Regisztráció  Belépés
epitesz13.blog.xfree.hu
Van, aki azért épít, hogy rombolhasson, de te csak akkor rombolj, ha építeni is tudsz. . Ferenc
2006.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Egri téglák
  2006-11-12 19:27:54, vasárnap
 
   
  Legányi Ferenc: A titokzatos öregember

Élete nyolcvan esztendejéből hatvanötöt Egerben töltött, neve mégsem jelent manapság többet az egriek zömének, mint egy utca nevét. A megyeszékhelyen élők közül talán csak az idősebbek emlékeznek a "titokzatos öregemberre", aki nap mint nap járta hátikosarával az Eger környéki hegyeket, a Bükk és a Mátra minden zugát. Geológiai kutatásokat végzett, népdalokat gyűjtött. Halála után az egri utcanév-táblán kívül a nevét őrzi még 16 általa felfedezett kövületfajta, melyekről, mint "keresztgyermekeim" emlékezett meg. Legányi Ferenc harminchét éve (1963) hunyt el, s remélhetőleg oda került, ahová "Tréfás végrendeletében" vágyott: "Ha majd elköltözöm az örökkévalóságba, remélem Paleontológia szigetére kerülök, ahol már áll a geológusok buzgalmából arany házam..." Születésekor, 1884. decemberében a Legányi család Budapesten élt. Édesapja vámhivatalnok a minisztériumban, majd a bécsi és a szentendrei vámon fogyasztási adóellenőr. A reálgimnáziumot Budán kezdte, s az óbudai kőbányában gyűjti az első kövületeket. A fővárosból Egerbe költöző család egy jobb élet reményében vásárol tanyát az Eged hegyen 1898-ban. Ebben az évben már az egri Főreáliskola hallgatója az ifjabb Legányi, legalábbis erről tanúskodik az intézet értesítője, amelyből azt is tudjuk, jelesen tanuló diák volt és érdeklődése már korán a természettudományok felé fordult. Az iskola önképző körének egyik tisztségviselője volt, s 1902-ben iskolatársával közösen készített dolgozatáért 5 arany korona jutalmat kapott. Ebben az időben a család nagy vállalkozásokba kezdett a városban: utakat építettek, szőlőket, gyümölcsösöket telepítettek, művelés alá fogták a parlagokat. A földmunkák során egyre másra kerültek elő olyan kövek, melyek élőlények megkövült maradványait őrizték. A fiatal Legányi érdeklődését hamar felkeltették a leletek. Erről naplójában így emlékezett meg: "1909 óta írok naplót, melybe régebbi gyűjtő kirándulásaimat is belévettem, így marad azokról tudomásom. Családommal 1898-ban kerültem Egerbe, 14 éves koromban. 1896-1925 közt miénk volt az egedi tanya és a körülötte való földek, közte a Kiseged tető észak-keleti fele. 1909-ben ezt az ősi legelőt felszánttattuk, és azon túl bőven kerültek elő a kis hegytetőn lévő régi neolitos telep cserepei és kőszerszámai... Első gyűjtésemet növényi és hal kövületeket az egri Kisegedről 1902-ben adtam be a Földtani Intézetbe... Az egész régebbi gyűjtés a mostani csinált úton alul eső, egy kis szobányi területről való, melyet azonban mikor az utat csináltuk, az öcsém földdel telehordatott, úgy hogy nehéz lenne megtalálni az akáca közt."
A jeles érettségi után mérnöknek készül, ám a birtokon folyó munkálatok felemésztik a család minden tartalékát. A Műszaki Egyetemen elkezdi ugyan tanulmányait, de a család nehéz anyagi helyzete miatt nem tudják finanszírozni a pesti tartózkodást. Végleg Egerbe kerül.
