Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
40 oldalnyi információ
  2008-02-01 20:22:36, péntek
 
   
  Tartalom
Fóbiák, Evési zavarok : Nem a Dalma jegyzetébôl van kidolgozva!
Az “ALKALMAZKODÁSI ZAVAROK" véletlenül KIMARADT!!!

1. Szorongásos zavarok 3
2. Generalizált szorongás 10
3. Fóbiák 14
4. Pánik zavar 19
5. Kényszerbetegségek (OCD)Diagnosztikus kritériumai, klinikai kép, differenciál diagnózis 22
6. Kényszerbetegségek etiológiai modelljei és pszichoterápiája 26
7. Súlyos stressz által kiváltott reakciók és alkalmazkodási zavarok (akut stressz zavar, poszttraumás stressz zavar, alkalmazkodási zavar) 29
8. A Disszociatív (konverziós) zavarok etiológiai modelljei 31
9. Disszociatív (pszichogen) amnaesia. Disszociatív fúga, Disszociatív identitás zavar (Multiplex-személyiség), Disszociatív transz állapotok. Ganser szindróma 32
10. Deperszonalizációs tüetcsoport. Disszociatív(emotionalis) stupor. Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok 35
11. Szomatoform zavarok : szomatizációs tünetcsoport (Briquet-szindróma). Hypohondriasis, Szomatoform vegetatív disfunctio. Szomatoform fájdalom 38
12. A depressziós és mániás epizód, a disztímia és Cyklothimia klinikai jellemzői és differenciáldiagnosztikája 42
13. A depresszió etiológiai elméletei és pszichoterápiája. 47
14. Evési zavarok: klinikai kép, etiológia, terápia 52
15. Kóros szokások és impulzuskontroll zavarok 56
16. Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális viselkedés zavarok 59
17. Organikus eredetű mentális zavarok (személyiségváltozás, delírium, dementia, amnesztikus zavar) 62
18. Szizofrenia: etiológia, klinikai tünetek, alcsoportok, differenciál diagnózis 68
19. A skizofrenia terápiája, Rövid pszichotikus zavar, skizoaffectiv zavar 73
20. Paranoid zavarok 75



Kifejezések
Relapszus visszaesés ECT Elektrokonvulzív terápia
Remisszió gyógyulás MAO MonaminoOxidáz
Laterális oldali AN Anorexia nervosa
Uni laterális egy oldali BN Bulimia nervosa
Bi laterális kétoldali OCD Obsessiv-Compulsiv Disorder
Spasmus görcs
Contrainducalt ellenjavallt
Stupor
Sporadikus
Epizodikus
Choreiform tick:
Tremor







1. Szorongásos zavarok

A szorongás diffúz, kellemetlen, bizonytalan érzése valamilyen nyugtalanságnak. Általában valamilyen testi szenzációval jár együtt. Megkülönböztetjük a félelemtől, mely hasonló funkciójú és érzetű, de a félelemnek az oka ismert, külső, meghatározott, nem konfliktusos eredetű. A szorongás lehet lebegő, állandó bizonytalanságérzés vagy nagy motoros nyugtalanság, agitáltság. A szorongásnak normál esetben van adaptív funkciója: vészjelző. (Ha nincs az is patológia: pszichopátia) A neurotikus szorongása intenzív és folyamatos.

A szorongásban a fenyegetettség oka nem megfogalmazott. Azokat az eseményeket, amelyek szorongást váltanak ki stressznek nevezzük. Ez lehet mind külső, mind belső eredetű. Az hogy egy eseményből stressz lesz-e nem csak az eseménytől függ, hanem a személy sajátosságaitól, előtörténetétől, elhárító mch.itól.
A stresszt kivédeni csak erős énnel lehet, ellenkező esetben krónikus szorongásos állapot alakulhat ki.
A szorongás 3 szinten létezik:
o Neuro-endokrin,
o Motoros-viszceláris,
o Tudatosság élmény.
A személy kellemetlen diszkomfort érzést él meg :
1.) bizonyos fiziológia szenzációk tudatosulása
2.) annak tudatosulása/realitása, hogy ideges, ingerlékeny

A szorongás tendencia arra, hogy konfúzió, zavar jöjjön létre az észlelésben, gondolkodásban.

Prevalencia:
Férfiakban gyakoribb mint nőkben, idősebbekben gyakoribb mint gyerekekben. Gyerekeknél inkább viselkedésváltozás következik be. Kamaszkorban gyakran túlaktivitásban eliminálódik.



Klinikai kép:
Valamilyen testrész fájdalmáról számolnak be: fej, gyomor, hát. Szédülés, izzadás, főként a tenyereken, de a legkülönfélébb szomatikus tünetek előfordulhatnak. Elesett, tanácstalan, bizonytalan, kétségbeesett. Tevékenysége redukált, állandóan kételkedik önmagában. Általában feszült, nyugtalan, képtelen relaxációra. Nem tud kitartóan foglalkozni még a kellemes dolgokkal sem. Feszültség --> alvászavar. Gyakori a haláltól és a szellemi deficittől való félelem. Érzelmi ingerek változása arcizomrángást, ticket, kézremegést okozhat, beszéde szaggatottá válik esetleg blokkolódik.


Patogenezis:
FREUD: 3 féle szorongás: valóság , neurotikus, morális
A neurotikus szorongás attól való félelem, hogy az ösztönimpulzusok ellenőrizhetetlenné válnak --> olyasmit követ el ami bűn. (Vagy is a büntetéstől való félelem). Csak az a szorongás válik traumatikussá, ami nem oldódható fel. A többi szorongás olyan hajtóerő
(éhség, szexualitás) mely drive és ezért cselekszünk. Elkerülni, vagy megszerezni. Számos olyan élethelyzet van, mely frusztrációt okoz,. ezek tartóssá válása is okozhat neurózist.

Differenciál diagnózis:
Depressziótól való elkülönítés: A depressziós a külvilágot elveszettnek, nem létezőnek tartja. A jövőt reménytelennek, önmagát értéktelennek látja.
A szorongásos neurotikusnak a külvilág fenyegető önmagát mint inadequat személyiségnek éli meg, a jövőt pedig bizonytalannak.
Szkizofrenia : kezdődő szkizofreniát is szorongásos állapotok jellemzik, de az autizmus, a percepciós és gondolkodás zavara által elkülöníthetők.
Agyi szindrómák (arterioszkelrotikus) is szorongás előfordulhat. Ilyenkor a memória és egyéb deficit tünetekre összpontosítunk.
Hiperthyreosis : bizonytalanság és izzadás

Prognózis függ:
Megelőző személyiségtől, akut vagy krónikus állapottól, életkörülménytől, a beteg motiváltságától. A defektuálódás ellen legjobb, ha a beteg erőfeszítéseket tesz a munkára, és nem adja át magát a tétlenségnek.

Terápia:
Anxiolytikus szerekkel jól befolyásolható, ami a biokémiai hátteret is bizonyítja, de mivel a háttérben pszichés okok is meghúzódnak ezért csak farmatikumokkal nem gyógyítható.


A szorongásos neurózis egyik megjelenési formája a pánikreakcióra való hajlam. Be nem jósolható módon, életeseményből le nem vezethető, heves szorongásos állapot, amely bizonyos szituációkban hirtelen lép fel irreális félelem formájában. Tünetei: légzészavarok, szívdobogás, remegés, mellkasi fájdalmak, csuklás-fuldoklás, szédülés, bizonytalanság, depersonalisatio, derealisatio érzése, hideg-forró hullámok, izzadás ájulás. A roham rendszerint percek alatt elmúlik, de néha órákig is tarthat. Ismétlődő élmények hatására kialakulhat egy anticipációs félelem. Önálló életvitelre alkalmatlanná válhat.

Hysteria - ma már nincs

Mai nozológiai felosztása:

Szorongásos zavarok
Fóbia, rögeszmés kényszer (OCD), posztraumás stressz
Szomatoform zavarok
Konverziós, hypochondria
Disszociatív zavarok
Érzelmi, emocionális változás, tudat/memória/identitás zavar
Amnéziák
Többszörös személyiség


A méh görög nevéből származik, ami az uterusz abnormális mozgásából származik.
Semmilyen nagyobb abnormalitást nem mutat (gondolkodás, mentalitás), de dramatikus viselkedés és előadásmód, bizonyos mértékű exhibicionizmus, nárci tendenciák, érzelmesség, erős függőség, manipulációs igény jellemzi őket.

Diagnóziskor nagy szerepe van az előtörténetnek:
1.) előfordultak-e paralytikus anesztéziák
2.) neur szorongás van?(kényszer,fóbia,szorongás, dpr)
3.) többször ismétlődő, organikus ok nélküli tünet van?
4.) Csábító-frigid szexuális zavar van?
5.) Egyéb premorbid jelző?
6.) Sajátos érzékelési zavar?

Nem szabad direkt konfrontatív kérdésekkel bombázni, mert akár hazudhat is. Hagyni kell mondjon el azt és akkor amit akar.

Elméletek:
Charcot kezdettel el hysteriásokkal foglalkozni hipnózissal (előhívható, megszüntethető), de örökletes, idegrendszeri betegségnek tartotta, az elváltozásokat sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem lehet látni. Nem ismerte fel a pszichés tényezők hatását.
Bernheim: megfigyelte, hogy a szuggesztibilitás, notizálhatóság mindenkire jellemző ergo nem lehet feltételezni idegrendszeri rendellenességet.
Janet: disszociáció fogalma, a fogalmak nem tudatosulnak, de hatásukat motoros és szenzoros szinten kifejtik. Ha nincs elég mentális energia, akkor a tudattalan tartalmak egésze nem jön létre - ami az ép személyiség sajátja.
Freud: valamely pszichikus trauma nem fejeződik érzelmileg akkor, amikor keletkezik, hanem később fordítódik át fizikai szimptómákká. Minden asszociációk és érzelmek is kikerülnek a tudatosság köréből, ami a traumához kapcsolódik. Az érzések és gondolatok morálisan elfogadhatatlan, leválasztódnak a tudatosság folyamatáról, hogy ne kelljen tudomásul vennie.
Ami a neurózist a hysteriától megkülönbözteti az éppen a konverzió lehetősége.
A pszichoszexuális fejlődés egyik fázisának fixációjáról van szó (Ödip. Komplex.= elfojtott érzelem ŕ felnőtt: szexuális drive megjelenik(de már konfliktusterhelt) ŕ a lehetséges örömszerzés is elfojtódik ŕ az elfojtott energiák különböző hysteriás szimptómákat okoznak, melyek szomatikussá konvertálódhatnak.




A.) Konverziós hysteria

Klinikai kép:
A tünetek időszakosan jelennek meg és múlnak el mindenféle kezelés és külső ok nélkül.
A tünetek lehetnek SPORADIKUSAK vagy EPIZODIKUSAK. Érzelmi megterhelésre állapotuk rosszabbodhat.
Jellemző
-a motoros(mozgások, bénulások) hasonlíthat akár az epilepsziás rángáshoz is, DE itt nem veszíti el a tudatát, tudja mi történik vele, és általában vigyáz magára a roham alatt. Bénulásos esetekben a testrész úgy viselkedik, ahogy a páciens szerint viselkednie kell.
-szenzoros rendellenesség: nem tesz említés ezekről a szervekről, mint ha nem is léteznének. A ,,la bele indiference" az anaesthesiás esetekben fordul elő. Az érzékelési zavarok is sokfélék lehetnek: vakság, süketség, lehet egyoldali, kétoldali

Gyakran komplex események sztereotip ismétlődése jeleni meg mert: a figyelem-ráirányultság következtében az egyébként nem tudatosuló sensatiók felerősödnek és affektív fájdalomként jelennek meg. Ez a hysteriás fájdalom. Általában a has-ra (mint szerv!) jellemző, de azonosulhat is valaki bajával akit szeretett...

B.) Disszociatív hysteria
Az információ feldolgozás pszichofiziológiai szinten elakad: érzékszervi szinten befogadott infók asszociációkkal nem egészülnek ki = az élmények nem tudatosulnak és nem integrálódnak., A beteg az élményeit nem tudja fogalmakká tenni így tapasztalattá alakítani. Ez különösen az érzelmi élményekre vonatkozik, így élmény + élményt feldolgozó gondolattartam ketté válik.
Tünetei :
Amnézia
Szomnambulizmus (=alvajárás)
Többszörös személyiség
Elkóborlás.

Elmélete:
1.) A szenzoros információk ŕ jobb félteke; a megfogalmazása ŕ bal félteke
A diszzociatív hysteria bal féltekei diszfunkció, az infó a két félteke között akad el.
Tehát az ilyen beteg jobb féltekei (szenzoros, mozgásos) lény. Sperry kísérleteiből tudjuk, hogy a két agyféltekének különböző memória rendszere van ŕ a jobb féltekében a tapasztalatok vannak, melyek nem tudatosak, de a viselkedést meghatározzák.
2.) A bekerülő információ túl erős érzelmi felhangú, a kortikális feetback ezt csökkentiŕ fokozott szelekció ŕ az info fokozott szűrése. ŕ a hysteriás számára minden túlságosan arousal növelő lenne č mindent visszautasít, elfojt.

Klinikai kép:
A fokozott elhárítás miatt az energia gócot nem dolgozza fel, hanem elfojtjaŕ érzelemmentesíti élményeit. ŕ energiagóc pathológikussá válik. Ezért olyan gyakori a frigiditás. Devalválják társas szociális kapcsolataik értéktartalmait ŕ ármeneti, felületes szexuális kapcsolatok és szinte törvényszerű a pszichopatologizálódó életvitel (Kurvulás)
A nagyon intenzív elfojtás miatt Disszociatív transzállapotok jönnek létre. Ezek álom, ill. pszichogén stupor szerűek, mintha egy belső filmet nézne. (A figyelmét valami belső történésre összpontosítaná) Órákig, napokig is eltarthat. Rendszerint valamilyen stressre indul be, és amilyen hirtelen kezdődött olyan hirtelen el is múlik.
szimptómák még
o Hiányzik az itt és most élmény
o Paramnaesiák :emlékezet hamisítások
o Irrealitás érzés az aktuális történés, mint ha nem is történne meg, ill. testen kívülről figyeli magát
o Derealizáció: annak megélése, hogy a környezet, a helyzet megváltozott, mássá lettek mint amik.
o Deperszonalizáció: az a különleges érzés, hogy elveszítette azonosságát, a saját realitását.
o Parapraxiák (Tic,Motoros automatizmusok): disszociált cselekvések, melyek semmilyen hasznos célt nem szolgálnak, nem tudatosak, és gyakran kontrolálatlan rángásokban nyilvánul meg.
o Disszociatív transzban néha automatikus írás-rajzolás, de kontaktusképtelen, - realitásérzékelés nincs
o Ganser szindróma :Teljes leépülés és igen súlyos regresszió
o Szomnambulizmus: alvajárás
o Szomnolencia:
o Hipnagog hallucinációk
o Hysteriás jelenetrendezés


2. Generalizált szorongás

Szabadon lebegő szorongás

Neurotikus állapotok 3 fő csoportja:
-Szorongásos zavarok
-generalizált szorongás
-pánik betegség
-fóbiák
-kényszer
-PTS (poszttraumás stressz zavar)
-neuroaffektív zavar = Dysthimia

-szomatoform zavarok
-Disszociatív zavarok

Jellmező: idült, hullámzó lefolyású, neurotikus tünetek, 80%ban más kategóriával komorbid.

Kínzó szorongás, aggódás, legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan az élet számos területére kiterjedően. Nehezen kontrollálható, a beteg nem tudja megmondani a szorongás okát.
Legalább 3 tünet az alábbiakból:
· Nyugtalanság, idegesség, felhúzottság
· Gyors fáradékonyság
· Koncentrálási zavar
· Ingerlékenység
· Izomfeszesség
· Alvás (főleg elalvási) nehézség

A tünetek jelentős szenvedést, teljesítmény és szociális funkcióromlást okoznak, és nem tulajdonítható gyógyszer hatásának és nem hangulatzavar vagy pszichotikus zavar tünete.
Egyéves prevalencia: 2,5 - 6,4 %. Nő:FFI=2:1
Genetikai prediszpozíció elsőfokú rokonok között: 15%
A zavar rendszerint kora felnőtt korban kezdődik, a tünetek lassan, fokozatosan fejlődnek ki. Az állapot kialakulásának a kezdetét nem is tudja megmondani (szemben a pánikzavarossal, aki pontosan emlékszik az idejére, helyére..).


A betegség kialakulása:
· Szuperego anxietás
· Szeparációs szorongás
· Kasztációs szorongás
· ID eredetű szorongással, és biológiai okokkal magyarázható.

Kezelés: Pszichoterápia + nagypotenciálú benzodiazepin, valamint 5HT1A parciális antagonistákat alkalmaznak.
A pszichoterápia 2 fő jelenségcsoport céloz meg:
-Krónkus és prevazív aggódást és félelmi beállítódás a környezettel szemben
-szorongás szomatikus tünetei
Ezek határozzák meg a kezelési protokollokat:
-relaxációs, meditációs modellek
-kognitív terápiák
KOMBINÁCIÓJA, hogy az emelkedett arousal kontrollálható legyen.
Fontos a szorongással való megküzdési stratégiák trainingje, és a problémamegoldó készséget fejlesztő módszerek alkalmazása.

MEGKÖZELÍTÉSEK:

Szociokúltúrális: generalizált szorongás elsősorban azoknál fog megjelenni, akik valódi veszélyt hordozó társadalmi nyomásnak és helyzetnek vannak kitéve. Jelentősek a társadalmi változások, stresszkeltő események száma nő, a média is önti a negatív híreket. A társadalmi stressz egyik legsúlyosabb formája a szegénység.

