|
2018-04-02 23:29:44, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Dsida Jenő
Út a Kálváriára
Reszkető, enyhe fény sugárzik.
Egy felhő lassudan megyen.
A lélek fáj, a fény sugárzik.
Valaki ballag a hegyen,
hűs homlokáról fény sugárzik
s szemét lehúnyja - úgy legyen!
Elszállt szerelem illatától
kövér és fűszeres a lég.
Halott szerelem illatából
soha, de sohasem elég.
Bomló szerelem illatából
sejti a szív, hogy itt a vég.
A seb szép csöndesen begyógyult,
- ó, angyalok, bús, kék szeme -
a seb már nem sajog, begyógyult,
- ó, halkan búgó, mély zene! -
a seb már régesrég begyógyult
és mintha mégis vérzene.
Valaki lépked, felfelé tart.
Bozót közt víg madársereg.
Valaki lassan felfelé tart.
Tövisről vérharmat csepeg.
Valaki fel, a csúcs felé tart,
hogy önmagát feszitse meg. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dsida Jenő versei |
|
|
|
Címkék: begyógyult, homlokáról, kálváriára, madársereg, illatától, illatából, csöndesen, vérharmat, régesrég, fűszeres, reszkető, elszállt, szerelem, sugárzik, feszitse, tövisről, angyalok, lehúnyja, lassudan, sohasem, önmagát, felfelé, vérzene, mintha, valaki, halott, lassan, hegyen, lépked, ballag, halkan, csepeg, legyen, megyen, szemét, szeme, felhő lassudan, fény sugárzik, csúcs felé, Dsida Jenő,
|
|
xMagazin
Offline
