Regisztráció  Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
"Az én újságom 1956-ról" Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
Heti ötvenhat
  2017-02-20 06:10:42, hétfő
 
  2017. február 24. péntek dé. 11 óra Matúz Gábor: Nincs kegyelem c. filmjének vetítése a Fehér Ló Közösségi Házban a Bolyai Iskola tanulói részére

2017. február 24. péntek du. 16 óra megemlékezés a kommunizmus áldozataira a magyaróvári temetőben ( Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület rendezvénye)

2017. február 25. szombat 18 óra Matúz Gábor: Nincs kegyelem c. filmje a Fehér Ló Közösségi Házban

2017. február 25. szombat '56-os vetélkedő Budapesten, az Országházban buszos felutazással, a Nógrád megyei POFOSZ pályázatának részeként.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gulyás Lajos a címlapon
  2017-02-19 04:41:43, vasárnap
 
  A HÍR 14 Mosonvármegye c. független polgári lap II. évfolyam 2. sz-nak (2017. február 17-én) címoldalán olvasható a Gulyás Lajosra emlékeztek című cikk:

A mosonmagyaróvári Gulyás Lajos Kollégium 2017. február 14-én, kedden fél ötkor tartott megemlékezést az '56-os mártír születésének 99. évfordulója alkalmából, a Gulyás Lajos utcai emléktáblánál. Az emléktáblát tíz évvel ezelőtt helyezték el épület falára, s nem sokkal korábban nevezték el az utcát a mártír levéli lelkészről.

Gulyás 1918. február 4-én született Kisújfaluban. Érsekújváron érettségizett s ezt követően a Pápai Református Teológiai Akadémia hallgatója lett. 1942. május 18-án vette feleségül Puskás Gabriella tanítónőt, aki három lányt szült neki. Ekkor már Balatonszepezden éltek, ahol Gulyás Lajos segédlelkészként, majd lelkészként szolgált. Innen került 1948. május 18-án Levél községbe. Boldogan éltek ott annak ellenére is, hogy Gulyás Lajost ,,fekete bárányként" tartotta számon egyházának a kommunista hatalomnak behódolt felsőbbsége. 1956. október 23-án a szlovákiai rokonságánál tett látogatása során értesült arról, hogy Budapesten kitört a forradalom. 25-én este érkezett vissza Levélre, s amikor másnap hírét vette a mosonmagyaróvári tömegmészárlásnak, oda sietett. Gulyás Lajos akkor érkezett a laktanya elé, amikor a felháborodott tömeg által elfogott négy tiszt közül két sebesültet beszállítottak a kórházba. A harmadikat feltették egy teherautóra, hogy kihallgatásra bevigyék a mosonmagyaróvári tanácsházára. A negyedik, Máté Lajos főhadnagy akkor már tudhatta, hogy élete veszélyben van. S hogy mégis életben maradt, azt Gulyás Lajosnak köszönhette, aki a saját testi épségét is kockára téve mentette ki a lincshangulatban lévő tömegből, felsegítette a teherautóra. Másnap került volna sor az ő kihallgatására is, de a reggeli zűrzavarban Máté Lajosnak sikerült megszöknie. Becsületére legyen mondva, nem maradt hálátlan élete megmentőjéhez. 1957. januárjában titokban meglátogatta, köszönetét fejezte ki, és figyelmeztette: tudomása van arról, hogy hamarosan jönnek érte is a pufajkások. Azt tanácsolta neki, még aznap vegye útját családjával együtt a nyugati határszakasz felé.
Gulyás Lajost azonban hiába kérlelte, neki nem állt szándékában elhagyni egyházi szolgálatának helyét, szeretett gyülekezetét. 1957. február 5-én, a késő esti órákban azonban elhurcolták az otthonából. Dr. Grátz Endre, a Győrben lefolytatott hírhedett mosonmagyaróvári terrorper ügyésze a győri városi tanácsház nagytermében tartott vádbeszédében a III. rendű Gulyás Lajoshoz ért, vádbeszédében ezt mondta:
,,Amikor Gulyás Lajos felett ítélkeznek, akkor a szétvert végrehajtó bizottságokra emlékeznek, a megnyitott határra, a határőrtisztek összefogóira, azokra, akik megtagadták a határőrtisztek megmentését ... . Népünk sújtson le az árulóra, és halállal büntesse meg gaztetteiért!". A Győri Megyei Bíróság dr. Gyenes István tanácsa 1957. június 4-én öt társával egyetemben halálra ítélte Gulyás Lajost is.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága kebelén belül működő Katonai Kollégium Különtanácsa 1957. december 21-én - Sztálin születésnapján - tartott zárt fellebbezési tárgyalásán eggyel megtoldotta a halálra ítéltek számát, melyet követően december 31-én hajnalban Gulyás Lajossal együtt Tihanyi Árpád győri tanár, Zsigmond Imre földműves és Kiss Antal fűtő élete is véget ért a Győri Megyei Bíróság udvarán.
A bíróság előtt megjelent Máté Lajos hiába hangoztatta, hogy kizárólag Gulyás Lajosnak köszönheti az életét. A bírákat ez az enyhítő körülmény éppúgy nem érdekelte, miként az sem, hogy egy ártatlan embert küldenek bitóra.
Özvegye és lányai is osztották a kivégzett vagy börtönbüntetéssel sújtott forradalmárok sorsát. A hatalom mindig és mindenütt utánuk nyújtotta csápjait. Gulyásné arra a sokszor és sokhelyütt feltett kérdésére: ,,Hová temették el az uramat?", soha nem kapott választ. Lányai is csak 1989-ben tudták meg, hogy a sopronkőhidai börtön közelében földelték el egy tömegsírba.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Harmadszorra csak sikerült
  2017-02-18 16:07:53, szombat
 
