|
|
|
2007-05-23 22:51:04, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Elutasítjuk az egészségügyi biztosítás reformjára vonatkozó javaslatot
Tudomásunk szerint a döntéshozó és a döntést közvetlenül befolyásoló testületek elé kerül az
egészségügyi biztosítás reformjára, a biztosítási piac megnyitására és a magánbiztosítókon alapuló több biztosítós rendszer bevezetésére vonatkozó javaslat.
Megítélésünk szerint ez a reformjavaslat szakmailag, társadalmilag és politikailag előkészítetlen,
koncepciójában téves, sérti a társadalom és a nemzet érdekeit, elfogadhatatlan a közvélemény számára, és ezért erőltetése politikailag káros.
Ezért feltétlenül indokoltnak tartjuk e reformjavaslat elutasítását.
Ez a reformjavaslat számunkra csupán
,,A biztosítási piac megnyitása" című, 2007. januári keltű szakmai vitaanyagból ismerhető meg.
Ez a szakmai vitaanyag csak szűk körben ismert.
A vitaanyagot az Egészségügyi Minisztérium felkérésére prof. dr. Mihályi Péter, az Államreform Bizottság Egészségügyi Szakmai Munkacsoportjának vezetője állította össze.
Megítélésünk szerint eleve megengedhetetlen, hogy egy vázlatos, csak szűk körben ismert és a
szakmai és társadalmi szervezetek által meg nem vitatott anyagon alapuljon a nemzet és a társadalom
egészét érintő, alapvető fontosságú kérdést illető döntés.
Csupán ez a tény is elegendő a javaslat elutasításának indokolására.
Ha viszont kiderülne, hogy létezik egy másik, még számunkra is ismeretlen reformjavaslat, akkor ez még megalapozottabbá tenné e reformjavaslat elutasítását.
A fenti irat a reformjavaslatot semmivel sem bizonyított általánosságokkal ,,támasztja alá".
Kijelenti, de nem bizonyítja, hogy "a versengő biztosítók megjelenése nélkül nem lehet remélni,
hogy az egészségügyi szolgáltatások terén beindulnak a várt és indokoltnak tartott változások.
Csak tőlük remélheti a kormányzat a reform véghezviteléhez szükséges szervező erőt és menedzsment-tudást"
(54. o.).
Minthogy azonban ,,szükséges, hogy a biztosító megfelelő mértékű jegyzett tőkével és szavatoló tőkével rendelkezzen", (66. o.) ezek a biztosítók gyakorlatilag csak külföldiek lehetnek.
Ez az egész magyar egészségügy arculcsapásával ér fel, hiszen azt állítják róla, hogy nem rendelkezik
a szükséges szervező erővel és menedzsment-tudással, vagyis képtelen arra, hogy megoldja feladatait.
Az irat szerint továbbá ,,non-profit gazdálkodás nem létezik" (54. o.),
"a non-profit és az alapítványi forma legfőbb célja az adóelkerülés és a tb-terhek alól való kibújás" (55. o.).
Kétségbe vonja, hogy ,,a közhasznúság mint jogi kategória" az ,,egészségügyre vonatkoztatva"
alkalmazható, mi több, hogy ,,a gyógyítás közhasznú tevékenység" volna (uo.).
Ez is a magyar egészségügy arculcsapása, mert igaz ugyan, hogy az itt dolgozók is meg akarnak élni,
mint mindenki más, de elsődleges életcéljuk mégis a gyógyítás, amely nyilvánvalóan közhasznú tevékenység.
Indokoltnak tartjuk, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az Államreform Bizottság kérjen nyilvánosan és ünnepélyesen bocsánatot ezekért a súlyos sértésekért mindenkitől, aki a magyar egészségügyben dolgozik.
Az irat három pillért javasol.
Az I., ingyenes pillérbe tartozna a közegészségügy és népegészségügy,
de az irat felveti, hogy indokolt lenne ide vonni a pénzbeli ellátásokat, tehát a táppénzt, a baleseti és rokkantsági ellátásokat és az anyasági segélyt is.
Ezekre tehát nem terjedne ki a biztosítási elv, a költségeket az államnak kellene állnia.
A III. pillérbe tartoznának ,,a legsúlyosabb, leghosszabb ideig tartó és legköltségesebb megbetegedések"
(58. o.).
