek, hanemfeltételezi, hogy érzelmeinknek oka, fejlődéstörténete, számos átalakulása van. Ezek megismerhetők és esetleg megváltoztathatók.A gyakorlat tárgya lehet: - Egy bántó konfliktus, jelenet, indulatkitörés; - Problematikus vagy fájó tartósabb érzelem, harag, ellenszenv, egy kapcsolatmegromlása stb.; - Valamilyen számunkra nehezen elviselhető, ellenszenves tulajdonságunk.
a) A gyakorlat első fázisa
Több alkalommal rászánunk egy-egy fél órát a számunkra problematikus, bántóérzelem (harag, ellenszenv, indulatkitörés, egy fontos kapcsolat romlása stb.)
történetének kinyomozására
. Gondolatban végigéljük a jelenet, vagy az egészkapcsolat történetét a kezdet pillanatától a jelenig. Pontosan megfogalmazzuk
Popper Péter: A belső utak könyve
46
induló érzelmeinket és keressük azokat a kritikus pontokat, helyzeteket, amelyek változásokat idéztek elő. Ennek során elkerülhetetlenül felbukkannak elfelejtettepizódok. Ezek közül azok a lényegesek, amelyek ma is fájnak, bántanak. Afájdalom arról beszél, hogy ezeket az élményeket nem tudtuk feldolgozni, lelkilegmegemészteni, önmagunk számára elintézni.Ugyanilyen ,,nyomozást" végezhetünk számunkra ellenszenves tulajdonságaink eredetének feltárására is. Megkereshetjük azokat a régi, esetleg gyerekkorihelyzeteket, amikor pl. először voltunk gyávák, először kezdtünk szorultságunkbanhazudni, félelmünkben erőszakosak lenni. Nyomára bukkanhatunk annak, hogyviselkedésünkben sok a paradox elem, pl. túlságosan félünk az emberektől,kiszolgáltatottnak, védtelennek érezzük magunkat, ezért váltunk rideggé,kötekedővé.
b) A gyakorlat második fázisa
Most partnerünk szempontjából gondoljuk végig még egyszer a történteket.Beleéljük magunkat abba, hogy ,,én vagyok ő". Saját viselkedésünket most ővalósítja meg képzeletünkben, ő mondja mondatainkat. Figyeljük, hogy mindezmilyen reakciókat kelt most mibennünk életre. Az eredmény nem lesz feltétlenülkellemes a számunkra, de mindenesetre sok mindent érthetővé tesz magunk és partnerünk viselkedéséből. Utak nyílhatnak a változásra.A gyakorlat második fázisának a lényege tehát a konfliktussal teli, fájdalmashelyzetekben átélt
képzeletbeli szerepcsere
.
c) A gyakorlat harmadik fázisa
Ekkor
képzeletünkben másképp éljük újra a megtörténteket
. A szerepcserék folyamán másképp viselkedünk mind magunk, mind partnereink - anyánk, apánk,gyerekünk, barátunk, szerelmünk - nevében, mint ahogy eredetileg történt. Mi lettvolna így a helyzetből? Hogy alakult volna a kapcsolat? A ,,másképp viselkedés"lényege az ellentétesség: ha gorombák voltunk, legyünk képzeletben szelídek, hameghunyászkodtunk, keressünk erőteljesebb megnyilvánulási lehetőségeket.E gyakorlatnak az a legfontosabb hatása, hogy
felbontja kialakult, merevenrögzült és sztereotipen ismételt szerepeinket, viselkedésformáinkat
. Megfigyelhetjük,hogy azonos helyzetekben - függetlenül a nemegyszer tapasztalt keserveskövetkezményektől - újra meg újra mechanikusan azonos módon viselkedünk,állandó partnereinkkel már szinte ,,végszavaink" vannak.Házastársunkkal zsörtölődünk, beosztottunkkal gúnyolódunk, főnökünknek hízelgünk, gyermekünknek prédikálunk stb. Ki kellene bírnunk, hogy most pl. agyermekünkkel azonosulva, az ő fülével hallgassuk saját prédikációnkat; beosztottunk szemével éljük át főnöki fölényeskedésünket stb.A mechanikus viselkedési sémák megismerése akadályozni fogja egy idő utánazok spontán ismételgetését. Viselkedésünk megint ,,élővé" válik, több lesz bennünk a másik ember iránti megértés, kevesebb az egocentrikus igazságtalanság
Popper Péter: A belső utak könyve
47
Szembe kell néznünk azzal, hogy
ilyen jellegû gyakorlatok végzése önmagunk vállalásának nagy erőpróbája
.
Támadja hiúságunkat, én-védő mechanizmusainkat. Az előző fejezetekben leírt gyakorlatok - különösen az öt alapgyakorlat - készítik előaz utat, hogy a külvilág elfogulatlan megítélésétől egyre közeledjünk önmagunk objektív látása felé.
Az alapgyakorlatok növelik meg teherbírásunkat, fejlesztik ki belső erőinketaddig a szintig, hogy ezt vállalni tudjuk. Efelé közeledve észrevesszük magunkon,hogy fokozatosan
feladjuk menekülő, védekező reakcióinkat
. Szorult, feszülthelyzeteinkben kevesebbet hazudunk, ritkábban hergeljük magunkat dührohamba,nem nyúlunk olyan gyakran egy pohár italhoz, hogy oldódást keressünk. Nemmerevítjük be magunkat egy ,,megközelíthetetlen" alapállásba.
3. A szembefordulás gyakorlata
Ez a gyakorlat már jelentős én-erőket követel. Megfigyelhetünk életünkben olyanhelyzeteket, konfliktusokat, amelyek elől állandóan menekülünk. Ez lehet érzelmivagy szexuális megoldatlanság; valamilyen emberrel - munkatárssal, főnökkel - való szembekerülés félelme, miközben állandóan befelé nyeljük bosszúságunkat. Defélhetünk bizonyos családi, társasági együttlétektől, riválisunktól, vagy egyszerûenegy pszichés tünetünktől, pl. gátlásosságunktól. Ilyen módon állandósulhat az ahelyzet, hogy
elöl futunk mi, utánunk az a szituáció, amelytől félünk
. Aszembefordulás gyakorlata ezt az áldatlan helyzetet szünteti meg.
a) A gondolati úton való szembefordulás
Freud nem véletlenül nevezte a gondolkodást ,,kis energiamennyiségekkel való próbacselekvésnek".Elképzeljük a számunkra ijesztő helyzetet és megszokott menekülő reakcióinkat.Most gondolatban megváltoztatjuk a viselkedésünket: szembefordulunk a helyzettel.Ezt egész pontos részletekig ki kell dolgoznunk, gondolatban végig kell élnünk. Szószerint meg kell fogalmaznunk mondatainkat, képszerûen látnunk kellmagatartásunkat, hallanunk, mit válaszolnak nekünk, és ekkor mi hogyan reagálunk.A lényeg, hogy
viselkedésünk defenzivitását offenzivitásba fordítsuk.
Vállaljuk el arizikót, amit az ijesztő helyzet megélése jelent. A gyakorlatnak azonban előfeltétele,hogy objektíve igazunk legyen. Ezt az előző gyakorlatok során tisztáznunk kell.Végül gondolati úton eljutunk
egy számunkra belsőleg megnyugtatóviselkedéshez, megoldáshoz. Ez az esetek legnagyobb részében döntést, illetveválasztást jelent. Leggyakrabban a döntés felelősségétől irtózunk, félünk választásunk következményeitől
, szeretnénk előre bebiztosítani magunkat a várhatóesetleges negatívumok ellen. Ezért azután nemegyszer éveken át fenntartunk számunkra elviselhetetlen helyzeteket.A gondolati úton való szembefordulást többször meg kell ismételnünk,
gyakorolnunk kell.
Az ismétlődő gyakorlatokat addig folytatjuk, ameddig
Popper Péter: A belső utak könyve
48
megszokjuk a szembefordulás gondolatát, csökken a szorongásunk, a
szembefordulás kezd igényünkké
válni.
b) Szembefordulás a valóságban
A gondolati úton való szembefordulás gyakorlása az esetek egy részében
spontánmódon átvezet a gyakorlati megvalósításhoz
. Ismétlődően előálló megoldatlanhelyzeteink egyikében egyszerre kimondjuk mindazt, amit gondolatbankidolgoztunk magunknak. A szembefordulás megtörtént a valóságban - túl vagyunk rajta.Más esetekben viszont a valóságos szembeforduláshoz külön erőfeszítés kell.Ennek előkészítése érdekében többször mélyedjünk el az alábbi gondolatokban:Első gondolat
Az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk
. Az életbe bele kell férniekudarcoknak, vereségeknek, újrakezdéseknek is. Ez kifejleszt bennünk olyantulajdonságokat, lehetőségeket, megismeréseket, amelyek a mindig párnázott útonrejtve maradnának.Második gondolat
A dolgoknak legtöbbször nem annyira végzetesek a következményei,
mint ahogyfantáziánk felnagyítja azokat. Az emberek respektálják a bátorságot. Csak gyávaságunk bátorítja fel őket arra, hogy visszaéljenek helyzetünkkel. Megváltozottviselkedésünk megváltoztatja az ő magatartásukat is. Lehet, hogy így jobbanmegbecsülve fogadnak el minket.Harmadik gondolat
Az életben vannak olyan helyzetek, amelyeket csak bizonyos keménységgel, néhakíméletlenséggel lehet elintézni
. Sokszor attól való féltünkben, hogy kicsit kemények leszünk, fájdalmat okozunk, elodázzuk a döntést, és ezzel olyan súlyosabb helyzetetnövelünk fel, amelyet már csak valóban kegyetlenül lehet megoldani. Elhalasztjuk akisebb feszültségek vállalását, addig, amíg elkerülhetetlen lesz egy sokkal nagyobbfeszültség kényszerû átélése. Negyedik gondolatÖnmagunk féltése, túlságos kímélése már hányszor döntött nagyobb bajba minket! Acselekvésünket gátló aggályok sokszor csak ürügyek indokolatlan gyávaságunk,önféltésünk leplezésére.
Talán sokszor nem is vagyunk annyira jók és kíméletesek,csak önzők Ötödik gondolatJövőnk, körülményeink alakulása nem teljesen kiszámítható, annyi bonyolultösszetevő határozza meg. Ha nem vállaljuk a döntést - kiengedjük kezünkből azeseményeket, amelyeknek csak passzív elszenvedői leszünk. Ha döntünk - akkor sem tudjuk kiszámítani döntésünk minden következményét - de
a döntésvállalásának ténye pszichésen megtart bennünket, erősít, fokozza biztonságunkat
.Hatodik gondolatHa valaki öt évvel ezelőtt megmutatja nekünk mai helyzetünket, életünk jelenlegialakulását, sok vonatkozásban lehetetlennek minősítettük volna. Így lennénk ma is,ha öt évvel későbbi önmagunkat látnánk. Ezért
ne becsüljük túl annak valóságértékét, amit a jövőről elképzelünk. A pillanatnyi kínos helyzetek nemtartanak örökké, lehet, hogy egy későbbi pozitívum csíráit hordozzák
.Mindezek átélt végiggondolása elkerülhetetlenül közelít minket a valóságosszembefordulás, a döntés vállalása, kínos helyzeteink megoldása felé.

