Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
'56 a Moson Megyei Műhely 2012-2017-ben
  2017-05-19 04:52:49, péntek
 
   
  A mosonmagyaróvári Moson Megyei Műhely c. tudományos és kulturális folyóirat 2012-2017 összevont számában olvasható Dr. Nagy Miklós 2014. évi ötvenhatos könyvének bemutatóján elhangzott köszöntő beszéd, Balázs Szalay csornai történelem tanár előadásában. A könyvbemutatót az Óvári Gazdászok Szövetsége szervezte a Cselley-házban.

A beszéd 2016. július 15-e óta olvasható és letölthető a Százötvenhat beszéd Ötvenhatról című blogomból. De most ide is kimásolom:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Megjelentek!

Kérem higgyék el, amikor azt mondom, óriási megtiszteltetésnek érzem,
hogy itt állhatok Önök előtt. A csornai gimnázium történelem tanáraként már
régóta figyelemmel kísértem Nagy Miklós élénk közéleti tevékenységét, amikor
2008-ban megkerestem levelemmel: elmondaná-e mire emlékszik a csornai 56-
tal kapcsolatban. Ebben a témában ugyan nem sokat tudott segíteni, hiszen ő itt
volt részese az eseményeknek, de kivitt az andaui hídhoz, megmutatta a határ
osztrák oldalán felállított műalkotásokat, felmentünk a kilátóba, és akkor, ott -
talán nem túlzás azt mondanom-, barátság szövődött kettőnk között.
Az ő segítségével ismerkedtem meg olyan egykori csornai vagy csornai
kötődésű akadémistákkal, akik emlékeik elmondásával segítették kutatásomat,
pl. Bognár Csaba, Bognárné Cser Ágnes, Pálfy Loránd és Tóth László. Mert
bármilyen furcsának tűnik, több kapcsolódási pont is van Mosonmagyaróvár és
Csorna között. Az itteni vérengzésnek esett áldozatul a csornai Kovács István
kőműves és Németh Károly segédmunkás. Az akadémia hat hősi halottja között
volt Horváth Gyula is, aki 1935-ben Csornán látta meg a napvilágot, de a
tragédia idején már Szanyban éltek. Másnap végzett a népharag Stefkó József
határőr hadnaggyal, akinek holttestét a csornai temetőben földelték el. Az óvári
tragédia híre hozzájárult ahhoz, hogy Csornán észhez térjenek a szembenálló
felek, hiszen nálunk is a határőrség felé indult volna a tömeg.
Csornán a Mosonmagyaróvár felé kanyarodó út mellett áll a vidéki
Magyarország egyik legnagyobb 1956-os emlékműve, melyet széleskörű
összefogás eredményeképpen 2007-ben avattak fel. Szokatlan formájával,
anyagával és jelképeivel hűen fejezi ki a forradalmat megelőző diktatúra
embertelenségét és a forradalom emberségét. A kereszt alapzatú talapzat a
szenvedést szimbolizálja, míg a hegyesre vágott sínek a töviskoszorúra utalnak.
A kútszerű tömlöc a bebörtönzéseket, az aranyozott gömb a Napot, a fényt és a
reményt jeleníti meg. A börtönrácsból felnyúló kezek, melyek 1956-os
csornaiak kézlenyomatait mintázzák, a szabadság utáni vágyat érzékeltetik. A
felhasznált szürke kockakő megidézi az 50-es évek kilátástalan hangulatát, de a
forradalmárok barikádjaira is utal. A vasúti sínek egyszerre emlékeztetnek
azokra, akik kénytelenek voltak elmenekülni az országból, illetve azokra a
vidékiekre, akik vasúttal szállítottak élelmet a fővárosba.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
1956 kiemelkedő év volt a művelődéstörténetben. Ebben az esztendőben
készült el az első endoszkópos fényképfelvétel és a ma is használt hajszárító, a
tárcsafék ekkor váltotta fel a dobféket, ebben az évben találták ki a mesterséges
intelligencia kifejezést, fedezték fel, hogy az embernek 46 kromoszómája van.
