Belépés
bedmarika47.blog.xfree.hu
Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál! Béd Józsefné
1947.06.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Az Aradi Vértanukra emlékezünk !
  2021-10-06 18:32:53, szerda
 
   
  Az Aradi Vértanúkra emlékezünk !




AULICH LAJOS

honvéd tábornok



Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból, édesapja vendéglős

volt. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, részt vett a

napóleoni háborúban.

1848-ban, mikor átlép a honvédségbe, és esküt tesz a magyar alkotmányra,

alezredesi rangban szolgál.

Először a délvidéken, a Magyarország ellen fellázadt szerbekkel küzd, majd

ezredesi rangban a feldunai hadtest egy hadosztályát vezeti.

Rendkívüli haditettet hajt végre, amikor fenyegetett csapatait Körmöcbányáról

Besztercebánya felé vezetve, egy elhagyatott és beomlott bányaalagutat

járhatóvá tesz, és így menekíti ki hadosztályát az ellenség szorításából.

A kápolnai csata előtt lesz tábornok, a 2. hadtest parancsnoka. Az isaszegi

győzelem csapatai eredményes közbelépésének köszönhető.

Windischgrätz elvonulását követően bevonul Pestre, és kitünteti magát Buda

ostromában is.

Betegszabadság után, 1849. július 14-től a kormány tagja, ő az utolsó

hadügyminiszter.

Világosnál esik fogságba, 1849. október 6-án hetediknek hal hősi halált a

bitón. Maradványait az 1932-es aradi árvíz idején találták meg, hamvai 1974

óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak.







DAMJANICH JÁNOS

honvéd tábornok



A Temes megyei Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládból.

1820-tól katona Temesvárott, már százados, amikor 1848 áprilisában

szóváltásba keveredik a magyarokat és Kossuthot szidalmazó Haynau

altábornaggyal. Ezért Olaszországba vezénylik, de sikerül visszakérnie magát

Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor már őrnagyi rangban részt vesz

a főként erdélyi ifjakból álló szegedi 3. honvédszázlóalj kiképzésében.

Kiváló parancsnok, katonái rajonganak érte, zászlóalja - a " veressipkások" -

a szabadságharc egyik legkitűnőbb alakulata.

Kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően Damjanich gyorsan halad a katonai

ranglétrán, már 1848 decemberében tábornok, 1849 márciusától a 3. hadtestet

vezeti.

Harcol a szerbekkel, első nagyobb győzelmét a császári csapatok ellen

Szolnoknál vívja ki, részt vesz a tavaszi hadjáratban, ahol számos

győzelemben részt vállal.

1849 áprilisában, Komáromban, kocsija kipróbálása közben lábát töri, ezért a

további harcokban nem vehet részt. Júliusban az aradi vár parancsnokává

nevezik ki.

A szabadságharc bukásakor a várat az oroszoknak adja át, akik - annak

ellenére, hogy Buturlin tábornok becsületszavával garantálja az őrség szabad

elvonulását - kiszolgáltatják az osztrákoknak.

1849. október 6-án nyolcadikként halt - törött lába és magas termete miatt -

rettenetes kínhalált az akasztófán. Teteme 125 évig felesége rokona,

Csernovics Péter temesi főispán mácsai kastélyának parkjában pihent, 1974 óta

az emlékoszlop kriptájában nyugszik.











DESSEWFFY ARISZTID

honvéd tábornok



Az Abaúj megyei Csákányban született 1802-ben, magyar nemesi családból.

1819-től 1839-ig az 5., Radetzky huszárezredben szolgált, majd kapitányi

rangban nyugdíjba vonult.

A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya, később a

honvédséghez lép át. A téli hadjáratban eredményesen harcol a felső-tiszai

hadseregben, a tavaszi hadjárat alatt az 1. hadtest hadosztályparancsnoka.

1849. június 1-jén nevezik ki tábornokká, a 9. hadtest parancsnoka.

Meghatározó szerepet játszik a turai lovascsatában.

A szabadságharc bukása után csapataival együtt Törökországba akar menekülni,

de Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére megadja magát. Döntését

befolyásolja, hogy ifjú házas, július 5-én volt az esküvője. A fegyvert

augusztus 19-én Karánsebesnél, a császári hadsereg előtt teszi le.

Haynau "betartja" Liechtenstein ígéretét: Dessewffy Arisztidet kötél általi

halálra ítélik, de "kegyelemből" 1849. október 6-án reggel 6 órakor "lőpor és

golyó" általi halállal hal.

1850 tavaszán maradványait unokatestvérei ládában, kettéfűrészelve csempészték

a margonyai Dessewffy-birtokra, jelenleg is ott - mai nevén Marhanban - van a

sírja.







KISS ERNŐ

honvéd tábornok



Temesvárott született 1799-ben, dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi

családból.

1818-tól katona egy utászezredben, 1848-ban már a 2., Hannover huszárezred

parancsnoka volt. Miután rendkívűl bőkezű, szívesen adott kölcsönöket

tiszttársainak. Egyik adósa akkori parancsnoka, Haynau altábornagy.

Az elsők között kezdi meg a küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen,

Nagysándor József, szolgálaton kívüli huszár kapitány - későbbi vértanútársa -

az ő felszólítására fog fegyvert.

Sikeresen harcol, leveri a Kikinda vidéki szerb mozgalmat, 1848 szeptemberében

elfoglalja a szerbek perlaszi táborát, októberben, a honvédseregben elsőként

lesz tábornok, ő a bánáti hadtest parancsnoka.

Nagyvonalú, gondos parancsnok, legénységét kitűnően látja el, hozzájárul

élelmezési és felszerelési költségeikhez.

1849 elejétől nem vesz részt a hadműveletekben, altábornagyi rangban az

Országos Főhadparancsnokság vezetője.

Aradon esik fogságba, s mivel a császári sereg ellen fegyveresen nem harcolt,

"csak" golyó általi halálra ítélik. Tetemét a kivégzést követő második napon

ásta ki tisztiszolgája, hat hétig hamis sírfelirattal nyugodott az aradi

temetőben, majd tizenhat évig Katalinfán volt eltemetve, végül maradványait

átszállították Alsóeleméribe - mai nevén Elemir -, a családi sírboltba. Ma is

ott pihen.







KNÉZICH KÁROLY

honvéd tábornok



A horvátországi Veliki Groljevacban született 1808-ban, horvát katonacsaládból.

1824-től katona a varasdi határőrezredben, majd áthelyezték Egerbe, a 34.

gyalogezredhez. A negyvenes években Galíciában, Lembergben is szolgált.

1848-ban százados, amikor átlép a honvédségbe.

Damjanich vezénylete alatt harcol a szerb felkelők ellen, őrnagyi, majd

alezredesi rangot kap. A szolnoki csata után ezredes lesz.

A tápióbicskei csatában a Tápió hídját elfoglaló híres 3. és 9. zászlóaljak

vezénylete alá tartoznak.

Különösen kitűnik személyes bátorságával az április 26-i, Komárom felmentéséért

vívott csatában.

1849 májusában tábornoki kinevezést kap, Buda visszafoglalásakor már a 3.

hadtest parancsnoka.

1849 június végétől a Hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot, majd a

szabadságharc végén Tokajnál a tartalék parancsnoka.

Knézich is Világosnál tette le a fegyvert. A vésztörvényszék kötél általi

halálra ítélte, negyedikként halt hősi halált.

Az ő csontjait is az 1932. évi aradi árvízkor találták meg, örök álmát az

emlékoszlop kriptájában alussza.







LÁHNER GYÖRGY

honvéd tábornok



A Túróc megyei Neczpálon született 1795-ben, német polgári családból.

1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban őrnagy.

