Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
Mitől tarka a szarka farka?
  2018-09-19 16:56:20, szerda
 
  Szuhanics Albert

Mitől tarka a szarka farka?

Volt egyszer egy tarka szarka,
fekete volt az ő farka.
Arra vágyott, legyen fehér,
ami minden kinccsel felér.

Festéket vett a vén szarka,
attól legyen fehér farka.
De már nem volt ilyen festék,
mert mások is azt keresték.

Mindenfélét összekevert,
hátha így ér el majd sikert.
A vén szarka megkavarta,
legyen neki festett farka!

Bár a szarka nem akarta,
tarka lett a szarka farka.
Úgy gondolta, levakarja,
de úgy maradt, bár kaparta.

Azóta a szarka farka,
megnézheted, milyen tarka.
Tarka farkát úgy szereti,
hófehér sem kéne neki!

Debrecen, 2010. február 28.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Kertbéli déli merengő
  2018-09-09 01:06:41, vasárnap
 
  Szuhanics Albert

Kertbéli déli merengő

Távoli harangszó hirdeti a delet,
nyári nap sugárzik forrón fejünk felett,
rövid árnyék bújna el a talpunk alatt,
hiába próbálja, válla kívül marad.

Az út könnyű porral púderozza magát,
fáradt szellő libben, keresztben szökik át.
Felsóhajt egy akác, a dűlőút mentén,
fények villannak fel egy csapongó lepkén.

Isten ege ragyog, csodálatos kéken,
elmerengve ülök egy vén, kerti széken,
füstkarikák szállnak, mint könnyű angyalok
illatos pipámból, jó most hogy itt vagyok...

Jó hogy most itt vagyok, jó magyarnak lenni,
kinek múltat s jövőt szemügyre kell venni,
így lesz háromszoros igazság a jelen,
mint egy el nem múló, örök nagy szerelem.

Bennünk él a jelen, s mi ő benne vagyunk,
létünknek forrása, mint felkelő napunk,
sorsunkat kezében formálja javunkra,
amíg rátalálunk mi is tenmagunkra.

Debrecen, 2018. 08. 09.
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
Őszi muzsika
  2018-09-08 21:26:45, szombat
 
  Áprily lajos

Őszi muzsika

Galonya felett most a szél
az erdő lelkét rázza-rázza.
Suhogásában megremeg
a vadászház borona-váza.

Aranypénzét a megrohant,
riadó bükk jajgatva szórja.
A csapkodott, habos patak
piros levelek úsztatója.

Hisztériás harkály sikolt -
Jaj, ha a nyárba visszaszállna...
Az üszkös csonkfenyők között
a szélcsapástól hull a málna.

A dorongúton a vihar
eszelős pásztorlányt daloltat.
A szomszéd málnavész körül
bozontos medve szimatolgat.

Egyszer a sors odasodor.
Valami vár, talán a végem.
A békesség, borona-ház,
patakparti remeteségem.

A könyveket elhullatom,
egy lesz velem, Antigoné tán.
Írt szépségből csak ő marad
a havasi külön planétán.

A napjaim vasárnapok,
magam a lázas, régi gyermek.
A bükkökön nyestet lesek
s örülök mohának s epernek.

Ha vendég jön, vendégeim
pásztorgyerek s esztena-lánya.
Rétemnek sok virága lesz,
nekem csak egy: a genciána.

Ritkul a csokra s elmarad,
síró madár a házra röppen.
Kék-szajkótollas kalapom
megvizesül az őszi ködben.

Hűlő ködökből hó ered,
kék hóteteje lesz a háznak.
Csereklye-tűz. A farkasok
az Istenszéken orgonáznak.
 
 
0 komment , kategória:  Áprily Lajos versei  
Magamhoz, nyárvégi estén
  2018-09-08 21:16:28, szombat
 
  Juhász Gyula

Magamhoz, nyárvégi estén

Nem születtél, látom: lenni legelsőnek,
Csillagot mutatni a borús időnek,
Vágy piros virágát büszkén szívre tűzni,
Titkait jövőnek bátran kibetűzni.