Kezdetben csak esztétikai igénnyel gyűjt, főleg az Eged-oldal teraszosítási munkálatai során előkerülő maradványokat. Gyűjtőszenvedélye azonban hamarosan távolabbi területekre is elcsábítja. Első hiteles naplójegyzetei 1912-bol valók, melyből megtudjuk, hogy már 1906 óta rendszeresen megvásárolja a Földtani Közlönyt, s képzi magát. Önképzését nagyban elősegítette, hogy nyelvismeretét felhasználva a külföldi irodalmat is tanulmányozni tudta.
Ebben az időszakban veszi kezdetét a Bükk hegység vizsgálata. A Kisegedről előkerült kövületek alapján kibontakozik a terület tudományos képe is. Az itt fellelhető maradványok egy olyan földtörténeti korban alakultak ki, mikor ezen a tájon egy sekély tenger hullámzott. Az egymásra szabályos lemezes formában ülepedett rétegek a kutatások során pontos geológiai besorolást kaptak. Az útbevágás alján található felső eocén tengeri üledékek megközelítőleg 40 millió évesek. Az úton mintegy az időben is felfelé haladva eljutunk az alsó oligocén korú rétegekig, melyek 30 millió éve keletkeztek. A hallenyomatok mellett más élőlények kövületeivel is találkozhatunk. A part menti vizekben élő rák éppúgy előfordul itt, mint a partról vízbesodródott növények épségben megőrzött levéllenyomatai.
1912-ben induló Bükk-hegységi geológiai térképezési munkálatokba, s újra meg újra megismétlődő gyűjtések révén nagyban segítette Schréter Zoltán munkáját. A geológus és a szenvedélyes gyűjtő kapcsolatának eredménye a "Bükk-hegység geológiája" című munka. Közel 40 éven keresztül állt megbízásos munkakapcsolatban a Földtani Intézettel, s a Nemzeti Múzeummal.
Az 1920-as évek elején fölajánlja Eger városának, hogy utat épít az Egedre, a szőlőkhöz. Az egyezség szerint a költségek felét a város fedezi. A városi elöljárók azonban nem tartják meg ígéretüket, a Legányi fivérek kölcsönöket vesznek fel az út megépítésére, amely végül is elkészül. A pénzt azonban már nem tudják visszafizetni. A birtok dobra kerül, elárverezik. A versírással is foglalatoskodó tudós erről így ír:
" És mire elkészül az út,
magam sem hittem volna tán
már foghatunk és menni kell,
két ló maradt a vész után."
A tanyát elhagyva a Diófakút utcai ház adott otthont Legányinak. A családi birtok elvesztésével új életformára kényszerül. Fuvarozásból tartja fenn magát, ami csak a minimális megélhetést biztosítja számára. Naplójában erről az időszakról azt írja: " pöcegödör-tisztítással keresem a kenyerem." Halálának huszadik évfordulójára a Hevesi Szemlében megjelent visszaemlékezésben Rozsnyói Márton idézi fel ezt az időszakot: "Amíg a birtokuk megvolt - öccsével együtt gazdálkodtak - maga fedezte a költségeit, azután fuvarozást vállalt; abból tartotta fenn magát. Hányatott és sokszor nehéz életén keresztül mindenről lemondott, csak a kutatás volt fontos számára." Mint már annyiszor, most is gyűjtő szenvedélye és elhivatottsága segíti át a nehéz éveken. A kényszerből erényt kovácsol és a megnövekedett szabadidejét újabb kutatások megkezdésére fordítja.
