Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
A néhai bárány
  2018-04-03 23:29:46, kedd
 
   
  Mikszáth Kálmán

A néhai bárány

Az napról kezdem, mikor a felhők elé harangoztak Bodokon. Szegény Csuri Jóskának egész hólyagos lett a tenyere, míg elkergette a határból Istennek fekete haragját, melyet a villámok keskeny pántlikával hiába igyekeztek beszegni pirosnak.

Minden érezte az Isten közeledő látogatását, a libák felriadtak éji fekhelyeiken, és felrepülve gágogtak, a fák recsegve hajladoztak, a szél összesöpörte az utak porát, s haragosan csapkodta fölfelé. A Csökéné asszonyom sárga kakasa fölszállt a házfedélre, és onnan kukoríkolt, a lovak nyerítettek az istállóban, a juhok pedig egy csomóba verődve riadoztak az udvarokon.

Hanem a harangszó, mely fönségesen rezgett a viharban, egy kis eső híján, s az is inkább használt, mint ártott, elfordította a veszedelmet. A kísértetiesen szaladó búzavetések és kukoricaszárak megállottak, lassanként kitisztult az ég, s csak a megdagadt Bágy hömpölygő vize, mely szilajon, zúgva vágtatott el a kertek alatt, mutatta, hogy odafönn Majornok, Csoltó környékén nagy jégeső volt vagy talán felhőszakadás.

No, ha most ez egyszer ki nem csap az a patak, s ki nem önti a bodokiakat, mint az ürgét, akkor mégis jó dolog keresztény katolikus falunak lenni - lutheránus vidéken.

Megnépesült a part, s itt-ott megvillant egy-egy ásó vagy kapa. Az öreg Sós Pál még csáklyát is hozott. A gazdák barázdákban eresztették a folyóba az esővizet. Csak aztán vissza ne térjen többedmagával!

Piszkosan hömpölygött alá az ár, s a partok tömött fűzfabokrairól nemcsak a leveleket tépdelte le alul, de a kérget is lehámozta, itt-ott kirepedt az olvadékony földből egy darab, s elmállott a vízben. Hajnalra szélesebb csipke szeli majd a határt, s a cikcakkjai is újak lesznek!

Gerendák, ajtók és mindenféle házi eszközök úsztak a hullámokon, szakajtó, zsúp és ablaktábla. (Egész házakat mosott el a víz valahol!) Azután jött egy petrence, utána pedig valami négyszögletes tuskót gurítottak a habok...

A holdfény éppen oda vágódott. Nem tuskó biz az, de tulipántos láda, s nini, egész csuda, milyen szépen ül ott a tetején egy picike bárány.

Az ám, most, hogy ím a partnak hozza a szél, Tóth-Pernye Jánoséktól egészen jól látszik, amint két hátulsó lábát alászedve, az első lábacskáival megkapaszkodik. Szép patyolatgyapjas, két fekete folt van a hátgerincén, piros pántlika a nyakában. Nagyon szerethette valahol valaki!

Olyan türelmesen ül az ide-oda billegő jószágon, mintha jószántából hajókáznék, s ha mekken is néha, csak azért, mert éhes. Pedig itt még ehetik is, ha a láda bolondjában utoléri a petrencét. Nincs valami messze... amott fordul ni, a Périék pajtájánál! Nosza, szaladj hát utána, öreg láda!

Nézték egy darabig, hogy majd csak előbukkan a kanyarodónál, de meg nem láthatták. Elnyelte nyilván a sötétség, vagy hogy talán Sós Pál uram fogta ki útközben a csáklyával...

Hanem hát azt mondja őkigyelme, hogy ott volt ugyan, de színét se látta a jószágnak, ami úgy is van akkor, ha olyan módos, tekintélyes ember állítja, ki már az idén is kevesellte a mezőbírói hivatalt, mert öregbíró lesz, ha élünk, esztendőre ilyenkorra.

Ámbátor, ha már szóba jött az a bárány, mégis furcsa eset, hogy míg a felsővégen mindenki tud róla, Sós Pálék kertjénél egyszerre nyoma vész, az alsóvégiek közül már nem látta senki.

Amennyi itt a rossz nyelv, még mindjárt másnap, ott a hálaadó misén is csak addig pihentek, míg az imádságoskönyvek leveleit nyálazták, ahol pedig az Úr kímélő kegyelmét kellett volna inkább megköszönni, amiért nem sújtotta a falut... de amennyi itt a rossz nyelv, százan is kinyújtják lapátnak, hogy a mások becsületét hordják el rajta.

