|
|
|
2014-09-26 01:31:13, péntek
|
| |
| |
|
|
| |
"Anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában, elsőként tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél."
*
Azonban él Magyarországon egy nemzedék, akinek az jutott osztályrészül, hogy elveszítse ezen tudását. Róluk szeretnék hozzászólásomban szólni (kiáltani!).
*
Az 1974/75-ös KISZ-oktatási évre, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat által kiadott, Szabad hazában című ,,tankönyv"-ben, Ez itt a külváros címen megjelent riport szerzője: Molnár Géza így kesereg: "...F.L.-néval(1) beszélgetek...sehogy sem tudok ezzel a harminckét éves fiatalasszonnyal" (1990-ben még csak 48 éves volt), "aki tíz éve dolgozik itt a Habselyemben, törzsgárdatag, ... Mindig is Erzsébeten lakott, de szanálták a házukat, s ő szerencsétlenségére Zuglóban kapott lakást. Nagyon visszakívánkozik Erzsébetre, nem tud hozzászokni új környezetéhez. Akárcsak az előbb említett Cs.L.-né."
*
Ebben a "tankönyv"-nek nevezett kiadványban, ugyanebben a riportban a szerző egy mérnököt is megszólaltat. "...a beszélgetést L.K. mérnökkel (2) folytatom, a kelmetechnológiai osztály vezetőjével. Pesterzsébet? Nem ismeri a kerületet, nincs is erre ambíciója, semmi sem köti ide." De azt megígéri, hogy: "...Az ötéves terv végére a termelést megduplázzák a termelékenység fokozásával."
*
A falvakból, kistelepülésekről toborzott, és egy-egy nagyobb városban, vagy a fővárosban működő gyárak munkásszállóin elhelyezett - lányoknak, fiatalasszonyoknak még rosszabb volt a helyzetük, mint az előbbi riport munkásnőinek.
*
Beszélni kell arról is, hogy csak a fővárosban, az úgynevezett munkásszállókon elhelyezett (évfolyamonként 1200-1500 fő) építőipari- főleg fiú- szakmunkástanuló helyzete egyenesen tragikus volt, mert ők a három tanulóévük alatt csak a szálló-munkahely-képző-kocsma-szálló útvonalat ismerhették meg a fővárosból, a világ egyik legszebb városából!
*
Miért volt ez annyira tragikus?
*
Azért, mert a tizennégy éves gyerekek, a fővárosba kerülve úgy jártak, mint amikor egy növényt gyökér nélkül kitépünk "őshonos" helyéről és úgy akarjuk az idegen talajba átültetni. Ráadásul a fiúk a szakmunkásvizsga után - több, mint két évre - bevonultak katonának, így teljesítve sorköteles katonai szolgálatukat.
*
Mire leszereltek, minden családi- otthoni kötődésüket elveszítették. Nem is ez az igazán elkeserítő, hanem az, hogy szinte semmit nem kaptak helyette!
*
Az ifjúvá serdülés éveit ezeknek a fiataloknak is a túlélés jelentette - a töltekezés, a szellemi- testi- lelki "építkezés" helyett, a saját jövőjükre való felkészülés helyett!
*
Így valósulhatott meg - a spártai katonaállam mintájára - az a politikai diktatúra, amit szovjet tankokkal, fegyverekkel, de magyar emberekkel lehetett fenntartatni.
*
Mi köze van ennek az anyanyelvhez?
Talán, csak annyi, hogy köztudottan a fegyveres testületek nem azon helyek, ahol az anyanyelvnek, mint kommunikációs eszköznek jelentősége van! A katona parancsosztó és parancs végrehajtó személy, akinek ritkán van lehetősége a választékos anyanyelvi önkifejezésre!
*
Mire házasulandó korba kerültek ezek a fiatalok, már elveszítették organikus (természetes, ősi, az ősöktől örökölt tudás, vagy az iránti készség) műveltségüket, minden kötődésüket az anyanyelvükhöz!
