Regisztráció  Belépés
ennmary.blog.xfree.hu
Nem mondhatom el senkinek, elmondom,hát mindenkinek--- "Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer,......" --Pedig , DE !! :) Emily x
2009.03.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
introvertált
  2017-06-21 19:35:26, szerda
 
  introvertált
Nehezen barátkozó, befelé forduló típusú, külső világtól elforduló.

Eredete: latin
😶😒
A latin eredetű szó, nehezen barátkozót, befelé fordulót, a külső világtól elzárkózót jelent. Manapság divatos kifejezéssé vált, és egyre többen jelölik magukat introvertáltként, ezzel jelezve, hogy magukban jobban érzik magukat. Igaz, hogy a divathullám keretében sokan akkor is ezt a szót használják, ha csak különlegesebbnek, a többiek fölött állónak akarják mutatni magukat, de az igazság az, hogy tényleg vannak olyanok, akik társaságban, és vannak, akik magányosan érzik kellemesebben magukat. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fordított helyzetet ne tudnák élvezni. De te vajon introvertált típusnak számítasz? Ha az alábbi jelek igazak rád, akkor ennek nagy a valószínűsége.

Ha tudsz egy kis szünetet tartani, nem egy barátnődet hívod fel, vagy a kollégákkal szaladsz ki meginni egy kávét, inkább zenét hallgatsz, olvasol, vagy videojátékot játszol.

A lényeg, hogy valami olyasmit teszel, amihez nincs szükség társaságra, és ha egész nap nem jut időd ilyen jellegű tevékenységre, akkor kellemetlenül érzed magad. Ellenben, a magadban töltött pillanatok feltöltenek, élvezed őket.
😶😳👈
Szia, introvertált vagyok. Ez nem egy betegség vagy anomália, ez a személyiségem. A definíció szerint a saját fejünkben élünk, és csak úgy tudjuk feltölteni az energiaszintünket, ha egyedül vagyunk. A szociális interakciók elfárasztanak és leszívnak minket, és szükségünk van csendre és magányra, hogy újra emberek legyünk.
Szóval a nagy probléma, hogy legtöbbször arrogánsnak tűnünk, mintha azért nem szocializálódnánk másokkal, mert azt hisszük, hogy jobbak vagyunk nálunk. Azonban valójában küzdünk azzal, hogy jó benyomást keltsünk, hogy fenntartsuk a beszélgetést, hogy extrovertáltnak tűnjünk, és nem szeretnénk megtapasztalni ezt a szorongást, pláne nem kivetíteni másokra, szóval inkább magunknak maradunk. Az emberek megtöltik a hallgatásunknak a saját interpretációikkal, mert nem tudnak mit kezdeni a definíció teljes hiányával, szóval ránk nyomják a “nagyképű" vagy “félénk" címkét.

Szóval a nagy probléma, hogy legtöbbször arrogánsnak tűnünk, mintha azért nem szocializálódnánk másokkal, mert azt hisszük, hogy jobbak vagyunk nálunk. Azonban valójában küzdünk azzal, hogy jó benyomást keltsünk, hogy fenntartsuk a beszélgetést, hogy extrovertáltnak tűnjünk, és nem szeretnénk megtapasztalni ezt a szorongást, pláne nem kivetíteni másokra, szóval inkább magunknak maradunk. Az emberek megtöltik a hallgatásunknak a saját interpretációikkal, mert nem tudnak mit kezdeni a definíció teljes hiányával, szóval ránk nyomják a “nagyképű" vagy “félénk" címkét.


- Nem vagyunk depressziósak, félénkek, undokok, vagy antiszociálisak - a legtöbbünk legalább is. Azok vagyunk, akik vagyunk, nem kell többet beleképzelni.

- Ha folyamatosan mély vízbe dobnak, mielőtt energiát gyűjthettünk volna előtte, vagy olyan környezetben kell léteznünk, ahol nem értenek meg minket, komoly szorongásos betegségeket, pánikrohamokat, vagy egyéb fizikai tüneket is kifejleszthetünk.