Pszichodinamikus: Freud 3 féle szorongást nevezett meg:
-reális = valós küldő fenyegetettség
-neurotikus = az ösztöntörekvések akadályoztatottak
-Morális = megvalósított ösztöntörekvéseket büntetik, így az ösztöntörekvések válnak fenyegetővé
A szorongást énvédő mechanizmusokkal igyekszünk féken tartani. ŕ neurotikus egyensúly
generalizált szorongásesetén stressz hatására összeomlanak az énvédő mch-k. Mivel az ösztönimpulzus veszélyes, ezért minden ösztönmegnyilvánulás bénító hatású. Pl A minden frusztációtól megóvott gyermek nem tud megfelelő énvédelmet kialakítani.


Tárgykapcsolat:
§ Túlságosan szigorú szülő ŕ ,,rossz tárgy". generalizált szorongásnál félenk a rossz tárgy támadásától
§ Túlságosan jó szülő -> ,,jó tárgy". generalizált szorongásnál félnek a jó tárgy elvesztésétől.
Selfelmélet: A szülők és a gyerek közötti bizalom fellazul, és támogatás hiányát vonja maga után. Ekkor alakul ki a dezintegrációs szorongás. Az egyén egész életében görcsösen igyekszik támasz és védelem nélküli selfjét elhárító mechanizmusokkal megvédeni Ezt a felnőtt kor stressz eseményei elsöprik, felfeslett selfet hagyva maga után. Ekkor a self védtelen a szorongásos rohamokkal szemben.

Humanisztikus: generalizált szorongás akkor jelenik meg, amikor valami miatt őszintétlenek vagyunk önmagunkkal szemben. Nem tudjuk elfogadni énünket, letagadjuk vagy eltorzítjuk valódi gondolatainkat, érzelmeinket. A generalizált szorongásmegykadályozza lehetőségeink és képességeink kiteljesítését.
Rogers: A gyermeknek nem volt része a számára fontos és szignifikáns emberek feltétel nélküli, pozitív elismerésében. Értékfeltételeket alakítanak ki, a szorongás az énkép fenyegetettségének következménye.

Kognitív: A pszichés probléma gyökere többnyire a maladaptív gondolkodásban történik.
Albert ELLIS: irracionális feltételeket dolgoznak ki, amelyek ALAPVETŐEN meghatározzák az őket ért életesemények értelmezését č nem megfelelő érzelmi reakció
· Minden ember igénye, hogy szeressék és elégedettek legyenek vele
· Kétségbeejtő érzés, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogyan szeretné
· Nem szabad elfelejteni, hogy a dolgok néha maguktól is bekövetkezhetnek

Aron BECK: a generalizált szorongó azt hiszi, hogy:
· Minden új helyzet veszélyt hordoz magában
· Senkiben és semmiben nem szabad megbízni, amíg be nem bizonyosodik, hogy veszélytelen
· Legjobb mindig a legrosszabbra felkészülni
· Csak akkor érezheti magát biztonságban, ha - a sziunak megfelelően- minden veszélyről tud.




Biológiai megközelítés:
A benzodiazepin kutatás döntő jelentőségű volt. (1950s)Véletlenül jöttek rá, hogy a benzodiazepinek:
-diazepamot (Válium)
-alprazolam (Xanax)
-klór-diazepoxid (Librium)
hatékony a generalizált szorongásban.
Radioaktív módszerekkel kimutatták, hogy generalizált szorongásban különösen az érzelmi állapotok kontrollálásáért felelős limbikus rendszer és a hipothalamusz környékén sűrűsödő neuronok érintettek. Ezeknek a neuronoknak a receptormolekuláiba úgy illenek a benzodiazepinek mint kulcs a zárba. Ezek a helyek egyben GABA helyek. A GABA gátló üzenetért felelős ŕ neuron a tüzelést befejezi.

Normál mechanizmus:
Félelem ŕ neuron tüzel ŕ GABA: stoppol ŕ neuron ingerelhetősége csökken. ŕ szorongás/félelem csökken.

A szorongás a visszacsatolási rendszer ellenőrizhetetlenné válása miatt következik be.
Vagy a GABA receptorokból van kevés
Vagy a receptorok rosszul kötik meg a neurotranszmittereket
Vagy túl sok a GABA ellenes vegyület termelés

Mivel a GABA az agy 40 %-ában előfordul, nem lehetünk biztosak abban hol is van a szorongás helye.

A biloógiai vizsgálatok egyszerűen csak megállapítják a diszfunkciókat, de nem állítják, hogy í diszfunkciók okozzák a zavarokat. Elképzelhető, hogy a krónikus szorongással küzdő felnőttek biológiai jellemzői nem okai a szorongásnak, hanem következményei, és hogy végül is a szorongás vezet a GABA receptorok működési zavarához.




3. Fóbiák

Neurotikus állapotok 3 fő csoportja:
-Szorongásos zavarok
-generalizált szorongás
-pánik betegség
-fóbiák
-kényszer
-PTS (poszttraumás stressz zavar)
-neuroaffektív zavar = Dysthimia

-szomatoform zavarok
-Disszociatív zavarok

Tünetek:
Olyan félelem adott tárgytól vagy szituációtól, melynek mértéke társadalmi konszenzus és semleges egyén szerint nem arányos a szituációval járó sérülés valószínűségével és nagyságával. A fóbia a félelem egy sajátos formája. Jellegzetességei: 1. amikor a fóbiát okozó tárgyal vagy szituációval találkozik a páciens kellemetlen anticipált szorongást érez. 2. jellegzetes a rettegett szituáció/tárgy elkerülésének erős vágya. 3. a szituáción kívül képes felismerni félelme túlzott jellegét, de ennek ellenére sem képes az elkerülési vágyat csökkenteni, vagy a helyzetben nem szorongani. A fóbiát keltő helyzetek/tárgyak valóban lehetnek veszélyesek, azokat a nem fóbiások is veszélyesnek ítélhetik, de a kockázat és sérülés mértékének a felnagyításában különböznek. Élettevékenységük az elkerülés kényszere miatt gátolt lehet. A félelem ésszerűtlenségének felismerése a tapasztalat/belátás sem változtat a fóbián. Fóbiás helyzetben szorongásos rosszullét jelentkezhet, amely elérheti a pánikroham súlyosságát is. Gyakori tünet a szédülés, gyengeség-bizonytalanság érzés, hideg/meleg hullámok, súlyosabb esetben mellkasi fájdalom, fulladásérzés, halálfélelem (ld Pánik). Szövődménye lehet depresszió, alkohol, gyógyszer abúzus, suicidum tantement.

Szorongásos zavarok
· Agorafóbia zavar nélkül F40.00
· Pánik zavar agorafóbiával F40.01
· Szociális fóbia F40.1
· Specifikus fóbia F40.2
· Pánik zavar agorafóbia nélkül F41.0
· Generalizált szorongás F41.1
· Kényszeres zavar F42.x
· Akut stressz zavar F43.0
· Pószttraumás stressz zavar F43.1

Diagnosztika
Klinikai gyakorlatban a fóbiák általában jól meghatározottak, ritkán okoz nehézséget a megkülönböztetésük a ,,normál" félelmektől.
Fogalmi folytonosság
Fóbiás több szituációtól is félhet. Látszólag különböző forrású ingereknek közös motívumuk van. (pl. repülési félelem+tengerparti napozás+mozdulatlan álldogálás zsúfolt helyen+ autóvezetés + felvonó + alagút + magasság č levegőhiány.)
A fóbiás betegek kezdetben gyakran próbálják meg szorongásukat ALKOHOLLAL ill. NEM ORVOS ÁLTAL rendelt gyógyszerrel enyhíteni.



Patogenezis
Kognitív
3 altípus:
a) Szociális elutasítás
b) Agorafóbia
c) Vágás - szúrás - vérzés

A félelmek nem a veszélyes tárgy tulajdonságai,
hanem a közös nevezői alapján különülnek el.

Kettős hiedelemrendszer - bekövetkezés és valószínűség
a.) ha távol van veszélytelen
b.) ha közeledik, a veszély nő
Kognitív torzítás, vizuális, szomatikus képzetek (szívrohamtól való félelem közben képzeletben át is élheti azt.)
Áldozattal való azonosulás
A vér és sérülés fóbiás személy objektíven felismeri hogy ő maga nincs veszélyben, ennek ellenére mégis erős a szorongás
Traumás fóbiák
A felnőtt kori fóbiák vagy trauma hatására vagy olyan gyerekkori félelmek fixációjának az eredményei, amelyeket az egyén nem nőtt ki. A traumás fóbia egy kellemetlen, vagy sérüléssel járó élmény során alakul ki. [autóbalesetet szenvedett gyerek későbbi vezetési fóbiái] Ők pontosan meg tudják határozni a fóbia kitörését előidéző eseményeket.
Fixációs fóbiák
Kora gyerekkori félelmek, amelyeket felnőttként nem nőtt ki. Az eseménnyel kapcsolatos fejlődés egy korai szakaszban fixálódott. A fixálódott szituáció/tárgy általában fizikai sérülés , halál veszélye (víz,villámlás,orvos,vér).

Behaviorista
A fóbiás emberek kondicionálás útján megtanulnak félni a rettegett tárgytól/szituációtól, majd mindent elkövetnek azért, hogy ezeket elkerüljék. Ez klasszikus kondicionálással történik.
Feltétlen inger - UCS feltétlen válasz - UCR
Csapdába esés félelem

Feltételes inger - CS feltételes válasz
Vízcsobogás félelem

Szülői modell követés = megfigyelés és utánzás. Ezt az elsajátítást vikariáló kondicionálásnak nevezzük. A fóbiásoknál a kioltás nem működik, mert a félelmetes helyzetet/tárgyakat elkerülik. Az elkerülő viselkedés operáns kondicionálás útján alakul ki. A ,,jutalommal" járó viselkedések erősödnek meg, így a félelmi válaszok konzerválódnak. ( A tanult félelmek éppen akkor válnak generalizált szorongássá, ha túl sok van belőlük. Ingergeneralizáció: a félelmi reakciót már hasonló ingerek is kiváltják)

Biológia
Genetikailag kódolt, a túlélést szolgálják. Akut, közvetlen veszélyben nincs idő a szituáció összes vonásinak elemzésére, stratégiák kidolgozására. Releváns adatok az irányt meghatározó mechanizmusokat hozzák működésbe. Ezek veleszületett prediszpozíciók. (a magasság mindig veszélyes) A válasz átfogó és abszolút, nem esetleges, vagy viszonylagos. Mindig vagy soha elvű. A fejlődés korai szakaszában a túlélést biztosították. A kódolt minták pszichológiai apparátusba beépültek. Ezek a szabályok preverbálisak így a gyermek vizuális-kinesztéziás konfigurációban éli meg. Ha az inger beleillik ebbe a konfigurációba, a vizuális képzetek megjelennek. Súlyos depresszió gyakran fóbiákat reaktíválhat. Fóbiás eseteknél a prediszpozíciók nincsenek inaktiválva (az öröklés potenssége miatt vagy mert túltanulta).
Számos fóbia éppen akadályozza a túlélést. Egyes félelmek a kulturális és szocializációs folyamatok melléktermékei. (Egyedüllét, elhagyatottság, ragadozók a túlélési apparátusba kerülnek.)

Pszichoanalitikus
Freud: a szorongás kontrollálására alkalmazott mechanizmus: elfojtás, áttolás. A túlzottnak tartott szorongáskeltő impulzus az geo a tudattalanba nyomja, elfojtja, a félelmet pedig egy könnyebben kontrollálható semleges tárgyba helyezi át, áttolja. Lehetséges, hogy a fóbiás tárgy valamilyen kapcsolatban áll a fenyegető impulzusokkal, de ennek a fóbiás személy nincs tudatában. (pl.Kis Hans - lófóbia ami Ödipális eredetű)

Gyógymód
Specifikus fóbiák
ü Deszenzitációs technika = tárgy/helyzet mellett megtanulnak relaxálni. A relax felváltja a félelmet.
ü Elárasztásos technika = in vivo szembesítik a félelem tárgyával, a fóbiával (modell követés, viakriáló technika, amikor a terapeuta kerül kapcsolatba fóbia tárgyával, a páciens nézi, hogyan lehet ezt kezelni)
ü Expozíciós technika
Agorafóbia
ü Expozíciós technika
ü Támogatói csoportok
ü Otthoni önsegítő programok

Szociális fóbiák
ü Csoportterápiás expozíciós technika
ü Viselkedés és kognitív terápia
ü Racionalitás-érzelem terápia
ü In vivo explorációs technika (A. ELLIS)
ü Asszertivitás training csoportok



4. Pánik zavar

Neurotikus állapotok 3 fő csoportja:
-Szorongásos zavarok
-generalizált szorongás
-pánik betegség
-fóbiák
-kényszer
-PTS (poszttraumás stressz zavar)
-neuroaffektív zavar = Dysthimia

-szomatoform zavarok
-Disszociatív zavarok
A szorongásos reakciók időnként annyira összetorlódnak, hogy fojtogató, rémálom szerű pánikrohamokban törnek ki, amikor is az egyén elveszti viselkedése feletti kontrollját.
Ezt ok nélkül élik át, egyik pillanatról a másikra. Visszatérően rájuktörő, egymással folytonosságban nem álló, tíz perc alatt tetőződő pánikrohamok törnek ki.
Jellemző, legalább 4 tünet megjelenik, legalább egy hónapon át:
· Heves szívdobogás (palpitáció)
· Láb/kéz bizsergése
· Légszomj,
· Verejtékezés
· Hideg-meleg hullámok
· Reszketés
· Mellkasi fájdalom
· Fulladás
· Sápadtság
· Sédülés
· Realitásvesztés

Érdekes, hogy igazi pánikroham átéléséhez bizonyos fokú fizikai és kognitív érettség kell.
Prevalencia: Egy adott évben az emberek 2,3 %a szenved pánikzavartól. Nő:Ffi=2:1

Az első roham alkalmával sokan valamilyen betegségre gyanakodnak, mivel vannak olyan betegségek, amelyeknél a fizikális tünetek hasonkók:
-mitrálisbillentyű-prolapszus szindróma (MPS)
-pajzsmirigy probléma
A pánikzavart gyakran kíséri agorafóbia, a nyilvános helyektől, nagy terektől való félelem. Ezekben az esetekben a pánikzavar az elsődeges. Az agorafóbia azért bontakozik ki, mert a rohamok ismételt megjelenése után a betegek félnek olyan helyen tartózkodni, ahol a segítségnyújtás vagy menekülés akadályokba ütközik.

Megkülönböztetünk
-Pánik zavart agora fobia nélkül
-Agorafóbia pánikzavar nélkül
állapotokat.

Etiológiai modellek:
Biológiai:
A kutatók arra kerestek bizonyítékot, hogy lehetséges-e, hogy a pánikzavart a norepinefrin abnormális aktivitása okozza? Amikor a locus coreuleust (norepinefrint használó neuronokban gazdag agyterület) majmoknál ingerelték a majmok pánikszerű reakciót adtak. Amikor sebészileg roncsolták ezt az agyterületet, semmiféle pánikreakciót nem adtak, még kétségbevonhatatlan vészhelyzetben sem.
További kutatások igazolták, hogy a johimbin nevű vegyület azonnali pánikreakciót idéz elő, olyanoknál is, akiknél soha nem fordult elő pánikos roham.
Mindmáig nem világos, hogy a norepinefrin diszfunkciója hier vagy hypo aktivitás következménye-e.

Kognitív megközelítés:
Hangsúlyozzák, hogy elsősorban a belső fiziológiai állapotaikat félreértelmező vagy túlreagáló emberek hajlamosak pánikrohamra. Pánikrohamok akkor jelentkeznek, amikor az emberek bizonyos fizikai jeleket félreértelmeznek, és azonnali katasztrófaként értékelik.
A betegség visszavezethető:
· Inadekvát megküzdési készségek
· Szociális támasz hiánya
· Kiszámíthatatlan eseményekkel teli kontrollhiányos gyerekkor
· Családban előforduló krónikus betegségek
· Szülőknek a gyerek szomatikus tüneteire való túlzott reagálás

Viselkedésgátló rendszer: az agy megnöveli azoknak a neurotranszmittereknek a termelését, melyek a veszélyt közvetítik az agyi régiók között.
A pánikosoknál fokozott szorongásérzékenység tapasztalható, azaz túlzott figyelmet fordítanak testi érzéseikre melyeket végül si veszélyként értékelnek. A szorongásskálán magas pontszámot elért egyének a következő 3 éven belül 5X gyakrabban lesznek pánikosok.


Kognitív terápia:
A terápiák a téves testi-állapot értelmezését próbálják kezelni. Bevezetésként röviden ismertetika pánikrohamok történetét, lefolyását, a testi szenzációk valódi okát, és a félreértelmezési készséget.
A kliens előbb-utóbb képessé válik a pánikrohamot korai stádiumban leállítsa. Ellenőrzött körülmények között előidéznek pánikrohamot, és ezt tanulják meg kezelni.
A kezelés hatékony, a betegek 85%a két évig tünetmentes, míg a kontrollszemélyeknek csak 13 %a.








5. Kényszerbetegségek (OCD)Diagnosztikus kritériumai, klinikai kép, differenciál diagnózis

OCD diagnózisa: Legalább 2 éven keresztül folyamatos, és tartós és a kényszeres tünetek naponta min. 1 órát lefoglalnak.

Tünetek lehetnek: Gondolati vagy cselekvéses formájúak.
Megélhetők : Tudattartalmanként vagy impulzusként
Utalhatnak: jövőbeli (megelőzés) vagy múltbeli (jóvátétel) eseményekre
Kifejezhetnek Tiltásokat vagy vágyat-szándékot
Lehetnek: Egyszerűek- bonyolult rituális ceremóniák.