Eger délkeleti városrészében, a Tihaméri hóstyán található egy téglagyár agyagfejtője. A Wind-féle téglagyár, ahogy a helybeliek nevezik, hatalmas agyagfejtőjéből nyeri a téglagyártáshoz szükséges szürke agyagot. Szemmel is láthatóan jól elkülönülő rétegek alkotják a bánya kőzeteit. A fehér tufa réteg, sárga homokkő padok és a jellegzetes szürke márga teszik változatossá a képet. Ez a bánya látszólag semmiben sem különbözik más hasonló földtani alakzatoktól. A felületes szemlélő figyelmét könnyen elkerülik az apró részletek. Közelebbről figyelmesen megnézve egész más képet mutat a réteg. Fehér mészvázak tömege hívja fel magára a figyelmet. Tengeri orsóscsigák mészvázainak felhalmozódása egy gazdag tengeri élet évmilliókkal ezelőtt megkövesedett tanúja, egy gazdag tengeri világ emléke. Legányi kalapácsa nyomán olyan tengerszakasz élővilága került napvilágra, melynek vize csökkent mennyiségben tartalmazott sót, mivel egy folyó torkolatának közelében volt. Huszonhat-harmincmillió évvel ezelőtt ott élt számtalan tengeri állat. A tengeri sünök a tengerfenéken kutattak táplálék után, mint ahogy mai utódaik teszik. Az osztrigák hasonlóan a fésűskagylókhoz, nagy számban és fajgazdagságban fordultak elő bizonyságául a táplálékgazdag környezetnek. Számtalan tengeri csiga élt itt, formagazdagságuk semmiben sem maradt el mai rokonaiktól. A sekély vízben cápák portyáztak áldozatukra lesve, falánkságuk és méreteik semmivel sem voltak szerényebbek a föld mai hasonló egyedeinél.
Legányi érdeklődése 1934-35-ben fordult másodszor a Wind-féle téglagyár agyagfejtője felé, a tízes években végzett kutatások után. Rendszeres kapcsolatban áll Telegdi Roth-Károllyal, neki szállítja megfigyeléseit. A téglagyár számára bányászott agyagot a régi kézi művelés során lassan rétegről rétegre haladva fejtették, ez tette lehetővé az aprólékos kutatást, még a legapróbb részletek sem kerülhették el a kutató figyelmét. Legányi az évtizedek során csak a Wind-féle téglagyárból több ezer darabos kollekciót bocsátott a kutatók rendelkezésére. Ennek köszönhetően a földtörténeti oligocén kor átfogó képe tárult a paleobotanikusok és a paleozoologusok elé. A rétegeket alkotó kőzetek és kövületek arról tanúskodnak, hogy a földtörténetnek egy nyugtalan korszaka hagyott itt nyomokat maga után. A mediterrán tengerfenék több egymást követő fázisban emelkedett majd megsüllyedt, miközben egyre sekélyebb lett.
"A téli hideg napokon szobájában ülve válogatta az anyagát, Nem határozta meg, nem leltározta és nem publikálta, "Kérem én Ehhez nem értek" hárította el magától a dicsőséget. "Csak" részletes jelentést írt róluk, mely több volt, mint egy publikáció."
A begyűjtött és rendszerezett kövültek feldolgozását mindig szakemberre bízta. Szinte alig találunk olyan paleontológust, vagy geológust, aki ne publikált volna az általa gyűjtött anyag alapján. A Magyar Nemzeti Múzeummal ugyanúgy folyamatos a kapcsolata, mint a Földtani Intézettel, 1934-ben és 1935-ben például több ezer darabból álló gyűjteménnyel ajándékozta meg a múzeum ásvány- őslénytárát, tudjuk meg idősebb Noszky 1936-ban megjelent monográfiájából.
Évtizedeken át tartó tudományos munkásságával a kor legkiválóbb tudósainak barátságát és tiszteletét vívja ki. A második világháború idején a főváros különböző múzeumaiban elhelyezett gyűjteményei megsérültek, részben megsemmisültek. Ő maga a háború alatt súlyos fagyást szenvedett - emiatt jár később télen-nyáron kesztyűben, ezért esik nehezére majd az írás, a nehéz földmunka - a Földtani Intézetben, illetve a Természettudományi Múzeumban elhelyezett leleteinek egy része a bombázásokkor megsemmisült. Ezt a fájdalmas élményt még egyszer tapasztalnia kell: az 1956-os ostromkor leégett Nemzeti Múzeum tragédiája az ő, ott elhelyezett gyűjteményét sem kerüli el. Mindez azonban nem szegi kedvét. " A múlandóságnak gyűjtünk, de a munka örök, és ahol tér nyílik a tudomány számára, azt el kell foglalni" - írta naplójába ekkor.