- Nem mindegyikünk otthon ülő típus, van aki rendkívül társaságkedvelő (mint például én is), csak gyakorlás kérdése. Rá kell kényszerítenünk magunkat, hogy elhagyjuk a lakást, csak hogy elkerüljük, hogy a könyv összes kifogását felsoroljuk ennek elkerülése érdekében. Veszélyes spirál ez, ami könnyen beszippant, van aki azért nem hagyja el a kuckóját, mert már teljesen elszokott tőle, és azért szokott el tőle, mert soha nem indul el.

- Túlgondolunk és túlanalizálunk sok mindent, mert túl sok időt töltünk el a fejünkben.

- Megfigyelők vagyunk. Felmérjük az új szituációkat és embereket, akkor kezdünk interakcióba lépni, ha már mindent helyére tettünk a fejünkben. Általánosságban csak akkor vagyunk elemünkben, ha minden otthonos és jól ismert.

- Néha nagyon csendesek vagyunk. Nem azért, mert rossz kedvünk, vagy valami problémánk van. Valaki mellett csendben lenni a komfort legmélyebb szintje számunkra. Ne piszkálj, vagy csinálj viccet belőlünk, emiatt kell mindenféle kitalált fejfájással és egyéb kifogásokkal előjönnünk minden alkalommal. A csend jó dolog, rendben?
😶😳
- Néha viszont imádunk beszélni. Sokat. Ez azt jelenti, hogy biztonságban érezzük magunkat körülötted.

- Ha megnyílunk neked, és te vagy nem hallgatsz meg, vagy kritizálsz, akkor nagy eséllyel egy életre elvágtad magad nálunk. Ha nem tudunk megnyílni neked, mert nem hallgatsz meg, vagy nem érdekel, akkor még inkább. Kizárólag őszinte, valódi, mély, és egyenrangú felekből álló emberi kapcsolatokra van szükségünk.

- Mindegy mennyire szeretünk, vagy mennyire állsz közel hozzánk, szükségünk van melletted sok egyedüllétre. Feltöltődni.

- Néha látszólag minden ok nélkül mondunk le programokat, mert nem érezzük úgy, hogy lenne elég energiánk megbirkózni a dolog szociális részével. Ne vedd magadra.

- Szeretjük rugalmasra hagyni a terveinket, mert lehet abban a pillanatban jól érezzük magunkat, de a megbeszélt időben nem lesz kedvünk emberekhez. Viszont ha nem fixálunk valamit, akkor tuti hogy a végén lemondunk mindent, 22-es csapdája.

- Néha úgy teszünk, mintha baromi elfoglaltak lennénk, és virágzó szociális életünk lenne, mert úgy érezzük, hogy csak így tudunk beilleszkedni egy extrovertáltak uralta világba. Kevesek értenek meg minket, vagy veszik a fáradságot, hogy kicsalogassanak a csigaházból.

- Gyűlöljük a fecsegést. Felnézünk azokra, akik képesek fenntartani egy beszélgetést a semmiről, mert nekünk ez hihetetlenül stresszes és nagyon hamar leszívja az energiánkat.

Nincs millió ismerősünk, nem pacsi-puszizunk 25 emberrel, ha belépünk egy terembe, kizárólag olyanokkal töltjük az időnket, akiket tényleg kedvelünk.

- A legnagyobb rémálmunk azok az emberek, akik kizárólag csak magukról tudnak beszélni, és senki másnak nem adnak teret a beszélgetésben. Akik mindig közbevágnak, túllicitálják a történeteidet, és soha nem hallgatnak meg, vagy kérdeznek bármit. Öt perc egy ilyennel, és pirosan villog az akkunk.

- Nem vagyunk túl jók a kapcsolattartásban. Ha szükséged van ránk, akkor mindig ott leszünk, de nem várd hogy konzisztensek legyünk. Nem kedvelünk kevésbé, mert eltűntünk három hétre, csak szükségünk volt erre az időre.

- Néha beszélünk, csak hogy megtöltsük a kellemetlen csendeket. Ostoba, oda nem való, vagy kínos dolgokat mondunk, utána pedig annyira szégyelljük magunkat, hogy megesküszünk, hogy soha többet nem fogunk megszólalni.