A szabadságharc elején a szerb felkelők ellen harcol, szeptembertől a

Hadügyminisztériumba kerül, feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és

ellátása. Nagy ambícióval dolgozik, zseniális szervező, eredményes munkája

miatt először alezredesi, majd ezredesi rangot kap, 1849 februárjától

tábornok.

Ő teszi Nagyváradot a fegyvergyártás központjává. A szabadságharc bukásakor

a fegyvergyár élén áll.

Német, a magyar nyelvet csak töri, de az általa szervezett fegyvergyárakban

öntött ágyúkon a felirat: " Ne bántsd a magyart!"

Nem mindennapi képességeinek köszönhető, hogy a honvédsereg felszereltsége

napról napra javul, tűzérsége kitűnő és korszerű, van elegendő lőszer.

Főként e rendkívüli eredményei miatt kell bűnhődnie, a bíróság kötél általi

halálra ítélte, és 1849 október 6-án harmadiknak végzett vele a hóhér.

Holttestének elszállítását a már említett Csernovics Péter temesi főispán

szervezte meg, teteme Damjanichcsal együtt nyugodott a főispán mácsai

birtokán, míg 1974-ben végleges helyre, az emlékoszlop kriptájába kerültek

csontjai.







LÁZÁR VILMOS

honvéd ezredes



A Torontál megyei Nagybecskereken született 1815-ben, vagyontalan

magyar-örmény nemesi családból .

A császári és királyi hadseregben 1834-től 1844-ig szolgált, a 34.

gyalogezred hadnagyaként szerelt le.

Polgári pályafutás után - főpénztáros az Első Magyar Központi Vasútnál -

1848-ban jelentkezik a 39. honvédszázlóaljnál, ahol főhadnagyi rangot kap.

Miután kiváló képességű parancsnok, gyorsan emelkedik a ranglétrán. Először

százados az 1. utászezredben, 1849 februárjától utászkari őrnagy. Áprilisban

a Zemplénben állomásozó csapatok parancsnoka, június közepétől

hadosztályparancsnok, július 16-tól alezredes, július végétől a 9. hadtest

parancsnoka.

Legjelentősebb haditetteit a Felvidék védelmében hajtja végre, de részese az

utolsó vesztes temesvári ütközetnek is. Ezredessé Bem nevezi ki a csata után.

A 9. hadtest maradványai Lugosnál, augusztus 19-én teszik le a fegyvert,

Lázár törzstiszt létére a tábornokokkal együtt áll a bíróság elé.

Kötél általi halálra ítélik, de tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek

adta meg magát, és mivel csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes,

Haynau az ítéletet "kegyelemből" főbelövetésre változtatta.

Maradványait 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában, végső nyughelye az

emlékoszlop sírboltjában van.







LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY gróf

honvéd tábornok



A hesseni nagyhercegségben, Ilbenstadt városában született 1819-ben,

elszegényedett német főnemesi családból.

1835-ben lépett a császári és királyi hadseregbe, 1845-től a család

"tulajdonában" lévő 31., Leiningen gyalogezred tartósan szabadságolt,

létszámfeletti századosa. Felesége magyar, Pozsonyban élnek.

1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben.

Miután számos rokona tiszt a császári seregben, gyanakvó, bizalmatlan légkör

fogadja.

A szolnoki csata idején - ahol is kiválóan vezeti fegyelmezett katonáit - már

alezredes, áprilisban ezredes. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849

júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka.

A feldunai hadsereg kötelékében teszi le a fegyvert Világosnál, őt is kötél

általi halálra ítélik.

Leiningen-Westerburg gróf, őreit megvesztegetve elérte, hogy kivégzésekor

magyar honvéd tábornoki egyenruháját viselhesse.

Tetemét felesége családjának sikerült megszereznie, egy ideig sógora monyorói

birtokán pihent, később a borosjenői templom sírboltjában helyezték el.

1974-ben maradványait átszállították az emlékoszlop kriptájába.







NAGYSÁNDOR JÓZSEF

honvéd tábornok



Nagyváradon született 1804-ben, vagyontalan magyar nemesi családból.

1819-től 1847-ig szolgált a császári és királyi hadseregben mint huszártiszt,

kapitányi rangban vonult nyugdíjba.

1848-ban jelentkezik a nemzetőrségbe, őrnagyi rangot kap, s Damjanichcsal

együtt harcol a szerbek ellen.

Gyorsan eléri az alezredesi, majd ezredesi rangot, a tavaszi hadjárat végére

már a feldunai hadsereg lovasságának parancsnoka. Április végétől az 1.

hadtestet vezényli, május 2-ától tábornok.

Kitűnően helytáll a szolnoki, a váci és a nagysallói csatában, Budavár

ostromakor az elsők között tör be a várba.

Nagysándor József személyes bátorságát és huszárai rendkívüli vitézségét

tanúsítja az 1849 augusztusában vívott vesztes debreceni csata is: öt órán át

ellen tudnak állni Paskievics tízszeres túlerőben lévő seregének.

Világosnál tette le a fegyvert, a bíróság kötél általi halálra ítélte, a

hóhér ötödiknek végzett vele.

Az ő csontjai is a Maros 1932. évi áradásakor kerültek napvilágra, végső

nyughelye az emlékoszlop kriptájában van.







POELTENBERG ERNŐ lovag

honvéd tábornok



Bécsben született 1814-ben, osztrák nagybirtokos nemesi családból.

1829-től hivatásos katona, már kapitány a 4. huszárezredben, amikor 1848-ban

- tiltakozása ellenére - Magyarországra vezénylik.

Felesküszik a magyar alkotmányra, s mivel korrekt, rendkívül becsületes ember,

fenntartásai és a magyar tisztek gyanakvása miatt elszenvedett sérelmei

ellenére a szabadságharc ügyéhez haláláig hű marad, esküjét nem hajlandó

megszegni, sőt, azonosul a szabadságharc céljaival.

1848 őszén a szerbek ellen harcol, az év végére alezredes. Végigküzdi a téli

és a tavaszi hadjáratot, április 26-tól a 7. hadtest parancsnoka ezredesi,

majd június 7-től tábornoki rangban. Vitézül harcol a két komáromi és a

második váci csatában.

Személyes tragédiája, hogy mint az orosz tábornokokkal tárgyaló követ, hisz

az amnesztia ígéretekben, s ezért egyik szószólója a feltétel nélküli

megadásnak.

A bíróság kötél általi halálra ítélte, elsőnek kellett meghalnia. Rendkívül

erős fizikuma miatt halála lassú és gyötrelmes volt.

A kiegyezés után családja megkísérelte felkutatni maradványait, de csontjait

csak 1932-ben, az árvíz után találták meg, most az ő sírja is az emlékoszlop

kriptája.







SCHWEIDEL JÓZSEF

honvéd tábornok



A Bács megyei Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári

családból.

1814-ben közhuszárként kezdte katonai szolgálatát, már Napóleon seregei

ellen is harcolt. Később Galíciában és Bécsben állomásozott.

Mint Poeltenberg lovag, ő is a 4. huszárezred tisztje, már őrnagy, amikor az

ezredet Magyarországra vezénylik. Rangidős tisztként felesketi tiszttársait

a magyar alkotmányra, és csatlakozik a magyar függetlenségi mozgalomhoz.

Gyorsan érvényesül, miután kitűnik bátorságával a pákozdi és a schwechati

ütközetben. 1848 október végétől tábornok, hadosztályparancsnok a feldunai

hadtestnél.

December közepén betegállományban van, de a Függetlenségi Nyilatkozat után

szolgálatra jelentkezik, és Buda visszafoglalása után a főváros

városparancsnoka lesz. A későbbiekben a kormány mindenkori székhelyének

helyőrségparancsnoka.

