Regisztráció  Belépés
irmus.blog.xfree.hu
"Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról hogy megtanuljuk hogyan kell táncolni az esőben." Tóthné Irmus
1962.08.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
Gyümölcsös joghurttorta
  2018-06-19 15:58:42, kedd
 
  Gyümölcsös joghurttorta

Hozzávalók:

250 g babapiskóta
10 g zselatin
170 g cukor
250 g tejföl
300 g natúr joghurt
300 ml habtejszín
1 tasak vaníliás cukor
3 - 4 mandarin
2 narancs

Elkészítés:

A narancsot hámozzuk meg és vágjunk belőle vékony szeleteket. Egy 22 cm átmérőjű lekapcsolható oldalú tortaformát béleljünk ki fóliával, az aljára és az oldalához tegyünk pár szelet narancsot. Amikor a torta elkészül, remekül fog mutatni. Egy réteg babapiskótát tegyünk a narancskarikákra. A habtejszínt verjük fel, keverjük hozzá a cukrot, a vaníliát, a joghurtot és a tejfölt. A zselatint egy kevés vízben oldjuk fel és adjuk hozzá. A mandarint hámozzuk meg, vágjuk kockára és keverjük hozzá. A krém felét halmozzuk rá, majd fedjük be egy újabb réteg babapiskótával. A maradék krémet kanalazzuk rá és fedjük be a megmaradt narancsszeletekkel. A tortát tegyük hűtőbe legalább 3 órára, de az sem baj, ha egész éjjel áll, hogy a krém alaposan megdermedjen. Egy tányért tegyünk a formára, óvatosan borítsuk rá a tortát, kapcsoljuk le a forma oldalát és húzzuk le róla a fóliát, már szelelhetjük is.

Link
 
 
0 komment , kategória:  Étel-Ital-Nasik  
A bunda azé aki beleszületett
  2018-06-19 15:56:06, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép képek  
Én nem akarok egy olyan világban élni
  2018-06-18 16:52:13, hétfő
 
  Én nem akarok egy olyan világban élni ahol az, emberek monitorok mögé bújva élik a mindennapjaikat. Én nem egy virtuális szívet akarok esténként, hanem jó éjt, puszit. Nem integető smiley-t akarok, hanem búcsúölelést. Soha nem adnám fel az érintés örömét, egy sárga fejért cserébe. Hol marad az első látásra szerelem? Elég szomorú, hogy a mai tündérmesék úgy kezdődnek, hogy bejelölt facebookon. Ha tetszik, valaki szólítsd meg a valóságba és ne chaten írj neki. Ha vele akarsz időt tölteni, ne a gép elé ülj és ott beszélgess vele! Ha valakivel időt akarsz tölteni, akkor azt ne egy virtuális világba, tedd, hanem hívd el randizni. Mégis kik vagyunk mi, hogy profilképek alapján ítéljük meg az embereket? Ma már semmit sem kell kérdeznünk a másikról, mert mindent tudunk róla, anélkül, hogy megpróbálnánk valójában megismerni őt!? Utálom azt, hogy mosolygós vagy szomorú fejek alapján ítéljék meg a hangulatom. Ha akarsz valamit keress meg mert lehet, hogy a gép előtt mind tökéletesek vagyunk, de az a baj ezzel az egésszel, hogy a photoshop csak a külsőre használ, de az intelligenciád nem lesz tőle magasabb,és egy képből nem tudhatod meg milyen ember a másik!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Rakott csirkemell
  2018-06-18 16:38:59, hétfő
 
 



Rakott csirkemell

Hozzávalók:
70 dkg csirkemellfilé

20 dkg trappista sajt reszelve
3 db tojás
liszt
1 doboz tejföl (450 gr )
2 ek. folyékony zsír

Elkészítése:
A csirkemellet vékonyra szeleteltem, kiklopfoltam, sóztam. A szeleteket lisztbe, felvert tojásba, majd újból lisztbe forgattam.
Egy hőálló tálat folyékonyan zsírral kikentem, az aljára fektettem a beforgatott hús szeletekből , meglocsoltam tejföllel, megszórtam reszelt sajttal.
Addig folytattam, míg minden hús elfogyott.
A tetejére tejföl és reszelt sajt került.
Folyékony zsírral meglocsoltam.
230 fokra melegített sütőben, alufóliával lefedve 60 percig sütöttem.
Ellenőriztem, hogy a hús átsült -e.
Ekkor a fóliát levettem és szép aranysárgára sütöttem a tetejét.
Burgonyapürével, céklával fogyasztottuk.
Hidegen, melegen egyaránt finom.
Jó étvágyat hozzá!
 
