A pénztelenség miatt már a temetésre is alig futja.
Tíz családból átlagosan kettő már nem temetteti el, hanem urnában hazaviszi szerettei hamvait. A koporsós búcsúztatások száma drasztikusan lecsökkent: míg korábban 70-30 százalék volt az arány a hagyományos szertartás javára, addig mára ez megfordult .
Gyakorlatilag tönkrementünk az elmúlt két-három évben - meséli az egyik alföldi virág keres
kedő cég vezetője. Régebben az úgynevezett kegyeleti virágok, koszorúk, halottak napi csokrok fedezték a vállalkozás működési költségeit, béreket, rezsit, az anyák napi, illetve nőnapi virágok bevételeiből pedig tudtak fejleszteni.
A bevételük azonban az utóbbi esztendőkben a felére esett vissza, s ennek egyik oka az, hogy egyre több család képtelen eltemettetni a hozzátartozóját, nem rendel meg sem szertartást, sem virágot. Debrecenben, a nagy köztemető előtti tér virágosai elmondták, egy ötezer forintos koszorút korábban minden további nélkül megvásároltak a gyászolók, most pedig inkább virágokat vesznek, de azokra sem nagyon adnak ki ezer forintnál többet.
Sokan képesek húsz-harminc forint megtakarítás reményében háromszor is végigjárni az összes árust. Balogh Zoltán, a több mint négy évtizedes múltra visszatekintő hajdúböszörményi Ozirisz-vállalkozás vezetője szerint a falusi emberek korábban inkább a hagyományos koporsós temetést választották, de az utóbbi időben a pénztelenség ezt felülírta, a hamvasztás ugyanis olcsóbb. Egyre több esetben nem kérnek szertartást, hanem az urnát magukkal viszik, amivel 75-130 ezer forintot lehet megtakarítani. Hasonló tendenciákról számolt be Koncz Tamás, a miskolci székhelyű Pietas Kft. ügyvezetője is.
Tapasztalható az is, hogy egy-egy elhunyt családtagjai nem egyénenként vásárolnak koszorút, hanem egy nagyobbat vesznek, s annyi szalagot rakatnak rá, amennyien a koszorú árát összedobták. Egyre több a szociális temetés: ilyenkor az önkormányzat állja a költségeket, ezért igyekszik azokat minimálisra csökkenteni - olvasható a keddi Népszabadságban.
A fővárosban is jelentősen nőtt azoknak a száma, akik elsősorban anyagi okok miatt nem a temetőben helyeztetik el a hozzátartozójuk hamvait tartalmazó urnát, hanem inkább hazaviszik. A tizennégy fővárosi temetőt üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint az elmúlt öt évben körülbelül húsz százalékkal nőtt a hazavitt urnák száma, már évente 1200-an döntenek így, ami a Zrt. összes temetkezési szolgáltatásának mintegy hat százalékát jelenti. A tendenciát a társaság elsősorban a lakosság anyagi helyzetének romlásával magyarázza, ugyanakkor az okok kapcsán megemlítik azt is: sokat változott az a kegyeleti kultúra, egyre többen egyszerűen nem tartják fontosnak, hogy méltó módon helyezzék örök nyugalomba hozzátartozójukat, nem igénylik a sírhely melletti emlékezést.
Azt, hogy egyre kevesebb pénzt áldoznak halottaikra a hozzátartozók, nem csak a temetések számának csökkenése jelzi. A temetői sírhelyeket bizonyos időközönként - nem ritkán több százezer forintos áron - újra meg kell váltani. Korábban a fővárosban csak elvétve fordult elő, hogy a hozzátartozók ne váltották volna meg elhunyt rokonaik sírhelyét, ma viszont egyre gyakrabban van példa erre. A temetkezési intézet ennek kapcsán úgy fogalmazott: érzékelhető egyfajta csökkenő tendencia a sírhely-újraváltásoknál, ezekben az esetekben a már évekkel, évtizedekkel ezelőtt elhelyezett urnákat kérik ki és viszik haza az ügyfelek.
- Soha el nem évülő kegyeleti jogokat sért, hogy a család valamelyik tagja hazaviszi magával az urnát - állítja Ladocsy Géza, a győri Jó szív Temetkezési Kft. ügyvezetője. Saját vállalatuk statisztikája azt mutatja: csak ennél a cégnél tavaly 131-en nem temették el hozzátartozóik hamvait. A Jó szív azt tapasztalja: az urnákat egy-két nap múlva egy nejlonzacskóban a hozzátartozók elviszik a temetőbe, s ott maguk ássák el a családi sírba.
Ladocsy Géza olyan esetről is tud, hogy a családtag urnáját az udvari diófa alá temették, majd azzal együtt adták el az ingatlant.
Offline