  Puzsér Róbert legutóbbi Sznobjektív c. műsorát, mely a 10
legtisztességesebb magyar politikust (1990 után) célozta meg összegyűjteni és a szokott 10-es sorrendbe állítani, csak harmadik nekifutásra sikerült végignéznem.( Kettőn mindig elaludtam.)
Itt a lista:

10.Vágó Gábor
9.Tamás Gáspár Miklós
8.Tölgyessy Péter
7. Ángyán József
6.Csengey Dénes
5.Elek István
4. Demény Pál
3. Pallag László
2. Király Zoltán
1. Sólyom László

Ötvenhat szempontjából nézve a listát, biztos, hogy nem ez lenne a sorrend, sőt van, aki nem is szerepelne rajta. Jobb lett volna ezt a harmadik ismétlést is elaludni!



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ötszázezer. De ötmillió is lehetett volna.
  2017-02-18 07:02:40, szombat
 
  Hallgatom a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület elnökének nem agyonrészletezett pénzügyi beszámolóját a 2016-os évről. Valamivel több a végösszeg ötszázezer forintnál. De abból is százezer forint, amint beérkezett, már kiadásra is került, hisz, aki adta az egy bizonyos dologra/ bizonyos személynek szánta. Mindenesetre az emlékévi költségvetés lehetett volna az ötszázezer helyett akár ötmillió is, ha az egyesület tavaly február 17-én megválasztott új vezetősége pályázik a Magyar Szabadság Éve 1956-os Emlékbizottság által meghirdetett milliós pályázati kiírásainak valamelyikére vagy többre is. De ilyenre nem került sor. Ahogy a kiadások bemutatására sem. Az éves munka beszámolójáról nem beszélve. A tagdíj 2017-től kétezer forint lett. És lett újabb két tag is. Egyikről sem volt szavazás.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ötvenhat a héten és a jövőhéten
  2017-02-17 00:45:51, péntek
 
  A héten, kedden ( 02.14.) emlékeztünk Gulyás Lajos (1918-1957) református lelkész, 56-os mártír születésének 99. évfordulójára,

csütörtökön (02.16.) tartottunk '56-os egyesületi ülést.

Jövőhéten 02.24-én, pénteken délelőtt a Bolyai Iskola nézheti meg Matúz Gábor Nincs kegyelem c. filmjét a salgótarjáni sortűzről, délután ( 16:00) a magyaróvári temetőben lesz emlékezés a kommunizmus áldozataira.

02.25-én, szombaton Pesten lesz az Országházban a döntős '56-os vetélkedő az óvári és a salgótarjáni diákok között, itthon meg 18-kor a Fehér Lóban a Nincs kegyelem c. film.