*
Fölmerül a kérdés, mennyire voltak képesek önmaguk minőségi reprodukciójára, akkor amikor már nem tellett tőlük több, mint szolgai lélekkel szolgálva - túlélni a mindennapokat!?
*
A válasz nemzetfogyásunkban is visszatükröződik. Ez a tömeges lepusztultság - tarthatatlanná válásával - elérkezetté tette a változtatás szükségességét!
*
Mit hozott a történelmi váltás ezen széles néprétegnek?
Egy 1995-ös felnőttoktatási konferencián az egyik előadó A kettészakadó magyar társadalom című tanulmányában kifejtette:
"... a kilencvenes évek kezdetétől ... az új helyzetbe került magyar társadalom elenyésző kisebbségének jelent reális kibontakozási lehetőséget. A többség számára a korábbi értékrendek felbomlása és a társadalmi kommunikáció új eszközeinek hiánya ,,egyfajta funkcionális analfabétizmust eredményezett. Ha mindezekhez hozzáadjuk, hogy 1990-ben a 15 éves és ennél idősebb népesség 20,7 %-a nem rendelkezett befejezett 8 osztályos általános iskolai végzettséggel, és 1,2 %-uk iskolába sem járt, megállapíthatjuk, hogy Magyarország lakossága kettészakadt:
- a még mobilizálható tudással rendelkezőkre és
- a reménytelenül leszakadókra."
*
És akkor még nem is beszéltünk a TUDÓSÍTÁS MAGYARORSZÁGRÓL http://furaila.xfree.hu/252531 című szociográfia szakmunkásairól. Ők a további 42,5 %-ban találhatók (a középfokú és felsőfokú szakképzettségűekkel együtt) - egy 1990-ben elvégzett statisztikai felmérés szerint.(KSH Statisztikai Évkönyv 1991.)
*
Vajon mire jutott a felnőttképzési konferencia előadója, aki így folytatja:
"Ebben a helyzetben feltétlenül szükségesnek látszik kiterjedt felnőttoktatási intézményrendszerek létrehozása..." ... "Elsősorban azok helyzetének követése fontos, akiket alulképzettségük miatt ... nő az esélyük arra, hogy végleg "lecsúsznak", leszakadnak ..., teljesen perspektívátlanná válnak még utódaik sorsát tekintve is." ... "Képezhetetlenségükkel erős indítékot adnak az Andorka Rudolf által kétharmad-egyharmad (3), esetleg az egyharmad-kétharmad típusúnak definiált társadalom kialakulásához, vagy (már) tartósításához."
A következő gondolattal fejezi be a konferencia előadója tanulmányát:
"A képző intézmények szerepeinek újragondolása, a képzési tartalmak korszerűsítése, a leszakadók helyzetének javításához eszközök, módszerek és a folyamatos feltáró vizsgálat megszervezése, működtetése feltétlenül állami feladat, amely akkor valósítható meg hatékonyan, ha az kormányprogram szintjére emelkedik. E programnak a feladata a veszélyeztetett rétegek leszakadásának megelőzése, megakadályozása. A program szerves része kell legyen a felnőttoktatást is magába foglaló átfogó oktatási program." (Új Pedagógiai Szemle 1995/2.)
*
A FELNŐTTKÉPZÉST az ingyenes KÖZOKTATÁS részéve kellett volna tenni már 1990-től folyamatosan - megteremtve elérhetőségét - a valódi kárpótlásnak, tudásnak, induló tőke elérhetőségének, mellyel a leszakadók is képesek lehettek volna saját sorsuk jobbra fordítására!
*
Ehhez azonban folyamatosan HIÁNYZOTT A POLITIKAI AKARAT. Ezért, elsősorban, olyan választási törvényre lett volna szükség, amellyel lehetséges lett volna a ,,jelöltállítást" azok számára is, akik ,,csak" szellemi- erkölcsi elhivatottsággal (tőkével) rendelkeztek és nincsenek mögöttük pénz-hierarchák!
*
Azzal kezdtem írásomat, hogy:
"Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyerekkorában (elsőként) tanul meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél."
