Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról "Vérük már bennem dobol" ( Böröndi Lajos: Halottaink) Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
30 éve szabadon Emlékév 14.
  2019-08-22 03:06:49, csütörtök
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

2016. október 28. Magyaróvári temető

Az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak október 28-ai temetése napjára időzítve, 2016. október 28-án avatták a magyaróvári temetőben található tömegsírban nyugvó halottak emlékére Lebó Ferenc szobrászművész obeliszkjét, melyet az Angliában élő Magyar Árpád '56-os menekült és családja állíttatott saját költségén. A korabeli fotók és filmfelvételek alapján beazonosítható tömegsírba temetések közelébe elhelyezett emlékműnél azóta minden év október 28-án tartanak koszorúzást és ez a helyszín is bekerült a városi megemlékezések sorába.
Magyar Árpád már korábban is szeretett volna konkrét elképzelésű és megtervezett forradalmi emléket állítani a városban, de az érdekében és nevében eljáró helyi képviselőjének minden próbálkozása eredménytelen maradt. Simon Zsuzsanna a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület titkára javasolta a tömegsírban nyugvók emlékére egy emlékhely kialakítását. Az állító a javaslatot elfogadta s a hatvanadik évfordulóra el is készült a méltó emlékmű ezzel a felirattal: Az 1956-os gyilkos sortűz tömegsírban nyugvó áldozatainak emlékére. Ennek ellenére a városi plakátokon, meghívókon a tömegsírt továbbra is feltételezettként írják.


 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 13.
  2019-08-21 04:52:10, szerda
 
  Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

2008. január 11. Gulyás Lajos utca

2008. január 11-én a város és a református egyház emléktáblát avatott Gulyás Lajos (1918-1957) református lelkész, '56-os mártír emlékére, az előző évben róla elnevezett utcában. Az emlékhely a Gyásznapi megemlékezések sorába is bekerült, ahol mindig egyházi személy mond beszédet.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 11-12.
  2019-08-20 00:56:21, kedd
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

2006. október 26. Karolina Kórház

Az '56-os egyesület Dr. Székelyhidi László kezdeményezésére 2006-ban állított emléktáblát a Karolina Kórház területén belül annak az épületnek a falára, mely 1956-ban fogadta és ellátta a sortűz sebesültjeit. Az akkori kórházi dolgozók emberfeletti munkájáról több visszaemlékezés, riport is készült. A kórház 2006 óta a Gyásznapi megemlékezések egyik helyszíne.

2006. november 4. Városháza

Rosamarie Szalay németországi képzőművész a városnak adományozott 1956-os domborművét a Városháza bejáratánál helyezték el és avatták fel 2006. november 4-én. 2015-ben onnan az épület azon oszlopára szerelték át, ahol az 1992-es városi nemzeti tanács emlékére állított tábla van.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 10.
  2019-08-19 04:21:58, hétfő
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

1999. október 26. Magyaróvári temető

1999-ben a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület a Hősök Kápolnájának a magyaróvári temető felőli falára a sortűz áldozatainak és a kivégzett mártíroknak a neveit tartalmazó márványtáblákat helyezett ki. Ekkor hozták ide a még '89-es kopjafát is a temető végéből. Az anyagiak nagy részét Tánczos Lóránd önzetlen felajánlása biztosította. Érdekesség, hogy a Gyásztéren 54 névre faragott kopjafa található, az óvári temető emlékhelyén viszont már csak 50 nevet írtak fel. Az emlékhelyen olvashatók még a mártírok nevei is, köztük egy olyané, akit ugyan a Földes-perben ítéltek el, de nem halálra, azonban tragikus végű sorsa miatt a mártírok között a helye.
Erről az emlékhelyről indul minden év október 26-án a gyalogos menet a Gyásztérre. Az önkormányzat mindig biztosít egy buszt is, ami a menetet követi a térig.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 9.
  2019-08-18 06:19:10, vasárnap
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

