Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
szeretettel
  2012-08-06 18:14:16, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (december)



December 1.

Magadhoz hasonlók közül válassz feleséget. Ha ugyanis a gazdagabbak közül választasz, urakat szerzel rokonokként magadnak. (Kleobulusz)

December 2.

Mindnyájan tudjuk, hogy meg fogunk halni, de mivel ez távolinak tűnik, nem törődünk vele. (Arisztotelész)

December 3.

Minden művészet, a természet utánzása. (Seneca)

December 4.

Az ember hasonlóvá válik ahhoz, amiben gyönyörködik. (Platón)

December 5.

A jó anyag gyakran megmunkálatlanul hever, mert hiányzik a művész. (Seneca)

December 6.

Amint a színjátékban, úgy az életben sem az a fontos, hogy milyen soká, hanem, hogy helyesen szerepeltél-e. (Seneca)

December 7.

Azért nem írok verset, mert amilyet szeretnék, nem tudok, s amilyet tudok, nem szeretnék. (Rhetorica ad Herennium)

December 8.

A szofisztika, nem a képességen múlik, hanem a szándékon. (Arisztotelész)

December 9.

Sajnálom azt, aki szép szavakkal hazudik. Miért nem igazra használja szép szavát? (Euripidész)

December 10.

A józan asszony, csak annyira ékesíti magát, amennyire feltétlen szükséges, mert szépségét akkor sem kell szégyellnie, ha mindenféle dísz nélkül mutatkozik. (Lukianosz)

December 11.

A nagy művészt az jellemzi, hogy parányokon belül, lezárt egészet hoz létre. (Seneca)

December 12.

Nagy Sándor azt szokta mondani, hogy az alvásból és a nemi érintkezésből tudja leginkább, hogy halandó, mert az emberi természet gyengeségét a fáradság és a gyönyör okozza. (Plutarkhosz)

December 13.

Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte! Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül. (Seneca)

December 14.

Kiben mi lakozik, annyiban számíthat valakinek.

December 15.

A bölcsesség nem állomás, ahová egyszer megérkezel. A bölcsesség maga az út; a te bölcsességed az, ahogyan utazol rajta. Aki túl sebesen vágtat, nem látja a tájat. (Tatiosz)

December 16.

Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is. Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint! Akinek célja: a helyes élet - annak eszköze: az emberség. (Tatiosz)

December 17.

Sose várd a jövőtől, miként a bolond várja a folyóparton, hogy a víz lefolyjon egyszer. Mert a folyó, akárcsak az élet, örök, miközben pillanatról pillanatra más és más víz folyik le medrében. (Szókratész)

December 18.

- Mi a haszna a tanulástoknak és az áhítatotoknak? Bölcs lesz-e a szamár attól, hogy könyvtárban él, vagy szentté válik-e a templomban lakó egér?
- Mire van hát szükségünk?
- Szívre.
- Hogy szerezhetjük meg?
A Mester nem szólt semmit. De mit is mondhatott volna, amiből nem kreáltak volna tudományt, vagy nem tették volna meg áhítat tárgyává? (Athony de Mello)

December 19.

A Mestert már életében legendák övezték. Azt tartották, hogy egyszer Isten is tanácsért fordult hozzá:
- Bújócskázni akarok az emberekkel. Megkérdeztem az angyalaimat, hogy szerintük melyik a legjobb búvóhely. Volt aki azt mondta, hogy az óceán feneke. Mások a legmagasabb hegycsúcsot ajánlották. Megint mások a hold túlsó oldalát, vagy egy távoli csillagot. Te mit ajánlasz?
- Rejtőzz el az emberi szívben - válaszolt a Mester, - az lesz az utolsó hely, ahol keresni fognak.
(Anthony de Mello)

December 20.

A sors felett a törvényhozónak nincs semmi hatalma. (Platón)

December 21.

Bizonyos dolgokat lehetetlen törvénnyel szabályozni. (Arisztotelész)

December 22.

A vakmerő vezér könnyen elbukik. (Euripidész)

December 23.

Ahol a hatalmasok viszálykodnak, az alacsony sorsúak szenvednek. (Phaedrus)

December 24.

Ne hagyd magad meggyőzni, hogy az boldog, aki körül sokan nyüzsögnek. (Seneca)

December 25.

A kis ellentétek is igen nagy jelentőségűek, ha a hatalmon lévők közt keletkeznek. (Arisztotelész.)

December 26.

Ne nevess mindenen és ne nevess féktelenül. (Epiktétosz)

December 27.

Minden barát jóindulatú, de nem minden jóindulatú ember, barát. (Arisztotelész)

December 28.

Senki sem azért szereti hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé. (Seneca)

December 29.

Gyakran születnek bölcsektől ostobák, s ostobáktól bölcsek. (Lactantius)

December 30.

Kerülöm a túlzást, s vallom az elvet: semmit se nagyon! Így gondolkodnak a bölcsek. (Euripidész)

December 31.

A rossz tanácsnál semmi sem förtelmesebb. (Szophoklész)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:12:33, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (november)



November 1.

Sajnálom azt, aki szép szavakkal hazudik. Miért nem igazra használja szép száját? (Euripidész)

November 2.

Senki sem tud igazán örülni, ha nincs benne szeretet. (Aquinói Tamás)

November 3.

A gyógyulni akarás a gyógyulás része. (Seneca)

November 4.

Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény. (Quintilianus)

November 5.

Nem azt kell keresni, hogy ki mondta, hanem hogy igaz-e vagy sem. (Szókratész)

November 6.

A végkifejlet igazolja a cselekményt. (Ovidius)

November 7.

Nem az a nagy hadvezér, aki száz csatából százat megnyer, hanem aki úgy nyeri meg a háborút, hogy egy csatát sem kell vívnia. (Szun-ce)

November 8.

Gyakorlat teszi a mestert. (Plautus)

November 9.

Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd az embereknek. (Konfuciusz)

November 10.

Ne erőszakkal oktasd gyermekedet a tanulmányokra, hanem játszva tanuljanak, már csak azért is, hogy megfigyelhesd, melyiknek, mire van hajlama. (Platón

November 11.

Az igazmondóra haragudni nem helyes. (Euripidész)

November 12.

Ne külső szépségeddel tündökölj, hanem tetteid legyenek szépek. (Thalész)

November 13.

Ha ifjú is vagyok, korom ne nézd, inkább a szót magát tekintsd. (Szophoklész)

November 14.

Az igazság kedvesebb minden hízelgésnél. (Platón)

November 15.

Kicsapongás nélkül is lehet ünnepelni. (Seneca)

November 16.

Vannak tulajdonságok, amelyek hiába születnek velünk, a szokás, megváltoztatja őket; mert vannak olyanok, amelyek természettől fogva két irány között ingadoznak és a szokás folytán rosszabbak, vagy jobbak lesznek. (Arisztotelész)

November 17.