*
Az 1990 óta eltelt 24 évben tetten érhető az a szándékosság, amellyel magára hagyták azokat a népréteghez tartozókat, akiket lenullázott, eladósodott állapotban ért a rendszerváltozás nevezetű változás. Akik nem rendelkeztek sem anyagi, sem tudásbéli, sem kapcsolati TŐKÉVEL!
*
Alóluk privatizálták ki elsőre a gyárakat, üzemeket. Ők voltak azok, akik negyvenes éveikben járva már a Munkaügyi Hivatalban is hiába kuncsorogtak akár átképzési lehetőségért, akármilyen munkáért.
*
Nekik nagyon szükségük lett volna arra az ÉLETMENTŐ INGYENES FELNŐTTKÉPZÉSRE, amelyik lehetőséget adott volna olyan tudás megszerzésére, amellyel sikeresen tudtak volna az oly nagyon áhított VÁLTOZÁS-hoz alkalmazkodni!
*
Ehelyett, már Andrásfalvy Bertalan idejében is az óvodai- iskolai- oktatást, foglalkoztatást PIACOSÍTÁSÁT tervezgették. 2010 után, pedig - az un. Kádári időkben viszonylagos jómódúságra szert tevő - polgárosodni képes kétharmad, élén a vallásosba átmenő Hoffmann-Bajnai Rózsával, aki szintén az oktatás piacosítáról cikkezett már az 1990-et követő években.
Bővebben itt olvashatunk róla: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hoffmann_R%C3%B3zsa
*
Akkoriban sorra bezárták és megszüntették a ,,dolgozók" esti- levelező általános- és középiskoláit. Ezért, aztán nem lehet azon csodálkozni, hogy az 1998-ban elkészült ,,MAGYARORSZÁG FELNŐTTKÉPZÉSI ATLASZA" eltűnt valahol a NÉMET NÉPFŐISKOLAI SZÖVETSÉG és az egész TÉRKÉP elkészítésében résztvevő főiskolai tanárok kezén.
Pedig, milyen hangzatosan fogalmazott Koltai Dénes igazgató: http://furaila.xfree.hu/248314
,,Ezúton kérjük segítségüket egy országos méretű kutatási projekthez, mely a pécsi Janus Pannonius tudományegyetem, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. A szegedi (JGYTF) és a jászberényi (JTIF) főiskola, valamint a német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete Budapesti Projektirodájának közös programja. Ezen intézmények végzős hallgatói - akik szakdolgozatukat e témában írják - és kollégái vizsgálják a felnőttképzéssel foglalkozó intézmények helyzetét az ország 18 megyeszékhelyén és a fővárosban. A kutatás célja, hogy kidolgozzák a városok ,,felnőttképzési térképét", mely átfogó leírást ad az összes ide tartozó intézményről, ezek feladatairól, felépítéséről és programjáról..."
Pécs, 1997. november...
*
Nem idézem az egész levelet, hiszen szkennelt változata itt látható és olvasható: http://furaila.xfree.hu/248314
*
Mondanom sem kell, hogy amiért én a lakóhelyem (Bp. XX. Ker.) szerinti felnőttképzésre voltam leginkább kíváncsi, hiszen az egész projekt-ötlet tőlem eredt. Ugyanis, én voltam az, aki Dr. Csoma Gyula andragógia professzornak átadtam a szakdolgozat-terv kézzel írott változatát, amit 2 pl-ban kellett megírni. Így, az én pl-om megmaradt és ezzel bizonyíthatom, hogy a diplomatervem 1997. október 18-án kelt.
http://furaila.xfree.hu/248314
Elvették tőlem a XX. Kerületet és helyette az éppen akkor különvált XXIII. (Soroksár) kerületet kaptam meg. Mondanom sem kell, hogy pontosan azért harcolta ki magának Soroksár az önállóságot, mert elege volt abból, hogy örökösen Pesterzsébetet fejlesztették - azokból a pénzekből is, amelyeket a németországi rokonoktól kaptak. Mondanom sem kell, hogy bizony, nem találtam kimondottan felnőttképző intézményt.