Nyomban nekiestek a gyanúsítással Sós Pálnak: csak ő húzhatta ki, senki más, a ládát! Hanem 'iszen, az Isten nem alszik, rossz tűz el nem alszik, nem marad ez annyiban.

Kerül annak gazdája akárhonnan!

Súgtak, búgtak, hogy (ugyan kis szopja az ilyeneket az ujjából?) ennyi meg annyi tömérdek régi ezüsttallér volt a ládában.

Ami igaz, igaz, lehet az öregnek is tarka macskája, mert a "nagyitalú" Mócsik György, a gózoni szűcs olyasfélét mondott a minap itt jártában, hogy ebben a dologban, ha nem volna lakat az ő száján... Ki tudhatja hát? De az már egyszer mégis bolond beszéd, az ezüsttallérokról.

Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje: három perkálszoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő, ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azonfelül a mente meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve. Szegény Baló Ágnes, benne volt abban a ládában mindene!

Hogy az ár elmosta a csőszházat, elmosta a házasságot is. Gúnya nélkül nem léphet az oltárhoz szégyenszemre. Már mindene megvolt, pedig beh keservesen mint cseléd szerezte, minden ruhadarabot egyenkint. Szüretre lett volna meg a dolog, legalább úgy mondta az utolsó szombaton maga a vőlegény - de most már vagy lesz valamikor vagy sem.

Bezzeg a búbánat venné fel a Baló Mihály házát, ha a ház megvolna, ha nem éppen amiatt venné fel, mert a víz felvette. Ágnes majd kisírja két ragyogó szemét, pedig legalább ő vigasztalhatná azt a szegény Borcsa gyereket, kinek a báránya veszett el gonoszul, a tarka Cukri bárányka, akivel együtt játszott, együtt hált... Jó, hogy a cudar Bágy elöntötte a rétet is... úgy sincs már, aki selyemfüvét megegye, mert a kedves, az édes Cukri bárány odalett...

Milyen szépen rázogatta a farkát még az utolsó nap, ugrándozott ott künn a verőfényben, Borcsa picike tenyerét hogy megnyalogatta, jámbor szemeivel nyájasan bámulta, mintha érezné, hogy utoljára látja!

De hátha megkerül, hátha visszahozzák?

Jött is hetek múlva valami nesze az úszó ládának, amelyiken egy bárány ült, makacsul, mintha őrizné. Látták Csoltón, sőt még Bodokon is, körülbelül éjfélre vitte odáig a haragos folyó.

No ez, ha úgy igaz, nem lehetett más, mint a Baló lányok kincse!

El is indult Baló Mihály azonnal. Majd kikeríti ő a lányai igaz jószágát, ha térdig kopik is a lába.

S így esett meg a csúfság Bodokon, hogy a legmódosabb ember házát kikutatták. Istenem, de csak nagy úr is a törvény! Maga volt ott a bíró meg a tizedes, mert Baló Mihály a pletyka után indulva, a hatalomhoz fordult.

De nem volt foganatja: semmit sem találtak a Sós-portán. Bosszúsan indult haza Baló, lányai egész a határig eleibe jöttek, ha vásárba lett vón, se várhatnák jobban.

- Megvan-e a bárány? - kérdé Ágnes fojtott hangon. Jaj, dehogyis merné a ládát kérdezni előbb! Még tán el is ájulna, ha hirtelen azt hallaná, hogy megvan.

- Se a bárány, se a láda. Pedig mindent kikutatott a bíró annál az embernél, akire gyanakszom.

Apróra elbeszélte, amit tudott. Ágnes a szép fejét rosszallóan csóválta.

- Kend, az erő, a hatalommal ment ellene, most én megyek, a gyenge - szólt dacosan -, és a furfang lesz a fegyverem.

Csak a gyermek nem szólt. Pedig még ő is ott állt: a leggyengébb.

Egy hétig járt oda Ágnes, kutatott, fürkészett, fűt-fát kikérdezett. Gózonban is megfordult, hol egy lánya van férjnél Sós Pálnak, hátha ott lesz a ruha? De nem ment semmire, sőt még tetejébe meg is betegedett, kocsin kellett érte menni Bodokra.

Hát lám, hiába volt az Ágnes útja is. Nem segített sem a hatalom, sem a furfang. A gonoszok ereje nagyobb ezeknél.

