Regisztráció  Belépés
ak-78.blog.xfree.hu
"nincs mottó" Kispap Ádám
1978.11.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
A magyar alkotmányfejlődés
  2011-10-14 08:20:33, péntek
 
  A magyar alkotmányfejlődés

A magyar alkotmányfejlődést a Vérszerződéstől (más kifejezéssel: Ősszerződés) kezdve vizsgáljuk, bár a magyarság eredete évezredekkel korábbra visszavezethető. Az államalapítás időpontja tekintetében lényeges, hogy államalapító Szent István királyunk tevékenysége a keresztény államiság megteremtését jelenti, azonban a magyarság természetesen ,,a Nyugat elárvítója", Atilla / Attila királyunk (Kr. u. 434-453) idején, a Hun Birodalomban is állami keretek között élt; illetve ennek felbomlását követően a ,,nomád állam" a 850-es években már mindenképpen létezett. Az élet jogi keretek között zajlott, amint az adásvétel vagy a házasság bizonyos ismert szabályai, vagy a hadjáratok idején érvényesülő ,,hadijog" meglétére, és a gyula vagy a horka bírói tisztségére utaló adatok bizonyítják.

Dr. Zétényi Zsolt megfogalmazása szerint ,,a magyar történeti alkotmány alaptörvények vagy sarkalatos törvények és a hozzájuk kapcsolódó szokásjog együttese, hátterében a magyar történelem és kultúra eseményeivel, történéseivel, a politikai nemzetet jellemző nézetek és magatartásmódok, beállítódások együttesével".

A történeti alkotmány forrásai az alábbiak:
1. szokásjog;
2. törvény;
3. privilégium (kiváltság).

A szokásjog a legrégebbi és a legfontosabb. Olyan ismétlődő eljárásmódként, cselekvések és döntések sorozataként határozhatjuk meg, amelyek a fennálló erkölcsi renddel összhangban lévő szabályt eredményeznek.

A magyar nemesi szokásjogot Werbőczy István országbírói ítélőmester az 1514-ben összeállított Tripartitum (Hármaskönyv) című jogkönyvében foglalta össze és tette közzé, amely az Erdélyi Fejedelemségben törvényerőre is emelkedett; az ország más részein formálisan nem minősült törvénykönyvnek, de évszázadokon keresztül alkalmazták.

A Hármaskönyv ,,hármas erőt" tulajdonít a szokásnak:
- törvénymagyarázó,
- törvényrontó ill.
- törvénypótló
hatást.

Werbőczy egyfelől különbséget tett a nemzet és a nép fogalma között; a nemzet fogalmába csak a főpapokat, bárókat és egyéb nemeseket értette bele, míg a nem nemeseket - az ún. népet - nem. Majd csak a jogkiterjesztés révén: az 1848-as áprilisi törvények, valamint az 1868-as nemzetiségi törvény alapján teremtődik meg az ország különböző vagyoni állapotú, nem nemes és nem magyar nemzetiségű polgárait is a magyarokkal együtt magába foglaló politikai nemzet.

Ugyanakkor Werbőczy által jogvédelemben részesültek a Szent Korona azon alattvalói is, akik a Szent Korona tagjai közé nem tartoztak: ,,Én mindenkinek egyformán, személyi kedvezés nélkül tartozom igazságot szolgáltatni és nem tagadhatom meg, hogy az azt keresőnek megadjam (...)" - írta Werbőczy.

Hóman Bálint szerint a Hármaskönyv nagy érdeme, hogy a politikai nemzetet összetartotta, mivel az általa konkrétan is megfogalmazott Szent Korona-tan alapján a nemzet és az állam szimbóluma, a Szent Korona minden politikai joggal bíró egyént magába foglalt, és amelyről minden nemes - az ún. populus Werbőczyanus minden tagja - joggal hitte és hihette, hogy az ő tulajdona is. Nagy vétke azonban a Hármaskönyvnek, hogy a népet kettészakította, a nem nemeseknek a politikai jogok gyakorlásából való kirekesztettségét rögzítette.

A szokásjog kötelező erejét a Hármaskönyv elvi jelleggel is kimondta, amelyet később az 1791. évi X. törvénycikkely (tc.), valamint az 1869. évi IV. tc. is megerősített.

A szokásjog másik jelentős forrása a Planum Tabulare, amelyet Mária Terézia utasítására 1769-ben a Királyi Kúria néhány bírája állított össze. A Planum Tabulare a kúriai döntvényeket tartalmazza, s az uralkodói megerősítést követően, a Királyi Kúria állandó gyakorlata következtében ez a döntvénygyűjtemény is országos szokásjogi erőre emelkedett.

A szokásjog harmadik jelentős gyűjteménye az 1861-ben közzétett Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (ITSZ) nevű gyűjtemény, amelyet a bíróságok 1944-ig alkalmaztak. Az országbíró elnöklete alatt tartott jogászi értekezlet összegyűjtötte az 1848. előtti jogból az eredeti vagy módosított formában hatályban lévő joganyagot, ezt a képviselőház és a főrendiház határozatilag helybenhagyta, a Királyi Kúria elfogadta, és - bár szentesítés nélkül - a király is megerősítette. A Királyi Kúriával az élén az egész ország gyakorlata ehhez az ITSZ-hez igazodott, így országos szokásjogi erőre tett szert.
-o-

A törvények köre - bár a keresztény államiság kezdetétől jogforrásként szerepelnek - a bíróságok gyakorlatában a XV. század végétől kap egyre nagyobb szerepet, mivel addig a hozzáférhetőségük nagyon korlátozott volt.

A törvény létrejöttének rendjét ún. alkotmányos szokás rögzítette egészen a XIX. századig. Ez az alábbi ,,mozzanatokat" foglalta magába:
- előterjesztés;
- országgyűlési tárgyalás;
- a két tábla (alsótábla és felsőtábla) általi elfogadás (az így elfogadott javaslat az ún. felirat);
- uralkodói szentesítés (aláírás és megpecsételés, ennek keretében az uralkodó indokolás nélkül vétójoggal élhetett);
- kihirdetés.

