|
2016-07-17 17:22:17, vasárnap
|
|
|
Buzgó evangélizálás
A pokollal történő foglalkozás egyik leglátványosabb eredménye az evangélizálás iránti megújult buzgóság kell hogy legyen. Maga a tan tartalma követeli meg ezt. A körülöttünk élő emberek e szörnyű hely felé tartanak. Csupán az evangélium irányíthatja őket az üdvösség útjára. Ez az üzenet ránk van bízva és mi magunk is úgy szabadultunk meg a pokoltól, hogy valaki közölte azt velünk. Felelősségünk óriási és elkerülhetetlen. Tartozunk embertársainknak azzal, hogy beszéljük nekik az Üdvözítőről. Az evangélizálás elsődleges keresztyén feladat és bőven van okunk hálát adni Istennek az emberek Krisztushoz vezetéséért hozott világméretű és megszámlálhatatlan erőfeszítésért.
De mi hogyan vizsgázunk e területen? Annyira hűségesek vagyunk amennyire kellene az evangélium terjesztésében? Vagy ez is olyan, mint az imádság területe, amelyen érezzük a megszólaló lelkiismeret furdalásait? Robert L. Dabney érdekes megjegyzést tett az univerzalizmus eretnekségének tárgyalásakor. Ez a tan arról szól, hogy végül mindenki üdvözül. Ő azt állította, hogy a filozófiai és a teológiai érveket leszámítva, ,,az univerzalizmus mellett szóló fő gyakorlati érv kétségtelenül a keresztyének bűnös érzéketlensége bűnös embertársaik ezen rettenetes sorsa iránt. Képesek vagyunk-e barátaink, szomszédaink és gyermekeink ennyire szörnyű sorsát szemléli és mégis ennyire kevés érzékenységet mutatni és gyenge erőfeszítést tenni szabadulásukért? Hogyan indíthatnánk hitetlen barátainkat arra, hogy értékeljék meggyőződéseink őszinteségét? Ez a Sátán által táplált borúlátásuknak a legjobb érve."
Dabney megállapítása egyszere megható és zavaró. Ha nem evangélizálunk, lényegében azt üzenjük, hogy nem hiszünk igazán a pokolban. Ha tényleg hisszük azt, amit állítunk, hogy hiszünk, akkor biztosan többet tennénk az elveszettek üdvösségéért. Majd így folytatja: ,,ezen eretnekség legjobb cáfolata Isten népének szent, gyöngéd, alázatos és mégis égő buzgóságának bemutatása, amellyel igyekeznek az embereket kiragadni, mint parazsat a tűzből."
Hányan közülünk voltunk komolyabbak a bizonyságtevésben, mikor még fiatal keresztyének voltunk? Új életünk hajnalán egyfajta ártatlan egyszerűséggel rendelkeztünk. Kívánkoztunk barátaink üdvössége után. Vártuk, hogy hitre jussanak. Napi áhítataink kulcsrésze volt a Krisztusról szóló bizonyságtevési alkalmakért történő imádkozás. Természetesen most többet tudunk, legalábbis ezt gondoljuk. Az a régmúlt lelkesedés most felszínesnek tűnik, sőt zavarónak. De valószínűleg jobban kellene szégyenkeznünk a jelenünkért, mint a múltunkért. Buzgóságunk meghidegült és elhagytuk első szeretetünket.
Az ördög elég okos ahhoz, hogy erősségünket gyengeséggé változtassa. Egészséges keresztyének szeretik Isten szavát. Kész gyönyörűség számunkra, egyénenként és közösségileg, a Szentírás mélyenszántó kijelentésének bölcsességét és kegyelmét kutatni. Úgy érezzük, hogy éppen csak hogy elkezdtük kincsének vizsgálatát, hogy még mindig az Úr által mondottak peremén vagyunk. Legjobb esetben, van bennünk egy szenvedélyes, istenadta vágyakozás igazságának jobb és jobb tanulására. De a veszély az, hogy annyira elmerülünk a tanulmányozásban, annyira odaszánjuk magunkat teológiai felfogásaink fejlesztésére, hogy megfeledkezünk a körülöttünk levő tönkrement, haldokló tömegekről.