Az ötvenes években teljesedik ki munkakapcsolata Andreánszky Gáborral, s a 60 éven felüli Legányi fiatalokat megszégyenítő energiával fog hozzá a harmadidőszaki növénymaradványok gyűjtéséhez. Kalapácsa nyomán tárták fel titkukat a mikófalvi, balatoni, felsőtárkányi, dédesi, sályi és a Bánhorváti melletti miocén lelőhelyek. Az 1959-ben megjelent szarmata flóra monográfiának szinte nincs olyan lapja, melyen ne találkoznánk a nevével. Balogh Kálmán így értékeli a bükki gyűjtéseit: "Legányi ugyan nem szakember, s ezért gyűjtési módja nem is mindenben szakszerű, lelőhelyeinek száma, kövületanyagának mennyisége és változatossága azonban minden egyéb bükk hegységi gyűjtést felülmúl." Terepbejárásairól múzeumi jelentésekben számol be. Kedvelt gyűjtőhelye volt a Bükk északnyugati lábánál elterülő festői falu és környéke, Nagyvisnyó és a Bán patak völgye. A falu nyugati oldalában, egy elhagyott kőbánya kráterénél, a Mihalovics kőfejtőnél is kutatott. A századelőn, 1909-ben készült Putnok-Eger vasútvonal építéséhez kezdték ott el a bányászatot. Ennek során tárult fel a nagy keménységű felső fehér és az alsó fekete színű mészkő szabályos lemezekben rétegződött kőzetanyaga. A holt kövek még ma is őrzik az élet nyomait. A harmad időszak tengeriben élt pörgekarúak és csigák megkövült maradványait, fúrókagylók járatait, megkövült puhatestűek maradványait. Jó kilométeres távolságra a falu határában, a vasúti sínek számára át kellett vágni a hegyet. Így keletkeztek a vasúti bevágások. Az arra utazók ma nem is sejtik, egy háromszázmillió éves tengerfenéken haladnak. A sínek mellett szerteszét heverő kövek a legyező alakú liliomfélék, víz alatti élőlények lelőhelyét sejtetik. A Legányi által is évtizedeken át kutatott terület gyakorlatilag feledésbe merült, ám az utóbbi években ismét az érdeklődés előterébe került. Az 50-es években a Dobó István Múzeum Legányit teremőrként alkalmazta. A tudományos élet kiválóságai kiálltak a perifériára került tudós mellett így élete hátralevő éveit a múzeumban töltötte. 1951. augusztus elsején került a múzeum kötelékébe. Akkor az intézet még a Buttler-házban volt; az udvaron lévő - azóta már lebontott - épületet kapta meg. "Ha nem is nagy, de volt már helyisége, ahova anyagát gyűjthette és ahol preparálhatta. Fáradhatatlanul dolgozott, most már minden idejét csak ennek szentelve és hatvankét éves munkássága során olyan felbecsülhetetlen értéket adott a tudománynak, mely páratlan a maga nemében. A Budapestre felkerült anyagán kívül az egri múzeum több, mint százezer darabot kitevő gyűjteményét őrzi." A vármúzeumnál eltöltött évek alatt egy rövid film is készült Legányiról. A filmrészlet, amely az archívumból előkerült, 1962-ben, 78 éves korában örökítette meg Legányi Ferencet. A felvételt dr. Bakó Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató készítette, akivel Kamrás Lajos, a kutatóról készített Élő kövek című '96-os filmjében a vármúzeum udvarán készített riportot. A technika segítségével harminchárom év után a képernyőn találkozik az akkori filmrészlet készítője és szereplője.
