|
 1/17 oldal 
|
Bejegyzések száma: 162
|
|
|
|
|
|
2022-01-26 20:44:47, szerda
|
| |
| |
Egy fiatal férfi találkozik egy idős emberrel.
- Emlékszik még rám?
- Nem.
- Tanítványa voltam.
- Hogy van? Mivel foglalkozik?
- Én is tanár lettem.
- Úgy ítéli meg, hogy jó a munkájában?
- Az igazság az, hogy igen. Ön inspirált és szerettem volna önre hasonlítani.
Kíváncsi az idős úr, tudni szeretné, hogy mire emlékszik, amivel annyira inspirálta őt, hogy ő maga is tanár akart lenni. A fiatalember elmondja neki a következő történetet:
- Egy nap az egyik osztálytársam - aki a barátom is volt - bejött a terembe és megmutatott egy gyönyörű, új órát, amit a zsebében tartott. Nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és elloptam tőle. Hamarosan rájött, hogy az óra eltűnt a zsebéből, és azonnal tájékoztatta a tanárt, aki azon az órán tanított minket. Ön volt az a tanár.
Az osztályhoz fordult és így szólt:
- Az egyik osztálytársatok óráját ellopták most, az óra alatt. Bárki is lopta el, kérem, azonnal adja vissza.
Annyira szégyelltem a megaláztatást az osztálytársaim előtt, nem mertem felfedni magam. Ezután ön becsukta az ajtót, és azt mondta, hogy álljon fel mindenki, és hogy ön végig fogja nézni mindannyiunk zsebét. De szabott egy feltételt is. Mindannyiunknak csukva kellett tartani a szemünket, hogy ne láthassuk a tettest. Így is történt. Amikor odaért hozzám, a zsebemben megtalálta az órát, és elvette. Utána folytatta a keresést a többiek zsebében is, és amikor végzett, azt mondta:
- Most kinyithatjátok a szemeteket. Előkerült az óra!
Soha nem említette a nevem az osztály előtt, és soha nem említette az esetet még négyszemközt sem. Arra számítottam, hogy majd kinéz engem innen és elítél, de nem így lett. Azon a napon örökre megmentette a méltóságomat. Az a nap volt egész életem legszégyenteljesebb napja, és ön a maga módján egy nagyon emlékezetes leckét adott nekem. Most már emlékszik az esetre, tanár úr?
- Igen, hallgatva Önt, minden eszembe jutott. De van valami, amire nem emlékszem, és ez maga, mert az én szemem is csukva volt, amikor kerestem!!!
(Forrás: Kostas Termentzoglou fb oldal, magyar: Sztancsik Ildikó fb oldal)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-26 20:27:25, szerda
|
| |
| |
Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több, mint a pénze... A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk.
Szent-Györgyi Albert
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-26 19:44:51, szerda
|
| |
| |
Az első ifjúság idején a szerelem olyan, mint a hatalmas folyam, mely mindent magával ragad, és amelynek nem lehet ellenállani. Huszonnyolc éves korban azonban a gyöngéd lélek már ismeri magát; tudja, hogy ha még van számára boldogság az életben, azt csak a szerelem adhatja meg.
Stendhal
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-26 17:02:23, szerda
|
| |
| |
Tóth Árpád
Érzelmek nélkül?
Ne akarj élni érzelmeid nélkül
Olyan mintha sírnál könnyeid nélkül
Néha a könnyek ugyan könnyítik az életet
De olykor jobban sír az, ki kifelé nevet
Engedd, hogy az érzések szabadon szálljanak
Hagyd, hogy a vágyaid valóra váljanak
Ne építsél várat, ne vonulj toronyba
Ne fagyaszd a szíved jéghideg burokba
Engedd, hogy szeressenek nincs annál jobb dolog
Mikor a szíved valakiért hevesebben dobog
Ne feledd a múltat, csak tanuljál belőle
Emeld fel fejedet s tekintsél előre
Keresd a szerelemet, ne harcolj ellene
Ez a miből mindenkinek nagyon sok kellene
Ha csalódsz se csüggedj hallgass a szívedre
S tedd a bánatot mindörökre hidegre
A szemeddel látsz a szíveddel érzel
Ha valakit megszeretsz fogd meg két kézzel
Ne hagyd, hogy elmenjen, mert megfogod bánni
Mert olyat, mint ő már keveset találni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tóth Árpád |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-26 16:52:29, szerda
|
| |
| |
Móra Magda
Számadás
De jó is néha számba venni:
mit kellett volna másként tenni.
Jaj, én is annyiszor hibáztam,
sütött a nap, és mégis áztam,
az idővel is rosszul éltem,
hol pazaroltam, hol szűkre mértem,
későn feküdtem, késve keltem,
és nagyon ritkán ünnepeltem.