Keresztyénekként sok felelősségünk van. Néhány gyülekezetnek szüksége volna arra, hogy újraszerveződjék biblikusabb vonalak mentén. Isten népének szüksége van nevelésre és táplálásra. Sok társadalmi probléma veszi igénybe a keresztyéneket. De az evangélizálás elhanyagolása óriási bukás.
Éppen ezen a területen jelentenek számunkra kihívást más hívők, akik túláradó buzgósággal, az elveszettekkel való törődésükkel, az imádság iránti elkötelezettségükkel és bátor, fantáziadús tevékenységeikkel példamutatók. Lehet, hogy teológiájuk hibás, hogy evangélizálásuk nem kiegyensúlyozott, módszereik pedig gyanúsak. Ellenben lelkesedésük dicséretes, buzgóságuk egyszerre rendreutasító és stimuláló. Isten, aki a puritánok szerint ,,képes egyenes vonalat még görbe bottal is húzni", megáldja együttérző, hívő bizonyságtevésüket és felhasználja őket arra, hogy sokan hitre jussanak.
Nem akarok meggondolatlan ügybuzgóság, nemtörődömség vagy felszínesség mellett érvelni. De vajon olyan helyzetben vagyunk, hogy megkritizálhatjuk azokat, akik tökéletlenül végzik azt, amit mi egyáltalán? Hol van a buzgóságunk? Hol van kitörő odaszánásunk, amely ,,a város utcáira és szorosaira" hajt, hogy ,,a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat" behozzuk és ,,az utakra és a sövényekhez" kényszerítve mindenkit, hogy bejöjjön (Lk. 14,21.23)? Lehet, hogy Isten szava intőleg kellene hasson azokra, akik az utak szélén ,,képmutatót" kiáltanak! ,,Miért keresed a szálkát atyádfia szemében, miközben nem veszed észre a gerendát a tiédben? Már hat hónapja annak, hogy utóljára beszéltél egy emberi lénnyel a Krisztusba vetett hitről, és mégis bátorkodsz hibát találni testvérednél, aki véleményed szerint helytelenül végzi azt?"
A pokol tana ösztönözzön arra, hogy nyíltan beszéljünk. Szükséges megtérnünk közömbösségünkből és keményszívűségünkből. Addig kellene a pokolra tekintenünk, míg majdnem érezzük a megtéretlenekre váró fájdalmat. John Blanchard egy olyan alkalomról beszél, mikor Francis Schaeffer láthatóan megindult a pokol gondolatán. Svájci üdülőjében éppen a Szentírást magyarázta egy fiatal csoportnak. Intelligensen és kíváncsian csodálták tanítójuk páratlan képességét: Isten igéjét a kortárs kultúrára alkalmazni. Különböző témákat vettek át, míg végül egy fiatal megkérdezte: ,,Dr. Schaeffer, mi lesz azokkal, akik sosem hallották az evangéliumot?" Feszülten vártak az éles, brilliáns válaszra. De Schaeffer nem szólalt meg. Ehelyett lehajtotta fejét és sírt.
Hudson Taylor, a késői tizenkilencedik század nagy misszionáriusa, ugyanazt hangsúlyozta ki, csak másképpen. Egyik adománygyűjtő körútján hatalmas tömeg előtt beszélt egy férfiről, aki Kínában beleesett egy folyóba. Miközben vergődött, a parton levők egyszerűen álltak és bámészkodtak. Senki sem mozdult, hogy segítsen és a szerencsétlen ember megfulladt. Taylor hallgatói megrökönyödve fogadták ezt a közömbösséget, de máris készen volt a kihívás. ,,Anglia férfiai és női, milliók vesznek el ebben a pillanatban. Mit tesztek megmentésük érdekében?"