Az ezekkel kapcsolatos költségeket - azzal az alábbiak szerint teljesen szakszerűtlen és tarthatatlan indokolással,
hogy az ilyen ,,megbetegedések esetén minden magyar állampolgár azonos szintű orvosi ellátásban részesüljön" - szintén az államnak kellene állnia (uo.).
Az irat szerint emellett ,,célszerűnek látszik, hogy a III. pillérbe soroljuk az olyan orvosi ellátásokat is,
amelyek közös jellemzője a rendkívül hosszú ápolási idő", így ,,az időskori ápolás [...],
az elmegyógyintézeti, pszichiátriai fekvőbeteg intézetek szolgáltatásai, a rehabilitációs és a
bentlakásra kényszerülő mozgássérültek, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők,
valamint a szenvedélybetegségek (alkohol, kábítószer) gyógyítása" (uo.).
Itt ez az irat leplezetlenül kimondja: ez esetekben az "ápolás költségei rendkívül magasak
- az ezzel összefüggő kockázatokat nem ruházhatjuk rá a kisebb méretű biztosítókra" (uo.), tehát a magánbiztosítókra.
Végül az irat szerint ,,a modell II. pillérét a maradékelv definiálja:
minden olyan ellátás ide tartozik, amely nincs benne az I. és III. pillérben" (uo.).
Az irat tehát az I. és III. pillért illetően szakít az általa alapvető fontosságúnak tekintett biztosítási elvvel, itt a biztosítás nélküli állami szerepvállalást pártolja, és a biztosítási elvet csak a II. pillérben tartja alkalmazhatónak.
Ez az elgondolás egészségügyi szakmai szempontból tarthatatlan.
A probléma lényege éppen az, hogy az átlagos életkor meghosszabbodása és a költséges modern
orvostechnikai eszközök kialakulása folytán ,,a legsúlyosabb, leghosszabb ideig tartó és legköltségesebb megbetegedések" (58. o.) esetén nincs lehetőség arra, hogy
,,minden magyar állampolgár azonos szintű orvosi ellátásban részesüljön" (uo.),
mert az állam képtelen az ezzel járó költségek viselésére.
Éppen itt van szükség a biztosítási elv alkalmazására, mert kicsi az ilyen beavatkozások valószínűsége,
nagy viszont a költsége, van tehát lehetőség a kockázatmegosztásra.
Ugyanakkor a társadalom és az állam alapvető érdeke, hogy az egészségügyi alapellátás
- és nemcsak a közegészségügy és a népegészségügy - mindenki számára, állampolgári jogon elérhető legyen.
A szakszerűség és a közérdek szempontjai tehát - az idézett iratban foglaltakkal a legteljesebb ellentétben
- a szolidaritási elven alapuló és mindenki számára elérhető alapellátást javallják,
amelyhez önkéntes kiegészítő biztosítások járulhatnak úgy, hogy ezek ne tegyék lehetővé a kötelező biztosításból való kilépést. Az idézett reformjavaslat tehát egészségügyi szempontból elvetendő.
Az elgondolás közgazdasági szempontból is elvetendő.
A költségek viselését illetően ugyanis az irat a következőket irányozza elő:
§ ,,A [...] több mint 2,6 millió nyugdíjas [...] (bér)jövedelem arányos járulékot fog [...] fizetni (52. o.).
§ ,,Kb. 2,1 millió főt [...] képviselnek a 18. év aluliak [...]
Célszerűnek tűnik, hogy a központi költségvetés a biztosítóknak a Kincstáron keresztül történő
átutalással fizesse ki a biztosítási díjat (uo.).
§ ,,Ugyanez a megoldás megfelelőnek tűnik a GYES, GYED és GYET-ben részesülő
mintegy 0,3 millió fő esetében is" (uo.).
§ ,,A társadalom elesettjei, akik [...] nem foglalkoztathatók, [...] számára a települési önkormányzatok vásároljanak biztosítást, majd pedig ezek a 'közgyógybiztosítottak' valamilyen
véletlenszám-generáló algoritmussal kerüljenek elosztásra a biztosítók között" (52-53. o.).