Magyarország sarkalatos törvényei közül néhány:

- az 1222. évben kiadott Aranybulla;

- az 1231. évi XXIII. tc. az idegenek tisztségviselése ellen [,,az ilyenek viszik ki ugyanis az ország gazdagságát"];

- az 1231. évi XXXII. tc. a birtokoknak külföldi személyek részére való adományozása ellen [,,ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák, vagy egyszerűen vissza kell venni azokat"];

- az 1485. évi nádori törvények [ a nádort a királyválasztásnál az első szavazat illeti; király nemlétében vagy annak gyermekkorában országgyűléseket hirdethet; ő a főkapitány, vagyis a hadsereg vezére; ő az ország legfőbb bírája, a király távollétében ennek helytartója];

- az 1606. évi bécsi békekötés;

- az 1790/91. évi XVI. tc, hogy a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv ne használtassék, a magyar nyelv pedig megtartassék;

- az 1848.évi áprilisi törvények, pl:
* független magyar felelős minisztérium alakításáról,
* az országgyűlés évenkénti üléseiről;
* az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról;
* Magyarország és Erdély egyesítéséről;
* a közös teherviselésről [adózási kulcs bevezetése];
* a robot, dézsma és egyéb pénzbeli fizetések megszüntetéséről;
* a sajtótörvény;
* a vallástörvény;
* a nemzeti színről és az ország címeréről szóló törvény.

A kiegyezés (1867) után, a dualista államszövetségi rendszerben (,,boldog békeidők") visszatértek az 1848-as alkotmányos monarchiát intézményesítő történeti alkotmányhoz. Kiépítették a polgári alkotmányosság garanciáit: bírói hatalom, bírói függetlenség, önkormányzatok. A korszak fontosabb törvényei:
- 1868. nemzetiségi törvény
- 1869. a közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztása
- 1870. Legfőbb Állami Számvevőszék létrehozatala
- 1873. ügyészségi tv.
- 1878. Büntető Törvénykönyv (ún. Csemegi-kódex)
- 1879. első állampolgársági tv.
- 1886. községi tv., megyei tv., lakóhely szabad megválasztása
- 1895. Egyházpolitikai törvények: az állam és az egyház szétválasztása, szabad vallásgyakorlás, polgári házasságkötés, állami anyakönyvezés
- 1896. közigazgatási bíróság felállítása (1949-ig működött)
- 1909. kivándorlási jog deklarálása
- az egyesülési és a gyülekezési jogot törvény nem deklarálta, azokról a belügyminiszter rendeletet alkotott
- 1912. törvény a ,,kivételes hatalomról", amely a közelgő világháború előjeleire tekintettel megteremti a szabadságjogok korlátozásának lehetőségét
- 1914. sajtótörvény.
-o-

Mint az eddigiekből is kiviláglott, a magyar alkotmányfejlődéssel összefonódott a Szent Korona-tan. A magyar Szent Korona funkciója nem egyszerűsíthető le az uralkodó hatalmát szimbolizáló jelképre. A Szent Korona a történelmi alkotmány szimbolikus megjelenítője, amely a nemzet teljességét és egységét hivatott jelképezni. Hozzá képest a mindenkori uralkodó is csak részesülhet a hatalomból. A Szent Korona a magyar alkotmányosság biztosítéka, a nemzeti szuverenitás megtestesítője.

A magyar szabadság nem államformához kötődik, hanem a történeti alkotmányhoz. A magyar államisághoz ,,hagyományosan" a királyság, mint államforma kapcsolódik, azonban elvileg a köztársasági államforma is működhet a történeti alkotmány és a Szent Korona-tan szellemében. A történeti alkotmány szellemében ugyanis az az elsődleges követelmény, hogy az állam a személyes és a közösségi életet szolgáló struktúraként kell, hogy működjön; legyen felelősségre vonható és elszámoltatható, mert az alkotmányban a nemzet államalkotó akarata fejeződik ki.

A történeti alkotmány a Vérszerződésben kifejeződő sajátos magyar hatalomszemlélet és a keresztény államfelfogás sajátos együtt-érvényesülése, középpontjában a római katolikus vallás felvételével összekapcsolt Szent Korona-tannal.

Timon Ákos 1920-ban úgy fogalmazott, hogy ,,a Szent Korona elméletének lényege abban a közjogi felfogásban összpontosul, hogy az állami főhatalom, a szuverenitás a királyt és a nemzetet szerves egységbe összefoglaló Szent Koronát illeti meg, és hogy ehhez képest a királyi hatalom a Szent Koronától eredő, a nemzet által átruházott hatalom". /Timon Ákos: A Szent Korona elmélete és a koronázás./

Túri Béla kanonok szavaival ,,A szent korona tana szerint a szent korona a forrása és átszármaztatója minden hatalomnak; ebben a szent koronában a nemzet él. A korona a nemzetnek eleven megtestesítője. A szent korona annak a közhatalomnak a kifejezője, amely a nemzetben bírja gyökerét, és a királyra is csak a korona útján, a koronázás által a nemzettől ruháztatik át." /Túri Béla: Mai közjogi berendezkedésünk természete. Bp, 1928./

Donászy Ferenc 1941-ben írta: ,,A Szent Korona testének titokzatos egysége forrasztja egybe a Kárpátok lombkoronázta lejtőjétől le a kéklő Adriáig Szent István birodalmát." /Nemzeti jelvényeink története. Bp, 1941./

A fél évszázaddal későbbi közállapotokat pedig Dr. Molnárfi Tibor találóan jellemezte 1994-ben: ,,a jelenlegi parlament éppen a 'címer'-szavazásnál, és éppen a magyar államiság szimbólumánál, a Szent Korona kérdésnél vallott először nyilvánvalóan színt. (...) A régi és új kollaboránsok vert helyzetben is mindent elkövettek, hogy a Szent Korona ne kerüljön a címerpajzs fölé." /Dr. Molnárfi Tibor: A korona. Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kiadója, Bp, 1994./

A Szent Korona-tan hét alapelve:

1. Hungaria Semper Libera (Magyarország örökké szabad): a Szent Korona-eszme biztosítja a magyarság, valamint a Szent Korona-tant elfogadó államalkotó nemzetiségek által alkotott Magyarország örök szabadságát és önrendelkezési jogát.

2. Minden jog és birtok forrása a Szent Korona: a nép életviteléhez szükséges javak, úgymint a föld, a víz, a levegő és az energia a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona, amelyeket megterhelni csak nagyon korlátozottan, idegenekre örökíteni pedig egyáltalán nem lehet.

3. Egy és ugyanazon szabadság: a Szent Korona országának minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg, a jogok és kötelezettségek összhangján keresztül.