A tünetek 3 központi jelenség köré csoportosíthatók:
o Abnormális kockázat és veszély becslés
o Kóros kételkedés
o A teljes befejezettség hiányának élménye

Kényszergondolatok: - obsessio
Szavak, gondolatok, emlékképek amelyek tudatban lévők és elűzhetetlenek. Állandóan tépelődik rajta előbbrejutás nélkül, a reménytelenség nem szűnik.
A gondolatok lehetnek:
o Kontaminációs: -félelem a piszoktól, fertőződéstől
-Szeretett személlyel szembeni agr/szexuális gondolatok félelme
o Vallásos
o Szimmetria
o Tisztálkodás
o Ellenőrzés
o Ismétléses rituálé
o Megszámolási kényszerek

Az obsessiok akaratlan, intruzív gondolatok, képzetek, mentális képek és impulzusok, késztetések, melyek ego-dyston megéltek.

Kényszerítő gondolatok:
Megfogalmazhatatlan kényszer valamilyen cselekvésre, amit gyakran meg is tesz. Ha ezeket a kényszerítő gondolatokat nem valósítja meg szorongást érez, miközben fél attól, hogy megteszi.

Kényszercselekvések: kompulzió
Míg a kényszer-kényszerytő gondolatokról csak beszámolók alapján tudunk, addig a kényszercselekvéseket in vivo konstatálhatjuk.

2 alapvető típusa van:
o valamilyen elsődleges inputot fejez ki
o ezekre az inputokra adott reakciók - kontrollálás

Az OCD kezdetben azért alakul ki, hogy:
o Megelőzhető
o Kontrollálható
o Módosítható

Legyen az az impulzus, amelytől a beteg fél és saját erőből való legyőzésében nem bízik. Vagy megelőzés vagy jóvátétel. Kialakulhatnak összetett, rituális sztereotípiák. A ,, hátha még is ,, ill. a ,,hátha mégsem" mindig megmarad. ŕ hiába minden ŕ új, még irracionálisabb elhárító mchg.-k jönnek működésbe.
Viselkedésük kimért, merev, ceremoniális, hijján van minden spontaneitásnak. Mozgásuk kontrollált, precíz. Legegyszerűbb állításokban is .....talán,....szerű. Kerülik a dogmatikusság, pontatlanság látszatát. Az interjúra akár előre is készülhet. Érzelme kifejezése teljesen hiányzik.


Differenciál diagnosztika:

Fóbiás neurosis (Komorb: 15-20%): meghatározott tárgyhoz kötődik, amit el tud kerülni. Áttolás + projectio: a mélyen lévő konfliktus miatt. Kényszerneurózisban: izoláció + reakcióképzés + meg nem történté tevés, ahol önmagát éli meg fenyegetőnek.

Depresszió (Komorb. 30-7%): nincs remény, legyőzöttnek érzi magát, ellenállását feladja.
A kényszeresben él a remény, ellenáll. Elszigetelődik ugyan, de a szociális viszonylatai
megmaradnak.

Evés zavar (Komorb: 15%)

Sch: A kényszerneurotikusok. gondolatai, cselekvései gyakran bizarrak, de a valóságérzékelésük megmarad, megéli betegségét, környezetével érzelmileg nem sivárosodik el. Nem így a Sch-s.

Minél hosszabb ideje áll fenn az OCD annál gyakrabban társul hozzá más kórkép, és annál nehezebb a kezelés.

Az OCD-hez gyakran társul TIC és La Tourette szindróma.

Depresszió La Tourette szindróma
Pánikzavar Economo enkefalitisz
Fóbia OCD Fokális dystonia
Evészavar Sydenham chorea
Premenstru szindróma

SZEROTONIN DOPAMIN

Az OCD diagnosztikus szűrésére az Y-BOCS tesztet használják.

Elkülönítő jellemzők az OCD és egyéb kórképek vonatkozásában:

OBSESSIOK - kényszergondolatok:
Nem akaratlagos
Agresszív-szexuális tematika
Belső ellenállást váltanak ki ŕ distressz
Belső eredetűnek ismeri fel
Értelmetlennek tartja (Belátás)
Egodystonok = énidegen
Az emlékezet megbízható működésébe vetett bizalom hiányával kapcsolódhatnak
Dpr-vel társulhatnak

Kompulziók - kényszercselekvések, amelyek nem a sima repetitív-sztereotip viselkedések:
Megelőzően vagy közben a beteg belűről eredőnek ismeri fel a kompulziót
Belső ellenállást váltanak ki
Értelmetlenségüket belátják, zavart vagy distresszt okoznak
Nehéz kontrollálni.

Sch-ben az intruzív gondolatok, impulzusok:
A beteg külső eredetűnek tartja őket
Nem szükségképpen én-idegenek
Nem tekinti értelmetlennek, hiányzik a belátás
Valószínűtlen, hogy belső ellenállást vált ki

Organikus károsodások involválhatnak repetitív gondolatokat vagy cselekvéseket, melyek esetén:
Hiányzik az intellektuális tartalom
Hiányzik a szándékosság
Mechanikus és/vagy primitív természetűek.

Kényszeres személyiség jellemzői:
Nagyobb stabilitást mutatnak mint a kényszerbetegség
Ego-synton jellegűek
Ritkán okoznak distresszt
Ritkán szövődnek a kényszer érzetével
Valószínűtlen, hogy ellenállást provokál



6. Kényszerbetegségek etiológiai modelljei és pszichoterápiája

Egosdyston állapot, mentális potenciál megtartása mellett.
OCD diagnózisa: Legalább 2 éven keresztül folyamatos, és tartós és a kényszeres tünetek naponta min. 1 órát lefoglalnak.


Magyarázatok:

Freud: ha nincs meg a disszociáció lehetősége akkor az elfogadhatatlan impulzusok érzelmi és jelentései szétválnak. Ekkor az érzelem tovább él (jelentés nélkül), a gondolat (érzelem nélkül) tudatosul. A szabaddá vált érzelem bármilyen gondolattal társulhat, amely eredetileg nem elfogadhatatlan. Így alakul ki a kényszergondolat.

Izoláció:
Ha nem sikeres, akkor a szorongáskeltő jelentés bizonytalanná válik, fenyeget ŕ valamit tennie kell, de pontosan nem tudja, hogy miért.

Megsemmisítő manőverek:
Szükségesek, mivel az elfojtás és izoláció nem tökéletes. Mivel ez gondolati úton annulációval, meg nem történté tevéssel nem lehetséges ŕ ellen kényszercselekvések kellenek, melyek kivédik (megelőzik, helyrehozzák) a rossz impulzusok hatását.

Reakcióképzés:
A szorongást keltő gondolattól úgy szabadul meg, hogy ellentétbe fordítja.

Legfontosabb pszichogenetikai tényezők:
-Az agresszió való viszony, akár latens, akár manifeszt
-A piszokhoz

Regresszió:
Meghatározza, hogy a beteg kényszerneurotikus és nem konverziós szimptómákat fejleszt ki. A hisztériás el tudja fogadni Ödipális-libidó törekvéseit és ezek fordítja át testi tünetekké. A kényszerneurotikus az análszadisztikus fázisba regrediál. A reaktiválódott anális és agresszív impulzusai új szorongásokat és konfliktusokat eredményeznek.


Ambivalencia:
Az ambivalencia fontos lépése a normál fejlődésnek: a gyermek az análszadisztikus fázisban szereti és gyűlöli ugyan azt a tárgyat. Normál esetben az agresszió jó része neutralizálódik, ami megmarad az átalakul a mások feletti győzelem vágyává. Amikor az agresszió megjelenik, akkor az a korábbi funkcionális szintre való visszaugrás. Az ambivalencia jellemző a kényszeresek viselkedésére.

Mágikus gondolkodás:
A regresszió elérhet korai gondolkodásmódokat. = Puszta gondolkodással megváltoztathat fizikai dolgokat......és a pina magától dalol.

Változások a felettes énben:
Normális esetben a felettes én a lehetőségek határain belül tartja az egyént. A kényszerneurotikusnál sok a tabusértő gondolat, késztetés, ezért van súlyos bűntudatuk. Ez létrehozhat korábbi superego szintre való regrediációt, durva, kíméletlen, túlkövetelő, bűntető attitüd eredményez.


Tanuláselméleti megközelítés:
A kényszeres tünetek felfoghatók úgyis mint szorongáshoz kondicionált ingerek. Az eredetileg semleges kényszergondolat egy szorongáskeltő ingerrel társulva maga is szorongáskeltővé válik, új viselkedésmódot tanult meg: megtanul szorongani attól, ami önmagában nem is szorongáskeltő. Megtanulja azt is, hogy milyen cselekvéssorral tudja ezt a szorongást csökkenteni. Tudja, hogy ezek teljesen értelmetlenek is lehetnek.


Neurokémia:
Szerotonin érintettség kimutatott.

Neuroanatómia:
Az orbitofrontális kérget izgató gyulladásos, tumoros esetek okozhatnak ODC-s tüneteket
A reumás láz szövődménye a Sydenham kór, mely autoimmun folyamatokra vezethető vissza.
Érdekes, hogy pszichológiai kezelésre az elváltozások helyrejönnek. Az első olyan PET vizsgálat, amikor a pszichológiai ráhatás biológiai változását kimutatták.



Terápia:
a.) Farmakoterápia
Nagypotenciálú, szerotonin visszavételt gátló antidepresszívumok = SSRI-k,
SSRI+clomipramin = PSSRI
b.) Viselkedésterápia, főként a szimptómák eltüntetésén
Ingerexpozíció + válaszmegelőzés.
A beteget kitesszük a kényszert, szorongást okozó helyzetnek és megakadályozzuk az aktív-elkerülő viselkedés kialakulását.

Deszenzitáció:
Olyan helyzeteknek tesszük ki beteget, ami a mindennapi életben is megvan. Az így elsajátított viselkedésmódokat általánosítani fogja, így új módokat tanul meg a feszültség csökkentéséhez.
Csakolyan feladat adható, amit maga a terapeuta is végrehajt!!

Ellenőrzési kényszereknél habituációs tréning alkalmazható : ismételje meg a kényszercselekvést sokkal többször, mint ahogy szokta. ŕ remélhetőleg ez habituálni fogja a cselekvést. A túlceremonizálással még bonyolultabbá tesszük a konkrét kényszercselekvéssor előtti teendőket, így az értelmét veszti. - legalább is reméljük.




7. Súlyos stressz által kiváltott reakciók és alkalmazkodási zavarok (akut stressz zavar, poszttraumás stressz zavar, alkalmazkodási zavar)



Posztraumás stressz zavar (PTSD):
A PTSD mint válasz mindig patológiás.



Pánik Generalizált szorongás Depresszió
CCD PTSD
Akut stressz Alk.zavar Szuic. Alkohol/drog dependencia
Disszociatív zavar PTSD személyiség zavar




STRESS ŕ







Egyéb hajlamosító körülmények

Terápia:
Elsődleges megelőzés:
katasztrófa elhárításának megszervezése

Másodlagos prevenció:
Gyógyszerelés
Empátiás támogatás
Emocionális ventilláció segítése
Felidézés előmozdítása
Vannak olyan helyzetek, amikor a depresszió, szorongás a helyzet megszűnte után is fennmarad. Ilyen estekben akut stressz-zavarról, illetve poszttraumás stressz-zavarról beszélünk.
(PTSD)
DSM-IV szerint akkor diagnosztizálható akut stressz-zavar, ha a tünetek a traumatikus eseményt követő 4 héten belül kezdődnek, és 2-28 nap alatt rendeződnek. Amennyiben a tünetek 28 napnál tovább tartanak PTSD a helyes diagnózis. A PTSD-s tünetek jelentkezhetnek közvetlenül a trauma után, de akár hónapokkal vagy évekkel később is (pl. Vietnámot megjárt katonák). Az esetek egy részében az akut stressz-zavar alakul át poszttraumás stressz-zavarrá. A két tünetegyüttes tünetei -a tartamtól eltekintve- csaknem azonosak.

Jellemzői:
1. A traumatikus esemény újraélése : álmok/rémálmok
2. Elkerülés: általában elkerüli azokat a helyzeteket, melyek a traumára emlékeztetik
3. Csökkent válaszkészség: A személy más emberektől elidegenedettnek érzi magát elveszíti érdeklődését a régen szívesen végzett tevékenységek után. Gyakori, hogy károsodik a gyengédség és a szexualitás. Súlyos esetben disszociáció, pszichés szeparáció, memória vesztés, derealizáció, deperszonalizáció is kezdetét veheti.

Prevalencia:
Klinikai kutatások szerint egy adott populáció 0,5 % át érinti és 1,3% esélye van arra, hogy élete folyamán a zavar bekövetkezik.

Bármilyen traumatikus esemény kiválthat stressz-zavarokat, ugyanakkor vannak tipikus fenyegető helyzetek:
-háborúk
-katasztrófák
-bántalmazás, viktimizálódás










8. A Disszociatív (konverziós) zavarok etiológiai modelljei

A disszociácó olyan mechanizmus, ami megvédi az egyént a számára megterhelő külső körülményektől, belső feszültségtől. A beteg nem tudatos függőségigényét szolgálja a környezettel való kapcsolat szabályozásában. A tünetek létrejötte nem tudatos.

Pszichodinamikus modell:
A disszociáció a trauma elleni védekezés (megváltozott tudatállapot). Az érettebb elhárító mechanizmus az elfojtás inkább a horizontális leválasztás, a disszociáció éretlen én-védő mechanizmus inkább vertikális hasítás. Ez az elfogadhatatlan késztetéseket, konfliktusokat választja le a tudatos énképről. Ennek extrém formája a multiplex személyiség. Háttérben korai sérülések, nárcisztikus késztetés, nem tudatos függőségszükséglet. Jelentős a freudi elsődleges betegségelőny (törődés, elfogadás ŕ környezet manipulációja.)

Kognitív modell:
A tüneteknek feszültségcsökkentő hatásuk van. A környezet törődése megerősítő hatású, így a tünetek tartóssá válnak. A gyermek megtanulja, hogy különbséget tegyen testi és lelki gyötrődés között. Ha a testi tünetek beváltak, akkor ezeket az infantilis viselkedésmódokat fogja felnőtt korban is alkalmazni (mert a szülő akkor törődött vele, ha beteg volt).

Behaviorista modell:
Gyermek a szülői nevelés révén tanulja meg a testi panaszok kommunikatív jellegét. A konverziós tünetek valamilyen primitív kommunikációnak tekinthető, mivel a verbális közlés gátolt. Ha nehézségeik vannak az érzelmek kifejezésében, a gyermek fixálódik a szomatikus kifejezések korában.

Biológiai magyarázat:
A domináns féltekében hipo működés van, a szubdomináns féltekében hiper metabolizmus észlelhető.
A tünetet excesszív......... arousal okozhatja, ami elindítja a negatív feetback hurkot a cerebrális cortex és a formatio reticularis között.
Konverzió esetében a kommunikáció elégtelen a két agyfélteke között. Biológiai értelemben a betegnek sajátos figyelmi és kognitív zavara lehetŕ szomatoszenzoros inputok hamis perceptuálása.



9. Disszociatív (pszichogen) amnaesia. Disszociatív fúga, Disszociatív identitás zavar (Multiplex-személyiség), Disszociatív transz állapotok. Ganser szindróma

Disszociatív amnézia:
Pszichológiai okokra visszavezethető emlékezet kiesés, nem magyarázható a központi idegrendszer károsodásával. Akkor diagnosztizálható, ha a Disszociatív emlékezés működésére vonatkozik, és a többi Disszociatív zavar tünetei nem lehetnek jelen. Lényege: a felidézés képtelensége (órák, napok) ami általában a traumatikus élményre vonatkozik. Hirtelenül és váratlanul kezdődik és ér véget.
Koppelmann szerint a következők miatt alakulhat ki:
Imputok elégtelen percepciója
Motivált felejtés-elfojtás
Emlékbe idézés hangulattal összefüggő zavara =depressziós pszeudodemencia
Az amnesztikus időszakban nem lehet a beteggel kapcsolatot teremteni. Feltisztulva az emlékezet hiányt felfogja, és gyötrőnek éli meg.

Disszociatív fuga:
Váratlanul, hirtelen fellépő körülírt, (órák, napok) emlékezéshiánnyal, célszerűtlen kóborlással járó állapot. Hirtelen szűnik meg, az egyén nem érti hogyan került oda ahol kitisztult. Általában terminális alvásból, ébredéssel oldódik. A vándorlás helye az egyén múltjából érzelmileg szimbolikus, hangsúlyos lehet, de a kívülálló számára ez nem tűnik fel. Az egyén e közben amnéziás, tehát nem tudja mi történik vele ez idő alatt.
Az előzményben pszichoszociális stresszorok állhatnak :
Tényleges vagy lehetséges veszteség
Egzisztenciális fenyegetettség
Felelősségre vonás
Nem kívánatos kötelezettségek (katonaság)
Megoldhatatlannak tűnő házassági konfliktusok

Pszchodinamikailag:
emocionálisan fájdalmas élményektől való szabadulás vágyát fejezi ki. Szuicid és homicid késztetések jelen lehetnek. Hipnabilitás, alvásmegvonás, alkohol provokálhatja.
Az amnézia nem jár vándorlással, a fúga nem társul identitásváltással (Multiplex személyiség)
Lényeges az organikus eredetű köd és homályállapotok kizárása. Tudatborulással járó vándorlás előfordulhat demenciában és delíriumban is, de itt egyéb organicitás is van.
Nehéz a színleléstől való elhatárolás, a másodlagos előnyök kiemelt szerepe miatt.
Spontán oldódik, vagy nátriumamitálos lereagáltatás segíthet.

A pszichoterápia arra irányul, hogy az egyén elviselje és elfogadja a traumás élményt.