Hanem ha tán elindult volna az igazság, nem álruhában, nem kerülő úton, nem pallossal, hanem csak puszta kézzel?...

Le kellett most már mondani a reményről is. Kár volt akár egy szalmaszálat is keresztültenni ebben a dologban; mert csak rosszabbra fordul.

Nemcsak a hozománya van oda a szegény Ágnesnek, hanem most már az egészsége is.

Ahogy érte mentek, vánkost és dunyhát téve a kocsiülésbe, Boriskát is magával vitte az öreg, hadd lásson egy kis világot ő is. Nyolcéves innen-onnan, s még nem volt ki soha a faluból, nagyon anyás... vagy mit is beszélek, hiszen rég nincs már anyja szegénynek!

Nagyobb volt az ijedelem, mint a betegség, amint, nehogy a kocsi megrázza, gyalog mentek mind a hárman a kövezett nagy utcán keresztül, hogy a haranglábnál majd felülnek. Ágnes olyan könnyedén lépdelt, hogy akár hazáig kibírná. Bizony Isten, kár volt a kocsiért!

Hát amint a Csorba Gergelyéktől befordulnak, a Kocsipálék csűre mögül egyszer csak szembe jön az egész elöljáróság meg a főemberek, köztük Sós Pál uram is, ünnepiesen felöltözve, újdonatúj ködmönben, mely panyókára fogva lógott a válláról. Igaz biz'a - az új templomot szentelték itt föl a mai napon.

- Nézd, Boriskám! Nézd meg jól azt a hosszú hajú magas embert - súgja kis húgának Ágnes -, az vitte el a Cukrit.

Éppen a községházához értek őkegyelmeik, s minthogy Sánta-Radó Ferenc uram azt találta megjegyezni a födélre, hogy új zsúp kellene rá, megállottak a falu hatalmasai, s műértőleg nézegették az ócska eszterhajat. Már csak különös az, hogy minden kopik a világon, még a községháza is!

Borcsa félénken nézte meg azt az embert, nagy, kék szemei telelettek könnyel.

- Ne rángass hát! - förmedt rá Ágnes, s eleresztette a kezét.

- Nem én... csak megrezzentem... Mintha a Cukrit láttam volna felém szaladni a levegőben.

Eközben ők is odaértek a faluházához. Baló Mihály uram dicsértesséket mondott, és továbbment. Ágnes nemkülönben. De nini, az a bolond gyerek, a bizony odamegy egész közel, s még meg is szólítja azt a hatalmas embert. Ejnye no, mire való az!

- Bácsi! - szólt csengő szelíd hangon. - Adja vissza a bárányomat.

A tanácsbeliek összenéztek. Kié vajon ez a szép, szomorú arcú leányka?

- Adja vissza a bárányomat! - ismétlé, s a vékony gyermeki hang úgy süvített a levegőben, mint egy parittyakő.

Sós Pál odanézett fanyarul, aztán megigazította hátul palócosan fésűre fogott, deres haját, s nyájasan kérdé:

- Miféle bárányodat, fiacskám?

- Az én Cukri bárányomat, a két fekete folttal a hátán, piros pántlikával a nyakában. De hiszen tudja maga nagyon jól...

- Nem láttam én a te bárányodat soha - szólt szemlátomást kedvetlenedve. - Takarodj innen, azt mondom...

Aztán odafordult a tanácsbeliekhez:

- Biz ez már régi fedél, bíró uram, becsurog biz ezen...

- Be ám, de a kelmed fedelén is nagyon becsurog, úgy nézem. Alighanem lyukas az valahol, Sós Pál uram.

Fülig vörösödött őkigyelme a bíró gúnyos vádjára.

- Esküszöm, bíró uram, ebben a báránydologban...

A gyermek bámészan nézte a jelenetet, amint ingerülten hátrább taszítá ködmönét, s kezét elővonván alóla, felemelte két húsos ujját az égre.

- Esküszöm kendtek előtt, itt a szabad ég alatt, az egy élő Istenre...

A gallérzsinór megereszkedvén a rántásban, magától oldózott, s a nehéz új ködmön kezdett lassan-lassan lefelé csúszni, mígnem a csípőktől egyszerre lecsapódott a földre.

Boriska sikoltva egy szökkenéssel termett a leesett ruhadarabnál.

Mindenki ránézett. Még a vén Sós Pál szájában is ott akadt a következő esküszó. Jó is, hogy ott akadt.