"Két keze - még a fuvarozás évei alatt - megfagyott. Merev, az érszűkülettől megkínzott ujjaival nemcsak a sorokat rótta fáradhatatlanul - az egri múzeum tizenkét 5-600 oldalas kézzel írott feljegyzését, jelentését őrzi -, de már szinte alig engedelmeskedő kezei újra és újra lesújtottak a tufa levéllenyomatokat őrző rétegeire. Sokat szenvedett a hidegtől, a mindig fáradtabb szív lassuló ütemben adta az éltető erőt. Majdnem egész éven báránybőr kesztyűt hordott, télen-nyáron nehéz bakancsot. Így járta az utakat sokszor 20-30 kilométert is megtett. Hajadonfőn - csak a nagy hideg parancsolt kucsmát a fejére - kopott ruhában, kezében a kőműves kalapáccsal. Igen a kőműveskalapács. Ez éppen úgy hozzátartozik a róla őrzött emlékeinkhez, mint a hátikosara. A hátikosár, amelyben legjobban el lehet helyezni az anyagot, hogy épen kerüljön haza - sokszor faládikót is vitt magával a féltettebb daraboknak - és a kőműveskalapács, amellyel legjobban ki lehet bontani a rétegből a kövületeket." - írja róla a pályatárs Rozsnyói '74-ben.
Múzeumi munkásság idején gyűjtőútjairól, terepbejárásairól írt részletes jegyzőkönyvei nem egyszerű adatközlések, hanem személyes megfigyeléseket, következtetéseket is tartalmaznak. Sajátos, egyéni ízzel megírt feljegyzései sok esetben felérnek egy-egy kisebb tudományos publikációval. Az elkészült tizenkét múzeumi napló közül a nyolcadikban olvasható az "Össznövényi képeskönyv" című munka, mely egy nagyobb ismeretterjesztő mű kezdő kézirata. Ezt azonban már nem tudta befejezni. Egyetlen nyomtatásban megjelent munkája jelent meg: "Kövületgyűjtés a Bükkben" címmel, az Egri Múzeumi Évkönyv I. Kötetében. A naplókban a földtani feljegyzések mellett helyet kaptak a gyűjtőutak alkalmával tett egyéb megfigyelések is. Gyűjti a környék régészeti adatait , - ezzel nagy segítséget nyújt Vértes Lászlónak - néprajzi, népzenei emlékeit, népdalokat kottáz, helytörténeti dokumentumokat másol, irodalomtörténeti adalékokat jegyez fel. Naplóiban megőrizte az általa, vagy a hozzá irt leveleket. Ezekből szerezhetünk tudomást arról az erőfeszítésről, melyet a korszerű őslénytani gyűjtemény létrehozásáért tett. Ezek a naplók híven mutatják be Legányit, azt az embert, akinek sokszor megélhetési gondjai voltak. A nehézségeken azonban mindig átsegítette a tudomány iránti szeretete.
Munkásságának elismeréseként 1955-ben a népművelési miniszter dicséretben részesítette, 1962-ben pedig megkapta "A szocialista kultúráért" kitüntetést. A legnagyobb kitüntetésnek mégis azt érezte, hogy élete végéig kezelhette az államnak adományozott gyűjteményét. "1963 nyarán - már hetekig titkolt lázasan dolgozott - szinte erőszakkal vittük be az egri kórházba. A tüdőgyulladásból felépült, de annyira gyenge volt már, hogy a kórház nem engedte haza: otthonában nem volt, aki ápolja. Pár hét múlva a gyöngyösi szociális otthonba került, itt még beszéltünk vele. 1964 tavaszán a dunántúli lesencetomaji szociális otthonba szállították. Nem láttuk többé, már csak a levelek kötöttek össze vele. Egy-két levelet írt még nekünk, mindvégig saját fanyar humorával színezett, teljes szellemi frissességéről tanúskodó leveleket, s 1964. április 9-én, meghalt. Az egri múzeum saját halottjának tekintve hazahozatta, s most itt nyugszik Egerben, itthon, mely szinte egész életén át szűkebb hazája volt. " - emlékszik Rozsnyói.
