Avagy a választási körzetesítés az új parlamenti struktúrához.
Kedden tette közzé a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járások határát megvonó tervezetét. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik. A hvg.hu utánanézett, mindez mennyiben hasonlít a szocializmus időszakának járási beosztására. Néhány általános tendenciára előzetesen fel kell hívnunk a figyelmet: a legfontosabb változások Budapesten lesznek, ahol hét - időnként furcsa elnevezésű - körzetet alakítanak ki. Így például Káposztásmegyer északabbra helyezkedik majd el az ,,Észak-pesti" körzettől (vagy járástól), és a Nyugat-pestihez fog tartozni, méghozzá Újlipótvárossal együtt.
A megyeszékhelyek korábbi járásait szinte mindenütt megcsonkítják, elsősorban Szeged, Pécs, Veszprém és Győr sorolható így a vesztesek közé, ha a hatvanas évekbeli határokhoz hasonlítjuk az új járások alakját. A mostani, a megyeszékhelyeket hátrányba hozó beosztás ugyanis inkább a rendszerváltás utáni kistérségi hálóra hasonlít.
A KIM honlapján megyei és országos bontásban is közzétették a tervezett járási felosztás térképeit.
Nem lesznek járási jogú városok
Nehéz dönteni, hogy a szocializmus időszakából melyik évét vagyük alapul, ha a mostani tervezethez keresünk összehasonlítási alapot. A tanácsrendszer 1950-es kezdetekor 150 járás volt, ami lépcsőzetesen csökkent a járásrendszer kimúlásának idejére 83-ra. Mi most némileg önkényesen a rendszer zenitjének számító hatvanas éveket választjuk.
Magyarország Nemzeti Atlasza szerint 1966-ban nemcsak járások, hanem úgynevezett járási jogú városok is voltak. Így például Hajdú-Biharban, Borsod-Abaúj-Zemplénben számos város ,,kilógott" az akkori közigazgatásból. Elsősorban a nagy alföldi mezővárosok számítottak ,,önálló járásnak", ezek olyan történelmi képződmények voltak, amelyek elsősorban a török hódoltság idejéből maradtak vissza: a könnyebben védhető, biztonságosabb városközpontban volt a ,,központi lakóhelye" az embereknek. A széles tanyavilág pedig a mezővárosok hatalmas határában, tulajdonképpen ,,járásnyi" körzetekben húzódott a nagyra nőtt belső településmag körül.
A most elkészült KIM-javaslat már nem tartalmaz járási jogú városokat, ezért eleve nehéz az összehasonlítása a két rendszernek. Ugyanakkor vannak olyan megyék (pl. Vasban és Hevesben), ahol a járáshatárok szinte változatlanok maradnának a hatvanas évekbeli körzetekhez képest. Azt is tudni érdemes, hogy járások ugyan régóta nincsenek, hosszasan húzódó agónia után 1984 január elsejével szüntették meg őket. A minisztérium szakanyaga azon élcelődik, hogy 1983-ban a megszűnés előtt három nappal jöttek ki a döntésről szóló jogszabályok. Valójában a többlépcsős megszüntető folymat már 1971-ben elindult. Ehhez képest a tárca most összesen tíz napot biztosít a járáshatárokról szóló társadalmi vitára.
Kistérségi előkép
Igazsághoz tartozik, hogy az úgynevezett kistérségek már ma is létező entitások, és némi jelentőségük is van bizonyos közös települési ügyek, beruházások megoldásában, lebonyolításában. Ezeknek a kistérségeknek részben a korábbi járások alapján vonták meg a határait.
Ilyen például Heves megye, ahol hét járás lenne a legújabb elképzelések szerint. Ez azt jelenti, hogy hatvanas évekbeli határoknak megfelelő körzetek alakulnának ki, azt leszámítva, hogy a korábbi egri járás északi részét ,,leszakítanák", Bélapátfalva központtal. (Méghozzá úgy, hogy a közeli Pétervására, amely - az ország egyik legkisebb városa - is visszakapja egy viszonylag nagy kiterjedésű járás központjaként a régi rangját.) Bélapátfalva ügyében alighanem valamilyen helyi lobbi tevékenykedett ügyesen, mert ez a település az utóbbi időben inkább veszített jelentőségéből, hiszen bezárták itt a térség egyik legjelentősebb ipari üzemét, a cementgyárat. Csakhogy a kistérségi beosztásban már szerepelt ez az entitás, amely most a tervek szerint járási rendszerbe is átkerülhet.
