A gyarmatosítás véres története (Részletek) - Cecil John Rhodes,Brit Korona,Cape Colony,Kolumbusz Kristóf,Hongkongot Kínának,Rudyard Kipling,White Man,Géczi Zoltán, - eposz Blogja

Továbbiak »

Belépés

			eposz.blog.xfree.hu
(Merkúr: Csillagjegy: Szűz: Föld) (Nap: Aszcendens: Oroszlán: Tűz) "Isten létezhet Sátán nélkül, Sátán nem létezhet Isten nélkül." Eposz			Lauter Szabolcs 1987.09.04 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A gyarmatosítás véres története (Részletek)

2019-03-16 08:00:53, szombat

	* A gyarmatosítás történelméből "Új földeket kell találnunk, amelyek nyersanyagkészletét könnyedén ki tudjuk sajátítani, ugyanakor kizsákmányolhatjuk az olcsó rabszolga-munkaerőt, amely a gyarmatok őslakosainak formájában a rendelkezésünkre áll. Ezen gyarmatok ugyanakkor a gyáraink által előállított termékfelesleg szempontjából is hasznosíthatók felvevőpiacként." Cecil John Rhodes, a Királynő tanácsosa, a Brit Korona (titkos társaság) gyarmatügyi megbízottja, Cape Colony miniszterelnöke, Rhodesia névadója (1853-1902) Kolumbusz Kristóf 1492-ben lépett Amerika földjére, az angol kormány pedig 1997-ben adta vissza Hongkongot Kínának - ezen két esemény foglalhatja keretbe a gyarmatosítás történelmét, amely elemi szinten határozza meg korunkat és világunkat, globális gazdaságunkat és jelen társadalmi viszonyainkat. Az imperialista nagyhatalmak - Anglia, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Németország, stb. - által véghez vitt gyarmatosítás a 16. századtól egészen a 20. század elejéig tartott, számos ország csak az 1950-es években nyerhette vissza a függetlenségét, amelytől erőszakkal fosztották meg. Az Óvilág, kihasználva technológiai fölényét, több mint négyszáz éven át fosztogatta az Újvilágot és Ázsiát: arany és ezüst, rabszolgák és ritka fűszerek, egyéb luxuscikkek özönlöttek Európába, ám a gazdasági felívelés ára mérhetetlen emberi szenvedés volt. A kolonizáció történetét mocskos háborúk, aljas diplomáciai cselvetések, könyörtelen népírtások tagolják; a hódítók szabad embereket taszítottak rabszolgasorba, virágzó civilizációkat döntöttek romba, nemzeteket tűntettek el a föld színéről, ha aktuális gazdasági és geopolitikai érdekeik úgy diktálták. Ennek ellenére Európa politikai döntéshozói és közvéleménye csak a 20. század hajnalán nézett szembe a gyarmati rendszer égbekiáltó bűneivel, leszámolva az elmaradott nemzetek civilizálásának hazug mítoszával. Rudyard Kipling 1899-ben írt verse, A fehér ember terhe (The White Man's Burden) kiváló példája ennek a szemérmetlen önáltatásnak. A költeményben a neves irodalmár ódát intéz a gyarmatosítók felé, akik "serényen munkálkodva gyarapítnak másokat", "bőszen harcolnak, a békéért", "betömik az ínség száját", "kutatják a kór végét", miközben a "félig gyermek, félig ördög", őslakosok "pogányként zúzzák szét reményeiket". Az óvilági társadalmi elit számára "a vad népek civilizálása" és a kereszténység terjesztése kiváló ürügy volt, amelynek leple alatt bármiféle gazságot kényelmesen el lehetett rejteni. A francia parlamentben még a 18. század végén is éles vitákat folytattak annak a kérdésnek az eldönténtése végett, hogy a gyarmatokon élő feketék vajon éppúgy az emberi fajhoz tartoznak-e, mint maguk a gall törvényhozás képviselői, a spanyolok kokával fizették ki az ezüstbányákban robotoló indiánokat, ahogy az angolok által kirobbantott ópiumháborúk is nagyban hozzájárultak a 20. század nemzetközi kábítószer-kereskedelmének kialakulásához. A 20. század elején erőre kapó kolonizáció-ellenes mozgalmak fokozatos térnyerése, illetve két világháború kellett hozzá, hogy a fejlett Nyugat végleg lemondjon a gyarmatbirodalmak fenntartásáról,ám számos ország még így is csupán fegyveres harc árán nyerhette vissza függetlenségét - a történelmi folyamatokat azonban egyetlen nagyhatalom sem állíthatta meg, és az elnyomott nemzetek végül ismét autonóm országokká válhattak, jogot formálva rá, hogy tehetetlenségben töltött évszázadokat követően kezükbe vehessék sorsuk alakítását. Torrente del Bosque (Géczi Zoltán)

0 komment , kategória: Általános

Címkék: rendelkezésünkre, tehetetlenségben, miniszterelnöke, kereskedelmének, felvevőpiacként, civilizálásának, függetlenségét, kialakulásához, hasznosíthatók, civilizációkat, rabszolgasorba, termékfelesleg, ezüstbányákban, fenntartásáról, kereszténység, szempontjából, franciaország, viszonyainkat, történelméből, gyarmatosítás, gyarmatosítók, spanyolország, hozzájárultak, gazdaságunkat, évszázadokat, civilizálása, kirobbantott, imperialista, költeményben, geopolitikai, szemérmetlen, önáltatásnak, parlamentben, őslakosainak, technológiai, ópiumháborúk, gyarmatosítás történelméből, gyarmatok őslakosainak, gyáraink által, angol kormány, gyarmatosítás történelmét, imperialista nagyhatalmak, 1950-es években, gazdasági felívelés, kolonizáció történetét, hódítók szabad, föld színéről, gyarmati rendszer, elmaradott nemzetek, fehér ember, szemérmetlen önáltatásnak, neves irodalmár, Cecil John Rhodes, Brit Korona, Cape Colony, Kolumbusz Kristóf, Hongkongot Kínának, Rudyard Kipling, White Man, Géczi Zoltán,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]