|
2016-09-18 21:45:19, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
12. fejezet
1Ezután szemléltetésekkel kezdett szólni hozzájuk:,,Egy ember szőlőt ültetett, körbevette kerítéssel, borsajtókádnak való helyet vájt, tornyot emelt, kiadta szőlőműveseknek, és külföldre utazott.2A megfelelő időszakban pedig elküldött egy rabszolgát a szőlőművesekhez, hogy kapjon a szőlőművesektől a szőlő gyümölcséből.3De azok megfogták azt, elverték, és üres kézzel küldték el.4Egy másik rabszolgát is elküldött hozzájuk, azt meg fejbe verték és meggyalázták.5Elküldött ismét egy másikat, azt pedig megölték. Azután még sokakat elküldött, és ezek közül némelyeket megvertek, némelyeket pedig megöltek.6Egyvalakije volt még, a szeretett fia. Utoljára őt küldte el hozzájuk, ezt mondva:A fiamat meg fogják becsülni.7De azok a szőlőművesek ezt mondták maguk között:Ez az örökös. Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az örökség!8Megfogták hát, megölték, és kidobták a szőlőn kívülre.9Mit tesz majd a szőlő tulajdonosa?Eljön, és elpusztítja a szőlőműveseket, a szőlőt pedig másoknak adja.10Hát soha nem olvastátok ezt az írást:A kő, amelyet az építők elvetettek, az lett a fő szegletkő.11Jehovától lett ez, és bámulatos a szemünkben."12Erre keresni kezdték a módját, hogy megfogják, de féltek a sokaságtól. Rájöttek ugyanis, hogy őrájuk gondolva mondta a szemléltetést. Így aztán otthagyták és elmentek.13Ezt követőleg elküldtek hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes-pártiak közül, hogy megfogják őt beszédében.14Ezek megérkezve ezt mondták neki:,,Tanító, tudjuk, hogy igazmondó vagy, és senkivel sem törődsz, mert nem nézed az emberek külső megjelenését, hanem az igazságnak megfelelően tanítod az Isten útját. Szabad-e fejadót fizetni a császárnak, vagy sem?15Fizessünk, vagy ne fizessünk?"Átlátva képmutatásukon, ezt mondta nekik:,,Miért tesztek próbára?Hozzatok nekem egy dénárt, hogy megnézzem!"16Hoztak egyet, és megkérdezte tőlük:,,Kinek a képmása és felirata ez?"Így válaszoltak neki:,,A császáré."17Jézus ekkor ezt mondta:,,Fizessétek vissza a császárnak, ami a császáré, az Istennek pedig, ami az Istené."És elálmélkodtak rajta.18Ezután szadduceusok mentek oda hozzá, akik azt mondják, hogy nincsen feltámadás, és a következő kérdést tették fel neki:19,,Tanító, Mózes azt írta nekünk, hogy ha valakinek meghal a testvére, és hátrahagyja a feleségét, de nem hagy gyermeket, akkor a testvére vegye el annak feleségét, és támasszon tőle utódot a testvérének.20Volt hét testvér;az első megházasodott, de amikor meghalt, nem hagyott utódot.21A második elvette az asszonyt, de úgy halt meg, hogy nem hagyott utódot;a harmadik ugyanígy.22És a hét közül egy sem hagyott utódot. Mindnyájuk közül utolsóként meghalt az asszony is.23A feltámadáskor melyiküknek lesz a felesége?Hiszen mind a hétnek felesége volt."24Jézus így szólt hozzájuk:,,Nem azért tévedtek-e, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát?25Mert amikor feltámadnak a halottak közül, a férfiak nem nősülnek, és a nők sem adatnak férjhez, hanem olyanok, mint az angyalok az egekben.26Arról pedig, hogy a halottak feltámadnak, nem olvastátok-e Mózes könyvében a tövisbokorról szóló beszámolóban, hogyan mondta neki az