|
2014-02-05 12:16:26, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Link...  
Így változik az öröklési jog
Március 15-től új Polgári Törvénykönyv lép életbe hazánkban. A régit úgy dolgozták át és újították meg, hogy életszerűbbek legyenek az új szabályok. Az elmúlt ötvenöt évben ugyanis komoly társadalmi változások történtek és a magánvagyon is jelentősebb lett.
A kormány 2010-ben a teljes magyar jogrendszer megújítását határozta meg célként - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára. Az új alaptörvény és a Btk. elfogadása után a magánjogon a sor: március 15-én hatályba lép az új Polgárjogi Törvénykönyv (Ptk.). A kódex megújítása azért volt időszerű, mert a jelenleg hatályban lévő 1959-es keltezésű sok helyen elavult. Ismert, hogy akkoriban a magántulajdon elég csökevényes formában létezett, és a polgárjog vagy magánjog valódi piacgazdaság nélkül kicsit anakronizmus volt. Az új Ptk egy az élethez és az azóta lezajlott társadalmi változásokhoz igazodó új szabálygyűjtemény lép hatályba, ami a jogbiztonságot is erősíti."
Magyar György ügyvéd szerint az új Ptk. megalkotásának oka és jelentősége a társadalmi és az életviszonyokban történt változásban rejlik, ugyanis hatvan év alatt azok olyan mértékben módosultak, ami miatt korszerűsíteni kellett a polgári jogi szabályozást. A törvény kiemelt fontosságát szerinte az jelzi, hogy szélesebb skálát fog át, mint az emberi élet: a fogantatástól a halál utáni öröklésig rendelkezik a jogviszonyokról. A március 15-ét követően keletkező jogviszonyokra, peren kívüli és peres eljárásokban már az új rendelkezéseket kell alkalmazni, a korábbiakra viszont a régit. ,,Ami a jogalkalmazást illeti, egészen biztosan több év kell ahhoz, hogy a bírói gyakorlat átvegye és feldolgozza az új rendelkezéseket, ugyanis a jövőbeni szabályozás átalakítja az alapvető, és több évszázados hagyománnyal rendelkező beidegződéseket a polgári jogi viszonyokban - mondta Magyar György. - Erre az egyik legkirívóbb példát - ez érinti a legtöbb embert - az öröklési jog újszerű rendelkezései között találhatjuk. Ugyancsak lényeges változást jelent például a kártérítési jogban, hogy a nem vagyoni kár helyébe a sérelemdíj lép, amely egyszerűbben megfogható, kiszélesíti a jogérvényesítést és a bizonyítási nehézségeket is igyekszik kiküszöbölni.
Az új Ptk. rengeteg változást tartalmaz, a paragrafusok negyede teljesen, másik negyede pedig részben megújult. Például a családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé, intézményesebbé válik. A legalább egy éve együtt élő, közös gyermeküket együtt nevelő élettársak jogai a házastársakéval megegyezők. A házassági vagyonjogi szerződés segítségével a házastársak már maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Életszerűbbé válnak az örökbefogadás és a gyámság szabályai is.
Megszűnik a közérdekű bírság. Március 15. után a cselekvőképesség általános és élethosszig tartó korlátozására sincs lehetőség, csak bizonyos ügycsoportokban és rendszeres időközönkénti felülvizsgálat mellett. Valóban az öröklési jogban van a legtöbb újdonság. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezen felül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből. A köteles rész az örökség feléről harmadára csökken, vagyis nagyobb részről lehet szabadon dönteni, de tovább bővülnek a kitagadási okok. Például akkor is megfoszthatja köteles részétől az örököst az örökhagyó, ha őt az örökös súlyos nélkülözéseknek tette ki, nem tartott vele évtizedekig kapcsolatot, vagy ha bűncselekményt követett el. Öröklési szerződéssel azonban nem lehet egyik napról a másikra, csak úgy ,,kiforgatni" valakit az örökségéből, a köteles rész érvényesítésére két évig van lehetőség.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint ezzel felértékelődik az előrelátás és a végrendelet szerepe. Több szempontból is. Házastársak esetében is nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha rendelkeznek lejegyzett végakarattal. ,,Van egy téves elképzelés ezzel kapcsolatban - mondta Tóth Ádám. - Sokan úgy gondolják, hogy 15 év után az élettársak automatikusan örökölnek egymás után, de ez eddig sem volt így és az új Ptk sincs szó róla. Sőt, csak akkor és sehogy máshogy nem örökölnek, ha a végrendeletben ez áll. A változások nagy része egyébként nagyon is életszerű, szükséges volt a módosítás, ami igazságosabb helyzetet teremt.