Ming Liao Ce utazásaiIV. Vissza az emberiséghez
Így vándorol tovább és tovább Ming Liao Ce, boldog szívvel, kényelmeslassúsággal, tízezer li-t téve meg gyalogszerrel. Ha tetszik neki, amit lát vagy hall,tíz napig is megmarad egy helyen.A templomban keresztbe tett lábbal ül, hogy a Három Értékes Szellemtudományát megtanulja. A Legfőbb Irányító vezeti befogadásra kész elméjét, s azÖreg Buddha növeli szellemi bölcsességét. Igyekszik a változó világegyetemtörvényét megérteni s szemlélődés közben nem érzi magát magányosnak.Buddha templomában dicsőséges fénykört sugározva jelenik meg Buddha aranyteste. A gyertyákat meggyújtották s a tömjén füstje könnyû illattal tölti meg a levegőt,a taoisták vagy szerzetesek sorban ülnek szalmapárnáikon, teát isznak, gyümölcsötesznek és a klasszikusokat olvasgatják. Egy idő múlva, amikor kifáradnak,
parancsolnak lélegzetüknek s a nyugalom állapotába kerülnek
. Hosszú idő múlvafölkelnek s látják a holdat, amely besüt a virágok mögül, miközben az egész világnémaságba merülve nyugszik. Egy segédpap földig hajolva bókol, egy férficselédszunyókál a tûzhely mellett, ahol a tündérek orvosszerét főzik. E pillanatban hogyanhatolhatna elménkbe földi gondolat, mégha ott ólálkodik is körülöttünk?Ha künn jár a nyílt mezőn, alacsony falakat lát, amelyek szalmafödelûvályogkunyhókat vesznek körül. Metsző szél süvölt be az ajtón, s enyhe nap ragyogaz erdők fölött. Csordák és nyájak visszatérnek a domboldalra, éhes madarak nagylármát csapnak a sík mezőkön. Egy rongyos ruhájú, kócos hajú vén paraszt süttetimagát a nappal egy kis eperfa alatt, egy öreg asszony meg vízzel töltött agyagedényttart a kezében s felszolgálja a tészta-ebédet. Ha a tájék és a pillanat hangulataszomorú is, az ember érzi, hogy oly szép, mint a festett kép. Ha egy utazó taoistatúlságosan közönségesnek tekinti az ilyen látványt, akkor akár ne is utazzék.Ha nagy városba ér, ahol tömegek nyüzsögnek, s kocsikkal és lovakkal van tele azutca, Ming Liao Ce énekelve járkál és
megfigyeli
az embereket, boltosokat,mészárosokat, énekeseket, jövendőmondókat, vitatkozókat, kóklereket,állatszelídítőket, szerencsejátékosokat és tomázókat. Ming Liao Ce szemügyre veszivalamennyit. Ha kedve úgy tartja, belép egy bormérésbe s erős bort rendel, szárítotthallal meg főzelékkel s ketten iszogatnak az asztal mellett. Ha így fölmelegedtek,eléneklik a Halhatatlan Növény gyûjtéséről szóló dalt s igen elégedetten néznek körül. Az utca népe csodálkozva látja ezt a két rongyos embert, aki olyan
kedvesenés boldogan viselkedik
és gyanítja, hogy talán testet öltött tündérek. Rövid idő múlvahirtelen eltûnik mind a kettő.Hatalmas kapuk mögött, nagy házakban, hercegek vagy magas rangú tisztviselők lakmároznak. Nefrittálakon szolgálják fel az ételt és szép nők ülnek az asztal körül.Zenekar játszik a csarnokban s az ének hangja a felhőket veri. A kaput pálcás öregszolga őrzi. Ming Liao Ce egyenesen belép, hogy ételt kolduljon. Ragyogó, tágra
Popper Péter: A belső utak könyve
51
nyílt szemével; méltóságos külsejével odakiált a társaságnak: ,,Hallgattassátok el ezta lármát s figyeljetek egy taoistára, aki elénekli ezt a dalt: Harmat hull a virágra."Harmat hull a virágra,Oh, mily öröm! Ne félj a csípős széltől, Ne félj a kelő naptól.Keletnek folyik a víz, Nyugatnak a Tejút.Parasztok szántanak, holEgykor a Bronztorony volt.Többet ér egy rövid napSerleggel a kezünkben,Mint a jövendő, amely Nevünket elfelejti.Örülj, amíg örülhetsz!Harmat hull a virágra,Oh, hogy ragyog!Ameddig tart, ragyog, mintGyöngy a reggeli fényben, - A vadon csupa sírdomb,Szél sír az éjszakában,Róka nyí, bagoly huhogKísértetfehér nyárfán,Vörös levelek hullnak,Patak vizén leúsznak,Cs'inien palotájátA moha mind benőtte. - Örülj, amíg örülhetsz!Amikor Ming Liao Ce befejezte énekét, egyik vendég haragosnak látszik és ígyszól: ,,Ki ez a taoista, aki lakmározás közben elrontja a mulatságunkat? Adjatok neki egy darab szézámkalácsot és küldjétek el!" Ming Liao Ce megkapja a kalácsotés elmegy. Ekkor egy másik vendég azt mondja szolgájának: ,,Gyorsan! Hívd visszaezt a taoistát!" ,,De éppen borozgatunk - mondja az előbbi vendég - s ez elrontja amulatságunkat. Ezért küldtem el egy darab szézámkaláccsal. Éppen jól van ez így.Miért akarod visszahívni?" ,,Nekem úgy rémlik - feleli a másik -, hogy van valamiszokatlan ebben a taoistában s azért szeretném visszahívni, hogy alaposanszemügyre vehessem." ,,Ej, hiszen közönséges koldus! - feleli az előbbi. - Ugyan miszokatlan volna benne? Nem akar egyebet, csak egy tál hideg maradékot." Ekkor egy másik vendég is beleszól: ,,Az énekéről nem hiszem, hogy közönséges koldus."E pillanatban egy énekeslány vörös fátyolszövet ruhában föláll helyéről és ígyszól: ,,Szerény véleményem szerint ez a taoista egy égből lebukott tündér. Éneke szép volt és mély értelmû, inkább a mennyei tündérek, mint a földi emberek énekéhez hasonlít. Micsoda koldus énekelhetett volna ilyet? Tündér ez és álruhában jár a halandók között. Kérlek, hívjátok vissza, nehogy elveszítsük.",,Mi köze ennek ehhez a koldushoz? - mondja az utóbb megszólalt vendég. - Talán egyebet sem akar, csak egy ital bort. Ha visszahívjátok, meglátjuk, hogymégiscsak közönséges fickó."A vörös fátyolszövetbe öltözött leány még mindig nincs meggyőzve és megjegyzi:,,No, én csak annyit mondhatok, hogy nincs szerencsénk a halhatatlanokkal valótalálkozásban."Most egy másik, zöld fátyolruhás leány kel föl helyéről és így szól: ,,Akartok-evelem fogadni, urak? Hívjátok vissza a taoistát és ha tündér, akkor az nyert, akiannak mondta, ha pedig kiderül, hogy közönséges fráter, akkor az nyert, akinek ezvolt a véleménye." ,,Helyes!" - kiáltanak fel az urak. Szolgát küldenek Ming LiaoCe után, de az nyomtalanul eltûnt s a szolga ezzel a hírrel jön vissza. ,,Tudtam, hogynem közönséges fráter!" - mondja az előbbi vendég. ,,Oh, jaj, most elvesztettünk egyhalhatatlant! - mondja a vörös fátyolruhás leány. - Hiszen csak kilépett az ajtón ésszőrén-szálán eltûnt!"Ming Liao Ce tovább megy pálcájával és kényelmesen kisétál a város kapuján.Elhalad egy tucat nagy város mellett, de egyikbe se megy be, míg végre eljut egyhelyre, ahol a város fala hegyoldalba kapaszkodik. Szép, magas tornyok, tágas,nagyszerû templomok vannak ott, egyiknek teteje a másik fölé emelkedik,szabálytalan formákban s egy tiszta tóra tekintenek le. Szép tavaszi nap van,madarak énekelnek ragyogó fákon s teljes pompájában nyílik minden virág. A városlakosai új ruhájukban, faragott kocsikban vagy hímzett nyergekben kijöttek avárosból ,,tavaszi sétára". Némelyek nagy fák árnyékában isznak, mások gyékénytterítettek ki az illatos fûre, ismét mások felmásztak egy magas, skarlátszínûtoronyba vagy csónakon eveznek, mások párosával lovagolnak, hogy a virágokatmeglátogassák, vagy kézenfogva sétálgatnak és népdalokat énekelnek. Ming LiaoCe igen boldognak érzi magát és sokáig elmarad közöttük.Később egy sima képû, finom arcbőrû tudós jelenik meg, kecsesen lépdelvehosszú ruhájában. Mélyen meghajol Ming Liao Ce előtt és így szól: ,,Hát taoisták iskijönnek tavaszi sétára? Néhány barátom mulatozik itt a közelben, cseresznyefák alatt, a folyón túl lévő kis torony előtt. Vidám társaság, s nagyon örülnék, ha velünk tarthatnál. Eljöhetsz oda?"Ming Liao Ce vidáman követi a fiatalembert s amikor odaér, hat vagy hét csinosfiatal tudóst pillant meg. Az első fiatalember mosolyogva mutatja be a társaságnak.,,Barátaim, ez csak afféle magunk között rendezett tavaszi mulatság. Éppenösszetalálkoztam az úton ezzel a taoista úriemberrel s láttam, hogy éppenséggel nemközönséges fráter, indítványozom tehát, hogy osszuk meg vele borunkat. Mitgondoltok?" ,,Helyes!" - felelik valamennyien.Mindnyájan tovább húzódnak hát székükkel és Ming Liao Ce leül az asztalvégére. Amikor már elegendő bort szolgáltak fel, s mindenki mámoros és boldog, a beszélgetés egyre elmésebbé válik, s tréfás megjegyzések röpködnek különbözőemberekről és nemes urakról. Némelyek a tavaszt dicsőítő verseket szavalnak,
Popper Péter: A belső utak könyve
53
mások a virágszedésről szóló dalt éneklik el, ismét mások az udvar viselkedésérőlvitatkoznak, némelyek pedig a dombok és hegyek zárkózott magányátmagasztalják. Izgató társalgás kezdődik, mindegyik túl akar tenni a másikon,miközben a taoista csak a rizsét rágcsálja. Az első fiatalember többször is odanézMing Liao Cera a heves beszélgetés közben, s így szól: ,,Halljunk valamit a taoistatanító szájából is." Ming Liao Ce így válaszol: ,,Én csak élvezem azt a sok szép és bölcs dolgot, amit ti mondotok s még meg sem értettem belőle mindent. Hogyan járulhatnék hozzá a társalgásotokhoz?"Kis idő múlva a társaság fölkel és sétára indul a rizsföldeken; útközben egyik virágot szed, másik fûzfaágakat tép le. A hely tele van szépséggel s amerre néz azember, gyönyörû pünkösdi rózsákat lát. De Ming Liao Ce magában jár egy hegyiösvényen s csak hosszú idő múlva kerül elő. ,,Miért jártál egyedül?" - kérdi azúriember. ,,Két naranccsal meg egy kulacs borral mentem el, hogy a sárgarigószavát hallgassam" - feleli Ming Liao Ce. ,,Beszédjéről ítélve rendkívüli ember ez" - mondja az egyik tudós, Ming Liao Ce pedig valami szerény megjegyzéssel felel,méltatlannak vallva magát erre a dicséretre.A társaság újra leül, s valaki azt mondja: ,,Nem illik ilyen kirándulásrólhazamenni, amíg verset nem írtunk" - s a többiek helyeselnek neki. Egymásutánírják meg és mondják el verseiket, aztán megkérik Ming Liao Cet, hogy ő is mondjael a magáét. Feláll s egy kis szabadkozás után ezt énekli el:Lépkedek a fövényes parton,Arany a felhő, tiszta a víz;Riadt tündérkutyák ugatnak,S tündér-rejtekbe tûnnek el.A dal hatása alatt a társaság felugrál ültéből és mélyen meghajol Ming Liao Ceelőtt. ,,Csodálatos! Ilyen mennyei szavak egy szerzetes szájából! Tudtuk, hogytündér vagy." Mindnyájan körülveszik, s nevét kérdezgetik, de Ming Liao Ce csak mosolyog és nem válaszol. Amikor tovább erősködnek, azt mondja: ,,Miértakarjátok tudni a nevemet? Közönséges parasztember vagyok, felhők és vizek közt járok s mosolygunk, hogyha összetalálkozunk. Nevezzetek így: Felhők és Vizek Parasztja." Ez még kíváncsibbá teszi a társaságot s kifejezik azt a kívánságukat,hogy meghívják magukkal a városba.
,,Én csak szerény szerzetes vagyok, aki szeret csavargó módjára utazni, s otthonom az egész világ
- feleli mosolyogva Ming LiaoCe. - De ha ennyire kedvesek vagytok, elmegyek veletek."Együtt mennek vissza a városba, és Ming Liao Ce sorban vendégeskedik náluk.A következő napokban hol valami gazdag ember csarnokában lakik, hol egy jólelrejtett kis dolgozószobában, - egyszer irodalmi lakomán vesz részt, máskor táncban és énekben gyönyörködik s elmegy mindenüvé, ahová hívják. A városlakosai hallanak a Felhők és Vizek Parasztjáról s a társaságkedvelő emberek elhalmozzák meghívásokkal, ő pedig végiglátogatja valamennyit. Ha inni adnak neki, iszik; ha költészetről és irodalomról vitatkoznak, vitatkozik velük költészetrőlés irodalomról; ha kirándulásra viszik, elmegy velük; de ha a nevét kérdezik, csak
Popper Péter: A belső utak könyve
54
mosolygással válaszol. Amikor költészetről és irodalomról van szó, igen hozzáértőmegjegyzéseket tesz a régi és új írókra s mélyrehatóan elemzi stílusukat ésformáikat. Néha beszél a régi királyok politikai rendjéről is, talpraesettvéleményeket mond napi ügyekről és még jobban elbûvöli az embereket elmésmegjegyzéseivel.Különösen járatos a taoizmusnak abban a tanításában, amely a ,,szellemtáplálásáról" szól. Némelykor, ha olyan táncot és mulatozást lát, amely már atobzódás határán jár, s az emberek vaskos tréfákkal próbálják kitudakolni, hogyanvélekedik ezekről a dolgokról, úgy tesz, mintha jól mulatna, akárcsak a ,,regényes"tudósok. De amikor a gyertya kioltására kerül a sor s a házigazda felszólítja, hogymaradjon együtt valamelyik énekeslánnyal, a társaság pedig valóban féktelenül kezdviselkedni: egyenesen és szigorú arccal ül és
senki sem férkőzhetik hozzá
. Ha éjszakaszundikál egy kicsit, szalmapárnát kér a házigazdától, keresztbe rakott lábbal ülrajta s csak akkor szunnyad el, ha nagyon kifáradt. Ezért nőttön-nő körülötte azemberek bámulata és csodálkozása.Több mint egy havi tartózkodás után egy napon hirtelen elbúcsúzik, hiábakönyörögnek neki, hogy maradjon. Barátai pénzzel és ruhával ajándékozzák meg, s búcsúztató verseket írnak hozzá. A búcsúlakomára mindnyájan megjelennek;szomorúan szorongatják kezét és sokan könnyeznek is. Ming Liao Ce eljut a városkülső kapujáig, száz pénzdarabot megtart magának, az úriemberek többi ajándékátszétosztogatja a szegények között és elmegy. Amikor barátai meghallják ezt,mégjobban sóhajtoznak és csodálkoznak, s nem tudják, minek tartsák.