Disszociativ identitászavar - multiplex személyiség
Benjamin Rush - 1800 as években írta le. Bleuer a Sch változatának tartotta.
Kóroktana ismeretlen. Gyermekkorban kezdődhet, traumatizáló életeseménnyel függhet össze. Az egyénnek a copyng-je csekély, hajlamos a pszichogén identitásváltásra. Hajlamosak az autóhipnózisra is. Főleg nőknél fordul elő.
Klinikai kép:
Az egyénnek két vagy több különböző személyisége van, amelyek a jelenlétük idején az egyén viselkedését, attitűdjeit meghatározzák, saját emléksoruk van, személyes viszonyulásuk. van Általában -az alapszemélyiségen kívül- tudnak egymásról. A kórlefolyás krónikus, a felépülés ritka. A személyiségek közötti váltás gyors ugyanazzal a mozdulat(sorral) történik.
Az alapszemélyiségre jellemző :
A kaotikus életvezetés
Promiszkuitás
Addikciók
Szuic. Késztetés
Személyiségben gyakori a borderline kép. A hipnózis és narkoexploráció is provokálhat váltást.
A diagnózis csak akkor mondható ki ha: kizárt az :
organicitás (pl. epilepszia)
fantáziálás
Skizofrénia

A rapid ciklusú hangulatzavar nem jár az identitás megváltozásával.
Specifikus terápia nincs. Ha azonosítható a gazdaszemélyiség a terápia célja a disszociált személyiségrészek integrációja.


Disszociatív transz és megszállottsági állapotok:
Autohipnózissal vagy szuggestioval előidézett tudatszűk állapot, amelyben átmenetileg csökken vagy megszűnik a személyes identitástudat és az egyén valamilyen külső erő hatalmába kerül (vallásos kultikus szertartások, spiritisza szeánszok médiumai). Rokon állapot a szomnambulizmussal.
Akkor kóros ha:
Meghaladja az vallásos és kulturális elfogadottság mértékét
Megnehezíti a mindennapi életet
Klinikai kép:
Az egyén tudatállapota mérsékelten megváltozik, a környezeti ingerekre kevésbé reagál.
Pl. gyermekeknél fizikai trauma után, médiumok, automatikus írásnál, kristálygömb nézésekor vizuális hallucináció, monoton figyelem.
Szereotip mozdulatok, fokozódó motoros viselkedés jellemző, a deperszonalizáció hiányzik, a derealizáció jelen van.

Ganser szindróma
Német pszichiáter írta le 1898-ban: sajátos hisztériás ködös állapot. Következetesen hibás válaszokat ad, noha a kérdést érti. Ez a pszichogén ködös állapot a pszichózis, neurózis ill. a színlelés köztes helyzetében van.
Jellemzője:
A személyiség bizonyos fokú megváltozottsága
A külső világ vágyteljesítő meghamisítása
A kognitív működések megváltozása
A beteg viselkedése infantilis, puerilis, mintha a gyermekkorára regrediált volna. Órákig, napokig tart ez a ködös állapot, utána a történtekre amnéziás. Főleg katonaságnál, börtönben fordul elő. Teljes remisszióval végződik.
A Ganser szindróma pszichogén, az alpszemélyiség éretlen, a megküzdési stratégiái éretlenek. Felfogható úgyis mint hysterias pseudopsychosis.
Terápiája nem ismert, spontán oldódik.



10. Deperszonalizációs tüetcsoport. Disszociatív(emotionalis) stupor. Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok

Deperszonalizációs-Derealizációs tünetcsoport:
Olyan zavar, amelyben az egyén önmagát idegennek érzi, vagyis mintha ,,kívülről" szemlélné önmagát. Ha ez az elidegenedés-élmény a környezetre vonatkozik akkor beszélünk derealizációról. Sokféle kórképhez társulhatnak:
o Mentális zavar
o Sch
o Szorongás
o Depi

Traumatizáló élethelyzet, életveszély, halálközeli állapot provokálhatja.
A deperszonalizációban a realitáskontoll megtartott, amnéziával nem jár, szorongást hagy maga után. Percek, órák, napok -ig tarthat, spontán oldódik.
A traumának nagyobb a szerepe, mint a szorongásnak.

Kóroktan: tisztázatlan. Biológiai alapra utalhat az epilepsziások de ja vu és jamai vu élménye, Agytumor, migrén, enkefalitisz résztünete lehet. Mescali, LSD és antiparkinson szerek is okozhatnak ilyen jellegű tüneteket.

Az ego-identifikáció elégtelensége okozhatja. A konfliktus magában az egoban feltételezett, a szokásos elhárító mch-k elégtelenek.
Specifikus terápia nincs: hipnózis, KIP, verbális pszichoterápia megpróbálható.


Disszociatív emocionális stupor:
A stuporos egyén nem reagál a környezeti ingerekre, hiányzik az akaratlagos mozgás és a beszéd. Eszméleténél van és nem alszik. Háttérben érzelmi megrázkódtatás és az egyén számára megoldhatatlan/elviselhetetlen konfliktus van. Érzelmi bénulásról van szó. Az egyén érzéketlenné válik minden eseményre. ,,Sóbálvánnyá válik". A tudat beszűkül, részleges vagy teljes amnézia van.
Tünetek:
o Hiányzik a spontán kezdeményezés
o A mozgások minimálisak, csak spontán mozgások. A szükségletek kielégítése megtartott
o Beszéd nincs, mutizmus.
Oka: lehet ijedtség vagy életveszély. Ez a holttá tettetés ősi mechanizmusa (Kretschmer)
Az állapot ellentéte az expolzív reakció.
Lehet katatón ill. dpr stupor állapotok is.

Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok:

A konverzió megnevezést az akaratlagos idegrendszer motoros és szenzoros hiánytüneteire tartjuk fenn. A motoros tünetek megjelenhetnek mint:
Egy vagy több végtagra terjedő hemi/para parézisek, plégiák
A klasszikus tünet a hysterias járás és állás zavar (Asthasia, abasia) A durva attaxia ellenére a beteg nem esik el, rogyadozó tartással áll/jár. Mélyreflexek kiválthatók.
A hysteriás pszeudokonvulzió látványa a megfigyelőt közösülés mozdulataira (baszás) emlékezteti: arc the circle, amelyben a beteg ívszerűen homorít.

Epilepszia és hysteria elkülönítése:

Tünetek Konvulzió (Epilepsia) Pszeudokonv.
Kiváltó ok Nincs Pszichés terhelés
Aura Jellegzetes Emocionális
Kezdet Váratlan fokozatos
Rohamjelenségek Tónusos megfeszülés: 5-10 secKlónusos rángás: 20-40 secTerminális alvás PolimorfKifejező, teátrálisKlónusos rángás nincs
Tudatműködés Nincs Beszűkült
Külső ingerlés Hozzáférhetetlen Befolyásolható
Légzés Apnoe Hyperventillatio
Cyanosis Nincs Kipirult, verejtékező
Pupillák: Merevek Ragálnak
Nyelvharapás Gyakori Csak ajakharapdálás
Sérülés Gyakori Kivételes
Talpreflex Feszítő Hajlító
Külső szemlélő kell legyen? Esetleges Szükséges mivel teátrális!


Szenoros tünetek:
Hipasthaestia ill. anaesthesias, a végtagokon körkörösen végződnek, harisnya vagy kesztyű analgesianak is nevezik. Lényege: nem felel meg a z anatómiai beidegzésnek.
Az érzékszerveknél pszichogen vakság, vagy csőlátás fordul elő. Jellemző, a vak beteg nem ütközik tárgyaknak, pupillája fényre reagál. Pszichogén süketség ritkább. Súlyos szomatikus beteg is kifejleszthet ilyet ( meg nem történtté tevés, hasítás, elkerülhetetlen elfogadása).


Konverziós tünet más mentális zavarban is előfordulhat:
o Sch
o Dpr
o Szorongás.

Kezelés:
Legtöbb konverziós tünet spontán gyógyul, de klasszikus rövid és dinamikus (belátás) terápia segíthet. Ha egyértelmű a traumatizáció, akkor a lereagáltatás (iv. Amitallal ill. Lorazepammal) lehetséges.
Ha a beteg megmerevedik a betegszerepben vagy másodlagos előnyöket állít előtérbe, akkor nehéz a tünetek oldása.


11. Szomatoform zavarok : szomatizációs tünetcsoport (Briquet-szindróma). Hypohondriasis, Szomatoform vegetatív disfunctio. Szomatoform fájdalom


A sok előforduló tünet megmagyarázhatatlan marad. A beteg elutasító a pszichés értelmezésekkel szemben.
Briquett szindróma = krónikus hisztériás neurózis
Színes, több szervet érintő tünetcsoport, amelynél szomatikus betegség nem mutatható ki. A panaszok és tünetek elég súlyosak ahhoz, hogy a betegnek gyötrődést és szenvedést okozzanak. A tünetek szándékosan, akaratlagosan nem idézhetők elő és nem is szüntethetők meg.

Klinikai kép:
A számos, változatos szomatikus panasz, amelyet súlyosnak tart a beteg. Anamézise kaotikus, a panaszait körülményesen, de pontatlanul, dramatikusan, érzelmileg túlfűtötten adja elő. Gyakran társulnak szorongásos és Dpr-s tünetek. Az orvosnak a beteg egocentrikusnak, dependensnek, csodálatra kiéhezettnek és manipulatívnak tűnik.
A tünetek 30 éves kor előtt kezdődnek. A kórisme kimondásához 2 éves fennállás szükséges. Organicitás nem mutatható ki, de ez a beteget nem nyugtatja meg.
A tünetek meglétéhez a DSM-IV tünetlistája:
· 4 fájdalom (fej, has, izületek, mellkas, gerinc, menstru k ból 2)
· 2 emésztőszervi baj (hányinger, hányás, felfúvódás, fosás, étel intolerancia)
· 1 szex probléma (fájdalom, ejakulációs zavar, érdeklődés csökkenés, szabálytalan-elhúzódó menses)
· 1 pszyeudoneurológiai tünet (egyensúlyzavar, végtaggyengeség, gombócérzés a torokban, afónia, vizelet retenció(= nem tud huggyozni!), kettős látás, vakság, süketség, amnaesia, tudatvesztés)

Kórlefolyás:
A szorongás fiziológiai jelei megmutatkoznak, a tünetek fluktuálnak, az új tünetek elnyomhatják a régieket. Ekkor van tünetváltás. Nagyon sok a iatrogén ártalom.
Ezeknek a betegeknek nagy a dependencia igényük, de segítséget kérni csak testbeszéddel tudnak. Gyógyszerre csak akkor van szükség ha a szorongás és deprimáltság foka ezt indokolttá teszi. Különben tök felesleges és hozzászokás is kialakulhat
Terápiás cél: az ép én-részek erősítése, a betegség korrekt értelmezése, megérttetése, szupportív és kognitív therápia alkalmazása.

Hypochondriasis:
Előítéletesen vélekedünk róluk. Ezek a beteg mélységesen aggódnak egy súlyos betegségtől, aminek az irrealitásáról nem győzhetők meg. A beteg a fizikális érzéseit félreértelmezi, a betegséggel való foglalkozás szinte az egész életterét beszűkíti, teljesítő képessége csökken. A betegséggel kapcsolatban kialakít egy sajátos kognitív sémát, amihez ragaszkodik ŕ a negatív szakorvosi leletekre is szarik, maximum az orvos volt a segg hülye. Visceláris szenzitivitás. Prominens betegszerep viselkedés.
Állandóan utána olvasnak a betegségnek, ettől csak növekszik a szorongásuk.
Saját betegségét kuriózumnak tartja, szinte büszke rá, hogy őt nem lehet meggyógyítani.
Leggyakoribbak:
Kényszeresek - OCDS (makacs, kicsinyes, kihívó, sértődékeny)
Nárci (ego centrikus, túlérzékeny a kritikára, sóvár az elfogadásra)

A hypochondria a nárcizmus paradigmája. (paradigma= bizonyításra vagy elfogadásra alkalmazott példa)
A kép előterében állhat: függőség igény vagy ellenséges beállítódás.

El kell különíteni a paranoiától!!
A pszichoszociális stresszorok és a tünetek excerbációja között összefüggés van. Váratlan sérülés/baleset felszínre hozhatja az addig lappangó tüneteket. Ilyenkor megjelenik a regresszió, reakcióképzés, és a dependenciaszükséglet a betegszerepben tör elő. ŕ új inadequat egyensúly tényezői előállnak.

Differenciál diagnózis:
Több szervet érint
Sok féle panasz
Főleg nőkre jellemző
Bizarr hipochondriás tünetek Sch-ban és paranoid psychózisban is előfordulnak!!


Szomatoform vegetatív diszfunkció:

Olyan képekre alkalmazható amelyben a vegetatív idegrendszer tünetei és az ezekre vonatkozó panaszok képezik a betegségtudat alapját.
Nem pszichiátriai gyakorlatban megnevezik azt a szervet, amelynek szenzációi az előtérben állnak:

Cor nervosum = szívidegesség
Colon irritabile = irritábilis vastagbélszindróma
Dyspepsia = túlzott gyomorsav-termelődés
Meteorizmus = puffadás ( a fingás meg a flatulencia)
Pylorus spasmus = gyomorszájgörcs
Neurosis gastrica = gyomorideg

Érzés és működés zavarok:
Zsibbadások, fonákérzések
Bőrteltség érzések
Globus hystericus
Egyéb disphagiak
Spasticus izomgörcsök (Torticollis)
Bőrviszketés (Pszichogén pruritus)
Fogcsikorgatás (Bruxismus)
(Elsősorban tüneti elhatároslások)
Banális diagnózist és kezelést kaphatnak, ami a betegszerep megerősítést okozhatja.



Állandó Szomatoform fájdalom:

Organikus alapot nélkülöz, az egyén mindennapi tevékenységét korlátozza.
Korábban psichalgiának hívták. Elsőfokú rokonok között gyakoribb ŕ genetika
Krónikus derékfájás és a Depi együttesen gyakran fellépnek.
Gyakori :
Kismedencetáji fájdalmak
Arc- állkapocs - fog fájdalmak

A fájdalom színlelése és akaratlagossága kizárható.
A testi fájdalmaktól nehéz az elkülönítés, mert az egyes egyének fájdalomérzete különböző és a szomatikus és pszichogén fájdalmak nem zárják ki egymást.

Kórlefolyás:
A fájdalom krónikus, a pszichológiai tényezők feldolgozásával a fájdalom csökkenhet. Ha addikció is jelen van akkor nehezebb a gyógyulás.

Differenciál diagnosztika :
A fájdalom a szokásos fájdalomcsillapítókra nem oldódik. A fájdalom megléte lehetőséget ad a környezettel való kommunikálásra.

Szomatoform tünetcsoportok terápiája:

Speciális fájdalomklinikák komplex terápiát alkalmaznak:
o Biológiai
o Kognitív
o Viselkedés
o Csoport terápiák, rehabilitáció mellett.
Általános szempontok:
§ Empátiás kapcsolat - feltétel nélküli elfogadás és meghallgatás
§ Orvosi vizsgálatok csökkentése ŕ iatrogénia kivédése
§ Testi tünetek, panaszok elfogadása, amíg nem értelmezzük
§ Együttérző-támogató orvos-beteg kapcsolat
§ Gyógyszerfüggőség megszűntetése
§ Organikus betegség lehetőségére is gondolni kell.



12. A depressziós és mániás epizód, a disztímia és Cyklothimia klinikai jellemzői és differenciáldiagnosztikája

Hangulati állapotunk igen változó. Felvidulunk, rosszabb kedvünk lesz. Ezek gyorsan múló érzések, nem befolyásolják az életünk általános ritmusát.
Hangulatzavar= megmaradnak, megragadnak, emiatt a személy a mindennapi életben ellehetetlenül.
Depresszió: reménytelen szomorú állapot. Olyan pszichológiai zavar, amely akár hónapokig évekig elhúzódhat. Legrosszabb esetben a legegyszerűbb feladatokra is képtelen. A tehetetlenségérzés egyre jobban fokozódik így a szuicidálás veszélye is növekszik.
A klinikai tünetek gyakran felerősítik egymást.
Krónikus döntésképtelenség ŕén-kép gyengülése ŕ önbizalom csökken ŕrossz munkateljesítmény

Hangulatzavar
Depresszió
Unipoláris
Major depresszív
Visszatérő
Szezonális
Kataton
Postpartum
Melankóliás
Dysthymias zavar
Bipoláris
Bipoláris-I. Rapid
Bipoláris-II. Szezonális

Depresszió Exogén
Endogén


A depresszió mindenkinél más-más formában jelentkezik.

DEPRESSZÍV EPIZÓD:

A beteg megjelenés: koránál idősebb, erőtlen, személyi mentálhigéné, öltözködése elhanyagolt, mozgása lelassult, aktivitása csökkent, esetenként stuporig fokozódhat. Beszéde lassú, hezitáló, tartalom elsivárosodik. A hangulat stabilan alacsonyfekvésű, amelyet a külső események nem befolyásolnak, vagy ha igen akkor is csak negatív irányban.
Kognitív funkció: felfogás lassult, élményfeldolgozás zavart.

