Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Diplomamunka
  2012-07-01 05:47:15, vasárnap
 
   
  Felnőttképzés (oktatás) művelődés Budapest XXIII. (Soroksár) kerületében

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM
FEEFI




SZAKDOLGOZAT

FELNŐTTKÉPZÉS (OKTATÁS) MŰVELŐDÉS
BUDAPEST XXIII. (SOROKSÁR)
KERÜLETÉBEN





Budapest, 1998. március 31.
Név: Bóna Mária Ilona
Szak: művelődésszervező

1998. Bp.
1. Bevezetés

"Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a továbbképzés - legyen az szakmai, általános, politikai vagy kulturális képzés - tartalmában és minden formájában egyre fontosabbá válik. Az egész életen át tartó" (permanens) "tanulás következményekkel jár minden szakemberre és intézményre vonatkozóan, aki felnőttoktatással, képzéssel, művelődéssel foglalkozik." Egy jól működő rendszer kiépítése és az intézmények közötti kooperáció közös érdek.
A felnőttképzés - általános és szakmai, politikai és kulturális - helyzetéről és a szükségletről kevés megbízható információs bázis áll rendelkezésre. Ez a hiány akadályozó tényező a felnőttképzés magyarországi továbbfejlődése szempontjából. Ezért, egy országos méretű kutatási projekt elkészítése vált szükségessé, amely a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi (JGYTF) és a jászberényi (JTIF) főiskola, valamint a Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete Budapesti Projektirodájának közös programja. Ezen intézmények végzős hallgatói, mint e dolgozat szerzője is - akik szakdolgozatukat e témából írják - és kollégái vizsgálják a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények helyzetét az ország 18 megyeszékhelyén és a fővárosban.
A kutatás célja, hogy kidolgozzuk a városok "felnőttképzési térképét", mely átfogó leírást ad az összes ide tartozó intézményről, ezek feladatairól, felépítéséről és programjáról.
Bóna Mária Ilona, a JPTE végzős művelődésszervező szakos hallgatója vagyok. E kutatási projekt keretén belül vállalkoztam Budapest, XXIII. kerületének (Soroksár) felnőttképzési térképének elkészítésére, ugyanakkor diplomamunkámat is ebből a témakörből választottam.

1.1. A diplomamunka segítőinek bemutatása, köszönetnyílvánítás
Dr. Koltai Dénes igazgatónak, a Janus Pannonius Tudományegyetem docensének, Prof. Dr. Heribert Hinzennek a Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi együttműködési Intézete (IIZ/DVV) igazgatójának, valamint Szokoli Beatrix ügyviteli előadónak és Kraiciné dr. Szokoly Máriának, a JPTE Belvárosi Felnőttképzési Intézet Konzultációs és Vizsgaközpont vezetőjének, szakdolgozati konzulensemnek szeretném köszönetemet kifejezni.

1.2. Információk a tanulmányról, ennek lefolyásáról, problémáiról...
A rendszerváltás után, 1991-ben megnyitott új IIZ/DVV projekiroda - mely a helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten világszerte együttműködik általános, szakmai, politikai és kulturális felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi, egyetemi és állami szervezetekkel - az 1997-2000-ig terjedő időszakra vonatkozóan pályázatot nyújtott be 1996 közepén a Szövetségi Gazdasági Együttműködési- és Fejlesztési Minisztériumnak (BMZ). A pályázatot 1996 szeptemberében elfogadták. Az a célja e partnerközpontú és partnereket összefogó együttműködésnek, hogy a felnőttoktatásban érintett intézmények és szervezetek között (népművelés, továbbképzés, képzések, egész életen át való tanulás) széleskörű szövetség jöjjön létre. Döntő feladat azon követelményeknek és elvárásoknak megfelelni, amelyek az országnak az EU-ba történő 2000-ig célul kitűzött felvétele támaszt.
Legfontosabb állami szintű tárgyaló partner a Művelődési- és Közoktatási Minisztérium, annak is a Felnőttoktatási Főosztálya.
A felnőttképzés szempontjából nőni fog a jelentősége a Munkaügyi-, az Egészségügyi és Népjóléti- és a Környezetvédelmi Minisztériumnak. Nő a jelentőségük a helyi- és a megyei szintű önkormányzatoknak, akik átfogó kompetencia körökkel rendelkeznek és így "finanszírozási szempontból is fontos tényezők".

Az önkormányzatok fenntartásában működő kultúrházak továbbra is - adott materiális infrastruktúrájuk (helyiségek, személyzet, anyagi források) és programjaik révén nagy jelentőségűek.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei-, városi- és szakmai szervezeteivel és a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) helyi népfőiskoláival fokozott kooperáció ajánlatos az olyan központi intézményekkel mint a Magyar Művelődéskutatási Intézet, a Magyar Kulturális Intézet és a Népművelők Szövetségei.
A központi, regionális és helyi munkaügyi hivatalok oktatási intézményeit és a regionális továbbképzési központokat is szakmai képzési célok megvalósításába - főleg a munkanélküliek képzésébe - be kell vonni.
Az egyesületi, alapítványi, vagy vállalkozási- főleg helyi szinten működő és speciális programkínálattal rendelkező intézmények a helyi szinten történő felnőttoktatáshoz járulhatnak hozzá.
Az alap- és továbbképzés, valamint az ezzel párhuzamos kutatás területén kell - főként ott, ahol a felnőttképzés a kurzuskínálat része - az egyetemekkel és tanárképző főiskolákkal intenzíven együttműködni.
Sajnálatos módon ezek néhány területen még messze vannak a megvalósulástól és a tartós gyakorlattól. Pl: Soroksár felnőttképzését fölvállaló, vagy inkább föl nem vállaló intézményei.
Az állami költségvetés restriktív pénzügyi politikája tovább nehezítette a művelődési- és kulturális intézmények helyzetét. Ez egyaránt vonatkozik az iskolákra, egyetemekre, és kultúrházakra. A civil szférára más, de semmi esetre sem jobb keretfeltételek vonatkoznak...
Ez az állami pénzügyi restrikció Soroksáron egybeesett Pesterzsébettől, vagyis a XX. kerülettől való különválással.
Így nyilatkozott erről a helyi sajtónak 1994 nyarán Majoros Pál, a szétválást előkészítő koordináló bizottság elnöke:
"A várospolitikával összefüggő közgondolkodást, cselekvést azt hiszem időseknek, fiataloknak egyaránt újra kell tanulni. Mindannyiunknak fel kell készülni arra, hogy az első esztendőben a súlyos gazdasági helyzetben semmi különöset nem fog észrevenni a helyi polgár, hiszen a XXIII. kerület önkormányzata sem lesz jobb anyagi helyzetben a többi huszonkettőnél, még akkor sem, ha a soroksári, immár független képviselő-testület, nyitott lesz. Úgy vélem, az első önálló négy esztendő sokkal nehezebb Soroksáron, mint a rendszerváltásé az országban, vagy a jelenleg még funkcionáló XX. kerületi önkormányzat első négy éve."
(Ezzel is indokolható, hogy kutatásom "eredménye" egy "fehér folt" lesz a XXIII. kerület helyén a főváros "felnőttképzési térképén".)

Vizsgálódásom kezdetén reménnyel kutakoltam a KERÜLETI KALAUZ címen 1996-ban, a MARK KFT - MÉDIA-MIX KIADÓ BT kiadásában megjelent, közérdekű információkat tartalmazó katalógusban. Ebben a "tájékoztató, útbaigazító katalógus"-ban nem találtam egyetlen-egy felnőttképzéssel foglalkozó szerveződést sem. (Valahogy el kellett indulnom...) Első lépésként az 1995. január 6-ával megalakult Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületét kerestem fel telefonon, majd az összes kultúra-közeli intézményt. A telefoni megkeresések során megtudtam azon személyek nevét, akiknek megküldhettem a JPTE ajánlólevelét, valamint -előzetes tanulmányozás céljából - a 8 oldalas kérdőívet. A XXIII. ker. önkormányzatnál az oktatási ügyek mindeseként bemutatott Szabó Istvánnénak is megküldtem az anyagot. Helyette Bak Ferenc tanácsos keresett meg telefonon és közölte velem, hogy: "Az alapképzést is csak nagyon keservesen tudjuk szinten tartani, a felnőttképzéssel még nem tudtak foglalkozni."



2. Felnőttképzés (oktatás) művelődés Budapest, XXIII.
(Soroksár) kerületében

Soroksár oktatási- és művelődési intézményeinek legnagyobb része 1990 előtt jött létre. Az 1990- és 1994 közötti időszakról nincs külön információ Soroksár művelődéséről, mert a főváros XX. kerületének volt a része.
Az alábbiakban idézem az 1994 novemberében - tehát: a soroksári önkormányzat létrejöttét megelőző időszakról - Majoros József az Oktatási Közművelődési és Kulturális Osztály vezetőjének beszámolóját.
"Az elmúlt 4 évben számos örömteli és sajnálatos változás történt. Ennek egyik alapvető oka a gyermeklétszám alakulása, amely folyamatosan csökken, ez a tendencia várhatóan az ezredfordulóig nem változik. Kerületünkben 1990-ben 18 általános iskola működött, a tanulók száma 7380 volt. Az idén a 6404 tanuló 16 általános iskolában gyarapítja ismereteit. Az óvodai és iskolai intézmények száma csökkent, ugyanakkor lehetővé vált a magasabb színvonalú pedagógiai munka feltételeinek a megteremtése. Színesedett, gazdagodott és kiegyensúlyozottá vált a pedagógiai programok kínálata. Kerületünkben megindult a 8 osztályos gimnáziumi képzés, nemzetiségi iskolák működnek. Az önkormányzat épületet, illetve épületrészt biztosít egy alapítványi szakközépiskolának és egy népijátékot és kismesterséget oktató képzőnek, valamint a pályakezdő fiatalokat foglalkoztató speciális szakiskolának. Az oktatási ágazatban az elmúlt 4 évben 11-re nőtt az önállóan gazdálkodó intézmények száma. A részben önállóan gazdálkodók a GAMESZ-szal állnak kapcsolatban. A jelenlegi finanszírozási rendszerben az állami normatívák nem fedezik az intézményrendszer működését. Az önkormányzatnak minden évben a költségvetésből nagy összeggel kell pótolni a hiányt.