Gulyás Lajos megemlékezés 2017.02.14:
Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ma, '56-os egyesületi ülés
  2017-02-16 06:29:09, csütörtök
 
  Ma, 2017.02.16. csütörtök fél ötkor '56-os egyesületi ülés lesz a Korzó étteremben.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gulyás Lajos 99
  2017-02-15 05:52:49, szerda
 
  2017. február 14-én emlékeztünk Gulyás Lajos ( 1918-1957) református lelkész, '56-os mártír születésének 99. évfordulójáról, a róla elnevezett utcában található emléktáblájánál.
A megemlékezést, koszorúzást a Gulyás Lajos Kollégium szervezte. Megemlékező beszédet Simon Zsuzsanna, tanár mondott. Mintegy negyvenen vettek részt az eseményen. Felvételt a városi televízió, fotókat a duoinfomovar.hu készített.
A táblánál, 2008-as állítása óta, minden év október 26-án, a Gyásznapon a református egyház tartja a megemlékezést. Most volt az első alkalom, hogy egy civil személy mondott beszédet. Ebből a szempontból ez mindenképp rendhagyó beszéd volt.Talán az elhangzottak között is találni újdonságot:

Tisztelt Megemlékezők!

Tisztelettel köszöntöm Önöket a Gulyás Lajos Kollégium megemlékezésén, melyet névadójuk, Gulyás Lajos református lelkész, '56-os mártír születésének 99. évfordulója napján, február 14-én, itt, a 2007 óta a nevét viselő utcában, a 2008-ban állított emléktáblájánál tart.

Engedjék meg, hogy külön köszöntsem a család képviseletében Gulyás Anikót, aki testvéreivel együtt a névadás óta is szoros kapcsolatban áll az intézménnyel. Köszönöm nekik, hogy édesapjuk emlékének megőrzéséhez a kollégium is csatlakozhatott.

Tisztelt Emlékezők!

A kollégium mai megemlékezése nyitánya annak az Emlékévnek, melyet névadója születésének és halálának kerek évfordulói tiszteletére meghirdetett. A rendezvények között többek között szerepel majd filmvetítés, kiállítás, vetélkedő és emléktúra is, melyeket 2017. február 14. és 2018. február 14. között tervez rendezni.

De honnan indult Gulyás Lajos? Ki volt Ő, mit adott Ő Mosonmagyaróvárnak?

Gulyás Lajos 1918. február 14-én az Alsó-Csallóközi Kisújfalun született Gulyás Lajos és Kovács Erzsébet második gyermekeként. Édesapja 25 hold földdel bírt, a magyar időben a község
bírája volt, és erős református családként részt vállaltak az egyház és a falu életében.

Az érsekújvári érettségi valamint a Losoncon és Pápán végzett teológia után hitben, lélekben, tudományokban, hazafias érzésben megerősödve indult el a lelkipásztori pályán.

A Gelléri és a Balatonszepezdi lelkészi helyéről 1948-ban a Mosonmagyaróvár melletti Levél községbe helyezték, 1952-től pedig Rajkán és Hegyeshalomban is ő látta el a lelkészi teendőket. Felesége, Puskás Gabriella tanítónőként dolgozott a levéli iskolában. Három leánygyermekük született.

Már évekkel korábban, az 1944-45-ös nyilas uralom idején is volt bátorsága szót emelni, ezért börtönt szenvedett, de a Rákosi korszak alatt is többször
meghurcolták. Jól látta, hogy a gonosz az gonosz, akár a jobb oldalon áll, akár a balon.
Korán bekapcsolódott a politikai életbe, természetéből és egyéniségéből adódóan nem tudott csendben megülni, tele volt tenni akarással, s igazságérzete sem engedte, hogy ne szóljon, ha kell.

1947-ben a Kisgazdapárt országgyűlési képviselője lett. Nem sokáig munkálkodhatott azonban a parlamentben, mert az 1948-as kommunista hatalomátvétel, vagyis Rákosiék uralomra jutása után - ahogy ő fogalmazott - ,,kirúgták onnan." Megvalósult a szovjet mintájú sztálini ,,proletárdiktatúra", melynek velejárójaként Rákosiék megtisztították a terepet a falvak hozzá hasonló kemény fiaitól.


