Regisztráció  Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Bozsányi Lászlóné. Manyika.
1948.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 103 
Legyél az...
  2018-04-19 00:09:54, csütörtök
 
  Legyél az...

Legyél az ki átölel ha sírok
s csókjaival törli le könnyeim,
legyél az akiben mindig bízok
aki elnézi kárhozott bűneim!

Legyél az ki fogja kezeim
ha utam járva rossz ösvényre lépek,
legyél az ki bírálja tetteim
ha elítélnek mert szabadon élek!

Legyél az ki vigyázza álmomat
ha idegen helyen hajtom le fejem,
legyél az aki látja káromat,
vakságomat és felnyitja a szemem!

Legyél a kedvesem vagy szeretőm
minden örömöm végtelen tengere,
legyen az életem s temetőm
lelkednek zöldellő, fás erdeje!

Engi Éva



 
 
0 komment , kategória:  Versek II.  
Köszönöm neked élet...
  2018-04-18 22:53:36, szerda
 
  Köszönöm neked élet...

Köszönöm neked élet, hogy annyi mindent adtál

Hangot és beszédet, a gondolatnak formát,
Hogy kérdezzek s feleljek, s egyenes útra leljek,
Anyát, barátot, testvért összefűző fénysugárt,
A lélektől lélekig érő szeretet útját,

Köszönöm neked élet, hogy annyi mindent adtál!

Figyelmet a csendre és a hangra hallást,
Hogy hallhassak éji neszt, madárdalt, rikoltást,
Tengert zúgó tengert, eső lágy kopogását,
Szeretőmnek élettel telt zengő hangját,

Köszönöm neked élet, hogy annyi mindent adtál!

Fényt a két szememnek, bele éles látást,
Hogy felismerhessek, feketét, fehéret,
A magas égből a benne rengő csillagtengert,
Az emberek tömegéből Téged az egyetlent

Köszönöm neked élet, hogy annyi mindent adtál!

Fájdalmat, örömet, nevetést sírást,
S azt mi megmér, megrostál, szót,szándékot, tettet,
A tüzet, a vizet, mi bennem dalt formál,
E dalt mely enyém de a tied most már

Köszönöm neked élet, hogy annyi mindent adtál!

Izmaimba iramot, lábaimba járást,
Hogy bejárhassak síkot, dombot, hegyvidéket,
Üres tanyát, zsúfolt várost és ezer népet,
Hogy végre házadba,tehozzád betérjek

Köszönöm az életet, köszönöm élet!

Őri Margit


 
 
0 komment , kategória:  Versek II.  
Meséltél, meséltél...
  2018-04-18 22:44:44, szerda
 
  Meséltél, meséltél...

Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál, ha sírtam,
velem, ha kacagtam.

Meséltél és meséltél
igazakat, szépet,
kívántam, hogy a meséd
sose érjen véget.

Mit adtam én cserébe?
Te azt sose kérted,
de talán a két szemem
elárulta néked.

Osváth Erzsébet


 
 
0 komment , kategória:  Versek II.  
Reggeli fényben
  2018-04-18 14:54:51, szerda
 
  Reggeli fényben

Reggeli fényben vakító színvarázs,
a fák ágain, barackszín, fehér,
szirmot bontó, pompázó virág.
Bódító szirmokon, harmatcsepp csillan,
cseppenként aláhull, majd a hajnallal elillan.
Nap fénye cirógató, éltet adó szőttes,
ölelő fényköntöse, aranyló-szöszke.
Tavasz ébredése, rügyek pattanása,
madárka éneke virág fakadása.
Léleksimogató az ébresztő dallam,
szívet melengető a felkelő Nappal.

Horváth M. Zsuzsanna


 
 
0 komment , kategória:  Horváth M. Zsuzsanna versei  
Jön a tavasz...
  2018-04-17 23:21:20, kedd
 
  Jön a tavasz...

Jön a tavasz, jön a tavasz, nyílnak a virágok,
Kint a réten serény, munkás méh-rajokat látok;
Döngicsélve egy virágról másra iparkodnak,
Édes mézzel, jó viasszal dúsan megrakodnak.
Jön a nyár, jön a nyár;
Itt van a cserebogár.