Magyarországon gyakori, hogy az emberek életük során többször is házasságot kötnek. Az én gyakorlatomban száz hagyatéki ügyből negyvenben a túlélő élettárs az elhunyt gyermekeinek nem az anyja vagy apja, és gyakran alig van 10-15 év korkülönbség az özvegy és a gyerekek között. Mivel pedig eddig az özvegy mindenre haszonélvezetet kapott, a gyerekek sok esetben hozzá sem tudtak jutni az örökségükhöz, mert az özvegy alig volt náluk idősebb. Ezek a viták az új szabályozással leegyszerűsödhetnek." Március 15-e után a túlélő házastársnak csak a közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra lesz haszonélvezeti joga, ami élete végéig tart, akkor is, ha újraházasodik. A többi vagyon felett viszont semmilyen jogot nem gyakorol, csak egy ,,gyermekrésznyit" kap belőle. Így tehát az örökösök azon az ingatlanon kívül, amire az özvegy haszonélvezeti jogot kapott, a többi ingó és ingatlan vagyont eladhatják és ebben az özvegy is érdekelt lesz, mert a saját részéhez így tud hozzájutni.
Kedvezőbb helyzetbe hozzák az új szabályok az idős szülőket is. Jelenleg, ha egy gyermektelen házaspár egyik tagja meghal, a vagyont teljes egészében a túlélő házastárs örökli. Az új Ptk. ezen úgy változtat, hogy az özvegy a lakás és berendezése mellett megkapja a hagyaték egyéb vagyontárgyainak felét, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleit illeti meg. Ha már csak az egyik szülő él, az örökség elhunyt szülőre jutó negyedét az özvegy házastárs és a még élő szülő között osztják el
Tóth Ádám hangsúlyozza, ha valaki másként, vagy ennél nagyobb szabadsággal szeretne vég intézkedni, végrendelkeznie kell. Ennek még nincs kultúrája hazánkban. Tavaly Magyarországon több mint 120 ezer haláleset történt, de csak a hagyatéki ügyek alig tíz százalékában szerepelt végrendelet, vagyis kevesebb, mint tízezren közölték hivatalosan a végakaratukat, ez pedig jóval kisebb, mint a 30 százaléknál magasabb európai átlag. Az új Ptk. életbelépésével új végrendeleti formák is bekerülnek a magyar jogrendbe, olyanok, amikre eddig nem volt példa. Házastársak például közösen is rendelkezhetnek." ,,A legegyszerűbb végrendelet 20 ezer forintba kerül, és ezt csak egyszer kell kifizetni, viszont egyszerűbbé és gyorsabban lezárhatóvá válhatnak vele a hagyatéki ügyek - mondta Tóth Ádám. - Persze ha nagyobb a vagyon és bonyolultabb a szerződés, kifizethetnek érte 50-60 ezer forintot is, de ha úgy tekintjük, hogy ezzel 50-60 millió forintos érték sorsáról lehet megnyugtatóan dönteni, úgy gondolom, az összeg arányban van a jelentőségével. Végrendeletet nem csak közjegyző, de ügyvéd is készíthet és jogi segítő nélkül, otthon is meg lehet írni. Érdemes azonban tudni, hogy a Ptk. alaki követelményeket is rögzít, aminek ha nem felel meg az irat, érvénytelenné válik. A haláleset után, amikor a hagyatéki tárgyaláson ez kiderül, értelemszerűen nem javítható vagy módosítható."
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: **Olvasgatok, nézelődöm** |
|
|
|
Címkék: cselekvőképesség, jogérvényesítést, életviszonyokban, vagyontárgyainak, intézményesebbé, nélkülözéseknek, gyermekrésznyit, ügycsoportokban, végrendelkeznie, életbelépésével, rendelkezhetnek, jogviszonyokról, rendelkezéseket, érvényesítésére, beidegződéseket, házastársakéval, haszonélvezetet, követelményeket, magyarországon, korszerűsíteni, értelemszerűen, szabályozással, jogviszonyokra, jogalkalmazást, jelentőségével, haszonélvezeti, végrendeletben, felülvizsgálat, megalkotásának, bűncselekményt, felértékelődik, gyakorlatomban, jogbiztonságot, gyermekrésznyi, igazságügyért, rendelkezései, elmúlt ötvenöt, kormány 2010-ben, teljes magyar, kódex megújítása, jelenleg hatályban, magántulajdon elég, polgárjog vagy, azóta lezajlott, életviszonyokban történt, polgári jogi, törvény kiemelt, emberi élet, halál utáni, március 15-ét, korábbiakra viszont, jogalkalmazást illeti, Polgári Törvénykönyv, Répássy Róbert, Igazságügyi Minisztérium, Polgárjogi Törvénykönyv, Magyar György, Tóth Ádám, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, Tavaly Magyarországon,
|
|
Offline