A dpr kiterjed az életműködés 5 területére (Aron Beck)
1. Érzelmi tünetek: -Intenzív bánatot és elutasítottságot élnek át
-Szerencsétlennek és üresnek érzi magát
-nem örül semminek
-Humorérzék nulla
-Szorong/dühös
-Sírás-rohamok


2. Motívációs tünetek: -elveszítik érdeklődésüket külvilág iránt
-lendület, kezdeményezőkészség nulla
-akarat bénultsága
Az életeseményektől és a nyomástól való megszabadulás :Suicid tantement

3. Viselkedés tünetek: -tevékenységi szint drámaian lezuhan
-egyre kevésbé produktívak
-egyre többet magányosak
-általános energiahiány
-halk, vontatott beszéd
-görnyed járás

4. Kognitív tünetek:
-rossz véleménnyel vannak önmagukról
-inadequat, kellemetlen, alacsonyabb rendű
-Csúnya, visszataszítónak érzi magát
-negatív események miatt önmagukat okolják
-negatív jövőkép : ,,úgy sem fog semmi megvalósulni"
-intellektuális képességük csökken
-zavarodottak, elfelejtik a dolgokat

5. Szomatikus tünetek: -fejfájás
-emésztési zavar
-étvágytalanság
-mellkasi fájdalom - szorítás
-generalizált fájdalom, örökös fáradtság
-alvászavar

A depresszió lehet:
Enyhe: a tünetek szenvedést okoznak, szociális funkció csökkent, de a tevékenység megtartott
Mérsékelt: a szokásos aktivitás fenntartása nehézséget okoz
Súlyos, pszichotikus tünet nélkül: kifejezett pszichomotoros gátoltság, szokásos tevékenységét nem képes, vagy alig képes ellátni.
Súlyos, pszichotikus tünettel: a típusos depresszió tünetei teljes mértékben manifesztek, mellette hallucináció (becsmérló, vádló hangok, rothadó hús szaga), holotim téveszmék (bűnösség, elszegényedés, hipochondrias, perszekutoros, nihilisztikus) megjelenik. A pszichomotoros gátoltság stuporba mehet át.

Differenciál diagnosztika:

a.) Normális lehangoltság: az intrapszichés működés normális állapota.
b.) szomatikus betegségeknél előfordul depresszív fázis
c.) demencia-pszeudodemencia elkülönítése
d.) a szkizofrénia kezdeti fázisában 19-81%-ban fordul elő depresszió
e.) A depressziós stupor elkülönítése a katatón szkizofréniától, a disszociatív stuportól, az organikus eredetű stuportól.

MÁNIÁS EPIZÓD:

Ugyan arra az 5 területre terjed ki mint a depresszió, csak teljesen ellenkezőleg.

Súlyosság szerint:
Hipománia: jóllétérzés kifejezett, szociabilitás fokozódik, túl barátságos
Mánia pszichotikus tünetek nélkül: szociális gátlások elvesznek, az aktivitás fokozódása szembetűnő. Az euforiás hangulatot időnként dühkitörés, agresszió szakíthatja meg.
Mánia pszichotikus tünetekkel: A túlzott aktivitás a személyes higéné elhanyagolását,, súlyos esetben exszikkózist okozhat. Gondolatszáguldás, folyamatos beszédkényszer érthetetlenné válik, másodlagos inkoherencia megjelenik. A fokozott önértékelés grandiózus, ingerlékenység, gyanakvás perszekutoros téveszmévé fejlődhet. Speciális hatalmukról beszélnek. Hallucinációk nem túl gyakran fordulnak elő.
Mániás stupor: ritka. A beteg mozdulatlan, nem beszél, arckifejezése boldogságot tükröz. Gyógyuláskor típusos mániás gondolatokról számolnak be.


Differenciál diagnosztika:

a.) A beteget rendszerint akkor látjuk, amikor hipomán, és kialakult a másodlagos inkoherencia, beszéde érthetetlen, agresszív megnyilvánulások, meglehetősen bizarr téveszmék jelenhetnek meg. A sch-től kell elkülöníteni.
b.) Bizonyos esetekben az antiszociális személyiségzavartól kell elkülöníteni. A mániás beteg néha gátlástalan, kritikátlan.
c.) Amfetamin intoxikáció, drogabúzus által provokált maniform állapot. Ekkor a maniform állapot gyorsan lezajlik.
d.) Hiperthireosis: fokozott aktivitás, nyugtalanság.

DYSTIMIA:
A depresszió enyhébb, krónikus formája.
Felnőtteknél 2 évi,
Gyermek + adolescenseknél 1 évi fennállás esetén.
Tünettana a depresszió tünettanával egyezik meg, attól csak súlyosságában és tartamában különbözik. Depressziós epizód alatt kifejezettebbek a vegetatív tünetek, a koncentráció zavara, a vegetatív tünetek... stb. Distimiában a szociális késztetésre vonatkozó kognitív tünetek kifejezettebbek. A depressziós tünetek beépülnek a személyiségstruktúrába, így kihatnak az élet minden területére. Erre még depressziós epizódok is rárakódhatnak, ezt nevezzük dupla depressziónak. Terápiája megegyezik az unipoláris dpr terápiájával.

Lefolyás mintázatai:
A.) DPR-s epizódok között teljes remisszió, Distimia NINCS:


B.) DPR-s epizódok között NEM teljes remisszió, Disztimia NINCS:


C.) DPR-s epizódok között teljes remisszió, Distimiával
szuperponálódik


D.) DPR-s epizódok között NEM teljes remisszió, Disztimiával
szuperponálódik:



CIKLOTIMIA:
Enyhe depressziós és hipomán tünetek váltakozása. Krónikus, legalább 2 év ciklusos lefolyást mutat. A klasszifikációs rendszerek a személyiségzavar közé sorolják, borderline szem.zav gyakran társul hozzá.
Populációban 3% az előfordulása.
Genetikai kapcsolat : A ciklotimiások családjában 30% hogy van Bipol-I. zavaros.
A hangulatváltás rendszertelen, és hirtelenek. Gyakoriak a kevert depressziós-maniform periódusok, melyek megterhelik a szociális kapcsolatokat.
A betegek 1/3-ánál kialakul a Bipol-II. Alkohol és drogabúzus gyakran megjelenik. Terápiát rendszerint nem keresnek és nem is fogadnak el. Ha mégis, akkor a kezelés = a bipoléval.




13. A depresszió etiológiai elméletei és pszichoterápiája.

Hangulatzavar Visszatérő
Szezonális
Depresszió Unipoláris Major depresszív Kataton
Dysthymias zavar Postpartum
Melankóliás
Bipoláris Bipoláris-I. Rapid
Bipoláris-II. Szezonális

Depresszió Exogén
Endogén

Etiológiai modellek:

Biológiai:
Betegségek, drogok, toxinok hangulatváltozást okoznak, valamint a
o Genetikai
o Biokémiai
o Hormonális diszfunkciók is szerepet játszanak.

Genetikai tényező: (genetikai faktorok szerepe)
Családfa, iker, örökbefogadásos vizsgálatokkal igazolták, hogy a dpr örökölhető.
20 % probandus, normal populáció 5-10%
1 petéjű ikerek (monozigóta) 43% mind a kettő dpr-s
2 petéjű ikrek (dizigóta) 20%

Biokémia: neurotranszmitterek:

ZALEMAN: kimutatta, hogy az UDP mintázataiban a norepinefrin és a szerotonin alacsony szintje jelenik meg. A Rezerpin (magas vérnyomásra adták, és csökkenti a norepinefrin szintet!) Dpr-t vált ki.

MAO = MonoAminoOxidáz bénítók és triciklikus szerek (amik növelik a norepinefrint) csökkentik a depressziót.

A norepinefrin a katekolaminokhoz tartozik ŕ katekolamin elmélet
A szerotonin az indolaminokhoz tartozik ŕ indolamin elmélet

Az elméletek szerint:
1. alacsony szerotonin és alacsony norepinefrine együttesen okoznak depressziót
2. A két neurotranszmitter bármelyike okozhat UDP-t
3. A norepinefrin DPR minőségileg más mint a szerotonindefficites UDP.
Elsősorban a norepinefrin és a szerotonin rendszerek és más neurotranszmitterek közötti kölcsönhatás a fontos.
Norepinefrin
Szerotonin ßKARMESTER
Acetilkolin
Dopamin
rendszerek felborulnak

A mellékvese kortizol (Stresszhormon) szintje Dpr-s betegeknél magasabb.


Pszichodinamikus magyarázat:
Freud és Ábrahám azt vették észre, hogy a Dpr és a szeretteiket elvesztők gyászreakciói hasonlók. Tudattalan folyamatok indulhatnak el,

A gyászoló nem képes elfogadni a veszteséget: ORÁLIS szakaszba regrediál. Ott még függő volt, nem tudja magát elkülöníteni szüleitől.
A gyászoló összeolvasztja saját identitását az elvesztett tárgyéval (személlyel) hogy szimbolikusan visszanyerje az elhunytat, és így magában tovább éltesse. (Introjektálja)

Normális esetben ez időleges, visszanyeri elkülönült identitását.
A harag, a múltból visszamaradt konfliktusokkal összefonódik č önmagát kezdi el gyűlölni č depresszióba zuhan.

Dpr-re fogékonyak :
az orális szakaszban : nem kielégített
túlságosan kielégített
Függők, akik vonakodnak továbblépni. Pl. életüket ,,másoknak szentelik"= GYÁSZ
DPR-s aki nem vesztett el senkit: képzelt vagy szimbolikus vesztesége van.



Tárgykapcsolati elméletek:

A dpr-s betegeknél az emberi kapcsolataiban fokozott:
-bizonytalanság,
-elhagyatottság
jelenik meg.

Rene Spitz: 123 nevelőotthonos csecsemőt figyelt meg:
-síró, szomorú,
-érdeklődés igen-igen csökkent
-passzivitás
-motoros aktivitás csökkent
-alvás csökkent
-fejlődés csökkent

Ez az ANAKLITIKUS DEPRESSZIÓ. ÉRZELMI ELSIVÁROSODÁS.



BEHAVIORISTA elmélet:
Pozitív viselkedésre adott jutalmak számának csökkenése, ezért egyre kevesebb pozitív viselkedést fog produkálni.
(Most, ha ezt megjegyezted, meg vagy dicsérve!!!)
!!!! Megpróbálnak másféle jutalmakat biztosítani önmaguk számára!!!!

KOGNITÍV MAGYARÁZAT: = Aron BACK

UPD-t a negatív gondolkodásmód okozza. UPD-st leköti:
-önmaguk
-környezetük
-jövőképük
NEGATÍV GONDOLATAI, amik a z élet minden terén akadályozzák őket.
A maladaptív attitüdök, a KOGNITÍV TRIÁD, a gondolkodási hibák, és az automatikus gondolatok EGYÜTTESEN okozzák az UDP-t


Maladaptív attitüd: Minden gyerek önmaga és a világra kialakult véleménye, attitüdjei:
-a körülöttük élő véleményén
-saját élmémyeiken
-családi kapcsolatain múlik. Ezek kihatnak a viselkedésre, és ítéletalkotásra.

Kognitív triád: a negatív gondolkodás 3 féle szinten fejtik ki hatásukat:
1.) Élményeikről
2.) Önmagukról
3.) Jövőjükről
Negatívan gondolkodnak

Gondolkodás hibái: Leggyakoribb hiba az önkényes következtetés ŕ negativizmus
Alábecsülik a pozitív eseményeket,
Felnagyítják a negatív eseményeket.
Pl. Ötös lett a vizsga: csak jóindulatból kaptam ötöst =
Minimalizálás
1 előadáson nem volt ott: soha nem tudom bepótolni = Felnagyítás

Automatikus gondolatok: kellemetlen gondolatok, megállás nélkül hömpölyögnek, szinte akaratuktól függetlenül jelentkeznek.


Tanult tehetetlenség: Behaviorista-kognitív modell
A dpr hátterében az áll, hogy
-Többé már nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a dolgokat
-Ők maguk a felelősek a tehetetlen állapotért
Seligman szeint a tehetetlenségből és az önvádból a depresszió minden tünete levezethető
Kondícionálós kísérletek: Kutya kísérlet, 2 csoport, áramütés ŕ MEGTANULTA...
Az emberek azért lesznek depressziósak, mert azt az implicit hiedelmet alakítják ki magukban, hogy nincs befolyásuk az életük alakítására.

Az aktuális kontrollhiányt olyan belső tényezőknek tulajdonítják, mely globális és stabil. ,,Semmire sem vagyok jó, ez most már örökké így fog tartani" Mivel nem hisznek abban, hogy bármilyen jó is történhetvelük UPD-t fognak kialakítani.


Terápia:

Depressziós epizód kezelése:

A.) Farmako terápia:
Antidepresszívumok, triciklikus szerek, MAO bénítók, reverzibilis vagy irreverzibilis szerotonin reuptake-gátlók (SSRI), PSSRI.
Az atnidepresszívumok hatásához minimum 10-14 nap szükséges. Klinikumban 3 hetet szokás várni mielőtt hatóanyag váltásra kerülhet sor.

B.) Pszichoterápia:
· Szupportív terápia, az aktuális életvezetési nehézségek támogatására
· Pszichoanalitikusan orientált terápiák közül a dinamikus, gyors terápiákat alkalmazzuk, a viselkedés erősítésére
· Kognitív terápiák: a maladaptív gondolkodásmód megváltoztatására. Fontos a RELAPSZUS prevenció.
· Interperszonális terápia: szociális készség, aszertivitás, ipersz. Kapcsolatok javítása
· Pár és csládterápia: kiegészítő terápia: ahol a dpr fenntartásában a családdiamika szerepet játszik

Alvásmegvonás, fényterápia, Elektrokonvulzív kezelés (laterális, bilaterális). Ma már általában csak uni laterális ECT-t végeznek (bilaterális helyett) a fellépő memóriazavarok kivédése miatt, ami az ECT mellékhatásaként jelentkezik. Általánosságban: ECT-t azokban az esetekben használja a klinikum amely esetekben a farmakoterápia-rezisztens a páciens.


Mániás epizód kezelése:
A.) farmakoterápia:
Speciális antimániás szerek: Lítium, carbamazepin, valproát, ill. ezek kombinációja.
Pszichotikus esetekben antipszichotikus szerek adása inducalt.
B.) Terápiarezisztens esetekben alkalmaznak ECT-t.

Vegetatív szindrómákban neuroleptikumok adása contrainducalt a tardív diszkinézia kialakulásának veszélye miatt.

14. Evési zavarok: klinikai kép, etiológia, terápia

A kórkép az anorexia nervosa, bulimia nervosa és az obesitas kórképeit foglalja magában.
Evészavarok hipotézisei:

Kontinuum hipotézis:

A kontinuum hipotézis szerint az anorexia nervosa, bulimia nervosa és obesitas között szoros kapcsolat áll fenn.
A diagnosztikában is nehéz feladat az, hogy hogyan különítse el az átmeneti formákat. A kontinuum hipotézis alapján ezek a zavarok folyamatos spektrumba tartoznak.

Vanderecycken (1982)


Ez egy dinamikus, dimenzionált modell, melyben az időtényező, a spontán életesemények és a iatrogen befolyások fontos szerepet játszanak. Ha a kórfolyamatot zavart táplálkozási viselkedés jellemzi, akkor a dysorexia dimenziója érvényesül. Ha diszfunkcionális súlyszabályozás van akkor dysponderosis dimenzió jut érvényre.
Az evészavar spektrumot további kontinuumokon értelmezhetjük:
1.) statikus kontinuum : különböző evészavar kategóriák altípusos leírása
2.) Dinamikus kontinuum: Egy betegnél a kórkép időbeli változásai
3.) Súlyosság szerinti kontinuum: Szubklinikai és klinikai formák átmenetei
4.) Komorbiditási spektrum: rokonságok, átmenetek egyéb pszichiátriai kórlépek felé

Ez utóbbit kiemelve a leggyakrabban tapasztalt társuló zavarok:

Kényszer Pánik
Depresszió Addikció
Dismorphophobia EVÉSZAVAR Disszociatív zavar
Személyiség zavar Hypochondria
Szociális fóbia Pszichózis

Testkép zavara:

A testképzavarnak igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az anorexia kialakulásában. A testkép jelentősen meghatározza az önértékelést, az énképet amelyek a személyiség központi részei, így alapvetően meghatározzák a viselkedést, illetve a mindennapi közérzetet.

Testvázlat: a saját test perifériásan, sematikusan tudatosan struktúrált, plasztikusan határolt térbeli percepciója. Nem homogén, bizonyos testrészek nagyobb hangsúllyal vannak jelen, A testvázlat nem állandó, körülményenként és időben változhat.
Testkép: Az egyén saját testével kapcsolatos pszichológiai élményeit és attitüdjeit értjük, valamint azt a módot, ahogyan ezek az élmények szerveződnek.

A testkép perceptív zavarainak mérésére külön diagnosztikai eljárásokat dolgoztak ki.


Evészavarok etiopatogenezise:

Multidimenzionális modellek:
E modellek az evészavarok kialakulásában hajlamosító (prediszponáló), kiváltó (precipitáló) és betegségfenntartó tényezőket különítenek el.

Prediszponáló tényezők lehetnek egyéniek, családiak, szociokultúrális vonatkozásúak. Egyéni kockázatot jelent: belgyógyászati betegségek, biológiai okok, premorbid obesitas, kognitív és személyiség vonások tartoznak ide.

Precipitáló tényezők: Kevésbé tisztázottak, kivéve a diétázás szokványos szerepét. Különböző stresszorok lehetnek, melyek diétázáshoz, fogyókúrához vezetnek. A diétázás elősegítheti a precipitált kövérség és mások megjegyzéseit is.

Betegségfenntartó tényezők: környezeti és kognitív megerősítők tartoznak ide, az éhezés és malnutritio is ide tartoznak, melyek a gondolkodást, érzelmi állapotokat, a viselkedést egyaránt érintik.