Ezek mind fontos kultúrtörténeti lépések az emberiség történetében, de mi,
magyarok 1956 említésekor az 58 évvel ezelőtt zajlott forradalomra és
szabadságharcra emlékezünk. Ilyenkor fejet hajtunk az 1956-os forradalom és
szabadságharc neves és névtelen hősei előtt. Mosonmagyaróváron pedig sajnos
rengeteg kioltott élet iratkozott fel a mártírok névsorába.
Az 1956-os forradalom a modernkor egyik legmegrendítőbb szabadságért
vívott harca volt. E forradalom nemcsak Magyarországon, hanem
világviszonylatban is mélyen befolyásolta az akkori és a későbbi történelmi
eseményeket, folyamatokat. Azokban a napokban az egész szabad nyugati világ
feszülten, reménykedve, csodálkozva és csodálva, virrasztva ,,drukkolt" a
magyar népnek. Még ma is sok helyen és több milliónyi ember számára a
magyar forradalom egyet jelent a szabadság iránti vággyal, az érte feltétel
nélküli áldozathozatal képességével és a határtalan hazaszeretettel.
De miért is került sor a forradalomra? Miért csatlakoztak 58 évvel ezelőtt
a tüntetőkhöz az akadémia tanulói?
Magyarországot a második világháború végén elfoglalta a győztes szovjet
Vörös Hadsereg, aminek hatására a 40-es évek végén, az 50-es évek elején
mindent szovjet mintára kellett tennünk. Erre már sajnos készen állt egy árulásra
kész vezető réteg. A túlzott iparosítás, a mezőgazdaság tönkretétele, a torz
gazdaságpolitika súlyos helyzethez vezetett.
Az országot vezető kommunisták minden társadalmi csoportot
megsértettek - a parasztokat, a munkásokat és az értelmiségieket egyaránt. A
szavak elvesztették eredeti jelentésüket. Amikor azt mondták, hogy népi
demokráciát építünk, azt értették rajta, hogy reszkessen mindenki a párttól. A
békemozgalom háborús készülődést, a parasztság támogatása kuláküldözést, a
szovjet-magyar barátság a Vörös Hadsereg megszállását, a növekvő jólét pedig
egyre fokozódó elszegényedést jelentett. A beígért szebb jövő, szabadság és
jólét helyett lett börtön, félelmetes hajnali csengetés, lefüggönyözött ablakú
fekete autók és sorban állás az üres boltok előtt. Társadalmi egyenlőséget
hirdettek, de ezt nem a szegény rétegek felemelésével, hanem a jobb helyzetben
élők lesüllyesztésével érték el. Emberi közösségek bomlottak fel, hiszen sokan
feleslegesnek, sőt ellenségnek érezték magukat, olyannak, akinek nincs helye az
újjáépülő országban. Mennyi alkotóerő veszett kárba, hány diák jövőjét vágták
el azzal, hogy az iskolai anyakönyvbe neve mellé X-et tettek, ami az
osztályidegenséget jelentette.
A kommunista párttól függetlenül működő szerveződéseket felszámolták.
Nem tűrték az ellenvéleményt, nem volt szólásszabadság, s megszűnt a
demokrácia. Akik szót mertek emelni, azokat bebörtönözték. Törvénysértések,
koncepciós perek ideje volt ez. A forradalom kitörését megelőző időkben az
igazságtalanság és a megtorlás minden harmadik embert érintett valamilyen
formában: 400 jogerős halálos ítéletet hoztak, és tízezreket börtönöztek be, vagy
költöztettek ki otthonaikból. Akik ezt tették velünk, akarva-akaratlan, tudatosan
vagy tudattalanul, de a sötét oldalon jártak, és a nemzet árnyékba borult.