A koncentráció
A koncentráció a gondolkozás tartós összpontosítása; elmélyült és egyre mélyülőodafigyelés egy pontosan meghatározott tárgyra - legyen az a tárgy fizikai jelenség,vagy valamilyen szellemi tartalom. A koncentráció lényege az objektivitás sajátszubjektív reakcióink, asszociációink, érzelmeink átmeneti ,,szüneteltetése".Meglepő, hogy a koncentrációt nálunk milyen gyakran tévesztik össze ameditációval. A koncentrációt ugyan egyes iskolák a meditáció előgyakorlatakénthasználják ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy
az aktív ésobjektivitásra törekvő koncentráció a szellemileg passzív és szubjektív meditáció,,kontrapunktja"
. Éppen ezért alkalmas arra, hogy a meditációt előkészítőgyakorlat legyen.Mentálhigiénés gyakorlatainkat nem lehet koncentrációval kezdeni. A jólvégrehajtott eredményes koncentráció előzetes ,,edzést" kíván. Eddigi gyakorlataink - bár önállóan is alkalmazhatók - felfoghatók koncentrációs előgyakorlatoknak is.Ha már tartós sikereket értünk el velük, akkor érdemes áttérnünk a valódikoncentrációra.
A koncentrációs gyakorlatok
egész személyiségünk összerendezettségének erősítésére,
én-erőink fejlesztésére szolgálnak
. Értelmi, gondolkozási erőink összpontosításával teremtenek meg egy olyan ,,kristályosodási pontot", tudatos ésakaratlagos erőösszpontosítási készséget,
nyugalmi állapotot, amely hatásában fokozatosan átterjed a pszichikum más területeire is, elsősorban az érzelmi éshangulati életünkre. A koncentráció általában növeli az intellektuális feszültségbírást, a terhelhetőséget, az elmélyedést
- ezen keresztül amunkaképességet. Hozzásegít a személyiség összerendezettségének, az érzelmi életegyensúlyának a megteremtéséhez.A koncentrációs gyakorlatok végrehajtásának módja azonban különbözik, attólfüggően, hogy milyen problémákkal küszködünk. Miután a mi kultúránk alapvető problémája a zaklatottság, túlingereltség, ideges feszültség - általában az ún.relaxációs gyakorlatok terjedtek el. Autogén tréning módszerek ezek, az izmok ellazítási technikájára építenek fel olyan gyakorlatokat, amelyek a pszichésfeszültségek csökkenését eredményezik, belső nyugalmat hoznak létre. Számosembernek azonban nem ez a problémája, hanem az enerváltság, fáradékonyság,aluszékonyság, egyfajta ,,energiaapály".
Nem célszerû tehát egyoldalúan csak alazítási gyakorlatokat mûvelni
. Az utóbbiak számára éppen ellenkezőleg,tónusfokozó, az aktivitás szintjét növelő gyakorlatokra van szükség. Megfelelőhelyen jelezni fogjuk, hogy a kívánatos hatás elérése érdekében hogyan kell agyakorlatokat végrehajtani.Más szempontból vizsgálva a koncentrációs gyakorlatok problematikáját,szembe kell néznünk azzal, hogy
mai életvezetésünket nagyon sokszor az erők elfecsérlése, pazarlása jellemzi
. Túl sokféle tennivalónk és kötöttségünk, restanciánk, bonyolult ügyintézésünk végül azt eredményezi, hogy
többet vállalunk,
mintamennyinek természetes ritmusunkban eleget tudunk tenni - elkerülhetetlenül
Popper Péter: A belső utak könyve
56
felületesekké válunk, és sokszor éppen akkor nem tudunk mélyen odafigyelni,amikor arra nekünk (vagy másoknak) a legnagyobb szükségünk lenne. Rengetegenergia fecsérlődik el a felesleges beszéddel, pletykálkodásokkal, panaszkodásokkal, társasági szintû, számunkra is unalmas és fárasztó csevegéssel.Már nem tudom, ki írta, hogy:
,,Igazi mondanivaló nélkül beszélni, igazi szomjúság nélkül inni, és igazi vágy nélkül lefeküdni valakivel - ez a három alapvetőbûn,
amit a mai európai ember leggyakrabban elkövet."Végül is kialakul életünknek az a ,,futószalagja", amely ebben az erőfecsérlésbenszinte ,,átránt" bennünket a napokon és heteken; és amelyről - bár látványosanlázadozunk ellene - mégsem tudunk leszállni. A koncentrációs gyakorlatok ahhoz ishozzásegítenek, hogy jobban ,,összeszedve" magunkat, napi életvezetésünket iskoncentrálni tudjuk a legfontosabbakra.
1. Bevezető gyakorlatok
A koncentrációs gyakorlatokhoz először is bizonyos idő és nyugalom szükséges.Szobában vagy csöndes helyen a szabadban is végezhetők, ha biztos, hogy legalábbegy félóráig nem zavarnak meg minket. A bevezető gyakorlatoknak az a céljuk,hogy csillapítsák aktuális feszültségeinket, olyan pillanatnyi nyugalmi állapotothozzanak létre, amelyben egyáltalán elkezdhetünk dolgozni. Ezek egyben már koncentrációs tréningek is. Addig ne menjünk tovább, amíg jól nem mennek. Akoncentrációs gyakorlatokat nem feltétlenül kell merev idő-periodicitásban csinálni,kedvező azonban, ha hetenként legalább egyszer sor kerül rájuk.
a) Első gyakorlat
Leterítünk egy takarót a földre, és kényelmesen leülünk keresztbe vetett lábakkal,,,törökülésben".Ha inkább feszültek, izgatottak vagyunk - egymásra téve ölünkbe helyezzük kezünket, és hagyjuk, hogy testünk lazán, szinte saját súlyától fölébe görnyedjen,fejünk is lehajoljon. Ez a testtartás lazító hatású.Ha ernyedtek, fáradtak vagyunk - egyenesítsük ki hátunkat, és derekunkat,fejünket is egyenesen tartva két kezünket támasszuk a térdünkre. Ez a testtartásfrissítő hatású.Hunyjuk be a szemünket és mélyen, egyenletesen, ritmusosan lélegezzünk.Lélegzésünk egy idő után lassúbbá válik.Ekkor
koncentráljunk kizárólag orrnyílásainkra,
és csak arra figyeljünk, ahogyrajtuk keresztül ki-be áramlik a levegő. 8-10 légzésünkre figyeljünk ilyen módon.
b) Második gyakorlat
Ugyanilyen tartásban most arra figyeljünk, hogy kapcsolódnak be többi testrészeink a légzésbe: hogyan áramlik a levegő garatunknál, hogyan húzódik össze és tágul a
Popper Péter: A belső utak könyve
57
mellkasunk, emelkedik és süllyed a rekeszizmunk, ritmikusan hullámzik a hasunk.Ha ezt jól érezzük,
próbáljuk meg testünknek e hullámzó mozgását képszerûen is fel idézni, képzeletünkben együtt látni a légzés folyamatával
. 8-10 lélegzetvételenkeresztül, most erre a képre koncentrálunk.
c) Harmadik gyakorlat
Ha az első két gyakorlat már jól megy, akkor ugyanabban a testtartásban arrakoncentrálunk, hogy mint mindennek a világon, a lélegzetvételnek is van kezdete,folyamata, és vége.Koncentrációnk tárgya tehát: -
A belégzés kezdete - folyamata - vége. - A kilégzés kezdete - folyamata - vége.
Most csak erre figyeljünk, megint 8-10 alkalommal.
2. Koncentrációs gyakorlatok
a) Koncentrálás pontra
Egy fehér papírlap közepére jól látható fekete pontot rajzolunk. A papírlapotfeltûzzük az ajtóra, hogy a pont szemünk magasságában legyen.Kényelmes törökülésben, kezünket a térdünkre támasztva, egyenes testtartásban,lehetőleg kevés pislogással, folyamatosan nézzük a pontot, néhány percen keresztül.A gyakorlat ideje fokozatosan növelhető. Arra kell ügyelnünk, hogy tekintetünk nekalandozzon el, és hogy
csak a pontra figyeljünk,
tehát próbáljuk ,,kiüresítenimagunkat", elnyomni képzettársításainkat, gondolatainkat, érzelmeinket, nehogyelvonják a figyelmünket.
b) Koncentrálás elképzelt pontra
Pszichés állapotunktól függően egyenes vagy görnyedt testtartásban, behunytszemmel koncentrálunk egy ugyanolyan, de most már képzeletbeli pontra. Agyakorlat akkor tökéletes, ha a pontot teljesen valósághûen tudjuk felidézni, behunytszemmel is látjuk, de
csak ezt
látjuk, minden elterelő gondolat és érzelem nélkül.Tapasztalni fogjuk, hogy ezt nem könnyû elérni. Ha sikerült, néhány percigmozdulatlanul koncentrálunk rá.
c) Koncentrálás tárgyra
A testhelyzet azonos. Koncentrációnk tárgyául válasszunk ki valamilyen nem túl bonyolult jelenséget: egy növényt, egy vázát, egy egyszerû festményt stb
Maradjunk lehetőleg mozdulatlanok. Tekintetünkkel
egyszerre fogjuk át
az egésztárgyat, tehát az olyan legyen, hogy pillantásunk ne vándorolhasson a részeken. Arészleteket a mozdulatlan ráfigyelésen belül kell konstatálnunk.Mint minden koncentrációs gyakorlatnak, ennek is feltétele az emlékektől,gondolattársításoktól, érzelmektől való belső ,,kiüresedés". Tudatunkat csak az atárgy töltse ki, amelyre koncentrálunk.
d) Koncentrálás elképzelt tárgyra
A koncentrációs testhelyzetben most elképzelünk egy egyszerû tárgyat. Behunytszemmel kell teljesen élethûen felidéznünk, láthatóvá tennünk a magunk számára. Atárgy egész képének teljesen tisztának kell lennie, kontúrjaival, részleteivel,felületének színével, anyagszerûségével, árnyalataival együtt. Csak errekoncentrálunk; gondolatilag és érzelmileg ,,üresen".Tapasztalni fogjuk, hogy csak meglehetősen sok próbálkozás után érhetünk elteljes sikert. (Egyes iskolák addig tudják fokozni a tárgyra koncentrálástökéletességét, a felidézett kép térbeli valósághûségét - amibe elképzelt közelsége is beletartozik -, hogy biztosan érzik: ha előrehajolnának; homlokukkalmegérinthetnék, sőt ha ezt gondolatban végrehajtják, érzik is a gyenge ütődést.) Nekünk nem szükséges az elmélyedő beleélést eddig fokoznunk, elég, ha eljutunk atárgy tiszta képéig a koncentráció folyamán.Tapasztalni fogjuk azt is, hogy ez a koncentrációs gyakorlat - ha sikeres - ,,kikapcsolja" időérzékünket. Utólag meglepődve fogjuk látni, hogy mennyi idő teltel az elmélyedés során, anélkül hogy észrevettük volna. Az idő érzékelésének ez azátmeneti szünetelése az egyik legmegbízhatóbb próbája a koncentráció sikerének.(Természetesen itt csak arról van szó, hogy a koncentráció időtartama észrevétlenülmegnövekszik, utólag konstatáljuk, hogy nem néhány perc, hanem negyed-félórák teltek el.)
e) Koncentrálás visszatükröződő fényre
A szokásos körülmények között és testhelyzetben, behunyt szemmel végzettkoncentráció tárgya az alábbi:
Elképzelünk egy tavat, mozdulatlan víztükörrel. A tó fölött ragyog a nap. A napképe visszatükröződik a vízben.
Erre koncentrálunk.
f) Koncentrálás elhaló hangra
A szokásos módon megpróbálunk képzeletünkben felidézni egy számunkra nagyonkellemes, folyamatos zenei hangot. Lehet énekhang, fúvós vagy vonós hangszer hangja. Segíthetünk magunknak azzal is, hogy előzőleg néhányszor a valóságban ismeghallgatunk ilyen hangot - akár egy zongorabillentyû erős leütésével
A fontos az, hogy azután behunyt szemmel is fel tudjuk idézni
a hangot, ahogymegszólal, egyre halkulva sokáig zeng, végül már alig hallható és elenyészik.
A koncentráció során arra törekszünk, hogy ezt a belső hangot minél továbbzengessük magunkban, minél hosszabb ideig halljuk.Ezzel zárulnak a koncentráció alapgyakorlatai. A jól kidolgozott alapgyakorlatok után egyre sûrûbben fogjuk tapasztalni egy-egy
koncentrációs gyakorlat jótékonyközvetlen hatását: a belső lecsitulást, lazulást vagy felfrissülést
. Lassan összegeződőhatásként pedig
összeszedettségünket, kiegyensúlyozottságunkat, munkaképességünk növekedését. Talán a világ is kissé érdekesebbé válik számunkra,
mert mindig csak adolgok és emberek felszíne unalmas és megunható. Az elmélyedés képessége egyreújabb és újabb rétegeit tárja fel a valóságnak, és a felfedezés, a megismerésörömével tölt el.
3. Koncentrálás absztrakt tartalmakra
Az alapgyakorlatok sikeres kidolgozása után térhetünk át arra, hogykoncentrációnk tárgyául absztrakt tartalmakat válasszunk. Ez az igazi koncentráció.Már nincs szükségünk valódi vagy elképzelt érzékelhető tárgyakra, jelenségekre,hanem képesek vagyunk
gondolatokra koncentrálni
.A koncentráció tárgyául választott gondolatnak vagy gondolatsornak mindigrövidnek, tömörnek, kifejezőnek kell lennie. Nem tartalmazhat fölösleges ,,töltelék elemeket", egy problematika lényegét kell megragadnia.A koncentráció tárgyának gondolatsorát arról a problématerületről kellkiválasztanunk, amely visszatérően vagy aktuálisan foglalkoztat minket.Elsősorban megoldatlan helyzeteink, nehéz feladataink, amelyekkel kínlódunk, problematikus belső tulajdonságaink köréből érdemes koncentrálásra alkalmasgondolatokat megfogalmaznunk, esetleg pontosan leírnunk. A koncentráció tárgyát jelentő gondolatokat ugyanis előzőleg
meg kell tanulnunk,
hogy felidézésük neokozzon nehézséget, és teljes szellemi erőnkkel a tartalom egészéreösszpontosíthassunk. A koncentráció hatására fokozatosan kibomlik a gondolatok
háttértartománya
. Az elmélyülés során fokozatosan felsorakoznak az adottgondolathoz kapcsolódó élményeink, ítéletek formálódnak bennünk, amelyek amegszokottól eltérő fényben mutatják meg az eseményeket. A koncentrációban járatos ember már képes arra, hogy a gyakorlat folyamán
szûkülő-táguló periodikus gondolati hullámzást valósítson meg:
Először csak az adott gondolati tartalomrakoncentrál - majd rövid időre szabadjára engedi csakis a tárgyhoz kapcsolódó,feltörekvő emlékeit, élményeit, társuló gondolatait -, ezután újra ,,beszûkíti"intellektuális aktivitását és visszatér az alapgondolathoz, majd újra teret ad akapcsolódó asszociációknak. Egy ,,ülés" folyamán két-három ilyen szakasztengedhetünk leperegni. A gyakorlatot mindig az eredeti tárgyra való koncentrálássalzárjuk

Popper Péter: A belső utak könyve
60
Tapasztalni fogjuk, hogy a koncentráció folyamán felszínre bukkant gondolatok tovább élnek, ,,dolgoznak bennünk", s a következő gyakorlat alkalmávalmegismerésünk tovább mélyül. Egy-egy gondolatra többször is visszatérhetünk, teháttöbb koncentrációs gyakorlatnak lehet azonos a tárgya. Koncentrációs tárgyat akkor érdemes váltanunk, ha egy gondolatra való többszöri koncentráció után már nem jutunk mélyebbre. Hosszabb idő eltelte után azonban ajánlatos megint visszatérnirégebbi tárgyunkhoz.Tehát saját magunknak kell meghatároznunk koncentrációnk tartalmát. Errefelhasználhatók saját gondolataink, vagy másoktól származó gondolatok - egyverssor, egy filozófus vagy regényíró mondatai, amelyek érintik problémánkat -,
alényeg az, hogy a gondolatot szeressük, fontos legyen számunkra
. Példaképpenközlünk néhány koncentrációra alkalmas gondolatot, kezdetben jobb híján ezek közülis választhatunk.
a) Koncentrációs tartalmak az életvezetés problématerületéről ,,Akiben zûrzavar van - zûrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van - rendet teremt maga körül."Gondolati háttér:
A gyermek még főleg reaktív lény. Viselkedése válasz arra, ahogya környezet viselkedik vele szemben. A felnőtt ember megszerezte a valódi aktivitáslehetőségét, formálni képes környezetét. Lelkiállapota akarva-akaratlanul kisugárzik környezetére. Bajainkért sokszor a külső körülményeket vádoljuk, holott miformáltuk ilyenné azokat. Ha rendet teremtünk magunkban, legnehezebbhelyzeteinkben is megtaláljuk a megoldást.
,,A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság: a jelen."Gondolati háttér:
Gondolkodásunk fegyelmezetlensége következtében rengetegfölösleges energiát pazarolunk el azzal, hogy túl sokat időzünk a múlt és a jövőirrealitásában. Régi sérelmeinken rágódunk, vagy visszavágyódunk elmúltállapotainkba; az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat.Eközben elsiklunk az aktuális valóság, a jelen felett, nem éljük át kellő mélységbenés intenzitással. Ezért sokat tévedünk és mulasztunk. A jelenre kell elsősorbanodafigyelni.
,,Mindenről lemondhatunk, csak életünk fő gyökereit nem vághatjuk át. Kereseméletem gyökereit."