Platón szerint, aki igazán gazdag akar lenni, ne vagyonát gyarapítsa, hanem kapzsiságát csökkentse, mert ha nem szab határt a gazdagság utáni vágyának, soha nem szabadul meg a szegénységtől, szűkölködéstől.

November 18.

A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a szavak és a tettek összecsengenek. (Seneca)

November 19.

Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyével elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul rá. (Seneca)

November 20.

Ki rossz tettekre kész, hamar rossz sorsra jut. (Szophoklész)

November 21.

Az első indulatra fellobban a fiatalos hév, s ugyanolyan könnyen le is lohad. (Seneca)

November 22.

A hazug embernek akkor sem szoktunk hinni, ha igazat mond. (Cicero)

November 23.

Amit tenni készülsz, ne fecsegd ki előre, mert ha nem sikerül, kinevetnek. (Pittakosz)

November 24.

A semmittevés az embereket gonosztevésre tanítja. (Columella)

November 25.

Bátraké a szerencse. (Terentius)

November 26.

Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart. (Seneca)

November 27.

Nem csak az a bátor aki az ellenséget legyőzi, hanem az is, aki a gyönyöröket. (Démokritosz)

November 28.

A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát. (Kallimakhosz)

November 29.

A szerelmesek civódásai erősítik a szerelmet. (Terentius)

November 30.

A természet nem a jó atyával fűz össze minket, hanem az atyával, bármilyen legyen is. (Epiktétosz)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:10:59, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (október)



Október 1.

Sok kínt kell tűrnöd, ha tisztességre törekszel. (Phókülidész)

Október 2.

Még gyermeki korban kell szép tettre nevelni. (Phókülidész)

Október 3.

Egyetlen biztos van, a halál, a földi vagyon, alighogy megszerzed, máris semmivé válik. (Püthagorasz)

Október 4.

Sokat fecsegnek felőled, hízelgőt és méltatlant; ne zavarjon se ez, se az. Ha rágalmaznak, bocsáss meg mosolyogva és józanul. (Püthagorasz)

Október 5.

Soha ne nyomja el az álom fáradt szemeidet, mielőtt a nap művét háromszor el nem gondoltad: mit mulasztottál, mit tettél, milyen szent kötelességet nem teljesítettél. (Püthagorasz)

Október 6.

Nincs állásom, ezért ráérek fontos dolgokkal foglalkozni. (Kung fu-ce)

Október 7.

Amit nem akarsz magadnak, azt ne tedd soha mással. (Kung fu-ce)

Október 8.

Akinek van gondolata, van hozzá szava is; de akinek szava van, még nem kell, hogy gondolata is legyen. (Kung fu-ce)

Október 9.

Ne látszatra találgassuk a legnagyobb dolgokat. (Hérakleitosz)

Október 10.

Nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni. (Hérakleitosz)

Október 11.

Bolondeszű, veszett ember legigazibb vádlója önnön nyelve. (Aiszkhülosz)

Október 12.

A kezdetén űzd el a bűnös vágyat. (Aiszkhülosz)

Október 13.

Bizony elmúlik, bármily nagy az egészség, ha mohó és szertelen. (Aiszkhülosz)

Október 14.

Semmisem történik vaktában, hanem minden értelmes okból és szükségszerűség folytán. (Leukipposz)

Október 15.

Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra. (Lao-ce)

Október 16.

Aki másokat ismer okos. Aki önmagát ismeri bölcs. Aki másokat legyőz erős, aki önmagát legyőzi hős. (Lao-ce)

Október 17.

Aki kapni akar, tanuljon meg adni. (Lao-ce)

Október 18.

Aki magát lealacsonyítja, fölemelkedik, aki fölemeli magát alább kerül. (Lao-ce)

Október 19.

Ez igaz: embert egyedül az idő mutatja meg, míg a hitványra első percben ráfigyelsz. (Szophoklész)

Október 20.

Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. (Szophoklész)

Október 21.

A barátság egy lélek, mely két testben lakozik. (Arisztotelész)

Október 22.

Azzal, ha te sohasem vizsgálod, hogy ki milyen ősök sarja, ha lelke nemes, - bölcsek módjára cselekszel. (Cato)

Október 23.

A vágy és a harag a legrosszabb tanácsadók. (Ovidius)

Október 24.

Ne vitázz arról, ami világos, mint a nap. (Erasmus)

Október 25.

Mi lehet kellemesebb, mint egy olyan barát, akivel úgy mersz társalogni, mint önmagaddal? (Seneca)

Október 26.

Mindig tud adni, akinek szíve szeretettel van teli. A szeretethez nem kell teli erszény! (Ágoston)

Október 27.

Óvakodjatok attól, aki távol lévő barátját ócsárolja. (Horatius)

Október 28.

Rossz a szemed, amikor saját hibáidat, vétkeidet kell szemügyre venned. De akkor miért nézzed társaidét vizsga szemekkel? (Ovidius)

Október 29.

Nőd, ha derék asszony, hadd bátran járnia a nyelvét. Nagy baj, ha sem ő hallgatni, sem te tűrni nem tudsz! (Cato)

Október 30.

Hitvány ember a közönséges szerető, aki inkább a testet, mint a lelket szereti. Az ilyen szerető nem állhatatos, mivel nem állandó az sem, amit szeret. Mihelyt ugyanis a test virágzása megszűnik - márpedig ő ezt szerette - könnyen odébbáll, szégyent hozva sok beszédére és ígérgetésére. (Platón)

Október 31.

Általában ugyanazt akarni és ugyanazt nem akarni, ez az igazi barátság! (Sallustius Crispus)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:09:10, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (szeptember)



Szeptember 1.

Az önelégültség az előrehaladás akadálya. (Bión)

Szeptember 2.

Nem valamennyi, hanem csak az erkölcsi széppel párosult gyönyört kell választanunk. (Démokritosz)

Szeptember 3.

A buta ember minden szóra magánkívül van. (Hérakleitosz)

Szeptember 4.

A játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg. (Quintiliamus)

Szeptember 5.

Amikor Diogenész észrevette, hogy egy fiatalember elpirul, a következő szavakkal igyekezett kisegíteni az illetőt: Sebaj, ilyen az erény színe . (Diogenész)

Szeptember 6.

Jobban kell emlékeznünk a jótettekre mint a rosszakra; a kapott javakra jobban, mint az adottakra. (Arisztotelész)

Szeptember 7.

Bizonyos tekintetben mindenki maga felelős a lelki alkata kialakulásáért. (Arisztotelész)

Szeptember 8.

Jelenlévőket dicsérni, a hízelgés jele. (Arisztotelész)

Szeptember 9.

Aki jót tett, hallgasson. Beszéljen róla az, aki kapta. (Seneca)

Szeptember 10.