A szakdolgozatomban leírt különböző kamarák és szakiskolák tevékenységéről sem készíthettem standartizált interjút, mert helyileg a XX. kerületben működtek. Ezért, értelemszerűen a XX. kerületet kutató SINKÓ KRISZTINA (JPTE Tanorg) szakdolgozatában, felnőttképzési térképén kellett volna megjelennie. Ezek miatt a Német Népfőiskolai Szövetség vezetője: Heribert Hinczen prof. nem fogadta el a kutatási anyagomat, amit Soroksár általános iskolai oktatásáról, valamint kulturális életéről írtam. Amiért nem sikerült az idegennyelvi vizsgám - mert nem is volt pénzem egy jónevű nyelviskolában legalább 11 szemesztert elvégezni - nem mehettem államvizsgára. És: így a diploma dolgozatomat sem tudtam megvédeni.
*
Ami az egészben a legfájóbb, hogy nem tudtam megszerezni a ,,JOGOSÍTVÁNYÍT" egy pesterzsébeti felnőttképző intézményben való munkálkodáshoz!
*
Ugyanis, a diploma úgy működik hazánkban, mint a gk.-vezetéshez szükséges jogosítvány. Hiába tud valaki autót vezetni, ha nincs róla papírja: jogosítványa, akkor nem vezethet!!!
*
Pedig, ekkor már érvényben volt az a rendelet, amelynek köszönhetően - az életkoromra való tekintettel kérhettem volna az abszolutóriumot, amellyel mehettem volna államvizsgára. De nekem még az indexem is eltűnt... Majd, amikor kiharcoltam, hogy keressék meg a pécsi tanulmányi osztályon, akkor még másolatot is készítettek a szemeszter-végi vizsgáimról. http://furaila.xfree.hu/248314
*
Majd, egy évvel később közölte velem az, aki eleinte oly nagyon akarta, hogy én főiskolára járjak, hogy: "írj egy olyan - pl. művészeti témáról - szakdolgozatot, ami senki érdekét nem zavarja... és akkor lehet neked is diplomád."
De csakis akkor! Még mintát is kaptam arról hogyan kell kinéznie egy szakdolgozatnak! Tették ezt akkor, amikor nekem konzulens által értékelt szakdolgozatom volt 1998-ban!!! http://furaila.xfree.hu/248314 (Azóta egy vergődés az életem!)
*
De még ez sem fáj annyira, mint, hogy ELTŰNT az egész FELNŐTTKÉPZÉSI ATLASZ!
*
Agyonhallgatták, mint mindent, amibe azóta belefogtam... és amire oly sok energiát, munkát beletettem... Közben, kihalt egy nemzedék, amelyiket magára hagytak és akiken átgázolt a következő nemzedék az ELADHATÓ és az EU-val kompatibilis TUDÁSSAL... Egy egész generáció ,,cserbenhagyásos gázolás" áldozata lett.
*
Jelmagyarázat és kiegészítő megjegyzések:.
(1) Itt, ebben a szövegben is tetten érhető az a törekvése a kommunista hatalomnak, amellyel a határon túl rekedt magyar honfitársainkat igyekeztek magyarságtudatuktól megfosztani. Mire gondolok? Ebben az esetben pontosan arra, amikor Erdélyben, módszeresen "kiszanálták", ("kiöntötték"=Bözödújfaluból) ősi lakhelyükről a magyar nemzetiségű családokat és - lehetőleg románok lakta(!) - "új", lakótelepi blokkokba, betonkalodákba költöztették őket. Ott, aztán - a gettóvá silányuló lakótelepeken felnövekvő új generáció még azt is elfelejtette, hogy "ki fia, borja" is tulajdonképpen! Itt, a "határon belül" is ugyanilyen módszerrel szakították ki a családokat "őshonos" lakhelyükről! A távolság miatt azután a nagyszülők nem vállalhattak unoka felügyeletet, a felnőtt gyermekek pedig a - közben megöregedett, megbetegedett - szülők gondozását nem vállalhatták! Stb.