- Ha elkerülhető, akkor nem beszélünk magunkról olyanoknak, akiket nem ismerünk. Ha nagyon muszáj, akkor inkább viccet csinálunk belőle.

- Nyilvános helyen beszélni, vagy egy komplett terem teljes figyelmét élvezni a rémálmunk.


👍😳😶

Utáljuk a telefonbeszélgetéseket. Pont annyira hirtelen és kellemes, mintha egy hátba rúgással leküldenének egy szikláról az óceánba. Öt másodperc alatt kell teljes szociális készültségbe kerülni, és néha ez öt óra alatt sem sikerül.

- Az első randik állásinterjúk borral. Napokig izgatottan várjuk, aztán aznap tízszer meggondoljuk, hogy lemondjuk-e. Nem maradhatnánk inkább ágyban?

- Szeretünk smsezni, általánosságban jobbak vagyunk írásban. Az extrovertáltak utálják a kommunikáció ezen formáját, mert annyira személytelen, de mi imádjuk, mert van lehetőségünk megrágni és kiköpni. Egy vakrandi előtt remek útja, hogy megtudd egyáltalán van-e értelme valakire pazarolni az energiád, elkerülve a horrorfilmbe illő élményeket.

- A párkapcsolati célunk szimplán az, hogy találjunk valakit, aki megérti, hogy egyedül kell hagyniuk minket. Legyünk együtt egyedül!

- Ha velünk jársz, akkor a komfortos magányunkkal kelsz konkurenciaharcba. Ha sok időt töltünk veled, azt jelenti, hogy legalább annyira szeretünk, mint a magunkkal eltöltött időnket, ami nagy dolog!

- Nagyon szeretnénk spontának lenni, és kalandokra indulni, de nem igazán jutunk el idáig soha, ahhoz el kéne hagynunk a komfortzónánkat. Szóval imádunk és értékelünk mindenkit, aki kalandokra visz minket.

- Lemondani programokat, vagy érezni az örömöt egy más által lemondott program miatt a mi drogunk.

- Hajlamosak vagyunk szarkasztikusnak lenni. Ez a mi módszerünk arra, hogy kartávolságban tartsuk az embereket.

- Nem bírjuk elviselni a felesleges fizikai kontaktust. Ha még nem tartunk ott, vagy nem tudod, hogy ott tartunk-e, ne nyúlj hozzánk. A személyes terünk szent.

Nem vagyunk hajlandóak elviselni grandiózusan mű embereket. Hangos, idegesítő, ijesztően vidám, kösz nem. Nem kérünk maciölelést, és műmosollyal előadott bókokat, ezekkel te leszel az ősellenségünk.

- Igyekszünk elkerülni a hangos embereket, úgy ahogy vannak. Annyira interzív a jelenlétük, hogy minden energiát elhasználtak a teremben.

- Valószínűleg nem fogunk olyan munkákban kikötni, ahol emberekkel kell foglalkoznunk. Ezen kívül jó ötlet, ha semmi ilyesmire nem kényszerítetek minket - szarok vagyunk benne, és egyszerre érezzük magunkat szorongó roncsnak és kudarcnak. (Köszi, szülők)

- Gyermekként valószínűleg a legboldogabb élményeink azok voltak, amikor egyedül hagytak az üres házban.

- Rettegünk a nyilvános megaláztatástól. Nem tudunk röhögni magunkon, addig fogjuk a fejünkben vissza- és visszajátszani, amíg meg nem őrülünk.

- Nehezünkre esnek az olyan mindennapi dolgok, mint kaját rendelni az étteremben, vagy felhívni a telefonszolgáltatót, úgyhogy előtte mindig elpróbáljuk a fejünkben, hogy mit akarunk mondani.

- Mindig kétélű gondolatokkal küzdünk. Szeretnénk barátokat, és hogy meghívjanak mindenhova, de aztán nem akarunk elmenni. Néha magányosak vagyunk, de csak olyanokat szeretnénk magunk körül, akiket szeretünk, viszont ők is menjenek inkább haza egy idő után. UGH!