Mégiscsak rajtunk múlik, hogy derék emberekké legyünk-e, vagy hitványak. (Arisztotelész)

Szeptember 11.

Jobban óvakodjunk igazságtalanságot tenni, mint olyat elszenvedni. (Platón)

Szeptember 12.

Elárulom neked, mi csihol szeretetet orvosszerek nélkül, füvek nélkül, mindenféle varázsszerek nélkül: ha azt akarod, hogy szeressenek: szeress! (Hérakleitosz)

Szeptember 13.

Szolón, amikor megkérdezték tőle, hogy az emberek miként követhetnék el a legkevesebb jogtalanságot, a következőt felelte: Ha azok, akiket nem ért jogtalanság, épp úgy sértve éreznék magukat miatta, mint akiket jogtalanság ért . (Diogenész)

Szeptember 14.

Szégyenletes dolog, ha nem tudjuk viszonozni a jó tetteket úgy, mint a rosszakat. (Szókratész)

Szeptember 15.

Tartsd nagy dolognak, ha valaki egyetlen embert alakít . (Seneca)

Szeptember 16.

Abban az egy dologban találd örömöd és megnyugvásod, ha egyik közhasznú cselekedetedről a másikra térsz át. (Marcus Aurelius)

Szeptember 17.

Bölcs volt, ki az embert arra oktatta, hogy meghallgassa, mit mond ellenfele. (Euripidész)

Szeptember 18.

A rút tettektől őrizkedjél gyermekül. Kit jól neveltek, férfikorban is pirul gazságot elkövetni; Ám ha ifjúként sokat hibázik, megmaradnak a hibák, jellemével egybeforrva aggkorig. (Euripidész)

Szeptember 19.

Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanulni vagy tanítani. (Columella)

Szeptember 20.

Egy fecsegő embernek a sztoikus Zénón a következőt mondta: Azért van két fülünk és egy szánk, hogy többet hallgassunk, mint beszéljünk . (Diogenész Laertiosz)

Szeptember 21.

Gyermekeinknek örökségül tisztességérzetet és ne aranyat hagyjunk. (Platón)

Szeptember 22.

Tisztelje mindenki mind szóval mind tettel a nála idősebbet. (Platón)

Szeptember 23.

Semmi sem tesz indulatosabbá, mint a lágy-elnéző nevelés. (Seneca)

Szeptember 24.

A kényeztetés elégedetlen, indulatos és ingerlékeny jelleművé teszi a gyermeket. Ennek ellentéte viszont: a túlságos és kíméletlen zsarnokoskodás alantassá, szolgalelkűvé és embergyűlölővé teszi őket s így alkalmatlanná a társas életre. (Platón)

Szeptember 25.

Ne külső szépségeddel tündökölj, hanem a tetteid legyenek szépek. (Thalész)

Szeptember 26.

Ha erős vagy, légy szelíd, hogy a környezeted inkább tiszteljen, mint féljen tőled. (Khilón)

Szeptember 27.

Mindenemet magammal hordom. (Biasz)

Szeptember 28.

A halottakról semmit, vagy jót. (Kheilón)

Szeptember 29.

Barátodról ne feledkezz meg, el ne riasszon a nép susogása. (Phókülidész)

Szeptember 30.

Éjszaka tervezgess, mert éjszaka éles az elme, férfi-barátom; kedvez a csend az erényt keresőknek. (Phókülidész)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:07:43, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (augusztus)



Augusztus 1.

Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem aki többre vágyik. (Seneca)

Augusztus 2.

Nem téboly-é, nem az esztelenség netovábbja-é, hogy sokat kívántok, holott édeskevés fér belétek? (Seneca)

Augusztus 3.

Ha természetes módon élsz, sosem leszel szegény, de ha a képzelgések szerint, sosem leszel gazdag. (Epikurosz)

Augusztus 4.

Jónak lenni nem annyit jelent, mint bűnt el nem követni, hanem nem is akarni azt. (Démokrítosz)

Augusztus 5.

Nem csak a testnek, de a morálnak is egészséges környezetet kell kiválasztanunk. (Seneca)

Augusztus 6.

Ne hagyd magadat meggyőzni arról, hogy az boldog, aki körül sokan nyüzsögnek. (Seneca)

Augusztus 7.

Háborúban az embereket a kard, békében a fényűzés sebzi meg. (Caecilius Balbus)

Augusztus 8.

Bárcsak oly könnyen megtalálhatnám az igazat, mint amilyen könnyen cáfolom a hamisat! (Cicero)

Augusztus 9.

Az igazság nem tűr meg semmi álnokságot, nyíltan szól az emberekhez, éppen ezért népszerűtlen. (Lukianosz)

Augusztus 10.

Minden tudás, ami el van szakítva az igazságosságtól és a többi erénytől, csak agyafúrtság és nem bölcsesség. (Platón)

Augusztus 11.

Szoktasd magadat hozzá, hogy más beszédére a legpontosabban figyelsz, szinte helyezd át magad a beszélő lelkébe. (Marcus Aurelius)

Augusztus 12.

Agathoklész a peripatetikus filozófus nagyban döngette a mellét, hogy ő az egyetlen és legelső dialektikus. Nos, ha legelső vagy, Agathoklész mondotta Démonax -, akkor nem vagy az egyetlen; ha pedig az egyetlen vagy, nem vagy a legelső . (Lukianosz)

Augusztus 13.

Az értelem szeme csak akkor kezd élessé válni, amikor a testi szemek látóereje már veszít élességéből. (Platón)

Augusztus 14.

Semmit sem tudok, csak azt, hogy nem tudok semmit. (Szókratész)

Augusztus 15.

Szószátyár ember ellen ne akarj küzdeni szóval. Mindnyájunk adománya a szó, keveseké az okosság. (Cato)

Augusztus 16.

Kétes dologról óvakodj te vitázni haraggal, bőszült lélek előtt ködbe borul az igazság. (Cato)

Augusztus 17.

Nem világos-e hogy az önismeret az ember legnagyobb hasznára, az önámítás ellenben a legnagyobb kárára szolgál? (Xenophón)

Augusztus 18.

Rossz tanújuk az embereknek a szemük és a fülük, ha barbár lelkük van. (Hérakleitosz)

Augusztus 19.

A tudomány gyökerei keserűek, de a gyümölcsei édesek. (Arisztotelész)

Augusztus 20.

Tudni annyi, mint mindent sajátunkká tenni, nem függeni a példától, és nem sandítani vissza a mesterre. (Seneca)

Augusztus 21.

Amikor egyik tanítványa azon siránkozott, hogy elvesztette a jegyzeteit, Antiszhenész így feddte meg az illetőt: A tartalmat a lelkedbe, nem pedig a pergamenlapokra kellett volna fölírnod". (Diogenész)

Augusztus 22.