(2) A hetvenes évekre kitermelte a "szocialista" társadalom is a maga elitjét, "aki" "tanultságát", "képzettségét" arra használta, hogy a munkahelyén igazi rabszolgahajcsárként viselkedjen(!), miközben el akarta hitetni a szerencsétlen munkásokkal, munkásnőkkel, hogy az ő "érdekükben" gyakorolja a "munkás-paraszt"-hatalmat! (Ebben az esetben a ,,rendszer" működött volna és a ,,rendszerváltozás" is szükségtelen lett volna!) Erről azonban szó nem volt! Erre példa L. K. mérnök is, mert semmi másra nem volt "ambíciója", minthogy "megduplázzák a termelést"! Az a rettenetes, hogy a rendszerváltozás 24. évében is - egészen széles népréteggel - el tudják, még mindig hitetni ezt a demagóg hazugságot!
(3) Ezzel a kifejezéssel Andorka Rudolf, a közelmúltban elhunyt szociológus professzor azt a társadalmat írja le, amelyben az aktív korú népességnek csak a kétharmada végez munkát, s a népesség egyharmada teljesen leszakad, a kétharmad eltartottjaként él. Itt gondolnunk kell azokra az aggastyánnak látszó, középkorú emberekre, a hajléktalanokra, akikről feltételezhető, hogy többnyire az alkalmazkodási készség hiánya miatt kerültek az utcára. Róluk, újra és újra az a kép ötlik fel bennem, amikor az amerikai polgárháborúban, a rabszolgák felszabadítását követően ellepték az utakat a ,,gondoskodó" gazda nélkül maradt rabszolgák. ,,Az emberéletben bekövetkezett veszteség és az anyagi kár hatalmas volt. A legnagyobb változást az jelentette, hogy megszűnt a rabszolgaság, és vele az abból élő rendszer. Megszüntetésével úgy látszott, hogy a feketéknek az amerikai társadalomban elfoglalt helye gyökeresen megváltozik. Ennek a reménynek a megvalósulásáig azonban majdnem egy teljes évszázadot kellett még várni." Ez egy idézet a Cambridge Enciklopédiából, melyben a megfogalmazott gondolattal párhuzamot szeretnék vonni a rabszolgatartó proletárdiktatúra és az amerikai rabszolgatartó társadalom között. *Aggódom ezekért a volt melósokért, akik most ugyanúgy visszasírják ,,Kádár-atyuska" ,,gondoskodó" államát, mint a ,,felszabadított" amerikai rabszolgák a róluk ,,gondoskodó" munkaadóikat! Miközben sajnálom őket, haragszom is rájuk! Haragom azonban annak szolgálatába igyekszem állítani, hogy nálunk ne száz évet vegyen igénybe modern rabszolga-sorstársaim életének jobbra fordulása, hanem a közeli jövőben megtörténjen az!