Apád is beteg volt, kifáradt keresztény,
Aki sírt a csillag és a féreg vesztén,
Akiben fölös volt a kímélő jóság
S örökül rád hagyta fájó szive sorsát.

De azért, én lelkem, még nincsen veszve semmi,
Ennyi gyöngeségből kell erőre kelni,
Ennyi szomorúság, ami tégedet vert,
Ötvözi ezüstté a költőt, az embert!

Csak zenélj, ahogy tudsz, méla hangfogóval,
Csak beszélj a csönddel, árnnyal, csillagokkal
És ha másra hallgat mind a többi ember,
Te beszélj tovább a zengő végtelennel
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula versei  
Tudod
  2018-09-08 21:10:33, szombat
 
  Kányádi Sándor

Tudod

Tudod
soha nem bántam meg,
hogy megszerettelek,
pedig felbolygatta ez a szeretet
az egész életem,
Tudod,
soha nem csalódtam benned,
pedig sokszor nem értettem
a cselekedetedet,
sokszor féltettelek,
leginkább magadtól féltettelek,
Tudod,
lassan fogynak körülöttem a dolgok,
a dolgaim,
vagy messzire kerülnek tőlem,
vagy csak én távolodok,
ahogy szakadoznak a szálak,
az érzés egyre jobban magához láncol,
Tudod,
mikor megkönnyezek valamit,
ami szép volt,
megvigasztal a gondolat,
hogy lakozik bennem egy csoda,
ami nem hagy el,
amit nem vehet el tőlem
sem az irigység
sem a rosszindulat,
Tudod,
ebből az érzésből táplálkozom,
miatta össze sem csuklom,
ha elesek is, érte felállok,
ha sírok is elmosolyodok,
talán,
ha végleg elalszom,
érte akkor is felébredek.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor versei  
Minden levél
  2018-09-08 21:06:11, szombat
 
  Gyurkovics Tibor

Minden levél

Minden levél és minden alkonyat
neked babuskál, neked tartogat.

A föllobogó fényes nyári tűz
forróságával az ajkadba űz.

Szádba, szívedbe, fogaid közé:
örömmé égjek, váljak derűvé.

Neked emel az ég fölé a táj:
örömmé érik bennem a határ,

hogy fölragyogjak neked mint a nap
neked tartogat minden alkonyat,

neked babuskál mindegyik levél,
amely szerelmes ujjaidhoz ér,

ha végül végig egy leszek veled:
szerelem-nyár, szerelem-őrület

láng legyen testünk és láng a ruhánk,
ahogy maga az isten szabta ránk...
 
 
0 komment , kategória:  Gyurkovics Tibor versei  
A közbeeső dolgokra kell ügyelni
  2018-09-08 20:46:36, szombat
 
  Tandori Dezső

A közbeeső dolgokra kell ügyelni

Abba lehet-e hagyni? Ez naív
kérdés; és mégis hányszor fölmerül.
Már csak az, ahogy az ember leül
egy kőre egy bizonyos búcsúív

során; már csak ez is... S hogy visszahív
egy komonátdallam; feltétlenül!
(Feltétlenül mit?) Hogy idő kerül,
amire kerül; sor kerül; kicsit

elkalandozunk, aztán ahogy újra
felfigyelünk, minden valami más,
nem ugyanaz, már külön: folytatás,

aminek vége lesz... no persze, tudjuk,
intünk a súgólyuk felé... ezt el ne bukjuk!
a gödröt - de most, most: ez! - egyre túrva.

 
 
0 komment , kategória:  Tandori Dezső versei  
Akármely évszak
  2018-09-08 20:45:54, szombat
 
  Tandori Dezső

Akármely évszak

Csorba Győző könyve nyomán

Legjobb, ha versem címéül ezt írom,
s így folytatom: ,,Bár azt hittem, nem lehet
elviselni, ami..." (még jön majd),
,,túléltem, épp azzal, amit éltem" -

s így tovább. Mint a gyorsan lefőzhető
kávéőrlet, tartalékolható lesz
a mű, jövendő szomorúság
idején akár időszerű is

lesz: például meghal egy madarunk, s kedv
versíráshoz nem lesz, élni is alig,
de túllendülést sejtet, erre
bíztat az előzetes félelmet

sem túlzó nézet; vagy kinek mire kell,
használhatja az olvasást. Ha kérded,
cserebogár, miért is éltem,
visszakérdem: kiről is beszélsz te?