Félúton mennyiszer megálltam!
Ha nem is kértem, sokat vártam,
sokat vártam a szívtől, észtől,
az igaz szótól, tiszta kéztől,
s bár minden nagyban hittel hittem,
az életet mint terhet vittem.
Fáradtan sokszor meghajoltam,
és minden harchoz gyenge voltam,
és minden éles szótól féltem:
a földön tán csak félig éltem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-26 16:40:31, szerda
|
| |
| |
Aranyosi Ervin:
A barátság gyógyít
Ha van egy igazán kedves, jó barátod,
kivel találkozhatsz és örülsz, ha látod,
kinek elmondhatod, mi a szíved nyomja,
aki odafigyel, kinek van rád gondja.
Aki szeretettel, sérült lelket ápol,
aki minden titkot megoszt önmagáról,
kivel együtt lenni felemelő érzés,
huncutkodni kicsit, az is nagy kísértés.
Ki a lelked érti, s gyakran felvidítja,
ki a bánatodat messzire hajítja.
Kinek kedvessége rokonlelket hordoz,
ilyen barát mellett, nem kell neked orvos!
Múltad nem köt gúzsba, sőt a szép emlékek,
újra felemelnek, felvidítnak téged!
Együtt, jót nevetve néztek a világra,
nem érzi a lelked, hogy magányos, árva.
Mert lelketek tisztul a sok nevetéstől,
mikor megszabadulsz gonddal terhelt észtől.
Lelked, mint a madár, fent az égben szárnyal,
így repül az idő, egy kedves, jó baráttal.
Idős korodba is belefér a játék,
egy ilyen barátság, igazi ajándék!
Mikor elbúcsúzott a holnapot várod,
jöjjön és gyógyítson, vidám, jó barátod!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aranyosi Ervin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-25 23:16:02, kedd
|
| |
| |
Mezei István
Már nem vagy, még vagyok
Most, hogy itt hagytál, már nem lesz többé kutyám,
búcsúztatlak öreg diófám árnyékán,
elment a gyorsvonat már mindkettőnk mellett,
enni, inni adtam, csak ennyire tellett,
néptelen a peron, üres a megálló,
szívünkön, agyunkon meszes az érháló,
kosztért, kvártélyért megvédtél, ugattál,
a fizetség volt érte egy teli kutyatál,
közösen szuszogó szobatársak lettünk,
ugyanaz a plafon szürkéllett felettünk,
nekem egy heverő, néked rongyos szőnyeg,
ez volt mindkettőnknek mennyből az előleg,
követtél, figyeltél, mindig engem lestél,
napod, kályhád lettem, ha lerohant a tél,
két hályogos szemed boldogan ragyogott,
megláttál, aludtál, érezted, ott vagyok,
tudtam a jeleket, egyőnk sem a régi,
ki fogja a másikat majdan túl élni,
megvénültél, alig hallottál, bicegtél,
de többre tartottál engem mindenkinél,
a zord idő neked semmit sem jelentett,
kölyökként úsztál át megroggyant éveket,
egy életre szól már szelíd barátságunk,
mondd csak kócos kutyám, hát még mire várunk,
halványulnak lassan, hallgatnak a versek,
a múzsák is lusták, mind elszenderedtek,
könnyeznek a sorok, miközben temetlek,
a rügytelen bokrok szívemben zöldellnek,
mindkettőnkért szól ez a téli rekviem,
majd együtt döcögünk a Göncöl szekéren.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-01-25 22:57:12, kedd
|
| |
| |
Balás Mónika
Panaszom
Mivé lett ez a táj, mivé lett az otthon?
Miért a rossz irányba sodródik folyton?
Régi élet! Vajon merre járhat, hol van?
Miért nem hallgatja meg panaszos szavam?
Mit kellene tenni, hogy újra minden szép legyen?
Ne kelljen félni és rettegni szüntelen!
Merre vagy, gondtalan élet, merre jársz?
Miért mérted Földünkre e szörnyű csapást?
Gyógyulj, kérlek, hogy viruljon a kikelet,
Hisz így elmúlik minden, nem lesz többé szeretet!
Csak a harag, gyűlölet lesz úrrá minden emberen,
Eltűnhet minden jó lassan és csendesen!
Adja az Úr vagy minden, amit szentnek hiszünk,
Legyen újra minden a régi, vagy mind odaveszünk!
Legyen barátság, legyen ölelés, kézfogás,
Mert csak így lesz az emberekben megbocsátás!
Forrás: .poet.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/17 oldal
|
Bejegyzések száma: 162
|
|
|
|
2022. Január
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
162 db bejegyzés |
| e év: |
162 db bejegyzés |
| Összes: |
5346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 91
- e Hét: 4635
- e Hónap: 22442
- e Év: 22442
|
|
|
Online