Felfordulás Pest megyében
Egy másik cementipari központ viszont rosszabbul járt: Vác járása kisebb lesz, ha lesz, mint a hatvanas években. A felduzzadt Budapest környéki elővárosok jelentősége ugyanis időközben megnőtt - ezt mutatja a rendszerváltás utáni kistérségi beosztás is -, így a Dunakeszi járás létrejöttével nemcsak a hatvanas évekbeli váci, hanem az akkori gödöllői közigazgatási egység területénél is kisebbek lennének az újraalakított váci és gödöllői járások. Dunakeszi ugyanis ezekből magával ragadja majd Gödöt, Csomádot, Fótot és Mogyoródot is. (Csomád komoly zsákmány, vásárlóerő-paritáson számítva az ország egyik leggazdagabb településének számít, a Duna-parton fekvő és nagy gyártóbázisokkal rendelkező Göd mellett.)
Pest megyében máshol is változnak az erőviszonyok: a Budapest körüli elővárosok, Érd, Szigetszentmiklós, Gyál, Budakeszi és Pilisvörösvár (bár ez utóbbi elővárosnak azért csak kis fantáziával tekinthető) is önálló járás székhelye lehet, így a korábbi monori, ráckevei és dabasi járások területe csökken, szintén a kistérségi beosztásnak megfelelően.
Ahol a megyehatár is változott
A Dunántúlon - ellentétben az Alfölddel - a török hódoltság nem okozott akkora pusztulást, itt nem jöttek létre nagy mezővárosok, szétszórtabb a településhálózat, ritkábbak voltak hát a járási jogú városok is. Itt inkább a megyehatárok változása és néhány szocialista iparváros - Ajka, Várpalota, Dunaújváros, Komló - szerepének átalakulása indokolhat bizonyos változásokat.
Győr-Moson-Sopron megyében majdhogynem visszaállna a régi rend a járásokat illetően, ha nem változott volna a rendszerváltás óta a megyehatár. Ám minthogy Veszprémből több település is csatlakozott a gazdagabb határmenti megyéhez a rendszerváltozás óta, talán ez is szerepet játszott a mostani változtatásokban. De lehet, hogy az egyházi központ jelleg dominált akkor, amikor létrehoznak most majd egy új járást Pannonhalma székhellyel. Ehhez a településhez tartozik majd a Veszprémből kiszakadt néhány falu is. Pannonhalma és egy másik település, Tét is járási központ lesz Győr-Moson-Sopronban, e két járás nagyrészt a régi győriből szakadna ki. (Ez a változás is megfelel ugyanakkor a rendszerváltás utáni kistérségi beosztásnak.)
Zalában a hatvanas évekbeli térképhez képest már a rendszerváltás előtti években is változott a helyzet, hiszen Keszthely visszatért a megyéhez Veszprémből. (Zala megye a reformkorban egészen Balatonfüredig nyúlt, csak az államszocializmus idején csatolták el tőle a Balaton-partot, mert Veszprém alighanem ,,megbízhatóbb" baloldali megyének számított.) Az új zalai járások így csak nagyjából követhetik a hatvanas évekbeli erőviszonyokat. Letenye, Lenti, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentgrót és Keszthely lesznek tehát valószínűleg az új (régi) járási központok.
Változások Somogyban
Somogyban kissé változnak a járások újrakijelölésekor az erőviszonyok: a befolyásosabbnak tűnő Siófok némi területet nyer az egykori tabi járásból, és a csurgóiak is szereznek területet az egykori barcsi járásból. A járásszékhelyek azonban változatlanok maradnak a hatvanas évekhez képest: Kaposvár, Marcali, Siófok, Tab, Csurgó, Nagyatád, Barcs, Fonyód. (A hetvenes évekhez képest ez azonban változást jelentene, hiszen a fonyódi járás 1975-ben megszűnt.)
Fejér megyében az Orbán család vállalkozásainak helyet adó Gánt a székesfehérvári járáshoz kerülne, így ez a járás betüremkedne a bicskei és a móri közé. (Korábban ez utóbbi kettő egymással határos volt.) Alcsút és Felcsút viszont marad a bicskei járásban, ha minden igaz. Több megyei jogú városhoz hasonlóan azonban a székesfehérvári járás is veszít területeket: ebből jön létre a gárdonyi járás és a polgárdi is. Dunaújváros a Martonvásár környéki területeket veszti el, míg az egykori sárbogárdi az Enying körülieket. (Maga Enying korábban pedig a székesfehérvári járásba tartozott.)
Ahol a megyeszékhelyek veszítenek
Veszprém megyében is több új járás lesz: a régebbi járási jogú városok - egykori szocialista iparvárosok egyben - kisebb járások székhelyei lesznek (Várpalota vagy Ajka), illetve még Balatonfüred is járást kap, méghozzá a dúsgazdag Balaton-parton, így itt is a korábbi veszprémi járás szűkül majd össze, és gyengül majd a megyeszékhely befolyása a hatvanas évekhez képest. A hatvanas években járási jogú városként szereplő Ajka járásközponttá válása ugyanakkor furcsa szerkezetet eredményez, hiszen a vörösiszappal elöntött korábbi járási székhely, a közvetlen közelben fekvő Devecser is újra járásközpont lesz majd. (Ez egyébként nem felel meg a kistérségi beosztásnak sem, de a régi rendszernek sem.)