Látod, személyei között szökdösik,
kire ezt ráfogtad, s ki úgy önmaga
volt, hogy azt unni lehetett már,
most eshetőségekre készül fel.

S akkor hadd kérdjem: miről is beszélek?
Okosság azt megmondhatja-e? Minek is
tudni ilyet? A kitalálás
ellenjátéka éppúgy önkényes:

valami múltán visszatérek oda,
ahol ez a valami egyszer megvolt,
legyen az madár, vagy akármi
együttlét, ami feledhetetlen,

legyen érthetetlen bárkinek, magam
a nekem érthető ellenpéldáit
is érteni vélem: szeretni
képesnek vélem magam, ha arról

van szó, ami forma szerint ellene
hat kényszerű adottságaimnak, s úgy
gondolok más ily kötődésre,
mint ami párja épp az enyémnek -

de hová jutottunk? Akármely évszak
köszönhet a még meg nem történtekre,
nem fog több ,,kikelet" okvetlen
vigasz-érv mentséget hozni: ,,élek".

 
 
0 komment , kategória:  Tandori Dezső versei  
Kiss Annához
  2018-09-08 20:38:37, szombat
 
  Hajnal Anna

Kiss Annához

Látsz engem, aki látlak?
hallod-e hangomat?
emlékim sűrűjében
hallom gyors lábodat,
páfrányok közt suhogva
vad szaladásodat,
friss, könnyű lihegésed -
ismerd meg arcomat!

Te éber szomjúsággal
és hűséggel teli,
szemed szememben mását
még mindig megleli,
szívedből lett szívemben
a hűség most is ép,
csupán az ifjú szépség
a romlandó cserép.

Látsz engem, aki látlak?
énbennem élve élsz,
vonuló éveimben
élsz, alakot cserélsz,
elérhetetlen gyermek,
örökre egy velem,
fürtöd érik fehérré,
megérő fejemen.

Kis térded megütötted?
nézd térdemen ragyog
csillag alakú sebhely,
jelöl amíg vagyok - -
Te csillapíthatatlan
vágy, kérdő szomjúság,
visszhangzó ereimben
az a "miért" kiált:

én vagyok, az a lélek,
mely lettél, az a láng,
te lobbanóan táncos,
én elütő zsarát,
a te füstödtől kormos
boruló homlokom,
nagy sárga lángjaidtól
lettem merő korom.
 
 
0 komment , kategória:  Hajnal Anna versei  
Az óceán túlpartján
  2018-09-06 23:45:18, csütörtök
 
  Szuhanics Albert

Az óceán túlpartján

Tornázik a tornádó
arra van Colorádó,
lecsap rá a forgószél,
Colorádó attól fél.

A Grand Canyon-t ismerem,
ott tört rám a szerelem,
éreztem hogy egy sziklán
indián lány mászik rám.

Álmom California,
ott kell összeforrnia
kettőnk piros szívének,
így szól a country-ének.

Tudd meg, hiszi a piszi,
hogy vár a Mississippi,
Mexicóba átmegyünk,
vállunkra ponchót vetünk.

Sombrero a fejeden,
ahogy hordod, helytelen,
kösd inkább a nyakadba,
ha eső nem szakad ma!

Los Angeles-be megyünk,
hogy ott faházat vegyünk.
Esik arra sok eső,
beázik a háztető.

De legjobb hely Miami,
jókat lehet kajálni,
bámulnak az angyalok,
mikor hotdogot falok.

Debrecen, 2018. 08. 06,
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 1729 db bejegyzés
Összes: 10809 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 276
  • e Hét: 8157
  • e Hónap: 32783
  • e Év: 730300
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.