Egyértelmű tehát, hogy az irat szerint a különösképpen költséges I. és III. pillér költségeit teljes
egészében az állam állja, sőt nagy vagy akár döntő részben az állam és az önkormányzatok
gondoskodnak a magánbiztosítók bevételeiről.
Ennek a koncepciónak a költségvetési hatásai nyilvánvalók.
A költségvetés terhei nem csökkennek, az ország terhei pedig nőnek a magánbiztosítók
közismerten magas, a 30%-os nagyságrendet is elérő működési költségeivel és nyereségével.
Nem kevésbé nyilvánvalók az iratban foglalt reformjavaslatnak a nemzetközi folyó fizetési mérlegre
gyakorolt hatásai.
A külföldiek nettó tulajdonosi jövedelme a KSH számai szerint 2005-ben 1 339 397 millió forint volt,
a bruttó nemzeti jövedelem 6,5 %-a,
és ennek csak 29,8 %-a a külföldiek visszaforgatott, tehát Magyarországon felhasznált jövedelme.
(Bruttó hazai termék 2005. Előzetes adatok II., 2006. október)
Az ország az ebből származó nemzetközi fizetési és átutalási (transzferálási) kötelezettség teljesítésére
már most is csak újabb hitelek felvétele útján képes.
A javasolt magánbiztosítási rendszer tovább növelné ezt a már eleve súlyos vagy akár elviselhetetlen
nemzetközi fizetési kötelezettséget, és ezért az ország nemzetközi fizetési pozíciójának
további romlásához vezetne.
Ez a reformjavaslat már csak ezért sem fogadható el.
Az irat szerzője mind ebben az iratban, mind más munkáiban a reformjavaslat
azonnali elfogadását
azzal a belpolitikai és választási stratégiai meggondolással támasztja alá, hogy a népszerűtlen intézkedéseket 18 - most már alig 8 - hónap alatt kell végrehajtani azért,
hogy utána
,,maradjon 30 hónap a soron következő választási csatára való felkészülésre"
és a következő országgyűlési választások megnyerésére.
(Csillag István - Mihályi Péter: Kettős kötés. A stabilizáció és a reformok 18 hónapja.
Globális Tudás Alapítvány, 2006, 96. o.)
A legutóbbi hónapok eseményei, majd az egészségügyi miniszter lemondása és ennek körülményei
azt bizonyítják, hogy ez a koncepció téves.
A szakszerűtlen és mind egészségügyi, mind közgazdasági szempontból elfogadhatatlan reformoknak
ez az erőltetése feltehetőleg nem a jelenlegi kormány újraválasztásához,
hanem soha nem látott vereségéhez vezetne.
Az idézett irat ezt a reformjavaslatot nagyrészt azzal támasztja alá, hogy ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak.
A javaslatnak megfelelő rendszert - az eltérések részletei itt nem tárgyalhatók -
az Egyesült Államokban alkalmazzák a szabad vállalkozás igenlésének és az állami beavatkozás
elutasításának ottani történelmi hagyományai folytán.
A rendszer elismerten rossz, kétszer akkora költséggel nyújt rosszabb szolgáltatást,
mint Kanada egybiztosítós, állami rendszere.
Németországban a jelenlegi széttagolt biztosítási rendszer helyett 2009-ben átfogó,
Országos Egészségügyi Alap nevű, integrált működésű hálózatot vezetnek be.
A nemzetközi tapasztalatok alapján az OECD Magyarországról szóló 1999-ben kiadott
ország-tanulmányában a következőket írja:
,,Úgy tűnik, nem szükséges a jelenleginél bonyolultabb finanszírozási rendszert bevezetni.
A nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy egy Magyarországhoz hasonló ország számára
az egy finanszírozós rendszer előnyei nagyobbak, mint hátrányai."
(OECD Gazdasági Tanulmányok. 1998-1999, Magyarország, OECD, Paris, 1999.
Magyar kiadás: Kódex Kiadványszervezési GMK, 1999, 152. o.)
Az OECD egy szakértője 2005-ben lényegében véve ugyanezt ismétli meg egy tanulmányában.
(Goglio, A.: In search of efficiency: Improving health care in Hungary. ECO/WKP (2005) 33,
OECD, Paris, 2005, 16. o.)
Befejezésül utalnunk kell arra, hogy, noha eddig itt elsősorban a szakmai-tudományos
kérdéseket tárgyaltuk, nem ezek a legfontosabbak. Itt elsősorban értékítéletekről van szó.