Anorexia nervosa:
Klinikai kép:

Első tünete az evési szokások megváltozása. Válogatni kezd, főként a kalóriadús ételeket nem fogyasztja el, majd egyre csökken a felvett táplálék mennyisége. A család -ezt kompenzálandó- a beteg kedvenc ételeit főzi, de előbb-utóbb ez is konfliktusterheltté válik. A beteg felhagy a közös családi étkezésekkel és magában ,,eszeget". Az evés lassú és hosszú ideig tart. A nagymértékű fogyás a család központi problémájává válik. A normál testsúly 15 %-a hiányzik. Nem ritka a 40-45%-os súlyhiány, ami életveszélyes állapotot indukálhat. Még a csonttá-bőrré lefogyott beteg is retteg az elhízástól és kövérnek tartja magát. A beteg hangulata labilissá válik, depressziós irányú tendenciát mutat. Akaratában szinte befolyásolhatatlan, makacs, nem egyszer zsarolja a családot. Statisztikai adatok alapján az anorexiások intelligensebbek az átlagnál, és főként a nőket érinti. A kórkép általában 25 éves kor alatt jelenik meg. Időnként sajátos, motoros hiperaktivitás figyelhető meg. A karokon gyakran languo (szőrösödés) figyelhető meg. Labor vizsgálatoknál gyakran alacsony elektrolit értéket lehet megfigyelni. Hosszú idő után osteoporosis figyelhető meg.
Az anorexiát végül is az elhízástól való fóbiás jellegű félelem, a testi önkép zavara illetve az evési anomáliák jellemzik. A kórképhez számos más lelki és testi tünet társulhat. Az esetek jelentős részében személyiségzavar is megállapítható különösen a Bulimia Nervisánban szenvedő betegeknél

Evészavarok terápiája:

A pszichoszomatikus betegségek értelmezésének elterjedése óta a terápia 2 fázisú lett. I. kellő súlygyarapodás, II. pszichoterápia.
Eldöntendő a kórházi versus ambuláns kezelés. Vandereycken (1990) megközelítésében a 4 I:
§ Identificatio=korai felismerés
§ Információ=részletes orvosi felvilágosítás
§ Intervenció=speciális intervenciók
§ Intenzív kezelés=sokoldalú kezelés

Célszerű minél hamarabb valamilyen terápiás stratégiát kipróbálni mivel a terápia és az arra adott válasz jó eszköz lehet a probléma megismerésére és a hipotézisek tesztelésére.
Vitális veszélyeztetettséget jelentő tényezők:
§ A testsúly az ideális 50%-a
§ máj ill. vese funkciók zavara
§ szérumfehérje 60g/l alá csökken
§ ionháztartás zavara
§ súlyos dpr, szuicidum és akut pszichózis veszély
Malnutritio előfordulhat a kezelés során, az ingermegvonás és izoláció miatt.

Farmakotherápia:
Számos antidepresszánssal próbálkoztak melyek közül az ún. SSRI-k lehetnek hatékonyak. Jelenleg kifejezetten anorexiára specifikus gyógyszer nem áll rendelkezésünkre.

Pszichoterápiák:

Ma már tudjuk, hogy az evészavarok gyógykezelésében a pszichoterápia nélkülönözhetetlen. A pszichoterápiák célja: a belső érzések kifejezését serkenteni kell. A változás és növekedés bizonytalanságának nagyobb tűrését, az önvizsgálatot a korlátok és lehetőségek reális felmérését bátorítani szükséges. A dependenciát kombináljuk a biztonsággal, és ezek a függetlenség előfeltételei.

Pszichodinamikus terápiák:
KIP - töltés!
Pszichodráma
Kreatív terápiák.

Hosszútávú, dinamikusan orientál pszichoterápia indikációja:
§ Ödipális problémakör
§ Orálaszadisztikus késztetésekkel szembeni reakcióképzések
§ Agresszió neutralizálása
§ Énműködés deffektusai (testképzavar, elhárítások, szublimáció, szomatizáció)
§ Anya-gyerek kapcsolat praeödipalis vonatkozásai
§ Szeparáció individualizáció tényezői (autonómia-dependencia-küzdelem)
§ Self érzés zavarai


15. Kóros szokások és impulzuskontroll zavarok

Trichotilomania: hajtépés
A betegséget több mint 100 éve egy bőrgyógyász írta le, mivel ezzel a betegséggel gyakran bőrgyógyászhoz fordulnak.

Tünetek:
A beteg ismételten képtelen ellenállni hajszálainak (és minden szőrzetét - bárhol van) kitépegetésére, még akkor sem, ha tök kopasz lesz. Mértéke a hajhiánytól a kopaszságig terjedhet. A szindróma nyugalmi helyzetben következik be. Egyes betegeknél a kényszertől eltérően kellemes érzést is okozhat. A kitépett szőrőket, hajakat, gyakran megnyalják, megrágják, sőt le is nyelik. A körömrágás ezzel analóg.

Leggyakrabban depivel és kényszerrel (ODC)-vel komorbid.
Lefolyása krónikus.

Therapia:
Antidepresszívumok, viselkedésterápia ahol túlceremonizálás, stimuluskontroll, önmonitorizálás, késleltetések kerülnek előtérbe.

Onychophagia - körömrágás:
A gyermekek 1/5-ét érinti, rokon az ODC-vel.
Terápiája ua. mint a trichosé.

Kóros játékszenvedély:

Kockázatmegítélés zavara, feltétlen hit a ,,biztos" szisztémában. A játék előtt fokozódó késztetést, feszültséget éreznek. A játék alatt örömérzést, izgalmat, néhányan transz-szerű állapotot élnek meg. Végül a veszteség miatt erős bűntudat gyötri őket. Játé közben képtelenek abbahagyni a játékot még vesztés esetén sem, sőt, vissza akarják nyerni az addigra elvesztett összeget. Circulus viciosus.

Sok rituálé tartozik ide (Szám-misztika, listakészítés, statisztika) amelyek rokon a kényszer és alkohol-drog dependenciához. Családi problémákhoz, eladósodáshoz vezethet.

Tudattalan vesztési vágy, hit az omnipotenciában, kognitív torzulás a játék kontroll alatt tartására vonatkozóan jellemző.
Érzelmi probléma:
1. Képtelen intim kapcsolatok kialakítására és fenntartására,
2. Önmaga ellen fordított agresszió
3. Törekvés egy megváltozott identitásállapot elérésére, amit csak a játék során
képes átélni


Therápia:
Lényeges a megfelelő compliance. Nagypotenciálú szerotonerg antidepresszívummal kezelik. Ha affektív betegség is társul, akkor Litiumot is alkalmaznak.
Kognitív viselkedésterápiát alkalmazunk.


Kelptománia:
A betegek ismétlődően ellenállhatatlan késztetést éreznek apró, számukra értéktelen dolgok eltulajdonítására

Lopást megelőzően a feszültség fokozódik
Lopás alatt átmeneti örömérzés
Lopás után bűntudat, mivel a morális megítéléssel tisztába vannak. Ők nem antiszocik.

Kényszeres vásárlás - boltkór - oniomania

Piromania:
Szándékosan, céltudatosan ismételten gyújtogat, amely számára élvezetet, örömet, kielégítést okoz. Ezzel jelentős anyagi kárt okoz, de a bosszú vagy politikai okok nem vezérli. Férfiaknál gyakoribb, gyerekkorban kezdődik.
A liquorból kimutatható a szerotonin és Dopamin rendszer érintettsége.
Freud szerint tűz a szexualitás szimbólumaŕ szexuális zavar
Kissebrendűségi érzés kompenzálásaként értékelhető, ahol a beteg saját erejét hatalom iránti vágyát éli ki pathologiás módon.
Psyichoanalitikus és behavior terápiát alkalmazunk.


Intermittáló (ugráló) explozív zavar:
Lényege: az agr impulzusok feletti kontroll ismételt elvesztése, ahol az agr mértéke aránytalanul nagyobb amit a pszichés tényező megmagyarázna.
Nem aniszocik, nem függ össze alkohol - drog hatással illetve pszichotikus állapottal. Kontrollvesztéses epizód után valódi megbánás, bűntudat jelentkezik.

Therapia : farmako (antikonvulzívumokl= epilepszia ellenes szerek)és pszichoterápia.
Az imp kontroll zavarok pszichiátriai betegek, de van büntetőjogi felelősségük!!


Kényszerbetegségek spektrumába tartozó kórképek:

Kompulzivitás-kényszeresség-kockázatkerülés
OCD
Testdiszmorfofóbia
Anorexia Nervosa
Monoszimptómás hipohondriázis
Trichotilomania
Bulimia nervosa
Kényszeres vásárlás - bótkór
Kelptománia
Kóros játékszenvedély
Parafíliák
Voyeurizmus, exhibicionizmus
Piromania
Violen Suic
Antiszoci személyiség zavar
Impulzivitás , kockázatvállalás







16. Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális viselkedés zavarok

A DSM-IV. a zavarokat 2 csoportra osztja:
· Szerhasználat zavarai: dependencia, abúzus
· Szer okozta zavarok: intoxikáció, megvonás, szer kiváltotta dellírium, tartós demencia, amnesztikus zavarok, pszichotikus zavarok, hangulat zavarok, szorongásos zavarok, szexuális zavarok

Pszichoaktív szer dependencia fogalma:
Legalább 3 tünet, 12 hónapos tartamban
Tolerancia Az adagot emelni kell ugyan annak a hatásnak az eléréséhez
Megvonási tünetek
Állandó kívánás
Jelentős időtöltés a megszerzésre Beszűkülés a szer használatára
Egyre nagyobb adagok
Szociális, regenerálódási képességek feladása
Szer használat miatt fellépő pszichés és fiziológiai problémák


Pszichoaktív szer abúzus:
Legalább 1 tünet, 12 hónapos tartamban
1. visszatérő szerhasználat, mely a munkahely, iskola, otthoni szerpevállalásokban hibát eredményez
2. szerhasználata olyan esetekben amikor az veszélyes lehet
3. jogi problémák
4. szociális és interperszonális problémák esetén is szedi a szert


Alkohol függőség:
Multifaktoriális betegség. Tényezői:
1.) Biológiai: -Limbikus rendszer ingerlésével előidézhető a kóros mgt
-Családfa kutatások halmozódást mutatnak
2.) Pszichológiai tényezők
-Pszichoanalitikus:
-Freud :elfojtott vágyak, orális dependencia, fokozott biztonságigény, önbüntetés,szülői gyűlölet
-Adler: Hatalomra való törekvés, kisebbrendűségi érzés kóros kompenzációja
-Levendel: patogén szülők: anya inszufficiens, apa brutal, multiplex traumatizáló szindróma. A korai zavar miatt orális fixáció alakul ki. Az alkoholizmus kialakulását megelőzi valamilyen veszteség (dependens személy elvesztése), Emiatt regresszió alakul ki a korai orálfixációs pontra.
-Tanuláselméleti:
Az alkohol fogyasztás egy meghatározott ingerre adott válasz + az alkohol képes a belső feszültséget csökkenteni, így válik megerősítővé. Tapasztalja a következményeket, de mivel azonnali megerősítő, mégis használni fogja. Az italozást meg lehet tanulni, fontos a modellkövetés szerepe is.
-Személyiségvonás elmélt:
Temperamentum faktorokat keresnek, a potenciális alkoholista személyiség elkülönítésére.
-Játszmaelmélet (Berne): az alkoholbeteg bonyolult játszmákat alakít ki és tart fenn környezetével.
-Szociológiai elméletek
Az alkoholnak lehetnek vallási, szociológiai, kultúrális hátterei.
a. Kulturális: 3 módon befolyásolja a piálást
-egymáshoz való viszonyt mennyire terheli meg
-ivással kapcsolatos attitüd
-közösség megfelelő helyettesítő szközei
b. Deviáns viselkedés elmélete:
Az alkohol beteget a társadalom megbélyegzi, és arra kényszeríti, hogy játsza el a deviáns szerepet.




Miért isznak a fiatalok?
Először, kínálják, családban ezt látják
Később: unalom, szorongás oldása, feldobottság igénye
kortársak is isznak, beolvadás a tömegbe, valahova tartozás
felnőttség jelképe, lázadás a felnőtt világ ellen

Alkoholizmus hatásai:
Egyénre : fiziológiai kérosodás, pszichés károsodás
Családra: A család kezdetben tagadja a bajt
Amikor már nyílvánvaló: megpróbálja a piát elvenni.
Amikor már mindenki előtt nyílvánvaló, izolálódnak.
A gyerek nem kap megfelelő szeretetet, szerepmintát. Gyakran a veszekesések szemtanúja ŕ bűntudat, szorongás, szégyen. Gyakran magát okolja.
Alkoholista végzetesen btutális is lehet. Kiesnek a munkából, nem keresnek, sőt ami van azt i piára basszák el.
Társadalomra: Kiesik a hasznos termelésből. (és a multik zsebébe kevesebb kerül), a társadalomnak kell a gyógykezelést, vagy a szövődmények kezelését fizetni.

Terápiás lehetőségek:
1.) Kapcsolatbalépés az orvossal (orvos, pszichológus), önsegytő csoportok
2.) Méregtelenítés
3.) Motívációs fázis: fontos mivel a függő betegek terápiás motívációja alacsony ŕnon-compliance
4.) Megvonás kb 6 hónap
5.) Utógondozás : drogamulanciák, pszichiátriai gondozó
Viselkedésterápia:
-Alkoholos közösségből kivonni
-kiépült kondiciók kioltása
Kognitív terápia
-diszfunkcionáis attitüdök kioltása (nekem nem árthat, én erős vagyok, szükséges az élet elviseléséhez)
-Szelfre vonatkozó attitüdök, alaphiedelmek korrigálása (engem nem lehet szeretni, alkalmatlan vagyok mindenre)
Pszichoanalitikusan orientált terápiák: dependencia kezelése,a tárgyvesztések feldolgozása, inadaptív lnvédő mch-k felcserélése adaptívabbakkal
Párterápia: a játszmák, szerepeltolódások korrigálása
Csoportterápia: szociális érzékenység növelése
17. Organikus eredetű mentális zavarok (személyiségváltozás, delírium, dementia, amnesztikus zavar)

A kórképet dinamikusan növekvő betegszám jellemzi.
A kórképet nehéz diagnosztizálni, és a diagnosztika 3 síkját kell elkülöníteni:

1.) Tüneti diagnózis: komplex betegvizsgálat. Nem csak a rutin sémákat, hanem a beteghez legjobban illó vizsgálatokat kell alkalmazni ŕ globál működési zavart kell nézni
2.) Oki diagnózis megállapítása, PET, CT
3.) Magatartászavar elemzése: a premorbid személyiség és kognitív-nem kognitív elemekből összejövő kép, valamint a szoc környezet szerepét is vizsgálni kell.

4 fő tünetcsoport tartozik ide:
Demencia
Amnesztikus szindróma
Dellírium
Egyéb organikus pszichés zavarok.

Olyan (bizonyítható vagy feltételezhető) strukturális vagy funkcionális idegrendszeri károsodás, mely az adott stádiumban kizárólag vagy elsősorban pszichopatológiai tünetekben nyilvánul meg, illetve a szindróma részeként jelentkező pszichés zavar a fő kezelési feladat.


Neurokognitív zavar ismérvei:
Két vagy több tünet, legalább két hétig
Memóriazavar, tanulás vagy felidézés terén
Executív (=kimeneti) működés zavar: absztrakció tervezés zavarai
Figyelem vagy info feldolgozás sebességének zavara
Perceptuomotoros képességek zavara
Nyelvi kifejezés zavara pl. szótalálás, megértés

Kognitív hanyatlás jelei:
Spontán beszédben a fogalom használat bizonytalan
Egyes fogalmak nem jutnak eszébe, válaszai esetleg paralógiásak (=mellébeszélés)
Perseveratio, akár verbális, akár cselekvéses fajtái, figyelem fókuszálás és céltárgy tartési zavar:
Könnyen elveszíti társalgás fonalát
Komplex feladatot nem tud végrehajtani
Jelentős hullámzás, gyorsan kifárad
Moria (= kritikátlanság)
Emlékezet zavar nyilvánvaló zavara, konfabulációs készség tapasztalható feladatmegoldásnál, vagy az emlékezeti bizonytalanságok ellensúlyozására
Számolási zavar
Testkép zavar
Ujj megnevezési zavar

Minimental teszt, Reisberg Functional Assesmant Staging, óra teszt, Dinamikus rajzvizsgálat Hardy, klasszikus teljesítmény tesztek, neurológiai vizsgálati tesztekkel dolgozunk.

El kell különítenünk a corticalis és subcoticalis demenciát.

Corticalis: nyelvi kifejezés zavara, Apraxia, Agnosia
Subcorticalis: emlékezet zavar és a mentális tempó meglassúbbodása

Okozhatja: tumor, hematóma, stroke, hidrokefal.



Demenciák felosztása:

A.) Alzheimer demencia: Alois Alzheimer írta le 1907-ben. Van fiatal és időskori, hátterük közös. Szövettanilag szenilis plakk és bizonyos típusú neurofibrilláris degeneráció együttese van jelen + Acetilkolin hiány. Lappangva kezdődik, progresszív lefolyás jellemzi. Fokozódó emlékezet zavar ŕ személyiség változásŕ érzelmi elszíntelenedés->> visszahúzódásŕ kritikai készség csökkenéseŕ beszéd ill. egyéb kognitív zavarŕfokozódó dependenciaŕ paranoid és/vagy depresszív tünetek. Súlyos szakban csökken a verbális output, memória hanyatlás, ágyhozkötötté válás, inkontinencia, agyi atrófia jellemzi.

B.) Egyéb primer degeneratív demenciák: Pick betegség. Többnyire 50-60 éves korban kezdődik. Személyiség változásŕ morális szociális, etikai szint hanyatlásaŕ a dizexecutive szindróma jelei ŕ beszédzavar, perseveratiovalŕ leépülés.

C.) Vascularis demenciák: érrendszerrel kapcsolatos kognitív zavarok. Agy - trombózis, embólia, apoplexia (=agyvérzés), infarktus

D.) Kevertokú demenciák: Alzheimer+Vascularis demenciák

E.) Potenciálisan reverzibilis demenciák: pl gyógyszerek, alkoholizmus, daganat, ami műthető...... ettől reverzibilis.