Az oktatási- és közalkalmazotti törvény végrehajtási utasításának megfelelően kötelező szinten áll az alapilletmény és az illetménypótlék. Az adható "F" fizetési osztályba sorolást az önkormányzat elfogadta. A képviselő-testület szociális érzékenységét bizonyítja, hogy hagyományt teremtve augusztus 20-án a polgármester tanszersegélyt ad át a rászoruló tanulóknak. A hagyományos március 15-ei, augusztus 20-ai és október 23-ai tárgyjutalom átadásának jó a visszhangja a gyermekek és a pedagógusok körében. Gazdasági meggondolásokból tavaly fővárosi fenntartásba került a Német Nemzetiségi Gimnázium, a Kossuth Lajos Gimnázium és a Benedek Elek Általános Iskola, 1994-ben a Nagy László Általános Iskola és Gimnáziumot is átvette a főváros. Jelentős javulást eredményezett két iskolánkban az épület bővítése, illetve felújítása.
A Páneurópa Általános Iskola új szárnya 1991-ben készült el, a régi épületének felújítása 1992-ben befejeződött. 1992. december 16-án vette át az önkormányzat a fővárostól a Szentlőrinci úti lakótelepen a Pistahegyi közi Óvodát és a 16 tantermes Dinnyehegyi közi Általános Iskolát. Az intézmények ideális körülmények között működnek, jól felszereltek, minden igényt kielégítenek.
A Lázár Vilmos Általános Iskola az épület rendbehozatala után megfelelő körülményeket biztosít. Jelenleg 29 területi óvodát működtet az önkormányzat, a korábbinál kedvezőbb az elhelyezése az óvodás gyermekeknek a megüresedett bölcsődék helyiségeiben. Pestszenterzsébeten hagyományokkal rendelkezik a Csili Művelődési Központ, amely tavaly átvette az Erzsébeti Ifjúsági Ház és a szári tábor működését. Fontos rendezvénysorozata a Csilinek az "Erzsébet Napok" és a "Szüreti Napok", ahol a kerületi iskolák közötti versennyel, játékkal igyekeznek erősíteni a lokálpatriális érzést.


A Táncsics Művelődési Ház Soroksár lakosai részére elsősorban német nemzetiségi programokat szervez. Híres a fúvószenekaruk és színvonalas a néptánc csoportjuk. Működik a nemzetiségi hagyományőrző énekkar, és a német nemzetiségi klub.
A Pesterzsébeti Múzeum és a Gaál Imre Galéria ugyancsak jelentős szerepet játszik a kerület kulturális életében. A Lajtha László Zeneiskolában működik az ország első cselló-zenekara. Kísérletképpen folyik a számítógépes zeneoktatás.
Önkorányzatunk kiemelt figyelmet szentel a tehetséges Tanulók Támogatására. Létrehozta a T.T.T. alapítványt, amely eddig 630 gyermeknek segítette, segíti - anyagi támogatással - a tehetsége kibontakoztatását. Az "Oktatásért és közművelődésért" és a Pestszenterzsébet-Soroksár Ifjúságért" alapítvány is elkezdte az érdemi munkát.
A XX. kerületben az oktatási ágazat intézményeinek működéséhez az önkormányzat biztosítja a megfelelő feltételeket. Az elkövetkező években várható az oktatáspolitikai koncepciónak megfelelő változtatás, ennek részanyagai - mint például az értékelemzés, a háttértanulmány - már elkészültek. A koncepció vitájára az 1994/95. tanévben kerül sor."
(Megjelent Közművelődés címen az 1994. nov. 25-ei Pestszenterzsébet-Soroksár XXV. évfolyam különszámában. A kiemeléseket azért alkalmaztam, hogy a Soroksárra vonatkozó részeket könnyebb legyen megtalálni.)
Mint a fenti beszámolóból is kitűnik, a kerületi oktatáspolitikában a rendszerváltozás utáni négy évben még nem szerepelt a felnőttképzés és oktatás. Valószínű azért, mert még az országos oktatáspolitika sem tette a közoktatás részévé.
Az 1995-től létrejött XXIII. kerületi Önkormányzat, és lakosai, vállakozói pedig - a már az 1.2. pont alatt említettek miatt - azóta sem tudták a forrásokat a felnőttképzésre, oktatásra előteremteni.

2.1. Keretfeltételek: népesség száma, statisztikai információk
Soroksár település alapítója Gróf Grassalkovich Antal (1694-1771) volt. Mint kamarai ügyész, majd mint királyi jogügyi igazgató, a gödöllői uradalom birtokosa a bécsi udvarra gyakorolt befolyását hatalmas birtok megszerzésére használta fel. Grassalkovich jó gazdasági szakember is volt, hozzáfogott a puszták műveltetéséhez. A közeli Pest környéke és a Duna-Tisza köze a törökök és a hadjáratok miatt elnéptelenedett, ezért a belső telepesek hiányában német területekről, az ottani népfelesleg és vállalkozó készség, a hívó szó tömegeket mozgatott meg. A bevándorlók a német délvidék minden részéből és főleg Würtenbergből jöttek. Az új telepesek a Duna mellett, a Pest felé vezető országút mentén építették fel hajlékaikat. 1759-ben a település mezővárosi rangra emelkedett. 1758-1761 között felépült a ma is álló barokk templom, öt évvel korábban már önálló iskolaépületbe járhattak a soroksári gyerekek. 1828-ban felépült a posta, 1844-ben a gyógyszertár. A lakosság legnépesebb rétege a parasztság volt, egészen a századfordulóig. Ekkor számottevő iparos és kiskereskedő réteg alakult ki. A malomipar főleg a múlt század második felében virágzott. (Innen a Molnársziget elnevezés.)
Télen a befagyott Dunát ellepték a jegesek, akik hatalmas vermekben gyűjtötték nyárra a jobb módú családok számára a jeget. (Ilyen jégvermet találtak a Táncsics Mihály Művelődési Ház 1990-es évek elején történt felújítási munkálatainál.) Gyárai: a Ledofsky-féle gőzmalom, amelyben 50 munkás dolgozott. Említésre méltó a parketta- és szalmagyár. Az 1920-as évek elején a Soroksári Textilgyárban 500-600 ember dolgozott. Soroksár a XIX. sz. végétől Budapest vonzási körébe került, de még így is évtizedekig megtartotta archaikus, az urbanizációtól kevésbé befolyásolt állapotát. Lakosainak száma 1869-ben 5677 fő, 1920-ban 16253 fő és 1941-ben 18897 fő volt. (Felhasznált irodalom: Pesterzsébet, Soroksár Budapest XX. kerületének múltja és jelene Bp.1972 83-125. old.)

