Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2014-01-13 14:48:19, hétfő
 
  Bilicsi Tivadar - Most amikor minden virág nyílik
Link



Sötét Úr:



Sünmese

Kertek alatt, bokrok alatt élt egyszer egy sünmalac.
Magányosan éldegélt ott, társa bizony nem akadt.
Naphosszat túrt az avarban, jó falatot keresgélt.
Egy beszédes pillanatban furcsa esetet mesélt.
Zsenge tüskés sünsuhancként, volt egy kert, amerre járt:
Fagyalbokrok rejtekén ott nyugtot s kényelmet talált.

Volt egy ház a kert közepén, és ott egy kislány lakott.
A csöpp lány egy kiscicával, kertben gyakran játsz'gatott.
Nézte-nézte sün barátunk: de jó is a cica-lét!
Dédelgetik, kényeztetik, úgy keresik a kegyét!
Simogatják, és amikor dörgölődzik, a lyány nevet!
Sün barátunk könnye csordult, s nézte az apró kezet.

Haza is bandukolt menten, bánat ült a kis szívén.
Behúzódott a vackába, álom pihent meg szemén.
Azt álmodta, nem tüskéi, hanem bundácskája van.
Olyan selymes, olyan lágy, hogy az csak a mesébe' van!
Rátalált a kislány rögtön, és boldogan kacagott:
Selymes bundás kis sünikém, gyere, játsszunk egy nagyot!

Ölbe vette, simogatta, friss tejet töltött neki,
És a süni úgy érezte: egész világ szereti!
Hanem amint hirtelen jött, hopp! az álom véget ért.
Szimatoló róka orra kereste rejtekhelyét!
- Selymes bundás kicsi kis sün, neked bizony vége van! -
Jutott a süni eszébe, aztán: - jó, hogy csak álmodtam!

Összegömbölyödött menten, ezer szúrós tüske várt,
Éhes róka finom orra már csak fájdalmat talált.
Próbálkozott egyet-kettőt, majd szűkölve elfutott.
A kis süni fellélegzett, hogy a veszély elmúlott.
Köszönöm nektek, tüskéim, hogy így megmentettetek!
De jó, hogy ti vagytok nékem, de jó, hogy megvédtetek!

Most mivé is lettem volna, ha lágy bundát viselek?
Az első ilyen alkalommal róka-tápnak mehetek!
Örült bizony sün barátunk, a kedve is felderült,
Fel is kerekedett menten, és a kert felé került.
Meglapult a sövény mélyén, onnan lesett befele,
És azt látta, hogy nehéz lett szegény cirmos élete!

Két rosszcsont jött a szomszédból, szemükben vad csillogás,
Elkapták a szegény macskát, nem volt már dorombolás!
Fülét tépték, farkát húzták, cibálták a bajuszát,
Keservesen rítt a cirmos, kacagott a két svihák!
Mérges lett a kicsi sün, de ugyan mit is tehetett?
Haragosan fújt vagy kettőt, és előre csörtetett.

Nem látta azt, hogy az ajtó a nagy házon kinyílott,
Csak azt nézte, hogy a két gaz, sutty! Hirtelen elfutott.
Büszke is lett ám magára: "megvédtem a kis cicát!"
Akkor vette észre csak, hogy az ajtóban ki is állt.
Termetes-nagy ember állt ott, és a kislány mellette.
"Apa" - így szólt, - "nézd a sünit! Az is Cirmit mentette!
"
Nevetett az apja, - "Rajta, a hős jutalmat érdemel!
Hozzál neki egy szép almát, csak nem szalad addig el!"
Bár nem értette a kis sün, de el bizony nem futott,
Valami csak ott tartotta, félt is, nem is - topogott.
Jött a kislány hamarosan, kezében egy teli tál:
"Gyere süni, finom kis tej, ilyet soha nem ittál!
"
Másik kezében egy alma, fényes, piros, csodaszép.
Fújt a süni félelmében, de győzött a büszkeség.
Tüskéit is felborzolta, igaz, épp csak egy kicsit,
Vigyázva, hogy meg ne szúrja a kislányka kezeit.
Megkóstolta a tejecskét (ízlett is neki nagyon!),
És az almát is megette, csak úgy kézből, úgy bizony!

"Édesapám, megengeded, hogy megtartsam a sünit?"
- kérdezte a kisleányka, kit az apja így okít:
"Kicsim, a sün erdőn lakik, a bozót az otthona.
Elszakítanád hát onnan, és bezárnád? Miért? Hova?
Amit, jót csak elképzelhet, úgy érhet el, ha szabad.
Nem tesz neki jót a fogság, ha kedves is a lakat.

Engedd inkább, járja útját. Ha akar, még visszatér.
Ne vedd el a drága kincsét, nem játék az, sokat ér!"
Így esett, hogy a kis süni kedves álma teljesült:
Szerzett, lám, egy jó barátot, és fogságba sem került.
Később, ha a kertbe tévedt, a kisleány nevetett:
"Itt az én kis sün barátom, lám, el mégse feledett!"

Ez volt hát a sün meséje, épp így mondta el nekem.
Igaz-e, vagy kitalálta, meg nem fejtem sohasem.
Jó véget ért, s ez a lényeg, a szerencse járta át,
Így hát vidám búcsút intek: szép álmot, jó éjszakát!
 
 
0 komment , kategória:   Sötét Úr: Sünmese  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3610
  • e Hét: 28271
  • e Hónap: 73343
  • e Év: 2014623
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.