4. Valamennyi jogi normának (alaptörvény, egyéb törvények és más jogszabályok, valamint a hatalmi ágak minden egyes konkrét intézkedésének) meg kell felelnie a Szent Korona eszméjének).

5. Az ellenállás joga: az egyetemes nemzet minden tagjának nemcsak joga, de kötelessége is, hogy ellenálljon minden olyan törekvésnek, amely jogainak gyakorlását csökkenti vagy a kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.

6. A jogfolytonosság elve: a történeti alkotmány folyamatosságára utal; csak az ennek megfelelő hatalomgyakorlás lehet legitim és törvényes, így Magyarország 1944. március 19. napjától (német megszállás) 1990. május 02. napjáig (az első szabadon választott országgyűlés megalakulásáig) terjedő időszaka nem felelt meg a jogfolytonosság elvének. A jogfolytonosság elvével a forradalom ellentétes, a szabadságharc azonban nem, mert az az ellenállási jog kifejeződése. Egyed István megállapítása szerint ,,nem elég az, hogy a reformok a forradalmi út mellőzésével, azaz a törvényes keretek közt jöjjenek létre, hanem a reformoknak a meglévő intézményekben kell gyökerezniök, az alkotmányfejlődés irányával számolniok, alkotmányos berendezkedésünk összhangját fenntartaniok. /Egyed István: Az ezeréves magyar alkotmány. Bp, 1939./

A jogfolytonosság megszakadását állapították meg, és állították helyre Magyarország országgyűlései az alábbi alkalmakkor:
- 1790/91-ben II. József (a ,,kalapos király") koronázás nélküli országlása;
- 1867-ben az 1848/49-es szabadságharcot követő önkényuralom; majd
- 1920/21-ben az 1918/19-es forradalmak után.

7. A csorbíthatatlanság elve értelmében szerzett és adományozott jogot senki nem korlátozhat.

A magyar birodalmat megtestesítő Szent Koronának tárgyi alkotóeleme az államterület, amely három részt foglalt magába:

1. a szűkebb értelemben vett Magyarország területe, amely a Kárpátoktól a Duna és a Száva vonaláig terjedt, beleértve a drávamelléki magyar megyéket (Szerém, Verőcze, Pozsega és Valkó), valamint Erdélyt és a határőrvidéket;

2. a Horvát-Szlavón társországok területe és Dalmácia;

3. Fiume és kerülete, mint a magyar Szent Koronához ,,külön testként" csatolt terület.

A Szent Korona személyi alkotóelemei pedig a nép és az uralkodó voltak. Az uralkodó a ,,fej", míg a ,,tagok" 1848-ig:
- főpapok,
- főnemesek (bárók),
- köznemesek
- a szabad királyi városok.

1848 után a ,,tagokat" a nép egésze alkotta. Az 1848-as törvényhozás a nemesség alkotmányos előjogait nem szüntette meg, hanem ,,a népet az alkotmány sáncaiba beemelte". Egyedül az adómentesség szűnt meg, mégpedig a közteherviselés elve alapján.

-o-

Miért tekinthető a Vérszerződés a történeti alkotmányosság alapjának és lényegének ? Mert egy sajátos hatalommegosztási és -gyakorlási módot eredményezett a főhatalom tényezőinek egymáshoz való mellérendeltségi viszonya, a főhatalom (fejedelmi tisztség) választásszerű és szerződéses jellegű keletkeztetése által. Részletes leírását Anonymus: A magyarok cselekedeteiről szóló művében (Kr. u. 1200 körül) találhatjuk.

A hét fejedelem (Hetumoger, Hétmagyar) Álmost választotta vezérül, hogy mintegy ,,megszervezze és lebonyolítsa" a hazatérést (Kazinczy Ferenc óta ,,honfoglalás") Atilla király földjére, Pannóniába.

A vérszerződés aktusa pedig a fejedelmi családnak (Álmos és az ő nemzetsége) tett eskü megerősítésére szolgált, amely egy ősi hun-szkíta szokás, és amelynek kései változatát a bukovinai székelyek is alkalmazták az ún. testvériesülés szertartásában.

Az Ősszerződéssel új kötelék született, amely belső viszonyban egyenlőséget teremtett, külsőleg pedig kölcsönös támadó és védelmi szövetségként funkcionált.

Pauler Tivadar 1851-ben így fogalmazott: ,,a magyar államjog eredetét a fennmaradt s nyolc százados közéletünk által igazolt Ősszerződésnek pontjaiból származtathatjuk".

A Vérszerződésből az alábbi elvek származtathatóak, amelyek végigkísérik a magyar alkotmányfejlődést:

1. Az örökösödés értelmében a vezért az Álmos-Árpád dinasztiából ,,jelölik" a törzsi vezetők a szeniorátus vagy az alkalmasság figyelembe vételével; a vezért a katonák, később a nemesek közfelkiáltással elfogadottnak minősítik. Ezt követően egy meghatározott szertartás: a pajzsra emelés, továbbá a vezéri eskü aktusa következik, és így megtörténik a hatalomátruházás (translatio imperii).

A lényegi elem, hogy a keresztény királyság korában sem a jogelőd halálával, hanem az egyházi és világi koronázási szertartással száll át a királyi hatalom a jogutódra.

2. Az ősi birtok elve értelmében az ország egész területe a nemzeté; később ez a Szent Korona területe és teste. Minden birtok a Szent Koronától származik, és magszakadás vagy hűtlenség esetén reá száll vissza.

Szervesen összefonódik két alapelv:
- az ősiség értelmében az ősi birtok elidegeníthetetlen;
- a Szent Korona birtoktan értelmében minden birtokjog forrása a Szent Korona.

3. A nemzetszuverenitás elve a nemzetet a közügyekben való részvételre jogosító és kötelező elv, amelynek értelmében:
- mindenkinek joga a közügyekben való részvétel; másfelől
- mindenkinek kötelessége a honvédelem.

4. A hűség elve értelmében a hűtlen az életével fizet.

5. A fejedelmi család szerződésszegő tagja ,,átok alatt legyen mindörökre". Az átok akár trónvesztést is jelenthetett, de mindenesetre büntetlen ellenállásra jogosította az országlakosokat. Itt található az Aranybulla 31. pontjának ,,gyökere".

A II. András nevéhez köthető Aranybulla (1222) legfontosabb rendelkezései az alábbiak:

- Az egész vármegyék eladományozásának tilalma.

- Minden évben ,,törvénynapot" kell tartani Fehérvárott.