Az 50-es évek a csend, a némaság éveivé váltak. Ezt a fojtott, félelem-ülte csöndet csak az 1956-os forradalom kiáltása szakította szét.

1956. október 23-án és az azt követő napokban a magyarok le akarták rázni elnyomóik igáját. Gulyás Lajos éppen Kisújfalun tartózkodott, amikor
értesült a rádióból a magyarországi történésekről.

Családjának ezt mondta: nekem ott a helyem! Azonnal csomagolt és visszautazott Levélre.
1956. október 26-án nagyszabású tüntetésre került sor Mosonmagyaróváron. A diákokból, munkásokból és értelmiségiekből álló tömeg nemzeti színű zászlókkal az oroszok távozását és a független Magyarországot követelve a helyi határőrlaktanya elé vonult, hogy a határőröket is rávegyék a szabadság ügyéhez való csatlakozásra.

,,Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar"
- énekelték az egybegyűltek, amikor tizenegy óra után sortűz dördült el a laktanyából, majd a sortűz újra és újra megismétlődött - a már menekülő
emberek közé. Több mint száz halott és több mint 200 sebesült maradt a földön. E borzalmas mészárlás után a lőparancsot kiadó parancsnok és katonái - négy tiszt kivételével, akik a laktanyában maradtak - elmenekültek.
Gulyás Lajos a sortűz idején még nem volt a helyszínen, de amikor délután két órakor értesült az eseményekről, kerékpárra ült és Óvárra sietett. Mire odaért, már hatalmas tömeg verődött újra össze, akik jogos haragjukban meg akarták rohamozni a laktanyát.

A helyszínre érkező Gulyás Lajos óva intette a tömeget az önbíráskodástól, mert meg akarta akadályozni a vérfürdő folytatását.
Nemsokára megérkeztek a forradalom oldalán álló győri katonák és nemzetőrök, akik elfoglalták a határőr kaszárnyát. Amikor kivezették az elfogott négy tisztet, az őrizetet nem tudták fenntartani a feldühödött tömeg miatt, akik a tisztek lincselésébe kezdtek. Ebben a
helyzetben óriási kockázatot vállalva, de lelkészi hivatását gyakorolva Gulyás Lajos megpróbálta a szinte önkívületi állapotban lévő embereket megállítani:
,,Ne üsd!- kiáltozta. Ne váljatok ti is gyilkosokká!"
Az egyik ávós tisztet, Máté Lajost a csodával határos módon sikerült megmentenie. Kivezette a tömegből, felsegítette a teherautóra, amelynek a sárhányójára állva vigyázott arra, hogy a tiszt ép bőrrel érjen kihallgatásának színhelyére. Másnap aztán Máté Lajost Győrbe szállították. Az ő élete megmaradt.
Becsületére legyen mondva, nem maradt hálátlan élete megmentőjéhez. Az elbeszélések szerint később titokban meglátogatta, köszönetét fejezte ki, és figyelmeztette, tudomása van arról, hogy hamarosan jönnek érte a pufajkások. Azt tanácsolta neki, még aznap vegye útját családjával együtt a Levéltől alig néhány km-re húzódó, a falubeliek által igen jól ismert nyugati határszakasz felé.
Máté Lajos azt sem titkolta előtte, ha elfogják, hosszú börtönévek, vagy talán a legrosszabb, a halál vár rá.
Gulyás Lajost azonban hiába kérlelte, mivel ő annak biztos tudatában volt, hogy nem követett el olyan cselekményt a forradalom napjaiban, amely törvénybe ütközött volna. Ezért nem állt szándékában elhagyni egyházi szolgálatának helyét, szeretett gyülekezetét.

Mit csinált még Gulyás Lajos a forradalom idején, az óvári sortüzet követő napokban?

Aktívan szervezkedett a magyar szabadság ügyében, például szorgalmazta a vöröskeresztes szállítmányok növelését, valamint kérte, hogy az ENSZ
gazdasági jellegű szankciókkal akadályozza meg, hogy a szovjetek fegyveresen beavatkozzanak a magyarországi eseményekbe. November 3-án pedig tagja lett a megalakuló Járási Nemzeti Tanácsnak a környék parasztságának képviseletében.

