Regisztráció  Belépés
ak-78.blog.xfree.hu
"nincs mottó" Kispap Ádám
1978.11.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Büntetőjog tételsor a beszámolóra, III.évfolyam
  2012-10-13 12:06:40, szombat
 
   
  1. Tétel: A büntető törvény időbeli, területi és személyi hatálya

Időbeli hatály:

,,2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje."

Lényeges, hogy vagy az elkövetéskor, vagy az elbíráláskor hatályos rendelkezéseket lehet alkalmazni - azt, amelyik az elkövetőre nézve kedvezőbb -, de ha a két időpont között bármikor az elkövetőre nézve még kedvezőbb szabály volt hatályban, akkor azt nem lehet alkalmazni ! Tehát pl. az elkövetés ideje 2007. 08. 15., az elbírálásé 2011. 03. 23., és 2008-ban még kedvezőbb volt a büntető jogszabály az elkövetőre nézve - vagy a 2007-es, vagy a 2011-es szabályt kell alkalmazni, de a 2008-ast nem lehet !

Ugyanígy nem lehet ,,összegereblyézni" és vegyesen alkalmazni az elkövetéskori ill. az elbíráláskori szabályok közül az elkövetőre legkedvezőbbeket: összességében, a Különös Rész által előírt büntetési tételt és az Általános Részben szereplő büntetéskiszabási elveket figyelembe véve kell eldönteni, hogy az elkövetéskori, vagy az elbíráláskori szabályok kedvezőbbek-e az elkövetőre, és azt kell alkalmazni. Vagy az egyiket, vagy a másikat, de vegyesen nem lehet !

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok alkalmazása eljárásjogilag is speciális:

1. Ha a terhelt mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor fiatalkorú, evidens, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni;

2. Ha a terhelt az elkövetéskor még fiatalkorú, de az elbíráláskor már felnőtt, akkor is a fiatalkorúakra irányadó szabályokat kell alkalmazni;

3. De ha a terhelt részben fiatalkorúként, részben már felnőttkorúként követett el bűncselekményeket, és ezeket egy eljárásban bírálják el, akkor egységesen a felnőttekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a rendes eljárás szabályai szerint !

Területi és személyi hatály:

,,3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is.
4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
c) emberiség elleni (XI. Fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő.
(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő.
(3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el."



2. Tétel: A bűncselekmény fogalma. A bűntett és a vétség megkülönböztetése

,,A bűncselekmény

10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Bűntett és vétség

11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség.
(2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség."


A bűntett és a vétség elhatárolása:

A bűncselekmény bűntett vagy vétség.
Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

A bűntett, illetve a vétség elhatárolásánál - a bűnösség alakzatán túl - mindig a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételeket kell figyelembe venni, tehát nem a konkrétan kiszabott büntetés mértéke, hanem az absztrakt módon kiszabható büntetés mértéke a meghatározó. Így például a súlyos testi sértés bűntettét kell megállapítani akkor is, ha a bíróság a cselekményért hat hónapi szabadságvesztést szab ki, míg a gondatlanságból elkövetett emberölés vétség abban az esetben is, ha a bíróság a cselekmény miatt háromévi szabadságvesztést alkalmaz. Következésképpen azokban az esetekben, amikor a Btk. a jogkövetkezményeket a törvényben meghatározott büntetéshez fűzi, ezen a Btk. Különös Részben megállapított büntetési tételt kell érteni (BK 97. számú állásfoglalás). Ennek megfelelően a büntetési tételkeret felső határának lehetséges felemelésére vonatkozó általános részi szabályok [halmazat esetén a Btk. 85. § (3) bekezdése, a különös és többszörös visszaesőkre vonatkozóan a Btk. 97. § (1) bekezdése, a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozóan a Btk. 98. § (1) bekezdése] a bűncselekménynek a bűntetti, illetve vétségi meghatározását nem érintik.

A bűntett és a vétség elhatárolásának jelentősége az alábbi esetekben van:

- a szabadságvesztés végrehajtási fokozatánál [Btk. 43-44. §, Btk. 111. §];
- a feltételes szabadságra bocsátásnál [közvetett módon, ugyanis ez a végrehajtási fokozattól függ, Btk. 47. §];
- a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének megállapításánál [Btk. 89. § (3) bekezdés];
- a törvényi mentesítésnél [Btk. 102. § (1) bek. c) pont];
- a katonai büntetőjogban a büntethetőséget megszüntető okot illetően [Btk. 124. §].


3. Tétel: Az egység és többség büntetőjogi fogalma:

Egy bűncselekmény megvalósítása egység, több bűncselekmény azonos elkövető általi megvalósítása pedig többség.

Az egységnek két fő típusa van: a természetes és a törvényi egység.

A természetes egység körébe azok az esetek tartoznak, amikor a cselekmények a mindennapi, természetes szemlélet szerint is egységet alkotnak.

BH1992. 14. II. A több elkövetési mozzanatból álló lopás természetes egység, mely esetben kizárt mind a bűnhalmazat, mind a folytatólagosság.

BH.2001. 97. Ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személy ellen, ugyanabban az eljárásban, többször is előadott hamis vád: természetes egység.

BH1986. 2. A hivatalos személy és annak támogatója ellen ugyanazon intézkedés során alkalmazott erőszak egységet alkot.

BH1984. 213. Bűnhalmazat helyett egy rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ha az elkövető két vagy több közfeladatot ellátó személy ellen, azok egységes eljárása során alkalmaz erőszakot.

BH1983. 387. Ha a hivatalos személy megsértése több olyan hivatalos személy ellen irányul, akik együttesen intézkednek: a bűnhalmazat megállapítása kizárt.

