|
|
|
2016-07-11 21:41:24, hétfő
|
| |
| |
Az alázat és az öröm
,,Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért a Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős" (2 Kor. 12: 9, 10).
Ahhoz, hogy Pál apostol ne fuvalkodjon fel az Isten által nyert magasztos kijelentésektől, tövis adatott a testébe (ld. a 2 Kor. 12: 7-et! - valószínű, hogy valamilyen fizikai gyötrelmet). Az apostol nagyon szerette volna, hogy Isten szabadítsa meg ettől a tövistől. Háromszor imádkozott ezért az Úrhoz. Isten azonban azt mondta neki: ,,Elég neked az én kegyelmem" (2 Kor. 12: 9). Ez a megpróbáltatás áldás volt az apostol számára, mivel a tövis által hozott erőtlenségben, és megaláztatásban még inkább megmutatkozott az Úr kegyelme és ereje. Pál elkezdett akkor másként tekinteni a megpróbáltatására. Még egy lépést tett előre: nemcsak türelmesen hordozta az erőtlenségeit, hanem elkezdett hálás lenni értük; abbahagyta az azért való könyörgést, hogy mentesüljön az alól, és elkezdett örvendezni benne.
Milyen sok keresztyén az alázatra törekedve, valójában menekül minden elől, ami ahhoz tudná vezetni őket! Ahelyett, hogy magukra vennék a keresztet, menekülnek mindenféle megterhelés elől. Nem tanultak meg igazán vágyakozni az alázat után. Elfogadják az alázatra való felhívást, és törekednek is rá, de csak arra jutnak ennek következtében, hogy folyamatosan nem tudnak eleget tenni annak. Időről időre komolyan könyörögnek az alázatért, szívük mélyén azonban azt szeretnék, hogy mindattól védve legyenek, ami valóban képes lenne megalázni őket. Még nem tanulták meg felismerni és szeretni annyira a Krisztusban az alázat által megmutatkozó mennyei örömöt és szépséget, hogy mindent odaadjanak azért, hogy azt elérjék. Az alázatra való törekvésük, és annak kérése még lehangoltsággal párosul, és kényszerű természetet hordoz. Maga az alázat még nem vált számukra az ilyen életmód és természet önkéntes jelenségévé, amelyek a maguk nemében az alázatot jellemzik. Még nem tudják elmondani: leginkább a magam erőtlenségével tudok dicsekedni, és örülök mindannak, ami engem megaláz.
Vajon azonban reménykedhetünk-e abban, hogy valamikor is elérünk egy olyan szintet, hogy valóban örülni tudjunk a megaláztatásnak és az alázatnak? Kétségtelenül, igen! Mi vezet el minderre minket? Ugyanaz, ami Pál apostolt is arra vezette, mégpedig - az Úr Jézus Krisztus erejének megjelenése. Egyedül Isten jelenléte képes körülvenni, és megszabadítani minket önnön önző természetünktől. Isten megmutatta Pálnak, hogy Jézus jelenléte elvesz minden olyan törekvést, hogy magunkban keressünk bármit is. Mindez még arra is vezet bennünket, hogy örüljünk minden olyan megaláztatásnak, ami Isten ereje iránt még nyitottabbá és készségesebbé tesz. Minden megaláztatásunknak az a célja, hogy erőnk meggyengüljön Isten jelenlétében, és végül képesek legyünk, először is, elismerni azt, hogy az alázatban rejlik a mi legnagyobb jótéteményünk, és utána vágyakozzunk arra.