A több biztosítós rendszernek még előnyei is lehetnek a jómódú, tanult, egészséges, fiatal, gyermektelen
vagy kiscsaládos városi emberek szempontjából, de ez a rendszer különösképpen hátrányos
a szegényebbek, a kevésbé iskolázottak, a betegesek, a nagycsaládosak és a vidékiek számára.
A társadalom szociális érzékenységű tagjai elsősorban ezért nem fogadhatják el a több biztosítós rendszert.
A leírtak alapján ismételten kérjük a döntéshozó és a döntést közvetlenül befolyásoló testületeket
és e testületek tagjait, hogy utasítsák el az idézett iratban foglalt reformjavaslatot,
sőt vegyék le a napirendről az egészségügyi társadalombiztosítást veszélyeztető javaslatok tárgyalását.
Kérjék fel a szakértőket megfelelőképpen előkészített javaslat előterjesztésére,
terjesszék ezt a javaslatot az érdekelt szakmai és társadalmi szervezetek elé megvitatásra,
és a vita alapján módosított és véglegesített javaslatot tűzzék majd tárgyalásra.
Véleményünk szerint fenn kell tartani az egyfizetős, szolidaritási alapú rendszert,
és az intézményrendszert széleskörű társadalmi konszenzusra törekedve, a teljes átláthatóság biztosításával, kellő előkészítés után és megfelelő ütemezés szerint kell továbbfejleszteni.
Budapest, 2007. április 19.
Az állásfoglalás aláírói arra kérik az embereket, szervezeteket, hogy csatlakozzanak követelésükhöz, és juttassák el aláírásukat az alábbi címre:
szocialisforum@freemail.hu
Dr. Gazsó Ferenc egyetemi tanár
Tiszteletbeli Elnök, MSZP Társadalompolitikai Tagozat
Dr. Jánosi Gábor sebészorvos
Szervező, Magyar Szociális Fórum Egészségügyi Kerekasztala
Kertész Krisztián
Elnök, MSZP Ésszerűség és Felelősség Platform
Dr. Lányi András
Docens, az Élőlánc Magyarországért elnökségének tagja
Lukács András
Elnök, Levegő Munkacsoport
Dr. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár
Elnök, Professzorok Batthyány Kör
Prókay Sándorné
Elnök, Vasútegészségügyi Dolgozók Szakszervezete
Dr. Simó Endre
Koordinátor, Magyar Szociális Fórum kmb
Szociális Kerekasztal szervező
Dr. Sipos József
MSZP Társadalompolitikai Tagozat
Dr. Szabó Endre
Elnök, Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Dr. Szakolczai György
közgazdász, Professzor Emeritus
Dr. Szilvási István egyetemi docens
Országos Civil Fórum Egészségpolitikai tagozata
Sztankovánszki Tibor
Elnök, Szociáldemokrata Párt
Dr. Amberger Evelin
Orvos
Ba József (Kiskörös)
Balogh Béla
Titkár, Magyar Nemzetért Mozgalom
Baracskai Gézáné
Nyugdíjas
Bartos Kornélia
Magyar Rákellenes Liga
Bene Gábor
Magyar Nemzeti Bizottság 2006
Bisztray György
Elnök, Kis- és Középvállalkozások Egyesülete
Bocskor István
Ny. mérnök
Bocskor Istvánné
ny. közgazdász
Bocskor Péter
Gépészmérnök
Borsosné Pataki Andrea
Budai Tamás
Közgazdász
Csehy Attila
Dr. Cséri Tamás
Háziorvos, Tapolca
Csík Tamás
C-Press Hírügynökség
Dobrovics József
Elnök, Magyar Nemzetért Mozgalom
Farkas László
Fizikus
Fekete Jánosné
Humánpolitikai munkatárs
Dr. Gabler Dénes
Tud. Tanácsadó, egy. Docens
Dr. Gilly Gyula
Orvos, Egészségügyi közgazdász
Gonda László
Magyar Nemzeti Bizottság 2006
Gondos Zsuzsanna
Fiziotherápiás szaképoló
Gőbl György
Négygyermekes édesapa (Sopron)
Halász Béla
Nyugdíjas
Halászné Ördögh Rita
Ápolásszakmai tanácsadó
Halász Barbara
