|
2017-06-28 08:54:01, szerda
|
| |
| |
Köszönöm
Köszönöm azt, hogy minden reggel
felébresztesz a napkeltével.
Tehozzád száll imám, dalom,
szent Neved magasztalom:
minden reggel.
Köszönöm, hogy van délelőtt is,
van napsütés, és van vihar is.
Te fújsz el szelet, zivatart,
áldó kezed biztosan tart:
délelőtt is.
Köszönöm, hogy a délidőben
sütkérezem szeretetedben,
hogy vész elől vagy menedék,
éhínségemben táplálék:
a délidőben.
Köszönöm, hogy még délután,
de sohasem idő múltán
segítesz; ha meg-megbotlom,
terhem viszed, ha átadom:
még délután.
Köszönöm, hogy az est sötétje,
melybe beragyog Igéd fénye,
örök értéket rejteget,
így hát meg nem félemlíthet:
az est sötétje.
Köszönöm, hogy az éj csendjében,
kegyelmed biztos rejtekében,
ha fülelek, Te sosem hallgatsz,
vizsgálsz, dorgálsz és híven oktatsz:
az éj csendjében.
Télen, nyáron, ősszel, tavasszal
Te már megvívtál a gonosszal.
Előtted minden térdre hull,
s ha ott leszek majd leghátul:
Neked köszönöm.
Zselyki Irén |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: felébresztesz, szeretetedben, éhínségemben, magasztalom, napkeltével, félemlíthet, csendjében, rejtekében, sütkérezem, vizsgálsz, hallgatsz, délidőben, megbotlom, kegyelmed, megvívtál, gonosszal, tavasszal, köszönöm, zivatart, rejteget, tehozzád, biztosan, beragyog, délelőtt, táplálék, dorgálsz, segítesz, leghátul, napsütés, délután, zselyki, menedék, értéket, sötétje, előtted, sohasem, Zselyki Irén,
|
|
Offline