Lehetséges, hogy mi, keresztyének, bizonyos eredményeket már elértünk tanítókként, gyülekezeti vezetőként, vagy kiscsoportos, esetleg ifjúsági vezetőkként, mint lelkészek vagy evangélisták. Lehetséges, hogy nem egyszer tapasztaltuk munkánk során Jézus jelenlétét, de ennek ellenére továbbra sem vagyunk tisztában azzal, mit jelent igazán alázatos lenni és dicsekedni a magunk erőtlenségeivel. Ezt magunk is láthatjuk Pál példáján. A büszkeség veszélye még nagyon közel volt: még nem tudta egészen, mint jelent semminek lenni, meghalni magának, hogy csak Krisztus tudjon élni benne; még nem ismerte meg annak mélységét, mit jelent örömöt találni abban, ami megaláz bennünket. Úgy tűnik, ez volt a legfőbb lecke, amelyet meg kellett tanulnia, mégpedig az, hogy az Úrnak való tökéletes engedelmesség az önmagunktól való olyasfajta elhatárolódásból áll, amely még az erőtlenségeivel is képes dicsekedni, csak hogy Krisztus ereje lakozást tudjon benne venni, és minden korlátozás nélkül uralkodjon benne.
A hívő életében ez a legfontosabb lecke - alázatosnak lenni, megtanulni azt! Oh, bárcsak minden szentségre törekvő keresztyén megemlékezne erről! A szentség magas fokát érheted el, buzgólkodhatsz, és mélységes tapasztalatokat szerezhetsz, de mindez, hacsak az Úr nem alkalmazza az óvás különleges eszközeit, tudatlanul is okot szolgáltathat számodra az önhittségre. Nagyon meg kell tanulnunk ezt a leckét: a legnagyobb szentség - egyben a legnagyobb alázatot is jelenti! Emellett azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy az alázat nem jelenik meg magától, csak akkor, ha mi, mint Isten szolgái, arra következetesen törekszünk. Csak akkor, mikor szívbeli kívánságunkká valóban a Jézusnak való tetszés válik, Isten csak akkor képes bennünk ilyen változást véghezvinni.
Mikor ezt megértjük, akkor már képtelen vagyunk komolyan el nem gondolkodni azon, hogy valóban úgy tudunk-e dicsekedni erőtlenségeinkkel, és a bajok, az üldöztetések, és nyomorgattatás közötti kedélyességünkkel úgy, ahogyan ezt Pál is tette (vö. a 2 Kor. 12: 10-el!)? A dorgálásban, - lett légy az megalapozott, vagy megalapozatlan - a gyalázkodásban, a szemrehányásokban, függetlenül attól, hogy ellenségeinktől vagy barátainktól származnak-e azok, jó alkalmat látunk-e arra nézve, hogy gyakoroljuk magunkat az igazi alázatban, és lehetőséget látunk-e arra nézve, hogy bebizonyítsuk, Krisztus tényleg bennünk van-e? Vagy lehetséges, hogy az ilyen esetek sértik a mi büszkeségünket, és felforgatják megszokott és kényelmes életvitelünket? Egy valami biztos: az igazi kegyességet és magasztos boldogságot csak akkor fogunk megtapasztalni, mikor megszabadítjuk magunkat saját önzésünktől és mindenfajta önszeretettől, hogy alázatunk - függetlenül attól, hogy mit mondanak rólunk vagy milyen kárt okoznának nekünk - azzal az eleven tudattal párosul, hogy JÉZUS MINDEN MINDENEKBEN!
Meg kell értenünk, hogy Isten a saját dolgát meg akarja valósítani ugyanakkor bennünk is. Az az iskola, amelyben Jézus apostolát tanította, - a mi iskolánk is egyben. Ő gyengéden gondoskodik arról, hogy megóvjon minket a büszkeségtől. Ahogyan csak szeretnénk magunkat felmagasztalni, Ő a Szent Lelke segítségével, azon van, hogy lokalizálja ezt a törekvést, és megszabadítson tőle minket. Ő a próbák, erőtlenségek és szenvedések által tesz alázatossá minket, míg meg nem értjük, hogy mindez - áldás, míg nem tanulunk meg örömet találni abban, ami lealacsonyít és megaláz bennünket. Jézus ereje - a mi erőtlenségünk: ez az öröm az alázat titka, amely bármely helyzetben felháborítatlanul és kétségek nélkül Istenben találja megnyugvását. Mikor az ilyen alázat arra tekint, hogy az Úr bennünk van, és rajtunk keresztül munkálkodik, mindig kész lesz az apostol után mondani: ,,semmivel nem voltam alábbvaló a legfőbb apostoloknál, ha semmi vagyok is" (2 Kor. 12: 11). Életének minden nehézsége, minden megaláztatás az igazi alázatra vezette őt, és ahhoz arra a csodálatos örömre, amely által fogadott minden hátratételt és még dicsekedni is tudott azzal.