Állítólag csak a népesség 25%-a introvertált, így nem igazán tesznek erőfeszítéseket arra, hogy megértsék ezt a fenomenont. Furán vagyunk titulálva, és azt mondják, hogy szimplán csak ki kéne másznunk a csigaházból, és a mindig zsizsegő extrovertáltakkal szocializálódni. Ez nyilván nem így működik. Kérlek vegyétek tudomásul a létezésünket, és legyetek velünk türelmesek. Szerető, okos, vidám emberek vagyunk, amire rájöhetsz, amikor megismersz minket. Ezen kívül rendkívül hűségesek és ragaszkodóak vagyunk, mert megválogatjuk, hogy kit engedünk közel magunkhoz.

Üdv a kis világunkban!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Anhedónia
  2017-06-18 21:01:06, vasárnap
 
  Orvosi értelemben anhedóniáról akkor beszélünk, amikor valaki elveszíti a korábban számára örömöt okozó tevékenységek iránti érdeklődését és az azokban lelt örömérzetét. Ez az állapot nagyon gyakran depressziós betegeknél alakul ki, az örömtelenség, kiüresedés a depresszió meghatározó tünete, és jelentősen rontja a betegek életminőségét.

E tünet kialakulását illetően hasonlóan összetett folyamatról beszélhetünk, mint a depresszió egészének esetében. Egyes feltevések szerint az agy jutalmazó rendszere sérül, így a betegek nem képesek örömöt érezni akkor, amikor teljesítenek egy feladatot vagy elérnek egy célt. Az örömérzet hiányában pedig az érdeklődésük is csökken. Egy másik elképzelés szerint nem az örömérzés kialakulásával van a baj, hanem ennek az érzetnek a hosszú távú fenntartásával. A beteg tehát pillanatnyilag örül, azonban ez az érzés nagyon gyorsan elmúlik, és ezért veszíti el az érdeklődését egyes tevékenységek végzésében.

Egy harmadik elmélet szerint a probléma a napi (cirkadián) bioritmus felborulásában keresendő. A cirkadián ritmus eltolódása sok más mellett alvászavarhoz és depresszióhoz is vezet. A depresszió során érzett örömtelenség mértéke pedig szorosan összefügg a napi bioritmus zavarának mértékével. Nem könnyű, de lehet kezelni!

Az anhedónia a depresszió egyik legnehezebben kezelhető tünete. A gyógyszerszedés megkezdését követően is sokáig fennállhat, ami oda vezet, hogy a betegek nem érzik a gyógyulás jeleit, még akkor sem, ha a többi tünetük jelentősen javul. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb antidepresszív szer viszonylag lassan éri el az örömképesség javulását. Az SSRI szerekhez képest ebből a szempontból előrelépést jelentettek a dopaminerg, vagy kettős hatású szerek. Továbbá, a fent említett, eltolódott cirkadián ritmus - örömtelenség összefüggést támaszthatja alá az a kutatás, miszerint a napi bioritmus gyógyszeres helyreállításával viszonylag gyorsabban javul az anhedonia is.


A depressziós betegekre jellemző, hogy az átlagosnál fogékonyabbak a negatív érzésekre, könnyebben hangolódnak rá a szomorúságra, a kétségbeesésre és a reménytelenség érzésére. Hétköznapi nyelven ezt “sötét szemüveg" hatásnak is nevezhetjük. Legújabb kutatások szerint a hangulatjavítók úgy hatnak, hogy “leveszik a sötét szemüveget", az agyi folyamatok különböző irányú rásegítésével.. Előfordulhat azonban, hogy nem csak a negatív, de a pozitív érzéseket is tompítják, a betegek által “érzelmi védőburok"-nak nevezett hatás alakul ki, ami egyéntől függően lehet akár előnyös, de hátrányos is, amit az egyénre szabott antidepresszív terápia megválasztásában a pszichiáterek figyelembe vesznek. Fontos, hogy ezt az egyébként vitatott, és bizonytalan jelentőségű mellékhatást elkülönítsük az anhedóniától, mert két teljesen különböző dologról van szó. Vannak adatok, miszerint a biológiai napszaki ritmust visszaállító gyógyszerek mellett ez az érzelmi tompaság ritkábban alakul ki. ami a fent említett, anhedóniára gyakorolt pozitív hatásal együtt segíthet a depressziós betegek életminőségének javításán.