A szovjet hadsereg november 4-i bevonulása után mások is mondták neki, hogy meneküljön, de nem tette. Nem érezte magát bűnösnek, tiszta volt a lelkiismerete. Gulyás Lajos felemelt fejjel és tiszta szívvel ment a tragikus események elé.

Aztán valóban jöttek érte a pufajkások, 1957. február 5-én a késő esti órákban letartóztatták, mikor éppen a születésnapját ünnepelték. Az erélyes csengetésre hiába bújt el a konyhájuk alatti pincébe, a vizsgálódó ávósok felfedezték a rejtőzködőt. Megrázó búcsúzás következett, felesége, kislányai és a vendégek nézték könnyes szemmel, mikor Gulyás Lajos - miután Isten megáldó és oltalmazó szeretetébe ajánlotta mindnyájukat és a magyar hazát - elindult a végzetes útra. Az út utolsó előtti, hosszú szakasza az a győri koncepciós per volt, amellyel a vérbírók példát akartak statuálni, megtorolni és megfélemlíteni mindenkit, a mosonmagyaróváriakat különösen.

A Földes-perként ismert eljárás során az 1957. április 29-én felvett Máté Lajos tanúkihallgatási jegyzőkönyvből ma is kiolvasható, hogy életét Gulyás Lajos mentette meg, de ez semmit nem számított.

A megrendezett bírósági színjáték végkifejleteként három társával,
Tihanyi Árpád győri tanárral, Zsigmond Imre földművessel, és
Kiss Antal fűtővel együtt 1957 szilveszter éjszakáján a győri bíróság udvarán hajtották végre a halálos ítéleteket. A kivégzések napján Győrt félelem uralta és döbbent némaság, az utcákon csak a motoros rendőrök járőröztek. Az emberek rettegtek a hatalomtól, a hatalom rettegett a néptől. Kivégzésük után tetemüket furnérkoporsóban, Sopronkőhida rabtemetőjében ásták el sebtiben, mintegy másfél méternyire a fagyos földben.

Felesége, arra a sokszor és sok helyütt feltett kérdésére:
,,Hová temették el az uramat?", soha nem kapott választ.
Lányai is csak 1989-ben tudták meg, hogy a sopronkőhidai börtön közelében földelték el egy tömegsírba.
1990. március 29-én a megyei bíróság az ítéletet semmisnek mondta ki és Gulyás Lajost mártírtársaival együtt rehabilitálták. Gulyás Lajos, Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Czifrik Lajos,Weintrager László, Zsigmond Imre, Kiss Antal, Szigethy Attila és Török István földi maradványait a sopronkőhidai rabtemetőből 1990 őszén exhumálták.
A temetőben '56-os emlékhelyet alakítottak ki.

Gulyás Lajost 1991. május 11-én Levélen helyezték örök nyugalomra. A sírjánál található kopjafa, melyet Németh Alajos faragott, a sopronkőhidaival megegyező formájú és mintázatú. Sírja a Nemzeti Sírkert része.

Az újratemetésen a megemlékezőket levélben köszöntötte Szabad György az Országgyűlés elnöke:

Igen tisztelt Honfitársaim!

,,A család, a hajdani hívek és Gulyás Lajos tisztelői emlékünnepségükön érezzék azt, hogy a Magyar országgyűlés kegyelettel hajt fejet a vértanú-halált halt levéli református lelkész emléke előtt. Gulyás Lajos egyike volt azoknak, akik magukénak tekintették 1956 forradalmának nemzeti és demokratikus céljait; kifejezte hűségét irántuk, de hivatásával is összhangban a kibontakozás békés útját kereste. A diktatúra azonban nem ismert kíméletet, a fiatal lelkészt megfosztották életétől, gyermekeit édesapjuktól. Gulyás Lajos 34 éve halott, mégis halhatatlan marad, amíg ez a nemzet élni fog."

Lelkészi palástját a budapesti Terror Házában állították ki, ahol ma is látható Mindszenty József bíboros miseruhájának közelében.

Szülőhelye, Kisújfalu is méltó módon ápolja emlékezetét. Szülőházát a község faluházaként újították fel, melyben emlékszoba és emléktábla is helyet kapott, a település temetőjében pedig emlékoszlopot találni.