Magyarországot teljesen elszakították Európa nyugati felétől, a határokat
vasfüggöny zárta le, az iskolákban pedig a megszállók nyelvét, az oroszt kellett
tanulni. A nemzeti hagyományokkal szakítva megváltoztatták a címert és a
szovjet diktátor, Sztálin dicsőítésére 18 méter magas szobrot emeltek a
lerombolt Regnum Marianum templom helyén. A diktatúra mindkét jelképét
1956. október 23-án semmisítette meg a forradalmi tömeg: a szoboróriást
ledöntötték talapzatáról, míg a nemzetidegen címert kivágták a zászlóból.
1956 kinyitotta Magyarországot. A lehulló vasfüggönyön keresztül
újságírók és forgatócsoportok özönlöttek be Nyugatról. A mosonmagyaróvári
gyász megnyilvánulásait külföldi fotóriporterek örökítették meg, s nem sejtették,
hogy fotóik alapján fognak bebörtönözni, sőt kivégezni embereket. Az óvári
gazdászok beszámolóiban is olvashatunk a külföldi segélyszállítmányok
fogadásáról.
Forradalmunk és szabadságharcunk már a modern médiakorszakban
zajlott, így rengeteg képünk van az eseményekről. Azokban a napokban
Magyarország képe megváltozott, és a nekünk oly sok jót nem hozó XX.
században soha nem voltunk olyan kedveltek a világ közvéleménye előtt, mint
akkor.

Tisztelt megjelentek!

Gyakran hallani azt a vélekedést, hogy a fiatalok közönyösek a
közügyekkel szemben, forrófejűek, önzők és dologtalanok. Nem lehet rájuk
számítani, és csak az érdekli őket, hogy meglegyen a szórakozásuk. Köszönik,
nem kérnek az 1956-os ünnepekből, az emelkedett gondolatokból, az országos
ügyekből. Ennek ellenére a különböző felmérések azt mutatják, hogy az 1956-os
eseményekre utaló kérdésre, vagyis arra, hogy mit ünneplünk október 23-án, a
megkérdezettek fele határozott választ adott. Sokan emlékeztek valami
pontokra, de a legtöbben, közel 60 százalékuk arra a jelszóra, hogy "Ruszkik
haza!" A megkérdezettek 57 százaléka szerint a forradalom oldalán résztvettek a
mai fiatalok példaképei lehetnek.
A tudással tehát nincs nagy gond, de a nemzeti büszkeséggel már
hadilábon állunk. Előfordult már, hogy azt mondta nekem egy diák, mikor
elkezdtük a magyar történelmet tárgyaló témakört, hogy ,,Jaj, de kár, mert mi
olyan lúzerek vagyunk, mi mindenhol csak vesztesek voltunk". Vajon az a diák,
aki ezt mondta, tisztában volt vele, hogy a számítógépes világból származó lúzer
kifejezést olyan személyekre használják, akik sikerek elérésére alkalmatlanok és
kilátástalan jövőjűek, aminek tükörfordítása: ,,vesztes"?
Mi most hiába gondoljuk, hogy egy nemzet, mely 1100 éve él Európa
közepén, nem lehet vesztes, a fiatalok, a mai akadémisták nem kis része
keserűen látja az ország, és benne a saját jövőjét. 1956 megünneplése arra is jó
alkalom lenne, hogy szót értsünk a fiatal generációval. Óriási az országos és a
helyi politika felelőssége abban, hogy a közbeszéd értelmes célok
megvalósításáról szóljon, mert fiataljaink nemcsak a közélettől, hanem az
országtól is tömegesen fordulnak el. Ahogy 1956-ban is tömegesen távoztak az
országból, köztük sok óvári gazdász is. A véres péntek után az akkori intézmény
hallgatóinak mintegy 30%-a - köztük Miklós is - új hazát választott magának.
Az 1956 szeptemberében beiratkozott 283 akadémista közül 82-en hagyták el az
országot. Tudásukkal és szorgalmukkal az akkori NSZK, Svájc, Kanada, USA,
Svédország, Dánia, Ausztria, és Kolumbia fejlődését szolgálták.

