|
2019-03-16 22:45:12, szombat
|
|
|
* A gyarmatosítás anatómiája
A gyarmatosítás folyamatára több történelmi tényező is komoly befolyást gyakorolt; a kolonizáció végrehajtása során meghatározó jelentőséggel bírt a gyarmatosított ország katonai ereje, vallási és etnikai viszonyai, földrajzi fekvése, népsűrűsége, közigazgatásának fejlettsége, illetve általános gazdasági vonzereje, amelyet legfőképpen kiaknázható nyersanyagforrások határoztak meg. A fentiekből kifolyólag a kolonizáció sokféleképpen zajlott le, de minden esetben el lehet különíteni azokat a fázisokat, amelyek a totális uralom megragadásához vezető utat tagolták.
A kolonizáció első szakaszát minden esetben kicsiny expedíciós csoportok, gyakran csupán néhány hajót számláló különítmények hajtották végre. Ezek a vállalkozások általában tudományos célokat szolgáltak (térképészeti expedíció, felfedező út, stb.), illetve kereskedelmi természetűek voltak, jelentős katonai erőt ritkán vonultattak fel. A felderítés az expedíciós csoport szempontjából rendkívül veszélyes és kockázatos feladat volt, hiszen ezeregy veszedelem leselkedett a merész felfedezőkre, és akár évtizedekig is eltarthatott, de nem igényelt komoly gazdasági erőforrásokat, illetve számottevő katonai erőt. Egy kisebb, 2-3 hajót számláló különítmény is képes volt felmérni az adott ország vagy földrajzi régió általános viszonyait, katonai erejét, kereskedelmi potentiálját, illetve kiaknázható nyersanyagforrásait. Ezek az expedíciók több hullámban zajlottak le, amely során kisebb tudományos és kereskedelmi kirendeltségek, európai telepek létesültek (ilye volt például a rejtélyes sorsú Roanoke-kolónia) és kezdetét vette a két ország közötti kereskedelem. Mindeközben a sok esetben valóban tudományos szándék által vezetett, idegen kontinensek és országok megismerésének vágya által motivált felfedezők olyan információkkal tértek haza, amelyek alkalmasak voltak a következő fázis tervezésére és végrehajtására.
A második szakasz kezdetét szinte minden esetben egy fegyveres konfliktus jelezte, amely az európai telepesek és az őslakosok között robbant ki. Az inváziós erők bevetését gyakran előzték meg erőszakos incidensek, amelyek okot adtak a fegyveres beavatkozásra, mert az európai kirendeltségek vagy kolóniák oltalmazásának, a további erőszakos cselekmények megelőzésének ürügyén könnyedén meg lehetett indokolni a katonai erő felvonultatásának szükségszerűségét. Ebben a szakaszban már jelentős expedíciós haderőt vetettek be (Kolumbusz Kristóf 1494-ben 17 hajóval és ezer konkvisztádorral tért vissza Amerikába), amely lehetőséget teremtett a bennszülött seregekkel szembeni ütközetek sikeres megvívására. Ugyanakkor az európaiak által behurcolt kórokozók biológiai fegyverként működtek, az ismeretlen járványok rendszeresen tizedelték a védtelen őslakosokat. A hadászati célkitűzés a minél nagyobb pusztítás volt és az őslakosok elrettentése, a mindent elsöprő erő demonstrálása okán: a katonai hadműveletek nem csupán a szemben álló hadseregekkel zajlottak, de legtöbb esetben a polgári lakosság is áldozatává vált a kolonizációnak. Ez a szakasz rendszerint hosszú éveket vett igénybe, jelentős erőket igényelt, és a helyi fegyveres erők felszámolása mellett az államszervezet, illetve a közigazgatást is érintette.