F.) Egyéb okú demenciák:
a. Parkinson kór
b. Huntington kór
c. Multiszisztémás atrophia
d. Szupranukleáris parézis
e. Jacob-Creutzfeldt szindróma

Tiszta demencia szindróma alapelvei:
A.) Kimutatott organikus ártalom akár atrófia, akár helyi lézió sokszor nem korellál az észlelt tünetek súlyosságával.
B.) A premorbid személyiségnek a tünetek megjelenésében fontos szerep van
C.) Szociális környezet szerepe óriási (protektív környezetben a súlyosan dementálódtak is jól működhetnek)

Magatartás zavar szintjei:
A magatartás elemzése összetett feladat. Az észlelt magatartászavar részben:
-kognitív tünet
-nem kognitív tünet
-pszichés
-szociogén
tényezőkön múlik, amikor a komorbiditás is igen fontos szerepet játszik.

Komorbiditás két szintje:
A.) Az organikus társuló tünetek közül a deliráns-konfúz állapotok fontosak. Enyhe zavartságtól a hallucinációig terjedhet, jellegzetes napi ingadozással.
-Atipiás (=tünetszegény) szomatikus zavarok
-gyógyszerek mellékhatásai (pl antiparkinson szerek)

B.) Nem kognitív tünetek vagy tünetcsoportok társulnak gyakran demenciához.
-Depresszió, paranoid kórképek
-pszichomotoros nyugtalanság, agresszivitás


Differenciál diagnosztika:
A demenciát utánzó, de nem organikus pszeudodemenciáktól való elkülönítés fontos,
ill. a szubjektív/objektív tünetektől (amnéziák)-tól kell elkülöníteni.


Pszeudodemencia Demencia
Családi anamnézisben Affektív betegség Demencia
Egyéni kórelőzményben Dpr esetleg mánia is Személyiség változás
Panasz emlékezetre VAN Gyakran hiányzik
Magatartás vizsgálatnál Elutasító Együttműködő készséges
Mimika Melancholikus omega Kifejezéstelen
Sikerélmény vizsgálatnál Ha elfogadja a feladatot, van Kudarcra kétségbeesés
Választípusok ,,nem tudom" ,,majdnem jó"
Teljesítmény Indokolatlanul hullámzó Konzisztens, de hamar fárad
Tájékozódás Lassú, jelentős eltérés nincs Időbeli dezorientáció
Affektivitás Csak negatív irányú Labilitás
Suic. Gondolatok Lehetséges Nincs
Téveszmék Lehetséges Nincs
Differens egyéb tünet Dpr biológiai jelei Kortikális tünetek.


Kezelés:
A pszichoszocio terápiák kiindulópontja, hogy demenciában nem minden tanulási képesség vész el. Sokszor súlyosan demens betegek szocio és morál képessége megtartott. Igen nagy jelentősége van a hozzátartozók pszichés gondozásának.


Organikus amnesztikus szindróma.
Általános tünettan:
Az organikus amnéziában szenvedőknek az élet olyan, mintha folyamatosan álomból ébrednének fel. Intellektusuk magas, vagy normál övezetű lehet, motoros készségük megatrása mellett. Az agyi károsodás a memóriabetegségeknek nem előfeltétele, a funkcionális vagy pszichogén amnéziákban a kellemetlen emlék felejtése áll előtérben.
ORGANIKUS amnéziák esetében 4 specifikus vonás:
1. azonnali visszaidézés képesség ÉP vagy alig csökkent
2. tanulási képesség súlyosan érintett
3. felidézés zavartalan vagy majdnem jó. Kivétel: a közelmúltban (évek) a tanult infók felidézése nem jó.
4. kognitív funkciók, személyiség új eltérést nem mutat

Anterográd amnézia: új ismeretek elsajátításának képtelensége, általában cerebrális inzultus
A felgorsult felejtés lehetősége ép úgy felmerül, mint a hibás visszaidézésé. Úgy tűnik, hogy a deficit a memória megszerzésének szakaszában van. A kétoldali hipokampális és diencefális lézióknak van nagy szerepük.

Retrográd amnézia:
A.) Rövid:
koponyatrauma után, másodpercekben, de max. egy óra mérhető = a balesetre nem emlékeznek.
B.) hosszú:
Évekig terjedhet. A gyógyulás időtartama alatt az amnesztikus időszak zsugorodik.
Az amnéziák kóros társtünete a kóros meseszövés=konfabuláció. Ez a Korzakov szindróma szinonimája volt.

Organikus amnéziák egyes formái:
1. Rövid időtartamú amnesztikus időszakok
a. Tranzitórikus globális amnézia (TGA): Átmeneti és többnyire teljes emlékezet kiesés, a viselkedés megtartása mellett. Általában neurológiai tünetcsoport nincs az attak idején. Biztosan megállapítható TGA ismérvei:
· Álljon rendelkezésre heteroanamnézis a teljes időtartamról
· Emlékezetzavaron kívül más neurológiai tünet nics az attak idején
· Az emlékezetkiesés csak az adott időszakra vonatkozik
TGA hátterében agyi vérellátási zavar isémia áll.

b. Amnézia epilepsziás roham kapcsán
c. Amnézia ECT (elektrokonvulzív terápia) kapcsán
2. A tünetek kialakulásában és mértékében a fizikai behatásnak és ellencsapásak (contre coup) , illetve az azonnali vagy később jelentkező vérzéseknek van jelentősége.
a. Pósztkommóciós, pósztkontúziós szindróma : szédülés, hányinger, fejfájás
b. Pószttraumás kognitív zavar
c. Súlyos demencia
d. Poszttraumás epilepszia
e. Krónikus szubdurális hematóma
f. Neurológiai fokális szindrómák
g. Precipitált endogén és organikus pszichózis

12-18 hónapig folyhat a javulás. Ha kontúzió után gócos abnormintás volt, majd az EEG teljesen rendeződik, akkor további javulás nem várható.
A rehabilitációt a tudat visszatért után rögtön el kell kezdeni. Nem szabad azokról a panaszokról kérdezni, melyeket spontán nem említ. Foglalkozási és rekreációs terápia szükséges (= egyre nehezedő és komplexebb feladatok, játékok; csoportos vita; olvasás..)


DELIRIUM:
Akutan vagy szubakutan fellépő, majd fluktuációt mutató, nyugtalansággal, fokozott késztetéssel és magatartásváltozással járó állapot, melyet az alábbi tünetek jellemeznek:
-Tudati éberség és figyelem zavara
-Felfogási és gondolkodási zavarok (memória zavar, desorientatio [tér, idő])
-beszéd: kifejezési és megértési zavarok
-percepciós zavarok: hallucinációk
-alvás-ébrenlét ritmusának zavara
-vegetatív tünetek
a háttérben folyó folyamatok többnyire kezelhetők. A tünetegyüttes circulus viciosust tart fenn, mely rontja az alapbetegséget .(Magas mortalitás). Magas a suicid ráta. A háttérben alkohol-drog dependencia húzódhat.

Etiológia:
-Elsődleges agyi metabolikus vagy oxigenizációs működés zavar
-Másodlagos agyi metabolikus vagy oxigenizációs működés zavar
-Agyvérzés vagy egyéb más intracarniális térfogalalás
-kémiai ártalom (alkohol, drog, mérgezés)
-hiányállapotok
-hormonális diszfunkciók

Differenciál diagnosztika:
Depresszió, Szorongásos zavar, demencia, személyiségzavaroktól kell elkülöníteni


18. Szizofrenia: etiológia, klinikai tünetek, alcsoportok, differenciál diagnózis

Prevalencia:
Az átlagpopuláció 1%-a, főként 20-35 év kor között jelenik meg=aktív populáció

SCH= a pszichózisok egy olyan csoportja, amelyben a
· személyiség alapvető zavara
· a gondolkodás jellegzetes torzulása
· néha bizarr téveszmék sora
· percepciós zavar
· abnormis indulati állapot
· a realitással való kapcsolat zavara
· autizmus
mutatkozik. A tudat ennek ellenére tiszta, és az intellektuális képességek megtartottak.
A személyiségzavar azokat a személyiség részeket érinti, ami az eredetiséget, az egyediséget , az önnálóságérzést adja.


ETIOLOGIA:
BIOLÓGIAI:

Genetikai elméletek:
Valamilyen genetikailag determinált anyagcserezavar játszik szerepet, ami valószínűleg Dopamin túlműködés eredménye.

Idegfejlődési elmélet:
Neuropatológiai rendellenesség, valószínűleg az intrauterin élt első két trimeszterében nem alakul ki a normális citoarchitectura és így a normális gyműködésre jellemző szinaptikus kapcsolatrendszer. Ez egyaránt lehet következménye a programozott sejtmigráció vagy szinaptikus elimináció zavarának. Mindezeket okozhatja génexpresszió, virusinfectio, hypoxiás vagy neurotoxikus vegyületek.
Mostmortem vizsgálatok: Az amygdala, hippokampus és a parahippocampalis gyrus nagysága csökkent, illetve a hippocampalis neuronstruktúra dezorganizációját figyelték meg.


A vizsgálatok a modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően sokat fejlődtek.
CT = Computer tomograf
PET = PozitronEmissziós Tomográfia
MRI = Mágneses Rezonancia (Interface)
MRS= Mágneses rezonancia Spektroszkóp

Immunológiai elméletek:
Bizonyított a T2 sejtek csökkent interleukin termelése és a neuronokra adott kóros celluláris és humorális interaktivitás. Ezek lehetnek neurotoxikus vírusok hatásai vagy autoimmun betegségek hatásai.
A terhesség második trimeszterében elszenvedett influenza vírus fertőzés a skizofrénia incidenciáját megnöveli.

Pszichoszociális elméletek:
Sch kilakulásában feltételezetten szerepet játszó, a személyiségfejlődés sajátosságait meghatározó:
-pszichodinamikai
-család és társkapcsolati
-kommunikációs
-szocioökonómiai
faktorokat jelenti

Pszichodinakikai elméletek:
A REGRESSZIÓ jellegzetes mch, melynek elindítója intra/inter pszichés konfliktus. Ez nem all meg Ödipális szinten, hanem tovább regrediál preÖdip. (archaikus)szintre. Ezen a szinten a regresszió már elveszíti adaptív értékét, a személyiség a realitás elv feladására kényszerül. Ekkor a primitív elhárító mch-klépnek működésbe. (Primitív tagadás, PI, omnipotencia, hasítás, primitív idealizáció). A pszichotikus tünetek REAPRÁCIÓS törekvés a szeméyliség szétesés és a külvilágtól való teljes elszakadás ellen.
KERNBERG: a pszichotikusokban a személyiségen belül a szelfreprezentáció és a tárgyreprezentáció elégtelenül elhatárolt, vagy patológiás identitás van jelen. Ezzel együtt jár az identitásdiffúzió amikor a self és annak ellentmondó aspektusok elégtelenül integráltak, hasítás révén szétváltak.
MAHLER: a szelf és tárgyreprezentációk elkülönülése az énhatárok kiépülése a 2. év végén a szeparáció-individualizáció folyamatában történik meg. A sch-ben az anya-gyerek kapcsolat sérült.

Klinikai tünetek:
Asszociációs zavar -Képzettársításban megjelenő inkoherencia, ami nem vezethető le mániás állapotból. Ekkor primer inkoherenciáról beszélünk-nem minden sch-s állapotban van jelen
Affektív zavar -Érzelmi rappaport készség csökken-pl beszéd során érzelmi kísérőjelenségek nincsenek, a helyzet szempontából inkongruens metakommunikatív jelenségek.
Ambivalencia -alapvetően az affektív élményre vonatkozik-közvetlen hozzátartozók felé : szeretet-gyűlölet, ami megjelenik a terápiás kapcsolatban is
Autizmus -visszhúzódik saját, pathológiás világába-Ezt a belső világot nagyfokú nárcizmus, vágyteljesítő, valóságos kapcsolatokat pótló, reperatív tünetek, téveszmék jellemzik
Téveszmék -töredezettek, bizarrak-tartalmilag összefüggőek-gyakori a vonatkoztatásos-téveszmés-üldöztetéses téveszme-gondolatátvitel, gondolataikat leolvassák, befolyásolják őket-Testi befolyásolás: sugarak, áramütés,radar, lézer, stb.-Grandiozitás: kiválasztottság, missianisztikus élmények
Érzékcsalódások -Főként autisztikus hallucinációk-gyakran irányítják őket, ellentmondó utasítások, erkölcsi ítélkezések-Vizuálsi hallucináció ritkább-A hallucinációk nem mindig normál perceptálásúak (Szürke, egy dimenzió..)-Gyakori a viscerális hallucináció=CÖNAESTOPÁTIApl.: vér elporlad, agy cseppfolyós lesz és kiszívjákEkkor jellegzetes magatartást vesz fel és nem kontaktus képes. Meghatározott irányba néz, arcán mosoly vagy félelem. Magatartás kontroll hiányában veszélyeztető mgt. Lehetséges.
Kataton tünetek -Pszichomotorium kifejeződés zavara-Izgalmi tünetek: céltalan, sztereotip mozgás-gátlásos tünetek: kataplexia, felxibilitas crea= rendkívül kényelmetlen testtartási pózok. A végtagok viasz szerűen hajlíthatók. Akr órákig is képes így maradni. A VEGETATÍV FUNKCOÓK CSŐDJE MIATT EZ AKÁR ÉLETVESZÉLYES IS LEHET.
Beszéd zavarai -A jellegzetes gondolati sajátosság a beszédben megjelenik-a nyelv elsősorban az önkifejezés eszköze, nem a kommunikációé-szóismétlés =verbiogeratio-új szavak =neologizmák
Akarat zavarai -Érzelmi ambivalencia áttevődik az akarati életre ŕ döntésképtelenségA derealisztikus gondolkodás és az ambivalencia igen csak megjelenhet más kórképekben is

A fenti tünetek közül 2 jelenléte szükséges az aktív szakasz előtt (prodromális),
Illetve az aktív szakasz után (reziduális) a kórismézéshez.

Skizofrénia csoportjai:
Hebefrénia / dezorganizált típus -Rendszerint serdülő korban kezdődik, az effektív élet INFANTILIS regressziója-inkoherens gondolkodás-inadequat emocionális válaszok-bizarr magatartás-grimasz, fintor-(idiotisztikus) vihogás
Kataton -Pszichomotorium zavara-stuportól a mozgásviharig terjedhet-a fázisok gyorsan váltakozhatnak-fatalitás nem kizárt
Paranoid típus -üldöztetés,-nagyzásos téveszmék-logikusan szervezett paranoid élmények-autisztikus hallucináció-affektív válaszkészség jobb-szociális adaptáció jobb
Differenciálatlan típus -kifejezett pszichotikus tünetek-vagy egyik sch alcsoport-kritériumnak sem felel meg-vagy több sch alcsoporttal átfedésben van
Egyszerű (Simplex) -lappangva fejlődik-bleuleri alaptünetek (a ,,4A")-Szembetűnő a szociális funkció és teljesítmény HANYATLÁSAA DSM-IV a skizotip szem zav közé sorolja
Reziduális Feltétele, hogy a kórelőzményben legalább 1 pszichotikus zavar szerepljen a megbetegedés perzisztálására utaló tünetekkel, de jelenleg prominens pszichotikus tünetek nélkül.Ha korábban volt Sch dg, de most nem manifest (remiss), akkor nem reziduális sch a dg, hanem remisszióban lévő Sch.

Skizofreniform zavar:
Utóbbi években a reaktív Sch helyett Skizofreniform zavart mondunk
Különbség a Sch-től a kórkép lefolyásának időtartamában és prognózisában van
Ha a klinikai tünetek <6 hónap: akkor skizofreniform pszichózis a dg.

Differenciál diagnosztika:
&#183; Szomatikus, toxikus betegségek
o -pszichotikus tünetek:
§ drogok (anfetamin, hallucinogének)
§ neurológiai kórképek (temporális lebeny epilepszia)
o Anyagcsere zavarok
&#183; Skizofreniform zavar <6 hó
&#183; Rövid pszichotikus tünetek <1 hó
&#183; Téveszmés paranoid zavarok : A sch egyéb tünetei hiányoznak
&#183; Affectív sch: depresszív-maniako fázisok megléte
&#183; Skizotípia-skizoid-borderline: a tünetek enyhébbek









19. A skizofrenia terápiája, Rövid pszichotikus zavar, skizoaffectiv zavar


RÖVID PSZICHOTIKUS ZAVAROK:
A pszichózis rövid ideig áll fenn, és a tünetek definiálhatóan pszichoszociális stressorra adott válaszként értelmezhetők. A tünetek tartalma gyakran összefüggést mutat a traumával. Jó prognozisú kórkép.


SKIZOAFFEKTÍV ZAVAROK:
Azok a pszichózisok sorolandók ide, melyeket min a skizofrénia, mind az affektív (depresszió és mánia) tünetei jellemeznek. A skizofrénia és az affektív pszichózisok között helyezkedik el.
A tünetek együttesen vagy alteráló formában lehetnek jelen.
Elsősorban a depresszió vagy mániás epizódok dg kritériumainak kell teljesülnie, és ezek mellett a skizofrénia aktív fázisa zajlik + a páciensnek legalább 2 hétig legyenek téveszméi és érzékcsalódásai HANGULATI ZAVAR TÜNETEI NÉLKÜL.
Prognózisukban szerepet játszik a premorbiditás, a szociális életben való funkcionalitásnak.
A prognózis jobb mint skizofréniában és rosszabb mint az affekt kórképekben.
Gyakoribb alacsony szocioökonómiai rétegeknél, és személyiségzavarokban (hisztónikus, nárci, skizotip, borderline) szenvedőknél.
Gyakran tapasztalható katasztófát túlélőknél, vagy nagy kulturális változásokat átélőknél (emigránsok).