Isten:Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.27Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké. Nagyon tévedtek."28Akkor az egyik írástudó, aki odament, és hallotta őket vitatkozni, és tudta, hogy ő jól válaszolt nekik, megkérdezte tőle:,,Melyik az első minden parancsolat között?"29Jézus így válaszolt:,,Az első ez:Halld, ó, Izrael, Jehova, a mi Istenünk egy Jehova,30és szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel, egész elméddel és egész erőddel.31A második ez:Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.Nincs más, ezeknél nagyobb parancsolat."32Az írástudó ezt mondta neki:,,Tanító, jól mondtad, az igazságnak megfelelően, hogy Ő egy, és rajta kívül nincs más;33és az, ha valaki szereti őt egész szívével, egész értelmével és egész erejével, és az, ha valaki úgy szereti felebarátját, mint önmagát, sokkal többet ér, mint minden egészen elégő felajánlás és áldozat."34Erre Jézus, látva, hogy értelmesen válaszolt, ezt mondta neki:,,Nem vagy messze az Isten királyságától."De senkinek sem volt többé bátorsága kérdezgetni őt.35Amikor azonban Jézus a templomban tanított, ezekkel a szavakkal felelt:,,Hogyhogy az írástudók azt mondják, hogy a Krisztus Dávidnak a fia?36A szent szellem által maga Dávid mondta:Így szólt Jehova az én Uramhoz:Ülj az én jobbomon, mígnem ellenségeidet lábad alá vetem.37Maga Dávid az Urának hívja őt, de hogy lehet az, hogy a fia?"A nagy sokaság pedig szívesen hallgatta.38És miközben tanított, így folytatta:,,Óvakodjatok az írástudóktól, akik köntösökben akarnak járni-kelni, üdvözléseket akarnak a piactereken,39az elöl levő ülőhelyeket a zsinagógákban, és a főhelyeket a vacsorákon.40Ők azok, akik felemésztik az özvegyek házát, és a látszat kedvéért hosszú imákat mondanak;ezek súlyosabb ítéletet fognak kapni."41Leült pedig a perselyekkel átellenben, és figyelni kezdte, hogyan dob a sokaság pénzt a perselyekbe;és sok gazdag ember sok pénzérmét dobott be.42Jött pedig egy szegény özvegy, és bedobott két igen csekély értékű kis pénzérmét.43Magához hívta hát a tanítványait, és ezt mondta nekik:,,Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegy többet dobott be mindazoknál, akik pénzt dobtak a perselyekbe;44mert azok mind a fölöslegükből dobtak be, de ő a nélkülözéséből dobta be mindazt, amije volt, egész megélhetését."
13. fejezet
1Amikor kifelé ment a templomból, így szólt hozzá az egyik tanítványa:,,Tanító, nézd, micsoda kövek, és micsoda épületek!"2Jézus azonban ezt mondta neki:,,Látod ezeket a nagy épületeket?Semmiképpen nem marad itt kő kövön, melyet le ne rombolnának."3Mikor pedig az Olajfák hegyén ült, a templommal átellenben, Péter, Jakab, János és András külön kérdezgetni kezdték őt:4,,Mondd meg nekünk, hogy mikor lesznek ezek, és mi lesz a jel, amikor mindezeknek a befejezésükhöz kell érniük?"5Jézus erre így kezdett nekik beszélni:,,Vigyázzatok, hogy senki ne vezessen félre titeket!6Sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják:Én vagyok az, és sokakat félrevezetnek.7Ezenfelül, amikor háborúkról és háborús hírekről hallotok, ne rettenjetek meg;ezeknek meg kell lenniük, de ez még nem a vég.8Mert nemzet támad nemzet ellen, és királyság királyság ellen, lesznek földrengések egyik hely után a másikon, és lesznek élelmiszerhiányok. Ez a gyötrő fájások kezdete.9Ami titeket