A Magyar Köztársaság országgyűlése 1994. ápr. 6-án törvénybe iktatta Soroksár önállóságát, a főváros XXIII. kerületeként határozta meg közigazgatási státuszát. (Az 1950-et követő 40 esztendő alatt Soroksár a tökéletes kiszolgáltatottság állapotába került.) A jövőbeli kapcsolatokat azonban a jószomszédi viszony óhaja határozta meg. A Belügyminisztérium nyilatkozata alapján Pestszenterzsébet-Soroksár Önkormányzata képviselő testületének gondoskodnia kellett a népesség és a területi megosztás arányában - az önkormányzati hivatal megosztásáról, az új soroksári hivatal felállításáról, valamint az induláshoz szükséges minimális pénzügyi feltételek megteremtéséről, a működésről. A XXIII. kerületi Polgármesteri Hivatal elkészültének költségei 30-35 millió forintot tettek ki. Pesterzsébet költségei, viszont a 126 millió forintot is elérték, mert előzetes ígéretéhez híven átvállalta az új polgármesteri hivatal működéséhez szükséges berendezésének költségeit. Kompromisszumos megoldást választva: Soroksár tartozásának rendezésére banki hitelt vett fel, melynek kamatai 50 %-át a XX. kerület vállalta át. Soroksár vagyoni követeléseinek fejében Pesterzsébet átadta a Szári-tábort, a balatonszéplaki üdülőt, a visegrádi üdülő Pesterzsébetet illető részét. Közös szakmai bizottság hajtotta végre a múzeumok, a zeneiskola megosztását. (Pesterzsébet Bp-főváros XX. ker-nek társ.pol. és szolg. lapja XXVII.évf. 2. sz.)
A XX. kerületnek - Soroksár különválása előtt - kb 60 ezer lakosa volt.
Ennek is 50 %-a élt (él) a létminimum alatt. Ez azt jelenti, hogy a XX. kerületi Önkormányzat bevételi forrásai között az SZJA-ból befolyt összeg nem votl számottevő. A lakosság elöregedése (a folyamatosan csökkenő születendő gyermekek száma) miatt a gyermekintézmények, oktatási intézmények sem tarthatók fenn az un. állami fejkvótából.
Az 1990-es népszámláláskor 560-an vallották magukat cigány nemzetiséginek; 185-en németnek; kb 50-55 fős bolgár, lengyel és szlovén kisebbség, valamint néhány szerb lakik a XX-XXIII. ker.-ben.
A soroksári össz. lakosok számát 25.000 főre becsülhetjük.
2.2. Politikai, gazdasági és kulturális helyzet: 10 évvel ezelőtt és napjainkban
Soroksár politikai- gazdasági- és kulturális helyzetét meghatározta az a tény, hogy 1950-ben erőszakkal hozzácsatolták Budapest XX. kerületéhez, Pesterzsébethez. Ezért, 10 évvel ezelőtti helyzetét is ez a tény határozta meg, de nem alapvetően, hiszen Soroksárt német telepesek, un "sváb" őslakosok alkották. Az óhazához fűződő családi kapcsolataikat a II. világháború, majd az azt követő negatív politikai diszkrimináció nagymértékben befolyásolta. Németországból azonban a rendszerváltozáskor sokféle segítséget kaptak. Ennek szép példája a nürtingeni kapcsolat. 1990-től olyan polgálmester került Pesterzsébet-Soroksár Önkormányzatának élére Perlaki Jenő (Fidesz) személyében, aki nyitott volt a külföldi segítség fogadására. Miből állt ez a segítség?
1991. augusztus 29-től szeptember 1-jéig nürtingeni testvérvárosi delegáció tartózkodott hazánkban. A küldöttség tagjai tájékozódtak az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkájáról; megtekintették a német nemzetiségű gimnáziumot és a Szitás utcai óvodát; részt vettek a Grassalkovich úti (akkor még Marx Károly úti) Általános Iskola avató ünnepségén; majd Veszprém és Balatonfüred nevezetességeivel ismerkedtek Alfred Bachofer főpolgármester vezetésével.
1992-ben "Pestszenterzsébet"-Soroksár testvérvárosa, Nürtingen 50 ezer márkát ajánlott fel évente az önkormányzatnak. Az összeg felhasználására Perlaki Jenő polgármester tett javaslatot: 10 ezer márkát a nürtingeni júniusi fesztiválra (1992. június 19-től június 21-ig XX. kerületi napokat rendeztek Nürtingenben); 40 ezer márkát pedig Soroksárnak a Táncsics Művelődési Ház felújítására. (Statikai hibák elhárítása-, homlokzat helyreállítása-, melegítő konyha létesítése a vacsorás rendezvényekhez - szerepelt a megújítási tervben.) A megvalósuláskor a 40 ezer márka, Ft-ba átszámítva a következőkre lett fölhasználva: l millió forint a Táncsicsnak, 800 ezer a római katolikus, 200 ezer a református templom felújítására.
1992. őszén Alfred Bachofer Nürtingen főpolgármestere levélben mutatta be városát. (Rövidített változata megjelent az önkormányzat Pestszenterzsébet-Soroksár című, 1992. okt. 23-ai újságjában.)
"Nürtingent, ezt a régi-fiatal várost kb 1000 évvel ezelőtt alapították. A hozzávetőlegesen 40.000 lakost számláló helyiség Baden-Würtenberg tartomány szívében, a tartományi főváros, Stuttgart közelében fekszik. Nürtingen város magja kb. 28.000 lakost számlál, az 1975-ben a belvároshoz csatolt 5 városrésznek kb. 12 ezer lakosa van. Az öt városrész mindegyikében helyi kormányzat működik, egy helyi főelöljárósággal és helyi tanáccsal, mely a városrész érdekeit a város magjával szemben képviseli... ennél a szervezeti felépítésnél a helyi, saját viszonyokat a templomokkal, iskolákkal, egyesületekkel messzemenően megtartották...Jelenleg a legfontosabb feladataink: lakásépítések, új építési területek kiutalásával; óvodák, iskolák létesítése a növekvő számú lakosság igénye szerint; egy új ipartestület kialakítása a munkahelyek leépülésének ellensúlyozására; a történelmi óváros szanálása; a csatornahálózat és tisztítórendszerek további kiépítése...Ellentétben a múlttal, lényegesen gyorsabban kell cselekednünk, mert a gazdasági recesszió miatt a városi kasszánkból elfogyott a pénz."
Az 1995-től önállósult Soroksárral - Nürtingennek, mint testvérvárosnak továbbra is megmaradtak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai.
Az 1994. december 11-ei önkormányzati választásokon a leendő XXIII. kerületben 16.105-en járultak volna az urnához; a megjelentek száma 6.565 (40,76 %). A főváros új kerületének képviselő testülete 17 tagú, 10-en egyéni választókerületben, 7-en listán szereztek érvényes mandátumot. A soroksári testületbe 3-an az MSZP, 7-en a KDNP-MDF-FKgP, 4-en a Polgári Szövetség Soroksárért, 1-1 jelölt az SZDSZ, a Fidesz, illetve a függetlenek képviseletében jutott be.



A XXIII. kerület első polgármestere: Geiger Ferenc (MSZP-SZDSZ-FIDESZ) 2.986 szavazattal.
"...együttműködve kell a jövőben egymás mellett élnie Pesterzsébetnek és Soroksárnak, hiszen a két kerület ezer szállal kötődik össze".
Nyilatkozta a XXIII. kerület első polgármestere.
Miközben folyt a vagyonmegosztás, elkezdődött a soroksári polgár-mesteri hivatal épületének kialakítása a Grassalkovich út 162. sz. alatt.

Budapest külső kerületeinek (IV., X., XII., XV., XVI., XVII., XVIII., XX.) polgármesterei 1994 januárjában megalakították a Fővárosi Peremkerületek Önkormányzati Szövetségét. A Szövetség célja, hogy az önálló önkormányzatiság mellett biztosítani a kerületek különbözőségét és a főváros egységét. Az újonnan megalakult XXIII. kerület képviselő-testülete úgy döntött, hogy az integrálódását megkönnyítse, csatlakozni kíván a Szövetséghez.
Tekintettel a nagy-létszámú német és cigány kisebbségre, a nemzetiségi választások után megalakult a Német Kisebbségi Önkormányzat 5 fővel, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szintén 5 fővel.
Jelenik Magdolna (kompenzációs listán jutott be, a Polgári Szövetség Soroksárért jelöltjeként) az Oktatási- Kulturális és Közművelődési Bizottság elnöke, tagja a Német Kisebbségi Önkormányzatnak és a Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságnak.


A rendszerváltozás elején hozott városrendezési tervekben a következők szerepeltek: a Duna-parti zóna környezetvédelmi problémáinak megoldása, ezzel párhuzamosan a szabadidő eltőltésére (rekreációra) alkalmas funkciók kiteljesítése (kerékpárút, sétány, szállodatelepítés stb.)


A tervekben szerepelt a Dél-pesti szennyvíztisztító telep bővítése, melyhez a Világbank hitele mellett PHARE támogatás megpályázása is folyamatban van. A bővítés lehetővé teszi a soroksári területek bekapcsolását, valamint a közlekedési infrastruktúra kiépítésével (M0, M5) jelentkező vállalkozási igények kielégítését. Tervezték a Horgászpart bérleményeinek megszüntetését régészeti, környezetvédelmi okok miatt.
A Ráckevei (Soroksár)-Duna-ág megmentéséért Pe. és Sor. Önkorm. létrehozta a "Feltámadó Környezet" Alapítványt, mellyel együttműködik a Kanadai Urbanisztikai Társaság - a kanadai kormány támogatásával. Megkezdték közösen egy RSD-program kidolgozását.
Soroksár településszerkezete védendő. Az Erzsébet utcában közúti felüljárót terveztek; a Szitás u. és a Milleneum telep térségében több száz lakásos családi házas terület kialakítását. Az Ócsai úti iparterületen a környezetvédelmi előírások szigorításával csökkenteni kívánták a levegőszennyezést és az ilyen előírásokkal újabb szolgáltatóipari üzemek telepítését.

A soroksári nagyüzemek (vasöntöde, ÉGV, OGV telepe, ORSZAK, KÖZGÉP) állami vállalatok a privatizáció folytán, sorra bezártak, megszűntek az elmúl tíz évben. Az épületeikben alakultak meg a kis- és nagyvállalkozások.
Budapest XXIII. kerületében 1997-ben 105 cég- illetve intézmény volt regisztrálva. Ebből - egyéni vállalkozó 40, - betéti társaság (Bt.) 29,
- Kft. 26, - Kkt. 1, - Rt. 3, - egyéb 6. 99 vállalkozás érdekvédelmét, illetve szakmai képesítését a Pesterzsébeti Ipartestület látja el (1204, Bp, Mártírok u. 103.; 285-0263). Az Ipartestület évek óta megszervezi - évente egy alkalommal - az adók- társadalombiztosítás és egyéb, gazdálkodáshoz szükséges ismeretekről szóló felkészítést a XX-XXIII. kerületi vállalkozások részvételével. Az Ipartestület 1993-ban, a XX. kerületi "Baross Gábor" Iskolában megszervezte a szakmunkásképzést szobafestő-mázoló, autószerelő és karosszéria-lakatos szakmákban.
A szociális foglalkoztató textil-üzeme (szabászat, varroda) a XXIII. kerület Grassalkovich úton található, de a központja a XX. kerületi Baross utcában van. Itt lehet jelentkezni a hátrányos helyzetűeknek (akár bedolgozói rendszerben is) varrásra.
A munkanélküliek 1993. április 1-ig Csepelre, vagy a IX. kerületi Haller utcai Munkaügyi Központba jártak ügyeik intézéséért. Ekkor azonban megnyílt a XX. kerületi kirendeltség a János utca (Ságvári E.) 6. sz. alatt. A XXIII. kerületi munkanélkülieket, ott azután a főváros különböző kerületeiben már működő felnőttképzési központokba irányítják.
Az állásra váró értelmiségiek közel fele műszaki végzettségű, de velük együtt 235 profilban vannak otthon, és 11 nyelvet beszélnek összesen; ez mind kiaknázásra váró, szabad szellemi kapacitás!
Az önkormányzatok (XX. és XXIII.) megszervezték és működtetik a közhasznú munkavégzést. A közhasznú álláskínálat széles skálájú: ügyviteli dolgozó, szociális asszisztens, szakképesítéssel rendelkező festő, hegesztő, asztalos, lakatos.