,,Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. Ezért a Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben". Az alázatos apostol megismerte és megértette a tartós öröm titkát: minél erőtlenebbnek érzem magam, minél kisebbé válok, annál értékesebbnek tűnnek nekem azok a megaláztatások, amelyeknek köszönhetően rajtam keresztül kiáradhat Krisztus nagysága és ereje. Mikor önkéntesen megalázom magam, azt mondva, hogy ,,Semmi vagyok", akkor az Úr szavai, hogy ,,Elég neked az én kegyelmem" - a kibeszélhetetlen öröm és békesség gazdag forrását nyitja meg előttem. Mindarról, amiről beszéltünk, röviden így lehetne összefoglalni: a büszkeség veszélye jóval nagyobb annál, mint azt gondoljuk, de az alázat kegyelme is nagyobb és közelebb van hozzánk, mint azt feltételeznénk.
A büszkeség veszélye sokkal nagyobb és közelebb áll hozzánk, mint az nekünk feltűnik, különösen a mélységes lelki élmények során. Egy igehirdető, aki Isten igazságait szólja egy figyelmes gyülekezet előtt, egy jó képességekkel rendelkező kisebb csoportot vezető ember, aki felfedi tagjai előtt a lelki élet titkait, egy keresztyén, aki bizonyságot tesz Isten csodálatos vezetéséről, egy hatékony evangélista, aki sok ember számára képes elhozni az üdvösséget, - nem lehet túlértékelni azt a rejtett, tudomásul nem vett veszélyt, amely rájuk leselkedik. Pál veszélyes helyzetben volt, nem tudva arról. Az, amit Jézus tett az életében, - lecke számunkra, hogy megismerjük az ellenség körmönfont ravaszságát, és képesek legyünk megvédeni magunkat attól.
Mikor a keresztyén ember vagy az igehirdető a megszentelődésre törekszik, mások azonban azt mondják róluk, hogy egyedül magukkal vannak elfoglalva, vagy, hogy maguk sem úgy járnak el, ahogyan azt hirdetik, vagy, hogy az általuk nyert áldás nem teszi őket alázatosabbá vagy jóindulatúvá - akkor látszólag egy csüggesztő és ellentmondásos helyzet alakul ki! Állhatatosan arra fogunk törekedni és azért imádkozunk, hogy rólunk ne tudják ugyanezt elmondani! Az a Jézus, Akinek hittünk, nemcsak alázatossá tud minket tenni, de meg is tud minket abban őrizni.
Igen, az alázat kegyelme nagyobb és közelebb van hozzánk, mintsem azt gondolnánk! Maga Jézus a mi alázatunk, és az Ő áldása tökéletesen elégséges arra, hogy ellene álljunk a büszkeség bennünk lakozó kísértésének. Az Ő ereje magasztosan mutatkozik meg a mi erőtlenségeinkben. Egyezz bele abba, hogy erőtlen, kicsi - semmi légy! Az alázat legyen a mi örömünk! Hogy még inkább erőtlenségeinkkel tudjunk dicsekedni, és örömet tudjunk találni mindabban, ami minket alázatra késztet és alázatban tart, hogy Krisztus erejével tudjunk betöltekezni.