Popper Péter: A belső utak könyve
61
Gondolati háttér:
Az életben nem lehetünk meg kompromisszumok nélkül.Alkalmazkodnunk kell másokhoz is. De nem szabad olyan kompromisszumokatkötni, amelyeket nem tudunk elviselni. Életünk alapjainak sértetlenül kell maradnia.Meg kell ismernünk ezeket az alapokat - a többi nem érdekes.
,,Nem lehetek olyan fontos mások számára, mint önmagamnak.Saját dolgaim súlya nagyobb bennem, mint a külvilágban."Gondolati háttér:
Milyen hamar megfeledkezünk mások problémáiról,nehézségeiről, kudarcairól! Mennyire átsiklunk mások sikerei, örömei felett! Egymásik ember ugyanígy van velünk. Ezért nem szabad túlértékelni a ,,Mit szólnak hozzá?" - jelentőségét. Az embereket nem foglalkoztatja annyira a mi problémánk,szégyenünk, kudarcunk, mint minket. Ugyanígy örömeink, eredményeink sem.Mennyit marcangoltuk magunkat, szégyenkeztünk értelmetlenül. Hányszor bántódtunk meg fölöslegesen.
,,A beszédem akkor lesz egy velem, ha jóakarattal igazat és fontosat mondok annak, akit megillet."Gondolati háttér:
Mennyi energiát fecséreltünk el fecsegésre, amikor üres szavakatváltottunk üres emberekkel. Sokat beszéltünk magunkról, keveset hallgattunk másokat. Már sok baj származott a fölösleges beszédből. Abból soha, ha hallgatnitudtunk. Nem kötelességünk, hogy mindig szórakoztassunk másokat. Nem fontos,hogy mindig szerepeljünk és érdekesek legyünk. Meg kell tanulnunk, hogy kinek mit - érdemes elmondani. És hallgathatunk is, ha nincs lényeges mondanivalónk.
,,A belső fegyelem megtart, mint testet a csontváz. A külső fegyelem páncél; véd és akadályoz."Gondolati háttér:
- A természetben az alacsonyabb rendû élőlényeket kitinpáncélvédi. Kívül kemények, belül puhák. A páncél: fal köztük és a világ között. Ha áttörik,védtelenek. A magasabb rendû élőlényeknek gerincük van. Kívül lágyak, a tartásuk belül van. Szabadabb a viszonyuk a világhoz, s bár könnyebben megsérthetők,mégis nagyobb biztonságban vannak. Az emberi psziché szétesik fegyelem nélkül. Afejlődés útja az, hogy a külső fegyelem belső fegyelemmé változzon. Csak a belsőfegyelem tanít meg élni a szabadsággal. Belső fegyelem nélkül a szabadságmegbetegít. Ezért van olyan sok pszichés zavar a modern kultúrában.
,,Csak az egyértelmû cselekvés hatásos. A bizonytalan cselekvés bizonytalan eredményt szül."Gondolati háttér:
A világban az akció-reakció törvénye uralkodik. Amennyirekoncentrált erőt fejtek ki egy irányban, olyan koncentrált hatást fogok elérni. Csak határozott kérdésre kapok határozott választ. Vannak alapvető élethelyzetek,amelyekben csak egyértelmûen szabad cselekedni. Ha már töprengek, vacillálok - akkor ne cselekedjem. Ha gondolkozni tudok azon, hogy megházasodjam-e,szülessen-e gyermekem, hivatást változtassak-e - akkor ne tegyem. Meg kellvárnom, míg a dolgok egyértelmûvé tisztulnak bennem - akkor könnyen éshatározottan tudok cselekedni. És ez meghozza az eredményt.
,,Az élethelyzeteim adottak. Ebben determinált vagyok. Rajtam áll azonban, hogyan viselkedem e helyzetekben. Itt a szabadságom."Gondolati háttér:
Élethelyzeteink nagy részét - családunkat, szociáliskörülményeinket, betegségeinket - szinte ,,készen kapjuk", vagy legalábbis igen sok,tőlünk független külső faktor határozza meg azokat. Viselkedésünk szabályozásaazonban a hatalmunkban van, tőlünk függ. Így fonódik össze életünkben adetermináció és a szabadság. Epiktétosz figyelmeztet arra, hogy azzal kellfoglalkoznunk, ami tőlünk függ. Egy adott helyzetben sokféleképpen lehetviselkedni. Thomas Mann írja: ,,Eljött Petepré életének nehéz órája, amitől mindigfélt - s lám, nemessé formálta azt." A szabadság értelme a nehéz helyzetek nemesséformálása viselkedésünkkel.
,,Az igény valóságot szül. A dolgok megvalósulásának az a kezdete,ha makacsul rájuk gondolunk."Gondolati háttér:
Minden, ami igazán fontos, eljön az életünkbe. Személyiségünk,karakterünk, belső igényeink törvényszerûen formálják sorsunkat. A hívásokra válaszérkezik. Sokszor észrevehettük, hogy vágyaink, igényeink megkeresik a tárgyatmaguknak. Az emberek megérzik azt, ami bennünk van és eszerint közelednek vagytávolodnak. Azok felelnek, akikkel közös hullámhosszon mûködik az ,,adó-vevő berendezésünk." Ugyanabban a városban néha elmagányosodunk, néha sokankörénk gyûlnek. Ezért írhatta tréfásan Füst Milán: ,,Apróhirdetés. Meglevőszenvedélyekhez tárgy kerestetik!" Szeretnénk szerelmesek lenni - és beleszeretünk valakibe. Ami fontos, azt csöndesen ébren kell tartani magunkban napról napra; egy pillanatra sem szabad elengedni. Egy napon valóság lesz.
,,A hosszú és jó életet nem évekkel,hanem élményekkel és megismeréssel mérik."Gondolati háttér:
Filozófiai szempontból ismerjük az idő objektivitását. Deéletünknek van egy szubjektív időrendje is. A pszichológiai idő-élmény egyéni éssajátos. Mennyire aktuális lehet számunkra valami, ami tíz éve történt, és milyenközömbös egy tegnapi esemény. Milyen hosszú és unalmas lehet átélni eseménytelen
Popper Péter: A belső utak könyve
63
nyári hónapokat. A napok végtelenül lassan vánszorognak. De visszatekintve egyröpke pillanatnak tûnik a nyár. Nem történt semmi, amit emlékezetünk megőrizhetettvolna. Ám milyen gyorsan rohan el ugyanez az idő, ha eseményekkel zsúfolt. Devisszapillantva rá végtelen hosszúságúnak érezzük, annyi minden történt. Ígyvagyunk az életünkkel is. Ezért kell bátran és kíváncsian élni. Nem szabad féltenünk magunkat az eseményektől, a megismerés kockázataitól. Mernünk kell élni éscselekedni a szívünk szerint: tartalmas és jó életünk lesz, bármeddig tartson is. Agyáva élet mindig rövid.Kung-Fu-ce írja:,,Mikor húszéves voltam - sokat tanultam:Mikor harmincéves voltam - már tudtam, mit akarok.Mikor negyvenéves voltam - már szilárdan álltam.Mikor ötvenéves voltam - már tudtam hallgatni.S mikor hatvanéves lettem - már követhettem a szívemet, s a törvényt nemléptem át."
,,A fontos dolgokat nem lehet «kicsit» csinálni. Az ember nem lehet egy kicsit terhes, egy kicsit vérbajos,egy kicsit halott"
A modern kor emberének a 100 %-kal van a legtöbb baja. Az élethelyzetek,emberi kapcsolatok, feladatok, meggyőződések teljes vállalásával. Az igények és avágyak ellentmondásos dzsungeljével való kristálytiszta szembenézést, saját belsőtörvényeinek elfogadását. Szeretünk mindenütt ,,kiskapukat" hagyni. Szívesenkiegyezünk félúton. Ám kikerekedhet-e ebből maradéktalanul hiteles élet?Leggyakrabban az önféltés teszi tönkre boldogságunkat. Fittyet hányjunk aveszélyeknek? Dehogy, okosan kerüljük ki őket.Csak éppen tudomásul kellene vennünk, hogyaz életnek az a sajátossága, hogy életveszélyes. A gyáva ebbe belegebed, a bátor erőket kap, amelyek átlendítik a nehéz helyzeteken.
,,Minden út - jó út,ami elvezet valahova."
A hegycsúcsra sokféle út vezet. Vannak meredekebbek és kényelmesebbek. S atáj is különböző, ami a szemedbe tûnik, de azért ugyanazt a hegyet látod különbözőoldalairól. Ezért, hát légy türelmes önmagaddal szemben. Találd meg a nekedlegmegfelelőbb utat. De légy türelmes másokkal szemben is, akik másik ösvénytválasztottak. Se a te utad, se a másoké nem az egyedül üdvözítő út. Aki felfelékapaszkodik, sokszor meghorzsolja magát, időnként elesik. Fel kell állni, ne maradjfekve. Amíg úton vagy, nincs veled semmi baj. A belső halál akkor kezdődik,amikor véglegesen letáboroztál a hegyoldalon.


Popper Péter: A belső utak könyve
64
b) Koncentrációs tartalmak az emberi kapcsolatok problématerületéről ,,A mai ember egyre markánsabban: Én. Ezért alapvető történéseinket egyedül kell átélnünk. A vállalt magány minden valódi kapcsolat alapja."Gondolati háttér:
Pszichológiai szempontból az emberiség fejlődéstörténete aszuverén személyiség, az ,,Én" kifejlődésének útja. Felbomlottak a nagy vérségi,gazdasági, vallási közösségek, amelyek igazi feloldódást kínáltak. Életünk legfontosabb eseményeit egyedül éljük át, senki sem ,,léphet be személyiségünkbe",hogy helyettünk éljen. Egyedül születünk, egyedül szenvedjük meg betegségeinket,félelmeinket, egyedül éljük át megismeréseinket, egyedül halunk meg. Ha ezt amagányt vállalni tudjuk, ha nem menekülünk hamis fanatizmusokba és máskábulatokba, akkor nem terheljük túl kapcsolatainkat azzal, hogy olyan megosztástkövetelünk, amit senki sem adhat meg. Ezzel az alapérzéssel tudunk igazán együttélni valakivel. Mert
segíteni
sokat lehet egymásnak.Egy kapcsolat börtönné is válhat, telítődhet hazugsággal, lázadó fantáziákkal. Nemcsak társak vagyunk, hanem egy férfi és egy nő: saját életünk sokfélevetületével. Együtt élni csak belső szabadságban lehet.
,,Az ember oszthatatlan teljesség.Csak az egész embert lehet elfogadni vagy elutasítani."Gondolati háttér:
Az emberi kapcsolatok, kötések mindig az egész embernek szólnak. Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemesszámunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Nem ,,trancsírozhatunk" szét egyembert különböző sajátosságai szerint. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van,és ha ilyen marad, kell-e nekem?
,,Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él,amíg öröm adni és elfogadni."Gondolati háttér:
Az emberi kapcsolatok alapkérdése: Milyen igényeket elégít ki?Újra meg újra adunk és elfogadunk: gondolatokat, érzelmeket, életformát, biztonságot, szexuális örömöket. Krízis akkor keletkezik, ha már nem tudjuk örömmelmegadni és elfogadni - egymásnak és egymástól - mindazt, ami életünk egyensúlyaszempontjából lényeges. Amíg igazán adni tudunk, nem érezzük áldozatnak, mertöröm számunkra a másik öröme. Amíg adni tudunk, tudunk elfogadni is. Azáldozathozatal érzése, a mérlegelés: ki jár jobban?; az elfogadást megakadályozófélelem vagy gőg - ezek jelzik és egyben okozzák egy kapcsolat válságát, azösszetartozás érzésének apályát.