 
0 komment , kategória:  Étel-Ital-Nasik  
Apámhoz az égbe
  2018-06-17 14:37:18, vasárnap
 
  Radnóti Miklós:Apámhoz az égbe

Apám ott fenn az égbe!
Gondolsz-e néha rám?
Mert én sokszor bámulva a légbe...
Elgondolom, hogy milyen kár...
Hogy ily korán meghaltál... Apám!

Sokszor, ha az élet rögös utjain,
Abba a gyakran emlegetett
Göröngyökbe botlik meg lábam...
Elgondolom, hogy milyen kár...
Hogy nem vagy velem... Apám!

Ha az élet zajgó tengerén -
Irányitó, erős kéz kellene...
Hányszor, de hányszor megcsókolnám
A te jóságos, dolgos, de sajnos már holt kezed,
Elgondolnám közben, hogy milyen kár...
Hogy árván hagytál - Apám!
 
 
0 komment , kategória:  Emlékezés  
Nagyvárad híres cukrászdája, a Japport
  2018-06-17 14:26:44, vasárnap
 
 



Nagyvárad híres cukrászdája, a Japport

Nagyvárad olyan hely volt, ahol egyformán jól érezte magát az is, aki a városban született és az is aki az ország más tájairól költözött ide. A nagyvárossá válás nem mindig függött a lakosság számától, amint azt mostani vezetőink hiszik. Sokkal inkább a városi élet, a szolgáltatások minősége és az, ahogy a városban élő emberek gondolkodtak és érezték magukénak a helyet ahol születtek, vagy ahova sorsuk vezérelte őket jelentette azt, hogy egy igazi nagyvárosban, vagy egy vidéki porfészekben élnek. Amint azt városunk történelme mutatja, lehetett egy hatvanezer lakosú város is egyenrangú, akár fővárosokkal is. Csak az itt élő embereken múlik mindez. Azokon, akik itt születtek, vagy csak élni jöttek ide. Várad szeretettel fogadta azokat, akik tenni jöttek ide. Iparosok, cukrászok, vendéglősök, bankárok, újságírók, költőpalánták és ki tudja még milyen szakmák képviselői segítettek nagyvárossá tenni a várost.

Most ezekből az emberekből mutatnék be önöknek hármat, kedves olvasók.

Az első egy cukrász, aki idegenből jött ide, de olyan nyomot hagyott itt, hogy neve máig sem felejtődött. A város életében mindig nagyon fontos szerepet játszottak a kávéházak, cukrászdák. Ezek a helyek fontos találkozóhelyek voltak és szolgáltatásaik minősége miatt hatalmas volt a népszerűségük a városúri közönségének köreiben. A Bazár épület sarkán állt egykor a Stepper Ottó cukrászata, amelynek állandó vendége volt gróf Tisza István és geszti társasága is. E cukrászda helyén nyílt meg a Japport, ami a város, a megye és egész Erdély egyik nevezetessége lett. Asztalainál egyformán jól érezte magát a az előkelő dáma, a tisztviselő, a nyalka katonatiszt, akár uzsonnára, vagy csak egy feketére ült le. A városban vendégszereplő művészek is hamar megkedvelték az állandóan zsibongó termeket és teraszt. Márvány asztalainál a délelőtti órákban írók, újságírók, művészek foglaltak helyet, élvezve a világvárost sugalló hely nyugalmát. A délutáni óráktól az eleven, lüktető, felhőtlen szórakozás színhelyévé vált a Japport, ahogy az egész város nevezte a cukrászdát. De lássuk, ki az az ember, akinek a város ezt a páratlanul népszerű intézményt köszönheti.