2.3. Kulturális és oktatási helyzetkép: iskolák, főiskolák, színházak, könyvtárak....
(Részben önállóan gazdálkodó soroksári költségvetési intézmények)
Iskolák:
Páneurópa Általános Iskola névfelvételi kérelméhez hozzájárult a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke Habsburg Ottó és a Páneurópa Unió Magyar Egyesületének főtitkára is 1993-ban.

"A Páneurópa mozgalom olyan szellemiséget képvisel: a népek közötti megértésnek, az egységes Európának az eszméjét, mely mindenképpen követendő példaként szolgálhat a felnövekvő nemzedéknek." Érvelt a névfelvétel mellett Renner Ferencné, az akkor még Táncsics Mihály utcai Ált. Isk. megbízott igazgatója a névfelvételt jóváhagyó önkormányzati testületi ülésen. (Megjelent a Pesterzsébet-Soroksár c. helyi újság 1993. márc. 19-i számában.)

Nyír utcai Általános Iskola "Amikor megpályáztam az igazgatói állást, egy zöldövezeti, környezet- és egészségvédő iskolában gondolkodtam. Ezt a programot tavaly indítottuk, s az idén is szeretnénk folytatni. A gyerekek is fogékonyak erre a programra, hiszen többségük kertes házban lakik, mindennapi kapcsolatban van a földdel és jó-páran az iskolába is kerékpárral járnak." Mondta Kristyánné Aknai Erzsébet, országgyűlési képviselő és az iskola újonnan kinevezett igazgatója. (Megjelent a Pe-So újságban.)

Török Flóris Általános Iskola igazgatója Komoróczy László önkormányzati képviselő, a XXIII. kerület Dinnyehegy-közi Általános Iskola "Török Flóris" névfelvételét azzal indokolta, hogy: a XX. kerületi Török Flóris utcai Általános iskola kb 400 diákját - az ideiglenesség ígéretével - lakossági tiltakozás ellenére költöztette az önkormányzat a XXIII. kerület Dinnyehegy-közbe. Időközben kiderült, hogy a XX. ker. Török Flóris utcai iskolaépület felújítására nincs pénz és más célra kénytelen a XX. ker. Önkormányzat hasznosítani. Az azóta kb 300 főre csökkent, Pesterzsébetről Soroksárra járó kisdiák identitásának megőrzésére és a régi iskola emlékére kérte a soroksári iskola Török Flóris nevének felvételét.
Galambos János Zeneiskola. 1237, Bp.,Hősök tere 18-20.
(Ezen iskolákban a gyermekkorúak számára folyik az oktatás, alapképzés.)

Óvodák:
A soroksári tíz óvodában és egyetlen bölcsődéjében óvodapedagógusokat és szakképzett dajkákat alkalmaznak a gyermekekkel való foglalkozásra. 1991 augusztusában a Művelődésügyi és Közoktatásügyi Minisztérium engedélye alapján igen régi és jogos igény teljesült azzal, hogy az eddig "betanított munkás"-ként dolgozó óvodai dajkák szakképzettséget szerezhettek.
A Nemzeti Szakképzési Intézet támogatásával a XX. kerületi Önkormányzat óvodai szaktanácsadói, Csinos Erika és Marton Sándornéval az élen, azonnal elkezdték a szervezést. A szakképzésben közreműködtek az óvodák vezetői, mentorai, ingyen fölvállalták az előadások, konzultációk vezetését. A szakképzésre - az akkor még a XX. kerülethez tartozó soroksáriak is - a dolgozók 1/3-a jelentkezett. Igen nagy szorgalommal jártak a munka mellett heti egy alkalommal a XX. ker. Baross u. 81. szám alatti óvodába.


Itt pedagógiai, pszichológiai ismereteket szereztek, megtanulták a hygiéniás és gondozási követelményeket, egészségvédelmi, elsősegélynyújtási tájékozottságuk is megalapozottá vált.
Munkahelyükön a nevelőtestületek is igen sok segítséget adtak a felkészülésben. A tanfolyam szakmunkásvizsgával zárult, majd szakmunkásbizonyítványt kaptak a sikeresen vizsgázók.
A Pedagógiai Szolgáltató Csoport azóta is szervezi az óvodák dolgozóinak a dajka-szakképzést. Sajnos ez a tanfolyam sem jelenhet meg Soroksár felnőttképzési térképén, mert helyileg Pesterzsébeten, a XX. kerületben van.

Gondozó Szolgálat
A soroksári Grassalkovich út 130-ban és a Nyír utcában működik. Innen szállítják házhoz az idős korú rászorultak számára, költségtérítés ellenében, az ebédet.
Soroksáron kevés a gondozott. Nyolc fő gondozottal indult a hetes, bentlakásos gondozóház a Grassalkovich úton, mert a családi házas településen zömében családokban élnek az idős, beteg, gondozásra szorulók.
Ahhoz, hogy valaki gondozói állást vállaljon, elhivatottság szükséges, hiszen az idős emberek sok-sok türelmet igényelnek, és a munka sem könnyű. Cipekedés, takarítás, mosás, fürdetés...
Kikből lesznek a gondozónők? Sokan a megszűnő bölcsődékből és az egészségügy más területéről jönnek. Eleinte szakképzetlen gondozókat is alkalmaztak, szociális gondozói átképzés, felnőttképzés helyileg mégsincs. (Az átlagbérek igen alacsonyak.)

"Melyik lesz az a hivatás, amely iránt a leggyorsabban nőnek az igények, s melynek gyakorlói ebből következően legegyszerűbben jutnak majd álláshoz 2000 táján?

A kérdést a XXI. század munkaerőpiacával, mindenekelőtt a szolgáltatások rohamos térhódításával foglalkozó, közelmúltban rendezett berlini nemzetközi konferencián vetette fel a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora, Richard N. Cooper..."
A válasz: "a Daimler-Benz szolgáltatásokra speciálizálódott leányvállalata, a Debis cég által rendezett kongresszuson"... "az előrejelzések szerint az otthoni betegápoló" lesz.
(Az idézet Szegő Gábor: Mi legyek, ha nagy leszek? című írásából való, amely megjelent a Népszabadságban 1997. nov. 27-én.)
Idősek Klubja is működik a Grassalkovich út 130 alatt. Ez az intézmény azonban semmilyen formában nem foglalkozik felnőttképzéssel.
Egészségügyi Szolgálat
Címe: 1203, Bp, Táncsics M. u. 104. Itt működik a Dél-pestiek számára az Ernyőképszűrő Állomás és a Tüdőgondozó. Ebben az impozáns épületben kapott helyet a házi- és gyermekorvosok-; gyermek- ifjúsági- és felnőtt fogászat-; a védőnői tanácsadás-; a gyermek-pulmonológia-; a nőgyógyászat- és terhesgondozó-; és a mozgásszervi szakellátás rendelője.



Az intézmény igagató főorvosa, dr. Szánthó András pulmonológus, időszakonként és esetlegesen tart - Soroksár különböző iskoláiban és intézményeiben - a légúti- megbetegedésekről és allergiáról, valamint a megelőzés lehetséges módjairól, a levegő- és környezetszennyezés elkerülésének szükségességéről előadást.

(Önállóan gazdákodó soroksári költségvetési intézmény)
Közművelődési intézmény: Táncsics Művelődési Ház.

Iskolák:
Grassalkovics Antal Általános Iskola
Évekig tartó munka után 1991 augusztus 30-án, ünnepi keretek között - dr. Alexander Arnot, német nagykövet és a nürtingeni testvérváros delegációja, élén Alfred Bachofer főpolgármesterrel, valamint Pesterzsébet-Soroksár főpolgármestere Perlaki Jenő - adták át rendeltetésének Soroksáron (az akkor még Marx Károly úti Általános Iskola) új, 16 tantermes épületegyüttesét.