- Cukri! Kis báránykám! - kiáltott fel a leányka fájdalmasan.

Lehajolt. Fejecskéjét odaszorította, ahol a bélésen két barna folt látszott...

Ügyes szűcsmunka és szép tisztára mosott báránybőrből volt az egész bélés, hanem az ismerős közepe mégis a legkülönb.

A kis Baló Borcsa könnyhullatásával még tisztábbra mosta.
 
 
0 komment , kategória:  Prózai írások  
Címkék: ezüsttallérokról, imádságoskönyvek, patyolatgyapjas, tanácsbeliekhez, megkapaszkodik, keresztültenni, dicsértesséket, báránydologban, megereszkedvén, fűzfabokrairól, vigasztalhatná, kukoricaszárak, községházához, perkálszoknya, megigazította, kísértetiesen, kedvetlenedve, felhőszakadás, négyszögletes, szégyenszemre, gyanúsítással, megnyalogatta, odaszorította, többedmagával, tanácsbeliek, gergelyéktől, haranglábnál, eleresztette, szemlátomást, szalmaszálat, báránybőrből, elfordította, összesöpörte, gallérzsinór, kanyarodónál, fekhelyeiken, néhai bárány, napról kezdem, határból Istennek, villámok keskeny, libák felriadtak, szél összesöpörte, utak porát, lovak nyerítettek, juhok pedig, csomóba verődve, kísértetiesen szaladó, megdagadt Bágy, kertek alatt, gazdák barázdákban, partok tömött, leveleket tépdelte, Mikszáth Kálmán, Szegény Csuri Jóskának, Tóth-Pernye Jánoséktól, Mócsik György, Baló Ágnes, Szegény Baló Ágnes, Baló Mihály, Látták Csoltón, Bizony Isten, Csorba Gergelyéktől, Sánta-Radó Ferenc, Baló Borcsa,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
04.01. 08:41 Választás 2018 - Az NVB 187 megfigyelőt vett nyilvántartásba az országgyűlé...
04.01. 08:01 Választás 2018 - Egy hét múlva lesz az országgyűlési választás
04.01. 07:40 Választás 2018 - Kormányszóvivő: összehangolt megtörési kísérlet indult Mag...
04.01. 07:04 Tűz ütött ki egy szarvasi tollfeldolgozóban
04.01. 07:04 Heti makronaptár - Kevés adat jelenik meg április első hetében
04.01. 07:04 Csökkenő forgalomban gyengült a BUX a héten
03.31. 22:33 Férfi vízilabda Eurokupa - Egygólos előnyben a Ferencváros a döntőben
03.31. 22:03 Férfi vízilabda BL - A Szolnok és az OSC is kikapott Olaszországban
03.31. 21:53 Jégkorong Erste Liga - A MAC története első diadalát aratta
03.31. 21:43 Szakértő: tárgyalásokkal meg lehetett volna előzni a katalán válságot
Tudjátok ?
Kell-e nekünk arab tavasz?
We Shall Fight! We Shall Never Surrender! - Harcolni fogunk! És soha nem adjuk fel! - Vette...
Idén a méhek csak sztrájkolnak, vagy el is vándoroltak?
Hogyan tölthetö le müsor a Kossuth rádiorol?
Mi köti össze Gaspazt és Rókát?
még több kérdés
Blog Címkék
Hihetetlen részletes miniatűr ...  Szép francia kép  Ördögszekér-invázió egy amerik...  Csodálatos gyermekfotó...  Kegyelemmel Teljes Anyánk Bold...  Isten  LÉLEKmelegítő 2.  Fehér rózsa...  Keresztény vers- Úton  Ludi Delfino  Csodálatos tavaszi kép  Tavasz az Aradi vértanúk teré...  Isteni érintés  Romantikus szép estét,jó éjt!  Szép álmokat!!!  Ó kedves tavasz  Hitehagyás  Ludi Delfino  Vidám ébredést, Gyönyörű napot...  Reviczky Gyula: Rózsák Rózsák...  Ludi Delfino  Isten haragja  Ludi Delfino  Ami elmúlt  Itt a szombati kormány-ellene...  Még egyszer a bélyegekről  Jó éjt  Ilyen volt testközelből figyel...  Istenmorzsák  Devecseri Gábor :Őszibarackvir...  Ludi Delfino  Tavaszi köszöntő...  Jó reggelt...!  Andor Gyula: Szonett.  Krémes gombaleves  Ludi Delfino  Jézus keresztje  Sárgarépás röszti  Jó reggelt!Legyen szép a napod...  