A műveltség megszerzéséhez három dologra van szükség: természeti adottságra, tanulásra és gyakorlásra. (Arisztotelész)

Augusztus 23.

A pénzt szerette mindig, mindenütt a jós. (Szophoklész)

Augusztus 24.

Amikor az athéni piacon az áruk roppant tömegét szemlélte Szókratész, gyakran ezt mondta magában: Mennyi mindenre nincs szükségem . (Diogenész)

Augusztus 25.

Helyes a megállapítás, hogy az idő mutatja meg a barátot, és hogy a viszontagságok inkább, mint a jó sors. (Arisztotelész)

Augusztus 26.

Arra a kérdésre, hogy miként viselkedjünk barátainkkal szemben, Arisztotelész a következőt felelte: Úgy, ahogyan mi szeretnénk, hogy ők viselkedjenek velünk szemben . (Diogenész)

Augusztus 27.

Hosszasan fontold meg, hogy barátságodba fogadj-e valakit, mert a barátságkötés után bízni kell, előtte mérlegelni. (Seneca)

Augusztus 28.

Okosabb dolog a barátot pótolni, mint siratni. (Seneca)

Augusztus 29.

Minden barátságban szükséges egy bizonyos vágyódás, amely összeköti- és forrasztja a lelkeket; ellenben a megunásig való együttlét, amely nem ismeri időnként a távollét okozta vágyat, az elteltség túlsága folytán eltávolítja az embereket egymástól. (Platón)

Augusztus 30.

Még mindig jobb fölöslegeseket tudni, mint semmit! (Seneca)

Augusztus 31.

Az önelégültség a gazdagságból származik, és a gőg pedig az önelégültségből. (Szolón)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:06:27, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (július)



Július 1.

Minél nagyobb a jólét, annál könnyebben felborulhat. (Arisztotelész)

Július 2.

Aki házunkba lép, inkább bennünket csodáljon, mint bútorainkat. (Seneca)

Július 3.

A vízben fuldoklónak nincs szüksége ivóvízre. (Ógörög közmondás)

Július 4.

Az élet, ünnepnapok nélkül, hosszú út, vendégfogadók nélkül. (Démokrítosz)

Július 5.

A halandók közt, könnyen kap szárnyra, a rossz hír. (Hésziodosz)

Július 6.

Kérdés, hogy a jótevők, azokat, akikkel jót tettek, miért szeretik jobban, mint a jótétemény élvezőik őket, hiszen éppen az ellenkezője látszik igazságosnak. (Arisztotelész)

Július 7.

Éjjel a gond visszatér. (Vergilius)

Július 8.

Sokat, vagy jól beszélni, két külön dolog. (Szophoklész)

Július 9.

Ha a szó mélyen érint minket, tetszés szerint leszünk átalakíthatóak a lelkünkben megrögzült gondolat lenyomataként. (Seneca)

Július 10.

Áll a barátság szép neve, míg látjátok a hasznát;
ámde az ostáblán meg sosem áll a kavics.
Míg a szerencse kitart, nem sápad az arcnak a máza,
hátat fordíttok, hogyha enyész, gonoszul.
Színjáték a világ! Apa-jelmezben van az egyik,
ez megjátssza fiát, az meg a vén zsugorit, -
majd a szövegkönyv végét jelzi vidám szerepüknek,
s íme: lehullik a maszk, s láthatod arcukat is.
(Petronius)

Július 11.

Kedves hazugságot kívánsz, vagy keserű igazságot? Szólj! A választás rajtad áll! (Euripidész)

Július 12.

Édes, a lelket a szenvedéstől messze tartani. (Szophoklész)

Július 13.

Az igazságos ember, az igazságtalannal szemben általában a rövidebbet húzza. (Platón)

Július 14.

Amit titokban akarsz tartani, ne mondd senkinek. (Seneca)

Július 15.

Ha haladni akarsz a bölcsességben, el kell viselned, hogy külsőleges dolgokban ügyetlennek és együgyűnek tartsanak. (Epiktétosz)

Július 16.

Ha filozófus akarsz lenni, légy elkészülve első perctől fogva, hogy kinevetnek, és kigúnyol a tömeg. Ám ha kitartasz elveid mellett, azok, akik előbb kinevettek, bámulóid lesznek, ha azonban hatásuk alatt megtántorodsz, kétszeres gúny lesz jutalmad. (Epiktétosz)

Július 17.

Ha a tömegre hallgattam volna, nem lettem volna filozófus. (Khrüszipposz)

Július 18.

Az a bölcs, aki saját magán nem tud segíteni, hiába bölcs.

Július 19.

Aki vétkezik, maga ellen vétkezik, aki igazságtalan, magával szemben igazságtalan, hiszen önmagát teszi gonosszá. (Marcus Aurelius)

Július 20.

Igazságnak napfény kell, tolvajoknak éj. (Euripidész)

Július 21.

A romlott lélek legárulkodóbb jele a hullámzás, s a szüntelen hánykódás az erények tettetése, és a bűnök imádata között. (Seneca)

Július 22.

Jellemtelen ember vonzódását megnyerni, csak jellemtelen úton lehet. (Seneca)

Július 23.

Akkora ereje van a becsületességnek, hogy még az ellenségeinkben is szeretjük. (Cicero)

Július 24.

A gyönyörrel nem jár együtt az erény, de az erénnyel gyönyör jár együtt. (Arisztotelész)

Július 25.

Amikor egyszer hitvány emberek dicsérték, Antiszhenész szorongva megjegyezte: “Aggódom, hogy valami rosszat tettem". (Diogenész)

Július 26.

Miként a rozsda a vasat, az irigyeket is úgy emészti el saját jellemük. (Antiszthenész)

Július 27.

Ép testben ép lélek. (Juvenalis)

Július 28.

A rabszolgák uraiknak, a hitványak pedig vágyaiknak szolgálnak. (Diogenész)

Július 29.

Azért kell enned, hogy élj, és nem azért kell élned, hogy egyél. (Rhetorica ad Herennium)

Július 30.

Olcsó az éhség, drága a csömör. (Seneca)

Július 31.

Az emberi lét csekélységet kíván, de a képzelgés, mérhetetlenül sokat. (Seneca)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:04:55, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (június)



Június 1.

Rövid az igazság szava, a hazugság beszéde hosszú. (Caeciius)

Június 2.

Ahol okosság kell, ott erőszak mit sem ér. (Hérodotosz)

Június 3.

Az ember életében a két leghatalmasabb úr, a remény és a félelem. (Lukianosz)

Június 4.

Hallgass! Deres hajad bölcsnek mutat, ám ha fecsegni kezdesz, kócos vagy mint a gyerek, nem okos. (Lukianosz)

Június 5.

Csúnya dolog, ha az élet lelkedet már megtörte, tested pedig még fürge. (Marcus Aurelius)

Június 6.