A Kisasszony temetőben lévő sírján, fejfája egy megkövült fatörzs, amely nem mindennapi síremléke egy tudósnak, akinek az élete az örökkévalóság szolgálatában telt el. Kortársai még életében számos fajt fedeztek fel kutató kalapácsa nyomán, és tiszteletük jeléül 16 addig ismeretlen élőlényt neveztek el róla. Halála után 30 évvel egy általa gyűjtött kőtömb preparálása közben tengeri szirén állkapcsa került elő, s a ma Kaliforniában élő tengeri tehén eddig ismeretlen ősét sikerült azonosítani. A Tihaméri téglagyár botanikai csodái nyomán 1967 óta az oligocén felső és a miocén alsó szintje közötti időszakot "egri emelet" néven jegyzi a geológia. Azt hihetnénk, hogy egy ilyen életút végén egy megkeseredett ember szállt sírba.
Legányi "keresztgyerekei" között találta meg a boldogságot, a róla elnevezett fajok jelentették a családját. Ironikus végrendeletében, melyet a hálásnak remélt utókornak hagyott, e "keresztgyerekek" neveit rejtette a szövegekbe, mint valami rejtvényt.
A Diófakút utca 11. szám, ahol a birtokuk elvesztése után élt, ma egy omladozó épület. Itt vészelte át a háború nehéz éveit Legányi Ferenc, akinek azóta nevét viseli ez az utca. Emlékét egy leszerelt tábla hivatott ápolni, amelyet az omladozó Buttler-házról mentetek meg a pusztulás elől. "Egy geológuskalapácsot, ezerháromszáz oldalnyi kéziratot és nyolcvanezer ősmaradványt hagyott hátra. Halála után lassan szertefoszlott a legenda, a titokzatos öregemberről, akitől féltek, akit csodáltak az egykori gyerekek, amikor ekhós szekerét a Cifrakapu utcai "népbolt" előtt megállította az ötvenes években. Aki nyáron is báránybor kesztyűt viselt, s a felnőttek azt is tudták róla, hogy senkivel sem fogott kezet. Ha gyalogosan járt, súlyosan megpakolt fahátit cipelt. Titokzatos öregember volt" - tudhatjuk meg Ilosvai Ferenc 1989-ben írott soraiból.

Guti Rita

 
 
2 komment , kategória:  Jegyzetek  
Címkék: formagazdagságuk, tüdőgyulladásból, paleobotanikusok, kövületanyagának, ismeretterjesztő, tisztségviselője, háromszázmillió, fésűskagylókhoz, keresztgyerekek, monográfiájából, munkakapcsolata, fajgazdagságban, keresztgyerekei, téglagyártáshoz, vállalkozásokba, reálgimnáziumot, megfigyeléseket, végrendeletében, örökkévalóságba, paleozoologusok, fáradhatatlanul, kőműveskalapács, levéllenyomatai, földtörténetnek, kirándulásaimat, megyeszékhelyen, minisztériumban, agyagfejtőjéből, elismeréseként, harmadidőszaki, gyűjtőútjairól, iskolatársával, táplálékgazdag, felszánttattuk, naplójegyzetei, megsemmisültek, titokzatos öregember, egriek zömének, utca nevét, megyeszékhelyen élők, idősebbek emlékeznek, egri utcanév-táblán, nevét őrzi, geológusok buzgalmából, szentendrei vámon, reálgimnáziumot Budán, óbudai kőbányában, első kövületeket, fővárosból Egerbe, jobb élet, egri Főreáliskola, ifjabb Legányi, Legányi Ferenc, Földtani Intézetbe, Műszaki Egyetemen, Végleg Egerbe, Földtani Közlönyt, Schréter Zoltán, Földtani Intézettel, Nemzeti Múzeummal, Hevesi Szemlében, Rozsnyói Márton, Telegdi Roth-Károllyal, Magyar Nemzeti Múzeummal, Földtani Intézetben, Természettudományi Múzeumban, Nemzeti Múzeum, Andreánszky Gáborral, Balogh Kálmán, Dobó István Múzeum Legányit, Legányi Ferencet, Bakó Ferenc, Kamrás Lajos, Egri Múzeumi Évkönyv, Vértes Lászlónak, Ilosvai Ferenc, Guti Rita,
Németh János (#1)   2012-07-04 12:54:47
Kedves Rita! Örömmel olvastam az írását. Gyűjtöm az ilyen régi, már már elfelejtett tudósok életrajzát. Megengedi-e hogy esetlegesen nem profit célból felhasználjam ezt az írást. Amennyiben felhasználom, természetesen erről önt értesíteném.