Japport Viktor régi patrícius család ivadéka. Karánsebesen látta meg a napvilágot, 1888-ban. Iskoláit szülővárosában végezte. Később idekerült városunkba és többé már el sem akarta hagyni Nagyváradot. Gyakran hangoztatta, hogy ez a mindig nyugat felé orientálódó város úgy megfogta, hogy többé nem akarja elereszteni, ő maga pedig ki akarja venni részét ebből a nagyra törő iparkodásból. Fiatal korában lépett a cukrászi pályára és megtanulta a mesterség minden titkát. Az önállóvá válásig törhetetlen munkabírással dolgozott és igyekezett nevet szerezni a szakmában. Az első világháborút szinte az első naptól az utolsóig végigharcolta. Páratlan kitartás jellemezte a fronton eltöltött időkben és későbbi életében, munkája során is. Csak a becsületes munkát és a kitartó szorgalmat ismerte el mérvadónak akkor is, amikor megnyitotta cukrászdáját. Az vezérelte, hogy olyan színvonalon szolgálja vendégei igényeit, kényelmét, amiben senki nem talál kivetni valót. A munkában és a sikerben méltó társai voltak Viktornak. Neje Japport Mária, született Buday és leányuk Japport Manyika vállvetve dolgoztak a népszerű üzletben. A fontos városi és vármegyei eseményekre is ők szállították a cukrászati termékeket. A Japport család nagy népszerűségnek örvendett a városban, a cukrászda hírneve pedig olyan hatalmas volt, hogy a lakosság egy részének, a mai napig tudatában maradt a név. Dacára annak, hogy a helyiséget átnevezték, már régen nem cukrászda, de két régi váradi, még mindig a Japport előtt találkozik, ha találkozik...

Mai második személyiségünk Grünwald Jenő redőny gyáros. Ő 1869-ben született a Szatmár megyei Batiz községben. Szatmáron lépett a rézműves pályára, már 12 éves korában, majd a lakatosmesterséget tanulta ki. Az akkori céhrendszer szokásai szerint, hét évig vándorol városról városra, mestertől mesterhez. Töretlen ambícióval tanul és dolgozik. A vándorélet során megtakarított pénzből Nagyváradon telepedett le és egy kis lakatosműhelyt nyitott. Vasszorgalommal dolgozott és fejlesztette műhelyét az évek során, olyannyira, hogy néhány év alatt termékei a szomszédos városokban és a fővárosban is ismertté tették a nevét. Nevéhez fűződnek a Moskovits palota, a Főutcai Rimanóczy palota vasmunkái és balkonrácsai, a Royal terasza, a hadapródiskola, a huszárlaktanya, a gyermekmenhely belső vasmunkálatai. Dolgozott cége Budapesten a Pallace szállodában, Crkvenicában a Miramar Hotelben, a nagyenyedi megyeházán, a zilahi törvényszéki palotán is, ahol külső és belső vasmunkákat is végzett. Mikor anyagi helyzete teljesen megszilárdult, megalapította redőnygyárát. Budapesten kívül egyetlen városban sem volt addig redőnygyár. A nagyváradi volt az első és ennek az lett az eredménye, hogy a környező városokból azonnal elárasztották rendelésekkel. 1922-ben fivéreivel, Herrmannal és Mórral fém és bádogáru gyárat létesített. 1929-ben faredőnygyártással bővítette gyára tevékenységét. Az első világháború éveiben a győri Magyar Ágyúgyárban, mint műszaki tisztviselő és szerszámgép tervező dolgozott. az itt szerzett tapasztalatait, üzemében később kamatoztatni tudta.
Grünwald Jenő nem csak iparosmester, gyártulajdonos,a kulturális és jótékonysági életében részt vállaló polgára is választott városának, Nagyváradnak.