A 160 milliós beruházás lehetővé tette, hogy: mintegy háromszáz kisdiák - köztük egy német tannyelvű osztály kisdiákjai - korszerű, minden igényt kielégítő feltételek között gyarapíthassa ismereteit.
..."Földrészünk új rendjében, egy közös európai jövő építésében fontos szerepet játszik egy ilyen testvérvárosi kapcsolat....A konstruktív közös munkálatok másik területe a tanítás, az oktatás..." Hangoztatta Nürtingen főpolgármestere ünnepi beszédében, majd elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az önkormányzat tesz a német nemzetiségi hagyományok ápolása, a nemzetiségi oktatás terén.
Mikszáth Kálmán Általános Iskola
1239, Bp, Sodronyos u. 28.
Alapítványi gimnázium:
Qualitas Gimnázium 1237, Bp, Nyír u. 22.
Művelődési- és szabadidős intézmények
Táncsics Mihály Művelődési Ház 1238, Bp, Grassalkovich út 122-124.
- telephelye(i): 1./ Molnár szigeti Napközis Tábor,
1238, Bp, Molnár sziget 1.
2./ Szári Erdei Tábor, 2066, Szár, Bartha tanya
3./ Soroksári Helytörténeti- és Mezőgazdasági Múzeum
1238, Bp, Szitás u. 105.
"A Táncsics Művelődési Ház elsősorban a lakossági és intézményi közösségek befogadására alkalmas tér, az ismeretterjesztés, az oktató- nevelőmunka, a képzés és átképzés, a tömegrendezvények központja, valamint a műkedvelő művészeti munka bázisa." (Idézet az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatából.)


A Táncsics Művelődési Ház története:
Az intézmény épületében 1945-ig posta, mellette vendéglő működött. 1945 után a posta elköltözött, a vendéglő megszűnt és a KMP helyi szervezete, valamint egy gondnoki lakás foglalta el. 1960-ban lett olyan, mint napjainkban. Ekkor készült el a színházterem színpaddal, raktár és a tetőtér beépítése. A gondnokság 1975-78-ban szűnt meg. A helyén presszó működik. 1987-ben ismét nagy felújítási munkálatokba kezdtek. Az újonnan kialakított tetőtérben klub működik, itt kapott helyet a rádiós stúdió. A bővítésen kivül új burkolatot kapott a homlokzat és az épület. A nürtingeni testvérvárosi kapcsolat nem csak kulturális együttműködést, hanem anyagi támogatottságot is jelent a Művelődési Ház számára.
Programajánlat 1992 januárjában:
Művelődési közösségek programjai: Soroksári Német Nemzetiségi Klub, Soroksári Német Nemzetiségi Táncegyüttes, Soroksári Hagyományokat Őrző Dalkör, Ifjúsági Tánckar.
Tanfolyamok, szakkörök: Jazz-balett, Női kondi, Klasszikus- és modern balett, "Óvi"-német tanfolyam, Német nylevtanfolyam, Angol kezdő nyelvtanfolyam, ATI-gépjárművezető képzés.
Szórakoztató programok:
Tini-disco, ÁFÉSZ-dalárda bál.
Programajánlat 1994 októberében:
Soroksári közösségek programja: Német Nemzetiségi Klub, Soroksári Táncegyüttes, Hagyományőrző Dalkör, Kamarakórus.
Tanfolyamok, szakkörök: német nyelvtanfolyam, karate, női kondi torna, FIAKER Kft. gépjárművezető tanfolyam: jelentkezés folyamatosan, vizsga Soroksáron.
Egyéb rendezvények: okt. l-2-án kirakodóvásár és műsor a Függetlenség Napja alkalmából, Szüreti bál, a Polgári Szövetség Soroksárért közgyűlése, sörfesztivál, "Közmeghallgatás".
A Közművelődési Csoport fontosabb feladatai 1997-98-ban:
(Részlet a Szervezeti és Működési Szabályzatból:)
"- Kiemelt nemzetiségi rendezvényeket szervez és bonyolít.
- Különböző művészeti jellegű tanfolyamokat szervez éműködtet.
- Üzemek és intézmények részére művészeti programokat biztosít.
- Néptáncegyüttest működtet, mely a nemzetiségi hagyományok ápolá-
sa mellett fejleszti a magyar anyagot is.
- Közreműködik a felnőttoktatás területi feladatainak megvalósításá-
ban. Segítséget nyújt a nyelvtanulás alakításához, a különböző kész-
ségfejlesztő tanfolyamok tevékenységéhez.
- Zenei ismeretterjesztő előadásokat, koncerteket és bemutatókat tart.
- Szervezi az intézmény propaganda munkáját.
- Tájékoztatja az országos és a fővárosi hírközlő szerveket (tv, rádió,
újságok, folyóiratok, stb) az intézmény programjairól. Ezek részére
rendszeresen anyagot biztosít.
- Irányítja az intézmény dekorációs munkáját és a közönségszervezési
feladatokat. Időben biztosítja a sokszorosításra kerülő anyagok le-
adását az üzemeltetési csoport felé.
- Az intézmény belső és külső propagandája érdekében készít külön-
böző típusú propaganda eszközöket (plakát, kiadvány, nyomtatvány,
hirdetés) azok kihelyezését biztosítja."

A Soroksári Helytörténeti Múzeum: 1238, Bp, Szitás u. 105.
Bemutatja Soroksár lakosságának történetét és a helyi természet világát - állandó jelleggel. Időszakonként pedig gyűjteményes kiállítást szervez.

A Szári Erdei-tábor elsősorban a kerületi gyermek és ifjúsági korosztály nyári táboroztatásának, kirándulásainak színtere. A közösségi együttlétet, a természet megismerését szolgálja.
Budapesttől 60 km-re, a Vértes és a Gerecse hegység találkozásánál terül el egy apró falucska, Szár. A település melletti erdő szélén tábla tudatja: az utazó a Szári Erdei Táborhoz ért .

A Molnár-szigeti Napközis Tábor jelenleg a XXIII. kerületi Önkormányzat által bérbe adott terület, mely felett az intézmény nem gyakorol felügyeletet.


Könyvtár: 1238. Bp, Grassalkovich út 128.
A soroksári könyvtár a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-Pesti (XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. ker.) régiójához tartozik.
A XX. kerülettől kivált XXIII. kerületiek első ténykedése volt, hogy azonnal százezer forintot szavaztak meg az ott működő, egyetlen közkönyvtárnak könyvbeszerzésre. Ellátottsága jónak mondható.
Nagy álmuk bekapcsolódni a régióban már meglévő számítógépes rendszerbe. Ezzel sok információt tudnának nyújtani az olvasóknak a keresett könyvekről, adatokat a kerületi intézményekről, szolgáltatásokról. S, hogy erre a fajta tájékoztatásra igény van, azt bizonyítja, hogy napok alatt elkapkodták a Polgári Kalauz, és a Kerületi Kalauz ingyenes példányait. Évente csaknem 3 ezer családot tudnának így informálni.

Az előzőekben ismertetett iskolák mindegyikében működik saját könyvtár. A Grassalkovich Antal Általános Iskola pl. a nürtingeni testvérvárostól kapott jelentős könyvadományt.

Miért nincs mozi a XXIII. kerületben?
A soroksári Árpád mozit az 1956-os földrengés ingatta meg. Megindult a felújítás körüli huzavona a kerület akkori vezetése és a Moziüzemi Vállalat között. Közben folyamatosan játszották a filmeket az egyre labilisabb filmszínházban. Végül, a 70-es évek környékén életveszély miatt bezárták. A helyén ma műhely található.
Soroksár másik mozija, az Otthon működését a rendszerváltozáskor gazdaságtalannak találta a Budapesti Filmforgalmazó és Moziüzemi Vállalat (BFMV), de a Film Premier Kft. jóvoltából 1992-ig még látogathatta a közönség. A Kft. számításai azonban nem váltak be a mozi üzemeltetése veszteséges volt, ezért lemondott bérlői jogáról. 1993-ban visszakapta az államosítás előtti tulajdonosa, a r.kat. egyház.

"Az egyház és oktatás kapcsolata"
(Részletek az 1994 márc. 17-i /Pesterzsébet-Soroksár/ önkormányzati fórumon elhangzottakból.)"...az egyházak és iskolák közötti információcserét a jövőben sokkal intenzívebbé kell tenni,..."
Soroksár műemlék templomának alapkövét Szikoray Miklós, Alsó-Némedi plébánosa 1758-ban tette le a jelenlegi helyén.


Az építkezés 1761-ben fejeződött be. Az idők folyamán több súlyos tűzvész, földrengés, háborús kár érte. Újra- és újra helyreállították. Új freskók készültek Takács István festőművész által, aki új stáció képeket is festett. Az 1970-es években elkészült az új orgona, megoldást nyert a templom fűtése, világítása és elkészült - az új liturgikus előírásoknak megfelelően - a barokk "szembemiséző" oltár.

"...elkészült nemzeti alaptanterv meghatározta az oktatással, neveléssel
összefüggő feladatokat, az önkormányzatnak ennek útmutatásait követve
kell cselekednie" mondta az 1994. március 17-i fórumon Perlaki Jenő polgármester.

Egy szociológiai felmérésből kiderült (MKM Egyházi Kapcsolatok Főosztálya/1994.) hogy a megkérdezettek többsége nagy szerepet tulajdonít az egyházaknak a szociális gondoskodásban, a fiatalok erkölcsi nevelésében, a gyermekbűnözés visszaszorításában, a kulturális képzésben, valamint a másként gondolkodás elfogadásában.