Görgeyvel teszi le a fegyvert, a bíróság golyó általi halálra ítéli, de

kegyelemre ajánlja. Haynau - régi tiszttársa és volt barátja - elutasítja a

kegyelmi kérvényt, és Schweidelt 1849. október 6-án kivégzik. Csontjait

1913-ban, Lázár Vilmos maradványaival együtt találták meg, nyughelye az

emlékoszlop sírboltja.







TÖRÖK IGNÁC

honvéd tábornok



A Pest megyei Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi

családból.

Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt.

1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál,

majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. 1848

szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató.

1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozik a honvédsereghez, 1849

januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka. Buda bevétele után

a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le. Májustól a honvédség

hadmérnöki karának helyettes vezetője, júliustól főparancsnoka.

Erődítési terveket készít a párkányi-esztergomi hídfőhöz, ő építteti meg a

szőregi sáncokat.

Világosnál ejtik foglyul. Kötél általi halálra ítélik, másodiknak hal meg.

Csontjait 1932-ben találták meg, maradványai az emlékoszlop kriptájában

nyugszanak.







VÉCSEY KÁROLY gróf

honvéd tábornok



Pesten született 1807-ben, kisbirtokos magyar főnemesi családból. Apja

altábornagy, a magyar nemesi testőrség parancsnoka, nővére udvarhölgy,

Ferenc József egyik nevelője.

1820-tól szolgált, először a dragonyosoknál, majd a huszároknál. 1848

tavaszán őrnagy a Hannover huszárezredben.

Már májustól harcol ezredével Bácskában a szerb felkelők ellen, októbertől

ezredes, december közepétől tábornok. 1849 januárjában eltávolítja áruló

parancsnokát Esterházy Sándor tábornokot. Erélyes fellépésével megmenti a

bácskai hadtestet a felbomlástól, majd a Honvédelmi Bizottmány utasítására

Törökszentmiklósra vezeti. Hűségét, helytállását Kossuth lelkes hangú

levélben köszöni meg.

A szolnoki csata egyik győztes hadvezére, később az aradi ostromsereg

parancsnoka lesz. A várat júliusban elfoglalja, s épp Temesvár ostromához

kezd, amikor a szabadságharc összeomlik.

Csapataival augusztus 21-én, Borosjenőn teszi le a fegyvert az oroszok előtt.

A bíróság kötél általi halálra ítéli, s mivel személyes ellenségei is voltak

a császári udvarban, sőt saját apja is követelte kíméletlen megbüntetését,

végignézve bajtársai haláltusáját, utolsónak kellett meghalnia.

Holttestét feleségének egyik ismerőse az aradi köztemetőben hantoltatta el,

itt pihent 1916-ig. Ezután maradványai az aradi kultúrpalota kriptájába

kerültek, 1974 óta ő is az emlékoszlop sírboltjában nyugszik.

Kivégzésekor - utolsó lévén - már nem volt kitől elköszönnie. Vécsey a halott

Damjanichhoz, régi vetélytársához lépett, s az ő kezeit csókolta meg

búcsúzóul.




********** Bédné Marika : 2018 . 10 . 06 . 13 : 02 . - Forrás - Internet **********










AULICH LAJOS

honvéd tábornok



Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból, édesapja vendéglős

volt. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, részt vett a

napóleoni háborúban.

1848-ban, mikor átlép a honvédségbe, és esküt tesz a magyar alkotmányra,

alezredesi rangban szolgál.

Először a délvidéken, a Magyarország ellen fellázadt szerbekkel küzd, majd

ezredesi rangban a feldunai hadtest egy hadosztályát vezeti.

Rendkívüli haditettet hajt végre, amikor fenyegetett csapatait Körmöcbányáról

Besztercebánya felé vezetve, egy elhagyatott és beomlott bányaalagutat

járhatóvá tesz, és így menekíti ki hadosztályát az ellenség szorításából.

A kápolnai csata előtt lesz tábornok, a 2. hadtest parancsnoka. Az isaszegi

győzelem csapatai eredményes közbelépésének köszönhető.

Windischgrätz elvonulását követően bevonul Pestre, és kitünteti magát Buda

ostromában is.

Betegszabadság után, 1849. július 14-től a kormány tagja, ő az utolsó

hadügyminiszter.

Világosnál esik fogságba, 1849. október 6-án hetediknek hal hősi halált a

bitón. Maradványait az 1932-es aradi árvíz idején találták meg, hamvai 1974

óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak.







DAMJANICH JÁNOS

honvéd tábornok



A Temes megyei Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládból.

1820-tól katona Temesvárott, már százados, amikor 1848 áprilisában

szóváltásba keveredik a magyarokat és Kossuthot szidalmazó Haynau

altábornaggyal. Ezért Olaszországba vezénylik, de sikerül visszakérnie magát

Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor már őrnagyi rangban részt vesz

a főként erdélyi ifjakból álló szegedi 3. honvédszázlóalj kiképzésében.

Kiváló parancsnok, katonái rajonganak érte, zászlóalja - a " veressipkások" -

a szabadságharc egyik legkitűnőbb alakulata.

Kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően Damjanich gyorsan halad a katonai

ranglétrán, már 1848 decemberében tábornok, 1849 márciusától a 3. hadtestet

vezeti.

Harcol a szerbekkel, első nagyobb győzelmét a császári csapatok ellen

Szolnoknál vívja ki, részt vesz a tavaszi hadjáratban, ahol számos

győzelemben részt vállal.

1849 áprilisában, Komáromban, kocsija kipróbálása közben lábát töri, ezért a

további harcokban nem vehet részt. Júliusban az aradi vár parancsnokává

nevezik ki.

A szabadságharc bukásakor a várat az oroszoknak adja át, akik - annak

ellenére, hogy Buturlin tábornok becsületszavával garantálja az őrség szabad

elvonulását - kiszolgáltatják az osztrákoknak.

1849. október 6-án nyolcadikként halt - törött lába és magas termete miatt -

rettenetes kínhalált az akasztófán. Teteme 125 évig felesége rokona,

Csernovics Péter temesi főispán mácsai kastélyának parkjában pihent, 1974 óta

az emlékoszlop kriptájában nyugszik.











DESSEWFFY ARISZTID

honvéd tábornok



Az Abaúj megyei Csákányban született 1802-ben, magyar nemesi családból.

1819-től 1839-ig az 5., Radetzky huszárezredben szolgált, majd kapitányi

rangban nyugdíjba vonult.

A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya, később a

honvédséghez lép át. A téli hadjáratban eredményesen harcol a felső-tiszai

hadseregben, a tavaszi hadjárat alatt az 1. hadtest hadosztályparancsnoka.

1849. június 1-jén nevezik ki tábornokká, a 9. hadtest parancsnoka.

Meghatározó szerepet játszik a turai lovascsatában.

A szabadságharc bukása után csapataival együtt Törökországba akar menekülni,

de Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére megadja magát. Döntését

befolyásolja, hogy ifjú házas, július 5-én volt az esküvője. A fegyvert

augusztus 19-én Karánsebesnél, a császári hadsereg előtt teszi le.

Haynau "betartja" Liechtenstein ígéretét: Dessewffy Arisztidet kötél általi

halálra ítélik, de "kegyelemből" 1849. október 6-án reggel 6 órakor "lőpor és

golyó" általi halállal hal.

1850 tavaszán maradványait unokatestvérei ládában, kettéfűrészelve csempészték

a margonyai Dessewffy-birtokra, jelenleg is ott - mai nevén Marhanban - van a

sírja.







KISS ERNŐ

honvéd tábornok



Temesvárott született 1799-ben, dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi

családból.

1818-tól katona egy utászezredben, 1848-ban már a 2., Hannover huszárezred

parancsnoka volt. Miután rendkívűl bőkezű, szívesen adott kölcsönöket

tiszttársainak. Egyik adósa akkori parancsnoka, Haynau altábornagy.

