|
2017-08-20 19:24:48, vasárnap
|
| |
| |
Új hálaadóünnep
Akik a hálaadóünnepet ,,pulykanapnak" nevezik, azt hiszem, ismereteiket a következő hiedelemből merítik: ha nincs Valaki, akinek köszönetet mondhatnánk, és Akinek valamiért hálásak lehetnénk, mi értelme olyan nevet használni, amely furcsa kalapokat viselő vallásos emberek képét idézi elénk, akiknek az indiánok kukoricát és sütőtököt hoznak? Remélem, a keresztyének figyelmének középpontjában nem egy sült szárnyas áll. Nekünk van Valakink, akinek hálát adhatunk, és hosszan sorolhatnánk, mi mindenért mondhatunk Neki köszönetet, néha mégis csak olyan dolgokra korlátozzuk a hálánkat, amelyek jónak tűnnek szemünkben. Isten lényébe vetett bizalmunk növekedésével látjuk, hogy a mennyei világosság mindent bevilágít - még a szenvedést is -, és képesek vagyunk olyasmiért is köszönetet mondani, amire korábban sohasem gondoltunk volna. Pál apostol például még magát a szenvedést is örömnek látta (Kol 1,24).
Azon gondolkoztam, mi fojtja el a hálaadást. A kapzsiság lelke - az a mohóság, amivel cselekszünk, vagyunk és akarunk.
Amikor a Sátán megkísértette Jézust a pusztában, azt a szenvedélyt akarta benne felkelteni, hogy többet tegyen, mint amit az Atya eltervezett - messzebbre menjen el, nagyobb hatalom jelét adja, feltűnőbb tetteket hajtson végre. Az ellenség a mai lázas sürgés-forgásban is odajön hozzánk. Szünet nélkül különböző társadalmi, politikai, pedagógiai, sport és - igen -, lelki tevékenységekre sarkall. Énképünk (szánalmas szó!) nem a csendes, szelíd ,,tedd meg értem"-re, hanem arra a listára támaszkodik, amelyet a világ nyom a kezünkbe a ,,fontos" dolgokról. A lista hosszú, esztelen és lehetetlen is. Ha mégis kapunk utána, figyelmen kívül hagyjuk a rövid listát.
Alig néhány dolog igazán fontos, ezekhez pedig megkaptuk Isten segítségének az ígéretét: üljünk csendben a Mesterrel, hogy meghalljuk a szavát és engedelmeskedjünk, vagyis egyszerűen teljesítsük a kötelességünket. Legyünk például jó férjek, feleségek, apák, anyák, fiúk, lányok, vagy legyünk lelki apja vagy anyja azoknak, akik védelemre és gondoskodásra szorulnak - alázatos munka, sohasem szerepel a világ listáján, mert senkinek az életrajzában sem vezet semmilyen látványos eseményhez. Mint Washington Gladden írja 1879-ben: ,,Mester, hadd járjam veled szabadon a szolgálat alázatos útjait."
A kísértés létünkben is utolér. Az Éden kertjében a kígyó azzal az ígérettel csapott le Évára, hogy az lehet belőle, amit nem kapott meg Istentől. Ha eszik a tiltott gyümölcsből, ,,emelheti az életszínvonalát", és olyan lehet, mint Isten. Úgy gondolta, hogy ehhez joga van, és Isten elcsalta tőle ezt a lehetőséget. Csak úgy szerezheti meg a jogait, ha nem engedelmeskedik az Úrnak.
Senkit sem ér újfajta kísértés. A Sátánnak nincs szüksége új fogásokra, hiszen a régiek nagyon jól beváltak az Éden kertjétől kezdve, bár néha másnak álcázta. Ha mély nyugtalanság fog el, aminek nem találjuk a magyarázatát, talán a lét mohóságának tulajdonítható: olyanok akarunk lenni, amilyennek szerető Atyánk sohasem tervezett el. A békességet abban találjuk meg, ha bizalommal elfogadjuk a tervét, az ajándékait, a nekünk kijelölt helyet, állást, képességet. Így jött el az Emberfia a földre: mindent elfogadott, aminek az Atya szánta, semmit sem sajátított ki - semmilyen feladatot, sőt egyetlen szót sem - , amit nem az Atyától kapott.