A természettudományos oktatás, ... (!) színtere lehetne Soroksáron és egész Dél-Pestnek a soroksári Péterimajor.
A KEK (Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) tanszékei, amelyek a Péterimajorban működnek:
1./ Dísznövénytermesztési és dendrológia tanszék 1238, Péterimajor.
2./ Zöldségtermesztési tanszék 1238, Péterimajor.
3./ Kísérleti üzem, botanikus kert (!) 1238, Péterimajor.
A Kísérleti üzem és botanikus kert igazgatója telefonon (286-0303) elmondta, hogy akkreditált a felnőttképzésük. Az FM-mel közösen intézik a kertészeti képzést vidéki városokban. Itt Budapesten, Soroksáron még semmilyen képzéssel nem foglalkoztak.




Sportélet Soroksáron
A soroksári VOSE a rendszerváltozáskor (1990-ben) sem szüntette meg egyetlen szakosztályát sem (kézilabda, labdarúgás, atlétika, lovas, természetjáró), hanem a régi keretek között, alkalmazkodva a megváltozott feltételekhez, funkcionált. A legnagyobb anyagi támogatást a legmagasabb osztályban szereplő női- és férfi felnőtt kézilabdacsapat kapta. A lányok az NB II. 9. helyén végeztek. Nem volt gond az utánpótlással sem.
A labdarúgók felnőtt csapata közepesen szerepelt a 7. helyezéssel. A BLSZ II. osztályban az ifik és a serdülők szintén a középmezőnyben végeztek. Az utánpótlást saját játékosok kinevelésével oldották meg.
Az atlétikában a gerelycsapat harmadik, a súlylökők második helyezést értek el az ifjúsági országos bajnokságban.
A Lovas Szakosztály teljesen önfenntartók, saját lovaik voltak. Rangos hazai és nemzetközi versenyeken öregbítették az egyesület hírnevét.
A legnépszerűbb szakosztály a természetjáróké. Az évi 23-26 belföldi túra mellett külföldi kirándulások gazdagították a programot.
A VOSE az akkor még XX. kerületi Önkormányzatthoz tartozott. Az elkülönített sportalapból 150 ezer forintott kapott. A Budapesti Főpolgármesteri Hivatal a megnövekedett TB-járulék kompenzálásaként 235 ezer, az Atlétikai Szövetség a jó eredményekért (!) 120 ezer forintot adott. (Ezekből a pénzekből készült el az új kerítés.) Az egyre romló gazdasági helyzet miatt nem csökkent a taglétszám sem. A szülők fizették a havi 50 forint tagdíjat. A nyári hónapokban is az edzésnapokon délután 3-tól 8 óráig pezsgő élet folyt a pályákon.
1994-ben az egyesületekben sportolók száma csökkent. 241 fővel kevesebb igazolt versenyzőt tartottak nyilván. A sportági struktúra is változott. Megszűnt a Lovas Szakosztály. A sportegyesületek mögül teljesen eltűnt a "bázis", így döntően saját maguk teremtik meg gazdálkodásuk feltételeit.
Az önkormányzat egy 1993. évi határozat alapján, 1994. február 17-én a sportbizottság 6,3 millió forintot osztott szét a versenysport támogatására. Még így is 1994-re 816-ról 453-ra csökkent az általános iskolás korú diákok között a sportegyesületben igazolt sportolók száma.
Az úszásoktatásban résztvevők száma azonban emelkedett 232 fővel - a felső tagozatosok bevonásának eredményeként.

A kerületi iskolák sportlétesítmény ellátottsága annyiban változott, hogy a felújított Páneurópa, valamint az újonnan épült Dinnyehegyi közi Általános Iskola korszerű tornatermei, szabadtéri sportpályái szolgálják a testnevelést és a diáksportot.


Függetlenül attól, hogy Soroksáron még nem működnek a felnőttek oktatását, képzését szolgáló intézmények, irodák, - ígéretes, pezsgő kulturális életet talál az odalátogató vendég. Budapest XXIII. kerülete olyan békés, nyugodt helye - e zajos, piszkosan is szép világvárosnak, Budapestnek - ahol akár minden nap ünneplőbe lehet öltözni, mert mindig van valamilyen ünnepélyes alkalom, vagy kulturális esemény...
















2.4. Az önkormányzatok felnőttképzési kezdeményezései, ennek szabályozása tanácsadói irodák
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1996. január 2-án nyitotta meg a XX.-XXIII. kerületi szolgáltató irodáját Budapest, XX., Igló u. 6. sz. alatt lévő irodaházban. Feladata az irodának, hogy Soroksáron és Pesterzsébeten is elősegítse a kis- és középvállalkozások fejlődését, erősödését. A szolgáltató irodában szakkönyvtár várja a kamarai tagokat. Megtalálhatók az üzletvezetéshez szükséges szakkönyvek, segédkönyyvek, szerződésminták, tájékoztatók a gazdasági jogszabályokról, a pénzügyi finanszírozási lehetőségekről. A szakképzés fejlesztésében szervezéssel, tanácsadással, a képzőintézmények és a vállalkozások összekötőjeként vesz részt a kamara helyi képviselete.

A Kézműves Kamara XX-XXIII. ker. szervezete (XX. ker. Mártírok útja103.) végzi a teljeskörű kamarai munkát: kérelem, panasz,. tagsági díj rendezése, stb. mondta Tarjányi János elnök. A helyi iparosok olyan kamarát szeretnének, amely önálló jogi személyiségként működne. Ennek előfeltétele, hogy a tagsági támogatottság meglegyen, elősegítendő az önállósodási folyamatot. Az önálló jogi személyiségként működő helyi kamara °nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a vállakozókat érintő önkormányzati rendeletek előkészítésében, a helyi gazdaságpolitika alakításában. Az adóügyintézés időigényét csökkentve, kedvezőbb feltételek mellett 1996 januárjától az APEH helyi kirendeltsége intézi a magánszemélyek - így az iparosok - adóügyeit. Itt megfelelő segítséget tudnak nyújtani a tagok számára.
A létrehozott szakképzési bizottság foglalkozik a tanulótartás feltéeleinek vizsgálatával, a tanulói szerződések kidolgozásával, a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésével, a mester-tanuló közötti konfliktusok rendezésével, a vállalkozók képzésének, továbbképzésének ügyeivel.
Az etikai bizottság foglalkozik az egymás között felmerült vitás kérdések rendezésével, a megrendelői panaszok ügyeinek intézésével. Továbbá foglalkozni kívánnak vásárok, kiállítások szervezésével, üzleti kapcsolatok kialakításával. A közbeszerzési törvény értelmében a pályázók előminősítésével, a fejlesztéshez szükséges hitelek lehetőségeinek biztosításával, az Önkormányzattal közösen a kontár-kérdések rendezésének elkezdésével.
Mindezen feladatok helyi szinten történő megvalósításához a polgármester segítségét és közreműködését ajánlotta fel.
Ennek bizonysága, hogy megállapodást írt alá a Budapesti Kézműves Kamara nevében Hefter József elnökkel Pesterzsébet Önkormányzat polgármestere.
A szerződés aláírásánál jelen voltak: Szabó Mihály, az Ipartestület elnöke, Szarvas Imre, az ipartestület titkára, dr. Bősze Lajos és Szabados Ákos alpolgármesterek, dr. Kiss Irén jegyző, Mészáros Péter, a városfejlesztési bizottság elnöke, Hengl Tibor, a gazdasági bizottság elnöke, a városháza illetékes osztályvezetői, kerületi ismert vállalkozók.
(Megjelent: a Pesterzsébet-ben, a Budapest főváros XX. kerületének társadalompolitikai és szolgáltató lapjában 1996. május 17-én.)

Az IPOSZ intenzív és széleskörű tevékenységet fejt ki, kapcsolatrendszere szilárd. Ismert és elismert a nyugat-európai kormánykörökben, az Európai Közösség, az ENSZ, az UNIDO vezető intézményeiben. A szövetség nemzetközi kapcsolatrendszere a magyar kisipar, kis- és középvállalkozások működésének fejlesztését, szakképzését, külpiacra juttatását, a nemzetközi közvéleményben történő meg- és elismertetését szolgálja. Az IPOSZ hazai és külföldi szervezetekkel való együttműködése eredményesen hatott a szakmunkásképzésre, a továbbképzésre, a mestervizsgával kapcsolatos reformok elindítására, folytatására.

A Német Szövetségi Köztársaság Gazdasági Együttműködési Minisztériuma 3 éves programot hagyott jóvá 8,4 millió márka összeggel az IPOSZ számára. A német-magyar együttműködés keretében Németországban és hazánkban a multiplikátor- és más szakmai képzésben több, mint ezer fő vett részt 1991 óta 9 szakmában 35 iskolában 103 IPOSZ-osztályban, mintegy 2500 fiatal tanul. "Pestszenterzsébet"-Soroksár Önkormányzata is élt a lehetőséggel, a Baross Gábor Általános és Szakmunkásképző Iskolában (1204, Bp, Székelyhíd u. 23.) 3 szakmában az IPOSZ-osztályokba 119 diák jár. (1994-es adat. A Felnőttképzési Atlasz XX. kerületi ismertetőjében lesz ismertetve.)
1994 elején Dombóvárott az IPOSZ Kézműipari, Technológiai Központ műszaki átadása megtörtént. További kettő építése várható. A központok feladatai közé tartozik: a duális (elméleti és gyakorlati) képzés, a már működő iparosok továbbképzése, átképzés, mestervizsga előkészítő tanfolyamok szervezése.
Szűcs György, az IPOSZ elnöke és Perlaki Jenő (Pe.-Sor.) polgármester megállapodtak abban, hogy Dél-Pest vonzáskörzetében megvizsgálják egy pesterzsébet-soroksári technológiai központ létrehozásának lehetőségét. Az épület kijelölése után az IPOSZ vállalta a képzési központ felszerelését és működtetését, amelyre munkacsoport jött létre: Perlaki Jenő polgármester, dr. Fekete János IPOSZ-osztályvezető, Szarvas Imre, a XX.ker. Ipartestület titkára és Gáspár Béla iskolaigazgató tagokkal. A munkacsoport megállapodott abban, hogy gyorsított ütemben, mielőbb a képviselő-testület elé terjeszti az elképzeléseket.