Komárom-Esztergom megyében is több új járás lesz. Az új székhelyek: a kisbéri és az oroszlányi. Tatabánya, a megyeszékhely itt is veszít így jelentőségéből, azzal a különbséggel, hogy a korábbi komáromi járás is megfeleződik. (Ez a járásszerkezet amúgy a kistérségek beosztását követi majd.)
Vasban egy új járás lesz a hatvanas évekhez képest: a kőszegi, amely a szombathelyiről válik le, itt tehát megint a megyeszékhely szerep gyengül majd.
Tolnában szintén a megyeszékhely veszti a legnagyobbat: az egykori szekszárdi járás helyén alakul a tolnai és a szekszárdi. Tamási kisebb területeket nyer a távoli Bonyhád közelében. E változtatás értelmét nehéz lenne kitalálni, hiszen Bonyhád is újra járásközpont lenne.
Baranyában a korábbi hat helyett kilenc járás lenne, a kistérségi beosztást követve. Így a pécsiből a szentlőrinci, a mohácsiból a bólyi, a siklósiból a sellyei járás válna le - a hatvanas évekhez képest. Itt is tehát a megyeszékhely szerepét csökkentené részben a KIM. Annyi különbséggel, hogy a pécsi járás kis területet kapna a pécsváradi egykori közigazgatási egységből.
Járási jogú (mező)városok Dél-Alföldön
Békésben jelentéktelen változások lesznek, változatlan székhelyekkel: az amúgy is kicsi szarvasi járás veszít valamit Békéscsabával szemben, és a sarkadiak is panaszkodhatnak majd egy kicsit a szeghalmiakra, Okány elvesztése miatt. Az alföldi nagy mezővárosok közül a járási jogú városok itt is megszűnnének viszont, úgy tűnik. Ugyanakkor önálló járások központjaivá alakulnak majd át: Békéscsaba, Békés, Gyula és Orosháza sorolható ide.
Csongrádban komolyabb változást az okoz majd, hogy az egykori szegedi járásról leválasztják a kisteleki és mórahalmi központú közigazgatási egységeket. A járási jogú városok pedig itt is járásszékhelyek lesznek: Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, Szeged - az érintettek.
Viszonylag nagyobb változások lennének Bács-Kiskunban: Dunavecse helyett Kunszentmiklós lenne az új járási székhely északnyugaton, délkeleten pedig Jánoshalma és Bácsalmás székhellyel jönne létre két új járás.
Osztódással szaporodnak
Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyét lehetetlen lenne itt most elemezni. Az eleve több Trianonban megcsonkított csonka megyéből és Borsodból összetákolt hatalmas közigazgatási egység 1966-ban 9 járásból és 4 járási jogú városból, míg 1983-ban 8 járásból állt. A KIM terve szerint most 15 lenne. Mindennek talán az lehet az oka, hogy így sok munkát kereső embert lehet majd elhelyezni a közigazgatási egységekben. Más értelmét nem nagyon látni ennek az átszervezésnek. Így viszont a munkanélküliség által súlyosan érintett egykori nehézipari térségekben drágán lehet majd működtetni a járási hivatalokat. Ha viszont tekintetbe vesszük a hatvanas években még meglévő járási jogú városokat, akkor nem olyan nagy a különbség a régi és az új járások számát illetően.
A Népszabadság mai tudósítása szerint a bodrogköziek háborognak, hogy nem kaptak önálló járást Cigánd székhellyel, és a 17 települést Sárospatak és Sátoraljaújhely között szórták szét.
Borsodhoz hasonlít a helyzet Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnokban is: itt is, ott is sok új járás lesz, mert a korábbi járási jogú települések most önálló központtá válnak. Hajdúnánás és Hajdúböszörmény lehet ilyen például a Hajdúságban, illetve Mezőtúr és Karcag a másik megyében.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanúgy osztódással szaporodnak majd a járások, mint BAZ-megyében (9 helyett 12 járás lesz). Ennek talán még inkább a munkanélküliség lehet az oka, illetve a helyi elit elhelyezkedésének segítése, mert itt régebben nem volt annyi járási jogú város, mint a szomszédos Hajdú-Biharban vagy BAZ-megyében.
Nógrádban egyetlen komolyabb változás lesz: a bátonyterenyei járás létrehozása. Itt is a megyeszékhely gyengült: a szocialista iparvárosnak (is) kiépített Salgótarján körzetéből válna le az új közigazgatási egység.
Offline
