Regisztráció  Belépés
bongyi53.blog.xfree.hu
Higgy, remélj, szeress, hogy boldog ember lehess! Magyar Istvánné
1953.03.20
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
A SZÖG /tanmese/
  2017-07-22 11:40:02, szombat
 
  A SZÖG /tanmese/
A gyülekezet új gyülekezeti termet épített. Amikor az épület elkészült, az emberek a csodájára jártak. Egy szög a tető faszerkezetében hallotta az embereket, ahogy dicsérték az épületet.
Dicsérték a tervezést, az építést, dicsérték a falakat, a festést, az ajtót, az ablakokat, a cserepet, a díszítést, a kertet, a kerítést, mindent, csak éppen a szöget nem. Rosszul esett neki, hogy senki sem vett róla tudomást, és senki nem dicsérte őt.
Először szomorú lett, aztán idővel irigy és haragos is.
- Ha ennyire jelentéktelen vagyok, akkor nyilván senkinek sem fogok hiányozni, ha én most elmegyek innen világgá - így gondolkodott magában.
Azzal a szög elengedte a lécet és a gerendát, legurult a tetőről, és beleesett a sárba.
Azon az éjszakán nagy vihar volt, fújt a szél, és esett az eső, egyre csak zuhogott.
Az eleresztett léc a rajta lévő cserepekkel együtt lecsúszott a tetőn, és a lyukon befolyt az esővíz.
A víz lecsorgott az új falon, a festés lemállott, a vakolat nagy darabon lehullott.
A szőnyeg átázott, és foltos lett, a szép tölgyparketta pedig felpúposodott.
Az eső a szószéket is elérte, és így a rajta lévő nagy Biblia is tönkrement.
S mindez azért, mert az az egy kis szög kiesett.
És mi történt a szöggel? Amíg a gerendában volt, hasznos munkát végzett, tartotta a lécet és a cserepeket, a cserepek pedig eltakarták, védték a tűző naptól, az esőtől és a széltől.
De most csupaszon, haszontalanul feküdt a sárban, esett rá az eső, és ette a rozsda.
Mindannyian fontos tagjai vagyunk Krisztus egyházának. Ha esetleg néha nem így érezzük, és kísértetünk saját bűnös kívánságainktól, akkor Istenhez fordulva álljunk ellen a Gonosznak, és lássuk meg, hogy jelenlétünk és munkánk a gyülekezetben nem mellékes, hiányunkat az Úr látja, és az a közösségben is érezhető.
Ha nem veszünk részt, nem vagyunk ott az istentiszteleten, az alkalmakon, a gyülekezeti szolgálatban, Krisztus teste kárt szenved. Isten tervének mindannyian fontos részei vagyunk!
,,Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást. Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr.
Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által." (1Pt 2,1-5)
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos  
Olvasd el! Megéri!
  2017-07-22 10:29:21, szombat
 
  Olvasd el! Megéri!
Aki tehát tudna jót tenni és nem tesz, az vétkezik. (Jk 4,17)
Egy hideg vasárnapon történt. A templom parkolója hamar megtelt. Ahogy kiszálltam a kocsimból, arra lettem figyelmes, hogy a testvérek valamit sugdolóznak, miközben bemennek a gyülekezetbe. Ahogy közelebb értem, észrevettem egy embert, amint támaszkodik a templom falának. Már majdnem egészen lefeküdt, mintha aludna. Egy hosszú, nagyon rongyos viharkabát volt rajta és egy kalap a fejére húzva, hogy már az arcát sem lehetett látni. Egy kb. 30 éves cipő volt rajta, ami olyan kicsi volt rá, hogy kilógtak a lábujjai. Gondoltam, hogy hajléktalan és hogy alszik, így bementem a templom ajtaján. Bent elkezdtünk beszélgetni. Szóba került a kint fekvő hajléktalan is. Az emberek csak mosolyogtak és suttogtak, de senki sem volt hajlandó behívni, hogy üljön le. Én sem.
Néhány perc múlva elkezdődött az istentisztelet. Mindenki a prédikátort várta, hogy foglalja el a helyét, és szóljon az Igéből, amikor kinyílt az ajtó. Bejött a hajléktalan, fejét lehajtva végigsétált a padok között. Az emberek zavarban voltak és suttogtak, meg arcokat vágtak. Végigment a szószékig, ahol aztán levette a kalapját és a kabátját. Elszorult a szívem. Ott állt a prédikátorunk... ő volt a hajléktalan. Senki sem szólt egy árva szót sem. A prédikátor elővette a Bibliáját és letette.
,,Testvéreim, azt hiszem, nem kell mondanom, hogy miről fogok ma prédikálni." Aztán elkezdett énekelni egy éneket, amelynek így hangzottak a szavai:
,,Ha tudok segíteni valakin, amint elmegyek mellette, ha tudok egy bátorító szót, ami bizakodóvá tette, ha meg tudom mutatni, hogy az ő útja helytelen, akkor már nem hiábavaló az életem."
Vajon hiábavaló az én életem?
A nap gondolata:
Az ember a külsőt, Isten a belsőt látja. Az ember a cselekedetekre néz, Isten pedig a szándékra. (Kempis Tamás)
Imádság:
Mennyei Atyám! Taníts meglátnom embertársaimban Téged! Add, hogy ne legyek személyválogató, hiszen tudom, hogy időnként az vagyok és ezzel Neked is fájdalmat okozok! Vezess engem utadon! Ámen
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos  
Olvasd el! Megéri!
  2017-07-22 10:29:18, szombat
 