Az elsők között kezdi meg a küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen,

Nagysándor József, szolgálaton kívüli huszár kapitány - későbbi vértanútársa -

az ő felszólítására fog fegyvert.

Sikeresen harcol, leveri a Kikinda vidéki szerb mozgalmat, 1848 szeptemberében

elfoglalja a szerbek perlaszi táborát, októberben, a honvédseregben elsőként

lesz tábornok, ő a bánáti hadtest parancsnoka.

Nagyvonalú, gondos parancsnok, legénységét kitűnően látja el, hozzájárul

élelmezési és felszerelési költségeikhez.

1849 elejétől nem vesz részt a hadműveletekben, altábornagyi rangban az

Országos Főhadparancsnokság vezetője.

Aradon esik fogságba, s mivel a császári sereg ellen fegyveresen nem harcolt,

"csak" golyó általi halálra ítélik. Tetemét a kivégzést követő második napon

ásta ki tisztiszolgája, hat hétig hamis sírfelirattal nyugodott az aradi

temetőben, majd tizenhat évig Katalinfán volt eltemetve, végül maradványait

átszállították Alsóeleméribe - mai nevén Elemir -, a családi sírboltba. Ma is

ott pihen.







KNÉZICH KÁROLY

honvéd tábornok



A horvátországi Veliki Groljevacban született 1808-ban, horvát katonacsaládból.

1824-től katona a varasdi határőrezredben, majd áthelyezték Egerbe, a 34.

gyalogezredhez. A negyvenes években Galíciában, Lembergben is szolgált.

1848-ban százados, amikor átlép a honvédségbe.

Damjanich vezénylete alatt harcol a szerb felkelők ellen, őrnagyi, majd

alezredesi rangot kap. A szolnoki csata után ezredes lesz.

A tápióbicskei csatában a Tápió hídját elfoglaló híres 3. és 9. zászlóaljak

vezénylete alá tartoznak.

Különösen kitűnik személyes bátorságával az április 26-i, Komárom felmentéséért

vívott csatában.

1849 májusában tábornoki kinevezést kap, Buda visszafoglalásakor már a 3.

hadtest parancsnoka.

1849 június végétől a Hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot, majd a

szabadságharc végén Tokajnál a tartalék parancsnoka.

Knézich is Világosnál tette le a fegyvert. A vésztörvényszék kötél általi

halálra ítélte, negyedikként halt hősi halált.

Az ő csontjait is az 1932. évi aradi árvízkor találták meg, örök álmát az

emlékoszlop kriptájában alussza.







LÁHNER GYÖRGY

honvéd tábornok



A Túróc megyei Neczpálon született 1795-ben, német polgári családból.

1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban őrnagy.

A szabadságharc elején a szerb felkelők ellen harcol, szeptembertől a

Hadügyminisztériumba kerül, feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és

ellátása. Nagy ambícióval dolgozik, zseniális szervező, eredményes munkája

miatt először alezredesi, majd ezredesi rangot kap, 1849 februárjától

tábornok.

Ő teszi Nagyváradot a fegyvergyártás központjává. A szabadságharc bukásakor

a fegyvergyár élén áll.

Német, a magyar nyelvet csak töri, de az általa szervezett fegyvergyárakban

öntött ágyúkon a felirat: " Ne bántsd a magyart!"

Nem mindennapi képességeinek köszönhető, hogy a honvédsereg felszereltsége

napról napra javul, tűzérsége kitűnő és korszerű, van elegendő lőszer.

Főként e rendkívüli eredményei miatt kell bűnhődnie, a bíróság kötél általi

halálra ítélte, és 1849 október 6-án harmadiknak végzett vele a hóhér.

Holttestének elszállítását a már említett Csernovics Péter temesi főispán

szervezte meg, teteme Damjanichcsal együtt nyugodott a főispán mácsai

birtokán, míg 1974-ben végleges helyre, az emlékoszlop kriptájába kerültek

csontjai.







LÁZÁR VILMOS

honvéd ezredes



A Torontál megyei Nagybecskereken született 1815-ben, vagyontalan

magyar-örmény nemesi csládból.

A császári és királyi hadseregben 1834-től 1844-ig szolgált, a 34.

gyalogezred hadnagyaként szerelt le.

Polgári pályafutás után - főpénztáros az Első Magyar Központi Vasútnál -

1848-ban jelentkezik a 39. honvédszázlóaljnál, ahol főhadnagyi rangot kap.

Miután kiváló képességű parancsnok, gyorsan emelkedik a ranglétrán. Először

százados az 1. utászezredben, 1849 februárjától utászkari őrnagy. Áprilisban

a Zemplénben állomásozó csapatok parancsnoka, június közepétől

hadosztályparancsnok, július 16-tól alezredes, július végétől a 9. hadtest

parancsnoka.

Legjelentősebb haditetteit a Felvidék védelmében hajtja végre, de részese az

utolsó vesztes temesvári ütközetnek is. Ezredessé Bem nevezi ki a csata után.

A 9. hadtest maradványai Lugosnál, augusztus 19-én teszik le a fegyvert,

Lázár törzstiszt létére a tábornokokkal együtt áll a bíróság elé.

Kötél általi halálra ítélik, de tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek

adta meg magát, és mivel csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes,

Haynau az ítéletet "kegyelemből" főbelövetésre változtatta.

Maradványait 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában, végső nyughelye az

emlékoszlop sírboltjában van.







LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY gróf

honvéd tábornok



A hesseni nagyhercegségben, Ilbenstadt városában született 1819-ben,

elszegényedett német főnemesi családból.

1835-ben lépett a császári és királyi hadseregbe, 1845-től a család

"tulajdonában" lévő 31., Leiningen gyalogezred tartósan szabadságolt,

létszámfeletti századosa. Felesége magyar, Pozsonyban élnek.

1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben.

Miután számos rokona tiszt a császári seregben, gyanakvó, bizalmatlan légkör

fogadja.

A szolnoki csata idején - ahol is kiválóan vezeti fegyelmezett katonáit - már

alezredes, áprilisban ezredes. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849

júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka.

A feldunai hadsereg kötelékében teszi le a fegyvert Világosnál, őt is kötél

általi halálra ítélik.

Leiningen-Westerburg gróf, őreit megvesztegetve elérte, hogy kivégzésekor

magyar honvéd tábornoki egyenruháját viselhesse.

Tetemét felesége családjának sikerült megszereznie, egy ideig sógora monyorói

birtokán pihent, később a borosjenői templom sírboltjában helyezték el.

1974-ben maradványait átszállították az emlékoszlop kriptájába.







NAGYSÁNDOR JÓZSEF

honvéd tábornok



Nagyváradon született 1804-ben, vagyontalan magyar nemesi családból.

1819-től 1847-ig szolgált a császári és királyi hadseregben mint huszártiszt,

kapitányi rangban vonult nyugdíjba.

1848-ban jelentkezik a nemzetőrségbe, őrnagyi rangot kap, s Damjanichcsal

együtt harcol a szerbek ellen.

Gyorsan eléri az alezredesi, majd ezredesi rangot, a tavaszi hadjárat végére

már a feldunai hadsereg lovasságának parancsnoka. Április végétől az 1.

hadtestet vezényli, május 2-ától tábornok.

Kitűnően helytáll a szolnoki, a váci és a nagysallói csatában, Budavár

ostromakor az elsők között tör be a várba.

Nagysándor József személyes bátorságát és huszárai rendkívüli vitézségét

tanúsítja az 1849 augusztusában vívott vesztes debreceni csata is: öt órán át

ellen tudnak állni Paskievics tízszeres túlerőben lévő seregének.

Világosnál tette le a fegyvert, a bíróság kötél általi halálra ítélte, a

hóhér ötödiknek végzett vele.