Köszönettel: Németh János
Takàcs Szilvia (#2)   2015-10-23 22:44:22
Az én dédnagypapám!!
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Hússal töltött tészta
SAJTSZÓSZOS TÉSZTA
GOFRI
Isteni Csörögefánk
Céklafőzelék almával-burgonyával
Kinder Tejszelet
Hideg őszibarack krémleves
Húsgombóc Leves
Wokban pirított zöldségek spagettivel
Paradicsomsaláta
még több recept
Véleményezd!
07.23. 14:32 Campus Fesztivál: több mint százezren buliztak a debreceni Nagyerdőben
07.23. 14:22 Vívó-vb - A tőröző Dósa Dániel egy kört ment a főtáblán
07.23. 13:52 Orbán Viktor a NOB elnökével tárgyalt
07.23. 13:52 Illegális bevándorlás - Csaknem 2500 határsértőt tartóztatott fel a román h...
07.23. 13:42 Vizes vb - Francia és amerikai győzelem férfi vízilabdában az alsóházban
07.23. 13:22 Brexit - Corbyn: a Munkáspárt véget vetne az olcsó közép-európai munkaerő "...
07.23. 13:01 Vívó-vb - Két magyar a 16 között női párbajtőrben
07.23. 12:51 Vizes vb - Sós Csaba: jól sikerült a kezdés
07.23. 12:12 Vizes vb - Országos csúccsal döntős a férfi 4x100-as gyorsváltó
07.23. 12:11 Baleset az M7-esen Martonvásárnál, több kilométeres torlódás
Tudjátok ?
Még mindig tegyük félre?
Mi a véleményetek a fűrész 8-ról?
Mire képes ma egy auto?
A gyerekek csendes ötperce neked is mosolygós dolgokat hoz elő?
Melyik városban található ez az épület ?
még több kérdés
Blog Címkék
Donnáról kaptam  Az egy fülű kosár  Atlantida szellem-ulti  Békés Jövő lesz-e még?  Jó éjszakát!  Hioszi Tatiosz gondolatai...  Mozzarellás rakott karfiol  Az egy fülű kosár  Donnáról kaptam  Horváth Imre – Vízcsepp  Donnáról kaptam  Csend van és béke  8 legjobb étel a szív egészség...  Észrevétlenül  Vántsa Zoltán  Dorosné Évától fb-on kaptam! K...  Szemendei Ágnes /agnes/: Sóhaj...  Eljövendő Múltnak hármas keres...  Észrevétlenül  Vántsa Zoltán  Ludi Delfino  Herculaneum  "Óvd meg, amid van ... Az éle...  Nyári kép  Hullám,hullám hátán  Witch House - II.  Odinist  Szép estét, jó éjt!  Július - Hűsítő fagyi a nagy m...  Magam vagyok...  De jó hogy nyár van...  Horváth Imre – Köztetek ...  Hioszi Tatiosz gondolatai...  Két üzletember, két politikus  Hollywoodi színésznők első fil...  Az egy fülű kosár  Nyírségi tejszínes gombócleves  Vágyakozás...  Fáradt kora nyári estén  Július - Hűsítő fagyi a nagy m...  Károlyfi Zsófia: Reggeli ima  Varázsgömböm  Csorba Győző  Látogatóim  Párbeszéd a szeretetről  Július 20. Szép napot!  Horváth Imre – Vízcsepp  A Cél  Ha nyár. csakis Balatonfüred  Július 20. Jó reggelt!  Ady Endre  Minden nap van valaki  Cseri Kálmán - MIRE VALÓ A PÉN...  Örömmel, bánattal  Kellemes hétvégét kívánok mind...  Mozzarellás rakott karfiol  Szenteltessék meg a Szerelem  Csorba Győző  Nagypapa és nagymama különös e...  Olvasni...  Lévay József: Képzelet.  Horváth Imre – Letépte a...  A rózsa  Szép gondolatok...  Vántsa Zoltán  Férjmegőrző egy sanghaji bevás...  