- A ,,tisztséghalmozás" tilalma: a nádoron, a bánon, valamint a király-királyné udvarbíráján kívül más nem viselhet kettős tisztséget.

- Az idegeneknek (hospesek) a király csak a királyi tanács tudtával és beleegyezésével adhat birtokot és tisztséget.

- Pénzváltó kamaraispánok, sókamarások és vámosok csak magyar nemesek lehessenek; ne lehessenek ilyenek az izmaeliták (iszlám vallású bevándorlók) és az izraeliták.

- A várjobbágyok (serviensek) 4 kiváltságot kaptak:
1. Személyükben szabadok, és csak törvényes idézés keretében állíthatóak bíróság elé.
2. Csak a király ill. a nádor bírósága alá tartoznak.
3. Adómentességet kaptak, valamint a király sem száll meg a birtokaikon hívatlanul.
4. Katonáskodási kötelezettségük csak az ország határain belül áll fenn; határokon túl csak szabad akaratukból és a király költségére katonáskodnak.

- A ,,hatalmasok" a vidéket járva az elnyomottakat ne sanyargassák; a hatalmaskodó ill. a bevételeivel elszámolni nem tudó ispánokat pedig büntetni rendeli.

Az Aranybulla és az angol Magna Charta Libertatum legfőbb különbsége a társadalmi-politikai berendezkedés különbözőségéből ered: Angliában a nagy föld- és egyéb magánvagyonok tulajdonosai, valamint a velük szövetséges vagy tőlük függő más társadalmi csoportok a már meglévő hűbéri helyzetüket kívánták megvédeni a terjeszkedő királyi hatalomtól. Magyarországon ezzel szemben éppen a hűbéri eszmék ellen szállt síkra a köznemesség; a király ,,mértéktelen" birtokadományozási politikáját támadták, mert a kialakuló hatalmas magán-uradalmak miatt a saját szabadságukat látják veszélyeztetve.

Így tehát, míg a Magna Charta Libertatum a korabeli ,,monetáris jellegű" hatalmi réteg érdekét szolgálta, addig az Aranybulla a régi magyar hagyományos, szakrális jogrend védelmében keletkezett. A Magna Charta csak azok jogairól szól, akik ,,vagyoni helyzetüknél fogva képesek erőt kifejteni": csak a grófok, bárók és a szabad emberek, valamint a londoni polgárok jogait említi. Ezzel szemben az Aranybulla az egész nemzetről, az ország minden lakosáról szól, beleértve a ,,szegényeket" is.

Más a két dokumentumban szereplő ellenállási jog terjedelme is: a Magna Charta az egész báróságot képviselő 25 főurat jogosítja fel, és ezeknek kötelességévé teszi az ellenállást, ha a sérelmeket a király 40 napon belül nem orvosolja, és az ellenállásban az ország többi lakosa is köteles a bárókat támogatni. Ezzel szemben az Aranybulla eredetileg csak a nagyurakat tekinti jogosultnak, a nemesség egészét csak évszázadnyi idő múlva teszik jogosulttá.

Az ellenállási jogot (ius resistendi) az Aranybulla a 31. pontjában szövegszerűen megfogalmazza, de ténylegesen már századok óta élt a gyakorlatban, így a Péter és az Aba Sámuel elleni felkelések is ezen alapultak.

1231-1351 között az ellenállási jog hatálya szünetelt, de ekkor az egyházi átok (anathema) pótolta: az alkotmányszegő királyt az 1230. évi országgyűlési határozat az esztergomi érsek által átok alá vettetni rendelte, így került 1231-ben, az Aranybulla megerősítésekor az ellenállási jog helyébe.

Nagy Lajos alatt, 1351-ben újra hatályba léptették az ellenállási jogot, és formálisan az 1687. évi IV. törvénycikkellyel (tc.) szüntették meg, I. Lipót akaratából, ,,hálából Buda felszabadításáért", melyet azzal indokoltak, hogy a király, az ország és kapcsolt részei közötti esetleges bizalmatlanságot a jövőben kiküszöböljék.

Az ellenállási jog azonban ténylegesen nem szűnt meg 1687-ben. Molnár Kálmán, a két világháború közötti időszak neves alkotmányjogásza szavaival: ,,Mert mélyebben gyökerezik az, mint törvények szavai: a lelkünkben kiirthatatlanul élő jogérzeten nyugszik" (...) ,,És hogy ez a jogérzet nemcsak a lelkekben élt, hanem a gyakorlatban is érvényesült, eléggé igazolja, hogy a Bocskaiaknak, Bethleneknek, Rákócziaknak szabadságharcát az ellenállási záradék eltörlése után folytatják Thökölyék, II. Rákóczi Ferenc és az 1848-as szabadsághősök. Nem egyesek vállalkozásai és fészkelődései voltak ezek a harcok, hanem a nemzet jogérzete nyilvánult meg bennük." De azt is hozzáteszi Molnár Kálmán, hogy ,,a magyar jogi felfogás különbséget tesz forradalom és szabadságharc között. A jog felforgatását célzó erőszak, vagyis a forradalom sohase lehet jogosult. De jogosult a szabadságharc, mert a jog nem köteles meghátrálni a jogtalan erőszakkal szemben. Ez az alkotmányjogi jogos védelem."

/ Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya ? Pécs, 1931. /

Így az organikus alkotmányfejlődést felforgató, Magyarországra idegen politikai-gazdasági-kulturális berendezkedést ráerőltetni próbáló 1918-as ,,őszirózsás" forradalom, valamint egyenes következménye, az 1919-es ,,proletárdiktatúra" valóban forradalmak voltak.

Az ellenállási jog szellemében történtek viszont az alábbi közjogi aktusok és szabadságharcok:
- Bocskai István szabadságharca (1604-1606),
- Bethlen Gábor szabadságharca (1619-1621),
- I. Rákóczi György szabadságharca (1645.)
- II. Rákóczi Ferenc brezinai kiáltványa, majd az 1704-es manifesztum,
- az 1707-es ónodi országgyűlésen hozott trónfosztó végzés (,,eb ura fakó, József császár nem királyunk többé"),
- az 1849-es debreceni országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztásáról,
- az 1921-es nemzetgyűlési döntés szintén a Habsburg-ház trónfosztásáról,
- az 1956-os szabadságharc.