1996. október 23. Bolyai Iskola

A mosonmagyaróvári Bolyai Iskola (Szent István király út 6.) elődjében volt általános iskolai tanuló Magyar Katalin (1940-1956). A képzőművész tehetséggel megáldott lány Budapesten tanult tovább, az un. kisképzőben. 1956. november 7-én önkéntes ápolónőként egy sebesült gyermek szállítása közben hősi halált halt. Emlékét 1996-ig ebben a városban, ebben az iskolában nem ápolták, nem őrizték. Csete Lajos volt mosoni tanár kezdeményezésére az önkormányzat, az iskola és az 56-os egyesület állított és avatott 1996. október 23-án emléktáblát az iskola belső udvarán. Azóta az intézmény minden évben megemlékezést tart Magyar Katalin emléktáblájánál.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 8.
  2019-08-17 11:27:56, szombat
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

1995. Kisalföldi Erdőgazdaság

Az 1956. október 26-ai sortűzben két erdészeti dolgozó is hősi halált halt. Az ő emlékükre a Kisalföldi Erdőgazdaság 1995-ben mosonmagyaróvári zárt telephelyük területén, ami Wittmann Antal parkban volt, kopjafát és szimbolikus sírkövet állított. 2016-ban a telephelyet eladták, de az emlékhelyet nem hagyták elveszni, hanem új, méltó helyszínt kerestek neki.
A várost Máriakálnok felé elhagyva, közvetlen megtalálható volt lőtér közelében alakították ki az erdőgazdasági dolgozók emlékhelyét. A sírkő táblát és a kopjafát is felújították, majd egy magasabb talapzatra állították. A környezetet rendbe tették és 2016. október 25-én ünnepélyes keretek között újra avatták. Megemlékező beszédet a Kisalföldi Erdőgazdaság igazgatója mondott.
A cég dolgozói azóta is minden évben leróják kegyeletüket a hősök emléke előtt. Sajnos a Városi Gyásznap helyszínei közé eddig azonban mégsem került be az erdőgazdaság '56-os emlékhelye és megemlékezése.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 7.
  2019-08-16 09:36:43, péntek
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

1992. Városháza emléktábla

Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselőtestülete 1992-ben két ötvenhatos vonatkozású határozatot hozott. Az egyikben hozzájárult, hogy az 1991-ben alakult, de bíróságilag 1992. március 30-án bejegyzett Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület elhelyezhesse első emléktábláját, méghozzá a Polgármesteri Hivatal Fő utcai bejárata első oszlopának nyugati oldalára, 55x44 cm-es nagyságban.

A másik határozat pedig arról szólt, hogy a Képviselőtestület az Ipartelepen az 5091/1 hrsz. közterületet ( az 1956. október 26-ai sortűz helyszíne) 56-os emlékparknak nevezi el. ( Ennek megjelenítése se akkor, se azóta nem történt meg.)

A városháza egyik oszlopára szerelt tábla felirata: Ebben az épületben alakult meg 1956. október 26-án a magyar nemzeti tanács helyi szervezete.

Avatása 1992. október 26-án volt. Avató beszédet Ebinger Endre '56-ban óvári gimnáziumi tanár, az ötvenhatos nemzeti tanács, az 5-ös bizottság tagja, a forradalom leverése utáni megtorlások elszenvedője mondott.

Szavai így hangoztak:

,,A forradalom elfojtása után mindenki tudta, hogy 1956-ban Magyarországon forradalom volt, de senki sem beszélhetett róla valóságnak megfelelően szíve szerint, emlékét leplezni kellett, nevét sem lehetett kiejteni. Mi Mosonmagyaróváriak mindig emlékeztünk. Ki-ki a maga módján, szűk családi körben, barátok között, templomokban, temetőkben, börtönökben. Ez a lappangó emlékezés adta az erőt és bátorságot ennek a városnak, hogy három évtized eltelte után az országban szinte elsőként nyíltan és hangosan megszólalt.
Azóta e napon évről-évre emlékezünk alapkőletétellel, kopjafák állításával, emlékműavatással. Most is az 56-os emlékparkhoz indulunk.
Előtte azonban itt a városháza bejáratánál méltó és maradandó táblát avatunk annak a testületnek emlékére, amely a forradalom alatt a város vezető testülete volt. Megemlékezünk arról a Nemzeti Tanácsról, amely a forradalom viharában jött létre, a fegyverek, a gyász, az indulatok viharában.
A régi, rendíthetetlennek hitt hatalom összeomlására forradalmi erő még nem jött létre, az indulatok elszabadultak, a város összeroppant. Ezekben a sorsdöntő órákban az emberek városszerte az eseményeket tárgyalták és küldötteket választottak.
Akkor én gimnáziumi tanár voltam itt. 24 éves. A város pedagógusai - egy viharos gyűlés után - azzal a megbízással küldtek a városháza épületébe, hogy a pedagógusok érdekei mellett a mosonmagyaróvári ifjúságot is képviseljen.
Ebben az épületben alakult meg a Nemzeti Tanács, mely magára vállalta a város ideiglenes irányítását. Ezt a város polgáraival falragaszon tudatta, melyben a Nemzeti Tanács a forradalmat a magyar nép győzelmének nevezte, hitet tett a rend és nyugalom helyreállítására.
Említést érdemel, hogy később, a megtorlás idején pár soros falragasz nyomdai engedélyezése is bűncselekménynek számított és ezért hurcolták meg a városház akkori igazgatási osztályvezetőjét Pál Sándort is.
A Nemzeti Tanács megalakulása után osztozott a város gyászában, fájdalmában, halottait eltemette és előre tekintett. A város sebesültjeinek vér, Budapestnek segítség kellett. A mosonmagyaróvári Nemzeti Tanács tartotta kezében az ország egyik ütőerét, Hegyeshalmot. Hegyeshalom hirtelen kiemelkedő szerepet kapott. Óriásira nőtt a személy és áruforgalom, Az üzemi Munkástanácsoknak döntő szerepük volt a segélyszállítmányok továbbításában. Megalakult a Nemzetőrség. A határ őrzését a Katonai Tanács vette át Ambrus őrnagy vezetésével. A felesketett gazdászhallgatók járőröztek, vigyáztak a rendre. A Nemzeti Tanács a kórház orvosainak segítségével a rendkívüli nehéz körülmények ellenére is biztosítani tudta a város sebesültjeinek ellátását.
Később, a Nemzeti Tanács ez irányú tevékenységéről nyilatkozva Dr. Vida Ferenc - a hírhedt vérbíró - a Legfelsőbb Bíróságon ezt azért minősítette bűncselekménynek, mert a vér és gyógyszer az ellenforradalmárok számára érkezett. E kijelentés nemcsak a mosonmagyaróvári Nemzeti Tanács, hanem az egész emberiség arculcsapása volt.
A forradalom győzött. Benne részt venni csodálatos és megrendítő volt. A Nemzeti Tanács az üzemi Munkástanácsokkal egyetértve november 5-ére meghirdette a város egész területére a munka elkezdését.
November 2-án azonban már vészjósló jelek mutatkoztak. Abda, Öttevény sorra jelezte telefonon a rajtuk áthaladó szovjet páncélosok számát. A túlerő félelmetes volt. A határt a szovjet páncélosok hermetikusan lezárták.
A történelem fintora, hogy míg az ország ezekben a napokban az Amerikai Egyesült Államoktól várt hathatós segítséget, addig a város Nemzeti Tanácsának egyik utolsó tevékenysége éppen segítségnyújtás volt a vesztegzár miatt itt rekedt és a szovjetek őrizetébe került nyugati és amerikai diplomata-családtagok kimentésére és elszállásolására.
November 4-én hajnalban a szovjetek lefegyverezték az épületben tartózkodó kis létszámú nemzetőrséget és a városházát elfoglalták. PA szovjet páncélosok körülvették az Akadémia várépületét. A reggeli órákban a helyzet kritikussá vált. Lugosi Géza, a Nemzeti Tanács elnökének kérésére a gazdászhallgatók fájó szívvel, könnyes szemekkel letették a fegyvert. Elkerültük a további vérontást.
November 5-én Szuvorov alezredes erőszakkal átvette a hatalmat. A Nemzeti Tanács megszűnt.
Tagjai nem voltak hősök, csupán a városért, a forradalom teljes győzelméért tenni akaró polgárok.
Az 56-os forradalom befejezetlen maradt. 1989-ben újra elkezdtük. Folytatása, a forradalom teljes győzelmének kivívása a mai fiatal generáció kötelessége. Legyen ehhez példakép a Nemzeti Tanács tenni akarása, adjon nekik erőt és segítse őket 56 szelleme."