Tanuló
Halász István
Call centers munkatárs
Heé Veronika
Egyetemi docens
Hegedüs Endre
Gyógyszerész (Kisújszállás)
Dr. Hetényi Tamás
Villamosmérnök
Dr. Horányi János
Sebész, egyetemi docens
Dr. Irinyi Tamás
Ny. Jogtanácsos
Jáky Ildikó
Négygyermekes családanya
Dr. Kállay Oszkár
Elnök, Belgiumi Magyarok Szövetsége
Dr. Károlyi Andrea
Ny. Egyetemi docens (Piliscsaba)
Dr. Kelemen Éva
Közegészségtan-járványtan szakorvos
Kelemen Imre
Ny. Gyógyszerész
Kelemenné Hegyesi Éva
Gyógyszerész (Szeged)
Dr. Kocsányi László
Egyetemi docens, BME
Dr. Kopasz Éva
Pedagógus
Krasznai Zoltán
Ügyvezető igazgató, Schieber-Aivil Kft Győr
A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara Építési, Építőipari és Bányászati szakmai osztály elnöke
Lelkes József
Lakatos
Lelkes Józsefné
Adminisztrátor
Lelkes Tamás
Üzemmérnök
Maróth András
Ny. Üzemmérnök
Dr. Martini Jenő
Orvos, ügyvéd, a Konszenzus Egészségügyi-Jogi Interdiszciplináris Társaság elnöke
Matusek Anikó (Budapest)
Matusek Krisztina (Budapest)
Matusek Péter (Budapest)
Matusek Péterné
Nyugdíjas
Dr. Mayer Lajos
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Mészáros-Sz. Mihály
Raktáros, Marcali
Mikola Klára
Magyar Nemzeti Bizottság 2006
Dr. Mucsi István
Egyetemi docens, Semmelweis Egyetem
Dr. Muth Lajos
Főigazgató, Szekszárd
Dr. Nagy Attila
Orvos, közíró
Dr. Nagy János
Háziorvos (Celldömölk)
Nagy Mária
Nyugdíjas
Nagy Sándor
Tanár, az MSZP TPT vezetője (Békéscsaba)
Nádasdi István
Elnökségi tag, Magyarok Világszövetsége
Dr. Némethy Jenő
ny. egyetemi docens, MSZP TPT (Szeged)
Novák Imre
Alpolgármester, Dévabánya
Novák István
Közgazdász
Dr. Novoszáth Péter
Főiskolai docens (Dunaújváros)
Odor Beáta
Szakértő, Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal betegoldal
Országbíró Zoltán
Elnök, Győr-Moson-Sopron Megyei Fogyasztók Érdekvédelmi és Patrióta Egyesülete
Pajor-Gyulai Károly
Okl. mérnök, okl. közgazdász, ny. kormányfőtanácsos
Pápai Anna Mária
Informatikai szervező
Dr. Peitl Emőke
Háziorvos (Pécs)
Péter Gábor
Ny. Főiskolai Oktató (Sepsiszentgyörgy)
Podani Sándor
Elnök, Országos Közéleti Társas Kör Egyesület
Pós Péter
Elnök, Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
Retkes György
Nyugdíjas
Sári Tamás
Szociálpedagógus
Sárközi Róbertné
Nyugdíjas (Budapest)
Dr. Sárközy Sándor
Gyermeksebész, osztályvezető főorvos
Schlegel Oszkár (Budapest)
Schlegel Oszkárné (Budapest)
Simon Dezső
Elnök, Vasutasok Szakszervezete
Soós Éva
Vállalkozó
Dr. Szabó Gergely
Háziorvos, Terény
Szabó Imre Ferenc
Nagycsaládos Villamosmérnök
Dr. Szabó Sándor
Elnök, Civilek az Európai Unióért Egyesület
Özv. Szatmári Gézáné
Dr. Szentmiklóssy Margit
Szakpszichológus, szakpszichoterapeuta
Dr. Szikszay Pálné
Egészségügyi dolgozó
Szitányi György
ny. Főiskolai docens, ny. újságíró
Szitányi Julianna
ny. Mérnök-közgazdász, díjkönyvelő
Takács András
Elnök, Szabad Magyarországért Mozgalom
Tóth Edith
Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete
Tóth Győzőné
Elnök, Socius Kör Közhasznú Egyesület
Dr. Váczi Judit
Ügyvéd
Vápenszky Istvánné
Asszisztens (Veresegyháza)
Varga Károly
Egyetemi tanár
v. Varga László
Székkapitány
Vincze Tivadar
Miskolc
Volentics Vera
MSZF Nőtagozata
Vörös András