Az IPOSZ-nak 14 hazai szervezettel, intézménnyel van érvényben lévő megállapodása. Ha ez az újabb megállapodás létrejön, enyhíti majd az átképzésből adódó gondokat, a kerület iparosai a legmodernebb technológiákkal ismerkedhetnének meg, a dombóvári minta alapján.
(Megjelent: "Pestszenterzsébet"-Soroksár Budapest főváros XX. kerületének
társadalompolitikai és szolgáltató lapjában 1994. szeptember 2-án.)
ÖSSZEGZÉS

Vizsgálódásom célpontja Soroksár, Bp. XXIII. Kerületének általános és kulturális, a politikai és a szakmai felnőttképzés vagy továbbképzés területei:
- különböző kamarák,
- a szakszervezet és a gazdasági oktatási intézményei,
- magán felnőttképzési és továbbképző intézmények,
- népfőúiskolák,
- TIT egyesületek,
- szakiskolák és főiskolák,
- egyházak által fenntartott továbbképzési intézmények,
- üzemi továbbképző intézmények

működésének feltérképezése.


E munka eredménye ez a szakdolgozat.

Készítése során újra és újra Soroksárra indultam és mindig Pesterzsébeten ,,kötöttem ki". Hogy miért?
A válasz remélem megtalálható majd a dolgozatban!

Soroksár 1997-ben még egyenlőre igazi ,,fehér lap" (tabula ráza) - nagyon sok ígéretes lehetőséggel - a felnőttképzés és továbbképzés szempontjából. A jövő művelődésszervezőjének, kulturális animátorának, andragógusának valódi kincsesbánya!


Budapest, 1998. március 31.