illet, vigyázzatok magatokra;helyi törvényszékeknek szolgáltatnak ki benneteket, zsinagógákban vernek meg, és kormányzók és királyok elé állítanak énértem, tanúságul nekik.10Ezenkívül a jó hírt előbb minden nemzetben prédikálni kell.11De amikor elvezetnek, hogy kiszolgáltassanak benneteket, ne aggódjatok előre amiatt, hogy mit mondjatok, hanem ami adatik nektek abban az órában, azt mondjátok, mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem a szent szellem.12És testvér testvért fog halálra adni, és apa gyermeket, és gyermekek kelnek fel a szülők ellen, és halálra juttatják őket;13és gyűlölet célpontjai lesztek minden ember előtt az én nevem miatt. De aki mindvégig kitart, az részesül megmentésben.14Amikor azonban meglátjátok a pusztító utálatosságot, hogy ott áll, ahol nem kellene(az olvasó éljen tisztánlátással),akkor akik Júdeában vannak, kezdjenek a hegyekbe menekülni.15Aki a háztetőn van, ne menjen le, és ne is menjen be, hogy kihozzon valamit a házából,16és aki a szántóföldön van, ne térjen vissza a hátrahagyott dolgokhoz, hogy felkapja a felsőruháját.17Jaj a várandós és a szoptatós asszonyoknak azokban a napokban!18Kitartóan imádkozzatok, hogy ne télidőben legyen ez;19mert azok a napok olyan nyomorúság napjai lesznek, amilyen nem volt az Isten alkotta teremtés kezdetétől fogva mind az ideig, és nem is lesz többé.20Bizony, ha Jehova nem rövidítette volna meg azokat a napokat, nem részesülne megmentésben egyetlen test sem. De a választottak miatt, akiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.21És ha valaki akkor azt mondja nektek:Íme!Itt a Krisztus!,Íme!Amott van!, ne higgyétek el.22Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket meg csodákat tesznek, hogy ha lehet, eltévelyítsék a választottakat.23Legyetek hát résen;mindent előre megmondtam nektek.24Azokban a napokban pedig, az után a nyomorúság után a nap elsötétül, a hold nem ad világosságot,25a csillagok hullani fognak az égről, és az egekben levő erők megrázkódnak.26És akkor látni fogják az Emberfiát eljönni felhőkben, nagy hatalommal és dicsőséggel.27És akkor elküldi az angyalokat, és egybegyűjti választottait a négy szél felől, a föld végső határától az ég végső határáig.28A fügefáról pedig értsétek meg a szemléltetést:mihelyt fiatal ága zsendül, és leveleket hajt, tudjátok, hogy közel a nyár.29Hasonlóképpen ti is, amikor látjátok ezeket megtörténni, tudjátok meg, hogy ő közel van, az ajtóknál.30Bizony mondom nektek, hogy semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek.31Az ég és a föld elmúlik, de az én szavaim nem múlnak el.32Azt a napot vagy azt az órát senki nem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya.33Állandóan figyeljetek, maradjatok ébren, mert nem tudjátok, mikor van a meghatározott idő.34Hasonló ez ahhoz, mint amikor egy ember, aki külföldre utazott, otthagyta házát, és rabszolgáinak adta a hatalmat, kinek-kinek a maga munkáját, az ajtóőrnek pedig megparancsolta, hogy kitartóan virrasszon.35Kitartóan virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön el a ház ura:a késői órákban-e, vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy kora reggel;36hogy ha hirtelen megérkezik, ne találjon alva titeket.37Amit pedig nektek mondok, mindenkinek mondom:kitartóan virrasszatok!"