Villamosmérnök, közgazdász |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szociáldemokrata, megengedhetetlen, reformjavaslatot, meghosszabbodása, megalapozottabbá, magánbiztosítási, értékítéletekről, előterjesztésére, szociálpedagógus, sepsiszentgyörgy, szakpszichológus, magánbiztosítók, visszaforgatott, magyarországért, szakszervezetek, elfogadhatatlan, kötelezettséget, magyarországról, magyarországhoz, megfelelőképpen, világszövetsége, legköltségesebb, elviselhetetlen, véghezviteléhez, gyógyíthatatlan, szerepvállalást, arculcsapásával, alkalmazhatónak, intézkedéseket, megbetegedések, villamosmérnök, reformjavaslat, meggondolással, népegészségügy, finanszírozási, legfontosabbak, egészségügyi biztosítás, döntést közvetlenül, biztosítási piac, magánbiztosítókon alapuló, reformjavaslat szakmailag, nemzet érdekeit, közvélemény számára, reformjavaslat számunkra, szakmai vitaanyag, javaslat elutasításának, fenti irat, reformjavaslatot semmivel, versengő biztosítók, egészségügyi szolgáltatások, reform véghezviteléhez, biztosító megfelelő, Egészségügyi Minisztérium, Mihályi Péter, Államreform Bizottság Egészségügyi Szakmai Munkacsoportjának, Államreform Bizottság, Csillag István, Globális Tudás Alapítvány, Egyesült Államokban, Országos Egészségügyi Alap, OECD Magyarországról, OECD Gazdasági Tanulmányok, Kódex Kiadványszervezési GMK, Gazsó Ferenc, Tiszteletbeli Elnök, MSZP Társadalompolitikai Tagozat, Jánosi Gábor, Magyar Szociális Fórum Egészségügyi Kerekasztala, Kertész Krisztián, MSZP Ésszerűség, Felelősség Platform, Lányi András, Élőlánc Magyarországért, Lukács András, Levegő Munkacsoport, Náray-Szabó Gábor, Professzorok Batthyány Kör, Prókay Sándorné, Vasútegészségügyi Dolgozók Szakszervezete, Simó Endre, Magyar Szociális Fórum, Szociális Kerekasztal, Sipos József, Szabó Endre, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Szakolczai György, Professzor Emeritus, Szilvási István, Országos Civil Fórum Egészségpolitikai, Sztankovánszki Tibor, Szociáldemokrata Párt, Amberger Evelin, Balogh Béla, Magyar Nemzetért Mozgalom, Baracskai Gézáné, Bartos Kornélia, Magyar Rákellenes Liga, Bene Gábor, Magyar Nemzeti Bizottság, Bisztray György, Középvállalkozások Egyesülete, Bocskor István, Bocskor Istvánné, Bocskor Péter, Borsosné Pataki Andrea, Budai Tamás, Csehy Attila, Cséri Tamás, Csík Tamás, C-Press Hírügynökség, Dobrovics József, Farkas László, Fekete Jánosné, Gabler Dénes, Gilly Gyula, Gonda László, Gondos Zsuzsanna, Gőbl György, Halász Béla, Halászné Ördögh Rita, Halász Barbara, Halász István, Hegedüs Endre, Hetényi Tamás, Horányi János, Irinyi Tamás, Jáky Ildikó, Kállay Oszkár, Belgiumi Magyarok Szövetsége, Károlyi Andrea, Kelemen Éva, Kelemen Imre, Kelemenné Hegyesi Éva, Kocsányi László, Kopasz Éva, Krasznai Zoltán, Schieber-Aivil Kft Győr, Iparkamara Építési, Lelkes József, Lelkes Józsefné, Lelkes Tamás, Maróth András, Martini Jenő, Konszenzus Egészségügyi-Jogi Interdiszciplináris Társaság, Matusek Anikó, Matusek Krisztina, Matusek Péter, Matusek Péterné, Mayer Lajos, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Mikola Klára, Mucsi István, Semmelweis Egyetem, Muth Lajos, Nagy Attila, Nagy János, Nagy Mária, Nagy Sándor, MSZP TPT, Nádasdi István, Magyarok Világszövetsége, Némethy