|
2015-02-02 13:31:35, hétfő
|
|
|
|
|
|
E sorozat megírását Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! c. verse ihlette
https://www.youtube.com/watch?v=AyForoF8ong
A 4. rész folytatása:
De nemcsak dolgoztunk azon a tanyán, hanem pihentünk is, méghozzá legtöbbet az Úr napján, vasárnap.
Onnan lehetett tudni, hogy közeledik a vasárnap, hogy előtte való nap már a készülődés jegyében telt.
Bent a házban, nagymama mosta, vasalta az ünneplő ruhákat. Amelyik ételt lehetett, megfőzte- megsütötte előre, hogy semmi akadálya ne legyen a vasárnapi templomba menésnek.
Nagyapa tiszta almot hordott a jószágok alá és bekészítette az istálló szénatartójába a szálas takarmányt, hogy másnap reggel csak a jászolba át lehessen rakni az állatok elé. Majd szép fényesre csutakolta a lovakat és felsöpörte vesszősöprűvel a tanyaudvart.
Nagymama, és nénikém a házban és a ház előtti kertben rendezkedett a cirokseprűvel. A szemétlapátra seprésénél az én feladatom volt a lapát igazgatása és megtartása úgy, hogy a lehető legtöbb szemetet lehessen felseperni egyetlen lendülettel. Ezzel megtanultam odafigyelni nemcsak arra, amit csinálok, hanem a másik emberre is, akivel együtt dolgozom!
Másnap, többnyire napsütéses időre virradtunk. A reggeli készülődés izgalmában sem türelmetlenkedett senki körülöttem.
Azóta sem értem azokat az embereket, akikkel később összehozott a sors, hogy miért olyan türelmetlenek a gyerekekkel, ha útra kelnek? Talán, mert nem ismerték azt a nyugalmi forrást, ami nagypapáét táplálta.?
Ő és övéi, ugyanis olyan Isten-hívő emberek voltak, akik fennen hirdették: "Istentől van minden földi javunk." (Zsoltárok 127.) Még a gyermek is: "...az Úrnak öröksége: a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom." (Zsoltárok 127:3.)
A GYERMEKre, vagyis rám is úgy tekintett, olyan türelmes szeretettel viszonyult hozzám, mint "Isten jutalmára". Ez engem, méltó viselkedésre ösztönzött. (De sokszor gondoltam erre felnőtt koromban, amikor pedagógiából az ösztönzőkről, a "motivációkról" tanultam!)
A szép, tiszta ruhámban vártam, míg nagyapa befogott az utazáshoz átalakított szekérbe és az "ünneplős" lószerszámot ráadta a lovakra. Azután, ha egy kicsit is hűvös volt, bebugyoláltak szúrós pokrócba. A nagysuba nagyapáé volt.
Útközben nénikém oltalma alatt álltam, pontosabban ültem és rácsodálkozhattam a Kunság száz természeti csodájára. Mert csodaként éltem meg a távoli tocsogóban méltóságteljesen lépegető nagy, fehér-fekete gólyamadár látványát; a kis, mozgó pontra lecsapó és áldozatával egy pillanat alatt felröppenő héja szívszorító, ragadozó vadászatát.
Ilyenkor, még kisebb koromban, rémülten bújtam nénikémhez, aki nagy nyugalommal mondta, hogy:
- "Ez az élet röndje."
Ezzel megtapasztaltam azt, hogy az is az élet rendje, ha félek: odabújhatok egy biztonságot sugárzó fölnőtthöz! A tanyán ezt az igényemet is teljességgel kiélhettem anélkül, hogy kényeztettek volna.
Amikor megérkeztünk a városba, "leparkoltunk" a templom közelében lévő piactéren. A lovak kaptak egy-egy teli abrakos tarisznyát, hogy közben ők se unatkozzanak.
Amikor úgy mentünk, hogy nagymama nem jött velünk, akkor egy olyan templomba mentünk,
http://furaila.xfree.hu/265085
ahol mindig ugyanoda - sárga(réz) táblával megjelölt helyre ült nagyapa és nagy megtiszteltetés volt, hogy - lány létemre - mellé ülhettem.
Itt lehetett érteni, hogy mit prédikál a pap és mit énekelnek a hívek. A falak hófehérek voltak. Alig vártam, hogy megszólaljon az orgona. Gyönyörűséggel hallgattam. Nagyapa, ahogy megrezegtette a hangszálait, vele rezgett a bajusza is. Meghatódom, ahogy visszagondolok ezekre az énekekre, mert először találkoztam a figyelmesség szép gesztusával is. Ugyanis, előfordult, hogy a másik oldalamon ülő, elém tartotta a zsoltáros könyvét, mert azt hitte, hogy csak azért nem énekelek, mert nincs miből... Ott ülve közöttük, azon bánkódtam, hogy nem lehetek igazán részese az együtténeklés örömének, mert nem ismerem a szöveget. Akkor erősödött meg bennem a vágy arra, hogy tudjak írni, olvasni, ezért aztán alig vártam, hogy iskolás legyek!