A történeti időkben az ellenállási jog a következő esetekben volt jogszerűen gyakorolható:
- a király nem tart országgyűlést;
- nemest törvényes idézés nélkül elfogat;
- törvénytelen adót szedet;
- a nemességet ,,idegen táborozásra" kényszeríti;
- a nemest ,,igaz birtokától" megfosztja;
- a király szolgái hívatlanul szállnak nemesekhez;
- a király rossz értékű pénzt veret;
- izmaelita vagy izraelita vallású hivatalnokot alkalmaz az Aranybulla által említett hivatalokban.

Az alaptörvények sorában fontos szerepet töltenek be a trónöröklési törvények is, éspedig:

(1) Az 1688. évi I. és II. tc., amelyek a királyi méltóság örökösödését az elsőszülöttség rendje szerint, a Habsburg-ház német, annak kihaltával pedig a spanyol férfiágára állapítják meg;

(2) Az 1723. évi I. és II. tc., amelyek a férfiág megszakadása esetére III. Károly leányai és azok utódia, azok kihaltával pedig I. József és I. Lipót nőága leszármazottainak trónöröklési jogát határozzák meg [Pragmatica Sanctio];

(3) Az 1791. évi III. tc, amelyet a király hitlevelébe is felvettek, és a korábbi trónöröklési törvények tekintetében tartalmazott kiegészítő rendelkezéseket.

Ezek a törvények az országgyűlés szabad királyválasztási jogát korlátozták ugyan, de még így is megállapítható, hogy Magyarországon a királyi trón betöltése a koronázás aktusával történt, nem pedig a születéssel, mint pl. Franciaországban.

A Pragmatica Sanctio hatályát az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat megszüntette, amelyet később megerősített két további törvény:
- az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. tc; valamint
- az 1921. évi XLVII. tc. a Habsburg-ház trónfosztásáról: ,, a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt".

A népfelség elve értelmében ugyanis minden uralkodói hatalom a néptől ered. Már I. Ulászló koronázásakor (1440) kiadtak egy alkotmánylevelet, amelynek értelmében ,,a koronázás mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatékonysága és ereje az ő jóváhagyásukon alapul".

A trónfosztás közjogi megalapozását az alábbi érvrendszer adja: A Pragmatica Sanctio trónöröklési szabálya a Habsburgok örökös királyságát egy létező, Magyarország támogatására és védelmére képes birodalom uralkodóinak adta, s ezen birodalom megszűntével a trón iránti igény jogalapja is megszűnt. Ez a jogfolytonosságban nem jelent törést, sőt éppenhogy magából a jogfolytonosság elvéből következett, hogy a Habsburg Birodalom (akkori formájában az Osztrák-Magyar Monarchia) megszűntével a Szent Korona szuverenitása visszaszállt a nemzetre, így a trónfosztás kimondása az alkotmányosság szellemében szükséges is volt. Az államforma azonban továbbra is királyság maradt, de az államfői jogokat vitéz nagybányai Horthy Miklós, mint kormányzó gyakorolta. 1926-ig egykamarás nemzetgyűlés működött, majd akkor visszaállították a felsőházat is. Magyarország államformája egyébként 1945-ig királyság volt (,,király nélküli királyság").

Az illegitim korszak alkotmányfejlődése:

- 1944 decemberében Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés az állami szuverenitás letétményesének nyilvánította magát, Ideiglenes Nemzeti Kormányt választott, s az államfői jogokat a Nemzetgyűlés Elnökségére ruházta. 1945 januárjától az államfői jogokat a Nemzeti Főtanács látta el.

- Az 1945. évi választások után megszűnt a Kormány ideiglenes jellege.

- Döntő változást jelentett, amikor a Nemzetgyűlés elfogadta a Mo. államformájáról szóló 1946. évi I. tc-t, (ún. köztársasági kisalkotmány, csonka alkotmány):
- köztársaság kikiáltása,
- az államhatalom kizárólagos forrása a magyar nép;
- deklarálta az emberi jogok tiszteletben tartását és büntetőjogi védelmét,
- az államhatalmi ágak elválasztása;
- a köztársasági elnököt a nemzetgyűlés választotta 4 évre, esetleges felelősségre vonására az 1848. évi III. törvénycikkelyt kellett alkalmazni;
- a köztársasági elnök a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával nevezte ki a miniszterelnököt, majd a miniszterelnök javaslatára a kormány tagjait is a közt. elnök nevezte ki,
- a közt. elnök a kormány útján végrehajtó hatalmat gyakorolt, a kormány valamely tagjának ellenjegyzésével elnöki rendelkezést bocsáthatott ki,
- a nemzetgyűlés által elfogadott törvényt a köztársasági elnök hirdette ki, egy ízben megfontolásra visszaküldhette a nemzetgyűlésnek,
- a bíróságok a köztársaság nevében gyakorolják a bírói hatalmat.

- Az 1940-es évek második felében több jogkiterjesztő törvényt hoztak (pl. nők egyenjogúsága, vallásfelekezetek egyenjogúsága), de fokozatosan kialakult a baloldali diktatúra (pl. államosítási törvények, új állampolgársági törvény).


- Az 1949. évi Alkotmány és az Alkotmány későbbi módosításai:

A szovjet megszállás alatt bekövetkezett hatalmi változások 1949-re elvezettek a politikai és kormányzati rendszer teljes átalakításához. Ez fejeződött ki az 1949. évi Alkotmányban, amely az 1936. évi Bucharin / Radek-i alkotmány mintájára készült. A következőket rögzítette:
- Mo. népköztársaság, a munkások/parasztok állama,
- termelési eszközök társadalmi tulajdonban annak, a tulajdonos az állam , közületek, szövetkezetek,
- a gazdasági életet a népgazdasági terv határozza meg,
- az államhatalom egységének elvét rögzíti (csak hatásköri munkamegosztás van)
- az Országgyűlés (OGY) az államhatalom legfelsőbb szerve, amely a népszuverenitásból adódó összes jogot gyakorolja,
- az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott Elnöki Tanács látja el, az OGY jogkörét is gyakorolhatja, törvényerejű rendeleteket hozhat,
- az államigazgatás legfelsőbb szerve a Minisztertanács, amely működéséért az OGY-nek felelős,
- a tanácsrendszer kiépítése 1950-ben történt meg, a helyi tanácsokat az egységes államhatalom helyi végrehajtó szerveinek tekintették,
- a bírák - formálisan - függetlenek,
- megszűnt a közigazgatási bíráskodás, valamint a Legfőbb Állami Számvevőszék;
- centralizált felépítésű ügyészi szervezetet hoztak létre,
- utalt a dolgozók párjának vezető szerepére.