Mi lenne, ha tőletek valaki megkérdezné, hogy: “Hová rohantok?" Ha igazat akartok mondani, egyszerűen csak válaszoljátok azt, hogy: “Ahová a vágyainknak tetszik". (Lukianosz)

Június 7.

Süketülj meg azok szavára, akik a legjobban szeretnek jóhiszeműen rosszat kívánni neked. (Seneca)

Jegyezd meg: ha trágár alak van a jó barátok között, szükségképpen más is bemocskolja magát, aki vele tölti az idejét, még akkor is, ha különben tiszta lelkű. (Epiktétosz)

Június 8.

Semmink sincs, amivel jobban kellene takarékoskodnunk, mint a könnyel, hiszen rászorulunk minduntalan. (Seneca)

Június 9.

Mily oktalanság a balsorsért önmagunkat kínozni, s önként tetézni gyötrelmeinket. (Seneca)

Június 10.

- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon, az enyém; ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom - mondta Buddha a tanítványainak.
Hallgatói megkérdezték:
- Miért ostoba az efféle gondolkodás?
- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valójában semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál. Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság!
(Buddha)

Június 11.

Az emberek sohasem tudnak a szerencsével betelni. (Hérodotosz)

Június 12.

Milyen nevetséges, világ idegenje az, aki az élet dolgai közül bármin is csodálkozik. (Marcus Aurelius)

Június 13.

Az igazság szép és rendíthetetlen, barátom. De úgy látszik, nem könnyű erről az embereket meggyőzni. (Platón)

Június 14.

Ez nekem tízezer, ha legkülönb! (Hérakleitosz)

Június 15.

Élete során az ember gyakran attól fél amitől nem kellene, vagy nem úgy fél, ahogy kellene, vagy nem akkor amikor kellene. (Arisztotelész)

Június 16.

Sokszor vagy nagyítjuk a fájdalmat, vagy kitaláljuk, vagy elsietjük. (Seneca)

Június 17.

Amiképpen egyáltalán nem számít, hogy a beteget faágyba vagy aranyágyba fekteted-e - bárhova cipeled, betegségét magával cipeli -, úgy nem számít az sem, gazdagságba, vagy szegénységbe helyezik-e a beteg lelket. Vele tart gyarlósága. (Seneca)

Június 18.

Azt dicsérd az emberben, amit sem elragadni, sem adni nem lehet, ami az ő tulajdona. Kérded, mi az? A lélek, s a lélekben tökéletességre jutott értelem. (Seneca)

Június 19.

Nem tudjuk értékelni a dolgokat - nem a hírük, hanem a természetük szerint kell döntenünk róluk! Nincs bennük semmi nagyszerű, hogy értelmünket magukhoz édesgessék, csak éppen megszoktuk, hogy bámuljuk őket. Hiszen nem azért dicsérik mindezt, mert kívánatos, hanem azért kívánják, mert feldicsérték, s miután egyesek tévedéséből mindenki tévedése lett, mindenki tévedéséből így lesz egyesek tévedése. (Seneca)

Június 20.

Az erkölcsi törvények egyike sem természettől fogva van meg bennünk; mert hiszen ami természettől fogva van, az sohasem lehet mássá szokás által: - a követ, amely természettől fogva lefelé esik, nem lehet arra szoktatni, hogy felfelé haladjon, ha mindjárt tízezerszer felfelé hajítaná is valaki, s így akarná erre szoktatni; - a tűz lángját sem lehet arra szoktatni, hogy lefelé lobogjon, - s általában azt, ami természettől fogva valahogyan alkotva van, sohasem lehet arra szoktatni, hogy mássá legyen. Tehát nem természettől, de nem is a természet ellenére fejlődnek ki bennünk az erények, hanem természettől fogva úgy vagyunk alkotva, hogy befogadjuk őket, viszont csak a szokás által lehetünk bennük tökéletessé. (Arisztotelész.)

Június 21.

Az értelem döntése nélkül elért sikerek szerencsés esetek csupán. (Arisztotelész)

Június 22.

Több dolog rettent bennünket, mint amennyi szorongat, és gyakrabban szenvedünk a hiedelmektől, mint a valótól. (Seneca)

Június 23.

Azok élnek a legrosszabb szolgaságban, akik nem tudnak magukon uralkodni. (Xenophon)

Június 24.

A legnagyobb hatalom, önmagunknak parancsolni. (Seneca)

Június 25.

Bármit akarsz mondani, mielőtt másnak mondanád, előbb mondd magadnak. (Seneca)

Június 26.

Mindenki bölcsebb, ha mások baját kell megítélni, mintha a saját ügyét. (Euripidész)

Június 27.

A végrendelkezők halál utáni óhajaiból következtetni lehet az életükre is. (Lukianosz)

Június 28.

Mindenki szeretné megérni az öregséget, de ha elérte, szidja. (Cicero)

Június 29.

Hamarabb eljön az, amitől félsz, mint amit remélsz. (Publilius Syrus)

Június 30.

Nem érthetjük meg a másik ember problémáját, ha nincs bennünk szeretet. Együttérzés nem létezik szeretet nélkül. Aki elfelejtkezik mások szívéről, a saját szívét veszíti el. Senkinek sincs joga belenyugodni egy másik ember szenvedésébe. Ez olyan, mintha ő okozná a szenvedést. Aki szeret, elenged, felejt és megbocsát. Aki mindezt elvárja másoktól, csupán önmagát szereti. Önmagunk elvesztésének legbiztosabb módja: a szeretet elvárása. A szeretet elvárása: önzés legalább annyira, mint a szeretet elutasítása. Fogj az erényhez és élj vele most! (Tatiosz)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:03:27, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (május)



Május 1.

Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk és a tisztségeink, tehát mindaz, amit nem egyedül hoztunk létre. Azok a dolgok, amelyek hatalmunkban vannak, természetüknél fogva szabadok, semmi sem akadályozza, semmi sem köti őket. Azoknak a dolgoknak azonban, amelyek nincsenek a hatalmunkban, nincs erejük önmagukban, másoktól függenek, egy kívülálló megakadályozhatja vagy elsajátíthatja őket. Emlékezz erre: ha a természetüknél fogva függő dolgokat függetleneknek tartod és a más dolgait sajátjaidnak tekinted, akkor minduntalan akadályokba ütközöl, bánkódni és háborogni fogsz, káromolod az isteneket és az embereket, de ha csak azt tartod a tiednek, ami valóban a tied, a más tulajdonát pedig a helyzetnek megfelelően a másénak tartod, akkor sohasem leszel a kényszer hatalmában, senki sem fog utadba állni, nem fogsz senkit szidalmazni és vádolni, és semmit sem kell majd akaratod ellenére végrehajtanod; senki sem árt neked, és nem lesz ellenséged sem, mert nem történik veled semmi baj. Ha erre a nagy dologra törekszel, emlékezz rá, hogy nemcsak immel-ámmal kell utána vetned magad, hanem ennek a kedvéért bizonyos dolgokról teljesen le kell mondanod, más javak megszerzését pedig el kell halasztanod; ha azonban a lelki nyugalmad megszerzésére is törekszel, és uralkodni és gazdagodni is akarsz, könnyen megtörténik, hogy ezeket sem éred el, mivel az előbbire vágyakozol: de biztosan elveszíted azt, ami egyedül hozza létre a függetlenséget és a boldogságot. Minden kellemetlen képzet felmerülésekor nyomban jegyezd meg: “Te csak képzet vagy, és egyáltalán nem az, aminek látszol." Ezután vizsgáld és ítéld meg a képzetet elveid alapján: legelőször és legfőképpen abból a szempontból, vajon oly dolgokra vonatkozik-e, amelyek hatalmunkban vannak, vagy pedig olyanokra, amelyek nincsenek hatalmunkban. S ha valami olyanra vonatkozik, ami nincs hatalmunkban, mindig kéznél legyen ez a mondás: “Semmi közöm hozzá!" (Epiktétosz)

Május 2.

A legtöbb ember rossz bíró a maga dolgában. (Arisztotelész)

Május 3.

Jól alszik az, aki nem érzi, milyen rosszul alszik. (Publilius Syrus)

Május 4.

Amíg valakinek jól megy sora, mindenki a barátjának akar látszani. (Arisztotelész)

Május 5.

Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek? (Seneca)

Május 6.

Nincs, aki ne lenne elég ahhoz, hogy ártson. (Seneca)

Május 7.

Nyugodt víztől is irtózik a hajótörött. (Ovidius)

Május 8.

Az emberi természet olyan, hogy mindennél jobban szereti azt, ami elveszett: annyira visszasóvárogjuk azt, amit elvesztettünk, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg azt, amink megmaradt. (Seneca)

Május 9.

Mindenki azzal törődik legjobban, amit éppen szeret. (Platón)

Május 10.

Emlékezz erre: törekvésünk abban a reményben gyökeredzik, hogy elérjük, amire vágyódunk, ellenszenvünk célja pedig az, hogy bele ne essünk abba, amit kerülünk. Aki kudarcot vall törekvésében, az szerencsétlen, de még szerencsétlenebb az, aki olyasmibe bonyolódik, amit kerül. Ha csak olyan dolgokat kívánsz kikerülni, amelyek a hatalmadban vannak, s a természettel ellentétesek, sohasem fogsz nem kívánt dolgokba bonyolódni, de ha a betegséget, a halált és a szegénységet akarod kikerülni, akkor szerencsétlen leszel. Fojtsd el ellenszenvedet mindazokkal a dolgokkal szemben, melyek nincsenek hatalmunkban, és vidd át az olyan dolgokra, amelyek hatalmunkban vannak és a természettel ellentétesek. Egyelőre, (míg nem ismered a helyes élet elveit), száműzd teljesen a törekvést, mert ha olyasmire törekszel, ami nincs hatalmadban, szükségszerűen szerencsétlen leszel; az olyan hatalmunkban lévő dolgokról pedig, amelyekre szép dolog törekedni, még nincs fogadalmad. Csak vonzó és taszító ösztöneidnek engedj, de ezeknek is könnyedén, válogatással és kényelmesen. (Epiktétosz)

Május 11.

Természettől fogva inkább fegyelmezetlenek vagyunk, mint rendszeretők. (Arisztotelész)

Május 12.

Örvendj a létnek, de ne fájlald senki halálát. Mit fájlalsz te azon, kit a fájdalom elhagy örökre? (Cato)

Május 13.

A természet, még sohasem adott rá példát, hogy elengedte volna a halál kényszerét. (Seneca)

Május 14.

Akiket megvetünk, azok előtt nem szégyelljük magunkat. (Arisztotelész)

Május 15.

Mindannyiunknak gyönyörűsége telik a suttogva elmondott és gyanúsítgatással átszőtt pletykákban. (Lukianosz)

Május 16.

Nem egyformán szégyelljük magunkat az ismerősök és az ismeretlenek előtt. Az ismerősök előtt a valóban gyalázatos tetteinket szégyelljük, az ismeretlenek előtt pedig azokat, amiket a közvélemény elítél. (Arisztotelész)

Május 17.

Az emberek vetekednek egymással abban, hogy a másik ellen áskálódjanak és eltiporják, azért viszont, hogy derék ember legyen, nem küzd szinte senki. (Szinópéi Diogenész)

Május 18.

Ahogy a fecskék nyáron velünk vannak, a hidegtől űzve viszont eltávoznak, ugyanúgy velünk vannak a hamis barátok életünk derűs szakában, de mihelyt észreveszik szerencsénk telét, valamennyien elrepülnek. (Rhetorica ad Herennium)

Május 19.

Oda kell figyelnünk ellenségeinkre, mert ők az elsők, akik felfedezik hibáinkat. (Antiszthenész)

Május 20.

“Rosszul él, aki mindig csak élni kezd" - mondja Epikurosz. Győződj meg róla, hogy úgy igaz, ahogy írom: bizonyos pillanatokat elragadnak tőlünk, másokat elcsennek, ismét mások meg elfolydogálnak. A legrútabb veszteséget mégis a nemtörődömség okozza. S figyeld csak meg jól, az élet legnagyobb része elillan, ha rosszul cselekszünk, nagy része, ha semmit sem cselekszünk, s az egésze, ha mindig mást cselekszünk. Kit tudsz megnevezni, aki az időnek valamelyest értéket tulajdonít, aki megbecsül egyetlen napot, aki feléri ésszel, hogy naponta meghal? Tévedés ugyanis, ha azt hisszük, hogy a halál még távol van tőlünk: nagy része már el is hagyott bennünket. Ami életünkből mögöttünk van, az már a halál kezébe került. Cselekedj hát, Lucilius, úgy, ahogy írod is: markolj meg minden órát. Tedd rá kezed a mára, és kevésbé fogsz függeni a holnaptól. (Seneca)

Május 21.

Egy igen bánatos irigykedőhöz Bión az alábbi szavakat intézte: “Nem tudom, hogy vajon teveled történt-e valami rossz, vagy másvalakivel valami jó" (Diogenész)

Május 22.

Uralkodás közben válik el, hogy milyen az ember. (Pittakosz)

Május 23.

A szerencsétlenség közelebb hozza egymáshoz az embereket. (Arisztotelész)

Május 24.

A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. (Arisztotelész)

Május 25.

Az ostoba elsőnek mond véleményt. (Cicero)

Május 26.

Az embereknek, ha teljesülne mindaz, amit kívánnak, nem válna javukra. (Hérakleitosz)

Május 27.

