|
2019-05-18 19:38:18, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Szívünk otthona
Öregedő szívünk egyre jobban vágyja,
hogy utat leljünk még egyszer a gyermekkori házba.
Oda hol tárt karokkal fogadtak, ha olykor-olykor néha,
fájdalmas könnyeink szemeinket marta.
Ahogy az idő halad felettünk, egyre jobban értjük,
milyen is volt szüleinknek néma szenvedésük,
az a kínzó szenvedés mit talán akkor éreztek,
mikor tudatosult őbennük is, hogy öregek lettek.
Mert ki tudatában van annak, hogy megöregedett,
egyre jobban értékeli ezt a röpke életet,
s egyre jobban fájja, hogy minden könny hiába,
már csak az emlék vihet vissza szívünk otthonába.
Kun Magdolna |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kun Magdolna |
|
|
|
Címkék: megöregedett, szüleinknek, gyermekkori, szenvedésük, szemeinket, tudatosult, könnyeink, tudatában, szenvedés, felettünk, fájdalmas, otthonába, karokkal, értékeli, magdolna, fogadtak, egyszer, szívünk, éreztek, leljünk, öregedő, őbennük, otthona, jobban, lettek, értjük, milyen, vágyja, minden, vissza, öregek, életet, olykor, mikor, röpke, hiába, gyermekkori házba, röpke életet, emlék vihet,
|
|
Offline