Van valaki, akinek szólnod kellene - egy szomszédnak, kollegának vagy családtagnak? Mindnyájunknak különlegesen törődnünk kellene legalább egy személlyel, elhatározva, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk üdvösségükért. Szeressük őket, ápoljuk a barátságot velük, imádkozzunk értük naponta, beszéljünk Megváltónkról mihelyt alkalom nyílik, hívjuk meg őket az ige prédikálásának meghallgatására. Ha nem tetted ezt a közelmúltban, elkezdenéd most? Kiért akarsz imádkozni mielőtt lefeküdnél ma este? (folyt. köv.)
Edward Donnelly |
|
|
0 komment
, kategória: Menny és pokol |
|
Címkék: tanulmányozásban, kiegyensúlyozott, embertársainknak, keresztyénekként, újraszerveződjék, elkerülhetetlen, evangélizálásuk, szabadulásukért, meghallgatására, meggyőződéseink, leglátványosabb, megtéretlenekre, bizonyságtevési, tizenkilencedik, eretnekségének, borúlátásuknak, kijelentésének, univerzalizmus, egyszerűséggel, keresztyéneket, evangélizálunk, szégyenkeznünk, erőfeszítésért, érzéketlensége, megfeledkezünk, csonkabonkákat, terjesztésében, meggondolatlan, misszionáriusa, mindnyájunknak, elveszettekkel, prédikálásának, felelősségünk, közömbösséget, szerencsétlen, nemtörődömség, pokollal történő, evangélizálás iránti, evangélium irányíthatja, üdvösség útjára, üzenet ránk, evangélizálás elsődleges, emberek Krisztushoz, evangélium terjesztésében, imádság területe, megszólaló lelkiismeret, univerzalizmus eretnekségének, teológiai érveket, univerzalizmus mellett, keresztyének bűnös, legjobb érve, elveszettek üdvösségéért, Robert, John Blanchard, Francis Schaeffer, Hudson Taylor, Edward Donnelly,
|
|
|
|
pokollal történő, evangélizálás iránti, evangélium irányíthatja, üdvösség útjára, üzenet ránk, evangélizálás elsődleges, emberek Krisztushoz, evangélium terjesztésében, imádság területe, megszólaló lelkiismeret, univerzalizmus eretnekségének, teológiai érveket, univerzalizmus mellett, keresztyének bűnös, legjobb érve, elveszettek üdvösségéért, embereket kiragadni, ördög elég, körülöttünk levő, evangélizálás elhanyagolása, területen jelentenek, elveszettekkel való, imádság iránti, puritánok szerint, város utcáira, utak szélén, szálkát atyádfia, emberi lénnyel, pokol tana, pokolra tekintenünk, megtéretlenekre váró, olyan alkalomról, pokol gondolatán, fiatal csoportnak, kortárs kultúrára, fiatal megkérdezte, késői tizenkilencedik, parton levők, szerencsétlen ember, barátságot velük, tanulmányozásban, kiegyensúlyozott, embertársainknak, keresztyénekként, újraszerveződjék, elkerülhetetlen, evangélizálásuk, szabadulásukért, meghallgatására, meggyőződéseink, leglátványosabb, megtéretlenekre, bizonyságtevési, tizenkilencedik, eretnekségének, borúlátásuknak, kijelentésének, univerzalizmus, egyszerűséggel, keresztyéneket, evangélizálunk, szégyenkeznünk, erőfeszítésért, érzéketlensége, megfeledkezünk, csonkabonkákat, terjesztésében, meggondolatlan, misszionáriusa, mindnyájunknak, elveszettekkel, prédikálásának, felelősségünk, közömbösséget, szerencsétlen, nemtörődömség, gyülekezetnek, megrökönyödve, rendreutasító, adománygyűjtő, evangélizálás, tárgyalásakor, rendelkeztünk, megállapítása, elhanyagolása, megváltónkról, üdvösségükért, kétségtelenül, érzékenységet, szeretetünket, intelligensen, természetesen, fejlesztésére, evangéliumot, kényszerítve, törődésükkel, , ,
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
105 db bejegyzés |
e év: |
251 db bejegyzés |
Összes: |
35816 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 501
- e Hét: 5007
- e Hónap: 66676
- e Év: 185768
|
|
|