1949 után az Alkotmányt többször módosították. Jelentősebb állomásai:

- 1950. évi IV. tv: a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság közötti szintet, az ítélőszéket megszüntette

- 1953: bővült a kormány létszáma (+elnökhelyettes és 1. elnökhelyettes, ill. Országos Tervhivatal elnöke)

- 1954. évi VIII. tv: átalakul a tanácsrendszer, önkormányzati jelleget kap

- 1957. évi II. tv. legalizálja a Kádár-kormányt Forradalmi Munkás - Paraszt Kormány elnevezéssel, megváltoztatja a címert, illetve kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról külön tv-nek kell rendelkeznie.

- 1972. évi I. tv: átfogó módosítás (második alkotmányreform): bővíti és biztosítja a nemzetközi szerződésekben rögzített emberi jogokat, az állami tulajdonon kívül elismeri a szövetkezeti, magán- és személyi tulajdont, megszünteti a járásokat, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa ellenőrzi az alkotmányosságot

- 1983. évi II. tv: létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot az OGY bizottságaként, ami tulajdonképpen az Alkotmánybíróság elődjének tekinthető, de nem rendelkezett ugyanazokkal a jogosítványokkal: csak kormányrendeletet és annál alacsonyabb szintű jogszabályokat vizsgálhatott.

- 1987. évi XI. tv.: Jogalkotási törvény, amelynek a legfontosabb újítása a törvényhozási tárgyak bevezetése, amelyekben az Elnöki Tanács nem alkothat törvényerejű rendeletet (a társadalmi rendre, a gazdasági rendre, valamint az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó fontosabb tárgykörök)

- 1987/88-ban sorra alakulnak a politikai pártok (MDF, SZDSZ, FIDESZ stb.)

- 1989. márciusában megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, majd júniusban a Nemzeti Kerekasztal (MSZMP, Ellenzéki Kerekasztal és az ún. 3. oldal, amely utóbbi különféle társadalmi szervezetekből állt); az Országgyűlés számos új törvényt alkotott:
* 1989. évi I. tv. előírta az alkotmánybíráskodás bevezetését,
* 1989. évi II. és III. tv: egyesülési és gyülekezési jogról,
* 1989. évi VII. tv. a sztrájkról,
* 1989. évi VIII. tv. bevezette a bizalmatlansági indítvány és -szavazás intézményét,
* 1989. évi XVII. tv. a népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása,

Végül:
- 1989. október 23-án hatályba lépett a harmadik alkotmányreformként is aposztrofált 1989. évi XXXI. törvény, amely átfogó változásokat hozott. A következő főbb kérdéseket szabályozta:
- az államforma: köztársaság;
- demokráciát valósít meg, a hatalom a nép kezében van, amelyet választott képviselői útján gyakorol,
- megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve,
- jellemzője a tiszta választási rendszer, ami a vezető szervek közvetlen választását jelenti,
- érvényesülnek az emberi jogok (szólás-, sajtó-, vallás-, egyesülési, gyülekezési szabadság),
- elutasítja az erőszakos cselekményeket;
- az egypártrendszerrel szemben a pluralizmus, a többpártrendszer kinyilvánítása, ennek alkotmányos szabályozása: a pártok bejuthatnak a parlamentbe, közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, bizonyos tisztségek nem tölthetők be semmilyen párt tagjával (bíró, ügyész, fegyveres testület hivatásos tagja), a pártok munkahelyen nem szerveződhetnek, de közreműködnek a népakarat kialakításában,
- piacgazdaság bevezetése,
- tulajdonformák egyenjogúsága: köztulajdon elsődlegessége megszűnik, a köz- és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül, kisajátítani csak közérdekből lehet, azonnali kártalanítással,
- érvényesül a hatalommegosztás elve, a hatalmi ágak egyensúlyának biztosítása,
- a törvényhozó szerv az OGY, funkciója mellett részt vesz a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány ellenőrzésében, ami azt jelenti, hogy a kormánynak a törvényhozó szerv bizalmát kell élveznie,
- létrejön a köztársasági elnök intézménye, akinek mindhárom hatalmi ág irányában vannak bizonyos jogosítványai,
- ténylegesen létrejön az Alkotmánybíróság.

1990-ben több részleges módosítás is történt:
- kormány összetétele,tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki,
- megszűnt a miniszterelnök-helyettesi és államminiszteri tisztség,
- létrejött a tárca nélküli miniszteri tisztség,
- a köztársasági elnököt az OGY választja 5 évre,
- változások történtek az OGY szavazási módjában,
- megszűntek az alkotmányerejű törvények,
- címer,
- képviselők mentelmi joga,
- képviselők jogállása,
- önkormányzati rendszer visszaállítása, önkormányzati képviselők és polgármesterek választása.

-o-

Az 1990-es évek elején a kormány az igazságügy-minisztert bízta meg az új alkotmány kidolgozásával, aki létrehozott egy Alkotmány-előkészítő Titkárságot, hogy szakértők bevonásával készítse el a koncepciót. Emellett felkérték az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetét a szakmai tevékenység koordinálására. Az OGY-ben is létrejött egy Alkotmány-előkészítő Bizottság, élén az OGY elnökével és frakciónként 4-4 taggal. A folyamatot kétszakaszosra tervezték:
- előbb a koncepció kidolgozását, a szabályozás elveinek kidolgozását,
- majd ennek elfogadása után javaslattételt a normaszövegre.

A bizottságon belül a határozat elfogadása 5/6-os többséggel történhetett. A neves szakemberek forrásanyagaiból elkészített koncepció több helyen is alternatív megoldásokat tartalmazott. A vitákat követő záró szavazáson végül is a szükséges 257 szavazat helyett csak 252-en szavazták meg a koncepciót. Némi szünet után elkészült egy módosított koncepció, majd annak alapján egy alkotmánytervezet is, de a beterjesztésére abban a kormányzati ciklusban már nem került sor.

Az 1949. évi XX. törvényt 2012. év január 01. napján Magyarország Alaptörvénye váltja fel, amely kimondja a kommunista alkotmány érvénytelenségét, egyben utal Magyarország történeti alkotmányára.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

A történeti alkotmány - Magyarország ősi alkotmánya. Szerk.: Dr. Zétényi Zsolt. Magyarországért Kulturális Egyesület, Bp, 2010.