Popper Péter: A belső utak könyve
65
,,Az a felnőtt ember, aki el tudja viselniérzelmeinek sokféleségét és ellentmondásait."Gondolati háttér:
Az ember része a világnak, az egyetemes törvények rá isvonatkoznak. Az emberi pszichikumnak is alapvető mozgatóereje az ellentétek egysége és harca. Ennek konkrét megnyilvánulási formája, hogy lelkünkbenellentétes vágyak és igények, ellentétes érzelmek, ösztönök, ellentétes vélekedések élnek együtt. Biztonságot is akarunk, de a kaland szabadságát is. Õrizzük megszokott útjainkat, és változni is akarunk. Szeretünk valakit, de néha unjuk, vagyutáljuk; esetleg másvalakit is szeretünk. Mindezt bûntudat nélkül el kellene vállalnimagunkban, és sértődés nélkül el kellene fogadni másoktól. A dolgunk nem az, hogyelhazudjuk, hanem hogy egyensúlyban tartsuk belső ellentmondásainkat.
,,Sötétben és hidegben nem lehet élni.Meg kell őriznünk önmagunk és kapcsolataink fényét, melegét."Gondolati háttér:
Minden fényforrás és melegség kialszik, kihûl, ha nem kapfûtőanyagot, táplálékot. A kapcsolatok fûtőanyaga a törődés. Két ember együttélésétlegjobban a megszokás, a mindennapok elszürkülése veszélyezteti. Egy tartósegyüttélésben is joga van mindenkinek ahhoz a gyengédséghez, csábításhoz,törődéshez, azokhoz a hangulatokhoz, amelyek az udvarlás idején természetesek voltak. Enélkül minden kapcsolat elsötétedik és kihûl. Az ok legtöbbször nem is aszeretetlenség, hanem csak a kényelmesség és a lustaság. Túl nagy árat kell fizetniérte. Az ember is - mint a növény - arrafelé fordul, ahonnét fény és melegségsugárzik rá.
,,Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem."Gondolati háttér:
Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem ahelyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezetvéleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén,legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével,erkölcsi aggályokkal, a kímélettel.Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedülmaradástól, nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságranem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.
,,Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. A hetedik ajtó csukva maradhat."Gondolati háttér:
Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfitegyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre
Popper Péter: A belső utak könyve
66
inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az ,,Én" nem oldódhat fel a ,,Mi" élményében.De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat párosmagánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök éskínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen.Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartsonönmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni.
,,Életünk története horgonyok leengedéséből és felszedéséből áll. Mindkettőnek eljönaz ideje."Gondolati háttér:
Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kellfigyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit ,,hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derût, szabadságot, munkaképességet?Rosszat? Idegességet, beszûkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benneváltozunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük,hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyûlölet nélkül is el lehet búcsúzni.Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná,amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jóemberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell,ahogy a levél leválik a fáról.Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető.De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Azilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.
,,Az Én fontossága - emberi méltóságunk forrása."Gondolati háttér:
A másik ember is középpontja saját kozmoszának. Sajátvilágodnak Te vagy a középpontja. Vállald! Aki nem tartja fontosnak magát, azmásokat is alábecsül. Egy olyan társadalomban, ahol nem fontos az egyén, elzüllik.Ha hívő vagy, tudnod kell, hogy az Isten figyel rád. Ha szabadgondolkodó vagy,tudnod kell, hogy rád, az emberre hárul a felelősség az értelmes életért, itt a földön. Nem mindegy tehát, hogy mit cselekszel, hogyan viselkedsz. Saját fontosságodtudata szüli meg a tiszteletet önmagad iránt. Önmagad tisztelete - tiszteletet szül amásik ember iránt. Együtt vagytok az emberiség, közös felelősséggel.
,,Az Én háttérbe szorítása - a világ szolgálatához vezet."Gondolati háttér:
Ha megteremtettük Énünk méltóságát, fokozatosan háttérbe kellszorítanunk, ha magasabb szellemi síkokra akarunk eljutni. Például már ne azlegyen a fontos, hogy én milyen nagyszerû ajándékot adok valakinek, hanem amásik ember öröme. Saját magunkkal legyünk szigorúak, másokkal elnézőek. Ha biztos talajon áll az Én méltósága, már fölösleges minden mondatunkat azzal
Popper Péter: A belső utak könyve
67
kezdeni, hogy: Én... Lassanként nem lesz annyira fontos, hogy kapjál valamitmásoktól. Fontosabb lesz, hogy adni tudjál. Assisi Szent Ferenc így imádkozott:Uram, Te tudod, nem az a fontos, hogy engem szeressenek, hanem, hogy énszeressek. Nem az a fontos, hogy engem megértsenek, hanem, hogy én megértsek.
,,Az ember nem tulajdon."Gondolati háttér:
A másik ember teljes birtoklásának kölcsönös vagy egyoldalúigénye talán élvezetes egy szerelem kezdetén. De tartós együttélés során kötelékké,húsba vágó bilinccsé válhat. Megalázza mindkettőjüket. Az egyikből rabtartó,fegyőr válik, titkolt belső bizonytalansággal és szorongással, örökké gyanakvó ésvádaskodó féltékenységgel.A féltékenység mélyén mindig kisebbrendûségi érzés húzódik meg: másokkalösszehasonlítva csak alulmaradhatok. ,,Nem lehet semmiféle örömöd rajtam kívül!" - ezt próbálja rákényszeríteni a másikra. Akit pedig rabságban tartanak, aztfolyamatosan megalázzák. Megalázza a bizalmatlanság, szuverenitásának folytonosmegsértése. Végül lázadozni kezd az ellen, hogy tulajdonként, birtokolt tárgyként bánnak vele, s néha éppen ez a lázadás hajtja hûtlenségbe. A birtoklásra törekvőnéha agresszív és durva, néha azonban könyörgő alázatossággal, önsajnálattal próbálja zsarolni a másikat. Mit is mond Melinda, az elébe térdelő Ottónak, a
Bánk Bánban
?,,... Kézbe kéz és szembe szemÍgy szokás ez minálunk.Aki itt letérdelAz vagy imádkozik, vagy ámít!"
,,A levél lehullhat,az ág letörhet,csak a gyökerek maradjanak épek."Gondolati háttér:
A mai közhangulat megveti a kompromisszumokat. Legalábbisszavakban. A kompromisszumokban gerinctelenséget lát. Ne higgyük el.Kompromisszumok nélkül nem lehet együtt élni egy másik emberrel. A társam nemaz én hasonmásom. Az együttélésben a kompromisszum kölcsönös alkalmazkodást jelent. Lemondást némely saját vágyunkról, igényünkről a másik kedvéért. E nélkülnincs közös élet. A kérdés tehát nem az, hogy hozzunk-e kompromisszumokat, vagyne, hanem az, hogy a kapcsolat megtartása megéri-e a kompromisszumokat? Hol ahatár? Ott, hogy soha nem szabad olyan kompromisszumokat vállalni, amelyek létezésünk, személyiségünk gyökereit sértik meg. Van néhány olyan érzelmi, erkölcsi,meggyőződésbeli és életvezetési igény, amelynek gyökér szerepe van az életünkben:velük kapaszkodunk a szilárd talajba, rajtuk keresztül újul meg napról napra azéleterőnk. Ezeket nem szabad bántani. A többi nem lényeges.

Popper Péter: A belső utak könyve
68
c) Koncentrációs tartalmak a szorongások, félelmek és bûntudatok problématerületéről ,,Figyelj csak!Ma van az a holnap,amitől tegnap annyira féltél."Gondolati háttér:
A szorongó embert leginkább a képzelete gyötri meg. Irreálisanfelnagyítja a jövő félelmetes lehetőségeit. Ennek az az oka, hogy a szorongástárgyat keres magának, amihez hozzátapadhasson. Tárgytalan félelmeinket legalábbérthetővé akarjuk tenni a magunk számára. Ez a folyamat utólagos: először van aszorongás, azután hozzákapcsolódik egy elképzelt lehetőséghez. Mennyit féltünk fölöslegesen a holnaptól, amely eljött, sőt ma már múlttá vált - túljutottunk rajta, ésaz elképzelt rémségek sehol sem voltak. Olyan ez, mint egy vizsga vagy egy mûtét.Mennyire félünk tőle, s utólag csöndben azt mondjuk: Ennyi volt az egész?
,,Az, ami vagy,már jutalom és büntetés isazért, ami vagy."Gondolati háttér:
Kivel vagyunk elszámolásban? Rá kell jönnünk, hogy elsősorbanönmagunkért felelünk, saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. Belsőügyeinkben nincs külső felelősségre vonás, büntetés vagy jutalom. Magunk ítélünk magunk felett. De ebben az ítélkezésben nem szabad értelmetlenül kegyetlennek lenni magunkhoz - így másokkal is elfogadóbbak tudunk majd lenni. Meg kellértenünk, hogy cselekedeteink, karakterünk, érzéseink, gondolataink már magukbanhordják összes jó és rossz utóhatásukat. Elkerülhetetlenül végigéljük valamennyit.Ezért értelmetlen minden utólagos önkínzás és öntetszelgés. Azzal, hogy el kellvállalnunk viselkedésünk következményeit - már lezárultak a számlák.
,,Ember vagyok.Semmi sem idegen tőlem, ami emberi - sem bennem, sem másokban."Gondolati háttér:
Az életen nem lehet ,,makulátlan fehér palástban" végigsétálni.Önmagunkhoz kell hûnek lennünk, nem elképzelt ideálokat kergetnünk. Legtöbbször úgy gyötörjük meg magunkat, hogy kellő önismeret híján, irreálisan magasra emeljük a mércét. Olyat követelünk magunktól, aminek nem vagyunk képesek megfelelni.Így állandósulhat a bûntudatunk, a kudarcérzésünk. Emberi mértékek szerint kellítélni, akár rólunk van szó, akár másokról. Senkinek sem kell tökéletesnek lennie.Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Ez elérhető,a tökéletesség eleve reménytelen. Sok minden zsúfolódik össze egy emberben:,,sugár és salak" - ettől ember.

Popper Péter: A belső utak könyve
69
,,Rosszul gondolkozik az, akia külsőleg megvalósíthatót összetévesztia belsőleg lehetségessel."Gondolati háttér:
Az objektív valóság sokféle lehetőséget tár elénk. Ennél sokkalszûkebb az a tartomány, amire szubjektíve képesek vagyunk. A legértelmetlenebb,ha azzal gyötörjük magunkat: Mi lett volna, ha...? Múltunkat elfogulatlanulvizsgálva egyértelmûen láthatjuk, hogy bár sokféle út állt nyitva előttünk, mindigazt tettük és választottuk - amire belső lehetőségünk volt. Ezért nem lehet az életet,,elrontani".
,,Senki sem kérheti számon tőlünk, hogymiért nem vagyunk olyanok,mint egy idealizált regényhős vagy egy angyal. De azt igen, hogy miért nem vagyunk önmagunk."Gondolati háttér:
Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának, nem szolgálhatjuk kimindenki igényeit. Az emberek annyira sokfélék és olyan sokfélét és ellentétesetkövetelnek tőlünk, hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig, hamindennek meg akarnánk felelni. Nem lehetünk jók mindenki szemében, nemlehetünk mindenki kedvelt ,,Benjáminja". Ez nem lehet magatartásunk mértéke.Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. Ennek mértéke sajátmeggyőződésünk, lelkiismeretünk. Ezért adott esetben tudnunk kell ,,nemetmondani". Csak a jellemtelen, konformista embernek nincsenek ellenségei. ,,Járjutadon, és ne bánd, hogy mit beszélnek!" - ez volt Marx egyik jelmondata.
,,Nincs más bûn,csak emberi értéket pusztítaniés értelmetlenül szenvedést okozni;nem menteni és csillapítani, ahol mód van rá."Gondolati háttér:
Az emberek rengeteg dologhoz indokolatlanul hozzátapasztják a bûn fogalmát. Ezzel védik a konvenciókat, a szokásokat, az érdekeket, az illemet, aváltozó erkölcsi divatot. A minket gyötrő bûntudatok legnagyobb része indokolatlan.Az erkölcsnek ez a felhígulása elhomályosítja igazi értelmét: az emberi értékek, azemberi méltóság védelmét. Minket pedig bizonytalanná és szorongóvá tesz.Hányszor nem követjük a szívünket, s menekülünk el önmagunk elől nyugtatók vagyital segítségével. Õrizni és védeni kell az emberi élet értékeit önmagunkban ésmásokban - ennyit jelent a tisztesség

Popper Péter: A belső utak könyve
70
,,Nincs nagyobb támadásaz emberi méltóság ellen,mint a félelem."Gondolati háttér:
A többi élőlényhez viszonyítva az a specifikusan emberi bennünk,hogy személyiségek vagyunk, képesek vagyunk önmagunkat megismerni,megszereztük az ,,Én" élményét. Ebből fakad emberi méltóságunk. A félelmek meggátolnak abban, hogy önmagunk legyünk. Sokszor már addig sem jutunk el,hogy őszintén és bátran megismerjük belső valóságunkat, igényeinket. Máskor meg - noha jól tudjuk, hogy milyenek vagyunk és mire vágyunk - nem merünk ennek megfelelően élni. Az önmagának hazudó, környezetének folyton hamis szerepeket játszó ember megalázott lény. Lelki bajaink legnagyobb része a gyávaságunkbólfakad. Csak a bátorság ad belső tartást és emberi méltóságot.
,,Minél távolabb menekülünk félelmeinktől,annál nagyobbaknak és fenyegetőbbeknek látszanak. Ha közel megyünk hozzájuk - jelentéktelenné zsugorodnak."Gondolai háttér:
Az ismeretlen mindig ijesztő, és szorongást kelt bennünk. Amitnem ismerünk, arról képzelődünk. A képzeletünket nem kötik reális határok.Hajlamos tehát arra, hogy mértéktelenül felnagyítsa a dolgokat. Ezért szorongásosfantáziánk is egyre növekedhet. Ez ellen nincs más védekezés, csak ha nagyelszántsággal a valóságban éljük át azokat a helyzeteket, amelyektől félünk. Azátélés és a megismerés a reális szintre szállítja le a túlértékelt eseményeket; afélelmek enyészni kezdenek. ,,Átéltem, kibírtam, túl vagyok rajta" - ez a félelemigazi eloszlatója.
,,Minden változik, elmúlik, és helyet ad valami másnak. Leggyötrőbb helyzeteinket is észrevétlenül feloldja az idő."Gondolati háttér:
A pánik és főként a depresszív hangulat sokszor abból a hamistudatból keletkezik, hogy a jelen mindörökre megmarad, a jövőnk olyan lesz, mint amúltunk. A pillanat kudarcát, szégyenét, megfosztottságát elmúlhatatlannak érezzük, úgy gondoljuk, hogy így nem lehet élni. Gyerekek és kamaszok gondolkoznak így, akiknek gondolati horizontját teljesen elfedi egy adott helyzet.Ezért is reagálnak érzelmileg olyan szélsőségesen. A felnőtt ember már tapasztalhatja, hogy elviselhetetlennek érzett helyzetei egy idő után már érdektelenek, sokszor már csak halványan, minden érzelmi jelentőség nélkülemlékszik vissza rájuk. Ezt a tudást meg kell őrizni a kétségbeesés órájában is.
,,Három fegyverünk van a szorongások ellen:a kapcsolatok teremtése
Popper Péter: A belső utak könyve
71
a szembenállásés a vállalt magány."Gondolati háttér:
Szorongásaink, lelki bajaink jó része abból származik, hogymeglazult betagozódásunk a világ egészébe, hiányosak a ,,kozmikus" kapcsolataink az emberekkel, az állatokkal, növényekkel, ásványokkal, és az emberi kultúra általlétrehozott alkotásokkal. Lelki egyensúlyunk helyreáll, ha legalább háromképességet kifejlesztünk magunkban:Tudunk jóban lenni a világgal - ez a kapcsolatteremtés képessége.Tudunk nemet mondani arra, ami ellen erkölcsi érzékünk tiltakozik - ez aszembenállás képessége.Tudunk egyedül maradni, ha éppen arra van szükség - ez a vállalt magány.Ha csak az egyikre vagy másikra vagyunk képesek, megbillen az egyensúlyunk,egyoldalúvá torzul az életünk. A teljes ember tud örülni és együtt lenni, tud haragudniés javítani, tud szemközt maradni önmagával.
,,Fülénél kell megfogni az edényt."Gondolati háttér:
Epiktetos, a rabszolgából lett filozófus mondja: Minden dolognak van egy vihető oldala, s vannak olyan oldalai, ahol nem megragadhatók.Kudarcaink néha abból származnak, hogy a sima oldalán kaparásszuk az edényt, snem keressük meg a fülét, aminél fogva felemelhetjük. De csak azt emelhetjük fel,ami felemelhető, ami erőnket nem haladja meg. Vannak olyan dolgok, amelyeknek alakítása, formálása a hatalmunkban van, ezekért vagyunk felelősek. Ám az életolyan helyzeteket is produkál, amelyek nincsenek hatalmunkban. Felelősségünk ittmegszûnik. A régi gallusok tehetetlen dühükben az ég ellen lőtték ki nyilaikat. Ha azég tud mosolyogni, biztosan mosolygott rajtuk.
,,Megtettem mindent, amit megtehettem?"Gondolati háttér:
Ennyi az ember erkölcsi kötelessége. Ne hagyjon maradékot, nekövesse el a ,,jóra való restség" vétkét. A ,,Mi lett volna ha...?" gyötrő kérdése akkor kínozza az embert, ha érzi a kihagyott lehetőségeket, mindazt, amit elmulasztott,hogy dolgait rendbe tegye, a világgal, az emberekkel, önmagával. Ha nincsenek maradékok, önvád sincsen. Egy embertől sem követelhető több, mint amennyit adni,tenni tud. Dsida Jenő fiatalon meghalt költő önmagának írt sírfelirata olvasható aházsongári temető egyik sírkövén:,,Megtettem mindent, amit megtehettem,kinek tartoztam, mindent megfizettem.Elengedem mindenki tartozását,felejtsd el arcom romló földi mását."
Ismételjük:
Ezek illusztratív koncentrációs tartalmak.