Tisztelt hallgatóság!

A most bemutatásra került kötet is érdekes, de a szerzője is megérdemli a
figyelmet. Dr. Nagy Miklós 1935-ben született a rábaközi Acsalagon. Az elemi
iskolát szülőfalujában és Bősárkányban végezte, majd a soproni Berzsenyi
Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1955-ben felvételt nyert a
mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. II.éves hallgatóként a
forradalom eszméi mellé állt, és részt vett az október 26-i tüntetésen, ahol
kézigránátszilánk-sérülést szenvedett. Társaitól támogatva, sebesülten ért haza,
ahol még nagyobb tragédiával kellett szembesülnie. Elhunyt szeretett édesanyja.
Néhány nap alatt gyökeres fordulatot vett élete. 1956. november 11-én elhagyta
az országot, s Ausztrián keresztül az akkori Nyugat-Németországba került.
Tanulmányait a würzburgi egyetemen végezte el, majd Regensburgban kapott
állást a Bajor Élelmiszervizsgáló Intézetben. A doktori vizsgáját a Müncheni
Technikai Főiskolán tette le.
Miklós a távolból sem felejtette el hazáját. Magyarságát soha nem
felejtette el, és ahol csak lehetett segített a Németországban szerencsét próbáló
honfitársain. Egy rábaközi parasztcsalád gyermekéből igazi európai polgár lett.
Munkája mellett, a saját eszközeivel és lehetőségeihez mérten mindent megtett
azért, hogy gyermekkorának egykori színhelyét újra összekösse Európával. Az
európaiság nála nem csak hangzatos jelszó. Európa nála a demokráciát, a szabad
véleménynyilvánítást és az egyén képességeinek szabad kibontakozását jelenti.
Ezekért a célokért vonult fel társaival 1956.október 26-án.
2004-ben óriási szerepet vállalt jelenlegi lakóhelye, a Regensburg
közelében fekvő Sinzing és Csorna között létrejött testvérvárosi kapcsolatok
kiépítésében. A kiváló testvérvárosi kapcsolatért nyerte el Sinzing és Csorna az
Európa Tanácstól az Európa Diplomát és az Európa Zászlót.
Tevékeny munkálkodása révén évente szerveződik kirándulás, kulturális
találkozó a két város és a két nemzet között. A testvérvárosi kapcsolat keretében
több kiállítást szervezett Sinzingben magyar művészeknek és volt tárlat Csornán
is sinzingi alkotóknak. Ezeknek a kapcsolatoknak köszönhetően sok barátság
szövődött. A németországi Európai Kapcsolatok Egyesületének folyamatosan
készíti a dokumentációt, fényképekkel, újságcikkekkel, a magyar újságcikkek
fordításával. Idén augusztusban Sinzing-Csorna testvérvárosi kapcsolatok
érdekében végzett évtizedes önzetlen munkája elismeréseként megkapta a
Csorna Városért Emlékérmet.
Miklós folyamatosan publikál, könyveket ír. Elkészítette Életem története
című könyvét, s folyamatosan írja szülőfaluja, Acsalag történetét is. Aktív tagja
a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának. 79 évesen is állandóan megújul
és nevel. Holnap például Csornán, a Nyugdíjas Akadémián tart előadást az
egészséges táplálkozásról.
Kedvelt időtöltése még a festészet. A gimnáziumi évek alatt Ágoston Ernő
rajziskolájába járt. Az akvarell festészetet a soproni Horváth Józseftől sajátította
el. A würzburgi egyetemi évek alatt is rendszeresen járt a helyi művészeti körbe,
ahol főleg akvarellt festett, de grafikát is készített. Németországban több
kiállítása volt, de műveivel bemutatkozott Franciaországban és
Spanyolországban is. Magyarországon is sok tárlat nyílt alkotásaiból. Akvarell
képein számos rábaközi templomot örökített meg. A most bemutatásra kerülő
kötetbe 4 festménye került be. A címlapon az akadémia ódon falai, a belső
borítón a sortűz, míg kedves tanára, Dohy János bemutatásánál egy mezei
szarkaláb és egy apró szulák képe kapott helyet.