Jó éjt  László Noémi: Mennyire szép le...  Ami elmúlt  Kutas Kálmán: Magasságban  Szívem dobbanása  Még egyszer a bélyegekről  Ludi Delfino  Kozma László: Tiszta lélekkel  Cipők teljesen hétköznapi dolg...  Vágyom egy ölelésre...  Jó éjt  Vers  Ludi Delfino  Csodálatos tavaszi kép  Reggeli üdvözlet  T. Fiser Ildikó - Érzés  Ludi Delfino  Vidám ébredést, Gyönyörű napot...  Péntek  Csodálatos tavaszi kép  Szeress úgy!  Isten  Házi Áldás  Szerelmes altató...  Kempis Tamás: Uram, segíts!  Vidám ébredést, Gyönyörű napot...  Reviczky Gyula: Rózsák Rózsák...  Zárójelben...  LÉLEKmelegítő 2.  Ludi Delfino  Virágének...  Nagy László: Ki viszi át a Sze...  A felújított szegedi zsinagóga...  Jó éjszakát !!!  T. Fiser Ildikó - Érzés  Zárójelben...  A legelső csatlós: Orbán pénzé...  április 20.  Tojáslikőr  Jézus keresztje  Sajátszerkesztésű képem  Kérés szerettünkért  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Nem a kormánytól tetszettek ka...  Szeress úgy!  Tojáslikőr  Jó reggelt kedves látogatóim...  Derengő...  Az életünk meghatározója lehet...  Ludi Delfino  Szita Zoltán: Hagyom, hogy fáj...  A 15 legbénább találmány, amit...  Kutas Kálmán: Magasságban  Ludi Delfino  Lennék...  Nyáron is le fog pottyanni 600...  Péntek  Csodálatos tavaszi kép  LEGO hajó 2,5 millió kockából  Rédey Tivadar: Május elé. 
Bejegyzés Címkék
néhai bárány, napról kezdem, határból Istennek, villámok keskeny, libák felriadtak, szél összesöpörte, utak porát, lovak nyerítettek, juhok pedig, csomóba verődve, kísértetiesen szaladó, megdagadt Bágy, kertek alatt, gazdák barázdákban, partok tömött, leveleket tépdelte, olvadékony földből, holdfény éppen, picike bárány, partnak hozza, első lábacskáival, ide-oda billegő, láda bolondjában, mezőbírói hivatalt, felsővégen mindenki, alsóvégiek közül, rossz nyelv, hálaadó misén, imádságoskönyvek leveleit, mások becsületét, gózoni szűcs, veszett garas, szép majornoki, rámás csizma, ládában mindene, oltárhoz szégyenszemre, utolsó szombaton, búbánat venné, szegény Borcsa, báránya veszett, tarka Cukri, cudar Bágy, édes Cukri, úszó ládának, haragos folyó, lányai igaz, csúfság Bodokon, legmódosabb ember, pletyka után, hatalomhoz fordult, határig eleibe, ládát kérdezni, bíró annál, szép fejét, hatalommal ment, furfang lesz, hétig járt, gonoszok ereje, szegény Ágnesnek, kocsi megrázza, kövezett nagy, haranglábnál majd, egész elöljáróság, hosszú hajú, községházához értek, falu hatalmasai, ócska eszterhajat, bizony odamegy, hatalmas embert, tanácsbeliek összenéztek, vékony gyermeki, kelmed fedelén, bíró gúnyos, gyermek bámészan, gallérzsinór megereszkedvén, csípőktől egyszerre, szökkenéssel termett, leesett ruhadarabnál, következő esküszó, leányka fájdalmasan, egész bélés, ismerős közepe, ezüsttallérokról, imádságoskönyvek, patyolatgyapjas, tanácsbeliekhez, megkapaszkodik, keresztültenni, dicsértesséket, báránydologban, megereszkedvén, fűzfabokrairól, vigasztalhatná, kukoricaszárak, községházához, perkálszoknya, megigazította, kísértetiesen, kedvetlenedve, felhőszakadás, négyszögletes, , ,
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 192 db bejegyzés
e év: 1037 db bejegyzés
Összes: 10134 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2573
  • e Hét: 2573
  • e Hónap: 74683
  • e Év: 360116
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.