Az ő csontjai is a Maros 1932. évi áradásakor kerültek napvilágra, végső

nyughelye az emlékoszlop kriptájában van.







POELTENBERG ERNŐ lovag

honvéd tábornok



Bécsben született 1814-ben, osztrák nagybirtokos nemesi családból.

1829-től hivatásos katona, már kapitány a 4. huszárezredben, amikor 1848-ban

- tiltakozása ellenére - Magyarországra vezénylik.

Felesküszik a magyar alkotmányra, s mivel korrekt, rendkívül becsületes ember,

fenntartásai és a magyar tisztek gyanakvása miatt elszenvedett sérelmei

ellenére a szabadságharc ügyéhez haláláig hű marad, esküjét nem hajlandó

megszegni, sőt, azonosul a szabadságharc céljaival.

1848 őszén a szerbek ellen harcol, az év végére alezredes. Végigküzdi a téli

és a tavaszi hadjáratot, április 26-tól a 7. hadtest parancsnoka ezredesi,

majd június 7-től tábornoki rangban. Vitézül harcol a két komáromi és a

második váci csatában.

Személyes tragédiája, hogy mint az orosz tábornokokkal tárgyaló követ, hisz

az amnesztia ígéretekben, s ezért egyik szószólója a feltétel nélküli

megadásnak.

A bíróság kötél általi halálra ítélte, elsőnek kellett meghalnia. Rendkívül

erős fizikuma miatt halála lassú és gyötrelems volt.

A kiegyezés után családja megkísérelte felkutatni maradványait, de csontjait

csak 1932-ben, az árvíz után találták meg, most az ő sírja is az emlékoszlop

kriptája.







SCHWEIDEL JÓZSEF

honvéd tábornok



A Bács megyei Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári

családból.

1814-ben közhuszárként kezdte katonai szolgálatát, már Napóleon seregei

ellen is harcolt. Később Galíciában és Bécsben állomásozott.

Mint Poeltenberg lovag, ő is a 4. huszárezred tisztje, már őrnagy, amikor az

ezredet Magyarországra vezénylik. Rangidős tisztként felesketi tiszttársait

a magyar alkotmányra, és csatlakozik a magyar függetlenségi mozgalomhoz.

Gyorsan érvényesül, miután kitűnik bátorságával a pákozdi és a schwechati

ütközetben. 1848 október végétől tábornok, hadosztályparancsnok a feldunai

hadtestnél.

December közepén betegállományban van, de a Függetlenségi Nyilatkozat után

szolgálatra jelentkezik, és Buda visszafoglalása után a főváros

városparancsnoka lesz. A későbbiekben a kormány mindenkori székhelyének

helyőrségparancsnoka.

Görgeyvel teszi le a fegyvert, a bíróság golyó általi halálra ítéli, de

kegyelemre ajánlja. Haynau - régi tiszttársa és volt barátja - elutasítja a

kegyelmi kérvényt, és Schweidelt 1849. október 6-án kivégzik. Csontjait

1913-ban, Lázár Vilmos maradványaival együtt találták meg, nyughelye az

emlékoszlop sírboltja.







TÖRÖK IGNÁC

honvéd tábornok



A Pest megyei Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi

családból.

Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt.

1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál,

majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. 1848

szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató.

1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozik a honvédsereghez, 1849

januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka. Buda bevétele után

a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le. Májustól a honvédség

hadmérnöki karának helyettes vezetője, júliustól főparancsnoka.

Erődítési terveket készít a párkányi-esztergomi hídfőhöz, ő építteti meg a

szőregi sáncokat.

Világosnál ejtik foglyul. Kötél általi halálra ítélik, másodiknak hal meg.

Csontjait 1932-ben találták meg, maradványai az emlékoszlop kriptájában

nyugszanak.







VÉCSEY KÁROLY gróf

honvéd tábornok



Pesten született 1807-ben, kisbirtokos magyar főnemesi családból. Apja

altábornagy, a magyar nemesi testőrség parancsnoka, nővére udvarhölgy,

Ferenc József egyik nevelője.

1820-tól szolgált, először a dragonyosoknál, majd a huszároknál. 1848

tavaszán őrnagy a Hannover huszárezredben.

Már májustól harcol ezredével Bácskában a szerb felkelők ellen, októbertől

ezredes, december közepétől tábornok. 1849 januárjában eltávolítja áruló

parancsnokát Esterházy Sándor tábornokot. Erélyes fellépésével megmenti a

bácskai hadtestet a felbomlástól, majd a Honvédelmi Bizottmány utasítására

Törökszentmiklósra vezeti. Hűségét, helytállását Kossuth lelkes hangú

levélben köszöni meg.

A szolnoki csata egyik győztes hadvezére, később az aradi ostromsereg

parancsnoka lesz. A várat júliusban elfoglalja, s épp Temesvár ostromához

kezd, amikor a szabadságharc összeomlik.

Csapataival augusztus 21-én, Borosjenőn teszi le a fegyvert az oroszok előtt.

A bíróság kötél általi halálra ítéli, s mivel személyes ellenségei is voltak

a császári udvarban, sőt saját apja is követelte kíméletlen megbüntetését,

végignézve bajtársai haláltusáját, utolsónak kellett meghalnia.

Holttestét feleségének egyik ismerőse az aradi köztemetőben hantoltatta el,

itt pihent 1916-ig. Ezután maradványai az aradi kultúrpalota kriptájába

kerültek, 1974 óta ő is az emlékoszlop sírboltjában nyugszik.

Kivégzésekor - utolsó lévén - már nem volt kitől elköszönnie. Vécsey a halott

Damjanichhoz, régi vetélytársához lépett, s az ő kezeit csókolta meg

búcsúzóul.












AULICH LAJOS

honvéd tábornok



Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból, édesapja vendéglős

volt. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, részt vett a

napóleoni háborúban.

1848-ban, mikor átlép a honvédségbe, és esküt tesz a magyar alkotmányra,

alezredesi rangban szolgál.

Először a délvidéken, a Magyarország ellen fellázadt szerbekkel küzd, majd

ezredesi rangban a feldunai hadtest egy hadosztályát vezeti.

Rendkívüli haditettet hajt végre, amikor fenyegetett csapatait Körmöcbányáról

Besztercebánya felé vezetve, egy elhagyatott és beomlott bányaalagutat

járhatóvá tesz, és így menekíti ki hadosztályát az ellenség szorításából.

A kápolnai csata előtt lesz tábornok, a 2. hadtest parancsnoka. Az isaszegi

győzelem csapatai eredményes közbelépésének köszönhető.

Windischgrätz elvonulását követően bevonul Pestre, és kitünteti magát Buda

ostromában is.

Betegszabadság után, 1849. július 14-től a kormány tagja, ő az utolsó

hadügyminiszter.

Világosnál esik fogságba, 1849. október 6-án hetediknek hal hősi halált a

bitón. Maradványait az 1932-es aradi árvíz idején találták meg, hamvai 1974

óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak.







DAMJANICH JÁNOS

honvéd tábornok



A Temes megyei Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládból.

1820-tól katona Temesvárott, már százados, amikor 1848 áprilisában

szóváltásba keveredik a magyarokat és Kossuthot szidalmazó Haynau

altábornaggyal. Ezért Olaszországba vezénylik, de sikerül visszakérnie magát

Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor már őrnagyi rangban részt vesz

a főként erdélyi ifjakból álló szegedi 3. honvédszázlóalj kiképzésében.

Kiváló parancsnok, katonái rajonganak érte, zászlóalja - a " veressipkások" -

a szabadságharc egyik legkitűnőbb alakulata.

Kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően Damjanich gyorsan halad a katonai

ranglétrán, már 1848 decemberében tábornok, 1849 márciusától a 3. hadtestet

vezeti.