Törvényi egységen az értendő, amikor a jogalkotó egységet hoz létre olyan cselekményekből, amelyeket a törvényi rendelkezés hiányában egyébként halmazatként kellene értékelni.

A törvényi egység esetei:

- összetett bűncselekmény [pl. rablás, amely lopásból és valamely személy elleni erőszakos cselekményből tevődik össze];
- összefoglalt bűncselekmény [pl. több emberen elkövetett emberölés, mint az emberölés egyik minősített esete];
- az üzletszerűség abban az esetben, ha alaptényállási elem, [pl. zugírászat esetében: ,,Aki jogosulatlanul, üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."];
- folytatólagosság.

A Btk. 12. § (2) bekezdése a folytatólagosság, mint az egyik törvényi egység feltételeit fogalmazza meg: nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.

A folytatólagosság szempontjából ugyanolyan bűncselekménynek csak az azonos törvényi tényállás (többszöri) megvalósítása értendő. Ebből következően ugyanolyan jogtárgy többszöri sérelme még nem alapozza meg a folytatólagosságot. A z alapeset és a minősített eset megvalósítása, illetve a különböző minősített esetek egymástól független (többszöri) megvalósítása a folytatólagosság törvényi egységébe tartozik. Folytatólagosság jön létre - az egyéb feltételek megléte esetén - a kísérleti stádiumban rekedt cselekmények között is, továbbá akkor is, ha csupán egyes részcselekmények maradtak kísérleti szakaszban. Előfordulhat továbbá, hogy a terhelt egyes részcselekményeket különböző elkövetői pozíciókban (tettes, társtettes, felbujtó, illetve bűnsegéd) valósítja meg.

Az egységes elhatározás a folytatólagosság szubjektív eleme. Ez nem jelenti azt, hogy a terheltnek már eleve több ugyanolyan bűncselekmény elkövetését kell elhatároznia, hanem az vizsgálandó, hogy a cselekmények azonos indítékból fakadtak-e. E körben tehát a bűncselekmény alanyi oldali elemei közül a célzat és a motívum értékelése után lehet eldönteni, hogy a törvényi egység megvalósult-e.

A rövid időközök viszonylag szoros időbeli kapcsolatot jelentenek, így az egyes részcselekmények között akár néhány hónap is eltelhet. Kizárja azonban a folytatólagosságot az a hosszabb időmúlás, amelynek folytán a cselekmények olyan élesen elkülönülnek egymástól, hogy már az egységes akarat-elhatározás sem ismerhető fel.


4. Tétel A bűnhalmazat fogalma. A halmazati büntetéskiszabás szabályai

A többség akkor halmazat, ha a több bűncselekményt egy eljárásban bírálják el.
,,12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el."

Amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeket részben az új büntetőtörvény hatálybalépése előtt, illetve annak hatálybalépése után követték el, a bűnhalmazatban lévő valamennyi bűncselekményt az új törvény alkalmazásával kell elbírálni.

Mely esetek vezethetnek halmazat megállapítására ? Erre a kérdésre a Btk. nem ad egyértelmű támpontot, azt mindig az eset összes körülményeit figyelembe véve kell eldönteni. A jogelmélet és a joggyakorlat szerint az alábbi esetek rendszerint halmazat megállapítását eredményezik:
- ha több sértettje van a bűncselekménynek;
- különböző jogi tárgyak sérelme;
- ugyanazon jogi tárgy többszöri sérelme;
- ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye;
- bármely olyan eset, ha az egyes tényállások között nincs szükségszerű kapcsolat.

Néhány példa:
A lopás rendbelisége a sértettek száma szerint alakul. Ahány sértett dolgát tulajdonítják el, annyi rendbeli lesz a bűncselekmény.

BH2001. 458. I. A rablás annyi rendbeli bűncselekmény, ahány személlyel szemben az elkövető erőszakot vagy az élet illetőleg a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz annak érdekében, hogy a sértett tulajdonában vagy birtokában levő dolgot jogtalan eltulajdonítás végett elvegye. Ezért ha az erőszaknak vagy a kvalifikált fenyegetésnek az alkalmazása két személlyel szemben valósult meg, de csak egy személy károsodott, a rablás teljes tényállása nem két, hanem csak egy személlyel szemben valósult meg, így a cselekmény egyrendbeli rablás bűntettének minősül.

BH1996. 352. Háromrendbeli rablásnak minősül a vádlott cselekménye, aki egy családi házba behatolva három személlyel szemben alkalmaz erőszakot, illetőleg fenyegetést és veszi el a sértettek pénzét.

A személyi szabadság bűntettének minősített esetét (személy elleni bűncselekmény) az erőszakos közösülés bűntettével (nemi erkölcs elleni bűncselekmény) anyagi halmazatban valósítja meg az, aki a közösülés végrehajtását megelőzően a sértettet szabad mozgásában erőszakkal meggátolja és arra kényszeríti, hogy személygépkocsijába üljön, majd távolabbi elhagyatott helyre hurcolja, ahol az erőszakos közösülést elköveti [BH2004. 448.]. ,,Alapesetben", azaz egy ,,sima" erőszakos közösülésnél a személyi szabadság megsértése beleolvad az erőszakos közösülésbe, ha tehát lefogja a sértettet, és közösül vele; itt azonban az elkövető a személyi szabadság megsértését ,,másképp is megvalósította", hiszen a szorosan vett erőszakos közösülés előtt is már arra kényszerítette a sértettet, hogy vele meghatározott helyre menjen, így ekkor már elkövette a személyi szabadság megsértését, annak is a minősített esetét (aljas célból követte el). Ahogy a bírói gyakorlat is kimondja:
BH2001. 2. A személyi szabadság megsértésének bűntettét és az erőszakos közösülés bűntettét bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a két bűncselekmény anyagi halmazatban áll, vagyis azok elkövetése időben és térben elkülönül.