Emlékművel adózott még Balatonszepezd, Gellér és Levél község.

Emléktáblát állított Mosonmagyaróvár, 2008. januárjában, Bartha László mosonmagyaróvári származású református atyafi kezdeményezésére és támogatásával. Köszönet és hála érte neki!
De található a Deáki református templomban, a pápai református gimnáziumban és Levél községben is.

Kopjafát avattak a győri reformátusok.

Közterületi elnevezéssel tiszteleg Mosonmagyaróvár és Levél. Az előbbi 2007 - től, mely emlékmegörökítő szándék számtalan és méltatlan megnyilvánulással is járt az akkori képviselő testület egyes tagjai részéről. Erről a meglévő jegyzőkönyv ma is tanúskodik.

Utolsó szolgálati helyén Levélen még külön emlékszoba is őrzi személyes tárgyait, dokumentumait, melyet idén pályázati támogatásból fognak felújítani.

Gulyás Lajos emlékét írott formában őrzi Martinkó Károly, Az áldozatok Isten szolgái illetve Kövy Zsolt, Gulyás Lajos emlékezete című könyve.

Írt még róla Tóth Mihály, Istenem,adj lehetőséget a népemért való szolgálatra! címmel a szél-járás című kulturális folyóiratba és Gülch Csaba, Vértanúsággal hitelesítette hűségét címmel a Kisalföld megyei napilapba.

De készült róla film is. Ezek a Szakács Sára rendezte Pápai különkiadás és Litauszki János Titkolt örökség című alkotása.

Az emlékezet szövetének újabb szálai a Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület által állított 56-os mártírok kopjafája a Gyásztéren illetve a mosonmagyaróvári középiskolai kollégium névadása.

Legújabb emlékmegőrző események 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett előadások, Erdős Kristóf tudományos kutató személyében Öttevényen, a kollégiumban, a Hansági Múzeum ötvenhatos konferenciáján, a közeljövőben pedig Balatonszepezden.

Az 56-os Emlékév kiemelkedő eseménye a helyi múzeum kiállítása, melyben Gulyás Lajos emlékezetét részleteiben is bemutatják, illetve a helyi református egyházközség, Csáfordy Julianna lelkész asszony és Levél Község Önkormányzata által szervezett Gulyás Lajos Emléknap volt.

Külön tanulmány jelent meg róla a Rubicon történelmi magazin Végzetes sorsok című külön számában is, melyet Erdős Kristóf, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatója írt.

De talán a legfontosabb méltatás és előadás 2016. október 14-én hangzott el Budapesten, a Magyarországi Református Egyház 56-os emlékzsinatán, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a család jelenlétében emlékezett meg Gulyás Lajos mártírról.

Tisztelt Megemlékezők!

Befejezésül engedjék meg, hogy a kollégium és a magam nevében Szalai Boglárka kollégista alkotását átadjam Gulyás Lajos gyermekeinek emlékül és köszönetül, bízva abban, hogy Gulyás Lajos emléke most már örökidőkre szól, hisz igaz ügyért halt meg, az egyház és a nemzet hű fiaként!

Mindenkit arra kérek, ami a mártír síremlékén is olvasható:

,, ... az a fontos, hogy mindenki tegye meg, amit megtehet."


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Ma Gulyás Lajos megemlékezés
  2017-02-14 05:31:56, kedd
 
  MEGHÍVÓ

A mosonmagyaróvári Gulyás Lajos Kollégium tisztelettel meghívja Önt névadója, Gulyás Lajos református lelkész, ötvenhatos mártír születésének 99. évfordulója tiszteletére rendezendő megemlékezésére

Időpont: 2017. február 14. kedd 16:30
Helyszín: Gulyás Lajos emléktábla
Mosonmagyaróvár, Gulyás Lajos utca

Meghívónk megjelent a helyi közösségi oldalakon, az infomovar.hu-n, a duoinfomovar.hu-n, a www.emlekhely1956-movar.hu weboldalon, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat honlapján, különböző facebook oldalakon, csoportokban, bemondták a Kék Duna Rádióban és megjelent a Lajta Press keddi számában is.

Innen is még egyszer köszönöm nekik a megjelenést!

