Edward Norton Lorenz (West Haven, Connecticut, 1917. május 23. - Massachusetts 2008. április 16.) matematikus, meteorológus, a káoszelmélet egyik megalkotója.
A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre. Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre (lásd pillangóhatás). A sok összetevőből álló, bonyolult rendszerekről (például légkör, turbulens folyadékáramlás, lemeztektonika, gazdasági folyamatok stb.) régóta ismert, hogy bonyolult lehet a viselkedésük. A káoszelmélet nagy eredménye azonban annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést. Determinisztikus voltuk ellenére a kaotikus rendszerek állapotjelzői elsősorban statisztikus módszerekkel írhatóak le.
A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.
Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. május 23. - Kaposvár, 1927. november 25.) magyar festő, grafikus.
Párizsban már ünnepelték, mikor magyarországi kiállítását még közönyösen fogadták. 1902-ben mégis a hazatérés mellett döntött. "Fekete korszaka" véget ért, témái közé került idős szüleinek, barátainak ábrázolása. Képein a valóságos tér, a vidék harmóniája, a biedermeyer szobabelső jelenik meg.
Amikor reggel kinyitod a szemed, mondj köszönetet a napfényért, és azért, hogy élsz és erős vagy. Mondj köszönetet az életedért és a létezés öröméért. Ha pedig nem látsz magad körül semmit, amiért köszönetet mondhatnál, magadban keresd a hibát.
1994-től A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZETKÖZI NAPJA december 29-én volt, de 2000-ben az ENSZ közgyűlésének határozta értelmében, a következő évtől minden év május 22. napján rendezik meg, mivel ezen a napon fogadtak el egy erről szóló egyezményt. A világnap alkalmat ad arra, hogy a figyelem a biodiverzitásra és az ehhez kapcsolódó területekre irányuljon.
Az életfeladata, hogy áldozatokat vállaljon. Nehezen fogadja el, hogy valamiről mindig le kell mondania. Ezt leginkább a családban tudja megtenni, ha képes értük küzdeni és lemondani az önérvényesítésről. Mindig többet kell adnia, mint amit kap, ezért sokszor áldozatnak érzi magát. Segíteni kell az embereket, gondoskodni, támogatni. Arra született, hogy szeretetet árasszon környezetére. Tehetsége van minden olyan területen, ahol az empátiára szükség van. Érdemes a művészetek felé fordulnia. Nagyon érzékeny és érzelemmel teli nő. Azonban a csalódásra való késztetés miatt könnyen tehetetlenné és gyengévé válhat. Szüksége van egy olyan párra, aki elfogadja a gondoskodását. Érzéseiben odaadó, tele van romantikával. Veszélye az önkontroll hiánya és az illúziók kergetése lehet.
Görgey Artúr (Toporc, 1818. január 30. - Budapest, Lipótváros, 1916. május 21)
1848-49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére.
A görgői és toporci Görgey nemzetség mély megilletődéssel jelenti, hogy legidősebb tagja és örökös büszkesége Görgey Artúr magyar hazánk egykor diadalmas, nagy hadvezére, majd sokaktól méltatlanul félreismert, de mindig szerető hűséges, önfeláldozó fia, május 21-én, életének 99. évében hosszú szenvedés után elhunyt."
A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.
Május 19-én ünnepelte a Katolikus Egyház a jogászok és a jogi egyetemek pártfogóját és példaképét, Bretagne-i Szent Ivót (1253-1303). Szent Ivó bíróként, majd ügyvédként is működött Bretagne-ban. Kitűnt igazságosságban, becsületességben, a szegények jogi ügyeinek ingyenes és körültekintő képviseletében. Plébánosi kinevezése után ugyan felhagyott a jogászi hivatás gyakorlásával, de mint lelkipásztor továbbra is a rábízottak hűséges szolgája maradt. Jogászként is, papként is azt az örök isteni igazságot mutatta fel, amely az egyén üdvösségét és a közösség valódi érdekeit és javát szolgálja.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium(részlet)
Ivó Bretagne szülöttje (1253-1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje A római S. Ivo, a vele összefüggő Sapienza néven emlegetett egykori pápai, most állami egyetem (1303) barakk temploma az ő oltalma alatt áll.
Tisztelete főleg a jezsuita barokk, vagy a Collegium Germanico-Hungaricum magyar növendékeinek közvetítésével hazánkba is eljutott, de szélesebb társadalmi körökben nem vált egyetemessé. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa. 1695-től kezdve ünnepélyesen ülte meg névünnepét: vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Így volt a XVIII. században is. Trencsénben színjátékkal is ünnepelték (1729).
A kiscelli trinitárius templomnak az óbudai templomba került oltárképe Ivót úgy ábrázolja, hogy a szegények írásbafoglalt kérvényeit angyalnak nyújtja át, mintegy mennyei elintézés végett. Oltára állott a budavári Nagyboldogasszony templomban is, amely a XVIII. században tudvalevőleg a jezsuiták kezén volt.
Az Ivó név a régi, jókedvű, mulatós jurátusokban rokon képzeteket szült. Egy Szeged környékén, Szőregen följegyzett félnépivé vált diákdal szerint:
E szép szóra: jurátus, jurátus,
Ej de ráillik a tus, a bor tus!
Többet ér ez mint a jus, mint a jus,
Élj hát vele jurátus, jurátus.
Ősapánk is szent Ivó, szent Ivó,
Nem volt soha vízivó, vízivó.
Hogy éltében tusozott, tusozott,
Azért szentté változott, változott.