Terápia:
Mind a farmakoterápia mind a PT mérlegelendő a tünetek változékonysága miatt. A trend egyre inkább a farmakoterápia felé mozdul el.

Farmakoterápia - Antipszichotikumok:
Hatásuk alapján 2 fő csoportra oszthatók
1.) Dopamin-receptor antagonista
2.) Szélesspektrumú, un. atipusos antipszichotikum
A relapszus után -a legkisebb dózis elvvel- fenntartó terápia szükséges.
Farmaloterápiás sikertelenség esetén gyógyszer-plazmaszint mérés szükséges, a gyógyszer-metabolizmus sajátosságainak megállapítására.
Lítium + Antipszichotikus neuroleptikumokkal 50 %-al jobb hatásfokot lehet elérni.
Az abtikonvulzív szerek önmagukban nem javítanak a kórképen.
Pszichoterápia:
Támogató, szupportív terápiák és belátás-orientált terápiák alkalmazása célszerű.
A pszichoterápiák sikerének a kulcsa a teherbíró kapcsolat. A Sch-s kétségbeesetten magányos, de küzd a közeledés ellen. Bleuler szerint el kell fogadni őket és nem figyelni, megfigyelni.
-Magatartás terápia: a szociális készségeket illetően
&#183; A meglévő funkcionális készségeket kell fejleszteni
&#183; A defficteket, hiányosságokat tölteni
-Csoport terápia:
&#183; Reális életproblémákra kell összpontosítani
&#183; Szupportív jelleg
-Család terápia:
&#183; A relapszus lekerülése végett
&#183; A családot is érzelmileg nehéz helyzetbe hozza a beteg és betegség elfogadása
Prognosis:
Kraepelin-Bleuler:
Legrosszabb a hebefrén, simplex
Katatón: jó

Általában minél akuttabb egy schub annál jobba remisszió esélye.

20. Paranoid zavarok

A paranoia általános emberi reakció. Bizonyos korszakokban, élethelyzetekben a paranoid reakcióknak kedvező helyzet alakul ki olyanokban is, akiktől ez a reakciómód távol áll.
A paranoid görög lenevezésű, amely a para=mellett, nous=értelem szóösszetételből származik.
A paranoid állapotok értelmezésében Freud Schreber esete hozott áttörést.
Freud:
A paranoid tünetképződés hátterében tudattalan homoerotikus késztetések állnak.
,,Én szeretem őt" ŕelfogadhatatlan a szuperegó számára ŕreakcióképzéssel ellentétbe fordítja ŕ"én nem szeretem őt, gyűlölöm őt" ŕprojectióval ez az érzés tovább transzformálódik ŕ ,,ő nem gyűlöl engem" ŕ"ő üldöz engem". Ez a paranoia erotoman és grandiosus formáiban igen jól nyomon követhető.
Cameron: pszeudoálközösség:
Az összeesküvőket képzeletbeli személyekkel egészíti ki, végül a beteg különféle indítékokat tulajdonít a képzelt vagy valós embereknek. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet hívja álközösségnek. A páciens így tudja ellenséges érzelmeit egyensúlyban tartani.
A paranoia kialakulásának kedvező helyzetek:
1. gyermekkorában fokozott elvárások, vagy szadisztikus bánásmód
2. olyan helyzetek, melyek fokozzák a bizalmatlanságot
3. szociális elszigetelődés
4. irigységet fokozó helyzetek
5. helyzetek, amelyek csökkentik az önbecsülést
6. olyan helyzetek melyek arra predesztinálnak, hogy saját hibáinkat másokra kenjük
7. olyan helyzetek, melyek a lehetséges jelentéseken való tökölésre sarkallnak

Klinikai tünetek:
Megjelenésük rendezett, gyanakvásuk miatt a kontaktus kialakítása nehéz. A páciens meg akarja győzni az orvost a téveszméik valós voltáról. Nagy hiba, ha az orvos ha az orvos belemegy ebbe a játékba, mert ez, a későbbiekben töréshez vezet és így tartósan elveszíti páciense bizalmát.
A téveszmerendszer középpontjában jól kidolgozott téveszmerendszer áll, gyakran akár valóságosnak is tűnhet. A kialakulásra célszerű rákérdezni, mivel az valószínűleg kulcsélményhez kötött, melynek patológiás jellege segít a paranioia kialakulásában.
A kedélyállapot összhangban van a kognitív zavarokkal. Az észrevevés és hallucinációs zavarok a tünetben nincsenek jelen. Olfaktoros és taktilis hallucinációk -a téveszmerendszernek megfelelően- jelen lehetnek! A téveszmék hatására impulzívak, visszautasítóak, konfrontációra agresszívek is lehetnek.
A téveszmék által involvált területeken funkcionalitásuk megtartott.

Paranoia típusai:
Erotomán Tévképzete, hogy őt egy külső személy szereti. Pl munkahelyi felettese (=Clerambault szindróma). A vélt imádót levelekkel, telefonon zaklatja, téveszméik hatására agresszív cselekedetet is végrehajthatnak.
Grandiózus Az egyén rendkívüli képességekkel bír, titkos találmányokkal bír. Hatalmasságokkal vagy istennek van közvetlen kapcsolatban. ŕ vallási szelták vezetői.
Féltékenységi Ha az élettársra vonatkozik konjugális paranoiának vagy Othello szindrómának nevezzük. Férfiakat gyakrabban érint.
Perzekutoros Üldöztetéses téveszmék, lehetnek egyszeűek, vagy a megöléses téveszmék. (A fókusz valamilyen igazságtalan sérelmem és ennek kiegyenlítésére törekszik)
Szomatikus Fertőzöttségi téveszmék (baktérium, paraziták a bőr alat) diszmorfobia, kellemetlen testszag, vagy bizonyos szervrészek működésének a hiánya.

DIAGNÓZIS:
Legalább 3 hónapig fenn kell állnia, és sokkal inkább személyes jellegű, mint sem szubkulturális. Teljes depresszív fázisok is megjelenhetnek, de a téveszmerendszer a fázist követően is megmarad. Skizofrénia tünetei soha nem fordulnak elő. (Nincs mások általi kontrolláltság) Organicitás kizárt.

Differenciál diagnosztika:
&#183; Számos neurológiai betegséghez társulhat téveszme (Parkinson, epilepszia, cerebrovaszkuláris tünetcsoportok, tumorok, Alheimer típusú demencia, endokrinopátiák,epilepszia, B12-fólsav hiányos állapotok.
&#183; Pszichoaktív szerek által indukált paranoid kórképek (alkohol, amfetmin, marihuana, kokain, diszulfiram)
&#183; Skizofrénia paranoid alcsoportja (Tünetek hiánya, bizarréria a téveszmében, szociális funkcionalitás)
&#183; A paranoia szomatikus típusa elkülönítendő a depresszió a tartósan mély hangulati nyomottság alapján.
&#183; Szomatoform kórképek: hipochondriasis -tól, nehéz
&#183; Paranoid személyiségzavartól való elkülönítés - nehéz.

HA A KLINIKUSNAK KÉTSÉGE VAN ABBAN, HOGY AZ ÉSZLELT TÜNET TÉVESZMERENDSZER-E NE ÁLLÍTSON FEL PARANOIA DIAGNÓZIST.


Kórlefolyás:
A kulcsélmény hosszú időn át érlelődik. A paranoid páciensek többnyire extrovertált, hiperszenzitív személyiségek. A paranoid kórképek mindig az egyén pszichés alkatának felelnek meg.
A kórlefolyás krónikus jellegű, spontán hullámzások nem jellemzőek, a külső környezet csak átmeneti javulást vagy rosszabbodást okoz.

Terápia:
Farmakoterápia:
Antipszichotikumok adása indukált különösen nyugtalan és violens magatartás eseteiben.

Pszitchoterápia:
Bizalmon alapuló terápiás kapcsolat kialakítása a cél. A terápia kezdetén téveszméit sem megerősíteni, sem elutasítani nem szabad. Azt kell megmondani a páciensnek, hogy megértjük a problémáját, és érezzük, hogy ez mennyire zavarja őt.
A téveszmék kialakításában szerepet játszó én-védő mechanizmusok elsősorban a projekció, a páciens belső stabilitását szolgálják. Ezek lebontása csak igen lassan és óvatosan történhet.
Csak egyéni pszichoterápia lehetséges, mert csoportterápiában a csoporttagokat is bevonhatják tünetképzésükbe.
Amennyiben együttműködő családtagok vannak, úgy családterápiára is sorkerülhet.

Prognosis:
Páciensek 50%-a rendeződött, 20%-ban tüneti javulás, 30%-ban változatlan állapot.
Jó prognosztikai jel:
-30 éves kor alatti kezdet
-hirtelen, kezdet
-rövid betegségtartam
-kiváltó stresszsorok jelenléte
-kevés premorbid tényező
 
 
0 komment , kategória:  :( Depresszió, Stressz, Drog  
Címkék: análszadisztikus, ösztöntörekvések, gazdaszemélyiség, rendelkezésünkre, érzelemmentesíti, depersonalisatio, mechanizmusokkal, pszichoszociális, téveszmerendszer, pszichoterápiája, interperszonális, kompenzálásaként, bekövetkezhetnek, bizalmatlanságot, megközelítésében, pszichodinamikus, félreértelmeznek, megnyilvánulások, szociokultúrális, multifaktoriális, perceptuomotoros, szociokúltúrális, elektrokonvulzív, mellékhatásaként, pszichodinakikai, hozzáférhetetlen, visszataszítónak, életeseményektől, kontrollálásáért, pszeudokonvulzió, félreértelmezési, pszichogenetikai, neurofibrilláris, szerencsétlennek, elutasítottságot, csoportosíthatók, depresszió etiológiai, skizofrenia terápiája, szorongás diffúz, szorongás lehet, szorongásnak normál, neurotikus szorongása, eseményből stressz, eseménytől függ, személy sajátosságaitól, stresszt kivédeni, személy kellemetlen, szorongás tendencia, legkülönfélébb szomatikus, kellemes dolgokkal, szellemi deficittől, neurotikus szorongás, ALKALMAZKODÁSI ZAVAROK”, Albert ELLIS, Aron BECK, ORVOS ÁLTAL, Kifejezhetnek Tiltásokat, Benjamin Rush, Állandó Szomatoform, DEPRESSZÍV EPIZÓD, Aron Beck, MÁNIÁS EPIZÓD, Distimia NINCS, Disztimia NINCS, Rene Spitz, ANAKLITIKUS DEPRESSZIÓ, ÉRZELMI ELSIVÁROSODÁS, KOGNITÍV MAGYARÁZAT, Aron BACK, NEGATÍV GONDOLATAI, KOGNITÍV TRIÁD, Bulimia Nervisánban, Reisberg Functional Assesmant Staging, Alois Alzheimer, PozitronEmissziós Tomográfia, Mágneses Rezonancia, MRS= Mágneses, VEGETATÍV FUNKCOÓK CSŐDJE MIATT EZ AKÁR ÉLETVESZÉLYES IS LEHET, HANYATLÁSAA DSM-IV, RÖVID PSZICHOTIKUS ZAVAROK, SKIZOAFFEKTÍV ZAVAROK, HANGULATI ZAVAR TÜNETEI NÉLKÜL, Freud Schreber, KLINIKUSNAK KÉTSÉGE VAN ABBAN, HOGY AZ ÉSZLELT TÜNET TÉVESZMERENDSZER-E NE ÁLLÍTSON FEL PARANOIA DIAGNÓZIST,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
09.17. 18:02 Szerdán kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője
09.17. 18:02 Sportlövő Eb - Tizenötödik a magyar duó a puskások vegyescsapat versenyében
09.17. 17:42 BÉT - Esett a magyar piac
09.17. 17:22 Rg vb - Pigniczki Fanni a 23. helyen áll két szer után
09.17. 17:22 Ökölvívó-vb - Gálos is búcsúzott, minden magyar kiesett
09.17. 17:22 Tóth János operatőrt szeptember 26-án búcsúztatják a Farkasréti temetőben
09.17. 17:22 Preşedintele maghiar: până în 2030, în Ungaria va înceta arderea cărbunelui...
09.17. 17:16 Felavatták a II. János Pál pápáról elnevezett teret Máriapócson
09.17. 17:15 Kerekesszékes vívó-vb - Magyar ezüstérem a nyitónapon
09.17. 17:15 Konferencia: kiemelten fontos a betegbiztonság növelése
Tudjátok ?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
Kívánhatok kellemes ünnepeket?
még több kérdés
Blog Címkék
Mély tisztelettel üdvözöllek e...  Mária napra szép videók  Szép napot  A türelmet választom,Túllépek ...  Kolodko Mihály szobrászművész ...  Png nő  Isten  Romantika  Kolodko Mihály szobrászművész ...  Facebookon kaptam  Szilvás sütemény  Csinos a menyasszony ruhája  Jó reggelt!  Doroszló Szentkút - ünnepi sze...  Jó éjszakát  Kisfiú őszi levéllel  Aranyosi Ervin: Igazán szeretn...  Mély tisztelettel üdvözöllek e...  Álmot ne szőj, ne várj!  Facebookon kaptam  Őszi levelek  Png virág  Közel az ég!  Jó éjszakát  Gerberák  Vízcseppes rózsa  Mély tisztelettel üdvözöllek e...  Őszi kép  Facebookon kaptam  A szívem Krisztusé, nem számít...  Szép estét  - ... de olyan csend  Bizonyos embereknek szükségük ...  23. évközi hét szerda 09.11  Őszi kép  Szűz Mária szent neve 09.12 II...  A bocsánatkérés öt nyelve  Bizonyos embereknek szükségük ...  Png nő  Tiltott történelem - A vatikán...  Mírjam barátnőmtől facebookon  Őszi levelek  Szeretem a múltamat. Szeretem ...  Különleges virág  Sütőtökök  Gergely Ágnes versei  Szerelem - romantika  Törött hordó  Szép kora őszi napot kívánt - ...  Mai harmónia kártyám  Piros rózsa  Facebookon kaptam  Szilvás sütemény  Katicabogár  Facebookon kaptam  Isten  Születésnapomra - Erikától  Mély tisztelettel üdvözöllek e...  Útravaló – 2019. szeptem...  Gerbera  Isten  Mai harmónia kártyám  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Őszi csokor  Gergely Ágnes versei  Anya gyermekével  Őszi dekoráció  Megáldották a budapesti Szent ...  A legnagyobb kísértés  Napraforgós csokor  Facebookon kaptam  Szép napot  Kellemes Szép estét  - ... de olyan csend  Szép napot  Hollósy Tóth Klára: Áldott cse...  Rózsaszín rózsa  Szeretem a múltamat. Szeretem ...  Facebookon kaptam  Kolodko Mihály szobrászművész ...  Születésnapomra - Erikától  Aranyosi Ervin: Igazán szeretn...  Köszöntés  Png nő  Szèp estét kedves látogat...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Őszi levél  Őszi levél  Hollósy Tóth Klára: Az éjjel ö...  Facebookon kaptam  Óra könyveken  Kolodko Mihály szobrászművész ...  Őszi kép  ősz közeleg  Jó éjszakát  Facebookon kaptam  Png nő 
Bejegyzés Címkék
depresszió etiológiai, skizofrenia terápiája, szorongás diffúz, szorongás lehet, szorongásnak normál, neurotikus szorongása, eseményből stressz, eseménytől függ, személy sajátosságaitól, stresszt kivédeni, személy kellemetlen, szorongás tendencia, legkülönfélébb szomatikus, kellemes dolgokkal, szellemi deficittől, neurotikus szorongás, büntetéstől való, többi szorongás, külvilágot elveszettnek, jövőt reménytelennek, szorongásos neurotikusnak, külvilág fenyegető, jövőt pedig, beteg motiváltságától, defektuálódás ellen, beteg erőfeszítéseket, biokémiai hátteret, háttérben pszichés, szorongásos neurózis, pánikreakcióra való, roham rendszerint, anticipációs félelem, uterusz abnormális, pszichés tényezők, tudattalan tartalmak, tudatosság köréből, traumához kapcsolódik, tudatosság folyamatáról, hysteriától megkülönbözteti, konverzió lehetősége, pszichoszexuális fejlődés, lehetséges örömszerzés, elfojtott energiák, tünetek időszakosan, tünetek lehetnek, epilepsziás rángáshoz, roham alatt, páciens szerint, anaesthesiás esetekben, érzékelési zavarok, hysteriás fájdalom, információ feldolgozás, érzelmi élményekre, diszzociatív hysteria, ilyen beteg, jobb féltekében, tapasztalatok vannak, viselkedést meghatározzák, kortikális feetback, info fokozott, hysteriás számára, fokozott elhárítás, energia gócot, nagyon intenzív, belső filmet, figyelmét valami, aktuális történés, helyzet megváltozott, élet számos, szorongás okát, tünetek jelentős, zavar rendszerint, tünetek lassan, állapot kialakulásának, betegség kialakulása, környezettel szemben, kezelési protokollokat, emelkedett arousal, szorongással való, problémamegoldó készséget, társadalmi változások, negatív híreket, társadalmi stressz, ösztöntörekvések akadályoztatottak, ösztöntörekvések válnak, szorongást énvédő, énvédő mch-k, ösztönimpulzus veszélyes, minden frusztációtól, rossz tárgy, gyerek közötti, dezintegrációs szorongás, egyén egész, self védtelen, szorongásos rohamokkal, számára fontos, pszichés probléma, maladaptív gondolkodásban, dolgok néha, generalizált szorongó, legrosszabbra felkészülni, , ,
2019.08 2019. Szeptember 2019.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 69 db bejegyzés
Összes: 7491 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 176
  • e Hét: 674
  • e Hónap: 5570
  • e Év: 91673
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.