*
Meg kell tanítani ezt a népcsoportot régi-új identitására! Meg kell teremteni azokat a helyeket ismét, ahol az egyén megismerheti saját egyéni értékeit, amellyel kialakíthatja saját alkalmazkodási életképességét, ami alapja lehet minden további elsajátításnak, tanulásnak.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szakdolgozatukat, fiatalasszonnyal, hozzászólásomban, rendszerváltozás, felnőttképzéssel, megállapíthatjuk, visszakívánkozik, megszüntetésével, elhivatottsággal, szakmunkástanuló, szakmunkásvizsga, szakdolgozatában, visszatükröződik, alulképzettségük, eltartottjaként, abszolutóriumot, elérhetőségének, felnőttoktatási, foglalkoztatást, felnőttoktatást, felnőttképzésre, tevékenységéről, munkásszállókon, megakadályozása, veszélyeztetett, agyonhallgatták, cserbenhagyásos, enciklopédiából, megyeszékhelyén, reprodukciójára, analfabétizmust, honfitársainkat, tudományegyetem, polgárháborúban, megvalósulásáig, magyarországról, ember gyermekkorában, jutott osztályrészül, külváros címen, harminckét éves, előbb említett, kelmetechnológiai osztály, ötéves terv, termelést megduplázzák, termelékenység fokozásával, fővárosban működő, előbbi riport, úgynevezett munkásszállókon, három tanulóévük, világ egyik, tizennégy éves, fővárosba kerülve, Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Molnár Géza, TUDÓSÍTÁS MAGYARORSZÁGRÓL, Statisztikai Évkönyv, Andorka Rudolf, Pedagógiai Szemle, HIÁNYZOTT POLITIKAI AKARAT, Munkaügyi Hivatalban, ÉLETMENTŐ INGYENES FELNŐTTKÉPZÉSRE, Andrásfalvy Bertalan, Hoffmann-Bajnai Rózsával, MAGYARORSZÁG FELNŐTTKÉPZÉSI ATLASZA”, NÉMET NÉPFŐISKOLAI SZÖVETSÉG, Koltai Dénes, Janus Pannonius, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete Budapesti Projektirodájának, Csoma Gyula, SINKÓ KRISZTINA, JPTE Tanorg, Német Népfőiskolai Szövetség, Heribert Hinczen, FELNŐTTKÉPZÉSI ATLASZ, Cambridge Enciklopédiából, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| ember gyermekkorában, jutott osztályrészül, külváros címen, harminckét éves, előbb említett, kelmetechnológiai osztály, ötéves terv, termelést megduplázzák, termelékenység fokozásával, fővárosban működő, előbbi riport, úgynevezett munkásszállókon, három tanulóévük, világ egyik, tizennégy éves, fővárosba kerülve, növényt gyökér, idegen talajba, szakmunkásvizsga után, igazán elkeserítő, ifjúvá serdülés, túlélés jelentette, szellemi- testi-, saját jövőjükre, spártai katonaállam, fegyveres testületek, katona parancsosztó, választékos anyanyelvi, ősöktől örökölt, iránti készség, tömeges lepusztultság, változtatás szükségességét, történelmi váltás, 1995-ös felnőttoktatási, egyik előadó, kettészakadó magyar, kilencvenes évek, többség számára, korábbi értékrendek, társadalmi kommunikáció, reménytelenül leszakadókra, 1990-ben elvégzett, felnőttképzési konferencia, helyzetben feltétlenül, esélyük arra, következő gondolattal, konferencia előadója, képző intézmények, képzési tartalmak, leszakadók helyzetének, folyamatos feltáró, kormányprogram szintjére, veszélyeztetett rétegek, program szerves, ingyenes KÖZOKTATÁS, valódi kárpótlásnak, ember gyerekkorában, népréteghez tartozókat, rendszerváltozás nevezetű, óvodai- iskolai-, vallásosba átmenő, oktatás piacosítáról, 1990-et követő, 1998-ban elkészült, egész TÉRKÉP, országos méretű, pécsi Janus, debreceni Kossuth, német Népfőiskolai, felnőttképzéssel foglalkozó, kutatás célja, városok „, egész levelet, egész projekt-ötlet, szakdolgozat-terv kézzel, diplomatervem 1997, éppen akkor, németországi rokonoktól, szakdolgozatomban leírt, kutatási anyagomat, idegennyelvi vizsgám, jónevű nyelviskolában, diploma dolgozatomat, pesterzsébeti felnőttképző, életkoromra való, pécsi tanulmányi, szemeszter-végi vizsgáimról, évvel később, olyan –, egész FELNŐTTKÉPZÉSI, következő nemzedék, egész generáció, kommunista hatalomnak, esetben pontosan, magyar nemzetiségű, gettóvá silányuló, távolság miatt, felnőtt gyermekek, hetvenes évekre, maga elitjét, munkahelyén igazi, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 160
- e Hét: 296
- e Hónap: 1243
- e Év: 37184
|
|
|
Offline