A depresszió legalattomosabb tünete: az anhedónia - 1. rész
Ahogyan A depresszió felismerése orvosi szemmel című cikkünkből is kiderül, a depresszió hangulati tünetei melletti, másik fő tünetcsoportját az érdeklődés és az örömképesség csökkenésével kapcsolatos jelenségek alkotják. Az örömképesség csökkenését/hiányát idegen szóval anhedóniának nevezzük. Az örömre való képességet, a motivációt, az érdeklődést, az energiával való feltöltődöttséget, a tettrekészséget, az optimizmust és más hasonló pozitív jelenségeket összességükben pozitív érzelmeknek, pozitív funkcióknak nevezzük. A pozitív érzelmek/funkciók depresszió esetén csökkennek vagy hiányoznak, és ezek visszanyerése kulcsfontosságú a gyógyulás eléréséhez.
A munka, a családi és a társas kapcsolatok területén egyaránt észlelni lehet a pozitív érzelmek hiányát, mégis sokszor kevés figyelmet fordítunk erre. Hajlamosak vagyunk hozzászokni, mintha ez nem is a depresszió tünetcsoportja lenne, hanem személyiségünk része. Ezért alattomos ez a tünetcsoport. Első látásra nem tűnik súlyosnak, ám hosszú távon súlyosan veszélyezteti a testi egészséget is, a depresszió visszatérését okozhatja, a mindennapi tevékenységeket akadályozza, teljesítménycsökkentő és kapcsolatromboló, tönkreteheti az egyén egzisztenciáját. A klinikai vizsgálatokból kiderül, hogy a hangulatzavarok kardiovaszkuláris kockázatát nem elsősorban a nyomott hangulat, hanem a pozitív érzelmek hiánya, az anhedónia jelenti. Bizonyos szívbetegeknél például az anhedónia a halálos kimentelű infarktus várható kockázatát ugyanúgy két és félszeresére növeli, mint az attól független, ismert rizikótényező, a cukorbetegség.
Természetesen nagyon fontos, hogy elkülönítsük: vajon a depressziót megelőzően, amikor még teljesen jól éreztük magunkat, amikor jól mentek a dolgaink és szinte ,,más emberek" voltunk, akkor is hordoztuk-e ezeket a tulajdonságokat? Mert ha nem, akkor jogosan várhatjuk el a kezeléstől, hogy térjen vissza a betegséget megelőző érdeklődésünk a dolgok iránt, képességünk arra, hogy örömet érezzünk, térjenek vissza régi motivációink és energiaszintünk.
Az örömérzet hiánya egy ördögi kör része, amit egy példával világítunk meg. A depresszió velejárójaként a beteg energiaszintje csökken, ezáltal minden nehezére esik, csökken a motivációja például arra, hogy vacsorát főzzön a családjának, nem érzi az ételkészítés közbeni örömöt, nem érzi az ízeket, nem képes örülni a család pozitív visszajelzéseinek, amelyek ezért tovább csökkennek, és így zárul a kör, hisz tovább csökken a motivációja, mert kezd mindent értelmetlennek érezni. Az örömtelenség tehát hosszú távon az élet értelmetlenségének érzéséhez vezet. A családi és társas kapcsolatok menthetetlenül leépülnek. Képzeljük el ugyanezt konkrétan egy munkahelyen vagy egy vállalkozás irányításában, és rögtön láthatjuk az anyagi-egzisztenciális következményeket is.
 