Az istentisztelet szertartása után, a templomból kifelé menet és a templom előtt üdvözölték az emberek (a férfiak süveget, kalapot emelve) egymást: - "Áldás, békesség!" - "Hogy vagy sógor, vagy ángyika?", vagy kinek mi dukált. Szó esett még időjárásról, termésről, vásárról és hazakocsiztak, hazakocsiztunk, ki-ki a maga portájára.
Amikor nagymama is velünk volt, akkor sokkal díszesebb templomba mentünk. A falakra színes képek voltak festve és a napsugár is színes üvegablakokon próbált besütni. Itt nem értettem, hogy mit beszél a pap, de az orgonaszó ugyanúgy zengett és ugyanolyan gyönyörűséggel töltött el. Énekelni is csak a pap és egy másik bácsi: a kántor énekelt nagyon szépen, de érthetetlen nyelven. Távozóban "Dicsértessék!"-kel köszöntek el egymástól az emberek.
Itt nem illett a "Hogy tetszik lenni?" kérdésre részletesen válaszolni.
Ezeken a templomos vasárnapokon is találkozhattam egyfajta szépséggel. Gyönyörködhettem a színes freskók és festett üvegablakok mitikus alakjaiban, az orgona- és zengő énekszóban.
De, legfőképpen az EGYÜTTLÉT - Isten házában Vele és a Benne-hívőkben - MEGTAPASZTALÁSA jelentett nagyon sokat.
Ma már tudom, hogy minden "világi" "közösség"-ben ezt az Együttlétet és Szépséget kerestem, mindhiába!!! Azt is tudom, hogy ezeken a templomos vasárnapokon szerzett élmények érzelmi patronként működtek bennem életem válságos időszakaiban.
Bóna Mária Ilona
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: gyönyörködhettem, méltóságteljesen, megtiszteltetés, megtapasztaltam, megtapasztalása, istentisztelet, gyönyörűséggel, visszagondolok, hazakocsiztunk, szénatartójába, vesszősöprűvel, találkozhattam, bebugyoláltak, szemétlapátra, megrezegtette, cirokseprűvel, együtténeklés, türelmetlenek, üvegablakokon, hazakocsiztak, motivációkról, kényeztettek, teljességgel, rendezkedett, lószerszámot, viselkedésre, megérkeztünk, ösztönzőkről, pedagógiából, leparkoltunk, figyelmesség, dicsértessék, bekészítette, vasárnapokon, megszólaljon, unatkozzanak, készülődés jegyében, ünneplő ruhákat, vasárnapi templomba, istálló szénatartójába, szálas takarmányt, szemétlapátra seprésénél, lapát igazgatása, lehető legtöbb, másik emberre, reggeli készülődés, nyugalmi forrást, anyaméh gyümölcse, utazáshoz átalakított, nagysuba nagyapáé, távoli tocsogóban, pillanat alatt, Wass Albert, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
készülődés jegyében, ünneplő ruhákat, vasárnapi templomba, istálló szénatartójába, szálas takarmányt, szemétlapátra seprésénél, lapát igazgatása, lehető legtöbb, másik emberre, reggeli készülődés, nyugalmi forrást, anyaméh gyümölcse, utazáshoz átalakított, nagysuba nagyapáé, távoli tocsogóban, pillanat alatt, élet röndje, élet rendje, biztonságot sugárzó, templom közelében, lovak kaptak, olyan templomba, falak hófehérek, figyelmesség szép, másik oldalamon, zsoltáros könyvét, együtténeklés örömének, vágy arra, istentisztelet szertartása, templomból kifelé, templom előtt, férfiak süveget, maga portájára, falakra színes, orgonaszó ugyanúgy, másik bácsi, kántor énekelt, templomos vasárnapokon, színes freskók, gyönyörködhettem, méltóságteljesen, megtiszteltetés, megtapasztaltam, megtapasztalása, istentisztelet, gyönyörűséggel, visszagondolok, hazakocsiztunk, szénatartójába, vesszősöprűvel, találkozhattam, bebugyoláltak, szemétlapátra, megrezegtette, cirokseprűvel, együtténeklés, türelmetlenek, üvegablakokon, hazakocsiztak, motivációkról, kényeztettek, teljességgel, rendezkedett, lószerszámot, viselkedésre, megérkeztünk, ösztönzőkről, pedagógiából, leparkoltunk, figyelmesség, dicsértessék, bekészítette, vasárnapokon, megszólaljon, unatkozzanak, időszakaiban, részletesen, odafigyelni, összehozott, üvegablakok, együttlétet, tanyaudvart, legfőképpen, gyerekekkel, lendülettel, megtanultam, érthetetlen, áldozatával, hangszálait, szívszorító, nyugalommal, biztonságot, találkoztam, pontosabban, időjárásról, szertartása, átalakított, gesztusával, szeretettel, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
29 | 30 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
0 db bejegyzés |
e év: |
0 db bejegyzés |
Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 81
- e Hét: 1791
- e Hónap: 10395
- e Év: 46336
|
|
|