Keresd a nőt! - tartja a francia közmondás, s valóban minden sikeres férfi
mögött áll egy Nő. Milyen sorsszerű, hogy Miklós felesége, Sieglinde is
kénytelen volt elhagyni szülőhelyét. Ő a második világháború végén menekült
Kelet-Poroszországból az előretörő szovjet csapatok elől. Megtanulták egymás
nyelvét, és a német család leánya mindenben segítette és segíti magyar férjét.
Tisztelt megjelentek!
A könyv címe egyszerű és tárgyszerű. Olyan amilyen a szerzője. Miklós is
azt mondja, amit gondol. A könyv is azt tartalmazza, amit a címe takar. Óvári
gazdászok és tanáraik az 1956-os forradalomban - visszaemlékezések és
kordokumentumok. Óriási feladat volt ötven év távlatából összegyűjteni a
világban szétszóródott akadémisták emlékeit. Tíz év kutatómunka eredményét
vehetik kezükbe az érdeklődők. Miklós magánkiadásában jelent meg a munka,
így belekerült mindaz, amit a szerző fontosnak tart az akadémia és
Mosonmagyaróvár 56-os történetéből.
A kötet nem monográfia, inkább forrásgyűjtemény, melyben felhasznált
minden elérhető kiadványt, sajtóban közölt visszaemlékezést, levéltári anyagot
és periratot. Megszólaltatott minden olyan szemtanút, aki hajlandó volt beszélni
a szörnyű emlékeiről és érdemleges információval rendelkezett az
eseményekről.
A rövid előszó után Walleshausen Gyula 1993-ban kiadott iskolatörténeti
munkájának 1956-ra vonatkozó összefoglalását olvashatjuk. Értékes rész az
1956 őszén beiratkozott tanulók évfolyamonkénti névsora, majd néhány oldallal
később azoknak a gazdászoknak a listája, akik megsebesültek és-vagy elhagyták
az országot.
A hat hősi halott életét és emlékének ápolását bemutató fejezetet nem
tudtam könnyek nélkül olvasni. Az iváni Pintér Gizellát menyasszonyi ruhában
temették, szülőházára pedig 1991-ben emléktábla került. Varga Erzsébetről utcát
neveztek el Töltéstaván. Horváth Gyula szanyi sírkövén ezt a feliratot
olvashatjuk: ,,Életem legszebb hajnalán mint diákot tört le a halál. Imádkozzon
értem ki a síromnál megáll." A művelt és életvidám Nagy Árpád már végzett
tanítóként iratkozott be Óvárra. Szüleik egyetlen gyermekét Sarródon temették
el. Szalai István édesapját és édesanyját is szovjet katonák gyilkolták meg, de a
könyvből azt is megtudhatjuk, hogy síremléke miért van odabetonozva a
fedőlaphoz. Wesztergom Imrét lébényiek százai kísérték utolsó útjára, s ahogy a
koporsója alászállt a mélybe, a nemzeti himnuszt énekelték.
Vegyes érzésekkel olvastam a ,,Professzoraink szerepe a forradalomban"
című fejezetet. Egyrészt a tanulói ragaszkodás és szeretet szép példájával
találkozhat az olvasó, másrészt a megtorlás során értelmetlenül és megalázó
módon kettétört értelmiségi életek és pályafutások bemutatásával. Szinte
jelképes Dohy professzor sorsa, aki aznap távozott az élők sorából, amikor a
rehabilitációját tartalmazó értesítést, benne a Széchenyi-díj odaítélésével
meghozta a postás. A már említett Dohy János igazgató helyettesen kívül
megemlékezik Varga Ernő igazgatóról, több oktatóról, többek között Hídvégi
László, Ebergényi Béla és Pintér László főiskolai docensekről is.