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 6.
  2019-08-15 07:53:52, csütörtök
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből
1989-2019

1991. '56-os emlékpark-Gyásztér

A mosonmagyaróvári '56-os emlékpark - Gyásztér - az 1956. október 26-ai sortűz áldozatainak emlékét őrző emlékhely az Ipartelepen, a sortüzet lövető és lövő ÁVH-s határőrlaktanyával szemben, a sortűz helyszínén található.

Hivatalos története 1989. augusztus 4-én helyi pártok és egyesületek ötvenhatos emlékmű állítására vonatkozó kötelezettségvállalásával kezdődött, melynek teljesítésére kuratóriumot hoztak létre, ami két évig szervezte, intézte, koordinálta az emlékművel kapcsolatos valamennyi ügyet, feladatot, adománygyűjtést.

A későbbi, monumentális, háromalakos Golgota emlékmű Rieger Tibor szobrászművész önzetlen, áldozatos munkája jóvoltából készült el. Az egyéb szükséges anyagiakat közadakozásból teremtették elő, amihez több és többféle rendezvényt, de még sport eseményt is szerveztek.

Az emlékmű elkészülte (1991) előtt a térre kihelyeztek egy haranglábat és sor került az emlékmű alapkő letételére, egyben az első gyalogos felvonulást és megemlékezést is megtartották a sortűz helyszínén október 26-án (1989) egy évvel később pedig elkészült az ötvennégy, névre faragott kopjafa (1990) Horváth Gábor és Németh Alajos felajánlásából.

Érdekesség, hogy 1990-ben a taxis blokád miatt egy meghívott se jött le Mosonmagyaróvárra október 26-án. Egyedül Orbán Viktor a FIDESZ frakcióvezetője repült helikopterrel a városba, ahol a Polgármesteri Hivatal erkélyéről mondott beszédet. Pedig az Ő neve a meghívón nem szerepelt, azt utólag bélyegezték rá. Később miniszterelnökként való megjelenését helyi politikusok hozzáállása akadályozta. Sajnálatos,hogy 1990 óta nem járt a városban egyetlen október 26-án sem.

Az így elkészült emlékhelyen a Jézus levétele a keresztről (Golgota) alkotás avatására 1991. október 26-án, 1990 óta hivatalosan is elnevezve, a Városi Gyásznapon került sor.

Azóta a sortűz napján minden évben a legmagasabb közjogi méltóságok és közéleti személyiségek (is) fejet hajtanak az áldozatok emléke előtt.

1992-ben a város képviselőtestülete által hozott határozat (117/1992 (IX.7.) Ktsz.) alapján ,,az Ipartelepen az 5091/1. hrsz-ú közterületet '56-os emlékparknak" nevezték el. A város lakossága azonban Gyásztérnek mondja ezt a véráztatta teret.

1998-ban az emlékmű alkotója Rieger Tibor szobrászművész a város legnagyobb elismerésében, a Pro Urbe Mosonmagyaróvár Díjban részesül.

2001-ben a térre a Magyar Igazság és Élet Pártja helyi szervezete ültetett fákat és helyezett ki egy kis emléktáblát. ( Néhány évvel később, mind a fák, mind a tábla eltűnt az '56-os emlékparkból.)