14. fejezet
1Két nap múlva volt pedig a pászka és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A papi elöljárók és az írástudók keresték a módját, hogy agyafúrt cselvetéssel megfogják, és megöljék őt;2mert egyre csak ezt mondták:,,Ne az ünnepen. Még felfordulás lesz a nép körében."3Amikor Betániában volt a leprás Simon házában, és ott feküdt étkezéshez telepedve, odament egy asszony, akinél egy alabástrompalackban illatos olaj volt, igazi nárdusolaj, nagyon drága. Feltörte az alabástrompalackot, és Jézus fejére kezdte önteni az olajat.4Erre némelyek felháborodásuknak adtak hangot maguk között:,,Miért kellett az illatos olajat így pazarolni?5Hiszen ezt az olajat el lehetett volna adni több mint háromszáz dénárért, és azt oda lehetett volna adni a szegényeknek!"És nagyon mérgesek voltak az asszonyra.6De Jézus ezt mondta:,,Hagyjátok békén! Miért próbáljátok háborgatni őt?Hiszen jót tett velem.7Mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, mindig tehettek velük jót, de én nem vagyok mindig veletek.8Ő megtette, amit tudott: előre hozzálátott, hogy illatos olajat öntsön a testemre a temetésre.9Bizony mondom nektek, bárhol prédikálják is a jó hírt az egész világon, amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére."10Iskariót Júdás pedig, a tizenkettő egyike, elment a papi elöljárókhoz, hogy elárulja őt nekik.11Amikor azok ezt hallották, örvendeztek, és megígérték, hogy ezüstpénzt adnak neki. Így aztán keresni kezdte a módját, hogy adandó alkalommal elárulja őt. 12 A kovásztalan kenyerek első napján pedig, amikor fel szokták áldozni a pászkaáldozatot, a tanítványai ezt mondták neki:,,Mit akarsz, hova menjünk, és hol tegyünk előkészületeket arra, hogy megedd a pászkát?"13Erre ő elküldött kettőt a tanítványai közül, és ezt mondta nekik:,,Menjetek be a városba, és szembejön majd veletek egy ember, aki vizet visz egy agyagedényben. Kövessétek őt,14és ahova bemegy, mondjátok a házigazdának:A Tanító ezt kérdezi:Hol van az a vendégszoba számomra, ahol megehetem tanítványaimmal a pászkát?15És mutat nektek egy tágas felső szobát, berendezve, készen;ott tegyetek előkészületeket számunkra."16A tanítványok tehát elindultak, bementek a városba, és úgy találták, ahogy megmondta nekik;és előkészületeket tettek a pászkára.17Miután leszállt az este, odament a tizenkettővel.18Amint az asztalnál feküdtek és ettek, Jézus így szólt:,,Bizony mondom nektek, egyikőtök, aki velem eszik, elárul engem."19Bánkódni kezdtek, és egyik a másik után kezdte kérdezni tőle:,,Csak nem én?"20Ő így szólt hozzájuk:,,Egy a tizenkettő közül, aki velem márt a közös tálba.21Igaz, az Emberfia elmegy, mint ahogy meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja!Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik."22Amint folytatták az evést, vett egy kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odaadta nekik, és ezt mondta:,,Vegyétek, ez jelenti a testemet."23És vett egy poharat, hálát adott, odaadta nekik, és mindnyájan ittak belőle.24És ezt mondta nekik:,,Ez jelenti a véremet,a szövetség vérét, amely kiontatik sokakért.25Bizony mondom nektek, hogy semmiképpen nem iszom többé a szőlőtő terméséből addig a napig, amelyen az újat iszom majd az Isten királyságában."26Végül, miután dicséreteket énekeltek, kimentek az Olajfák hegyére.27Jézus pedig így szólt hozzájuk:,,Mindnyájan meg fogtok botlani, mert meg van írva:Megverem a