A mintegy 220 oldalas könyv felét teszi ki a 33 visszaemlékezés, melyek
többségét Miklós jegyezte le. Az interjúk készítésénél látszólag egyszerű volt a
munkamódszere. Kikérdezte a szemtanúkat, és leírta, amit elmondtak. Aki
megpróbálkozott már hasonlóval, az tudja, hogy ez mennyire nem könnyű
feladat. Az emberek nem úgy működnek, hogy választékosan, szinte
nyomdakészen tollba mondják emlékeiket. Elengedhetetlen a bizalom
megteremtése, melyet Miklósnak legtöbbször sikerült elérnie. Természetesen
voltak olyanok, akik nem akartak beszélni a történtekről. Különösen az itthon
maradottak nyíltak meg nehezebben. Erről Hirtl László így vallott:
,,Hosszú gondolkodás után szántam rá magam a levélírásra. nem tudom
szabad-e a múlt sebeit felszaggatni, szabad-e az emlékek felidézésével a
borzalmakat még egyszer átélni. Szabad-e az utánunk jövő generációnak olyan
tényeket feltárni, elmesélni, melyek ma csak a horrorfilmek fantáziájának
szüleményeihez hasonlíthatók. Jogunk van-e nekünk ahhoz, akik e borzalmakat
átéltük, hogy fiaink - hozzánk hasonlóan - álmaikban izzadva, hörögve
meneküljenek az őket üldöző, megölni akaró páncélkocsik, tankok elől. Azzal
azonban, ha hallgatunk, nem derül ki az igazság, mely fontos és döntő, mert egy
új generáció csak ennek tudatában képes a jövőt formálni, építeni."
Nagy volt a kísértés, hogy ne idézzek a többi visszaemlékezésből is, de
Önök nem hiszem, hogy felolvasóestet várnának tőlem. 1956-ról csak a
rendszerváltás után lehetett nyíltan beszélni, de a Mosonmagyaróvári
Mezőgazdaságtudományi Kar már az első szabad választások előtt fél évvel
emléktáblát avatott a sortűz áldozatául esett hat hallgatója emlékére. A
visszaemlékezések után az ekkor elhangzott beszédet is olvashatjuk.
Miklós az interjúk készítése mellett fáradhatatlanul fényképezett.
Nemcsak a visszaemlékező személyek arcképét láthatják a kötetben, hanem a
vérengzésnek áldozatul esett akadémisták síremlékeit is.
A kötet erőssége hogy sokféle nézőpontból mutatja be a megtörténteket,
attól függően, hogy ki melyik helyszínen tartózkodott, mikor és kivel vett részt
az eseményeken. A gyilkos sortűz leírása is különbözhet, attól függően, hogy ki
hol állt a menetben. Olyanoktól is olvashatunk visszaemlékezést, akik a
forradalom leverése után voltak kénytelenek elmondani a fegyelmi bizottság
előtt élményeiket. Nagyon érdekes olvasmány az események után keletkezett
jelentések, eljárások, periratok böngészése. Az akadémia tanárainak és
dolgozóinak be kellett számolniuk az eseményekről, de becsületükre legyen
mondva, hogy ilyen nyomás alatt sem árultak el senkit név szerint, nem mondtak
terhelőt senkire.
A könyvet a kötet lektorálását is magára vállaló dr.Kuroli Géza professzor
úr megszívlelendő gondolatokat tartalmazó epilógusa zárja. Szintén őt dicséri,
hogy az óriási mennyiségű dokumentum és visszaemlékezés rendezve és
könnyen áttekinthetően kerülhet az olvasó kezébe.
Tisztelt Emlékezők!
A könyveknek is megvan a saját sorsuk. Kívánom, hogy ennek a kötetnek
az legyen a sorsa, hogy minél többen elolvassák és elgondolkodjanak a
tartalmán. Az előszóban ugyan azt írja a szerző, hogy munkája nem teljes.
Valóban, ahogy az előszóban utal is rá, vannak még olyan dokumentumok,
melyek kutatására nem kapott engedélyt. Mégis megkockáztatom, hogy ennél
mélyebben nem lehet bemutatni az óvári gazdászok és tanáraik 1956-os
szerepét.