BH1983. 346. A személyi szabadság megsértésének bűntettét is megvalósítja, aki az erőszakos közösülés után arra kényszeríti a sértettet, hogy a lakásból vele együtt általa nem közölt helyre távozzék.

Hasonló a helyzet a rablás és a személyi szabadság megsértése esetén is:
BH1996. 295. II. A rablás során alkalmazott erőszakkal vagy fenyegetéssel alaki halmazatban a személyi szabadság megsértésének a bűncselekménye nem állapítható meg; ha azonban az elkövető a rablási cselekmény megvalósítása során alkalmazott és a sértett mozgási szabadságától megfosztott állapotát a rablási cselekmény befejezése után is fenntartja, vagyis anyagi halmazat létesül, a két bűncselekményt bűnhalmazatban kell megállapítani.

A rablás során nyolc napot meg nem haladó gyógytartamú sérülés okozása esetén azonban a könnyű testi sértés vétsége bűnhalmazatban nem állapítható meg, jóllehet különböző jogi tárgyakat sértő cselekményekről van szó (rablás vagyon elleni bcs, kts. pedig személy elleni bcs.). Mi ennek a magyarázata ? Amint láttuk, a rablás összetett bűncselekmény, azaz törvényi egység. Az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Ebbe a rablási erőszakba a joggyakorlat értelmében úgymond ,,belefér" a könnyű testi sérülés okozása, így a halmazat csak látszólagos. Nem így a súlyos testi sértés esetében: az már a rablással halmazatban megállapítható (pl. valakit úgy rabolnak ki, hogy az erőszak kifejtése közben betörik az orrát).

Ugyanazon jogi tárgy többszöri sérelmére példa lehet a vesztegetés, amely annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg, ahány személynek adják vagy ígérik a jogtalan előnyt [BH2006. 178.]

A halmazati büntetés
,,85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni.
(2) A büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
(4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a 137. § 17. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
85/A. § (1) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §) a 85. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezései irányadók azzal, hogy a büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(2) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén (Be. 537. §), ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.
86. § (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni.
(2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot."


5. Tétel: A szándékosság és a gondatlanság fogalma

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja [egyenes szándék], vagy e következményekbe belenyugszik [eshetőleges szándék].

Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában [könnyelmű gondatlanság]; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja [hanyag gondatlanság].

- A gondatlanság konzekvenciái:

- Egy gondatlanul megvalósított cselekmény csak akkor minősül bűncselekménynek, ha azt a Btk. Különös Része kifejezetten büntetni rendeli. Ha külön nem szól a gondatlanságról, akkor a gondatlanul megvalósított alakzat (pl. gondatlan rongálás) nem is bűncselekmény. A törvény szövege jellemzően így fejezi ki a gondatlan alakzat büntetni rendeltségét: ,,aki az emberölést gondatlanságból követi el..."; stb.

- Gondatlan bűncselekmény folytatólagos elkövetése fogalmilag kizárt;

- Gondatlan bcs-eknek csakis befejezett alakzata van, az előkészület vagy a kísérlet fogalmilag kizárt;

- Gondatlan bcs. elkövetése nem alapozhat meg visszaesőkénti minősültséget;

- Gondatlan bcs-hez nem kapcsolódhat részesség;

- Gondatlan bcs. valamennyi elkövetője önálló tettes.


6. Tétel: A kísérlet és az előkészület fogalma

Kísérlet:
,,16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.
17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
(2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.
(3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
(4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő."

A kísérlet a szándékos bűncselekmény törvényi tényállásának részleges megvalósulása.

Bűncselekmények, amelyek kísérlete fogalmilag kizárt:
- gondatlan bcs-ek,
- az ún. tiszta mulasztásos bcs-ek (ha az elkövetési magatartást jelentő mulasztás önmagában, eredményre tekintet nélkül büntetendő),
- a Btk. Különös Része által büntetendővé nyilvánított előkészületi jellegű cselekmények;
- a részesség alakzatainak (mivel a részesi magatartás kifejtésére irányuló sikertelen törekvés előkészületnek minősül).


Előkészület:
,,18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik.
(2) Nem büntethető előkészület miatt
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése;
b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad;
c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti.
(3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő."

Mondjunk példát olyan bcs-ekre, amelyeknek az előkészületét is büntetni rendeli a törvény:
- az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása,
- rombolás,
- hazaárulás,
- az ellenség támogatása,
- kémkedés,
- népirtás,
- emberölés stb.


7. Tétel: Az elkövetők fajtái

Az elkövetők:
,,19. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).

20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.
(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni."


8. Tétel: A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere

A büntetőjogi felelősségre vonás akadályait a Btk. két csoportba sorolja: egyrészt a büntethetőséget kizáró, másrészt a büntethetőséget megszüntető okokat szabályozza.

A büntethetőséget kizáró okok:
,,22. § A büntethetőséget kizárja:
a) a gyermekkor,
b) a kóros elmeállapot,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés,
e)----(hatályon kívül)----------
f) a jogos védelem,
g) a végszükség,
h) a magánindítvány hiánya,
i) a törvényben meghatározott egyéb ok."

A büntethetőséget megszüntető okok:
,,32. § A büntethetőséget megszünteti
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a tevékeny megbánás,
e) a törvényben meghatározott egyéb ok."

9. Tétel: A jogos védelem szabályai


,,29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt."