Bóna Mária Ilona
JPTE FEEFI Belvárosi FKI
Művelődésszervező





Irodalom jegyzéke
- Heribert Hinzen: Felnőttoktatás Magyarországon és az együttmű-
ködési tervek 2000-ig, Az IIZ/DVV beszámolói, tervei és ajánlásai (IIZ/DVV,Bp,1997.);
- E. Cresson-P. Flynn- Európai Bizottság "Tanítani és tanulni - A kognitív társadalom felé" c. Fehér könyve, Munkaügyi M./Bp/1996.;
- Munkanélküli fiatalok és pályakezdők képzése Szerk: Bánfalvy Csaba-Podrány Sarolta, (IIZ/DVV,Bp,1997.);
- Ifjúsági- és felnőttoktatás, Szerk: H. Bohn-C. Schumann-R. Stang (IIZ/DVV,Bp,1997.);
- Nyelvek, Szerk: H. Bohn-C. Schumann-R. Stan(IIZ/DVV,Bp,1996.);
- Fejlődésorientált felnőttoktatás, szerk: H. Hinzen, IIZ/DVV,Bp,'96.;
- Jörg Knoll: Tanfolyam- és Szeminárium-módszertan, (IIZ/DVV,Bp,1996,)
- Andragógiai olvasókönyv, szerk: Koltai Dénes, Pécs, 1993;
- Koltai D.: A felnőttképzés funkcióváltása történetéhez Pécs/1994;
- Maróti Andor:Módszertan a felnőttek képzéséhez és tájékoztatásához, Bp,1980.;
- Vekerdi László: A tudománynak háza vagyon, IIZ/DVV, Bp,1996.;
- Diósi Pál: Szabad csapatok? IIZ/DVV,Bp,1996.,
- Falvay Károly: "Lélektől-lélekig" (IIZ/DVV, 1997.);
- Új Pedagógiai Szemle felnőttoktatási száma, tanulmányok: Csoma Gy., Maróti A., Magyar E., Lada L. Mayer J., Várnagy M., Szigeti J., valamint az Orsz. Felnőttoktatási Konferencia állásfoglalása/1995/2.
- Korzenszky Richárd: Ezeréves a magyar iskola - de kié a jövő?; Bucskó Marianna: A magyar UNESCO-iskolák EDEN-programjáról
Új Pedagógiai Szemle/1996/12.
- A felnőttképzés tudománya: Csoma Gyula kritikája/Új Pedagógiai Szemle/1996/11.;
- Csoma Gyula: Az iskola "mint olyan" - Vázlat egy kísérlethez/Új Pedagógiai Szemle/1996/6.;
- Szegő Gábor (berlini tudósító): Mi legyek, ha nagy leszek? XXI. századi pályaválasztási prognózisok - tudományos alapon/
Népszabadság/1997.nov.27.;
- XXIII. ker. Önkormányzatának "Táncsics Mihály" művelődési Háza: Szervezeti és Működési Szabályzat/Bp/1997.;
- XX-XXIII. Kerületi Kalauz/MARK KFT-MÉDIA-MIX BT/19996.;
- Budapest főváros PESTERZSÉBET-SOROKSÁR társadalompolitikai és szolgáltató lapjának kiadványai 1991-1997.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: önkormányzatának, erőfeszítésekről, sportlétesítmény, felnőttképzéssel, rendszerváltozás, környezetvédelmi, szükségességéről, sportegyesületek, kompenzálásaként, főelöljárósággal, ellensúlyozására, önkormányzatthoz, hozzávetőlegesen, épületegyüttesét, önkormányzatiság, helyreállították, munkanélkülieket, ismeretterjesztő, követelményeknek, nevelőtestületek, táboroztatásának, könyvbeszerzésre, szakképesítéssel, vonzáskörzetében, munkaerőpiacával, információcserét, szakképzettséget, speciálizálódott, szolgáltatóipari, ismerkedhetnének, néptáncegyüttest, gazdaságtalannak, szolgáltatásokra, együttműködésnek, szakdolgozatukat, tájékoztatásához, egész életen, intézmények közötti, szükségletről kevés, hiány akadályozó, felnőttképzés magyarországi, országos méretű, pécsi Janus, debreceni Kossuth, felnőttképzéssel foglalkozó, témakörből választottam, diplomamunka segítőinek, rendszerváltás után, 1997-2000-ig terjedő, pályázatot 1996, felnőttoktatásban érintett, felnőttképzés szempontjából, Budapest XXIII, JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM, BUDAPEST XXIII, Bóna Mária Ilona, Janus Pannonius Tudományegyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete Budapesti Projektirodájának, Koltai Dénes, Heribert Hinzennek, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi, Szokoli Beatrix, Szokoly Máriának, JPTE Belvárosi Felnőttképzési Intézet Konzultációs, Szövetségi Gazdasági Együttműködési-, Fejlesztési Minisztériumnak, Közoktatási Minisztérium, Felnőttoktatási Főosztálya, Környezetvédelmi Minisztériumnak, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Magyar Népfőiskolai Társaság, Magyar Művelődéskutatási Intézet, Magyar Kulturális Intézet, Népművelők Szövetségei, Majoros Pál, KERÜLETI KALAUZ, MARK KFT, MÉDIA-MIX KIADÓ BT, Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületét, Szabó Istvánnénak, Helyette Bak Ferenc, Majoros József, Oktatási Közművelődési, Kulturális Osztály, Német Nemzetiségi Gimnázium, Kossuth Lajos Gimnázium, Benedek Elek Általános Iskola, Nagy László Általános Iskola, Páneurópa Általános Iskola, Általános Iskolát, Lázár Vilmos Általános Iskola, Csili Művelődési Központ, Erzsébeti Ifjúsági Ház, Erzsébet Napok, Szüreti Napok, Táncsics Művelődési Ház Soroksár, Pesterzsébeti Múzeum, Gaál Imre Galéria, Lajtha László Zeneiskolában, Tanulók Támogatására, Pestszenterzsébet-Soroksár Ifjúságért, Megjelent Közművelődés, Pestszenterzsébet-Soroksár XXV, Gróf Grassalkovich Antal, Táncsics Mihály Művelődési Ház, Soroksári Textilgyárban, Soroksár Budapest XX, Magyar Köztársaság, Pestszenterzsébet-Soroksár Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal, Pesterzsébet Bp-főváros XX, Budapest XX, Pesterzsébet-Soroksár Önkormányzatának, Perlaki Jenő, Marx Károly, Általános Iskola, Alfred Bachofer, Táncsics Művelődési Ház, Alfred Bachofer Nürtingen, Polgári Szövetség Soroksárért, Geiger Ferenc, Fővárosi Peremkerületek Önkormányzati Szövetségét, Német Kisebbségi Önkormányzat, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Jelenik Magdolna, Oktatási- Kulturális, Közművelődési Bizottság, Német Kisebbségi Önkormányzatnak, Közbiztonsági Bizottságnak, Feltámadó Környezet, Kanadai Urbanisztikai Társaság, Pesterzsébeti Ipartestület, Baross Gábor, Munkaügyi Központba, Ságvári, Nemzetközi Páneurópai Unió, Habsburg Ottó, Páneurópa Unió Magyar Egyesületének, Renner Ferencné, Táncsics Mihály, Mondta Kristyánné Aknai Erzsébet, Török Flóris Általános Iskola, Komoróczy László, Dinnyehegy-közi Általános Iskola, Török Flóris, Pesterzsébetről Soroksárra, Galambos János Zeneiskola, Közoktatásügyi Minisztérium, Nemzeti Szakképzési Intézet, Csinos Erika, Marton Sándornéval, Pedagógiai Szolgáltató Csoport, Gondozó Szolgálat, Harvard Egyetem, Richard, Szegő Gábor, Idősek Klubja, Egészségügyi Szolgálat, Táncsics, Ernyőképszűrő Állomás, Szánthó András, Grassalkovics Antal Általános Iskola, Alexander Arnot, Hangoztatta Nürtingen, Mikszáth Kálmán Általános Iskola, Napközis Tábor, Szári Erdei Tábor, Soroksári Helytörténeti-, Mezőgazdasági Múzeum, Működési Szabályzatából, Művelődési Ház, Soroksári Német Nemzetiségi Klub, Soroksári Német Nemzetiségi Táncegyüttes, Soroksári Hagyományokat Őrző Dalkör, Ifjúsági Tánckar, Német Nemzetiségi Klub, Soroksári Táncegyüttes, Hagyományőrző Dalkör, FIAKER Kft, Függetlenség Napja, Közművelődési Csoport, Működési Szabályzatból, Soroksári Helytörténeti Múzeum, Bemutatja Soroksár, Szári Erdei-tábor, Szári Erdei Táborhoz, Molnár-szigeti Napközis Tábor, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dél-Pesti, Polgári Kalauz, Kerületi Kalauz, Grassalkovich Antal Általános Iskola, Moziüzemi Vállalat, Budapesti Filmforgalmazó, Film Premier Kft, Szikoray Miklós, Takács István, Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, Élelmiszeripari Egyetem, Sportélet Soroksáron, BLSZ II, Lovas Szakosztály, Budapesti Főpolgármesteri Hivatal, Atlétikai Szövetség, Budapesti Kereskedelmi, Kézműves Kamara XX-XXIII, Tarjányi János, Budapesti Kézműves Kamara, Hefter József, Pesterzsébet Önkormányzat, Szabó Mihály, Szarvas Imre, Bősze Lajos, Szabados Ákos, Kiss Irén, Mészáros Péter, Hengl Tibor, Európai Közösség, Német Szövetségi Köztársaság Gazdasági Együttműködési Minisztériuma, Baross Gábor Általános, Szakmunkásképző Iskolában, Felnőttképzési Atlasz XX, IPOSZ Kézműipari, Technológiai Központ, Szűcs György, Fekete János IPOSZ-osztályvezető, Gáspár Béla, JPTE FEEFI Belvárosi FKI, Heribert Hinzen, Felnőttoktatás Magyarországon, Flynn- Európai Bizottság, Munkaügyi, Bánfalvy Csaba-Podrány Sarolta, Jörg Knoll, Koltai, Maróti Andor, Vekerdi László, Diósi Pál, Falvay Károly, Pedagógiai Szemle, Csoma Gy, Maróti, Magyar, Lada, Mayer, Várnagy, Szigeti, Felnőttoktatási Konferencia, Korzenszky Richárd, Bucskó Marianna, UNESCO-iskolák EDEN-programjáról, Csoma Gyula, Működési Szabályzat, MARK KFT-MÉDIA-MIX BT,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
01.19. 09:11 Az ultranacionalista Önrendelkezés elnökét bízta meg kormányalakítással a k...
01.19. 09:01 Úszó Bajnokok Sorozata - Szilágyi legyőzte Hosszút, aki 200 méter vegyesen ...
01.19. 07:10 Izer Norbert: egyre többen veszik igénybe a személyi kedvezményt
01.19. 07:04 Teljesen lezárják ma az M1-es autópályát Nagyegyházánál
01.19. 07:04 A venezuelai elnök kész közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Állam...
01.18. 23:12 Illegális bevándorlás - Szakértő: egyre több migráns érkezik
01.18. 22:32 Férfi kézilabda Eb - Csak percekig vezettek, mégis nyertek a horvátok
01.18. 22:12 UDMR şi-a sărbătorit 30 de ani de existenţă la Cluj-Napoca
01.18. 22:02 Vízilabda Eb - Szerb siker
01.18. 21:32 Jégkorong Magyar Kupa - Az FTC legyőzte a MAC-ot az elődöntőben
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
Kaktusztorta  Bundástorta  Harmónia......  Ausztráliai tűzvész......  Sexy nő  Png virág  Facebookon kaptam  Harmónia......  Fehér orrszarvú....  Facebookon kaptam  Png virág  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  A szeretetre nem várni kell, h...  Facebookon kaptam  Téli este  Facebookon kaptam  Halál  Aranyosi Ervin: Éjjeli bagoly ...  Cica kérés.........  Facebookon kaptam  Pénztorta  Cica kérés.........  Békaszáj  Tudom a célomat..............  Facebookon kaptam  Ribizlis  A nők szeretik, ha meghallgatj...  Naplemente  Kaktusztorta  Harmónia......  Ahogy telet követ tavasz  A szeretetre nem várni kell, h...  Sexy nő  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Korpacibere  Aranytorta  Az Atlanti-óceáni út Norvégiáb...  Csak egy igekötő  Ribizlis  Mai harmónia kártyám  Egyszer eljön majd a pillanat ...  Gyümölcstorta  Nő téli öltözékben  Fehér orrszarvú....  Szèp estét kedves látogat...  Reményik Sándor  Tudom a célomat..............  Aranytorta  Naplemente  Vajda Pál: Az alázatosság útja  Kellemes hétvégét  Jó éjszakát, szép álmokat !......  Facebookon kaptam  Derűvel viselni az öregedést  Facebookon kaptam  Aranytorta  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Mírjam bará...  Ausztrália.....  A tisztelet annak jutalma, aki...  Várlak, hogy elmondhassam  Ausztráliai tűzvész......  Halál  Csend kell ahhoz  Téli kép  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Kellemes délutáni kikapcsolódá...  Kislány virággal  Szép estét  Billy a koala......  Facebookon kaptam  Anyámat is felkeresem  Ékszertorta  Rózsa csokor  Facebookon kaptam  Ékszertorta  Fázós január  Korpacibere  Png virág  Facebookon kaptam  Mikler Roland férfi kézilabda ...  Önismeret  Halál  Jó éjszakát  Sötétben nem látok aludni  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  A nap képe.......  Kellemes hétvégét  Az Úr szeretetével tele van a ...  Sötétben nem látok aludni  A nap képe.......  Naplemente  Kellemes teázást  Facebookon kaptam  Te vagy a legfontosabb!  Facebookon kaptam  Szép napot kedves barátaim ! .... 
Bejegyzés Címkék
egész életen, intézmények közötti, szükségletről kevés, hiány akadályozó, felnőttképzés magyarországi, országos méretű, pécsi Janus, debreceni Kossuth, felnőttképzéssel foglalkozó, témakörből választottam, diplomamunka segítőinek, rendszerváltás után, 1997-2000-ig terjedő, pályázatot 1996, felnőttoktatásban érintett, felnőttképzés szempontjából, megyei szintű, önkormányzatok fenntartásában, olyan központi, regionális továbbképzési, munkanélküliek képzésébe, helyi szinten, ezzel párhuzamos, kurzuskínálat része, tartós gyakorlattól, állami költségvetés, civil szférára, állami pénzügyi, helyi sajtónak, szétválást előkészítő, várospolitikával összefüggő, első esztendőben, súlyos gazdasági, helyi polgár, többi huszonkettőnél, első önálló, összes kultúra-közeli, telefoni megkeresések, oktatási ügyek, alábbiakban idézem, 1994 novemberében, soroksári önkormányzat, gyermeklétszám alakulása, tendencia várhatóan, tanulók száma, 6404 tanuló, magasabb színvonalú, pedagógiai programok, önkormányzat épületet, pályakezdő fiatalokat, oktatási ágazatban, önállóan gazdálkodó, részben önállóan, jelenlegi finanszírozási, állami normatívák, intézményrendszer működését, önkormányzatnak minden, költségvetésből nagy, önkormányzat elfogadta, polgármester tanszersegélyt, rászoruló tanulóknak, hagyományos március, pedagógusok körében, épület bővítése, régi épületének, intézmények ideális, épület rendbehozatala, korábbinál kedvezőbb, óvodás gyermekeknek, megüresedett bölcsődék, szári tábor, kerületi iskolák, lokálpatriális érzést, néptánc csoportjuk, nemzetiségi hagyományőrző, német nemzetiségi, kerület kulturális, ország első, számítógépes zeneoktatás, tehetséges Tanulók, tehetsége kibontakoztatását, érdemi munkát, oktatási ágazat, önkormányzat biztosítja, megfelelő feltételeket, elkövetkező években, oktatáspolitikai koncepciónak, koncepció vitájára, kiemeléseket azért, fenti beszámolóból, rendszerváltozás utáni, országos oktatáspolitika, közoktatás részévé, 1995-től létrejött, gödöllői uradalom, bécsi udvarra, puszták műveltetéséhez, közeli Pest, hadjáratok miatt, belső telepesek, ottani népfelesleg, , ,
2019.12 2020. Január 2020.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 18 db bejegyzés
e év: 18 db bejegyzés
Összes: 7648 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 358
  • e Hét: 358
  • e Hónap: 17324
  • e Év: 17324
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.