A megszállás a katonai győzelem kiteljesítését, a gyarmatosító erők hatalmának megszilárdítását szolgálta. Ezekben az években állították fel a gyarmati kormányt és a rendelkezése alá tartozó gyarmati hadsereget, amelynek feladata az őslakosok feletti uralom gyakorlása volt. Megkezdődött az adott terület gazdasági kizsákmányolása, amely során a bennszülöttek munkaerejét rendszerint rabszolgamunkaként vették igénybe, a fel-feltörő lázongásokat pedig könyörtelenül vérbe folytották. Kereskedelmi kirendeltségek és államhatalmi intézmények létesültek, új telepek és utak épültek, infrastruktúrális fejlesztések zajlottak, és felderítő-kutató missziók indultak az adott földrész távoli vidékei felé. A közvetlen hatalmat sok esetben nem a hódító birodalom kormányzata képviselte, hanem az a kereskedelmi korporáció, amelyik a gyarmatosítást finnanszírozta és végrehajtotta (Brit Kelet-Indiai Társaság, Francia Szenegáli Társaság, stb.). Ebben a szakaszban a meghódított kolónia populációja általában jelentős mértékben csökkent, mert a fegyveres konfliktusok, az európaiak által intézményesített, hatalmas áldozatokat követelő rabszolgamunka, illetve a kényszerített elvándorlás tovább csökkentette az őslakos népesség létszámát.
[...]
Torrente del Bosque (Géczi Zoltán) |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: közigazgatásának, intézményesített, megszilárdítását, konkvisztádorral, kizsákmányolása, finnanszírozta, rabszolgamunka, gyarmatosítást, megragadásához, kirendeltségek, gyarmatosított, kiteljesítését, információkkal, megismerésének, oltalmazásának, végrehajtására, államszervezet, kolonizációnak, beavatkozásra, megelőzésének, sokféleképpen, végrehajtotta, különítmények, könyörtelenül, bennszülöttek, hadseregekkel, demonstrálása, szempontjából, közigazgatást, vállalkozások, erőforrásokat, gyarmatosítás, kényszerített, jelentőséggel, rendszeresen, térképészeti, gyarmatosítás anatómiája, gyarmatosítás folyamatára, kolonizáció végrehajtása, gyarmatosított ország, fentiekből kifolyólag, kolonizáció sokféleképpen, totális uralom, kolonizáció első, vállalkozások általában, expedíciós csoport, merész felfedezőkre, adott ország, expedíciók több, rejtélyes sorsú, következő fázis, második szakasz, Kolumbusz Kristóf, Brit Kelet-Indiai Társaság, Francia Szenegáli Társaság, Géczi Zoltán,
|
|
|
|
gyarmatosítás anatómiája, gyarmatosítás folyamatára, kolonizáció végrehajtása, gyarmatosított ország, fentiekből kifolyólag, kolonizáció sokféleképpen, totális uralom, kolonizáció első, vállalkozások általában, expedíciós csoport, merész felfedezőkre, adott ország, expedíciók több, rejtélyes sorsú, következő fázis, második szakasz, fegyveres konfliktus, európai telepesek, őslakosok között, inváziós erők, fegyveres beavatkozásra, európai kirendeltségek, további erőszakos, bennszülött seregekkel, európaiak által, ismeretlen járványok, védtelen őslakosokat, hadászati célkitűzés, minél nagyobb, őslakosok elrettentése, mindent elsöprő, katonai hadműveletek, szemben álló, polgári lakosság, szakasz rendszerint, helyi fegyveres, katonai győzelem, gyarmatosító erők, években állították, gyarmati kormányt, őslakosok feletti, adott terület, bennszülöttek munkaerejét, fel-feltörő lázongásokat, adott földrész, közvetlen hatalmat, hódító birodalom, gyarmatosítást finnanszírozta, meghódított kolónia, fegyveres konfliktusok, kényszerített elvándorlás, őslakos népesség, közigazgatásának, intézményesített, megszilárdítását, konkvisztádorral, kizsákmányolása, finnanszírozta, rabszolgamunka, gyarmatosítást, megragadásához, kirendeltségek, gyarmatosított, kiteljesítését, információkkal, megismerésének, oltalmazásának, végrehajtására, államszervezet, kolonizációnak, beavatkozásra, megelőzésének, sokféleképpen, végrehajtotta, különítmények, könyörtelenül, bennszülöttek, hadseregekkel, demonstrálása, szempontjából, közigazgatást, vállalkozások, erőforrásokat, gyarmatosítás, kényszerített, jelentőséggel, rendszeresen, térképészeti, végrehajtása, kereskedelmi, potentiálját, természetűek, felszámolása, csökkentette, hadműveletek, felfedezőkre, kereskedelem, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
868 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 878
- e Hét: 1859
- e Hónap: 4284
- e Év: 15218
|
|
|