10. Tétel: A büntetési nemek felsorolása

,,38. § (1) Büntetések
a) a szabadságvesztés,
b) a közérdekű munka,
c) a pénzbüntetés,
d) a foglalkozástól eltiltás,
e) a járművezetéstől eltiltás,
f) a kiutasítás.

(2) Mellékbüntetések
a) a közügyektől eltiltás,
b) a kitiltás.

(3) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható.
(4) A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - egymás mellett is kiszabhatók.
(5) Ha a bűncselekményt e törvény kizárólag pénzbüntetéssel rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett más büntetés nem szabható ki.
(6) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
(7) Közügyektől eltiltás vagy kitiltás szabadságvesztés mellett szabható ki."

11. Tétel: A feltételes szabadságra bocsátás fontosabb szabályai

,,47. § (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha - különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.
(2) Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt
- fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét,
- börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét,
- fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét
kitöltötte.
(3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.
(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el;
b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki,
c) az erőszakos többszörös visszaeső,
d) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
e) aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg."

,,48. § (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év.
(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
(3) A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.
(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.
(5) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be."


12. Tétel: A büntetés kiszabásának elvei. Az enyhítő és a súlyosító körülmények

,,37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el."

,,83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.
(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.
(3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni.
(4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg."

Melyek a bíróság által figyelembe vett enyhítő ill. súlyosító körülmények? Az ítélkezési gyakorlat szerint jellemzően az alábbiak:

a.) enyhítő körülmények:

- a bűncselekmény erkölcsileg menthető indítéka,

- büntetlen előélet (fk-s ügyekben ezt külön nem szokás enyhítő körülményként értékelni, mert egy fiatalkorútól ,,elvárható", hogy büntetlen legyen; ha viszont már fk-sként is büntetett, az súlyosító körülmény),


- beismerő vallomás (jegyezzük meg azt is, hogy vice cersa a konok tagadás azonban nem súlyosító körülmény, hiszen ez az elkövető törvényadta joga; ha viszont beismer, az tehát enyhítő),

- megbánó magatartás, lehetőleg tevőlegesen is kifejezve,


-- kiskorú gyermek(ek) eltartása,

- a cselekmény kísérleti szakban maradása (bár a Btk. szerint a kísérletre a befejezett bcs. büntetési tételét kell alkalmazni - ún. parifikáció elve -, de a büntetés kiszabásánál a bírói gyakorlat a kísérleti szakban maradást enyhítő körülményként értékeli),


- bűnsegédi elkövetői minőség (a felbujtói minőség, bár ő is ,,csak" részes, de nem feltétlenül jelent enyhítő körülményt, hiszen ő az, aki a tettest szándékosan rábírja bcs. elkövetésére - ez erkölcsileg nagyon elítélendő)

- a bűncselekménnyel okozott kár (akár részleges) megtérülése - nagyobb nyomatékkal, ha az elkövető téríti meg; kisebb nyomatékkal, ha a kár tőle függetlenül térül meg (azonban itt is igaz, hogy ha a kár nem térül meg, az külön nem értékelhető súlyosító körülményként)


- idős kor,

- fiatal felnőttkor (18-24 között); fk-s ügyekben azonban a fiatalkor külön nem enyhítő körülmény, mert a Btk. Általános Része a fiatalkorúakra már eleve enyhébb szabályokat állapít meg,

- a beszámítási képességet nem érintő kóros elmeállapot fennállta (ha a kóros elmeállapot a beszámítási képességet kizárja vagy korlátozza, eleve az Általános Rész adott rendelkezéseit kell alkalmazni)

- gondatlan bcs-eknél a gondatlanság kisebb foka (negligentia, hanyag gondatlanság),

- Az elkövetés óta eltelt jelentős időmúlás és az a körülmény, hogy az elkövető - önhibáján kívül - hosszú ideig állt a büntető eljárás súlya alatt


b.) súlyosító körülmények:

- büntetett előélet, különösen, ha pl. felfüggesztett büntetés próbaideje alatt követi el a bcs-t,

- a bűncselekmény erkölcsileg különösen elvetendő indítéka,

- az elkövetés után tanúsított elvetemült magatartás,


- kitartó elkövetési mód (pl. sokszor próbálkozik az elkövetéssel, mígnem sikerrel jár),

- társtetteskénti elkövetés,


- folytatólagos elkövetés,

- ún. többszörös halmazat (ha a Btk. Általános Részében írt halmazati büntetéskiszabási elveket alkalmazzák, akkor két bcs. halmazatánál magát a bűnhalmazatot nem lehet még súlyosító körülményként is értékelni, hiszen az már ugyanazon tény kétszeres értékelését jelentené; a többszörös halmazatnak azonban, ha tehát 3 vagy több bcs. áll egymással halmazatban, ilyenkor is súlyosító körülményt kell tulajdonítani),


- idős, beteg sértett sérelmére történő elkövetés, adott esetben nő vagy gyermek sérelmére történő elkövetés,

- ha az elkövető a magas iskolázottságát, szakmai tudását használja fel az elkövetéshez,

- gátlástalan elkövetési mód (pl. nyílt utcán, frekventált helyen, fényes nappal történő gépkocsi-feltörés, rablás)

- az adott bűncselekmény elszaporodottsága,

- ha egy adott bcs. több fordulat szerint is minősül, pl. a lopást egyszerre üzletszerűen és dolog elleni erőszakkal követik el;

- ha a többszörös visszaeső egyben különös visszaeső is,

- önhibából eredő ittas állapotban történő elkövetés,

- ha a cselekmény a közvéleményt felzaklatta, vagy a köznyugalom tartós megzavarásához vezetett, illetőleg ha az elkövetés körülményei folytán közfelháborodást váltott ki.