Jenő, Novák Imre, Novák István, Novoszáth Péter, Odor Beáta, Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, Országbíró Zoltán, Győr-Moson-Sopron Megyei Fogyasztók Érdekvédelmi, Patrióta Egyesülete, Pajor-Gyulai Károly, Pápai Anna Mária, Peitl Emőke, Péter Gábor, Főiskolai Oktató, Podani Sándor, Országos Közéleti Társas Kör Egyesület, Allergiás Betegek Országos Szövetsége, Retkes György, Sári Tamás, Sárközi Róbertné, Sárközy Sándor, Schlegel Oszkár, Schlegel Oszkárné, Simon Dezső, Vasutasok Szakszervezete, Soós Éva, Szabó Gergely, Szabó Imre Ferenc, Nagycsaládos Villamosmérnök, Szabó Sándor, Európai Unióért Egyesület, Szatmári Gézáné, Szentmiklóssy Margit, Szikszay Pálné, Szitányi György, Szitányi Julianna, Takács András, Szabad Magyarországért Mozgalom, Tóth Edith, Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete, Tóth Győzőné, Socius Kör Közhasznú Egyesület, Váczi Judit, Vápenszky Istvánné, Varga Károly, Varga László, Vincze Tivadar, Volentics Vera, MSZF Nőtagozata, Vörös András,
|
|
|
|
|
|
| egészségügyi biztosítás, döntést közvetlenül, biztosítási piac, magánbiztosítókon alapuló, reformjavaslat szakmailag, nemzet érdekeit, közvélemény számára, reformjavaslat számunkra, szakmai vitaanyag, javaslat elutasításának, fenti irat, reformjavaslatot semmivel, versengő biztosítók, egészségügyi szolgáltatások, reform véghezviteléhez, biztosító megfelelő, biztosítók gyakorlatilag, egész magyar, szükséges szervező, irat szerint, alapítványi forma, tb-terhek alól, közhasznúság mint, gyógyítás közhasznú, magyar egészségügy, súlyos sértésekért, magyar egészségügyben, irat három, irat felveti, pénzbeli ellátásokat, anyasági segélyt, államnak kellene, ezekkel kapcsolatos, alábbiak szerint, ilyen „, olyan orvosi, rendkívül hosszú, időskori ápolás, gyógyíthatatlan betegségben, irat leplezetlenül, ezzel összefüggő, kisebb méretű, maradékelv definiálja, irat tehát, általa alapvető, biztosítás nélküli, biztosítási elvet, elgondolás egészségügyi, probléma lényege, átlagos életkor, költséges modern, állam képtelen, ezzel járó, ilyen beavatkozások, állam alapvető, egészségügyi alapellátás, népegészségügy –, közérdek szempontjai, idézett iratban, legteljesebb ellentétben, szolidaritási elven, kötelező biztosításból, idézett reformjavaslat, elgondolás közgazdasági, költségek viselését, következőket irányozza, központi költségvetés, biztosítási díjat, megoldás megfelelőnek, társadalom elesettjei, települési önkormányzatok, biztosítók között”, különösképpen költséges, állam állja, magánbiztosítók bevételeiről, költségvetési hatásai, költségvetés terhei, ország terhei, 30%-os nagyságrendet, iratban foglalt, nemzetközi folyó, külföldiek nettó, bruttó nemzeti, külföldiek visszaforgatott, ebből származó, javasolt magánbiztosítási, ország nemzetközi, irat szerzője, népszerűtlen intézkedéseket, soron következő, következő országgyűlési, legutóbbi hónapok, egészségügyi miniszter, koncepció téves, erőltetése feltehetőleg, jelenlegi kormány, idézett irat, reformjavaslatot nagyrészt, nemzetközi gyakorlatnak, javaslatnak megfelelő, eltérések részletei, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 51
- e Hét: 888
- e Hónap: 9492
- e Év: 45433
|
|
|
Offline