Zigány Árpád


 
 
0 komment , kategória:   Kétkeréken!  
Fényvirág
  2018-04-17 23:13:01, kedd
 
  Fényvirág

Anyám gyönyörű, nyári kertje,
rám köszön néha emlékeimben.
A pudvás kertkapu a mezőre tárul:
sárgul a repce, s a búzakalászok
szelíden lengve intenek.

Távol, a réten pipacsmezőre
réved a boldog emlékezet,
lángvörös fényben lobognak, égnek,
vérpiros szirmuk társa a szélnek,
kergetőznek a rét felett.

A nyárban arannyá sárguló földek
búzavirágot rejtegetnek,
kíváncsi fejük a napra néz,
égszínű kékjük megigéz,
hordja a szél az illatukat.

Mezei csokor az asztalomon,
anyám mosolya ragyog a szirmokon.
Szarkaláb, kamilla, mécsvirág,
pipacsok őrzik lágy szavát,
s égi mezőkön fényvirág.

GŐSI VALI : verse
Forrás: Internet


 
 
0 komment , kategória:   Gősi Vali-versei  
A végtelenség tenyerén
  2018-04-17 23:03:45, kedd
 
  A végtelenség tenyerén

Ha írok néha, a versben ott vagyok,
s a fojtott hangon síró verssoron
míg átoson a lopakodó bánat,
lassú táncot lejtve arcomon,
lágy fényével megsimít az emlék,
és rám hajol az est a balkonon.
Megérint az égbolt szende csendje,
a mindenséggel míg együtt vagyok,
csillagfényben világlik a lelkem,
és énekelnek szelíd angyalok.
Áthallik az éteren a dallam...
a végtelenség tenyerén vagyok.

Gősi Vali
Forrás: Internet



 
 
0 komment , kategória:   Gősi Vali-versei  
Szavak
  2018-04-17 23:00:26, kedd
 
  Szavak

Feleslegesek a nagy szavak,
végül úgyis a csönd marad.
A némaságból ha feldereng
a fényes ég - a régi kék -
átragyog a pillanat, és visszatér
egy régi hang.

Nem kellenek a nagy szavak,
csak tiszták, szépek, igazak.
S ha néhányat a világ befogad,
didergő, szerény, halk szavad
örökkön szóló
hang marad.

Gősi Vali



Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:   Gősi Vali-versei  
"köszönöm"
  2018-04-17 22:54:07, kedd
 
  "El sem hiszi, mennyire fontos azt hallani valakitől, hogy "köszönöm",
vagy az, hogy valaki azt mondja neked, hogy szeret téged. Ez az emberi természet része. Mindegyikünknek fontos érezni, hogy értékelik. "
/Adam J. Jackson/


 
 
0 komment , kategória:   Szép gondolatok  
Test nélkül
  2018-04-17 22:50:31, kedd
 
  Test nélkül

Test nélkül szeretve, bús lélekkel vágyva,
felfeszül a szívem így a keresztfára.
Hóval beborítva örökzöld fenyő áll,
reszkető kismadár lépdel lábainál.

Királyok királya, áldassék a neved,
kezedbe ajánlom gyarló életemet.
Sajgó bűneimet leteszem most bátran,
Te vagy az egyetlen, akire én vártam.

Gondokkal felhúzott az egész nagyvilág,
kóborló magányban otthonom kicsi ház.
Téglája szeretet, habarcsa a hűség,
mit tetteim hoznak, áldott gyönyörűség.

Test nélkül szeretve, bús lélekkel vágyva,
előre haladok, sose nézek hátra.
Sorsom az üdvösség, örök társ a remény,
a fellegek felett átölel már a fény.

Sylvester Anita



Forrás: Internet
 
 
0 komment , kategória:  Sylvester Anita versei  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 103 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 103 db bejegyzés
e év: 620 db bejegyzés
Összes: 13464 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1300
  • e Hét: 25760
  • e Hónap: 69578
  • e Év: 342192
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.