Harcol a szerbekkel, első nagyobb győzelmét a császári csapatok ellen

Szolnoknál vívja ki, részt vesz a tavaszi hadjáratban, ahol számos

győzelemben részt vállal.

1849 áprilisában, Komáromban, kocsija kipróbálása közben lábát töri, ezért a

további harcokban nem vehet részt. Júliusban az aradi vár parancsnokává

nevezik ki.

A szabadságharc bukásakor a várat az oroszoknak adja át, akik - annak

ellenére, hogy Buturlin tábornok becsületszavával garantálja az őrség szabad

elvonulását - kiszolgáltatják az osztrákoknak.

1849. október 6-án nyolcadikként halt - törött lába és magas termete miatt -

rettenetes kínhalált az akasztófán. Teteme 125 évig felesége rokona,

Csernovics Péter temesi főispán mácsai kastélyának parkjában pihent, 1974 óta

az emlékoszlop kriptájában nyugszik.











DESSEWFFY ARISZTID

honvéd tábornok



Az Abaúj megyei Csákányban született 1802-ben, magyar nemesi családból.

1819-től 1839-ig az 5., Radetzky huszárezredben szolgált, majd kapitányi

rangban nyugdíjba vonult.

A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya, később a

honvédséghez lép át. A téli hadjáratban eredményesen harcol a felső-tiszai

hadseregben, a tavaszi hadjárat alatt az 1. hadtest hadosztályparancsnoka.

1849. június 1-jén nevezik ki tábornokká, a 9. hadtest parancsnoka.

Meghatározó szerepet játszik a turai lovascsatában.

A szabadságharc bukása után csapataival együtt Törökországba akar menekülni,

de Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére megadja magát. Döntését

befolyásolja, hogy ifjú házas, július 5-én volt az esküvője. A fegyvert

augusztus 19-én Karánsebesnél, a császári hadsereg előtt teszi le.

Haynau "betartja" Liechtenstein ígéretét: Dessewffy Arisztidet kötél általi

halálra ítélik, de "kegyelemből" 1849. október 6-án reggel 6 órakor "lőpor és

golyó" általi halállal hal.

1850 tavaszán maradványait unokatestvérei ládában, kettéfűrészelve csempészték

a margonyai Dessewffy-birtokra, jelenleg is ott - mai nevén Marhanban - van a

sírja.







KISS ERNŐ

honvéd tábornok



Temesvárott született 1799-ben, dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi

családból.

1818-tól katona egy utászezredben, 1848-ban már a 2., Hannover huszárezred

parancsnoka volt. Miután rendkívűl bőkezű, szívesen adott kölcsönöket

tiszttársainak. Egyik adósa akkori parancsnoka, Haynau altábornagy.

Az elsők között kezdi meg a küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen,

Nagysándor József, szolgálaton kívüli huszár kapitány - későbbi vértanútársa -

az ő felszólítására fog fegyvert.

Sikeresen harcol, leveri a Kikinda vidéki szerb mozgalmat, 1848 szeptemberében

elfoglalja a szerbek perlaszi táborát, októberben, a honvédseregben elsőként

lesz tábornok, ő a bánáti hadtest parancsnoka.

Nagyvonalú, gondos parancsnok, legénységét kitűnően látja el, hozzájárul

élelmezési és felszerelési költségeikhez.

1849 elejétől nem vesz részt a hadműveletekben, altábornagyi rangban az

Országos Főhadparancsnokság vezetője.

Aradon esik fogságba, s mivel a császári sereg ellen fegyveresen nem harcolt,

"csak" golyó általi halálra ítélik. Tetemét a kivégzést követő második napon

ásta ki tisztiszolgája, hat hétig hamis sírfelirattal nyugodott az aradi

temetőben, majd tizenhat évig Katalinfán volt eltemetve, végül maradványait

átszállították Alsóeleméribe - mai nevén Elemir -, a családi sírboltba. Ma is

ott pihen.







KNÉZICH KÁROLY

honvéd tábornok



A horvátországi Veliki Groljevacban született 1808-ban, horvát katonacsaládból.

1824-től katona a varasdi határőrezredben, majd áthelyezték Egerbe, a 34.

gyalogezredhez. A negyvenes években Galíciában, Lembergben is szolgált.

1848-ban százados, amikor átlép a honvédségbe.

Damjanich vezénylete alatt harcol a szerb felkelők ellen, őrnagyi, majd

alezredesi rangot kap. A szolnoki csata után ezredes lesz.

A tápióbicskei csatában a Tápió hídját elfoglaló híres 3. és 9. zászlóaljak

vezénylete alá tartoznak.

Különösen kitűnik személyes bátorságával az április 26-i, Komárom felmentéséért

vívott csatában.

1849 májusában tábornoki kinevezést kap, Buda visszafoglalásakor már a 3.

hadtest parancsnoka.

1849 június végétől a Hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot, majd a

szabadságharc végén Tokajnál a tartalék parancsnoka.

Knézich is Világosnál tette le a fegyvert. A vésztörvényszék kötél általi

halálra ítélte, negyedikként halt hősi halált.

Az ő csontjait is az 1932. évi aradi árvízkor találták meg, örök álmát az

emlékoszlop kriptájában alussza.







LÁHNER GYÖRGY

honvéd tábornok



A Túróc megyei Neczpálon született 1795-ben, német polgári családból.

1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban őrnagy.

A szabadságharc elején a szerb felkelők ellen harcol, szeptembertől a

Hadügyminisztériumba kerül, feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és

ellátása. Nagy ambícióval dolgozik, zseniális szervező, eredményes munkája

miatt először alezredesi, majd ezredesi rangot kap, 1849 februárjától

tábornok.

Ő teszi Nagyváradot a fegyvergyártás központjává. A szabadságharc bukásakor

a fegyvergyár élén áll.

Német, a magyar nyelvet csak töri, de az általa szervezett fegyvergyárakban

öntött ágyúkon a felirat: " Ne bántsd a magyart!"

Nem mindennapi képességeinek köszönhető, hogy a honvédsereg felszereltsége

napról napra javul, tűzérsége kitűnő és korszerű, van elegendő lőszer.

Főként e rendkívüli eredményei miatt kell bűnhődnie, a bíróság kötél általi

halálra ítélte, és 1849 október 6-án harmadiknak végzett vele a hóhér.

Holttestének elszállítását a már említett Csernovics Péter temesi főispán

szervezte meg, teteme Damjanichcsal együtt nyugodott a főispán mácsai

birtokán, míg 1974-ben végleges helyre, az emlékoszlop kriptájába kerültek

csontjai.







LÁZÁR VILMOS

honvéd ezredes



A Torontál megyei Nagybecskereken született 1815-ben, vagyontalan

magyar-örmény nemesi csládból.

A császári és királyi hadseregben 1834-től 1844-ig szolgált, a 34.

gyalogezred hadnagyaként szerelt le.

Polgári pályafutás után - főpénztáros az Első Magyar Központi Vasútnál -

1848-ban jelentkezik a 39. honvédszázlóaljnál, ahol főhadnagyi rangot kap.

Miután kiváló képességű parancsnok, gyorsan emelkedik a ranglétrán. Először

százados az 1. utászezredben, 1849 februárjától utászkari őrnagy. Áprilisban

a Zemplénben állomásozó csapatok parancsnoka, június közepétől

hadosztályparancsnok, július 16-tól alezredes, július végétől a 9. hadtest

parancsnoka.

Legjelentősebb haditetteit a Felvidék védelmében hajtja végre, de részese az

utolsó vesztes temesvári ütközetnek is. Ezredessé Bem nevezi ki a csata után.

A 9. hadtest maradványai Lugosnál, augusztus 19-én teszik le a fegyvert,

Lázár törzstiszt létére a tábornokokkal együtt áll a bíróság elé.