13. Tétel: A jogi tárgy fogalma

A jogi tárgy egy elméleti fogalom; az a kategória, élet- vagy társadalmi viszony, amit a bűncselekmény támad, illetve más oldalról, amelyet a büntetőjog véd. A Btk. Különös Része az egyes konkrét bűncselekményi tényállásokat a védett jogi tárgy szerint csoportosítja. Elképzelhető, hogy egy bűncselekménynek több jogi tárgya is van; ilyenkor a Btk. a legfontosabb jogi tárgy, az ún. elsődleges jogi tárgy alapulvételével helyezi el az adott bűncselekményi tényállást valamely fejezetben, illetve azon belül valamely cím alatt. Pl. a rablás mind a vagyoni viszonyokat, mind a személy testi épségét sérti, de a bűncselekmény a közfelfogás szerint is elsődlegesen a vagyoni viszonyok ellen irányul - ezt maga a tényállás is kifejezi: ,,Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez". A rablás, ahogy a lopás is, célzatos bűncselekmény: jogtalan eltulajdonítás végett, azaz jogtalan eltulajdonítás céljából veszi el az elkövető az idegen dolgot, csak éppen nem a lopásnál írt ,,sima" módon, hanem úgy, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Tehát a személy elleni erőszakos magatartást vagy fenyegetést lényegében a dologelvétel eszközcselekményeként fejti ki, célja nem az ,,öncélú erőszak", hanem az idegen dolog eltulajdonítása, ezért a cselekmény elsődleges jogi tárgya a vagyoni viszonyok rendje.

Melyek tehát a jogi tárgyak ? A Btk. Különös Része egyes fejezeteinek címéből lehet következtetni a védett jogi tárgyra:
X. Fejezet: Az állam elleni bűncselekmények -> jogi tárgy: az államrend, az alkotmányos rend biztonsága;
XI. Fejezet: Az emberiség elleni bűncselekmények; azon belül a béke elleni és a háborús bűncselekmények -> jogi tárgy: az emberiség egészének békéje, jóléte, épsége;
XII. Fejezet: A személy elleni bűncselekmények -> jogi tárgy: az ember élete, testi épsége, egészsége, személyisége, magánszférája, személyes szabadsága stb.
XIII. Fejezet: A közlekedési bűncselekmények -> jogi tárgy: a közlekedés biztonsága és rendje.

Mindezeket aztán az egyes bűncselekmények nevéből, tényállási elemeiből tovább lehet konkretizálni. Pl. a nemi erkölcs elleni bcs-ek között szabályozott erőszakos közösülés jogi tárgya a nemi életben történő partnerválasztás szabadsága, míg a vérfertőzésé az a közérdek, hogy egyenesági rokonok illletve testvérek ne létesítsenek egymással nemi viszonyt stb.


14. Tétel: A visszaesés büntetőjogi fogalma és következményei

Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

Az ,,általános" visszaesői minősültséghez fűződő jogkövetkezmények:

- Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha vétség miatt szabták ugyan ki, de az elítélt visszaeső;

- Pártfogó felügyelet alatt áll az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, próbára bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.


Természetesen az ,,általános" visszaesőkénti minősültséghez kapcsolódó jogkövetkezmények a többi visszaesői minősültséghez is kapcsolódnak, mert ,,a több magában foglalja a kevesebbet".


15. Tétel: A különös visszaesés büntetőjogi fogalma és következményei

Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.

A különös visszaesői minősültség azt jelenti, hogy az egyébként sima visszaesőnek minősülő bűnismétlő mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményt követ el → hogy mi minősül ugyanolyan vagy hasonló bcs-nek, azt vagy maga a Btk. Különös Része mondja ki bizonyos tényállásoknál, vagy az ítélkezési gyakorlat munkálta ki. Így pl. a vagyon elleni bcs-ek esetén a különös visszaesés szempontjából hasonló bcs-ek a vagyon elleni bcs-ek → ha valakit korábban lopás, mint vagyon elleni bcs. miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és ennek kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől számított 3 éven belül elkövet mondjuk egy hűtlen kezelést, akkor mint visszaeső, egyben különös visszaeső is lesz, mert a hűtlen kezelés is vagyon elleni bcs.; de ha pl. garázdaságot követ el, akkor csak sima visszaeső lesz, mert a garázdaság nem hasonló bcs. a vagyon elleni deliktumokhoz képest.

A különös visszaesői minősültséghez fűződő külön jogkövetkezmények:

- a tevékeny megbánásra irányadó szabályok nem alkalmazhatóak;

- A határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama húsz év,

- Ha valaki az emberölést különös visszaesőként követi el, a feltételes szabadságra bocsátásból bírói mérlegelés alapján kizárható,

- A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet,

- a büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető

A Btk. 97. § (3) bek. értelmében a súlyosabb jogkövetkezmények közül némelyik nem alkalmazható akkor, ha a Különös Rész a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni. Ilyen lehet pl. az emberölés vagy a rendbontás, ahol a különös visszaesőkénti elkövetés eleve minősített esetet képez.