  Olvasd el! Megéri!
Aki tehát tudna jót tenni és nem tesz, az vétkezik. (Jk 4,17)
Egy hideg vasárnapon történt. A templom parkolója hamar megtelt. Ahogy kiszálltam a kocsimból, arra lettem figyelmes, hogy a testvérek valamit sugdolóznak, miközben bemennek a gyülekezetbe. Ahogy közelebb értem, észrevettem egy embert, amint támaszkodik a templom falának. Már majdnem egészen lefeküdt, mintha aludna. Egy hosszú, nagyon rongyos viharkabát volt rajta és egy kalap a fejére húzva, hogy már az arcát sem lehetett látni. Egy kb. 30 éves cipő volt rajta, ami olyan kicsi volt rá, hogy kilógtak a lábujjai. Gondoltam, hogy hajléktalan és hogy alszik, így bementem a templom ajtaján. Bent elkezdtünk beszélgetni. Szóba került a kint fekvő hajléktalan is. Az emberek csak mosolyogtak és suttogtak, de senki sem volt hajlandó behívni, hogy üljön le. Én sem.
Néhány perc múlva elkezdődött az istentisztelet. Mindenki a prédikátort várta, hogy foglalja el a helyét, és szóljon az Igéből, amikor kinyílt az ajtó. Bejött a hajléktalan, fejét lehajtva végigsétált a padok között. Az emberek zavarban voltak és suttogtak, meg arcokat vágtak. Végigment a szószékig, ahol aztán levette a kalapját és a kabátját. Elszorult a szívem. Ott állt a prédikátorunk... ő volt a hajléktalan. Senki sem szólt egy árva szót sem. A prédikátor elővette a Bibliáját és letette.
,,Testvéreim, azt hiszem, nem kell mondanom, hogy miről fogok ma prédikálni." Aztán elkezdett énekelni egy éneket, amelynek így hangzottak a szavai:
,,Ha tudok segíteni valakin, amint elmegyek mellette, ha tudok egy bátorító szót, ami bizakodóvá tette, ha meg tudom mutatni, hogy az ő útja helytelen, akkor már nem hiábavaló az életem."
Vajon hiábavaló az én életem?
A nap gondolata:
Az ember a külsőt, Isten a belsőt látja. Az ember a cselekedetekre néz, Isten pedig a szándékra. (Kempis Tamás)
Imádság:
Mennyei Atyám! Taníts meglátnom embertársaimban Téged! Add, hogy ne legyek személyválogató, hiszen tudom, hogy időnként az vagyok és ezzel Neked is fájdalmat okozok! Vezess engem utadon! Ámen
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos  
Karai Gábor......Gyere sírj....
  2017-07-20 08:16:30, csütörtök
 
  .....Gyere sírj....

Gyere sírj ha sírni kell
Én majd törlöm könnyedet
Gyere szólj ha valami fáj
Én meg gyógyítalak már
Tárd ki nékem szívedet
Tárd ki nékem lelkedet
Mint egy igaz jó barát
Úgy vigyázok én te rád

Gyere mond el bánatod
Mi bánt téged oly nagyon
Én majd fogom két kezed
És nem engedem el
Őrzöm majd az álmodat
Enyhítem a fájdalmadat
Csak nyújtsd felém kezed
És bízzon bennem a szíved

Gyere sírj ha sírni kell
Én majd törlöm könnyedet
Hisz egy igaz jó barát
A bajban is melleted áll
Csak suttogd el nevem
És én máris ott leszek veled
Hisz tiéd is a szívem
Mert a barátom vagy nekem...
....Karai Gábor..
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Aranyosi Ervin Szeresd a gyermeked, öleld a szívedre!
  2017-07-18 03:05:49, kedd
 
  Szeresd a gyermeked, öleld a szívedre!
Ez az, mire vágyhat, fényre, szeretetre.
Legyél vele többet, várja közös játék!
Az együtt töltött perc neki, mind ajándék.

Ne a pénzedet költsd, többet ér egy álom!
Segíts álmodozni, hogy alkotóvá váljon.
Ne rút szabályokkal mérgezd meg életét!
Inkább tedd szabaddá két alkotó kezét!

A tudást úgy add át neki, ahogy kéri!
A bölcs, a tudását, kérdésekre méri.
Ne erőltess olyat, amit mások várnak,
nem kell megfelelni a gyarló világnak.

Szeresd a gyermeket, szívvel szeretettel,
lelke hadd szárnyaljon, legyen boldog ember!
Adj neki örömöt, békét, boldogságot,
hagyd neki örökül a csodaszép világot.

- Aranyosi Ervin -
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 19 db bejegyzés
Összes: 2511 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 35
  • e Hét: 35
  • e Hónap: 13656
  • e Év: 95029
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.