A balszerencse csak azt verhette el, akit a jószerencse megszédített. (Seneca)

Május 28.

Annak az embernek a dicséretére sóvárogsz, aki óránként háromszor elátkozza magát? Annak az embernek akarsz tetszeni, aki önmagának sem tetszik? Vagy talán tetszik önmagának az, aki szinte minden cselekedetét megbánja, vagy véleményét megváltoztatja? (Marcus Aurelius)

Május 29.

Az egyik emberrel így kell beszélni, a másikkal úgy. Az egyik az értelemre hallgat, a másik előtt ragyogó neveket kell megcsillogtatni s olyan tekintélyt, amely feltétlenül lenyűgözi a tündöklő emberi jelenségeknek hökkentően hódoló lelkeket. (Seneca)

Május 30.

Legyen a belső mindig kétszer annyi, mint a külső mindenestől. Némelyeknek csak homlokzatuk van, mint a befejezetlen házaknak, amelyek továbbépítésére már nem volt pénz: a bejárat palotát mutat, a lakás vityillót... (Gracián)

Május 31.

Elszánt kitartással álljunk mindig az igazság pártján! De ki ily nagy főnixe a derékségnek? A tisztesség híveinek száma vajmi csekély. Sokan magasztalják ugyan, de nem élnek vele. Az állhatatos férfi inkább akar következetes lenni, mint okos; mindig ott van, ahol az igazság, és ha nem követi társait, nem azért teszi, mert ő ingatag, hanem mert a többiek azok, és már előbb letértek az igazság útjáról. (Gracián)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:01:54, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (április)



Április 1.

Szükségben mutatkozik meg az igaz barát. (Petronius)

Április 2.

Arra kell törekednünk, hogy semmi se érjen minket váratlanul. (Seneca)

Április 3.

Korra van gyógyszer, de a szép nő maga lehet csak kúrája a kínnak, mit ő okoz. (Valluvar)

Április 4.

Hátán hord a föld, noha felszántod - te is annak, ki téged megbántott, megbocsássál. (Valluvar)

Április 5.

Játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg. (Quintilianus)

Április 6.

Hatékonyabb a szellem, mint a nyers erő. (Phaedrus)

Április 7.

Szabad az ellenségtől is tanulni! (Ovidiusz)

Április 8.

Éppen nem nagy dolog elkezdeni a jót. Azt be is fejezni, egyedül ez teszi az embert tökéletessé. (Ágoston)

Április 9.

Nincs olyan szerény boldogság, amely kikerülné a rosszindulat fogait. (Phaedrus)

Április 10.

Gazdag hatalmasok szövetkezése igazságosság nélkül mi más, mint nagy rablóbanda. (Ágoston)

Április 11.

Senki sem annyira sorskegyeltje, hogy halálos ágyánál ott ne álljon néhány ember, aki örül a bekövetkező bajnak. Mert még a buzgó, bölcs emberrel szemben is akadhat végül olyan, aki magában azt mondja: “Csakhogy egyszer már lélegzethez jutunk ettől az iskolamestertől! Sok vizet ugyan nem zavart, mégis úgy éreztük, hogy magában meg volt rólunk a véleménye" (Marcus Aurelius)

Április 12.

Sohase mondd rá semmire, hogy “elvesztettem", hanem csak azt, hogy “visszaadtam". Meghalt a gyermeked? Visszaadtad. Elhunyt a feleséged? Visszaadtad. Elvették a birtokod? Visszaadtad azt is. Azt mondod, hogy gazfickó vette el? Mi közöd hozzá, hogy ki által vette vissza az, aki neked adta? Ameddig adja, addig is úgy tekintsd, mint a másét: úgy, mint az utasok a fogadót. (Epiktétosz)

Április 13.

Minden helyzetben emlékezz arra, hogy önmagad felé fordulj és megvizsgáld, milyen képességed van a helyzet megoldásához. Ha szép fiút vagy lányt pillantasz meg, megtalálod az önmegtartóztatást velük szemben. Ha fáradság vár rád, megtalálod a kitartást. Ha szidalom ér, megtalálod a béketűrést. Ha így megedzed magad, nem ragadnak magukkal a képzeteid. (Epiktétosz)

Április 14.

A betegség csak a testet bénítja meg, a szabad elhatározást nem, ha az maga nem akarja. A sántaság is csak a lábat akadályozza, de a szabad elhatározást nem. Ezt mondd mindennel kapcsolatban, ami eléd kerül: rájössz, hogy minden csak más valamit akadályozhat, téged nem. (Epiktétosz)

Április 15.

A boldogság a szellem tökéletessége, azaz az értelem épsége. (Marcus Aurelius)

Április 16.

Egyáltalán ne vitatkozz többé arról, hogy milyennek kell lennie a jó embernek, hanem légy olyan. (Marcus Aurelius)

Április 17.

Az igazság beszéde egyszerű. (Seneca)

Április 18.

Amely pillanatban csak akarsz, visszavonulhatsz önmagadba! (Marcus Aurelius)

Április 19.

Az egész világ szinházasdit játszik. (Petronius)

Április 20.

Arra ügyelj, hogy vajon a filozófiában, vagy magában az életben haladtál előre. (Seneca )

Április 21.

A rossz, értelmetlen és mértéktelen élet, nem rossz élet, hanem hosszas haldoklás... (Démokritosz)

Április 22.

Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához, meglátod, nyugodt lesz életed folytatása. (Epiktétosz)

Április 23.

Soha ne büszkélkedj a más kiválóságával! Ha a ló büszkélkedve azt mondaná: “Szép vagyok", még el lehetne viselni. Te azonban, mikor büszkélkedve kijelented, hogy szép lovad van, lásd be: a ló kiválóságával büszkélkedel. Hát mi a tied tulajdonképpen? A saját képzeteid használata: ha a képzeteidet a természet elveinek megfelelően használod, büszke lehetsz. Ebben az esetben legalább a saját kiválóságoddal büszkélkedel. (Epiktétosz)

Április 24.

Minden emberben van valami jó. (Arisztotelész)

Április 25.

Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem: így van ez, és a szívem élve keresztre feszít. (Catullus)

Április 26.

A szerelemnek megvan az a baja, hogy benne harc és béke örökké változik. (Horatius)

Április 27.

A szerelem mindent legyőz. (Vergilius)

Április 28.

Az ostobák, ha új bölcsességet hozol, hibbant agyúnak, oktalannak tartanak. Azok pedig, kik sokszínűnek képzelik tudásukat, terhesnek érzik több eszed. (Euripidész)

Április 29.

Antiszhenész mondása volt: “Jobb a keselyűk, mint a hízelgők közé kerülni, mert az előbbiek csupán a holtakat, az utóbbiak viszont az élőket falják fel." (Diogenész Laertiosz)

Április 30.