Kötél általi halálra ítélik, de tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek

adta meg magát, és mivel csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes,

Haynau az ítéletet "kegyelemből" főbelövetésre változtatta.

Maradványait 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában, végső nyughelye az

emlékoszlop sírboltjában van.







LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY gróf

honvéd tábornok



A hesseni nagyhercegségben, Ilbenstadt városában született 1819-ben,

elszegényedett német főnemesi családból.

1835-ben lépett a császári és királyi hadseregbe, 1845-től a család

"tulajdonában" lévő 31., Leiningen gyalogezred tartósan szabadságolt,

létszámfeletti századosa. Felesége magyar, Pozsonyban élnek.

1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben.

Miután számos rokona tiszt a császári seregben, gyanakvó, bizalmatlan légkör

fogadja.

A szolnoki csata idején - ahol is kiválóan vezeti fegyelmezett katonáit - már

alezredes, áprilisban ezredes. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849

júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka.

A feldunai hadsereg kötelékében teszi le a fegyvert Világosnál, őt is kötél

általi halálra ítélik.

Leiningen-Westerburg gróf, őreit megvesztegetve elérte, hogy kivégzésekor

magyar honvéd tábornoki egyenruháját viselhesse.

Tetemét felesége családjának sikerült megszereznie, egy ideig sógora monyorói

birtokán pihent, később a borosjenői templom sírboltjában helyezték el.

1974-ben maradványait átszállították az emlékoszlop kriptájába.







NAGYSÁNDOR JÓZSEF

honvéd tábornok



Nagyváradon született 1804-ben, vagyontalan magyar nemesi családból.

1819-től 1847-ig szolgált a császári és királyi hadseregben mint huszártiszt,

kapitányi rangban vonult nyugdíjba.

1848-ban jelentkezik a nemzetőrségbe, őrnagyi rangot kap, s Damjanichcsal

együtt harcol a szerbek ellen.

Gyorsan eléri az alezredesi, majd ezredesi rangot, a tavaszi hadjárat végére

már a feldunai hadsereg lovasságának parancsnoka. Április végétől az 1.

hadtestet vezényli, május 2-ától tábornok.

Kitűnően helytáll a szolnoki, a váci és a nagysallói csatában, Budavár

ostromakor az elsők között tör be a várba.

Nagysándor József személyes bátorságát és huszárai rendkívüli vitézségét

tanúsítja az 1849 augusztusában vívott vesztes debreceni csata is: öt órán át

ellen tudnak állni Paskievics tízszeres túlerőben lévő seregének.

Világosnál tette le a fegyvert, a bíróság kötél általi halálra ítélte, a

hóhér ötödiknek végzett vele.

Az ő csontjai is a Maros 1932. évi áradásakor kerültek napvilágra, végső

nyughelye az emlékoszlop kriptájában van.







POELTENBERG ERNŐ lovag

honvéd tábornok



Bécsben született 1814-ben, osztrák nagybirtokos nemesi családból.

1829-től hivatásos katona, már kapitány a 4. huszárezredben, amikor 1848-ban

- tiltakozása ellenére - Magyarországra vezénylik.

Felesküszik a magyar alkotmányra, s mivel korrekt, rendkívül becsületes ember,

fenntartásai és a magyar tisztek gyanakvása miatt elszenvedett sérelmei

ellenére a szabadságharc ügyéhez haláláig hű marad, esküjét nem hajlandó

megszegni, sőt, azonosul a szabadságharc céljaival.

1848 őszén a szerbek ellen harcol, az év végére alezredes. Végigküzdi a téli

és a tavaszi hadjáratot, április 26-tól a 7. hadtest parancsnoka ezredesi,

majd június 7-től tábornoki rangban. Vitézül harcol a két komáromi és a

második váci csatában.

Személyes tragédiája, hogy mint az orosz tábornokokkal tárgyaló követ, hisz

az amnesztia ígéretekben, s ezért egyik szószólója a feltétel nélküli

megadásnak.

A bíróság kötél általi halálra ítélte, elsőnek kellett meghalnia. Rendkívül

erős fizikuma miatt halála lassú és gyötrelems volt.

A kiegyezés után családja megkísérelte felkutatni maradványait, de csontjait

csak 1932-ben, az árvíz után találták meg, most az ő sírja is az emlékoszlop

kriptája.







SCHWEIDEL JÓZSEF

honvéd tábornok



A Bács megyei Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári

családból.

1814-ben közhuszárként kezdte katonai szolgálatát, már Napóleon seregei

ellen is harcolt. Később Galíciában és Bécsben állomásozott.

Mint Poeltenberg lovag, ő is a 4. huszárezred tisztje, már őrnagy, amikor az

ezredet Magyarországra vezénylik. Rangidős tisztként felesketi tiszttársait

a magyar alkotmányra, és csatlakozik a magyar függetlenségi mozgalomhoz.

Gyorsan érvényesül, miután kitűnik bátorságával a pákozdi és a schwechati

ütközetben. 1848 október végétől tábornok, hadosztályparancsnok a feldunai

hadtestnél.

December közepén betegállományban van, de a Függetlenségi Nyilatkozat után

szolgálatra jelentkezik, és Buda visszafoglalása után a főváros

városparancsnoka lesz. A későbbiekben a kormány mindenkori székhelyének

helyőrségparancsnoka.

Görgeyvel teszi le a fegyvert, a bíróság golyó általi halálra ítéli, de

kegyelemre ajánlja. Haynau - régi tiszttársa és volt barátja - elutasítja a

kegyelmi kérvényt, és Schweidelt 1849. október 6-án kivégzik. Csontjait

1913-ban, Lázár Vilmos maradványaival együtt találták meg, nyughelye az

emlékoszlop sírboltja.







TÖRÖK IGNÁC

honvéd tábornok



A Pest megyei Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi

családból.

Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt.

1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál,

majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. 1848

szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató.

1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozik a honvédsereghez, 1849

januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka. Buda bevétele után

a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le. Májustól a honvédség

hadmérnöki karának helyettes vezetője, júliustól főparancsnoka.

Erődítési terveket készít a párkányi-esztergomi hídfőhöz, ő építteti meg a

szőregi sáncokat.

Világosnál ejtik foglyul. Kötél általi halálra ítélik, másodiknak hal meg.

Csontjait 1932-ben találták meg, maradványai az emlékoszlop kriptájában

nyugszanak.







VÉCSEY KÁROLY gróf

honvéd tábornok



Pesten született 1807-ben, kisbirtokos magyar főnemesi családból. Apja

altábornagy, a magyar nemesi testőrség parancsnoka, nővére udvarhölgy,

Ferenc József egyik nevelője.

1820-tól szolgált, először a dragonyosoknál, majd a huszároknál. 1848

tavaszán őrnagy a Hannover huszárezredben.

Már májustól harcol ezredével Bácskában a szerb felkelők ellen, októbertől

ezredes, december közepétől tábornok. 1849 januárjában eltávolítja áruló

parancsnokát Esterházy Sándor tábornokot. Erélyes fellépésével megmenti a

bácskai hadtestet a felbomlástól, majd a Honvédelmi Bizottmány utasítására

Törökszentmiklósra vezeti. Hűségét, helytállását Kossuth lelkes hangú

levélben köszöni meg.

A szolnoki csata egyik győztes hadvezére, később az aradi ostromsereg

parancsnoka lesz. A várat júliusban elfoglalja, s épp Temesvár ostromához

kezd, amikor a szabadságharc összeomlik.

Csapataival augusztus 21-én, Borosjenőn teszi le a fegyvert az oroszok előtt.

A bíróság kötél általi halálra ítéli, s mivel személyes ellenségei is voltak

a császári udvarban, sőt saját apja is követelte kíméletlen megbüntetését,

végignézve bajtársai haláltusáját, utolsónak kellett meghalnia.