2002-ben Böröndi Lajos a művelődési ház igazgatója felelős kiadóként képeslapot adott ki a Golgotáról. A fotót Balassa Tamás készítette.

2006-ban a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyen Mosonmagyaróvár ,,Arany diplomát" és tárgyjutalmat kapott az '56-os emlékhely méltó kialakításáért.

2011-ben a 303/2011. ( XII.23.) Korm. rendelet Mosonmagyaróvár, a határőrlaktanya előtti tér" ( Határőr u.10. előtti tér) helyszínt Történelmi emlékhellyé nyilvánította.

2012-ben az Európai örökség Győr-Moson-Sopron megyében c. könyvben megjelent Simon Zsuzsanna fotója is a Gyásztérről.

2014-ben a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesület állított kopjafát az 1957-es győri koncepciós per során kivégzett mártírok emlékére. Ettől kezdve leginkább itt emlékeznek június 16-án az 1956-os Mártírok Emléknapjára.

Szintén ebben az évben még a Nemzeti Örökség Intézete is kihelyezte emlékoszlopát, a terület, mint történelmi emlékhely megjelölésére.

2016-ban az önkormányzat pályázati pénzből letérköveztette a Golgotához vezető gyalogos utakat és szikladarabokkal töltötte fel és szórta körbe a Golgotát. A térre új fákat ültettek, a dísznövényzetet azonban nem frissítették.

Simon Zsuzsanna felterjesztése alapján a Gyásztér Győr-Moson-Sopron megye Megyei Értéktárának része lett 2016-ban.

2019. május 11-én a Nemzeti Örökség Intézetének országos Emlékhelyek Napja c. programjához elkötelezett emlékmegőrzők szerveztek a térre előadásokat, visszaemlékezéseket, versfelolvasásokat, könyvbemutatókat.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 5.
  2019-08-14 01:24:44, szerda
 
  30 éve szabadon Emlékév

Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből 1989-2019

1990 Akadémia

A Mezőgazdasági Akadémia az 1989-es emléktáblája avatása után közadakozásból egy emlékmű állítását határozta el az 1956. október 26-ai sortűz következtében hősi halált halt hat hallgatója emlékére. Dr. Kuroli Géza dékán elnökletével létrejött '56-os Emlékmű Bizottság vállalta a felkért művész Pauer Gyula emlékművének elkészítéséhez szükséges anyagiak előteremtését, a létesítéssel kapcsolatos feladatok elvégzését. A bizottság levelet küldött az évfolyamoknak, kérve az adomány küldést egy meghatározott folyószámlára. Pauer Gyula: Halott nő c. alkotását 1990. október 26-án avatták fel. Avatóbeszédet Dr. Szőke Károly FM államtitkár-helyettes mondott volna. A faxon elküldött beszédét Dr. Iváncsics János olvasta fel.
Az Akadémia az 1989-es és az 1990-es emlékhelyén is szokott koszorúzni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
30 éve szabadon Emlékév 4.
  2019-08-13 06:15:04, kedd
 
  Érdekességek, furcsaságok a mosonmagyaróvári 1956-os emlékhelyek történetéből
1989-2019

1990. Hunyadi Iskola

Az 1956-os ipari iskola utódja a mosonmagyaróvári szakmunkásképző intézet a hat, sortűzben elhunyt hősi halott tanulójának emlékére 1990. október 26-ára állított emléktáblát az iskola falára. Onnantól kezdve minden évben méltó megemlékezéseket szerveznek. Az eseményre mindig meghívják az elhunytak hozzátartozóit is, akik ilyenkor találkozhatnak egymással, beszélgethetnek a többi meghívottal. Mindannyian az iskola vendégei. A megemlékezések az iskola udvarán zajlanak. 2012-ben az iskola bővítése folytán a főbejárat áthelyeződött, ezért az emléktáblát is odahelyezték át.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2019.07 2019. Augusztus 2019.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 237 db bejegyzés
Összes: 2410 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 299
  • e Hét: 5372
  • e Hónap: 9329
  • e Év: 71050
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.