Dr. Zétényi Zsolt: Magyar alkotmányossági kiskáté
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=38503

Alkotmánytan I. Szerk: Dr. Kukorelli István. Bp, 2002.
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Címkék: hatalomgyakorlás, országgyűléseket, jogosítványokkal, származtathatóak, alkotmánybíróság, származtathatjuk, alkotmányosságot, törvénymagyarázó, hatalommegosztás, visszaválthassák, megszüntetéséről, többpártrendszer, hatalomszemlélet, tisztségviselése, folyamatosságára, közfelkiáltással, berendezkedésünk, hatalomátruházás, tisztséghalmozás, különbözőségéből, alkotmányjogásza, visszaállították, érvénytelenségét, ellenjegyzésével, forrásanyagaiból, franciaországban, miniszterelnököt, bizalmatlanságot, mellérendeltségi, királyválasztási, alkotmánylevelet, beleegyezésével, államformájáról, törvénycikkelyt, állampolgársági, kötelezettségek, magyar alkotmányfejlődés, magyarság eredete, államalapítás időpontja, keresztény államiság, magyarság természetesen, 850-es években, élet jogi, adásvétel vagy, házasság bizonyos, hadjáratok idején, gyula vagy, horka bírói, magyar történeti, hozzájuk kapcsolódó, magyar történelem, politikai nemzetet, Szent István, Zétényi Zsolt, Werbőczy István, Erdélyi Fejedelemségben, Ugyanakkor Werbőczy, Szent Korona, Hóman Bálint, Szent Korona-tan, Planum Tabulare, Mária Terézia, Királyi Kúria, Ideiglenes Törvénykezési Szabályok, Királyi Kúriával, Legfőbb Állami Számvevőszék, Büntető Törvénykönyv, Szent Korona-tannal, Timon Ákos, Szent Koronát, Szent Koronától, Túri Béla, Donászy Ferenc, Adriáig Szent István, Molnárfi Tibor, Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, Semper Libera, Szent Korona-eszme, Szent Korona-tant, Egyed István, Szent Koronának, Szent Koronához, Kazinczy Ferenc, Pauler Tivadar, Magna Charta Libertatum, Magna Charta, Nagy Lajos, Molnár Kálmán, Rákóczi Ferenc, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi György, Pragmatica Sanctio, Függetlenségi Nyilatkozat, Habsburg Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Horthy Miklós, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormányt, Nemzetgyűlés Elnökségére, Nemzeti Főtanács, Elnöki Tanács, Legfelsőbb Bíróság, Országos Tervhivatal, Kádár-kormányt Forradalmi Munkás, Paraszt Kormány, Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Alkotmányjogi Tanácsot, Ellenzéki Kerekasztal, Nemzeti Kerekasztal, Alkotmány-előkészítő Titkárságot, Jogtudományi Intézetét, Alkotmány-előkészítő Bizottság, Magyarország Alaptörvénye, Magyarországért Kulturális Egyesület, Alkotmánytan, Kukorelli István,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
JövőPláza
Játékos német 2. - mini LÜK sorozat
470 Ft
 
Hamilton 3 égős gázgrill
196.731 Ft
 
Apple iPad mini 128GB Retina Wi-Fi, fekete (ME392)
Akciós ár: (–9%) 170.069 Ft
 
PlayShoes kantáros eső dzseki nadrág, zöld, 86-os
4.690 Ft
 
Monster High gyurus mappa A/4
1.080 Ft
 
Utazó baba ételdoboz kanállal - Fisher Price
1.490 Ft
 
Apple iPad mini 64GB Retina Wi-Fi, ezüst (ME281)
Akciós ár: (–9%) 170.069 Ft
 
Zsákbamacska 2 Lány - playmobil 5158
610 Ft
 
Tehergépkocsi vezetővel - Schleich
10.450 Ft
 
Lovas matrica 3 féle 66x180mm
100 Ft
 
Játékos német 1. - mini LÜK sorozat
470 Ft
 
Mike a kis lovag és barátai matrica szett kicsi
199 Ft
 
Óriás hibás fogak
1.760 Ft
 
ICO: Penac \"rotring\" mechanikus ceruza utántöltővel pink színben 0,5mm
370 Ft
 
Apple iPad mini 16GB Retina Wi-Fi + Cellular, ezüst (ME814)
Akciós ár: (–9%) 147.047 Ft
 
Fehér tigris - Schleich
2.120 Ft
 
Barbie interaktív Csivava kutyus TV 2013
10.180 Ft
 
Balsafa repülő: BIPLANE - Revell
1.060 Ft
 
Apple iPad mini 16GB Retina Wi-Fi + Cellular, asztroszürke (ME800)
Akciós ár: (–9%) 147.047 Ft
 
