|
2020-06-23 18:56:27, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Albert Szuhanics
Elszállnak a karcsú évek
Egy régi nyár messze, távol,
mint bús álmok szőtte fátyol,
őriz hamvadó emléket,
amely szinte elenyészett.
Mint mesékben alvó szépség,
ébren őrzi múlt emlékét,
s palackba zárt levél gyanánt,
vízbe bukó naphoz kiált.
Az időknek óceánja
rátalál, mint fénysugárra,
elringatja kék kezével,
őrzi száz csillagszemével.
Ha átalszol félszáz évet,
felkelő nap csókkal ébreszt.
Csipkebokrok csodálkoznak,
így futnak el élethosszak?
Csak egy álom ez az élet,
elszállnak a karcsú évek,
könnyű tollú szelek szárnyán,
emlékezet foszló árnyán.
Majd ha egyszer eltávozunk,
talán sosem találkozunk,
új életben felébredünk,
semmire sem emlékezünk...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szuhanics Albert |
|
|
|
Címkék: csillagszemével, csipkebokrok, csodálkoznak, találkozunk, fénysugárra, élethosszak, felébredünk, elenyészett, elszállnak, elringatja, emlékezünk, eltávozunk, szuhanics, emlékezet, szárnyán, átalszol, mesékben, palackba, gyanánt, rátalál, óceánja, időknek, ébreszt, életben, semmire, egyszer, csókkal, felkelő, félszáz, kezével, hamvadó, emléket, emlékét, szépség, szőtte, fátyol, karcsú évek, régi nyár, időknek óceánja, Albert Szuhanics,
|
|
Offline