 
0 komment , kategória:  (!) ok-okozat........  
Testi és lelki problémákat is okoz
  2017-06-18 20:53:35, vasárnap
 
  Depresszió és elhízás: a tyúk vagy a tojás?
A felesleges kilók, amelyeket - ha tetszik, ha nem - mindenhova magunkkal cipelünk, nemcsak szervezetünket terhelik meg rendkívüli módon, hanem - ahogy az számos tanulmányból is kiderül - a depresszió kialakulásának a kockázatát is jelentősen fokozzák.


A túlsúlyosak esetében jóval nagyobb a depresszió előfordulási esélye, ugyanakkor ez visszafelé is igaz: a depresszióval küzdők között jóval nagyobb az elhízás veszélye. Az oda-vissza összefüggést pedig az utóbbi évek statisztikái is alátámasztják, tehát a kérdés megválaszolása - hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, elhízás vagy depresszió.


A New Jersey-i egyetem kutatói - Sarah Markowitz vezetésével - az összefüggés testi-lelki okainak vizsgálatakor számos hosszú távú kísérletet végeztek el és elemeztek több szempont alapján. A kutatócsoport megállapította, hogy azon egyetemi hallgatók körében, akik felsőoktatási tanulmányaikat túlsúlyosan - de depressziómentesen - kezdték meg, öt évvel később kétszer akkora volt a lelki betegség gyakorisága, mint normál testsúlyú társaik esetében. Más tanulmányok emellett arról tanúskodnak, hogy azok a túlsúlyos hallgatók, akik később megszabadultak felesleges kilóiktól, ritkábban produkáltak depressziós tüneteket. Ez utóbbi esetben azonban nincs közvetlen összefüggés a két jelenség között - hívják fel a figyelmet a szakemberek -, sokkal inkább arról van szó, hogy a megfigyeltek súlyfelesleg nélkül más mentalitással élték mindennapjaikat.

Testi és lelki problémákat is okoz Illusztráció A felesleges kilókkal szinte egyenesen arányosan növekednek a kockázati tényezők. Hosszabb távon testi tünetek is feltűnhetnek (magas vérnyomás, érrendszeri megbetegedések) és a megfigyelések arra is bizonyítékot szolgáltattak, hogy a túlsúlyos egyén saját magát is betegnek érezte, és tudat alatt rövidebb élettartammal is számolt. Ez utóbbit a témával egyre gyakrabban foglalkozó média is erősítheti - hangsúlyozzák a szakemberek. A túlsúlyosak depresszióra való hajlamát még egy további tényező "segíti": a megbélyegzés. Számos tanulmány értekezik arról, hogy az elhízottak gyakran részesülnek negatív diszkriminációban, amely önértékelésük további leépüléséhez vezethet. A depresszióban szenvedők és egyidejűleg túlsúlyosak körében jelentősen nagyobb a nők aránya. A szakemberek itt is a média és szépségipar által sulykolt ideális nő képét jelölik meg első számú okozóként: a mai nőknek szinte irreális elvárásokkal kell számolniuk, ha ennek az ideálnak meg akarnak felelni. A nyomás a képzettséggel és a társadalmi pozícióval egyenesen arányosan nő. Az éhségérzet csak fokozza a rossz hangulatot A túlsúlyosak negatív önképe és a saját testükkel való elégedetlensége is csak az öntudatot gyengítik és minél több kudarcba fulladt fogyókúra van mögöttük, annál erősebb az érzés: "csak egy kövér lúzer vagyok" - igazolják a kísérletek. Ehhez társul az is, hogy a pusztán éhezéssel fogyni vágyók hangulatát az éhségérzet csak tovább rontja. Ez különösen azoknál veszélyes, akik az étkezéseket önjutalmazásra és hangulatjavításra használják fel. A fogyni vágyók sok esetben így szednek fel további kilókat: az éhezés következtében hangulatilag teljesen padlóra kerülnek, amelyet féktelen falánksággal kívánnak orvosolni, s így ténylegesen több kalóriát vesznek magukhoz, mint a "normál" mindennapokon.




 
 
0 komment , kategória:  (!) ok-okozat........  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 3 db bejegyzés
e év: 3 db bejegyzés
Összes: 5422 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 552
  • e Hét: 2235
  • e Hónap: 21609
  • e Év: 113250
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.