Miklósnak köszönöm a bizalmát, Önöknek pedig a megtisztelő figyelmét.

elhangzott: 2014.október 28., Mosonmagyaróvár, Cselley-ház
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: franciaországban, spanyolországban, mosonmagyaróvári, rehabilitációját, megvalósításáról, visszaemlékezést, forrásgyűjtemény, forgatócsoportok, gazdaságpolitika, elgondolkodjanak, szabadságharcunk, poroszországból, magánkiadásában, visszaemlékezés, szerveződéseket, kultúrtörténeti, médiakorszakban, elengedhetetlen, fényképfelvétel, embertelenségét, értelmiségieket, évfolyamonkénti, megpróbálkozott, kordokumentumok, fáradhatatlanul, mosonmagyaróvár, szólásszabadság, megszólaltatott, szabadságharcra, bebörtönzéseket, igazságtalanság, legmegrendítőbb, törvénysértések, hazaszeretettel, iskolatörténeti, megváltoztatták, mosonmagyaróvári Moson, beszéd 2016, csornai gimnázium, témában ugyan, andaui hídhoz, itteni vérengzésnek, csornai Kovács, népharag Stefkó, csornai temetőben, határőrség felé, forradalmat megelőző, forradalom emberségét, kereszt alapzatú, hegyesre vágott, töviskoszorúra utalnak, kútszerű tömlöc, Moson Megyei Műhely, Nagy Miklós, Balázs Szalay, Óvári Gazdászok Szövetsége, Tisztelt Hölgyeim, Tisztelt Megjelentek, Bognár Csaba, Bognárné Cser Ágnes, Pálfy Loránd, Tóth László, Kovács István, Németh Károly, Horváth Gyula, Stefkó József, Vörös Hadsereg, Regnum Marianum, Dániel Gimnáziumban, Mezőgazdasági Akadémiára, Bajor Élelmiszervizsgáló Intézetben, Technikai Főiskolán, Európa Tanácstól, Európa Diplomát, Európa Zászlót, Európai Kapcsolatok Egyesületének, Csorna Városért Emlékérmet, Elkészítette Életem, Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának, Nyugdíjas Akadémián, Ágoston Ernő, Horváth Józseftől, Dohy János, Walleshausen Gyula, Pintér Gizellát, Varga Erzsébetről, Nagy Árpád, Szalai István, Wesztergom Imrét, Varga Ernő, Ebergényi Béla, Pintér László, Erről Hirtl László, Mezőgazdaságtudományi Kar, Kuroli Géza, Tisztelt Emlékezők,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Png nő  A boldogság olyan, mint a tava...  Kereszt  Sóhegyek Iránban  Neked tudnod kell  Mai harmónia kártyám  Lila fluoritkristály  Olvass álhíreket!  Jézus  Ábrándozás.....  Ha igazán belelátnánk a másik ...  Facebookon kaptam Mírjam bará...  Elizabeth Barrett Browning ver...  Képes idézet !  Aki először kér bocsánatot, az...  Krisztus levele vagy  Mai harmónia kártyám  Szép estét kedves látogatóimna...  Egy csésze kávét?  Facebookon kaptam  Panda maci  Elmélyedni Jézus életében  Tavaszi kép  Facebookon kaptam  Gondolkodó  Elmélkedés  A vese egészségés működéséhez ...  Mi lesz az emberiséggel . . ...  Ma Győr - beoltják a mamát  Elkiabáltam  Elmélkedés  Facebookon kaptam  Hívő ember  Facebookon kaptam  Aki először kér bocsánatot, az...  Facebookon kaptam  Alvó baby  Szép estét  Kislány kalapban  Április 16 Magyarországon 2001...  Facebookon kaptam  Sóhegyek Iránban  Képes idézet !  Facebookon kaptam  Hívő ember  Ha igazán belelátnánk a másik ...  Facebookon kaptam  Lehetetlen  Elmélyedni Jézus életében  Aranyosi Ervin: Szeretni való ...  