Krisztus megaláz minket és lehetővé teszi azt, hogy azok is maradjunk. Ezért bizalommal és örömmel fogadunk mindent, és egyetértünk mindazzal, ami minket alázatra int. Akkor megismerjük az Ő nyugalmát! Az Ő ereje és Ő maga, Jézus Krisztus, lesz velünk! Akkor az Úr megnyitja szemünket arra, hogy csak a mélységes alázat lehet boldogságunk, és valódi, maradandó örömünk titka. (folyt. köv.)
Andrew Murray |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Alázat |
|
|
|
Címkék: kibeszélhetetlen, megszentelődésre, erőtlenségeimmel, bántalmazásokban, elhatárolódásból, megaláztatásnak, lehangoltsággal, reménykedhetünk, kijelentésektől, erőtlenségekben, erőtlenségeivel, üldöztetésekben, megaláztatásban, természetünktől, tapasztalatokat, ellenségeinktől, nyomorúságokban, legszívesebben, buzgólkodhatsz, megszabadítjuk, következetesen, feltételeznénk, megszabadítson, nyomorgattatás, erőtlenségével, büszkeségünket, megmutatkozott, megszabadítani, megpróbáltatás, felmagasztalni, megaláztatások, ellentmondásos, életvitelünket, megalapozatlan, megtapasztalni, gyalázkodásban, erőtlenségeimmel dicsekszem, apostol nagyon, megpróbáltatás áldás, apostol számára, tövis által, lépést tett, azért való, alázatra törekedve, alázat után, alázatra való, alázat által, ilyen életmód, maguk nemében, alázatot jellemzik, magam erőtlenségével, olyan szintet, Jézus Krisztus, Egyedül Isten, JÉZUS MINDEN MINDENEKBEN, Szent Lelke, Maga Jézus, Andrew Murray,
|
|
|
|
|
|
| erőtlenségeimmel dicsekszem, apostol nagyon, megpróbáltatás áldás, apostol számára, tövis által, lépést tett, azért való, alázatra törekedve, alázat után, alázatra való, alázat által, ilyen életmód, maguk nemében, alázatot jellemzik, magam erőtlenségével, olyan szintet, alázatban rejlik, magunk erőtlenségeivel, büszkeség veszélye, legfőbb lecke, önmagunktól való, hívő életében, legfontosabb lecke, szentség magas, óvás különleges, legnagyobb szentség, legnagyobb alázatot, igazi alázatban, ilyen esetek, valami biztos, igazi kegyességet, eleven tudattal, saját dolgát, alázat titka, ilyen alázat, apostol után, legfőbb apostoloknál, igazi alázatra, csodálatos örömre, alázatos apostol, tartós öröm, kibeszélhetetlen öröm, alázat kegyelme, nekünk feltűnik, mélységes lelki, figyelmes gyülekezet, lelki élet, hatékony evangélista, ellenség körmönfont, keresztyén ember, megszentelődésre törekszik, általuk nyert, büszkeség bennünk, alázat legyen, mélységes alázat, kibeszélhetetlen, megszentelődésre, erőtlenségeimmel, bántalmazásokban, elhatárolódásból, megaláztatásnak, lehangoltsággal, reménykedhetünk, kijelentésektől, erőtlenségekben, erőtlenségeivel, üldöztetésekben, megaláztatásban, természetünktől, tapasztalatokat, ellenségeinktől, nyomorúságokban, legszívesebben, buzgólkodhatsz, megszabadítjuk, következetesen, feltételeznénk, megszabadítson, nyomorgattatás, erőtlenségével, büszkeségünket, megmutatkozott, megszabadítani, megpróbáltatás, felmagasztalni, megaláztatások, ellentmondásos, életvitelünket, megalapozatlan, megtapasztalni, gyalázkodásban, értékesebbnek, önszeretettől, erőtlenségeit, erőtlenségünk, kívánságunkká, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
91 db bejegyzés |
| e év: |
353 db bejegyzés |
| Összes: |
35918 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1990
- e Hét: 15564
- e Hónap: 27439
- e Év: 215241
|
|
|
Offline