16. Tétel: A többszörös visszaesés büntetőjogi fogalma és következményei

Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
A többszörös visszaesői minősültséghez fűződő külön jogkövetkezmények:

- a tevékeny megbánásra irányadó szabályok nem alkalmazhatóak,

- A határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama húsz év,

- Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést,


- Nem alkalmazható az a szabály, hogy három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható,

- nem bocsátható próbára,

- A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet,

- a büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető


17. Tétel: Az erőszakos többszörös visszaesés büntetőjogi fogalma és következményei

Erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. A Btk. tételesen felsorolja, hogy e tekintetben mit kell személy elleni erőszakos bűncselekménynek tekinteni (ezek különböző fejezetekből származó bűncselekmények, tehát itt az elsődleges jogi tárgynak sincs feltétlenül szerepe): az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés illetve a lázadás, amelyek állam elleni bűncselekmények; a népirtás, az apartheid, a bűnös hadviselés, az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak, a rablás stb.
Az erőszakos többszörös visszaesői minősültséghez fűződő külön jogkövetkezmények:

- nem bocsátható feltételes szabadságra,

- A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel,

- Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni,

- a 38. § (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye (szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés alkalmazhatósága a 3 évnél nem súlyosabban büntetendő bcs. miatt),


- a büntetés enyhítésének nincs helye

Ami hátrányos jogkövetkezmény csak az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősültséghez kapcsolódik, azt még a ,,hagyományos" többszörös visszaesői minősültség sem vonja maga után. Példával megvilágítva: a Btk. szerint nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső → a sima visszaeső vagy a különös visszaeső tehát próbára bocsátható, de a többszörös visszaeső a törvény szövege szerint már nem, és nyilvánvalóan ebből az következik, hogy akkor az erőszakos többszörös visszaeső sem, mert az ,,a többszörös visszaesés minősített esete". Viszont pl. az erőszakos többszörös visszaesőnél a büntetés enyhítésének egyáltalán nincs helye, míg a ,,sima" többszörös visszaesőnél különös méltánylást érdemlő esetben erre lehetőség van.


18. Tétel: A bűnszövetség és a bűnszervezet fogalma; a bűnszervezethez fűződő jogkövetkezmények

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

A bűnszervezet három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

A bűnszervezetben történő elkövetéshez fűződő jogkövetkezmények:

- A határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama húsz év,

- Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést,

- nem bocsátható feltételes szabadságra,

- nem bocsátható próbára,

- A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel,

- az elkobzás kivételes mellőzésére nincs mód,

- Azzal szemben, aki az öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben (137. § 8. pont) követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem haladhatja meg,

- Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van


19. Tétel: A lopás büntetőjogi tényállásának rövid ismertetése

"316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el."

A bűncselekmény elkövetési tárgya idegen dolog, éspedig - bár ezt a törvényi tényállás nem mondja ki - ingó dolog; nyilvánvaló, hogy ingatlant nem lehet ellopni, az fizikailag kizárt. A polgári jog értelmében ugyanis ingatlannak a föld és annak alkotórészei minősülnek; az alkotórész pedig úgy van a fődologgal (jelen esetben tehát a földdel) egyesítve, hogy a szétválasztással az alkotórész megsemmisül, vagy értéke számottevően csökken. Házat tehát aligha lehet ellopni.
Elkövetési magatartás az elvétel. A lopás az idegen dolog elvételével válik befejezetté, azaz a birtokállapot megváltozásán van a hangsúly.

Ha valaki önkiszolgáló boltban az árut a ruházatába vagy a táskájába rejti, akkor hiába nem ment még ki a boltból, a cselekmény befejezett lopás - az illető nem védekezhet azzal, hogy a pénztárnál ki akarta volna fizetni.

A lopás célzatos bűncselekmény: az elkövető az idegen dolgot azért - abból a célból - veszi el mástól, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.

A lopás rendbelisége a sértettek száma szerint alakul: ahány sértett tulajdonában álló dolgot vesz el az elkövető, annyi rendbeli lesz a bűncselekmény.

Az elkövetési érték az alábbiak szerint alakul:

Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el.

Az elkövetési érték:
- kisebb, ha ötvenezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,
- nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,
- jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,
- különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,
- különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.

A Btk. által tételesen felsorolt minősítő körülmények bármelyikének megvalósulása esetén is azonban a szabálysértési értékre elkövetett lopás bűncselekménynek (azon belül vétségnek) minősül:

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen,
d) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,
e)---- (hatályon kívül)------
f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
g) hamis vagy lopott kulcs használatával,
h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,
i) zsebtolvajlás útján,
j)---- (hatályon kívül)------
követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a lopást nagyobb értékre,
b) a kisebb értékre elkövetett lopást
1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra,
3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra,
4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra,
5. nemesfémre, nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra
követik el.


20. Tétel: A büntetőeljárási törvény alapelvei


Az eljárási feladatok megoszlása
1. § A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül.

A bíróság eljárásának alapja
2. § (1) A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.
(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.
(3) A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz.
(4) A bíróság köteles a vádat kimeríteni, a vádon túl nem terjeszkedhet, de nincs kötve a vádlónak a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítésére, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványához.

Jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog
3. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult.
(3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedései ellen, illetve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt - e törvényben meghatározottak szerint - jogorvoslatnak van helye.
(4) A Kúria határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

A bizonyítási teher
4. § (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.
(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A védelem joga
5. § (1) A terheltet megilleti a védelem joga.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.
(3) A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.
(4) A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező.

A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása
és a büntetőeljárás akadályai
6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.
(2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
(3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha
a) a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el,
b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el,
c) - az e törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn,
d) a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét.
(4) A Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat), kivéve a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét.
(5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható.

Az ártatlanság vélelme
7. § Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg.

Az önvádra kötelezés tilalma
8. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

Az anyanyelv használata
9. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány.
(2) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
(3) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifejezetten lemond.

A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása
10. § Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás."