Popper Péter: A belső utak könyve
72
Végül el kell jutnunk oda, hogy magunk alkotjuk meg vagy választjuk kikoncentrációnk tárgyát. Tapasztalni fogjuk, hogy az elvégzett koncentráció hosszúhatású, ,,tovább dolgozik" bennünk. Előfordulhat, hogy az esti koncentráció utánreggel hirtelen felbukkan bennünk az addig nem látott megoldás, születik egy ötlet,amely segítséget jelent


Popper Péter: A belső utak könyve
73
Ming Liao Ce utazásaiV. A menekülés filozófiája
Ming Liao Ce ekkor elindul egy hegyi ösvényen a magas, vad hegyek közt találjamagát. Ezernyi öreg, kúszónövényekkel benőtt fa teríti föléje árnyékát, hogy az egetse látja, amíg alattuk jár. Emberi lakóhelynek semmi nyoma, még csak egy favágótvagy tehénpásztort sem lát. Csak madarak és majmok kiáltásait hallja maga körül, a pokolian hideg szélroham borzongatja meg. Ming Liao Ce soká megy-mendegél barátjával, s egyszer csak megpillantanak egy öreg embert: homloka fenséges, arcafinom, szeme zölderes. Haja a vállát veri. Térdét felhúzva ül egy sziklán. Ming LiaoCe előremegy és meghajol előtte. Az öreg ember talpra áll, mereven nézi egydarabig, de nem szól egy szót sem. Ming Liao Ce térdre ereszkedik és így szólhozzá: ,,Rendkívüli ember vagy-e, Atyám, aki elérte a Taot? Hogyan találkozhatnámmásként lépések neszével ebben a mély hegyi magányban? Tanítványod mindigszerette a Taot s élete derekáig még nem találta meg. Búsít engem ez a hívságosélet, mely gyorsan kiég, mint a kovakő szikrája, vagy mint az olaj a serpenyőben.Kérlek, könyörülj meg rajtam és oszlasd el tudatlanságomat." Az öreg ember úgytesz, mintha nem hallaná. Amikor Ming Liao Ce megismétli kérését, mindösszenéhány szóval tanítja gondtalanságra, nyugalomra és a tétlenség gondolatára, aztánkis idő múlva tovább megy. Ming Liao Ce sokáig követi szemével, amíg egészen elnem tûnik. Hogy magyarázza meg ilyen öreg ember jelenlétét ebben a mély hegyimagányban?Aztán tovább vándorol s véletlenül összetalálkozik egy régi barátjával. A barátmeghajlással köszönti, meglepetéssel látja Ming Liao Ce különös öltözetét skérdezgetni kezdi. ,,Én már visszavonultam a világtól" - magyarázza Ming LiaoCe. ,,Gyermekeidet mind megházasítottad már?" - kérdi a barát. ,,Nem, még nem - felei Ming Liao Ce -, ha mindet megházasítottam akkor oly szabad leszek mindengondtól, mint a Sárga Folyó leszûrt vize. Tszep'ing /régi nagy taoista/ elment éssohasem tért haza, de én még mindig várom, hogy visszatérjek szülőföldem dombjaiközé, hogy összhangban éljek eredeti természetemmel." Házigazdája ekkor zöldségfélékkel kínálja, beszélgetni kezdenek húsz, harminc esztendővel ezelőtttörtént dolgokról, nevetve néznek vissza a múltra s érzik, hogy úgy suhant elminden, mint az álom. Barátja ekkor lehajtja fejét és felsóhajt s elmondja, mennyireirigyli Ming Liao Ce gondtalan életét.,,Csakugyan gondtalan ember vagy te! - mondja a barát. - Az emberek manapság könnyen beléfulladnak e világ gazdagságába, hatalmába és dicsőségébe.Látok némelykor egy-egy fehérhajú aggastyánt, aki lassan, meggörnyedve haladegy hivatalos felvonulásban, még mindig ragaszkodik ezekhez a dolgokhoz és nemakar lemondani róluk. Ha egy napon elhagyja hivatalát, összeráncolt szemöldökkelnéz körül. Kérdezi, kész-e a fogata, de lassan indul el s amikor a főváros kapujánkiér, visszanézeget. Gazdaságába hazaérkezve még mindig méltatlannak érzimagához, hogy a rizs, kender és a bab ültetésével foglalkozzék s reggel, este a
Popper Péter: A belső utak könyve
74
fővárosból érkező hírek iránt érdeklődik. Még egyre leveleket irkál az udvarnál élő barátaihoz s efféle gondolatok kergetik egymást a lelkében, amíg utolsót nem lehel.Megesik, hogy a császári rendelet, amely hivatalába visszahívja, éppen halála pillanatában érkezik, s némelykor a hivatalos követ néhány órával azután hozza ahírt, hogy az öreg lehunyta a szemét. Nem nevetséges ez? Hogyan neveltedmagadat, hogy idejében meg tudtál szabadulni ezektől a dolgoktól?,,Szabad időmben elnézegettem az életet - feleli Ming Liao Ce. - Úgy látszik,felébresztett az, hogy megéreztem az élet tragédiáját. Felnéztem az égre smegbámultam, hogy a nap, a hold, a csillagok meg a Tejút hogy rohannak éjjel-nappal Nyugat felé, mint a dolgos emberek. A ma elmúlik és nem jő vissza soha, s bár elkövetkezik a holnap, az már nem ma többé. Elmúlik ez az év, és nem tér visszasoha, s bár van következő év, az nem ez az év többé. És így a természet napjaifolyvást hosszabbodnak vagy kigöngyölődnek, míg az én életem napjai egyrerövidülnek, s a harminchatezer reggelen kívül az idő nem az enyém. A természet éveifolyvást kigöngyölődnek, míg az én életem évei folyvást rövidülnek s százon túl nemenyémek többé. Meg aztán az az úgynevezett ,,száz" meg az úgynevezett,,harminchatezer" nem mindig olyan az életben, mint szeretnők, s a napok és évek közül a legtöbb rossz időben, bánatban, gondban és szaladgálásban telik el. Hányolyan pillanat van, amikor a nap szép és a társaság kellemes, amikor a hold meg aszél jó, szívünk örül és lelkünk boldog, amikor zene meg ének, meg bor van s migyönyörûséggel tölthetjük életünk óráit?A nap és a hold futja a maga pályáját; gyorsan, mint a golyó s amikor kerekeik elakarnak tûnni a Nyugati Szakadékok mögött, a legerősebb ember karja sem tudjafeltartóztatni és Kelet felé fordítani őket.És elnéztem a földet, ahol magas partok völggyé simultak el s mély völgyek heggyé halmozódtak, s ahol a folyók és tavak vize éjjel-nappal örökösen folyik Keletfelé a tengerbe. A halhatatlan Fang P'ing azt mondta: ,,Amióta dolgomat végzem,háromszor láttam a tengert eperfölddé változni és viszont."És ismét elnéztem e világnak élőlényeit, hogyan születnek, öregszenek, hogyan betegeskednek és halnak meg, hogyan őrlődnek a yin és a yang malmában, mikéntaz olaj a serpenyőben, amelyet alulról melegít a tûz és hamarosan kiszárad; vagymiként a gyertya, mely a szélben lobog és hamarosan kialszik; vagy miként a hajó,mely a viharos tengeren hányódik, sodorják az egymást követő hullámok, s úszik,nem tudja merre. Emellett az embert tovább égeti a hét vágy és sorvasztják a testélvezetei; némelykor kelleténél jobban csalódik, máskor kelleténél jobban örül srendszerint kelleténél több a gondja. Nincs több ideje száz esztendőnél, de ezer évresző terveket s miközben a tûzre tett olajhoz hasonlít, becsvágya túlnő a világon.Csoda-e, hogy gyorsan leromlik, amikor utoléri az öregség, éltető ereje elfogy éslelke elhagyja otthonát?Láttam hercegeket, hadvezéreket és minisztereket cifra házaikban. Ha az ebédrehívó csengő megszólal, ezer ember eszik együtt s amikor kapujukat kinyitják reggel,látogatók tömegei özönlenek be. Éjjel-nappal lakomáznak és csarnokaik tele vannak festett asszonyokkal. Ha szerzetes jár arra, dörgő hangon kiáltanak rá s az rá semmer nézni a házra. De húsz vagy harminc esztendő múlva ismét arra jár a szerzetes s dudvát és törött cserepeket lát ott, harmattal és dérrel borítva, a nap hidegen sütarra a helyre, nyögő szél fut el fölötte s egyetlen tető sem áll a helyén. Aholvalamikor ének, tánc és mulatozás folyt, ott ma egy-két pásztorfiú legelteti a nyáját.Vajon sejtették-e, amikor jólétük, kacagásuk és mulatozásuk tetőpontján jártak,hogy elkövetkezik ez a nap? És miért múlik el a világnak nagy dicsősége egyszempillantás alatt? Szabad napjaimban kimentem a városból, föl a dombokra, aholegész sereg sírhalmot láttam. Ki nyugszik ezekben a sírokban? Hercegek vagyszolgák? Hősök vagy bolondok? Hogyan tudhatnám erről a sárga földdarabról?Elgondoltam, hogy életükben hogyan ragaszkodtak a dicsőséghez és gazdagsághoz,hogyan versengtek egymással becsvágyukban, hogyan harcoltak a hírnévért,hogyan tervezték azt, amit sohasem hajtottak végre s hogyan szerezték meg azt,aminek sohasem vehették hasznát. Melyikük nem töprengett, tervezett és küszködött?Egy szép napon aztán örök álomra hunyták szemüket és minden gondjuknak végelett.Megálltam a tisztviselők székhelyén s eltûnődtem, hányan foglalták el egymásiknak helyét, mint a ház gazdái. Megnéztem az udvari személyzet névsorát seltûnődtem, hányszor töröltek ki régi neveket s írtak be újakat. Jártamhegyszorosokban és vízi utakon, felmásztam magas dombokra, hogy lenézzek asíkságra, láttam az örökösen egymást követő hajókat és kocsikat és eltûnődtem, hogyhány utast hordoztak. Némán felsóhajtottam, néha a könnyem is kicsordult ésszívem vágyai kihûltek, mint a hamu.",,Vajon - kérdezte barátja, - nem hiányzik-e belőled azoknak bölcsessége, akik igazán értik az életet, amikor szomorkodol és könnyezel az élet gyors múlása és azélet állhatatlansága miatt?",,Nem - felelte Ming Liao Ce, - szomorkodtam az élet állhatatlansága miatt, defelébredtem ebből a szomorúságból. Érzem, hogy gazdagság és hatalom állhatatlans távol akarom ezeket tartani magamtól, hogy a magam rendes életét leélhessem.",,Elérted tehát a Taot?",,Nem, nem értem el a Taot. Csak szeretem" - feleli Ming Liao Ce.,,Miért vándorolsz, ha szereted a Taot?",,Oh, ne téveszd össze vándorlásaimat a Taoval - feleli Ming Liao Ce. - Én csak meguntam a hivatali élet korlátait és a világi ügyek bosszúságait s azért utazom,hogy ezektől megszabaduljak. Ami a halált illeti, azzal várnom kell, amíg hazatérek és bezárkózom.",,És boldog vagy így, hogy egy kulaccsal, egy szál köpenyben vándorolsz éskoldulással, énekléssel tengeted életedet?",,Hallottam tanítómtól - feleli Ming Liao Ce -, hogy
a boldogság elérésének az amódja, ha a szelíd élvezetekhez ragaszkodunk
. Ha az emberek olyan lakománvesznek részt, ahol bárányokat és teheneket ölnek le s szárazföld és tenger mindencsemegéje ott hever az asztalon: eleinte mindnyájan élvezik, de amikor elteltek vele,undort kezdenek érezni. Sokkal jobb a közönséges rizs meg a főzelék, ami egyszerû,egészséges és mindig egyformán ízlik, ha megszokta az ember. Az emberek eleinteélvezik az olyan mulatságokat is, ahol szépasszonyok és fiúk vannak, némelyek adobot verik, mások a seng-en játszanak és sok minden történik a csarnokokban. De amikor ez a hangulat elmúlt, szomorúság fogja el őket. Sokkal többet ér tömjéntgyújtani, könyvedet kinyitni, csöndesen és kényelmesen üldögélni, megőrizve lelkednyugalmát; ennek bûbája idővel egyre növekszik. Bár életem egy részébentisztviselő voltam, néhány könyvön kívül nem volt birtokom vagy gazdagságom.Eleinte ezekkel a könyvekkel utaztam, de féltem, hogy a víziszellemek megirigyelhetik, hát vízbe dobtam őket. Most aztán
semmim sincs a testemen kívül
.Így megmaradt számomra az élet bája, hosszan és tartósan, mert terhem nincsen,környezetem nyugodt, testem szabad és szívem könnyû. Egy szál köpenyben, egykulaccsal oda megyek, ahová akarok, ott maradok, ahol tetszik és elfogadom, amitkapok. Ha elidőzöm valahol, nem kérdezem, ki ott a gazda, s ha elmegyek, nemhagyom hátra a nevemet. Nem bánt, ha kint maradok a hidegben s nem fertőz mega zajos társaság. Vándorlásom célja tehát az, hogy megtanuljam a Taot."Ezeknek hallatára barátja boldog mosolygással mondja: ,,Szavad úgy hat rám,mint a hûsítő orvosság. A zavaró láz észrevétlenül elhagyta testemet."...Így folytatja útját Ming Liao Ce három esztendeig, majdnem az egész világot bejárva. Minden, amit szemével lát vagy fülével hall, vagy testével érint smindenféle helyzet és találkozás elméjének nevelésére szolgál. Így hát az ilyencsavargó utazás nem egészen haszon nélkül való.Aztán visszafordul, kunyhót épít magának Szeming dombjai között s onnansohasem mozdul ki többé