Holttestét feleségének egyik ismerőse az aradi köztemetőben hantoltatta el,

itt pihent 1916-ig. Ezután maradványai az aradi kultúrpalota kriptájába

kerültek, 1974 óta ő is az emlékoszlop sírboltjában nyugszik.

Kivégzésekor - utolsó lévén - már nem volt kitől elköszönnie. Vécsey a halott

Damjanichhoz, régi vetélytársához lépett, s az ő kezeit csókolta meg

búcsúzóul.


********** Bédné Marika : 2018 . 10 . 06 . 13 : 02 . - Forrás - Internet **********





 
 
2 komment , kategória:  Általános  
Címkék: tulajdonságainak, városparancsnoka, betegállományban, becsületszavával, nagyhercegségben, fegyvergyárakban, katonacsaládból, hadműveletekben, visszafoglalása, hadügyminiszter, határőrezredben, kettéfűrészelve, nagybecskereken, vésztörvényszék, kiszolgáltatják, honvédszázlóalj, vetélytársához, huszárezredben, magyarországra, átszállították, betegszabadság, gyalogezredben, megvesztegetve, felfegyverzése, honvédhadsereg, felszereltsége, altábornaggyal, dragonyosoknál, legjelentősebb, fegyvergyártás, körmöcbányáról, besztercebánya, tisztiszolgája, közbelépésének, unokatestvérei, tiszttársainak, magyar alkotmányra, feldunai hadtest, hadosztályát vezeti, ellenség szorításából, kápolnai csata, kormány tagja, 1932-es aradi, vértanúk emlékoszlopa, honvédsereg szervezésekor, főként erdélyi, szabadságharc egyik, császári csapatok, tavaszi hadjáratban, szabadságharc bukásakor, oroszoknak adja, őrség szabad, Aradi Vértanukra, Aradi Vértanúkra, AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, Ezért Olaszországba, Csernovics Péter, DESSEWFFY ARISZTID, Dessewffy Arisztidet, KISS ERNŐ, Nagysándor József, Országos Főhadparancsnokság, KNÉZICH KÁROLY, Veliki Groljevacban, LÁHNER GYÖRGY, LÁZÁR VILMOS, Első Magyar Központi Vasútnál, Ezredessé Bem, LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY, NAGYSÁNDOR JÓZSEF, POELTENBERG ERNŐ, SCHWEIDEL JÓZSEF, Később Galíciában, Mint Poeltenberg, Függetlenségi Nyilatkozat, Lázár Vilmos, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY, Ferenc József, Esterházy Sándor, Honvédelmi Bizottmány, Bédné Marika,
Béd Józsefné (#1)   2021-10-06 18:38:48


Béd Józsefné (#2)   2021-10-06 18:41:21


Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Facebookon kaptam  Advent 2  Madárvilág........  Harmonia.......  Télapó  Bulgária.......  Kellemes napot kívánok  Havas fenyő  Nyugodalmas jó éjszakát kíváno...  Jó reggelt!  Mikulás  Érted égek  Összetartozás  Facebookon kaptam  Kellemes délutánt kívánok  Mikulás nap  Az utolsó Karácsony  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Életünk legsötétebb pillanatai  Hajnali ébredés  Tudod mi a karácsony? Csendben...  Kohut Katalin: Születésem  Facebookon kaptam  Cicus Mikulás !  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Mírjam bará...  Facebookon kaptam  Tudod mi a karácsony? Csendben...  Az ajándék te magad vagy...  A halál keresztje  Kohut Katalin: Éva és a tudás  Kellemes hetet  Bronz vasárnap  Mi van a tojásban  Jó dolog  Mi van a tojásban  Donászy Magda: Télapó ünnepén  Boldog születésnapot a ma ünne...  Facebookon kaptam  Szép estét  Egy karácsonytól idegen gondol...  Velence, Szent Márk tér.......  Apa kezén  Urad jelen van a sötétségben  Facebookon kaptam  Jó éjszakát  Massimo Petrucchi - Azt mondjá...  Facebookon kaptam Krisztinától  Png rózsa csokor  Szép a tél  Boldogító erő  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Meghalt Kóbor János  A várakozás művészet  Tündéri kis szőrgombócok :) .....  Jó reggelt kedves látogatóimn...  Advent 2. Vasárnap .......  Facebookon kaptam  Gondolat.....  Facebookon kaptam Krisztinától  Télapó estétől reggelig megáll...  Irigység  Harmonia.......  Cicus Mikulás !  Cilike  Az életed olyan, amilyennek él...  Kellemes hetet  Facebookon kaptam  Komlós Attila: Mikulásvirág le...  Mi a baj a világgal? Olvasd el...  Az utolsó keringő  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  képre írva  Isten megért bennünket  Szép estét  Advent 2. Vasárnap - Piros ang...  Facebookon kaptam  Jó dolog  Szél-járás - közel négy és fél...  Nyugodalmas jó éjszakát kíváno...  Télapó  Madárvilág........  Üdvözlet Szegedről !.......  Advent második gyertya jelenté...  Meghalt Kóbor János  Advent 2. vasárnapja.......  Ha lelkünk egymáshoz ér  Kohut Katalin: A pók csapdája  Facebookon kaptam  Harmonia.......  22 699 az új fertőzött, elhuny...  Sarkady Sándor: Télapó  Gyász  Facebookon kaptam  Png kutya  2 gyertya ég  Megrendelés  Az életed olyan, amilyennek él... 
Bejegyzés Címkék
magyar alkotmányra, feldunai hadtest, hadosztályát vezeti, ellenség szorításából, kápolnai csata, kormány tagja, 1932-es aradi, vértanúk emlékoszlopa, honvédsereg szervezésekor, főként erdélyi, szabadságharc egyik, császári csapatok, tavaszi hadjáratban, szabadságharc bukásakor, oroszoknak adja, őrség szabad, emlékoszlop kriptájában, szabadságharc kitörésekor, sárosi nemzetőrség, téli hadjáratban, tavaszi hadjárat, turai lovascsatában, szabadságharc bukása, császári hadsereg, elsők között, délvidéki szerb, szerbek perlaszi, honvédseregben elsőként, bánáti hadtest, császári sereg, kivégzést követő, családi sírboltba, horvátországi Veliki, varasdi határőrezredben, negyvenes években, szerb felkelők, szolnoki csata, tápióbicskei csatában, április 26-i, tartalék parancsnoka, vésztörvényszék kötél, szabadságharc elején, honvédhadsereg felfegyverzése, fegyvergyártás központjává, fegyvergyár élén, magyar nyelvet, általa szervezett, honvédsereg felszereltsége, bíróság kötél, főispán mácsai, emlékoszlop kriptájába, csata után, tábornokokkal együtt, császári hadseregnek, szabadságharc utolsó, hesseni nagyhercegségben, bánáti hadtestben, császári seregben, tavaszi hadjáratot, feldunai hadsereg, fegyvert Világosnál, ideig sógora, borosjenői templom, szerbek ellen, nagysallói csatában, 1849 augusztusában, magyar tisztek, szabadságharc ügyéhez, szabadságharc céljaival, orosz tábornokokkal, amnesztia ígéretekben, feltétel nélküli, kiegyezés után, árvíz után, magyar függetlenségi, kormány mindenkori, bíróság golyó, magyar nemesi, komáromi erődítmény, aradi ostromsereg, várat júliusban, szabadságharc összeomlik, oroszok előtt, császári udvarban, aradi köztemetőben, aradi kultúrpalota, emlékoszlop sírboltjában, tulajdonságainak, városparancsnoka, betegállományban, becsületszavával, nagyhercegségben, fegyvergyárakban, , ,
2021.11 2021. December 2022.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 1124 db bejegyzés
Összes: 6934 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 714
  • e Hét: 3130
  • e Hónap: 7466
  • e Év: 213677
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.