Elvetettség és szenvedés  Png virág  Facebookon kaptam  Chlorella alga: 7 lenyűgöző eg...  Facebookon kaptam  Elmélkedés  Helyettesítés  Facebookon kaptam  Hinni valamiben  Elvetettség és szenvedés  Facebookon kaptam  Szép estét kedves látogatóimna...  Krisztus követése  Narancskristály  Lila fluoritkristály  Png kislány  Chlorella alga: 7 lenyűgöző eg...  A vashiányos vérszegénység ot...  Elvetettség és szenvedés  Lehet, hogy a szelídeké lesz a...  Idézet Petőfi Sándortól  Jézus  Minden ember egy csoda  Árvácska csokor  Panda maci  Elvetettség és szenvedés  Kereszt  Vágyakozás  Ima a Családom védelméért  Aki először kér bocsánatot, az...  Panda maci  Jézus  Aki először kér bocsánatot, az...  Lelkünk és otthonunk védelme  Egy csésze kávét?  Elizabeth Barrett Browning ver...  Szép estét kedves látogatóimna...  Tavaszi kép  Panda maci  Jó tesz a bélrendszernek  Jó éjszakát!  Az élet értelme  Aratás  Barna drágakő kristály  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Jó éjszakát!  Aratás  Elmélyedni Jézus életében  Facebookon kaptam 
Bejegyzés Címkék
mosonmagyaróvári Moson, beszéd 2016, csornai gimnázium, témában ugyan, andaui hídhoz, itteni vérengzésnek, csornai Kovács, népharag Stefkó, csornai temetőben, határőrség felé, forradalmat megelőző, forradalom emberségét, kereszt alapzatú, hegyesre vágott, töviskoszorúra utalnak, kútszerű tömlöc, aranyozott gömb, börtönrácsból felnyúló, szabadság utáni, 50-es évek, vasúti sínek, első endoszkópos, évben találták, emberiség történetében, 1956-os forradalom, mártírok névsorába, modernkor egyik, későbbi történelmi, egész szabad, szabadság iránti, érte feltétel, határtalan hazaszeretettel, akadémia tanulói, második világháború, győztes szovjet, 40-es évek, túlzott iparosítás, mezőgazdaság tönkretétele, országot vezető, értelmiségieket egyaránt, parasztság támogatása, növekvő jólét, beígért szebb, üres boltok, szegény rétegek, jobb helyzetben, iskolai anyakönyvbe, kommunista párttól, forradalom kitörését, megtorlás minden, sötét oldalon, nemzet árnyékba, iskolákban pedig, megszállók nyelvét, oroszt kellett, nemzeti hagyományokkal, diktatúra mindkét, forradalmi tömeg, nemzetidegen címert, lehulló vasfüggönyön, modern médiakorszakban, világ közvéleménye, fiatalok közönyösek, érdekli őket, 1956-os ünnepekből, emelkedett gondolatokból, különböző felmérések, forradalom oldalán, tudással tehát, nemzeti büszkeséggel, magyar történelmet, számítógépes világból, saját jövőjét, fiatal generációval, közbeszéd értelmes, véres péntek, akkori intézmény, 1956 szeptemberében, akkori NSZK, most bemutatásra, rábaközi Acsalagon, soproni Berzsenyi, október 26-i, würzburgi egyetemen, doktori vizsgáját, rábaközi parasztcsalád, saját eszközeivel, egyén képességeinek, célokért vonult, kiváló testvérvárosi, testvérvárosi kapcsolat, kapcsolatoknak köszönhetően, németországi Európai, magyar újságcikkek, gimnáziumi évek, akvarell festészetet, soproni Horváth, würzburgi egyetemi, helyi művészeti, akadémia ódon, apró szulák, , ,
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 71
  • e Hét: 817
  • e Hónap: 1207
  • e Év: 19859
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.