Harmadik személyiségünk egy szerkesztő, újságíró, író, Daróczi Kiss Lajos. A Szilágy megyei Zilahon született 1903-ban. A Wesselényi kollégiumban tanul, majd beiratkozik a református teológiára. Az írói véna hamar megmutatkozik nála, így otthagyja a teológiát és újságírói pályára lép. 1919-ben a Szilágyság belső munkatársa lett. Később a Bánságba költözik és tudósítója a Temesvári Hírlapnak és a Keleti Újságnak. Szépirodalmi munkái nagy erdélyi lapokban jelennek meg. 1932-ben Nagyváradon kiadják Gyeptörés című regényét, ami egy magyar értelmiségi család drámáját írja le a megszállás idején. Ekkor kerül Váradra és az Erdélyi Magyar Szó munkatársa lesz.
Hamarosan az Öt Órai Újság felelős szerkesztője, amit kiváló riporteri képességeivel népszerűvé tesz. A lap megszűnése után a Magyar Hírlap, majd az Új Magyar Szó szerkesztője. Nem csupán újságot ír, szerkeszt, hanem élénken részt vállal a református egyház belső életében, kultúrmunkájában. Nem csak a városban, hanem a megye nagyobb településein tart érdekes előadásokat. 1940 szeptemberétől 1944-ig a Nagyvárad főszerkesztője. Tagja a Szigligeti Társaságnak, aminek 1940-től főtitkára.
Elhagyatott fejfájára nemrégen bukkantam rá a Rulikowszky temetőben.
Íme, kedves olvasók, három életút, ami három partiumi helységből indult el és Körös parti városban teljesedett ki.

Farkas László, Nagyvárad
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
13 Cukkinis-egytálétel
  2018-06-17 14:11:03, vasárnap
 
  Link  
 
0 komment , kategória:  Étel-Ital-Nasik  
Édesapámnak
  2018-06-17 14:02:39, vasárnap
 
  Drávicz Gyula: Édesapámnak

Akkor kezdődött hajdanán,
azon a bolondos éjszakán,
amikor meglátta arcomat,
s először hallhatta hangomat.

Azonnal tudtam, hogy büszke rám,
ahogyan azt mondta: kisbabám,
és mikor gyengéden felkapott,
két karja békét és hont adott.

Úgy tűnt, hogy burokban növök fel,
azt, hogy ő szóval vagy ököllel
hányszor is védett a gonosztól,
nem veti papírra golyóstoll.

Nem írja azt sem, hogy felnevelt,
megadva mindent, mi tőle telt,
gondosan vigyázta lépteim
utamnak síkjain, bércein.

Bánom, hogy mindezért, jó apám,
köszönet tán el sem hagyta szám,
nem tettem semmit, hogy többre vidd,
s én sosem óvtam még lépteid.

Egyszer majd én adom meg neked,
amit egy ember csak megtehet,
s téged fog védeni két karom,
miközben hangodat hallgatom.

És akkor rádöbbensz majd talán,
hogy ez pont olyan, mint hajdanán,
s lehet még büszkébben mondja szád,
én vagyok egykori kisbabád
 
 
0 komment , kategória:  Emlékezés  
Szép estét kívánok
  2018-06-16 16:08:00, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép képek  
A beszédhibák száma azért is nő
  2018-06-15 08:52:48, péntek
 
  A beszédhibák száma azért is nő, ezt a Göttingeni Egyetem nemrég ki is mutatta, mert katasztrofálisan keveset mozognak a gyerekek, ráadásul rosszul. Nem tornázniuk kellene, hanem rohangászni egy nagy kertben, nagy udvaron, mászható fákon, billegő pallókon. A mozgáshiány következtében bizonyos agyi pályák sorvadtabban alakulnak ki, ami hat a beszédre. És sokkal kevesebbet is beszélünk a gyerekkel és a gyerekek előtt, gyakran a tévé beszél helyettünk, ami nem úgy hat rájuk, mintha egy élő szervezet beszélne.(DR.Vekerdy Tamás)  
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 8777 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 733
  • e Hét: 2236
  • e Hónap: 20683
  • e Év: 250808
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.