pásztort, és szétszélednek a juhok.28Ám feltámadásom után előttetek megyek Galileába."29De Péter ezt mondta neki:,,Még ha a többiek mind megbotlanak is, én akkor sem."30Jézus erre így szólt hozzá:,,Bizony mondom neked, hogy ma, igen, még ezen az éjjelen, mielőtt a kakas kétszer szól, éppen te tagadsz meg engem háromszor."31De ő erősítgetni kezdte:,,Ha meg kell is halnom veled, akkor sem tagadlak meg téged."A többiek is mind ugyanígy kezdtek beszélni.32Egy Gecsemáné nevű helyre értek, és így szólt a tanítványaihoz:,,Üljetek le itt, míg én imádkozom."33Magával vitte Pétert, Jakabot meg Jánost, és megrendült, és kínzó nyugtalanság fogta el.34Így szólt hozzájuk:,,Mélységesen bánatos a lelkem, igen, mindhalálig. Maradjatok itt, és kitartóan virrasszatok!"35És egy kissé előbbre ment, a földre borult, és imádkozni kezdett, hogy ha lehetséges, múljon el tőle ez az óra.36Azután ezt mondta:,,Abba, Atyám, minden lehetséges neked; távolítsd el tőlem ezt a poharat".De ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te akarsz."37Azután odament, és alva találta őket, és így szólt Péterhez:,,Simon, alszol? Hát egyetlen órát sem volt erőd kitartóan virrasztani?38Kitartóan virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A szellem persze buzgó, de a test gyenge."39És ismét elment, és imádkozott, ugyanazzal a beszéddel szólva.40Aztán ismét odament, és alva találta őket, mert elnehezült a szemük, így aztán nem tudták, mit válaszoljanak neki.41Majd odament harmadszor, és ezt mondta nekik:,,Olyan időben, mint ez, ti alszotok és pihentek?!Elég!Eljött az óra!Íme, az Emberfiát bűnösök kezébe adják!42Keljetek fel, menjünk!Íme, közel van már, aki elárul engem."43És azonnal, még mialatt beszélt, megérkezett Júdás, a tizenkettő egyike, és vele együtt egy sokaság kardokkal meg dorongokkal, a papi elöljáróktól, az írástudóktól és a vénektől.44Aki pedig elárulta őt, egy megegyezés szerinti jelt adott nekik, ezt mondva:,,Akit megcsókolok, az ő;vegyétek őrizetbe, és vezessétek el biztos kísérettel."45És egyenesen odament, hozzálépett, és így szólt:,,Rabbi!",és nagyon gyöngéden megcsókolta.46Erre rávetették kezüket, és őrizetbe vették.47Egyvalaki az ott állók közül azonban kihúzta a kardját, lesújtott a főpap rabszolgájára, és levágta a fülét.48Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta nekik:,,Kardokkal meg dorongokkal jöttetek ki, mint valami rabló ellen, hogy letartóztassatok?49Nap nap után veletek voltam a templomban, és tanítottam, mégsem vettetek őrizetbe. Mindazonáltal azért van ez, hogy beteljesedjenek az Írások."50És mindnyájan otthagyták őt, és elmenekültek.51Egy bizonyos ifjú azonban, aki finom lenvászon ruhát viselt mezítelen testén, követni kezdte őt közelről;és megpróbálták megfogni,52de ő hátrahagyta lenvászon ruháját, és mezítelenül elmenekült.53Akkor elvezették Jézust a főpaphoz, és egybegyűltek mindnyájan a papi elöljárók, a vének és az írástudók.54Péter pedig jókora távolságból követte őt, be egészen a főpap udvaráig, és ott ült a ház szolgáival együtt, és a lobogó tűznél melegedett.55Közben a papi elöljárók és az egész szanhedrin bizonyságot keresett Jézus ellen, hogy halálra juttassák, de semmit sem találtak.56Sokan ugyan hamisan tanúskodtak ellene, de a bizonyságtételeik nem egyeztek.57Ekkor előálltak némelyek, és hamisan tanúskodtak ellene, ezt mondva:58,,Hallottuk, amikor ezt mondta:Le fogom rombolni ezt a