Továbbá elküldtem sok-sok e-mailt és kézbesítettem papíralapú meghívókat is.

Remélem sokan megtisztelik a megemlékezést és közösen hajthatunk fejet Gulyás Lajos református lelkész, '56-os mártír emléktáblája előtt, aki az életével fizetett a mosonmagyaróvári forradalomban való részvételéért.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gulyás Lajos (1918-1957) emlékezete
  2017-02-13 03:52:46, hétfő
 
  Részlet Gulyás Lajos születésének 99. évfordulóján ( 2017. február 14.) elhangzó beszédemből:

" 1990. március 29-én a megyei bíróság az ítéletet semmisnek mondta ki és Gulyás Lajost mártírtársaival együtt rehabilitálták. Gulyás Lajos, Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Czifrik Lajos,Weintrager László, Zsigmond Imre, Kiss Antal, Szigethy Attila és Török István földi maradványait a sopronkőhidai rabtemetőből 1990 őszén exhumálták.
A temetőben '56-os emlékhelyet alakítottak ki.

Gulyás Lajost 1991. május 11-én Levélen helyezték örök nyugalomra. A sírjánál található kopjafa, melyet Németh Alajos faragott, a sopronkőhidaival megegyező formájú és mintázatú. Sírja a Nemzeti Sírkert része.

Lelkészi palástját a budapesti Terror Házában állították ki, ahol ma is látható Mindszenty József bíboros miseruhájának közelében.

Szülőhelye, Kisújfalu is méltó módon ápolja emlékezetét. Szülőházát a község faluházaként újították fel, melyben emlékszoba és emléktábla is helyet kapott, a település temetőjében pedig emlékoszlopot találni.

Emlékművel adózott még Balatonszepezd, Gellér és Levél község.

Emléktáblát állított Mosonmagyaróvár, 2008. januárjában, Bartha László mosonmagyaróvári származású református atyafi kezdeményezésére és támogatásával. De található a Deáki református templomban, a pápai református gimnáziumban és Levél községben is.

Kopjafát avattak a győri reformátusok.

Közterületi elnevezésekkel bír Mosonmagyaróvár és Levél.

Utolsó szolgálati helyén Levélen még külön emlékszoba is őrzi személyes tárgyait, dokumentumait, melyet idén pályázati támogatásból fognak felújítani.

Gulyás Lajos emlékét írott formában őrzi Martinkó Károly, Az áldozatok Isten szolgái illetve Kövy Zsolt, Gulyás Lajos emlékezete című könyve.

Írt még róla Tóth Mihály, Istenem,adj lehetőséget a népemért való szolgálatra! címmel a szél-járás című lapba és Gülch Csaba, Vértanúsággal hitelesítette hűségét címmel a megyei napilapba.

De készült róla film is. Ezek a Pápai különkiadás és a Titkolt örökség.

Az emlékezet szövetének újabb szálai a Mosonmagyaróvári 56-os Egyesület által állított 56-os mártírok kopjafája a Gyásztéren illetve a mosonmagyaróvári középiskolai kollégium névadása.

Legújabb emlékmegőrző események 2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett előadások, Erdős Kristóf tudományos kutató személyében a kollégiumban, a múzeumban, valamint a helyi református egyházközség és Levél Önkormányzata által szervezett Gulyás Lajos Emléknap voltak.

Külön tanulmány jelent meg róla a Rubicon történelmi magazin Végzetes sorsok című külön számában is, melyet Erdős Kristóf, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatója jegyez.


De talán a legfontosabb méltatás 2016. október 14-én hangzott el Budapesten, a Magyarországi Református Egyház 56-os emlékzsinatán, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a család jelenlétében emlékezett meg Gulyás Lajos mártírról."



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
1956-os művészeti galéria
  2017-02-12 14:35:06, vasárnap
 
  1956-os művészeti galéria címen nyitottam egy új oldalt a facebook-on Rudnyák Károlyné Németh Csilla képzőművész 1956-os alkotásaiból, melyek többsége az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére készült vegyes technikákkal.  
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 21 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 54 db bejegyzés
Összes: 1496 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 169
  • e Hét: 475
  • e Hónap: 5973
  • e Év: 19479
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.