 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Címkék: közfelháborodást, folytatólagosság, legkedvezőbbeket, bűncselekménynek, szabadságvesztés, megállapításának, szabadságelvonás, mellékbüntetések, felhasználásával, alkalmazhatósága, partnerválasztás, következésképpen, következményekbe, részcselekmények, szétválasztással, veszélyességéhez, bűncselekménnyel, felfüggesztették, büntetéskiszabás, összegereblyézni, megállapításánál, törvénytisztelő, bűncselekményre, bűncselekmények, bűnszervezetben, felnőttkorúként, tevékenységéről, mellékbüntetést, következményeit, büntetőeljárást, alapulvételével, gondatlanságból, gondatlanságról, legsúlyosabbnak, bűnszövetségben, büntethetőséget, büntető törvény, elkövetése idején, cselekmény elbírálásakor, elbíráláskor hatályos, elkövetőre nézve, elkövetés ideje, elbírálásé 2011, büntető jogszabály, 2011-es szabályt, elbíráláskori szabályok, elkövetőre legkedvezőbbeket, fiatalkorúakra vonatkozó, terhelt mind, elbíráláskor fiatalkorú, fiatalkorúakra irányadó, terhelt részben, Különös Rész, Általános Részben, Különös Részében, Különös Részben, Különös Része, Általános Része, Általános Rész, Általános Részében, Negyedik Részben, Fejezet II,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
JövőPláza
Samsung UE65F9000 UHD 3D Smart LED TV
Akciós ár: (–9%) 1.194.884 Ft
 