A birtoklási vággyal is meg kell küzdenünk. Amikor mindenféle ,,gyülevész nép" csatlakozott népéhez, a zsidók mohón vágytak jobb dolgokra (4Móz 11,4). Istentől pontosan azt kapták, amire a pusztában szükségük volt: a mannát. Mindig elég volt, mindig friss, mindig jó (nekem mindenképpen jónak tűnik, ,,mint a teasütemény"). Az emberek azonban változatosságra vágytak. Ezek az idegenek nagy gondolatokat ébresztettek bennük: az élet nem pusztán ennyi. Csak ezt kaptátok? Pedig többet is szerezhettek. Élnetek kellene egy kicsit!
Isten népét lassan elfogta az a sürgető vágy, hogy mindenük meglegyen, és mindnyájan siránkozni kezdtek ,,családjukban a sátrak nyílásában". Se vége, se hossza a költekezésnek, a szerzésnek és a birtoklásnak. Kielégíthetetlen fogyasztók vagyunk, szenvedélyesen versenyzünk egymással, feltornázzuk életszínvonalunkat, fitogtatjuk, mi mindenünk van (ha egyszer megszerezted, büszkélkedj vele). Egyszerűen nem tudjuk elviselni, hogy nekünk ne legyen meg az, amit mások szükségesnek tartanak. A világ így teszi tönkre azt a békességet és egyszerűséget, amit Istentől kapnánk. Szertefoszlik az elégedettség, az a közérzet, amikor örömmel megelégszünk azzal, amit az Úr választott nekünk a szent élettel együtt, és ahelyett, hogy hálát adnánk, szenvedélyesen akarunk és siránkozunk, és a gyerekeinket is arra tanítjuk, hogy szenvedélyesen akarjanak és siránkozzanak. (Annak az őserdei törzsnek a gyerekei, akiket évekkel ezelőtt megismertem, nem panaszkodtak, mert nem tanították meg rá őket.)
Uram, hálát adunk Neked mindenért, amit irgalmadban nekünk adtál: az életünkért, a szolgálatunkért és a javainkért. Uram, szabadíts meg minden kapzsiságtól; ne legyünk semmik, ne tegyünk semmit, és ne legyen semmink, ami nem egyezik szent céloddal. Taníts minket békességben megpihenni ígéretedben, segíts elismerni, hogy ha valamit nem adsz meg, akkor nincs is rá szükségünk. Taníts meg a Te akaratodra vágyni - sem többre, sem kevesebbre, és semmi másra. Jézus nevében. Ámen.
Elisabeth Elliot |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
Címkék: kielégíthetetlen, szolgálatunkért, kötelességünket, életszínvonalát, változatosságra, tevékenységekre, engedelmeskedik, szenvedélyesen, hálaadóünnepet, középpontjában, tulajdonítható, szertefoszlik, költekezésnek, növekedésével, megkísértette, egyszerűséget, siránkozzanak, gondoskodásra, panaszkodtak, magyarázatát, elégedettség, feltornázzuk, sorolhatnánk, mindenképpen, nyugtalanság, szükségesnek, megszerezted, segítségének, kapzsiságtól, megelégszünk, családjukban, életrajzában, gondolkoztam, ébresztettek, keresztyének, pulykanapnak, hálaadóünnepet „, következő hiedelemből, indiánok kukoricát, keresztyének figyelmének, sült szárnyas, mennyei világosság, kapzsiság lelke, szenvedélyt akarta, listára támaszkodik, világ nyom, lista hosszú, rövid listát, világ listáján, szolgálat alázatos, kísértés létünkben, kígyó azzal, Mint Washington Gladden, Elisabeth Elliot,
|
|
Online