kézzel készített templomot, és három nap alatt másikat építek, ami nem kézzel készített lesz."59De ebben sem egyezett a bizonyságtételük.60Végül felkelt közöttük a főpap, és így kérdezgette Jézust:,,Semmit nem felelsz?Miről tesznek ezek bizonyságot ellened?"61De ő hallgatott, és semmit nem felelt. A főpap ismét elkezdte kérdezgetni, és ezt mondta neki:,,Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?"62Jézus ekkor így szólt:,,Én vagyok;és látni fogjátok az Emberfiát, amint ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőivel."63A főpap erre megszaggatta alsóruháit, és ezt mondta:,,Mi szükségünk van még tanúkra?64Hallottátok a káromlást. Mi a véleményetek?"Azok mindnyájan halálra méltónak ítélték őt.65És némelyek elkezdték őt köpdösni, az egész arcát befedték, öklükkel ütötték, és ezt mondták neki:,,Prófétálj!"És a törvényszéki szolgák, arcul csapva őt, elvitték.66Mialatt pedig Péter lent volt az udvarban, odament a főpap egyik szolgálólánya,67és amikor meglátta Pétert melegedni, egyenesen ránézett, és így szólt:,,Te is a Názáretivel voltál, ezzel a Jézussal."68De ő tagadta, és ezt mondta:,,Nem ismerem őt, és nem is értem, mit beszélsz",és kiment a bejárati csarnokhoz.69Amikor a szolgálólány meglátta, ismét így szólt az ott állókhoz:,,Ez közülük való."70Ő ismét tagadta. Az ott állók pedig kis idő múltán megint mondogatni kezdték Péternek:,,Bizony közülük való vagy, hiszen galileai vagy."71De ő elkezdett átkozódni meg esküdözni:,,Nem ismerem ezt az embert, akiről beszéltek."72És a kakas azonnal megszólalt, másodszor;és Péter visszaemlékezett a beszédre, amellyel Jézus szólt hozzá:,,Mielőtt a kakas kétszer szól, háromszor tagadsz meg engem."És összetört, és sírva fakadt.
15. fejezet
1Amint hajnalodott, tanácskozást tartottak a papi elöljárók a vénekkel és az írástudókkal, igen, az egész szanhedrin, és megkötözték Jézust, elvezették, és átadták Pilátusnak.2Így hát Pilátus feltette neki a kérdést:,,Te vagy a zsidók királya?"Ő így válaszolt neki:,,Magad mondod."3A papi elöljárók pedig sok mindennel kezdték vádolni őt.4Pilátus ekkor ismét kérdezgetni kezdte őt:,,Nem felelsz semmit?Nézd, mennyi vádat hoznak fel ellened!"5Jézus azonban semmit sem válaszolt többé, úgyhogy Pilátus elálmélkodott.6Ünnepekkor szokása volt szabadon bocsátani nekik egy rabot, azt, akit kikértek.7Abban az időben volt egy Barabás nevezetű rab, aki bilincsekben volt a zendülőkkel együtt, akik a zendülésükkor gyilkosságot követtek el.8A sokaság tehát felment, és kérni kezdték, hogy tegye meg, amit meg szokott nekik tenni.9Pilátus így válaszolt nekik:,,Akarjátok, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?"10Mert tisztában volt vele, hogy irigységből adták át a papi elöljárók.11De a papi elöljárók felzaklatták a sokaságot, hogy inkább Barabást bocsássa nekik szabadon.12Pilátus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik:,,Mit tegyek akkor azzal, akit a zsidók királyának mondtok?"13Azok újra felkiáltottak:,,Feszítsd őt oszlopra!"14Pilátus azonban így szólt hozzájuk ezután:,,De hát mi rosszat tett?"