Kárpáti Aurél: Manonnak  Hullám,hullám hátán  Szenteltessék meg a Szerelem  Szép napot mindenkinek!  Szép gondolatok...  A cigány-kártya  A Múmia film szereplői akkor é...  Kun Magdolna  Görögdinnye  Harmatcseppek száradoznak  László Klára  Magam vagyok...  Urantia - A Paradicsomi Istenf...  Donnáról kaptam  Nagypapa és nagymama különös e...  Csapaton!  Vida József: Ritka önmegtagadá...  Szent itthoni nyári Béke  A farkas és a rózsa  Magam vagyok...  Rajki Miklós: Biztató, részlet  Ha nyár. csakis Balatonfüred  Károlyfi Zsófia: Reggeli ima  A jövő "terraformálása"  Cseri Kálmán - MIRE VALÓ A PÉN...  Hioszi Tatiosz gondolatai...  Minden nap van valaki  A szív két őre és segítője: ro...  Amikor a kezed nyújtod felém....  Donnáról kaptam  Gondolatok...  Kívánság  Az egy fülű kosár  Szép kép 
Bejegyzés Címkék
titokzatos öregember, egriek zömének, utca nevét, megyeszékhelyen élők, idősebbek emlékeznek, egri utcanév-táblán, nevét őrzi, geológusok buzgalmából, szentendrei vámon, reálgimnáziumot Budán, óbudai kőbányában, első kövületeket, fővárosból Egerbe, jobb élet, egri Főreáliskola, ifjabb Legányi, intézet értesítője, iskola önképző, család nagy, földmunkák során, fiatal Legányi, egedi tanya, körülötte való, egri Kisegedről, egész régebbi, mostani csinált, utat csináltuk, öcsém földdel, akáca közt, jeles érettségi, birtokon folyó, család minden, család nehéz, pesti tartózkodást, külföldi irodalmat, időszakban veszi, terület tudományos, olyan földtörténeti, sekély tenger, egymásra szabályos, kutatások során, útbevágás alján, úton mintegy, alsó oligocén, hallenyomatok mellett, part menti, partról vízbesodródott, szenvedélyes gyűjtő, 1920-as évek, egyezség szerint, költségek felét, város fedezi, városi elöljárók, pénzt azonban, birtok dobra, vész után, tanyát elhagyva, családi birtok, minimális megélhetést, birtokuk megvolt, kutatás volt, nehéz éveken, kényszerből erényt, megnövekedett szabadidejét, téglagyár agyagfejtője, helybeliek nevezik, téglagyártáshoz szükséges, bánya kőzeteit, fehér tufa, jellegzetes szürke, bánya látszólag, felületes szemlélő, apró részletek, gazdag tengeri, folyó torkolatának, tengeri sünök, tengerfenéken kutattak, osztrigák hasonlóan, táplálékgazdag környezetnek, sekély vízben, tízes években, téglagyár számára, régi kézi, aprólékos kutatást, legapróbb részletek, kutató figyelmét, évtizedek során, kutatók rendelkezésére, földtörténeti oligocén, rétegeket alkotó, nyugtalan korszaka, mediterrán tengerfenék, téli hideg, általa gyűjtött, múzeum ásvány-, második világháború, főváros különböző, háború alatt, nehéz földmunka, bombázásokkor megsemmisült, fájdalmas élményt, , ,
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 200 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 67
  • e Hét: 67
  • e Hónap: 2704
  • e Év: 21291
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.