Popper Péter: A belső utak könyve
77
A meditáció
A meditáció az a pszichés gyakorlatforma, amely körül a legtöbb félreértés éstévedés tapasztalható a köztudatban. E helyen elegendőnek véljük, ha a meditációhamis értelmezésének két leggyakoribb változatát igazítjuk helyre. Tévedés ameditációt sui generis valamilyen misztikus, transzcendentális célzatútevékenységnek tartani. Tagadhatatlan, hogy a meditáció keleti vallásfilozófiák gondolatrendszerében fejlődött ki, és később jelentős szerepet játszott a keresztényezoterikában is, szerves része volt a szerzetes-nevelés során alkalmazott lelki,,tréningeknek". Ez azonban nem jelent többet annál, hogy az adott kultúra ésideológia formanyelvébe ágyazottan kialakítottak egy olyan technikát, amelymesszemenően alkalmasnak bizonyult az én-erők növelésére, az elmélyedés, a bensőséges átélés fokozására. A pszichés tartalmak társadalmilag-történetilegmeghatározottak. De a pszichológiai és pszichés dinamizmusok, a mûködés alapvetőtörvényszerûségei azonosak, függetlenül attól, hogy melyik történelmi korszakban,miféle tudattartalmakkal telítve él az ember.
Ez a tény teszi objektíve lehetségessé,hogy a történeti-ideológiai burkok lehántása után tisztán hozzáférhessünk ameditáció gyakorlati értékû lényegéhez, és azt a mai civilizációban és kultúrában élőember pszichés fejlődésének szolgálatába állíthassuk
. Ennek megfelelően ameditáció irracionális irányba is fordítható - hiszen egyszerûen eszköz, amelyet alegkülönbözőbb hatások elérésére lehet felhasználni. Nem tartjuk véletlennek, hogy anyugaton bizonyos divathullámként elterjedő ún. transzcendentális meditációmegkapta jelzőjét. Ez mutatja, hogy adott esetben nem általában van szómeditációról, s ezt a technikát többek között misztikus világképbe ágyazottan is lehetmûvelni. Mi nem ezen az úton járunk. Számunkra a meditáció nem a realitásoktólvaló eltávolodás, hanem a valóság mélyebb megismerésének lehetőségét jelenti.A téves vélekedések másik csoportja egyszerûen összetéveszti a meditációt akoncentrációval. Tartós gondolatösszpontosítást ért rajta, amikor a köznyelvszóhasználatának megfelelően a töprengés szinonimájaként használja: lehetségesnek tartja, hogy ,,valamin" meditáljunk. Már most le kell szögeznünk, hogy
a meditációlényege a gondolati tárgynélküliség pszichés állapotának átmeneti előidézése
. Ameditáció megértéséhez utalnunk kell az emberi gondolkodás fejlődéstörténetének útjára, amely a mágikus, majd a mitologikus gondolkodás nagy állomásai utánérkezett el a racionális fogalmi gondolkodás mai kiteljesedéséhez.
*
E történeti utatnem azonos, de analóg módon ismétli a gyermeki gondolkodás fejlődése; sőt amágikus és mitologikus gondolkodás archaikus maradványai ma is jelen vannak mindennapi életünkben: alváskor amikor az agykérgi szürkeállomány egy részének gátlása lehetővé teszi, hogy fejlődéstörténetileg ősibb képletek aktivizálódásamágikus és mitologikus gondolatformákkal telítse álmainkat; hiedelmeinkben s nemutolsósorban a mûvészetben.*
E folyamatot röviden vázoltam
Színes pokol
c. könyvemben. (Magvető, 1979. Budapest) és az
Isten komédiásai
címû gyûjteményes kötetben (Relaxa könyvek, Budapest, 1990)

Fel kell tennünk a kérdést: Vajon racionális gondolkodásunk jelenlegi fejlettségiszintjén át tudja-e fogni a psziché valamennyi tartományát? A megismerőképességfejlődésével nyilván egyre többet ért meg belőle, ma még azonban távolról sem beszélhetünk teljességről. Az előítélet-mentes vizsgálódásnak be kell látnia, hogyérzelmi és ösztönéletünk, sőt sokszor ötleteink, fantáziaképeink birodalmában is mégcsak az észrevevés, a konstatálás szintjéig jutott el racionális gondolkozásunk.Messze vagyunk még a teljes megértéstől, még messzebb az akaratlagosirányítástól. Tudatállapotunk ébersége tehát nem azonos szintû a lelki élet különbözőterületein. Legéberebbek az intellektuális mûködések és a szándékos cselekvésterületén vagyunk.
Az érzelmek és az akarati funkciók szerveződése az ,,álom-tudathoz" hasonló éberségi szinten történik, inkább csak tapasztalunk jelenségeket,történéseket, amelyeket tudomásul vehetünk, de még kevéssé vagyunk képesek szabályozni
. (Pl.: rokon- és ellenszenvek, szeretetek, vonzalmak, utálatok, undorok stb.) Végül, ami ösztöndinamizmusainkat illeti, ezekről leginkábbkövetkezményeikben: késztetéseinkben, vágyainkban kapunk hírt, még hiányzik aközvetlen tapasztalás és megismerés lehetősége. Úgy gondoljuk, hogy erről azállapotról beszél a mélylélektan, amikor különböző tudatszinteket ír le - a tudatos, atudatelőttes, a tudattalan, sőt esetleg a kollektív tudattalan fogalmaival. Azutóbbiakra az álomtalan mélyalvás tudatállapota tûnik megfelelő hasonlatnak.Élményeinket, érzéseinket, éppen a megértés igényétől áthatva, általábanlogikai és időrendi struktúrába próbáljuk rendezni. Ugyanakkor a feltáró pszichoterápiák közös tapasztalata, hogy ez a felfogásmód sokszor akadálya atényleges megértésnek. Szembeötlő, hogy élmény- és érzésvilágunknak van egyszubjektív emocionális elrendeződése is, amelyet a kronológia és a logika sokszor meghamisít és elfed.
Ami régen történt, fájhat úgy, mintha ma esett volna meg;
neurotikus felnőtt megrögződhet infantilis szinten, és ezért sokszor inadekvátanviselkedik; vannak érzéseink és indulataink, amelyek ellentmondanak a logikának stb.
A különböző szabad asszociációs technikák, magatartás- és álomértelmezések éppen azt célozzák, hogy feltárják az élmények valódi emocionális elrendeződését, sezáltal lehetővé tegyék a változtatást
.Csakhogy az ember pszichikumának a pszichoanalízis szerinti rétegeződése atudatosság szempontjából esetleg csak a
mai emberre
jellemző, aki még távolrólsem fejezte be intellektuális fejlődését - tehát afelé is tarthat, hogy pszichésmûködésének egyre nagyobb területeit vonja tudatos kontrollja alá. A tudatosság jelenlegi éberségi szintjei esetleg csak a fejlődéstörténet aktuális epizódjának tekinthetők.Most érkeztünk el a második kérdéshez. Ha az emberi tudat ma is változásban,fejlődésben van, mi ennek az útnak az iránya? Követhetik-e a tudat racionálisszintjét más fejlettségi fokozatok? Jogos-e József Attila programja: ,,Én túllépek emai kocsmán,
az értelemig és tovább"?
Ha nem visszafelé a mágikus-mitologikustudatszintekhez, akkor mit jelent ez a ,,tovább"? Ebből ma még talán semmi semlátszik, vagy csak éppen látszani kezd. Mindenesetre a mûvészi imagináció, aképalkotás vagy a zenei inspiráció, a hangzás; a ma még gyanús parapszichológiaiingoványban fel-feltünedező, sokszor érthetetlen és tudományosan magyarázhatatlan intuíció - amelyet jobb híján elnevezünk telepátiának -, mindezek esetleg az eljövendő tudatállapotok csíráinak is felfoghatók. A tudomány fejlődésearról tanúskodik, hogy egykor okkultnak nevezett parapszichológiai jelenségek - pl.a hipnózis, a jógik ,,rendkívüli" képességei - az idők során elhelyezkedtek atudományos ismeretek tárházában. A misztikumból tudomány lett. Ezért a tudóssoha nem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy tagadja egy bármilyen ritka jelenség létezését csak azért, mert még nem tudja megmagyarázni. A kutatásértelme éppen az érthetetlen érthetővé tétele.
A meditációnak az a célja, hogy behatolhassunk a pszichés élet olyantartományaiba is, amelyek ma még közvetlenül nem megragadhatók a racionálismegértés számára. Ezért lényege a gondolkodási aktivitás időleges felfüggesztése, szüneteltetése
. A gondolatilag ,,üres edénnyé" válás lehetőséget ad arra, hogyélményvilágunk nem tudatos szférájáról közvetlenül szerezhessünk tapasztalást,félretéve a logikai és kronológiai ,,szûrőket". A meditáció tehát az önmegismerésegyik legmélyebbre hatoló eszköze.A koncentráció annyiban tekinthető a meditáció előkészítésének, hogy aszabadon áramló gondolatok, érzelmek, asszociációk sokféleségét, gyorsváltakozását
egy
tartalomban való elmélyülésre szûkíti. A meditáció ezt a tartalmatis félreteszi. Olyan lelki-állapotba vezet el, amikor nincsenek érzéseink, érzelmeink,gondolataink; pszichésen teljesen üresek vagyunk, és várjuk, hogy ebbe a,,vákuumba" milyen tartalom szivárog be.
A meditáció során spontán megjelenő pszichés tartalmat azután gondolatilag fel kell dolgoznunk, meg kell értenünk,helyére kell tennünk
- esetleg éppen koncentrációs gyakorlatok segítségével. Ebbenaz esetben a koncentráció tartalma az, ami a meditáció során bennünk életre kelt. Ateljes gyakorlatsor tehát: az alapgyakorlatokkal, a koncentrációval kifejlesztjük meditációs képességünket. Ezután következik a meditáció, önmagunk kiüresítése. Haeközben valamilyen élményünk támad, ezt újabb koncentrációval dolgozzuk fel.Meditáció nem végezhető az igazi megismerést egyedül biztosító
kiváró türelem
nélkül. A meditáció tulajdonképpen önmagunknak feltett kérdés. A meditáció soránfelbukkanó pszichés tartalom ,,közlés önmagunkról, önmagunknak". Ennek aközlésnek a megjelenését nem lehet erőltetni, siettetni. Ezért a meditáció csak egy
lehetőség
kidolgozását jelenti. Sokszor előfordulhat, hogy a meditáció során semmisem történik. Ilyenkor egy idő után megszüntetjük kiüresedett állapotunkat, továbbfolytatjuk mindennapos tevékenységünket. Ez nem kudarc. A meditáció önmagábanis rendkívül sokat ad a belső csend és nyugalom megteremtéséhez. Ha mégvalamilyen élményünk is támad - ez szinte már ,,ráadás". Bízzuk ezt pszichikumunk dinamizmusára: ami valóban felszínre törekszik bennünk, az előbb-utóbb megjelenik a meditáció során.
1. A meditációra alkalmas pszichés állapot létrehozása
a) A környezet
Meditációs gyakorlatba csak akkor kezdhetünk, ha biztos, hogy legalább egy órán átminden külső zavaró körülmény kizárásával egyedül maradhatunk. A megzavart,megszakított meditáció kedvezőtlen hatású lehet lelkiállapotunkra, irritál,nyugtalanná tehet.A meditációra alkalmas környezetnek csöndesnek kell lennie. Lehet zárt helyiségvagy szabad ég alatt egy csendes tisztás, a kert egy rejtett sarka stb. Fontos, hogyne lássanak és ne halljanak minket. A külső szemlélő számára a meditáló ember látványa érthetetlen, sőt komikus is lehet.A környezet csendessége kezdetben különösen fontos. Megzavarhat aszomszédban harsogó rádió, a szemünkbe sugárzó fény, a telefon csengése, vagy haránk nyitnak stb. Később, ha már bizonyos gyakorlatot szereztünk a meditációban,kevésbé leszünk érzékenyek a külső zavaró hatásokra, de a környezet nyugalma ésviszonylagos csendessége akkor is elengedhetetlen.
b) Testi feltételek
Meditációt csak zavartalan testi közérzet esetén lehet végezni. Betegség, láz,fejfájás, nátha stb. - mond olyan olyan tényezők, amelyek megakadályozzák asikeres meditációt. Ugyanígy kerülnünk kell, hogy éhesek, szomjasak vagyellenkezőleg, túlságosan jóllakottak, álmosak legyünk. A meditáció napján nefogyasszunk alkoholt, ne szedjünk nyugtatókat, ne igyunk sok erős kávét vagy teát.Arra is ügyelnünk kell, hogy a meditáció közben ne jelentkezzenek egyéb testiszükségletek sem.
c) Attitûd és pszichés állapot
Tekintsük a meditációt saját legbelső ügyünknek, amihez senkinek semmi közenincsen. Ezért ne dicsekedjünk azzal, hogy meditációs gyakorlatokat végzünk.Utólag se beszéljünk arról, hogy mit éltünk át a meditáció során. Életünknek ez azintimitása ne legyen társalgási téma, ne használjuk fel szereplésre, arra, hogyérdekessé tegyük magunkat.Csak a nyugodt lelkiállapot alkalmas meditációra. Ha izgatottak, fáradtak,szorongók vagyunk; ha a nap folyamán veszekedésekre, indulatkitörésekre kerültsor; ha olyan eseményeket éltünk át, amelyek szélsőségesen megijesztettek,felbosszantottak minket - halasszuk el a meditációt. Ez azt jelenti, hogy ameditációra tudatosan készülnünk kell, előzőleg ajánlatos kerülnünk mindenzaklatottságot.