Ám azok annál inkább kiáltoztak:,,Feszítsd őt oszlopra!"15Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a sokaságnak, szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig, miután megostoroztatta, átadta, hogy feszítsék oszlopra.16A katonák pedig elvezették az udvarba, azaz a kormányzói palotába, és összehívták az egész katonai egységet,17majd bíborba öltöztették őt, töviskoronát fontak, és rátették.18És elkezdték köszönteni:,,Légy üdvözölve, te zsidók királya!"19És nádszállal verték a fejét, leköpték, és térdet hajtva hódoltak neki.20Végül, miután csúfot űztek belőle, lehúzták róla a bíbort, és ráadták a saját felsőruháit. Ezután kivezették, hogy oszlopra feszítsék.21Egy arra menő embert pedig, egy bizonyos cirénei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki éppen vidékről jött, szolgálatra kényszerítettek, hogy vegye fel a kínoszlopot.22Elvitték hát a Golgota nevű helyre, ami lefordítva Koponyahelyet jelent.23Itt kábító hatású mirhás bort akartak adni neki, de ő nem fogadta el.24Majd oszlopra feszítették, és szétosztották a felsőruháit, sorsot vetve rájuk, hogy ki mit kapjon. 25 A harmadik óra volt, amikor oszlopra feszítették. 26 És az ellene szóló vádat jelző felirat oda volt írva fent:,,A zsidók királya".27Ezenkívül oszlopra feszítettek vele együtt két rablót, az egyiket a jobbja, a másikat a balja felől.28 - 29Az arra menők becsmérlően beszéltek hozzá, és a fejüket csóválva ezt mondták:,,Hah!Te, aki állítólag lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted,30mentsd meg magad, és szállj le a kínoszlopról!"31Hasonló módon a papi elöljárók is csúfot űztek belőle maguk között az írástudókkal együtt, és ezt mondták:,,Másokat megmentett, önmagát nem tudja megmenteni!32Szálljon le most a Krisztus, Izrael királya a kínoszlopról, hogy lássunk és higgyünk."Még azok is gyalázták, akiket vele együtt feszítettek oszlopra.33Amikor eljött a hatodik óra, sötétség borult arra az egész földre a kilencedik óráig.34És a kilencedik órában Jézus hangos szóval felkiáltott:,,Éli, Éli, lama szabaktáni?",ami lefordítva azt jelenti:,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?"35Némelyek a közelben állók közül, amikor ezt hallották, elkezdték mondogatni:,,Íme!Illést hívja."36Valaki pedig futott, átitatott egy szivacsot savanyú borral, rátette egy nádszálra, és inni adott neki, ezt mondva:,,Hagyjátok!Lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye."37Jézus pedig hangosan felkiáltott, és kilehelte utolsó leheletét.38És a szentély függönye felülről az aljáig kettéhasadt.39Mikor pedig a katonatiszt, aki ott állt vele szemben, látta, hogy ilyen körülmények között lehelte ki utolsó leheletét, ezt mondta:,,Bizony, ez az ember Isten Fia volt."40Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyeltek;köztük Mária Magdaléna, továbbá Mária, Kisebb Jakab és Józsé anyja, és Salómé,41akik mindig elkísérték és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.42Mikor pedig már késő délután volt, és mivel előkészületi nap, azaz a sabbat előtti nap volt,43eljött az Arimateából való József, a tanács egyik tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten királyságát. Felbátorodott, és bemenve Pilátus elé, elkérte Jézus testét.44De Pilátus csodálkozott, hogy már meg is halt, és magához hívatva a katonatisztet, megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már.45Így, miután a katonatiszttől megbizonyosodott róla, odaadta a holttestet Józsefnek.46Ő pedig finom lenvásznat vásárolt, és levette őt, begöngyölte a finom lenvászonba, majd egy sziklába vágott sírhelybe fektette, és egy követ hengerített az emléksír bejáratához.47Mária Magdaléna és Mária, a Józsé anyja pedig továbbra is nézték a helyet, ahová fektették.