Derék ember is, meg nagyon gonosz ember is, kevés van, s a legtöbb ember a kettő között van. (Platón)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
szeretettel
  2012-08-06 18:00:09, hétfő
 
  Antik aforizmák az év minden napjára (március)



Március 1.

Az élet rövid, a művészet hosszú. (Hippokratész)

Március 2.

Az igaz barát olyan, mintha második énünk volna. (Cicero)

Március 3.

A derék ember, bizony meg nem változtatja rangra jutván jellemét. (Euripidész)

Március 4.

Ha rám hallgattok, nem törődtök Szókratésszal, de annál inkább az igazsággal. (Szókratész)

Március 5.

Vigyázz arra, hogy az örökkévalóság közeledik. Óhajts hosszan élni. (Ismeretlen egyiptomi szerző)

Március 6.

Az idő, mondják nagy tanítómester. Csak az a baj, hogy megöli tanítványait. (Berlioz)

Március 7.

Minden kiválóság ritka. ( Cicero)

Március 8.

Létünk és művünk a halálé. (Horatius)

Március 9.

Az igazságnak napfény kell, a tolvajoknak éj. (Euripidész)

Március 10.

Ha a tested valaki odaadná annak, aki éppen szembejön, bizonyára rossz néven vennéd. Azért viszont nem szégyelled magad, hogy a józan eszed bárkinek odaadod azzal, hogy felindulsz és elveszíted nyugalmadat ha szidalmaz. (Epiktétosz)

Március 11.

Amint nincs cél azért, hogy elhibázzuk, éppúgy a rossznak sincs természetes alapja a világban. (Epiktétosz)

Március 12.

Ha valaha megtörténik, hogy kifelé fordulsz azért, hogy bárkinek a tetszését megnyerd, tudd meg, hogy belső egyensúlyod összeomlik. Érd be tökéletesen azzal, hogy filozófus vagy. Ha mindenképpen látszani is akarsz filozófusnak, akkor a saját szemedben mutatkozz annak, s arra elég is leszel. (Epiktétosz)

Március 13.

Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más. (Horatius)

Március 14.

Ó, a hízelgéstől, bárki vagy is, menekülj! (Propertius)

Március 15.

Sehol sincs az, aki mindenütt óhajt lenni. (Seneca)

Március 16.

A szerencse üvegből van, mikor legszebben ragyog, akkor törik el. (Publilius Syrus)

Március 17.

Forgandó a világ, nem örök hát, a szerencse sem. (Propertius)

Március 18.

Megkettőzi vétkét az, aki bűnét nem szégyelli. (Publilius Syrus)

Március 19.

Az igazi fájdalmat is enyhíti az idő. (Quintilianus)

Március 20.

A nélkülözőknek sok hiányzik, a kapzsiknak minden. (Publilius Syrus)

Március 21.

Ha filozófus akarsz lenni, légy elkészülve az első perctől fogva, hogy kinevetnek és kigúnyol a tömeg, hogy azt mondják: “Egyszerre csak mint filozófus toppant elénk", és hogy: “Miért hordja olyan magasan az orrát?" Te pedig ne hordd magasan az orrod, amellett azonban, amit a legjobbnak találtál, tarts ki úgy, mintha maga az Isten állított volna arra a helyre. Emlékezz ugyanis rá, hogy ha kitartasz elveid mellett, azok, akik előbb kinevettek, bámulóid lesznek, de ha hatásuk alatt megtántorodsz, kétszeres gúny lesz a jutalmad. (Epiktétosz)

Március 22.

Az emberek élesen figyelik egymásnak minden mozdulatát, és mint akik párviadalt vívnak, azt vizsgálják, hol találhatnak meztelen felületet ellenfelük testén. (Lukianosz)

Március 23.

Meggyűlöltet a sok panasz, a kifogás, a kesergés, de aki tűr, gyakran megnyeri a szíveket. (Propertius)

Március 24.

Nem a test, hanem a lélek köt tartós házasságot. (Publilius Syrus)

Március 25.

Aki a rászorulónak hamar ad, adománya kétszeres. (Publilius Syrus)

Március 26.

Az ember számára semmi sem jó, ami őt nem teszi igazságossá, meggondolttá, férfiassá. (Marcus Aurelius)

Március 27.

Ámde a megtartás nehezebb a ráakadásnál; ez csak véletlen műve, az, észt követel. (Ovidius)

Március 28.

Hogy megtartsd a leányt, s elvesztve ne sújtsa a lelked, szellemi kincsekkel toldd meg a testi tökélyt. (Ovidius)

Március 29.

A szerencsétlenség orvossága a nyugodt lélek. (Publilius Syrus)

Március 30.

Emlékezz erre: az életben úgy kell viselkedni, mint a lakomán: körülhordoznak egy tálat éppen hozzád ér , nyújtsd ki a kezed és szerényen vegyél belőle. Ha elmegy melletted, ne állítsd meg! Ha meg nem jön, ne fürkéssz utána sóvár tekintettel, hanem várj türelemmel, amíg hozzád ér! Így viselkedj a gyerekekkel, az asszonnyal, a hivatalokkal, a vagyonnal szemben is, s méltó leszel arra, hogy az istenek asztaltársa légy. Ha pedig az eléd tett ételekből nem veszel, hanem eltekintesz fölöttük, akkor nemcsak a lakomájukon veszel részt, hanem együtt fogsz uralkodni az istenekkel. Így cselekedtek Diogenész, Hérakleitosz és társaik: méltán “isteniek" voltak, és úgy is nevezték őket. (Epiktétosz)

Március 31.

Ha haladni akarsz a bölcsességben, akkor vesd el az ilyen gondolatokat: “Ha nem törődöm a vagyonommal, nem lesz miből élnem!" “Ha nem fegyelmezem a szolgámat, haszontalan ember lesz belőle." Jobb éhen halni bánat és félelem nélkül, mint bőségben, de ugyanakkor teméntelen zaklatásban élni. Jobb, ha a szolgád haszontalan marad, mintha te bosszankodsz. Kezdd el ezt a legkisebb dolgoknál! Ha kiömlik az olajocskád, és ellopják a maradék borocskádat, arra gondolj, hogy ennyibe kerül a szenvedélytelen állapot, ennyibe a lelki nyugalom. Semmit sem adnak ingyen. Ha hiába szólítod a szolgát, emlékezz arra, hogy talán nem hallotta, vagy ha halotta is, nem tud megtenni semmit, amit akarsz. Olyan nagy jelentőséget mégse tulajdoníts neki, hogy tőle tedd függővé lelked nyugalmát. (Epiktétosz)
 
 
0 komment , kategória:  Antik aforizmák az év minden n  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3293
  • e Hét: 8585
  • e Hónap: 88143
  • e Év: 2029423
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.