Úszónő - playmobil 5198
1.300 Ft
 
Twister Dance Rave - táncos társasjáték - Hasbro
4.910 Ft
 
Űr harcos - playmobil 4741
1.020 Ft
 
Mentőtutaj - Playmobil 5545
5.450 Ft
 
Hello Kitty fagylaltozó 43 részes - Unico plus
6.130 Ft
 
Unico plus Hello Kitty butik 44 részes
6.640 Ft
 
Unico plus Hello Kitty autómosó 45 részes
6.640 Ft
 
Bűvész suli 1. - EX-IMP
1.660 Ft
 
Jurassic Super Spin alappálya szett - Hot wheels
3.800 Ft
 
Verdák ugráló játék Verdás
11.360 Ft
 
Honey baba 24cm magas
1.370 Ft
 
Ugráló játék hercegnős
11.360 Ft
 
Metal Gear Solid póló, Foxhound, M-es méret
5.870 Ft
 
Despicable Me 2 póló, One in a Minion, M-es méret
5.820 Ft
 
Tűzoltósági jelzőlámpa - Klein Toys
2.320 Ft
 
Eemov súlytömbök (4 nagy és 6 kicsi súly)
Akciós ár: (–9%) 23.013 Ft
 
Aranyhaj Maximus figura 10 cm
2.370 Ft
 
Tréler+traktor Deere1:87 - SIKU
4.721 Ft
 
Duff söralátét 15 db-os
740 Ft
 
még több termék
Címkék: Samsung UE65F9000 UHD, Smart LED TV, Twister Dance Rave, Hello Kitty, Jurassic Super Spin, Metal Gear Solid, Despicable Me, Klein Toys, Aranyhaj Maximus, Tréler+traktor Deere1, tűzoltósági, fagylaltozó, társasjáték, mentőtutaj, despicable, jelzőlámpa, súlytömbök, playmobil, söralátét, hercegnős, alappálya, playmobil, playmobil, jurassic, autómosó, foxhound, aranyhaj, samsung, traktor, maximus, twister, tréler, bűvész, részes, ugráló, figura, wheels, verdás, ugráló, részes, minion, verdák, hasbro, harcos, részes, úszónő, táncos, smart, játék, magas, honey, hello, deere, metal, kicsi, dance, eemov, méret, játék, butik, méret, klein, solid, kitty, kitty, hello, hello, kitty, unico, super, szett, unico, unico,
Véleményezd!
09.18. 09:22 Wetzel: az elmúlt években magyar állampolgárságot kérő oroszok több mint 70...
09.18. 09:22 NFM: két vasúti és egy közúti nagyprojekt finanszírozását hagyta jóvá Brüss...
09.18. 09:22 Teljes útlezárás a 42-es úton
09.18. 09:22 Vádat emeltek az Aranykéz utcai robbantás ügyében
09.18. 09:12 Ukrán válság - A ukrán kormány a jegybanktól vásárol devizát a gázszámla ki...
09.18. 09:11 BUX: 18 781,46 pont, +0,03 százalék a nyitáskor
09.18. 09:02 Szarvasbőgés-túrák a Pilisben
09.18. 08:52 BÉT - Enyhén pozitív nyitást várnak az elemzők
09.18. 08:51 Barack Obama: Porosenko washingtoni látogatása üzenet Putyinnak
09.18. 08:21 Árvíz - Árvízkárosultaknak ad át segélyt az Ökumenikus Segélyszervezet
Tudjátok ?
Hogyan figyelik a gépem?
Vajon mit lehet belemagyarázni egy képbe?
Szerintetek megéri-e simsont venni?
Ezt tényleg oktatják?
Ma is jönnek a hamisított magyarok?
még több kérdés
ReceptBázis
Diós-almás rétes
Alma pongyolában
Hagyma krémleves snidlinggel
Rakott padlizsán rizzsel
Pdlizsánkrém
Tejszínes-brokkolis penne
Kalács
Mennyei mogyorókrémes kuglóf
Krumplis pogácsa
Resztelt máj
még több recept
Blog Címkék
Társ nélkül  Edit névnap  Őszi nap  Minden nap....  Marcsitól ...  Weizbergkirche  Soha nem késő  Szép kép...  Edit napra szeretettel  Gesztenyés-babapiskótás szele...  Társ nélkül  Megfogni egy másik ember kezét  Marcsitól ...  M-MAUS: A szeretet  GRILLEZETT ZSÁLYÁs DARALEPÉNY  Szép napot  GYONYORU CSILOGO KEPEIm***  Ludi Delfino  Nemzeti ünnepünkön, augusztus ...  Tallóztam...Mai biztató  Szép - saját - kép...  Kellemes napot!  Gesztenyés-babapiskótás szele...  A Szeretet és a Harag történet...  barackos csokis keksz  Foszforbomba, sorozatvető, tak...  észak indiai tojáscurry  Szép GIF kép...  Gyönyörű kép...  Őszi nap  Mossunk vagy ne szappannal arc...  Valahogy mindig az kell;---...  kozma anuskatol**  A Szeretet és a Harag történet...  Erre számíthatnak a nyugdíjaso...  Végre süt a nap!  Ady Endre: Aki helyemre áll  Hétfőn, 18.-án ILONA és ILKA  hamis tiramissu  Az embereket, csak szeretve le...  Hálaadás és könyörgés -reggeli...  Neved napjára mit kívánjak én?  Nincs roszabb...  Szép napot kívánok!  Nyelet  Gesztenyés-babapiskótás szele...  Két természetes gyógymód a kör...  Az embereket, csak szeretve le...  Hamvas Béla  Tanácsok a boldogsághoz  Weizbergkirche  Kijevben ratifikálták a társul...  GYONYORU CSILOGO KEPEIm***  CSODAS SZERKESZTESEm**  Ildikó, drága barátnőm gyönyör...  Reggeli üdvözlet...  Musszaka  Dáma Lovag Erdős Anna: Tombol ...  Ha nem látod a napot.....  Meditácio  Hogyan tűzz ki egy hitbeli cél...  Várnai Zseni: Fáradt a szívem  Weöres Sándor: Adagio  pETERNE MARIKA B NOMTOL KOSZON...  dorosne eviketol**  Na ezt rakd ki a falra!!!  Joghurtos-túrós-almás  Nyelet  Soha nem késő  Mese a kislányról, aki tündér ...  Joghurtos-túrós-almás  Kellemes napot  A boszi szabadságra megy  Rózsák  Halálügyi kérdés -----------  ŐSI FEJLETT NÉPEK JÓSLATA a MA...  Megfogni egy másik ember kezét  GYONYORU CSILOGO KEPEIm***  kiscsaj..  "A fideszes képviselők állva t...  Külföldön már siker a magyar t...  Ez a férfi póráz nélkül sétált...  Csütörtökön, augusztus 7.-én I...  Ady Endre: Aki helyemre áll  Ludi Delfino  Richard Bach  Szép napot mindenkinek!  Rózsák  Csodás reggelt, szép napot  Galkó Patricia - Emlékeink kis...  kozma anuskatol**  Őrizz engem ezen a világon.......  Gesztenyés-babapiskótás szele...  kiscsaj..  Mert példát adtam nektek...  Hála Zsoltár  Egy himnusz az élethez  Ligeti Éva:Csepp  Ha nem látod a napot.....  Mossunk vagy ne szappannal arc... 
Bejegyzés Címkék
büntető törvény, elkövetése idején, cselekmény elbírálásakor, elbíráláskor hatályos, elkövetőre nézve, elkövetés ideje, elbírálásé 2011, büntető jogszabály, 2011-es szabályt, elbíráláskori szabályok, elkövetőre legkedvezőbbeket, fiatalkorúakra vonatkozó, terhelt mind, elbíráláskor fiatalkorú, fiatalkorúakra irányadó, terhelt részben, eljárásban bírálják, felnőttekre vonatkozó, rendes eljárás, magyar törvényt, belföldön elkövetett, magyar törvény, elkövetés helyének, szövetséges fegyveres, magyar büntető, büntetőeljárás megindítását, legfőbb ügyész, bűncselekmény fogalma, vétség megkülönböztetése, gondatlan elkövetést, törvény büntetés, állampolgárok személyét, bűncselekmény bűntett, törvény kétévi, vétség elhatárolása, vétség elhatárolásánál, bűnösség alakzatán, konkrétan kiszabott, absztrakt módon, súlyos testi, gondatlanságból elkövetett, cselekmény miatt, törvényben meghatározott, büntetési tételkeret, bűnszervezetben történő, vétség elhatárolásának, alábbi esetekben, szabadságvesztés végrehajtási, feltételes szabadságra, végrehajtási fokozattól, felfüggesztett szabadságvesztés, törvényi mentesítésnél, katonai büntetőjogban, büntethetőséget megszüntető, bűncselekmény megvalósítása, törvényi egység, természetes egység, esetek tartoznak, több elkövetési, hivatalos személy, rendbeli bűncselekmény, bűnhalmazat megállapítása, jogalkotó egységet, törvényi rendelkezés, emberölés egyik, üzletszerűség abban, egyik törvényi, elkövető ugyanolyan, folytatólagosság szempontjából, azonos törvényi, minősített eset, különböző minősített, folytatólagosság törvényi, egyéb feltételek, kísérleti stádiumban, terhelt egyes, egységes elhatározás, folytatólagosság szubjektív, cselekmények azonos, bűncselekmény alanyi, motívum értékelése, rövid időközök, egyes részcselekmények, cselekmények olyan, bűnhalmazat fogalma, halmazati büntetéskiszabás, többség akkor, több bűncselekményt, vagy több, bűnhalmazatban lévő, eset összes, joggyakorlat szerint, alábbi esetek, bűncselekmény minősítő, egyes tényállások, lopás rendbelisége, sértettek száma, rablás annyi, elkövető erőszakot, élet illetőleg, testi épség, , ,
2014.08 2014. Szeptember 2014.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2 db bejegyzés
Összes: 90 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 42
  • e Hét: 538
  • e Hónap: 2467
  • e Év: 29072
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.