16. fejezet
1Mikor pedig eltelt a sabbat, Mária Magdaléna, Mária, a Jakab anyja, és Salómé fűszereket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék őt.2A hét első napján elmentek jó korán az emléksírhoz, amikor a nap már felkelt.3Ezt mondogatták egymásnak:,,Ki hengeríti el nekünk a követ az emléksír bejáratától?"4De amikor feltekintettek, látták, hogy a követ már elhengerítették, pedig igen nagy volt.5Amikor beléptek az emléksírba, jobboldalt egy fehér köntösbe öltözött ifjút láttak ülni, és megrendültek.6Az így szólt hozzájuk:,,Ne legyetek oly megrendültek!A názáreti Jézust keresitek, akit oszlopra feszítettek. Feltámadt, nincs itt. Nézzétek, ez az a hely, ahova fektették.7De menjetek, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek:Előttetek megy Galileába, ott majd látni fogjátok őt, amint megmondta nektek."8Amikor aztán kijöttek, elfutottak az emléksírtól, mert remegés és erős megindultság szorongatta őket. És senkinek sem mondtak semmit, mert féltek. A Péter körül levőknek azonban elmondták röviden mindazt, amire parancsot kaptak. Maga Jézus ezek után még kiküldte őket kelettől nyugatig az örök megmentés szent és romolhatatlan kihirdetésére.9Miután a hét első napján korán feltámadt, először Mária Magdalénának jelent meg, akiből hét démont űzött ki.10Ez elment, és beszámolt azoknak, akik Jézussal voltak, mert keseregtek és sírtak.11De amikor azok meghallották, hogy életre kelt, és hogy Mária látta őt, nem hitték el.12Ezek után pedig közülük kettőnek jelent meg egy másik formában útközben, amikor vidékre mentek.13Ezek visszamentek, és beszámoltak a többieknek. Nekik sem hittek.14Később azonban magának a tizenegynek jelent meg, amint az asztalnál feküdtek, és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, mert nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt a halottak közül.15Majd ezt mondta nekik:,,Menjetek el az egész világba, és prédikáljátok a jó hírt az egész teremtésnek!16Aki hisz, és meg van keresztelve, megmentésben fog részesülni, de aki nem hisz, azt elítélik.17Továbbá, akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni:A nevemet használva démonokat fognak kiűzni, nyelveken szólnak majd,18és kezükkel kígyókat vesznek fel, és ha valami halálosat isznak, semmi kárt sem tesz bennük. Kezüket betegekre teszik, és azok rendbe jönnek."19Az Úr Jézus pedig, miután szólt hozzájuk, felvitetett az égbe, és leült az Isten jobbjához.20Ők tehát elmentek, és mindenütt prédikáltak, s eközben az Úr együtt munkálkodott velük, és támogatta az üzenetet a kísérő jelek által.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Márk/Újszövetség |
|
|
|
Címkék: visszaemlékezett, megbizonyosodott, letartóztassatok, bizonyságtételük, törvényszékeknek, előkészületeket, szőlőművesekhez, szőlőművesektől, beteljesedjenek, elhengerítették, tanítványaimmal, tisztánlátással, megostoroztatta, hitetlenségüket, szőlőműveseknek, pászkaáldozatot, kényszerítettek, képmutatásukon, nélkülözéséből, katonatiszttől, befejezésükhöz, tanítványaihoz, tanítványainak, megrövidítette, megparancsolta, feltekintettek, szőlőműveseket, választottakat, borsajtókádnak, mindazonáltal, tizenkettővel, rabszolgájára, szétszélednek, királyságában, szemléltetést, koponyahelyet, ember szőlőt, szőlő gyümölcséből, szőlőn kívülre, szőlő tulajdonosa, szőlőt pedig, építők elvetettek, emberek külső, igazságnak megfelelően, következő kérdést, testvére vegye, első megházasodott, harmadik ugyanígy, hétnek felesége, halottak közül, halottak feltámadnak, tövisbokorról szóló, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene, Krisztus Dávidnak, Áldottnak Fia, Isten Fia, Mária Magdaléna, Kisebb Jakab, Maga Jézus, Mária Magdalénának,
|
|
Offline