Barbie interaktív plüss Cica TV 2013
10.121 Ft
 
még több termék
Címkék: Retina Wi-Fi, Monster High, Fisher Price, Cica TV, tehergépkocsi, zsákbamacska, utántöltővel, asztroszürke, interaktív, mechanikus, interaktív, playshoes, vezetővel, ételdoboz, playmobil, schleich, kantáros, cellular, kanállal, schleich, gázgrill, cellular, hamilton, matrica, játékos, matrica, rotring, színben, barátai, csivava, játékos, sorozat, balsafa, biplane, sorozat, monster, repülő, dzseki, nadrág, retina, fekete, kutyus, tigris, retina, ceruza, barbie, gyurus, retina, barbie, revell, retina, fisher, apple, fogak, hibás, szett, kicsi, óriás, penac, price, fehér, ezüst, utazó, apple, német, lovag, apple, plüss, lovas, ezüst, mappa, német, apple,
Véleményezd!
08.23. 07:31 Flightglobal: romlik az európai légitársaságok eredménye
08.23. 07:04 Orgoványi takarék - OBA: a végéhez közeledik a betétesek kártalanítása
08.23. 07:04 Tatabányán új telephelyet épít a Sharf Hungária
08.23. 07:04 Iszlám Állam - A terroristák Lady al-Kaidát követelték a Foley szabadon boc...
08.22. 23:56 Ukrán válság - Elesett egy önkéntes amerikai katona
08.22. 23:46 Ukrán válság - Leminősítette Ukrajnát a Fitch Ratings
08.22. 23:35 Felrobbant egy házi pálinkafőző
08.22. 21:55 Iszlám Állam - Fehér Ház: a lefejezés Amerika elleni terrortámadás volt
08.22. 21:35 Labdarúgó NB II - Simán nyert a Csákvár
08.22. 21:16 Labdarúgó NB I - Kispesten sem szakadt meg a Puskás Akadémia nyeretlensége
Tudjátok ?
Volt már valaki a parlament előtti monitoron?
Ezeket a jellemzéseket,kritikákat kiről írták?
Mi a különbség az illatolaj és az illóolaj között?
Szerintetek hogy lehetséges ez?
Ismeri valaki ezt a játékot?
még több kérdés
ReceptBázis
Gombakrémleves
Lebbencsleves
Sült harcsa szeletek
Bögrés almás süti
Paprikás krumpli gazdagon
Kakaós csiga
Melengető téli tea
Banános csokis muffin
Forró csoki
Kókuszgolyó meggyel
még több recept
Blog Címkék
Reményik Sándor : Mindennapi ...  Vörös rózsák  Hamburger husi és buci  Mindenkinek kellemes délutáni ...  Őszi hangulat - idézet - Kenéz...  Tudod, egy napon megértettem  Ott fent...  Két hölgy  Szezámos lepénykenyér, fokhagy...  Tudod, egy napon megértettem  Szeretlek rónaság - Debreceni ...  Marcsitól ...  Szezámos lepénykenyér, fokhagy...  Ez a gyertya Édesapámért ég  Mint a villám tépte, magányos ...  Animált képek  Vicces vagy!  Küldök egy ölelést.....  Drasztikusan zsugorodott a leg...  Oroszország rendezi tartozását...  Kaktuszok  Ördöggerinc (El Espinazo del ...  különleges kép  Marcsitól ...  Flamingók  Bodzás-joghurtos szelet  őszi kép  Endrődi Sándor: A szeretetről  Endrődi Sándor: A szeretetről  Szép estét és jó pihenést kívá...  Némethné Médi  Hideg töltött paprika  Reményik Sándor : Mindennapi ...  Levendula receptek:  Gyertya és virágok  Oroszlánok között  Voltam én is ........  Orsika szép képei  Jelkép  Siker, vagy boldogság.......  Mindenkinek kellemes délutáni ...  saját szerkesztés  Felhő az ég alján  Virágeső........  Ábrándozás  köszönöm,hogy gondoltál rám  Vicces vagy!  Magyar nyelvi humor  Különleges rózsa  Egyre több fiú születik  Móra Ferenc: A szív  Mindenkinek kellemes délutáni ...  A rejtélyes Putin: avagy ki az...  Marcsitól ...  tepsis rafaello  Egyre több fiú születik  tepertő pogácsa  Körtés lepény  Meghitt helyen  Mesterdetektív (Sleuth)  Engedd el a sérelmeid  Jól jár az orosz embargóval Sz...  Cseppely Zsuzsanna: Minden Mag...  Wass Albert Rózsaszirmok  Mesterdetektív (Sleuth)  A legjobb barátom!  Szuhanics Albert: Államiságunk...  Bodzás-joghurtos szelet  különleges kép  Connie( irta) küldte  Amerikai krémes  Nincs szükség papírokra, elég ...  Két hölgy  Rózsák és idézetek  Köszönöm,hogy gondoltál rám.  Vegyesen a virágok  Kiss Virág : A szív  Köszönöm,hogy gondoltál rám.  Van egy érzés.......  A csakrák betegségei  Úszó bajnokság.......  Oroszország rendezi tartozását...  A csakrák betegségei  Végre.....  Mennyire igaza van Thürmernek ...  boldog névnapot  kókuszos szelet  Mint a villám tépte, magányos ...  Szép csokor  Parmezános rántott cukkini süt...  mákos linzer  Valaki jól keresett a bánrévei...  Kun Magdolna:Augusztusi könnye...  Móra Ferenc: A szív  Kinek virág kell, ...  szeretettel neked  Kellemes pihenést  A szerelem olyan béklyó  Családi szeretet.......  Szép estét 
Bejegyzés Címkék
magyar alkotmányfejlődés, magyarság eredete, államalapítás időpontja, keresztény államiság, magyarság természetesen, 850-es években, élet jogi, adásvétel vagy, házasság bizonyos, hadjáratok idején, gyula vagy, horka bírói, magyar történeti, hozzájuk kapcsolódó, magyar történelem, politikai nemzetet, történeti alkotmány, fennálló erkölcsi, magyar nemesi, 1514-ben összeállított, nemzet fogalmába, jogkiterjesztés révén, 1848-as áprilisi, 1868-as nemzetiségi, ország különböző, magyarokkal együtt, általa konkrétan, állam szimbóluma, népet kettészakította, politikai jogok, szokásjog kötelező, szokásjog másik, kúriai döntvényeket, uralkodói megerősítést, szokásjog harmadik, 1861-ben közzétett, bíróságok 1944-ig, országbíró elnöklete, eredeti vagy, főrendiház határozatilag, egész ország, bíróságok gyakorlatában, hozzáférhetőségük nagyon, törvény létrejöttének, alábbi &#8222, uralkodó indokolás, idegenek tisztségviselése, ilyenek viszik, ország gazdagságát&#8221, birtokoknak külföldi, ország lakóinak, első szavazat, hadsereg vezére, ország legfőbb, király távollétében, nyilvános ügyek, magyar nyelv, országgyűlés évenkénti, országgyűlési követeknek, közös teherviselésről, nemzeti színről, ország címeréről, dualista államszövetségi, 1848-as alkotmányos, polgári alkotmányosság, korszak fontosabb, egyház szétválasztása, gyülekezési jogot, belügyminiszter rendeletet, közelgő világháború, szabadságjogok korlátozásának, magyar Szent, uralkodó hatalmát, történelmi alkotmány, nemzet teljességét, mindenkori uralkodó, magyar alkotmányosság, nemzeti szuverenitás, magyar szabadság, történeti alkotmányhoz, magyar államisághoz, köztársasági államforma, közösségi életet, nemzet államalkotó, keresztény államfelfogás, római katolikus, közjogi felfogásban, állami főhatalom, nemzetet szerves, királyi hatalom, nemzet által, szent korona, szent koronában, nemzetnek eleven, nemzetben bírja, korona útján, koronázás által, nemzettől ruháztatik, kéklő Adriáig, jelenlegi parlament, magyar államiság, , ,
2014.07 2014. Augusztus 2014.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2 db bejegyzés
Összes: 90 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 34
  • e Hét: 879
  • e Hónap: 2950
  • e Év: 25256
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.