Popper Péter: A belső utak könyve
81
Végül: ne halmozzuk a meditációs gyakorlatokat. Hetenként egy-két alkalomnáltöbbször ne kerüljön rá sor. Inkább végezzük a meditációt nagy időközönként - akár havonta egyszer -, de akkor minden előfeltétel biztosítva legyen.
2. A meditáció bevezető gyakorlatai
a) A testhelyzet
A meditációt ülve végezzük, földre terített takarón, kényelmesen keresztbe vetettlábakkal. Testtartásunk, gerincünk egyenes - fejünket is egyenesen tartjuk. Csak a bevezető gyakorlatok végén görnyedhetünk előre, hajthatjuk le a fejünket. Kezünkettenyérrel felfelé egymásra téve az ölünkbe helyezzük.
b) Gondolati masszázs
Erősen a testünkre koncentrálva, képzeletben lazára ,,masszírozzuk" izmainkat.Elindulunk a fejünktől. A homlok, a halántékok, a tarkó, majd a nyak izmaikövetkeznek, azután a vállak, a két kar felülről lefelé az ujjak hegyéig. Azutánmellkasunk, hátunk, hasunk, combunk, térdünk, lábunk és lábfejünk izmainhaladunk végig gondolatban. Eközben nyugodt, egyenletes ritmusban lélegzünk azorrunkon keresztül.A ,,gondolati masszázs" befejezésével laza testi állapot áll be, szinte alig érezzük a testünket.
c) A pszichés ellazulás
A belső kiüresedés állapotának előidézésére többféle technikát alkalmaznak. Azegyik lehetséges módszer hangok segítségével történik. Tulajdonképpen arról vanszó, hogy a magánhangzókat bizonyos sorrendben, hosszan kitartva, halkanmagunk elé énekeljük. Fontos, hogy a hang folyamatosan és egyenletes hangerővelzengjen, tehát hangunk ne remegjen, lélegzetünk ne fogyjon el hamar, amilyenhosszan csak lehetséges, tartsuk ki a hangot.A különböző hangok zengése alatt testünk meghatározott részére koncentrálunk.Tapasztalni fogjuk ugyanis, hogy mindegyik hang más-más testrészünkben hoz létrefokozott rezonanciát. Amire figyelnünk kell, az éppen ez a rezonálás.Az egyenletes ritmus megkönnyítése érdekében ezt az énekelve-lazítógyakorlatot meghatározott kézmozgással kísérjük. Pontosabban: kezünketcombunkra fektetve, ujjaink hegyét meghatározott rendben összeérintjük, kis körtformálva külön mind a jobb, mind a bal kezünk ujjaival.E lazító gyakorlat menete az alábbiak szerint alakul

Popper Péter: A belső utak könyve
82
A folyamatosan A rezonáló testtáj,Az összeérintett ujjak zengetett hang amelyre figyelünk I: iiiiA fejKisujj-hüvelykujjÉ: ééééA gégeGyûrûsujj-hüvelykujjA: aaaaA mellkas Középső ujj-hüvelykujjMutatóujj-hüvelykujj": óóóóA hasU: uuuuAz ágyéki és ágyék Két kezünk újra lazánalatti testtájegymáson fekszik azölünkbenEzt a gyakorlatot néhányszor megismételhetjük, lassan, nyugodtan, amíg be nemáll a teljes ellazulás és kiüresedés. Tapasztalni fogjuk, hogy testünk spontánelőregörnyed, fejünk is lehajlik, lélegzésünk alig észrevehető, felszínes lesz.Csendesen, behunyt szemmel így maradunk.
d) A meditáció hatása
Az a
belsőleg kiürült állapot,
amelyet meditációnak neveznek, pszichológiaiszempontból kettős hatású. Egyrészt rendkívül
sokat ad a nyugalom, akiegyensúlyozottság megteremtéséhez
. Mentálhigiénés jelentősége éppen abban van,hogy szünetet teremt az állandóan torlódó ingerek, gondolatok, érzelmek ésindulatok áramlásában, redukálja ezeknek feszültségszintjét, s ezáltal módot és időt biztosít az élmények feldolgozására, a psziché spontán regenerációs lehetőségeinek érvényesülésére. Ez már önmagában sem lebecsülendő eredmény.Másrészt
a meditáció során megjelenhetnek határozott pszichés tartalmak
- képek villanhatnak fel, kikristályosodhat egy gondolat, felbukkanhat egy érzés -,
vagyisolyan információkhoz juthatunk önmagunkról, kapcsolatainkról, helyzetünkről,amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak,
különben elnyomnák őket a külsőingerek, a szétszórt figyelem. Ezek a finom sokszor elfojtott pszichés tartalmak nemegyszer igen jelentősek lehetnek számunkra. Éppen a meditáció teszi ezekethozzáférhetővé, majd feldolgozhatóvá. A meditációnak ez a hatása azt jelenti, hogynövekszik önismeretünk, tudatosságunk, erősödik pszichés folyamataink kontrollja.Spontán reakcióink kevesebb ,,meglepetést" szereznek számunkra, jobbanmegtanulunk bánni önmagunkkal, néha átértékelődnek életünk eseményei, vagylegalábbis új aspektusok világosodnak meg. Egyszóval egyre inkább önmagunk tudunk lenni, és talán valamit csiszolhatunk, változtathatunk is magunkon séletvezetésünkön

Popper Péter: A belső utak könyve
83
Rövid utószó
Ezzel véget ért
A belső utak könyve
. Elindultunk az elemi pszichés funkciók fejlesztésétől, foglalkoztunk a mindennapok pszichés karbantartásával, az érzelmek tudatos szabályozásával, s eljutottunk a koncentrációhoz és a meditációhoz.A cél az volt, hogy kifejezetten gyakorlati jellegû ,,kézikönyvet" adjunk azoknak a kezébe, akik szükségét érzik annak, hogy tudatos erőfeszítéssel munkálkodjanak önmagukon, utat keressenek az emberi élet konfliktusainak megoldásához. Ezértkerültünk el minden - bár mégannyira kínálkozó - elméleti fejtegetést, a gyakorlatok hatásmechanizmusának mélyebb elemzését, s a világszemléleti polémiátmindazokkal a törekvésekkel, amelyek nemegyszer az ,,ész trónfosztására" kívánják felhasználni a pszichés önmegismerés és önfejlesztés önmagában neutrálistechnikáját. Bízunk az érdeklődő és jóindulatú olvasó fülének érzékenységében:érteni fogja, hogy az emberről való ősi tudást és a modern tudomány eredményeit próbáljuk annak a célnak a szolgálatába állítani, hogy
az ember életét örömtelibbétegyék, méltóságát kiteljesítsék
.A mai embert sokféle szellemi áramlat próbálja vonzáskörébe csábítani. Valódi éslidércfények keverednek. A nagy próba mindig a kritikus értelem, az ítélőerő.Gyanús minden olyan törekvés, amely az embert az intellektuális megértés számárahozzáférhetetlen, homályos vidékekre csalogatja. Alapvető szabálynak tartjuk, hogy
senki ne végezzen olyan gyakorlatokat, amelyeknek várható eredményeivel nincsen pontosan tisztában
. Mindig tudnunk kell, hogy lelki életünk melyik területéhez ésmiért nyúlunk hozzá.; milyen következmények, hatások elérése érdekében. Arratörekedtünk, hogy ez a könyv megfeleljen ennek a követelménynek eloszlasson bizonyos homályokat, az önmagunkon végzett munkát a tudatos vállalás szintjéreemelje. Nincs jogunk az olvasó türelmét ismétlésekkel kifárasztani. Azonban olyankönnyû egymást félreérteni. Ezért még egyszer le kell írnunk, hogy
e könyv gyakorlatai nem helyettesítenek semmiféle pszichoterápiát, pszichiátriai kezelést.
Ezeken az oldalakon nem találhatók meg az öngyógyítás ,,házi receptjei" - egyszerûen azért nem, mert ilyenek nincsenek. Mindaz, amit leírtunk, arra alkalmas,hogy
megelőzze pszichés egyensúlyunk megingásait; segítséget adjon ahhoz aküzdelemhez, amelyet az egészséges ember életének némely periódusában megvívönmagával és önmagában;
edzőpartnerünk legyen abban a törekvésben, hogyellenállóképesebbekké váljunk az élet elkerülhetetlen terheléseivel szemben; többmegértéssel és elfogadással éljünk együtt másokkal és nem utolsósorbanönmagunkkal.Végül őszintén meg kell mondanom, hogy mindaz, amit ez a könyv tartalmaz,,,minimális program", vagy ha úgy tetszik: válogatás az emberről felhalmozottgyakorlati értékû tudás tárházából. Mindez kísérlet - többféle értelemben is. Kísérletarra hogy egyszerûen, közérthetően, használhatóan beszéljünk azokról a kérdésekről,amelyeket elzár a szakképzetlen olvasó elől az ideológiai ködösítés, s a modern pszichológia riasztó szakzsargonja. Kísérlet arra, hogy felébresszük a
Popper Péter: A belső utak könyve
84
meggyőződést: az ember felelős önmagáért! Kísérlet annak a megismerésére, hogyvajon van-e egyáltalán igény ilyenfajta könyvre? Minderre választ kell kapni ahhoz,hogy bele merjünk vágni az e kérdéseket részletesebben és mélyebben tárgyalómunka megalkotásába. Az alkotás szó ebben az esetben szerény tartalmat rejt.Begyûjtésről, megtisztításról, adaptációról kellene inkább beszélni - mert csak ennyi a szerző szerepe.Az indíték pedig, ami erre a munkára serkentett, az a meggyőződés volt, hogy azembernek meg lehet és meg kell találnia saját szellemi útját abban a kultúrában,amelyben él. Nem szabad anakronisztikus, regresszív utakra térnie, sem pedigeltévednie olyan ingoványos és ködös világképben, amelyeken nem hatol át azértelem kritikus fénycsóvája. Bízunk abban, hogy e rövid munkánk a pszichésegészség és az emberi tartás segítője lesz. annak az útnak és programnak aszolgálatában, amellyel József Attila üdvözölte Thomas Mannt:
,,Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, De mi férfiak férfiak maradjunk És nők a nők - szabadok, kedvesek S mind ember, mert ez egyre kevesebb..


Popper Péter: A belső utak könyve
85
Tájékoztató irodalom
ALLPORT, G.: Az előítélet. Gondolat, Budapest, 1977ALLPORT, G.: A személyiség alakulása. Gondolat, Budapest, 1980ARGYLE, M.: The Psychology of Interpersonal Behaviour. Penguin Books,London, 1975ASSAGIOLI, R.: Self Realization and Psychological Disturbances.Psychosynthesis Research Foundation, New York, 1961BERNE, E. : Games People Play. Grove Press; New York, 1964CHANG, G. : The Practice of Zen. Harper and Row; New York, 1970BUDDHA BESZÉDEI, Helikon, Budapest, 1989CHATTERJEE, S.-DATTA, D.: An Introduction to Indian Philosophy. Univ. of Calcutta, 1960CUSANUS, N.: Die Kunst der Vermutung. C. Schünemann, Bremen, 1957DATTA, D.: The Six Ways of Knowing. Univ. of Calcutta, 1959DIGAMBARJI, S.-RAGHUNATHASHASTRI, K.: Hathapradipika of Svátmáráma.Kaivalyadhama, S. M. Y. M. Samiti, Lonavla, 1970ECKERMANN, J. P.: Beszélgetések Goethével. Magyar Helikon, Budapest, 1973ERASMUS, ROTTERDAMI: A balgaság dicsérete. Helikon, Budapest, 1958FREUD, S:: A lélekelemzés legújabb eredményei. Ampelos, Debrecen, 1943FROMM, E.: The Art of Loving. Harper and Brothers, New York, 1957FROMM, E.-SUSUKI, R. DE MARTINO: Psychoanalysis and Zen Buddhism.Harper and Row, New York, 1961GALPERlN, P. J.: Razvityije iszledovannyij po formirovanyii umsztvennihgyejsztvij. Pszich. Nauka v SzSzSzR, Moszkva, 1959GOFFMANN, E.: The Presentation of Self in Everyday Life. Edinburgh Univ.Press, 1956GOFFMANN, E.: Interaction Ritual. Penguin Univ. Books, London, 1969GOFFMANN, E.: Encounters. Penguin Press, London, 1972GREEN. E.: Preliminary Report on Voluntary Control Project: Swami Rama.Research Dept. the Menninger Foundation, Topeka, Kansas, 1970GREEN, E.: Psychophysiological Training of Creativity. Research Dept. theMenninger Foundation, Topeka, Kansas, 1971HINES, D. B.-EACHUS, H. T.: A Preliminary Study of Acquiring Cross-culturalInteraction Skills through Selfconfrontation. Aerospace Medical ResearchLaboratories, Ohio, 1965HARTMANN, R.: Ego Psychology and the Problem of Adaptation. Int. Univ. Press. New York, 1958HIRAI, T.: The Psychophysiology of Zen. Igaku Shoin, Tokio 1974

Popper Péter: A belső utak könyve
86
HODSON, G.: The Seven Human Temperaments. Adyar, Madras, 1977HORNEY, K.: Self-Analysis. Norton, New York, 1942JUNG, C. G.: Modern Man in Search of Soul. Harcourt, 1933KEYSERLING, G. H.: South American Meditations. Deutsche Verlag Anstalt,Stuttgart, 1958KON, I. SZ.: Az én a társadalomban. Kossuth, Budapest, 1967KRISHNAMURTI, J.: The First and Last Freedom. Harper, New York, 1954KRISHNAMURTI, J.: The Urgency of Change. Krishnamurti Foundation, London,1970KUMAR, P.: Yoga and Psychoanalysis. International Yoga Research Inst., Delhi,1964LEONTYEV, A. N.: Razvityije pamjatyi. Izd. Akad., Moszkva, 1964LORENZ, K.: On Agression. Methuen, London, 1966LOYOLA, I.: The Spiritual Exercises. Doubleday, New York, 1963LURIJA, A. R.: Nature of Human Conflicts. New York, 1932LURIJA, A. R.: Ob isztoricseszkom rajzvityii poznavatyelnih processzov. Izd. Nauk., Moszkva, 1974MARCUSE, H.: Negations. Penguin Univ. Books, London, 1960MONTAIGNE M. de: Esszék. Bibliotheca, Budapest, 1957 NARANJO, C.-ORNSTEIN, R.: On the psychology of Meditation. Viking Press, New York, 1971 NORTHROP, F. C. S.: The Meeting of East and West. New York, Macmillan, 1946STEINER, H.-GEBSER, J.: Anxiety, a Condition of Modern Man. Dell PublishingCo., New York, 1962STEINER, R.: Die Philosophie der Freiheit. R. S. Verlag, Dornach, 1977STEINER, R.: Wie erkannt Mann die Höheren Wellen? R. S. Verlag, Dornach, 1979STEIZOR, B.: The Healing Partnership. Harper and Row, New York, 1967TART, C.: Alteres States of Consciousness. J. Wiley, New York, 1969TEILHARD DE CHARDIN, P.: Az emberi jelenség. Gondolat, Budapest, 1973. TheI Ching. Routledge and Kegan. London, 1975WERNECK, T.-ULLMANN, F.: Konzentrations-training. W. Heyne, München,1972WIENPAHL, P.: The Matter of Zen. New York Univ. Press, 1964VIGOTSZKIJ, L. A.: A magasabb pszichikus funkciók fejlődése. Gondolat,Budapest, 1971

 
 
0 komment , kategória:   POPPER PÉTER A belsõ u  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák